Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta

A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdők kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár).

Jelentős része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élőhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik. Pedig első látásra nincs itt semmi. Ha körbetekintünk, az a legfeltűnőbb, hogy nem akasztja meg a tekintetet semmiféle építmény, de még dombok, hegyek sem. A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott.

A Nemzeti Park területének döntő hányadát természetes élőhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelődő kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedő mesterséges vizes élőhelyek: a legrosszabb minőségű legelőkön, illetve egykori mocsarak helyén az elmúlt száz évben 6 ezer hektáron kialakított halastavak. A folyószabályozások előtti vízivilág képét mutatja a Tisza-tó, a 70-es években létesített víztározó. Három öblében jól megférnek a vízimadarak, a horgászok, sőt még a zajosabb vízi sportokat kedvelő nyaralók is.

A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei. Eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melyből 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. Az egyik legnagyobb látványosság kétségtelenül az őszi daruvonulás. E fajból, mely egyúttal a Park címermadara is, októberben több tízezer példány is megfigyelhető amint éjszakázó helyükre húznak a puszta fölött.

A Hortobágy soha nem volt sűrűn lakott, csekély számú falvai a tatár és a török támadások során elpusztultak. A puszta egyhangúságát a több ezer éve itt élt nomád népek halomsírjai és őrhalmai, a kurgánok, népi nevükön kunhalmok itt törik meg.

Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovakat fokozatosan a háziállatok váltották fel. Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürke marha. Kevésbé ősi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi őse a XIX. század elején Normandiából került a Hortobágyra. A látogatót ámulatba ejti a csikósok ügyessége és a vágtázó ménes látványa.

A pusztában élő pásztorok nem használtak állandó épületek maguk, illetve állataik részére. A legtöbb ősi hortobágyi pásztorépítmény - a vasaló, a szárnyék vagy a kontyos kunyhó - igen egyszerű, de praktikus, elsősorban nád felhasználásával készült. Az állatok itatására szolgáló gémeskutak a magyar puszta jelképévé váltak.

A pusztán átvezető kereskedelmi utak mellett 10-12 kilométerenként csárdák épültek, ahol az átutazók megpihenhettek és ahová a pásztorok is gyakran betértek. A csárdák ma is jó szolgálatot tesznek a turistáknak, akik megkóstolhatják a kitűnő pásztor ételeket és az alföldi konyha más jellegzetességeit is.

Hortobágy település idegenforgalmi központjában, a Nagycsárda egykori Szekérállásában kapott helyet a pásztorkodás történetét, tárgyi emlékeit bemutató Pásztormúzeum. A Budapestet Debrecennel összekötő út részeként a Hortobágy folyón 1827-ben kőhíd épült, melyet boltíveinek száma alapján Kilenclyukú hídnak keresztelt el a népnyelv.

A Nemzeti Park védett növény- és állatvilágának megismerését négy bemutató terület és tanösvények segítik. Utazás előtt érdemes tájékozódni a látogatható területekről a turista információs irodákban vagy a Nemzeti Park igazgatóságán. A rendszeres programok közül legismertebb a Nemzetközi Lovas Napok és az augusztusi Hídi-vásár.


Ajánlott kirándulások:

A Hortobágytól keletre eső területen az 1600-as évek elején Bocskai István erdélyi fejedelem földet adott a Habsburgok elleni függetlenségi harcokban jeleskedett hajdúknak. Ezért nevezik Hajdúságnak ezt a vidéket és ezért kezdődik sok település neve a hajdú szóval. Legismertebb közülük Hajdúszoboszló, melynek gyógyvize miatt messze földről zarándokolnak ide a mozgásszervi betegségekben szenvedők. A gyógyszolgáltatások mellett gondoltak az egészségesekre, a gyerekekre, fiatalokra is; nekik az Aquapark kínál fürdési, szórakozási lehetőséget.

Fontos kereskedelmi útvonalak mentén alakult és indult gyors fejlődésnek Debrecen városa. A magyarországi reformáció központja lett, legjelentősebb műemléke a Református Nagytemplom, de számos egyéb látnivaló is akad a városban.

Fazekasai tették híressé Nádudvart. A köcsögök, kancsók, vázák, tálak fekete színe a több száz éves, apáról fiúra szálló égetési technikának köszönhető.

További információ:

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
4002 Debrecen, Sumen u.2. Tel.: 52/529-935, 529-920
E-mail: hnp@hnp.datanet.hu
Honlap: www.hnp.hu