Torkos Csütörtök, az újjáéledt néphagyomány

Február közepén nem csak az idei nagyböjt kezdődik el, hanem a 11. „újkori torkoscsütörtököt" is felelevenítjük. Ez a nap arról szól, hogy a jelentkező éttermek 50% kedvezményt kapunk a megrendelt ételek és alkoholmentes italok árából, azonban ez a kivételes ünnep egy szerteágazó néphagyományt takar. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusát, Faár Tamarát és Juliska nénit is megszólaltattuk a témában.

Juliska néni úgy emlékszik a torkoscsütörtökre, mint a tyúkverő napja. A Tolna megyei Zombán ugyanis így nevezték a torkoscsütörtököt. „Hogyan is emlékeznének rá a mai fiatalok, még én lány voltam, úgy az '50-es évek előtt volt ez! Szokásosan fánkot és kolbászt sütöttünk a fiúknak és persze tojást." Szülőfalujában a tyúkverő napján a fiúk, férfiak énekelve járták végig a lányos házakat. Fánkot, kolbászt sütöttek nekik a lányok és a fiúk összeszedték a tojásokat a faluban. Ezen a napon már csak a legények mulattak, a lányoknak hamvazószerdától, a 40 napos böjt alatt tilos volt szórakozni járni.

1947-ben Juliska néni családjának az udvarán álltak össze egy képre  zombai tyúkverők.  Juliska néni az ülő férfi fölött jobbra látható.

A farsangi időszak vízkereszttel kezdődik és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével, hamvazószerdával zárul – kezd bele Faár Tamara, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusa az ismertetőbe. A farsangi népszokások zöme  adománygyűjtő szokások, köszöntők, maszkos és jelmezes alakoskodások, farsangi mulatság  farsang farkára: farsangvasárnapra, farsanghétfőre, húshagyókeddre koncentrálódott. 

A néphagyományban két csütörtököt is kövércsütörtöknek hívnak: több helyen a farsang utolsó csütörtöki napját, a farsangfarki vigasságok kezdetét nevezik így, de általánosan elterjedt, hogy a hamvazószerda utáni csütörtököt említik csonka-, zabáló-, torkos-, tobzódócsütörtökként. Göcsejben még a dobozu-, Buják környékén a zsíroscsütörtök elnevezést tartja számon a néphagyomány.

Kövércsütörtök – Szegedtől a Felvidékig

Kezdjük a farsangi időszak utolsó csütörtökével, kövércsütörtökkel, mely a farsangi jólét búcsúztatója volt, így készültek a következő böjti időre.

Szeged vidékén jó zsíros ételeket főztek, és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók. A farsangi ételeknek számos helyen, például a Mura-vidéki falvakban mágikus erőt tulajdonítottak, a megszárított, porrá tört farsangi ételmaradék a beteg jószágot gyógyította. A Szerémségben fánkot sütöttek, hogy ne vigye el a vihar a háztetőt. A farsangi lakmározásból a betérő vendégeket, vándorokat, koldusokat is megkínálták.

A farsangi bálok időszaka farsangfarka, amelyet a farsang három utolsó napján rendeztek meg. Számos helyen  például a Felvidék némely területén  már kövércsütörtökön elkezdődött a farsangi bál. A legények muzsikaszó kíséretében a falut végigjárva, a lányos házaknál megállva a lányokat megtáncoltatták. A lányok a táncért cserébe pénzt adtak a legényeknek, hogy legyen miből megfizetni a muzsikusokat. A legzajosabb bál a húshagyókeddi volt, amely szigorúan éjfélig tartott, hiszen hamvazószerda már a böjt kezdete, amikor tilos a tánc és a mulatság.

Csonkacsütörtök avagy a farsangi maradék ünnepe

Húshagyó keddet követi hamvazószerda, melyet böjtfogadó szerda, szárazszerda néven is ismert, s a katolikusoknál ez szigorú böjti nap, a 40 napos böjti időszak kezdete. Hamvazószerdán és a böjti időszakban a katolikusok nem ettek húst és zsíros ételeket. A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, tobzó-,  csonkacsütörtök avagy torkoscsütörtök a neve – tudtuk meg Faár Tamarától.

2016-ban február 11-én számos étteremben tartják meg országszerte a Torkos Csütörtököt, ahol modern köntösbe bújtatva hódolhatunk a farsangi maradékok elfogyasztásának.

A Torkos Csütörtök részleteiről itt lehet bővebben olvasni, míg az étterem kereső itt található