Szüreti mulatságok a Balaton régióban

Az ősz főként a betakarításról híres, ebben főszerep jut a szőlőnek is, melyhez kapcsolódóan számos településen tartanak szüreti mulatságokat, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a borkészítés művészetével és a szőlőművelés hagyományaival is.

Nagyvázsonyban általában minden a várról szól, nem így lesz azonban szeptember 28-án, ekkor rendezik ugyanis a szüreti mulatságot. Az esemény fogatos szüreti felvonulással veszi kezdetét, de aki inkább kisvonattal járná körbe a települést, megteheti azt is. Eközben főző- és horgászverseny mérhetik össze tudásukat a vállalkozóbb szellemű résztvevők - a kevésbé bátrak buzdítása közepette. Emellett hagyományőrző műsorok és kézműves foglalkozások is színesítik a programot, de természetesen nem szabad megfeledkezni az igazi főszereplőről a szőlőről és annak leszármazottjáról a borról sem!

Ugyanekkor tartanak hasonló ünnepséget Szigligeten is, ahol már reggel 9-kor elkezdődnek a programok, a fő attrakció, a felvonulás azonban csak délultán 3 órától indul az Ófaluból. A jó hangulatról népviseletbe öltözött helyiek, borral és pogácsával felszerelkezett kocsmáros és szigligeti jó asszonyok,  néptáncosok és muzsikusok, a mindent kidoboló kisbíró és a különböző színpadi produkciók garantálják gondoskodnak.

Kicsit korábban, szeptember 13-14-én Balatonfüreden is lehet találkozni felvonulással. A menethez csatlakoznak  borosgazdák, néptáncosok, huszárok és mazsorettek is. A távot akár lovaskocsin is meg lehet tenni, habár gyalog sem túl megterhelő, az út végén pedig mindenkit várnak a finomabbnál finomabb füredi borok.

Végül, de nem utolsó sorban szeptember 14-én akár Zalakarosra is érdemes ellátogatni. A település ugyna elsősorban nem a borkultúrájáról, hanem gyógy-, és élményfürdőjéről híres, mégis itt rendezik az egyik legizgalmasabb szüreti mulatságot. A karosi vigadalom a bor-zene-tánc hármas jegyében zajlik. Sőt, aki ügyesen  pörgeti a szerencsekereket, még ajándékokat is nyerhet. Szombaton táncos felvonulással kezdődik a mulatság, és az elmaradhatatlan szüreti bállal ér véget.

Tovább

Régen és most: ilyen volt a szüret 150 éve

Keszthelyi Balatoni Múzeum és a Georgikon Majormúzeum segítségével teszünk időutazást ükszüleink szüreti szokásaiba. Kacor, dézsma, bálvány, csobolyó, muszkoló fa vagy a csöbör – amiről természetesen tudjuk, hogy olyasmi, mint a vödör -, ükanyáink idejében az őszi munkálatok elmaradhatatlan kellékei voltak

Kacor, dézsma, bálvány, csobolyó, muszkoló fa vagy a csöbör – amiről természetesen tudjuk, hogy olyasmi, mint a vödör -, ükanyáink idejében az őszi munkálatok elmaradhatatlan kellékei voltak. Tudjuk-e, hogy mire használták ezeket az eszközöket? A hazai szőlőművelés regényes történetében szerepet kap a lókoponya, a szamár a hegyen és egy mindent elpusztító filoxéra vész.

A 19. században a szüret idején nagy jövés-menés volt a szőlőhegyen, élettel teli kép fogadta az arra járót – kezdi mesélni a Balatoni Múzeum munkatársa, Gyanó Szilvia néprajzkutató a mintegy 200 éve zajló szeptemberi-októberi munkálatok folyamatát. A megélénkült szőlőhegyen mulatságok, vidám felvonulások kísérték a munkát: zenéltek, nótáztak, fegyvert ropogtattak, és nem utolsó sorban jókat ettek is: hagyományos ételnek számított a birkapörkölt és pogácsa.
A Balaton-felvidéki szőlőhegyeken kétkerekű szamárfogat szállította a bornak valót, míg a potyázók ellen trükkös védekezést vetettek be eleink. A seregélyek és a rontó erők ellen kereplővel, zajongással védekeztek, míg a szemmeltől karóra tűzött lókoponya védte a szőlőszemeket.

A védekezés fontosságához kétség sem férhetett, hiszen a bortermelés olyannyira jelentős részét képezte az akkori gazdaságnak, hogy évszázadokon át a földesurak egyik fő bevételi forrása volt a szőlődézsma a nagyobb szőlővidékeken.

A Mihály, vagy a Balatonnál Teréz napjától kezdődő szüretben a falu apraja-nagyja részt vett. Hagyományosan az asszonyok feladata volt a szőlőszedés, melyet kacorral, azaz egy görbe késsel végeztek. A férfiak – szamarak híján - csöbörrel, puttonnyal hordták a préselés helyére a szőlőt. Itt kapott szerepet a muszkoló fa, amivel összezúzták a szemeket, vagy a szüretről alkotott szokásos képünk szerint megtaposták, majd estig a kádban állni hagyták, és másnap újra áttiporták. A must kinyeréséhez használatos prés legimpozánsabb darabja a 4 méter magas bálvány volt.
Másképp álltak hozzá azonban az uradalmi minőségi borokhoz - melyeket ma prémiumnak hívnánk. A szőlőt taposás előtt fajtánként és minőségre ügyelve szemenként előbb szét is válogatták, majd a szemeket zsákokban taposták szét vagy rostán gyúrták át.

Megváltozott azonban a helyzet az 1800-as évek utolsó negyedében, amikor a filoxéra, vagyis a szőlőgyökértetű kipusztította a balatoni szőlőket is, országosan pedig a hazai szőlők több mint fele esett áldozatul. A 19. század végén állami intézkedések segítették a szakszerű újratelepítést, az eredeti szőlőfajták helyét szinte teljesen átvették a jobb állóképességű fajták. Az újratelepített ültetvényeknél már nagyobb volt a tőtávolság, később volt a szüret, javult a borok minősége – teszi hozzá a Balatoni Múzeum néprajzkutatója. Az elkészült bort hordókban, kancsókban, vagy fából készült csobolyóban tárolták és szállították, a palackozás csak később terjedt el szaktudást és sterilitást igénylő folyamata miatt. Ekkor kezdték el a gazdák már saját címkéjükkel ellátni azokat, s kerültek az általunk már ismert, vásárolt formába a magyar borok.

A szüret és borkészítés mai arca természetesen jelentős változásokon esett át annak ellenére, hogy több birtokon most is kézzel szedik a szemeket. Azonban a mulatságokon, felvonulásokon, mint a badacsonyi menetben a szőlőharang, a népi viseletek felelevenítése, a szamárfogatok, a szürkemarha hajtás, éneklés, táncolás és kereplőzés képében visszaköszön a hagyományos, őszi munkához kapcsolódó vigasság.

Ilyenkor talán nincs is jobb program egy-egy szüreti mulatságnál, bortúránál vagy pincelátogatásnál, amit szerencsére országszerte, minden borvidéken tartanak egyet-egyet. A gasztrokalandok mellé érdekes időutazást kínál két Keszthelyi Múzeum.

Az eredeti eszközöket a Georgikon Múzeum szőlészeti és borászati kiállításán nem csak az elmúlt évszázadokból, de már a honfoglaló magyarok korától is megszemlélhetjük.
2011 vendégbarát múzeumában, a Balatoni Múzeumban tájjellegű áttekintést kapunk a tó körüli gazdálkodás fejezeteiből, emellett betekinthetünk a magyar tenger fürdőkultúrájába is.

TIPP!  Az aktuális szüreti mulatságokat, gasztronómiai fesztiválokat itt gyűjtöttük össze!

Tovább