![[X]](/site/upload/2009/06/close.gif)
Jogszabályi háttér
55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § d) pontjában, valamint-a 21. § tekintetében - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. intézmény: a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására e rendelet szerint jogosultsággal rendelkező gazdasági társaság,
2. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs,
3. szolgáltató: az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely az e rendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja,
4. elektronikus utalvány nyilvántartás: az intézmény által vezetett, a munkáltatók által a munkavállalók számára, béren kívüli juttatás formájában biztosított elektronikus utalványok
a) munkáltatónként,
b) munkavállalónként,
egyedi beazonosíthatósággal, egységes elektronikus rendszerben vezetett nyilvántartása,
5. lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik a települési önkormányzat illetékességi területén.
2. A Széchenyi Pihenő Kártya működési rendje
2. § (1) Az elektronikus utalvány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA törvény) 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás nyújtásának formája, amely esetében a támogatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely szolgáltatás igénybevételére használható fel.
(2) Az SZJA törvény 71. § 6) bekezdés f) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártyát (a továbbiakban: kártya) műanyag azonosító (elektronikus utalványkártya) formájában kell kibocsátani, amely:
a) kizárólag a támogatásban részesülő munkavállaló, a közeli hozzátartozója, és a munkáltatója, valamint a szolgáltató azonosítására szolgál, elektronikuspénz tárolására, közvetlen fizetési műveletek végrehajtására nem alkalmas,
b) az elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül elektronikus információcserével az elektronikus utalványoknak a rendszerben nyilvántartott rendelkezésre álló összege ellenőrizhető,
c) lehetővé teszi, hogy használatával a támogatás céljának megfelelő szolgáltatás az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatásban részesült munkavállaló, valamint közeli hozzátartozója számára a munkáltató által biztosított és az elektronikus utalvány nyilvántartásban nyilvántartott elektronikus utalványok terhére igénybe vehető legyen, és
d) használatakor a szolgáltató az elfogadott elektronikus utalványt az intézménynek elektronikusan továbbítja, ami alapján az intézmény azt beváltja.
3. § (1) Az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártya támogatás jogcímén juttatott támogatást az elektronikus utalvány nyilvántartásban elkülönítetten kell nyilvántartani, az elektronikus utalvány nyilvántartás elkülönített részére kizárólag az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás érkezhet.
(2) Az intézmény a munkáltató megrendelése alapján, munkavállalónként személyes elektronikus utalvány nyilvántartást nyit, amelyen naprakészen vezeti az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcímen juttatott munkáltatói támogatás egyenlegét.
(3) A támogatás juttatása során a munkáltató elektronikus utalványokat vásárol az intézménytől és azokat az intézménytől általa megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja a munkavállaló számára. Az utalvány vásárlás és az utalványok rendelkezésre bocsátása a munkavállaló számára egy időben több munkáltatótól is történhet.
(4) A munkáltató az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcímen juttatott éves támogatást a béren kívüli juttatásokról szóló jogszabály, megállapodás, utasítás vagy szabályzat, nyilatkozat szerint biztosítja.
4. § (1) A munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet kártyát (a továbbiakban: társkártya) a munkáltatójánál.
Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal igazolja a munkáltató felé.
(2) A társkártyával rendelkező közeli hozzátartozót a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg az elektronikus utalványok felett.
5. § (1) A szolgáltató - a kártyával azonosított elektronikus utalvány elfogadás esetén - kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére:
a) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.),
b) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR 56.10.),
c) belföldi utazásszervezés (TEÁOR 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),
d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 86.90.),
e) előadó-művészet (TEÁOR 90.01.),
f) múzeumi tevékenység (TEÁOR 91.02.),
g) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 91.04.),
h) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 93.21.),
i) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93.29.),
j) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04.),
k) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13),
l) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége).
(2) Az (1) bekezdés b)-l) pontjában meghatározott szolgáltatások csak az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatással együttesen vehetők igénybe a kártyával, a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás szerint rendelkezésre álló elektronikus utalványok terhére.
(3) A szolgáltató a kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át.
6. § Az utalvány beváltás a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, az intézmény által kialakított központi internetes felületen, vagy a szolgáltató által kialakított saját internetes utalvány beváltási felületen keresztül történhet.
7. § (1) Az intézmény úgy köteles kialakítani az utalványelfogadás rendszerét, hogy az mind a saját, mind pedig más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálon keresztül elérhető legyen.
(2) Más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálok használatáért a működtető gazdasági társaság az intézmény felé díjat számolhat fel, amely az intézmény és a működtető gazdasági társaság megállapodásától függ, de ennek mértéke nem haladhatja meg a beváltott elektronikus utalványok összértékének 0,3%-át.
8. § (1) Az intézmény köteles elérhetővé tenni a munkavállaló részére a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás forgalmának és egyenlegének internetes lekérdezését, egyedi tranzakció és forgalmi időszaki bontásban, valamint a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás egyenleg lekérdezhetőségét telefonon.
(2) Az intézmény köteles értesítést küldeni a munkavállaló részére minden alkalommal, amikor a munkáltatótól támogatás érkezik az elektronikus utalvány nyilvántartásra.
9. § (1) Az adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december 31-ig kell felhasználni.
A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek nem kell sem visszafizetnie a munkáltatónak, sem kifizetnie a munkavállaló részére.
(2) Az intézmény a személyes elektronikus utalvány nyilvántartást megszüntetheti, és a kártyát visszavonhatja, ha a nyilvántartás 24 hónapon keresztül nem tartalmaz le nem járt utalványt. A nyilvántartás megszüntetéséről és a kártya visszavonásáról az intézmény előzetesen, a visszavonást és a megszüntetést megelőzően legalább 2 hónappal köteles tájékoztatni az érintettet.
(3) A kártya lejárati ideje minimum 3 év. A 24 hónapnál rövidebb időközönként biztosított támogatás esetén az intézmény köteles lejáratkor új kártyát biztosítani.
10. § (1) A kártya kibocsátásával, használatával és a támogatás igénybevételével kapcsolatban, valamint a kártya visszavonásával és a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás megszüntetésével összefüggésben - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásától eltekintve - a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számolhat fel.
(2) A kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint az intézmény, illetve a szolgáltató viseli.
(3) A (2) bekezdés szerinti összes költségnek az intézmény által a szolgáltató felé felszámított része nem lehet több, mint a kártya elfogadásáról szóló szerződés alapján bonyolított utalvány beváltási forgalom 1,5%-a, amelyet az intézmény a kártyával közvetlenül összefüggő működési és marketing költségeire fordít. Az intézmény köteles e költségeit számviteli rendszerében elkülönítetten nyilvántartani.
11. § Minden munkavállaló számára 1 darab társkártya kibocsátása ingyenes. További társkártyák előállítási és kézbesítési költségeit az intézmény a munkavállalóra háríthatja. A munkavállalóra hárított költség nem haladhatja meg kártyánként az 1500 forintot. Az ingyenesen kibocsátott társkártya használatával és a támogatás igénybevételével kapcsolatban - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott társkártyák pótlásától eltekintve - a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számolhat fel.
12. § Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlása esetén az intézmény a kártya-előállítás és kézbesítés költségét a munkavállalóra háríthatja. Ennek mértéke nem haladhatja meg kártyánként az 1500 forintot.
4. A kártyakibocsátás feltételei
13. § A kártya kibocsátására olyan, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltató - ide nem értve a természetes személyt - jogosult, amelyet határozatlan időre vagy a kártyakibocsátás megkezdésétől számított még legalább 5 év határozott időtartamra alapítottak, és amely a vele a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti ugyanazon elismert vagy tényleges vállalatcsoportként működő gazdasági társasággal együttesen megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:
a) ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen,
b) az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 000 darab saját kibocsátású bankkártyával rendelkezik,
c) legalább 2 év tapasztalata van az SZJA törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25 000 darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.
14. § Az intézménynek, és a szolgáltatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kötelezettségek és a rendeltetésszerű joggyakorlás megállapítható.
15. § (1) Az intézmény a kártya ki bocsátási tevékenységet a megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntetheti meg.
(2) A kártyakibocsátási tevékenység megszüntetésének - ideértve az intézmény végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésének elhatározását - feltétele, hogy az intézmény egy másik intézménnyel a kártya-kibocsátási tevékenységgel összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt és ezen másik intézmény vállalja a kártyakibocsátási tevékenységét megszüntető intézmény által kibocsátott kártyák további működtetését.
(3) A (2) bekezdésben előírt feltétel hiányában a tevékenység nem szüntethető meg.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott, a jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződés esetén a korábbi intézmény kötelezettségei a jogosultak hozzájárulása hiányában is, valamint jogai (követelései) az új intézményre szállnak át; az új intézmény a kártyakibocsátásról, valamint utalvány elfogadásról szóló szerződésekben a korábbi intézmény jogutódja.
16. § (1) Az e rendeletben foglalt előírások megtartásának hatósági ellenőrzése a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörébe tartozik.
17. § Az intézmény a kártyakibocsátásra irányuló szolgáltatási tevékenység megkezdéséről haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül utólagosan értesíti a Hatóságot, amely erről az irányítását ellátó minisztert (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja, és az értesítést tevő intézményt nyilvántartásba veszi.
18. § Az ellenőrzést a Hatóság a miniszter által utasításban kiadott ellenőrzési terv, továbbá a miniszter egyedi utasítása alapján végzi. A Hatóság az ellenőrzései eredményéről, megállapításairól 6 havonta, valamint eseti kötelezés alapján jelentést tesz a miniszternek.
19. § Ha a Hatóság eljárása során megállapítja az e rendeletben meghatározott rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek-így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, és a jogsértéssel elért előnynek- figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti az ellenőrzöttet azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Hatóságot,
d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a kártya kibocsátását,
e) elrendelheti a jogsértő módon kibocsátott kártyák forgalomból való kivonását vagy visszahívását,
f) elrendelheti a jogsértő módon kibocsátott kártyák megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett szervezet ügyfelek számára nyitva álló helyiségének, üzletének ideiglenes bezárását, ha az a kártyával rendelkezők széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges.
5. Záró rendelkezések
20. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
21. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:)
"f) a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és felhasználásával összefüggő ellenőrzési eljárásokban."
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 92/2011. (VI. 15.) Korm. rendelete A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató a kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szolgáltató felé a kártya nála történő használatáért legfeljebb az adott kapcsolódó szolgáltatásra eső utalvány beváltási érték 1,5%-ának megfelelő összeget számíthat fel.”
„(4) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató a kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szolgáltató felé a kártya nála történő használatáért legfeljebb az adott kapcsolódó szolgáltatásra eső utalvány beváltási érték 1,5%-ának megfelelő összeget számíthat fel.”
2. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A társkártya előállítási és kézbesítési költségeit az intézmény a munkavállalóra háríthatja. A munkavállalóra hárított költség nem haladhatja meg társkártyánként az 1 500 forintot. A társkártya használatával és a támogatás igénybevételével, valamint a társkártya visszavonásával kapcsolatban – a társkártya előállítási, kézbesítési költségeitől és az elveszett, ellopott vagy megrongálódott társkártyák pótlásától eltekintve – a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számíthat fel.”
„11. § A társkártya előállítási és kézbesítési költségeit az intézmény a munkavállalóra háríthatja. A munkavállalóra hárított költség nem haladhatja meg társkártyánként az 1 500 forintot. A társkártya használatával és a támogatás igénybevételével, valamint a társkártya visszavonásával kapcsolatban – a társkártya előállítási, kézbesítési költségeitől és az elveszett, ellopott vagy megrongálódott társkártyák pótlásától eltekintve – a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számíthat fel.”
3. § Az R. 3. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A jelen alcím szerinti maximális költségek, összegek mértéke az áthárítható általános forgalmi adót nem tartalmazza.”
„12/A. § A jelen alcím szerinti maximális költségek, összegek mértéke az áthárítható általános forgalmi adót nem tartalmazza.”
4. § Az R.
a) 5. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés b)–l) pontjában meghatározott szolgáltatások” szövegrész helyébe
az „Az (1) bekezdés b)–l) pontjában meghatározott szolgáltatások (a továbbiakban: kapcsolódó szolgáltatás)”
a) 5. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés b)–l) pontjában meghatározott szolgáltatások” szövegrész helyébe
az „Az (1) bekezdés b)–l) pontjában meghatározott szolgáltatások (a továbbiakban: kapcsolódó szolgáltatás)”
b) 9. § (2) bekezdésében a „kártyát” szövegrész helyébe „kártyát valamint a társkártyákat”
szöveg lép.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
Dr. Semjén Zsolt s. k.,
miniszterelnök-helyettes