![[X]](/site/upload/2009/06/close.gif)
Információ Elfogadóhelyeknek
A támogatás formája
A támogatást a munkavállalók ún. „elektronikus utalvány” formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy – megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló – „elektronikus utalványkártya”, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon. A rendszer harmadik eleme az „elektronikus utalvány nyilvántartás”, ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett nyilvántartása.
A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják dolgozóiknak.
Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesíthető eszközre nem válthatják át.
A rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek.
A kártyával igénybe vehető szolgáltatások köre
A kártyával igénybe vehető minden olyan belföldi szolgáltatás, amely a pihenést, az egészség védelmét, megerősítését szolgálja. Ide a tartoznak:- a szálláshely-szolgáltatások,
- az éttermi vendéglátás,
- a fürdőszolgáltatások,
- a betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások,
- a kulturális szolgáltatások közül a múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépőkre fordított összeg,
- a természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,
- az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,
- a testedzési szolgáltatások, valamint
- a verseny-és lovaglóistállók tevékenysége.
A kedvezményezett szolgáltatások egyértelmű meghatározására és beazonosítására a rendelet a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátott, széles körben ismert és használt Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) jegyzék besorolási kategóriáit alkalmazza.
A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználhatósági körét úgy határoztuk meg, hogy az minél hatékonyabban és célirányosabban szolgálja a belföldi turizmus élénkítését.
Ezért túl azon, hogy a SZÉP Kártyával megvásárolható szolgáltatások mindegyike valamilyen formában kötődik a pihenéshez, üdüléshez, valamint az egészségmegőrzéshez, a rendelet előírja, hogy bármely szolgáltatás csak szálláshely-szolgáltatással együttesen vehető igénybe a kártya felhasználásával. Közvetett módon ezzel az a célunk, hogy a kártyát ne lehessen pusztán a hétköznapi pihenési szükségletek kielégítésére használni, ehelyett a felhasználás minden esetben a belföldi vendégéjszakák és az abból származó vállalkozói bevételek, ezen keresztül pedig az állami adóbevételek növelését eredményezze. A szálláshely szolgáltatás igénybe vétele a turizmus legalapvetőbb eleme, ezért a fenti cél elérését ennek kikötésével lehet biztosítani.
A kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a gazdasági válságot követően csökkent, és még ma sem éri el a válság évének (2008) szintjét. Ez egyaránt igaz a kereskedelmi szálláshelyekre, ezen belül a szállodákra is.
A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság által készített kutatás szerint a magyar lakosság 2010. évi belföldi utazásainak 8,9%-a volt egészségturisztikai motivációjú (gyógykezelés: 4%, egészségmegőrzés: 4,9%). Az utazás időtartama szerint az 1-3 éjszakás utazások 5,2%-át az egészségmegőrzés motiválta, 1,9%-át pedig gyógykezelés. A 4 és több éjszakás utazások esetében ezek az arányok 4,9%, illetve 8,7 %. Célunk az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának növelése.
Hazai és európai uniós pályázati forrásokból, illetve magántőkéből az utóbbi években jelentősen növekedett és modernizálódott a hazai szálláshely kapacitás. Ugyanakkor a kapacitás bővülésének ütemét nem követte a vendégforgalom növekedési üteme, amelynek eredményeként a szálláshelyek kihasználtsági adatai folyamatosan romlanak. A gyenge kihasználtság az utóbbi években tovább esett, a 2010-es adatok a kereskedelmi szálláshelyek esetén 3,3 %-os, a szállodák tekintetében pedig 3,7 %-os visszaesést mutatnak 2008-hoz képest.
Azzal, hogy rendelet a SZÉP Kártya felhasználását szálláshely szolgáltatás igénybe vételéhez köti, ez a tendencia változtatható meg.
Fizetés a kártyával, a támogatás felhasználásának időbeli korlátja
A kártyával a szolgáltatónál vagy POS terminálon (kártyaolvasón), vagy interneten keresztül lehet majd fizetni. Ebből következően az elfogadóhelyeknek nem kell feltétlenül terminállal rendelkezniük, hiszen a kártya használatához elegendő lesz az internetes kapcsolat.
Komoly gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a támogatások lehetőség szerint ütemezetten, de mindenképpen az utalástól számított belátható idén belül hasznosuljanak a turisztikai forgalomban.
A szabályozás ezt juttatja érvényre, amikor kimondja, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás adott évben juttatott összegét a következő év december 31-ig fel kell használni.
A kártyát a kibocsátó intézmény akkor szüntetheti meg, ha annak egyenlege 24 hónapon keresztül nulla, vagyis két évig nem érkezik rá támogatás.
A kártyához kapcsolódó díjak, jutalékok
A kártyarendszer bevezetésének egyik célja a használat költségének minimalizálása, és költségviselés tekintetében az egyes szereplők terheinek szétosztása.
Ennek érdekében a kormányrendelet rögzíti, hogy
- a kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban a munkáltatónak (aki a támogatást nyújtja) és a munkavállalónak (aki a támogatást kapja) a kibocsátó intézmény díjat, egyéb költséget semmilyen jogcímen nem számíthat fel,
- a kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a pénzintézet, illetve a szolgáltató viseli.
A rendelet szabályozza a kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértékét is, amely nem lehet több a fizetési forgalom 1,5 százalékánál. Ez jóval alacsonyabb, mint az üdülési csekk után felszámított díj. A jutalék-bevételt a SZÉP Kártya rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítani a kibocsátónak.
E rendelkezések biztosítják, hogy a kártyahasználat költségei a társadalmilag elfogadható mértéket ne haladják meg, és azokat ne a felhasználók, hanem a lebonyolításban üzletileg érdekeltek (kártyakibocsátó, szolgáltató, elektronikus elfogadói terminált üzemeltető) viseljék.
A kártya kibocsátásának, illetve a kibocsátás megszüntetésének feltételei
A rendelet-tervezet meghatározza a kártya kibocsátására jogosult gazdasági társaság (szolgáltató) paramétereit is. Eszerint az a gazdasági társaság (szolgáltató) bocsáthat ki SZÉP Kártyát, amely
- ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35.000 főnél több lakosú magyarországi településen,
- az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100.000 darab saját kibocsátású bankkártyával rendelkezett,
- legalább 2 év tapasztalata van az SZJA törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25.000 darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.
A fentiek szerint tehát csak olyan gazdasági társaság (szolgáltató) végezheti a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását, amely hasonló kártyák kibocsátásában már tapasztalattal bír, és emellett országos lefedettsége révén készen áll a teljes lakosság kiszolgálására. E követelmények révén biztosítható, hogy a kártya kibocsátására, az egész rendszer működtetésére felhatalmazott intézmény valóban képes legyen a kártya mielőbbi bevezetésére, és ez által a bevezetéséhez fűződő társadalmi, gazdasági célok megvalósuljanak.
A kártya kibocsátás megkezdését – a vonatkozó jogszabályok értelmében – nem szükséges előzetesen engedélyeztetni, vagyis a rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő intézmények a jogszabály hatályba lépését követően bármikor megkezdhetik a kibocsátást. Ez egyrészt gyorsítja a rendszer kiépülését, másrészt következetes ellenőrzést követel meg.
Annak érdekében, hogy a rendszer a kártyatulajdonosok számára maximális biztonsággal működjön, a rendelet szabályozza azt is, hogy egy SZÉP Kártyát kibocsátó intézmény milyen feltételekkel szüntetheti meg ez irányú tevékenységét.
Egyrészt előírás, hogy a kibocsátás megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntethető meg a tevékenység. Másrészt a megszüntetés feltétele, hogy az intézmény egy másik intézménnyel a kártya-kibocsátással összefüggő összes tevékenységre szerződést köt, és ezen másik intézmény vállalja a kártyák további működtetését.
A kártya kibocsátásának ellenőrzése
A kártya kibocsátási tevékenységet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) ellenőrzi, annak megkezdését az MKEH-nak kell bejelenteni.
Amennyiben a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja a kormányrendeletben foglaltak megsértését, a jogsértés jellegének függvényében szankcionál.
Elfogadóhellyé válás
Az elfogadóhellyé válás részleteiről jelenleg a 06-1-429-7400 telefonszámon vagy a www.otpszepkartya.hu oldalon nyújtanak részletes felvilágosítást.