Malom-skanzen épül Orfűn

Baranya megye, különösen a Mecsek a történelem során a malmok kincsestára volt. A 19. század végén több mint 680 malommal büszkélkedhetett. A leggyakoribb lisztőrlő malmokon túl számtalan, egyéb tevékenységet űző műhelyek is működtek a térségben: olajütő-, papír-, lőpor-, kendertörő- vagy épp fűrészmalmok fogaskerekeinek hangja törte meg a vidék csendjét évszázadokon át.

Erre az izgalmas örökségre épülve nyitotta meg kapuit 1970-ben az Orfűi Malommúzeum, a hajdanvolt malomipar utolsó élő tanúja a Dél-dunántúli régióban. A múzeumba látogatók szakképzett vezető segítségével ismerkedhetnek meg az őrlés történetével, az őskorban használt dörzsölőkövektől kezdve egészen napjainkig.

A múzeum megnyitása óta – sokrétű tevékenységének köszönhetően – számtalan elismerésben létesült: 1999-ben Podmaniczky-díjat (Hungarian Nostra) kapott, 2009-ben az Év Vendégbarát Múzeuma lett, 2011-ben részese volt a „Régi értékek, új funkciók", 2015-ben pedig a „Magyarország legízletesebb vendégváró úti célja" Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) nyertes pályázatának.

Az idei évtől számos újdonság várja az Orfűre látogató, ipartörténeti emlékekre fogékony utazókat. A meglévő két működő malom mellé újabbak csatlakoznak:

Szárazmalom

A malom a régmúlt évszázadok embere számára maga volt a csoda, ahogy az ördöngös szerkezet a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet. Az egykor lóhajtásos szárazmalom gigantikus járgánykerekének segítségével nem csak őrlés folyt, a malom az országban egyedülálló módon megmaradt olajütővel is büszkélkedhet.

Jó tudni!
A növényi olajoknak (napraforgó, repce, tökmag) a mai felhasználással ellentétben elsősorban olajmécsesben világítóolajként és háztartási kenőanyagként volt szerepük. A gyalogbodza magjából préselt olaját (cseteolajat) viszont csak ételek készítéséhez használták.

Vízimalom

Az Árpád-kor óta (!) létező vízimalom hazánk egyetlen működési engedéllyel rendelkező vízimalma, amely a mai napig üzemszerűen működik. Tavasztól őszig a molnár nyári konyhájában rendszeresen zajlanak kenyérsütési bemutatók, és a kézi dagasztással, Dél-dunántúli receptek alapján készült finomságokat nyitott kéményes, fatüzelésű kemencében sütik meg a látogatók legnagyobb örömére.

Papírmalom

Az egyik legizgalmasabb újdonság 2016-ban a mecseki papírmalom és grafikai műhely. A fejlesztés keretében a tradicionális grafikai eljárások teljes technikai kelléktára megismerhetővé válik: magas- és mélynyomással (pl. fa-, linoleum-, vagy fémmetszet), valamint síknyomással, litográfiával és szitanyomással gyártott egyedi grafikák készülnek majd a műhelyben.

Jó tudni!
Egykoron a Mecsek vidéke a magyarországi papírkészítés egyik legnagyobb fellegvára volt;
csak a megyében három papírmalom működött a 18., valamint a 19. század folyamán.

Ez még nem minden! A múzeum területén épül még egy eredeti almatörőmalom, egy fogadóépület, ahol minden eddiginél nagyobb betekintést nyerhetünk a magyarországi malomipar történetébe, különböző területeinek titkaiba.

Egy magyar-horvát összefogásnak köszönhetően pedig létrejött a Molnárok útja, amelyhez az orfűi mellett Mohácsról a Szent Miklós vízimalom és taposómalom, Mecseknádasdon a Keszler (volt Müller) malom, Borjádon a volt Széchenyi uradalmi vízimalom, Hosszúhetényben pedig a Dallos-Böröcz-féle vízimalom is csatlakozott. Horvátországot a dubosevicai hengermalom és a projekt keretében újonnan felépített eszéki hajómalom képviseli.

Így lesz a malomskanzen élettel teli színtere a tanulásnak, a szellemi értékek, néprajzi kincsek megőrzésének és továbbörökítésének mindannyiunk örömére.


Az orfűi malomskanzen látványtervei