A Balaton-térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata

Készítette: az Országos Területfejlesztési Hivatal jogelődjének1 megbízásából és támogatásával a GKI Gazdaságkutató Rt.

Bevezetés

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) jövedelemtermelő képességének vizsgálatát az általános demográfiai és infrastrukturális helyzetkép bemutatásával kezdtük, majd a gazdasági szempontoknak nagyobb szerepet szánva a vállalkozási szektor szerkezetét, hatékonyságát és eredményességét elemeztük. A vállalati szektoron belül - szerepének és súlyának megfelelően - kiemelten kezeltük az idegenforgalommal kapcsolatos tendenciák bemutatását, és külön fejezetben foglalkoztunk az önkormányzatok gazdálkodási helyzetével is. A múltbeli adatok elemzéséhez a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások mérleg- és eredmény-kimutatásából származó, illetve az önkormányzati mérleg- és pénzforgalmi adatokat használtuk fel. A térség helyzetének további statisztikai értékelését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) T-Star, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), az Országos Munkaügyi Módszertani Központ (OMMK) és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság települési szintű adatbázisain végeztük el.
A térség jelenlegi gazdasági, társadalmi stb. helyzetéről csak szakértői mélyinterjúk során kaptunk "valósághoz" hű képet, amit egyrészről a legfrissebb területi adatok hiánya, másrészről a múltbeli statisztikai adatok alapján elvégzett elemzésekből levonható következtetéseket erősen árnyaló - az idegenforgalom területén számottevő - szürkegazdaságból származó jövedelmek nagysága is indokolt. Így a kutatás során nagy hangsúlyt helyeztünk a mind a 164 településre kiterjesztett primer adatfelvételből származó információk elemzésére. A csoportos szakértői mélyinterjúkat polgármesterekkel, jegyzőkkel, kistérségi menedzserekkel, falugazdászokkal, civil szervezetek és önkormányzati fejlesztési társulások képviselőivel, valamint az egyes vizsgált gazdasági ágazatokban jelentős szerepet játszó cégvezetőkkel folytattuk le.
A mélyinterjúkból származó információk alapján rámutattunk a BKÜ-n belüli érdekviszonyok, erővektorok és ezek összehangolási lehetőségeire is.
A Balaton-térség társadalmi-gazdasági viszonyainak bemutatását követően becslési módszert vázoltunk fel a BKÜ jövedelemtermelő képességének és - a KSH által számolt megyei GDP mintájára - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet GDP-jének meghatározásához.
A GDP-t három módszer szerint lehet becsülni: termelési, felhasználási és jövedelmi oldalról. Számításaink során a bruttó hazai termék jövedelem oldali meghatározását alkalmaztuk (1. táblázat).
1. táblázat

A kutatás legfontosabb eredményei

A bruttó működési eredménybe és a vegyes jövedelmekbe az adózás előtti eredményt és az értékcsökkenési leírást számoltuk bele. A becslés során megkülönböztettük az egyszeres és a kettős könyvelést folytató vállalatokat, az egyéni vállalkozókat és az önkormányzatokat. Az állami szféra teljes elkülönítése azért nem lehetséges, mivel a kettős könyvelést folytató állami vállalatok a versenyszférában működő társaikkal együtt jelennek meg.
A kettős könyvelésű cégeket még további két alcsoportra bontottuk. A vállalatok egy részének a BKÜ-n belül van a székhelye, másik részük ott csak telephellyel rendelkezik, a cégközpont az ország más területén található. A balatoni régióban székhellyel rendelkező cégekről (a Flextronics Kft-től eltekintve) feltételeztük, hogy tevékenységüket csak a BKÜ-n belül folytatják. A csak telephellyel rendelkező vállalatok esetében a megtermelt GDP-t a BKÜ-n belüli telephelyeken dolgozók arányában osztottuk fel. A vizsgált régióban működő egyszeres könyvvitelű vállalatok megfelelő adatai - a kapott támogatások kivételével - rendelkezésre álltak.
Az önkormányzatok esete speciális. A közszektorban termelt GDP mérése problémás, mivel nyereségről nem beszélhetünk, a tárgyi eszközök amortizációja nem ismert, mert a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartásokban nem jelenik meg. Így itt a tárgyi eszközök beruházása és felújítása összegével, valamint a személyi jellegű ráfordításokkal közelítettük a GDP-t.
A kettős könyvvitelt folytató cégek a BKÜ-n belül kb. 230 milliárd forint GDP-t termeltek 2002-ben. A területi GDP-hez a becsült adatok alapján a "G - Kereskedelem, járműjavítás" és a "H - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás" ágazatok járulnak hozzá a legnagyobb mértékben. Ez a két ágazat mind a székhellyel, mind a csak telephellyel rendelkező vállalatok körében listavezető. A két ágazatban összesen közel 70 milliárd forintnyi GDP keletkezik a hivatalos adatok alapján, ez a kettős könyvvitelt folytató cégek által termelt GDP több mint 30%-a.
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások GDP-hez való hozzájárulása kb. 4,5 milliárd forint. Ennek legjelentősebb része személyi jellegű ráfordítás volt, közel 3 milliárd forint értékben.
Az egyéni vállalkozások személyi juttatások révén (egyéni vállalkozói kivét, alkalmazottak részére kifizetett jövedelem és járulékok) 5,8 milliárd forint jövedelmet generáltak. A bruttó működési eredmény (értékcsökkenés és adózás előtti jövedelem formájában a folyó évi beszerzések korrigálása révén becsült érték) eléri a 15,5 milliárd forintot (ebből 2 milliárd értékcsökkenés). Így a BKÜ egyéni vállalkozásainak GDP-hez való hozzájárulása kb. 21 milliárd forint.
A BKÜ önkormányzatai 2002-ben 23 milliárd forintot költöttek személyi juttatásokra, ebből 17 milliárd forintot realizáltak a foglalkoztatottak. A társadalombiztosítás kifizetésein túl az önkormányzatok 2,2 milliárd forint összegben teljesítettek társadalmi és szociálpolitikai juttatásokat, hozzájárulva ezzel a lakossági jövedelemhez. Az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű kiadásai meghaladták a 17 milliárd forintot.

A hivatalos statisztikákból becsült GDP komponensek azonban figyelmen kívül hagyják a szürke- és feketegazdaság jövedelemtermelését csakúgy, mint az inputált jellegű szálláshasználatot. Kísérletet tettünk a turizmus által közvetlenül érintett legfontosabb gazdasági ágak (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és kiskereskedelem) GDP-hez való hozzájárulásának árbevétel oldalról történő becslésére.
Számításunk szerint a térség teljes GDP termelése 322,8 milliárd forint volt 2002-ben. A szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra és a kiskereskedelmi GDP termelésre vonatkozó becslésünkkel korrigálva a hivatalos adatokon alapuló számításokat, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet GDP-je az országos GDP 1,93%-a, illetve a főváros nélküli egy főre jutó GDP 99,8%-a volt 2002-ben.
A megtermelt jövedelem becslését követően javaslatokat tettünk a BKÜ jövedelemtermelő képességének javítására is. A javasolt koncepciókat, programokat egyrészt a BKÜ egészére mint üdülőkörzetre, másrészt pedig a helyi adottságok különbözőségére nagyobb hangsúlyt helyező és az egyes fejlesztési célok megvalósításánál hatékonyabb szervező erőt jelentő kisebb alrégiókra fogalmazzuk meg.

A BKÜ-n belüli jövedelemnövelő fejlesztési lehetőségek egy részének megvalósítására több helyszínen vagy településen is lehetőség kínálkozik. Ezek a helyszínek ritkán rendelkeznek teljesen azonos adottságokkal, ugyanakkor az is világos, hogy nem lehet minden településen gyógyfürdőt építeni. Éppen ezért ezeket a területeket komparatív előnyeik szerint össze kell hasonlítani és ennek alapján kell döntést hozni a fejlesztésekről és a termékkínálat bővítéséről. Ugyanez nemcsak a beruházásokra, hanem a programkínálat kialakítására is igaz.
A kistérségi szemléletmód és a települések közötti munkamegosztás szükségességét a mélyinterjúk alapján a BKÜ településeinek nagy része már felismerte. Ahhoz, hogy ez a szemlélet a gyakorlatban is megjelenjen, szükség van egy olyan szervezetre, amelyik ténylegesen összefogja és koordinálja a fejlesztéseket a BKÜ településein. A BKÜ általunk javasolt alrégiókra történő bontása is ugyanezt a célt szolgálja a turizmus vonatkozásában, de a településeknél eggyel magasabb szinten: az egyes alrégiók mindegyike más célcsoportra fókuszál, és más termékkínálattal jelenik meg, ezáltal a rivalizálás helyett gazdagítja a kistérségi szintű kínálatot, és együttesen lefedi a potenciális vendégek minden rétegét.
A kistérségi szemléletmód és a felállított prioritások alapján történő koordinált cselekvés nem csupán a turizmus fejlesztését kell, hogy jellemezze, hanem a mezőgazdasági, ipari, és infrastrukturális fejlesztéseket is.
A BKÜ jövedelemtermelő képességének javítása érdekében a turisztikai régió területét hat alrégióra osztottuk, és a teendőket ezekre az alrégiókra lebontva fogalmaztuk meg. Ezen területi egységek elhatárolását az teszi szükségessé, hogy a BKÜ jövedelemtermelő képességének növeléséhez fontos lépések csak úgy lehetnek hatásosak, ha azok nem maradnak meg az általánosság szintjén, hanem valóban a helyi adottságokat figyelembe véve határozzák meg az elérendő célokat és az azokhoz vezető utat.

Az alrégiókon belül hatékonyabban valósulhat meg a térségek hasonló természeti, infrastrukturális, demográfiai stb. adottságain alapuló összehangolt fejlesztés, illetőleg az egyes térségeken belül szorosabbra fűzhető az együttműködés, az egységesítés, ami jóval hatékonyabb fejlesztési keretet biztosít a térségenkénti specializált célok megvalósításához. A BKÜ területén kialakított hat alrégió az 1. ábrán látható.
A Kelet-Balaton térségnek elnevezett két alrégió megcélzott turisztikai célközönsége a minőségi turizmust kereső olyan vendégkör, amely keresletében igen választékos, a magas minőségű szolgáltatások iránt nyitott és rendkívül fizetőképes. Ezt a célközönséget nem lehet csupán egy hagyományosnak mondható szolgáltatás magas szintű teljesítésével megnyerni, itt, Magyarországon általában nem tipikus szolgáltatások komplex rendszerét szükséges biztosítani. De a szolgáltatások mellett elengedhetetlen az alaposan megtervezett és körültekintően kivitelezett marketing kampány is.
A Zamárditól Balatonberényig húzódó Déli Balaton-part alrégió jövedelemtermelő képessége növelésének kulcsa a kevésbé tehetős rétegeket kiszolgáló tömegturizmus fejlesztése. Az alrégión belül a Balatonlelléig húzódó keleti részen elsősorban a fiatalokra kell koncentrálni, onnantól nyugatra pedig a családosok kiszolgálására. A mezőgazdasági és ipari tevékenységek az alrégión belül elsősorban mint a turizmust kiszolgáló tevékenységek képzelhetők el, amelyek a turizmuson keresztül realizálódnak és járulnak hozzá a régióban megtermelt jövedelemhez.

A BKÜ legdélebbre fekvő, Somogyi alrégiójának jövedelemtermelő képességében is kiemelt szerepet szánunk a turizmusnak, ami eddig ezen a területen nem kapott elegendő figyelmet. A turisztikai fejlesztések tekintetében egyrészt a Balaton-part kínálatát kiegészítő programok kialakítására kell koncentrálni (aquapark, fürdő, horgásztó, kirándulás, borturizmus stb.), másrészt pedig az alrégió önálló turisztikai kínálatát is megteremteni szükséges (falusi turizmus, fürdő- és wellnessturizmus, horgászturizmus, vadászturizmus stb.), ami egész évben vonzerőt jelent a turisták számára. A turizmus mellett a somogyi alrégióban - elsősorban a részben meglévő, részben épülő közlekedési infrastruktúrára építve - nagy hangsúlyt kell kapjon a mezőgazdaság és az ipar fejlesztése is, ebben ez a terület jelentősen különbözik a BKÜ többi alrégiójától. A hangsúlyt elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint a mezőgazdasági és faipari termékek feldolgozóiparára, a kézműves iparra és az építőiparra kell helyezni. A mindezt támogató infrastruktúra megteremtése itt kiemelten fontos, a továbbépülő autópálya pedig további lehetőségeket kínál a logisztikai szolgáltatások területén.
A Nyugat-Balaton alrégió jövedelemtermelő képességét jelentős mértékben a nyugdíjas külföldi és a tehetősebb belföldi turisták vendégforgalma határozza meg. Az itt termelt jövedelmek növelését a jól szervezett, magas színvonalú turisztikai szolgáltatások fejlesztésével lehet elérni. A külföldi turistákat elsősorban a wellness és rekreációs kezelésekkel kell továbbra is a térségbe csábítani, azonban ezeket ki kell egészíteni a kulturális és az ökoturizmus elemeivel. Támogatni kell a bortúrák szervezését, a hagyományőrző kézműves ipar bemutatását és a történelmi városok rehabilitációját. A célkitűzéseknek megfelelően az élelmiszeriparban, a háztáji gazdálkodásban és a kézműves szakmákban várható bővülés az építőipar és a szolgáltatások fellendülése mellett.
A Balaton-felvidék alrégió adottságai a minőségi aktív és borturizmus megvalósításának kedveznek leginkább. A Káli-medence, a Balatoni-felvidék és a Badacsony a természetjárók és a kerékpárosok kedvelt célpontjai, míg a meredek északi part menti községek a csónak-, vitorlás- és jacht-kikötők ideális helyszínei. A turisztikai kínálatnak megfelelően a térség célközönsége meglehetősen vegyes: jó szórakozási lehetőséget találnak itt a kirándulni vágyó családosok, az ínyenc borkedvelők, az elit sportok szerelmesei, de az olcsóbb szállásokat kereső fiatalok is.

További információ:
Országos Területfejlesztési Hivatal, Kiemelt Programok Főosztály, 1015 Budapest, Hattyú utca 14., Levelezési cím: 1357 Budapest, Pf. 8., telefon: (1) 441-7243, (1) 441-7227,
fax: (1) 441-7283, honlap: www.oth.hu.
GKI Gazdaságkutató Rt., 1364 Budapest, Pf. 78.,
telefon: (1) 266-2088; (1) 317-6232, fax: (1) 266-2118, e-mail: gerl@gki.hu, honlap: www.gki.hu.