A Tourinform-hálózat működésének regionális különbségei

Szerző: Lőrincz Katalin

Hálózatépítés, alulról szerveződés, versenyképesség, információ - mind-mind olyan téma, amelyekkel tudományos konferenciák, vállalati stratégiák és fejlesztési programok egyaránt kiemelten foglalkoznak. Ma a siker és a fejlődés egyik kulcskérdése: tudunk-e együttműködni, kihasználjuk-e az információs forradalom nyújtotta lehetőségeket, képesek vagyunk-e a megújulásra, illetve a mennyiségi szemlélet helyett teret adunk-e a minőségnek és a teljesítménynek?
A Tourinform-hálózat 25. születésnapja fontos dátum: összegzésre, ugyanakkor jövőbe tekintésre is késztet. A hazai turizmusirányítás területi megújítása, ezen belül a komplex desztináció-menedzsment kialakítása - beleértve a Tourinform-hálózat működtetésének finanszírozási reformját - időszerűvé vált. A tanulmány ehhez nyújt háttérinformációt.

1. Bevezetés
Az információ hatalom - mondják és valóban az. Igaz ez a turizmus területén is, ahol a fogadóterületről, a küldőpiacokról, a vendégekről és a konkurenciáról szóló információknak meghatározó jelentősége van. Mára mindennapossá vált az internet-használat, a portálok, a különböző adatbázisok és a kereső rendszerek forradalmát éljük; de ezzel párhuzamosan óriási az igény az emberi szóra, az ügyfélszolgálatra, az azonnali és kézzelfogható segítségre is. A Tourinform irodák - a hazai turisztikai információs rendszer alappillérei - ebben a környezetben látják el mindennapi feladataikat: szolgálják a települést, a kistérséget, frissítik a turisztikai adatbázisokat, fogadják a vendégeket, és persze mindent megtesznek a turisztikai szakma helyi fejlődése érdekében.
Kutatásunk arra a kérdésre keresi a választ, hogy léteznek-e regionális különbségek a Tourinform-hálózat működésében, mit takar a gyakorlatban a turisztikai kereslet és kínálat összehangolása, milyen konkrét szerepe és feladata van az irodáknak a települések vonzerőfejlesztésében, és végül melyik az az optimális fejlesztési irány, amely a hálózat számára a stabil működéshez elengedhetetlen.

2. Módszertan
A Bevezetőben megfogalmazott probléma feltárása érdekében széleskörű módszertani apparátust alkalmaztunk:
. 2002-ben és 2004-ben kérdőíves felmérést végeztünk a Tourinform-hálózat irodáiban. A kérdőíveket elektronikus úton juttattuk el az irodáknak. A kérdések megfogalmazása során szem előtt tartottuk, hogy a hálózat marketingmunkáját, térbeli munkakapcsolatait és a turisztikai fejlesztésekre való hatását központilag nem mérik, így elsősorban az ezekkel kapcsolatos információkhoz kívántunk hozzájutni;
. a Magyar Turizmus Zrt. információ-szolgáltatá­sá­nak segítségével elvégeztük a Tourinform Koordinációra2 beérkezett adatok területi bontá-
sú, összehasonlító elemzését a 2002-2005 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat ezen része elsősorban a statisztikailag mérhető teljesítmény-mutatókra koncentrált: a forgalom, a kiadványterjesztés és a gyűjtőterület feltérképezését jelentette;
. mélyinterjúkat készítettünk a Tourinform-hálózat egyes tagjainak munkatársaival. A mélyinterjú kérdései főleg a hálózat minőségi továbbfejlesztésének mikéntjére vonatkoztak.

A 2002-ben és 2004-ben beérkezett kérdőívek elemzése során elsősorban a humánerőforrást, a munkakapcsolatokat, a konkrét marketingtevékenységet és a turisztikai fejlesztésekben való részvételt vizsgáltuk (1. táblázat).
A Tourinform Koordináció információi az irodák forgalmát, gyűjtőterületét, a terjesztett kiadványok mennyiségét és a hálózati besorolást támasztják alá. Tovább árnyalják a hálózati működés mechanizmusát és problémáit azok a mélyinterjúk, amelyek a hálózatban dolgozókkal készültek. A tanulmány jövőre vonatkozó javaslatai a fenti kutatási eredmények alapján kerültek megfogalmazásra.

3. A területi szintű nonprofit információs tevékenység fejlődése: az idegenforgalmi hivataloktól a Tourinform irodákig
A rendszerváltást követően a központi hatalom helyett az önkormányzatok, a direkt irányítás helyett az indirekt eszközök, a központi ellátás helyett pedig a piaci viszonyok kerültek előtérbe. E változások az önkormányzatok jogainak, kötelezettségeinek és ebből adódóan feladatainak növekedése mellett az alulról jövő kezdeményezések, a köz- és magánszféra összefogásának felértékelődését is eredményezték.3 A turizmus nonprofit információs rendszere az utóbbi negyedszázadban gyökeresen átalakult: az állampárti rendszerben működő, megyei szintű idegenforgalmi hivatalok 1992-ben megszűntek. A korábbi hivatalok utódai a profitorientált, főként kiutaztatással foglalkozó utazási irodák lettek (például Savaria Tourist, Ciklámen Tourist, Mecsek Tourist), amelyek nem foglalkoztak tovább az adott terület propagandájával. Az átalakulással párhuzamosan született meg a gondolat, hogy a budapesti Sütő utcai információs iroda mellett - a helyi érdekek kiszolgálására - több vidéki Tourinform iroda is létesüljön. Települési önkormányzatok pályázhattak turisztikai információs iroda alapítására, amelyhez az akkori minisztérium másfél millió forint központi forrást biztosított. A települési információs irodák hálózattá fejlődésével párhuzamosan továbbra is tisztázatlan maradt a feladatmegosztás, a hatáskör és a finanszírozás kérdése. Ennek okait a következőkben foglaljuk össze:
Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról és az 1991. évi XX. ún hatásköri törvény 66. paragrafusa értelmében a megyei önkormányzatok közszolgáltatási feladatai között megjelenik az érdek-összehangolás az idegenforgalom területén. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) 1998-as létrejöttével párhuzamosan e törvényt nem módosították, a területi és országos érdek harmonizálása így két szerv felelősségéhez tartozik. A RIB-ek és munkaszervezeteik feladatairól szóló 28/1998. IKIM rendelet alapján - a Tourinform-hálózattal összefüggésben - tevékenységükbe tartozik:
. a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének segítése,
. a nonprofit jellegű termékfejlesztési és információs munka koordinálása,
. az együttműködés az önkormányzatokkal, a gazdasági kamarákkal, a szakmai szervezetekkel, a területfejlesztési tanácsokkal, a megyei és települési idegenforgalmi hivatalokkal és a Tourinform irodákkal.

A kialakult turizmusirányítási rendszer hiányosságai és átfedései befolyásolják a Tourinform irodák szakmai irányítását, az irodák tevékenységi körének kiterjedését, és erőteljesen hatnak a desztinációs marketingkommunikációra. Eszközök hiányában a megyei önkormányzatok koordinációs törekvései kevés eredménnyel járnak; e téren pozitív példaként említhető a Veszprém Megyei Önkormányzat koordinációs és finanszírozási rendszere. A RIB-ek és munkaszervezeteik, a Regionális Marketing Igazgatóságok létrejöttével párhuzamosan nem történt meg a középszintű igazgatási rendszer újragondolása, a kapcsolatok és a munkamegosztás szabályozása.
A törvényalkotás és a gyakorlat eltérése jól nyomon követhető a nonprofit termékfejlesztés és információs munka terén. A Tourinform irodák létét, finanszírozását és tevékenységének körét leginkább a helyi önkormányzatok turizmushoz való hozzáállása befolyásolja. 2006 szeptemberében a helyi irodák 97,3%-ának alapítója és fenntartója - esetenként az idegenforgalmi referens munkáltatója - az a helyi önkormányzat, amelynek törvényi szinten nem kötelező feladata a turizmus támogatása és fejlesztése. Az önként vállalt feladat beillesztése a kötelezettségek közé természetesen jól felfogott érdek, az ágazatból származó bevételek, a munkahelyteremtés és a települési imázs pozitív formálása pedig tovább erősítik a turizmus pozícióit.

4. A hazai turizmus nonprofit hálózata: a Tourinform-hálózat

4.1. A telefonvonaltól a hálózatig
A Tourinform irodák 2006-ban ünneplik 25. születésnapjukat: negyedszázada, 1981-ben létesült az első információs telefonvonal, és éppen húsz esztendeje, 1986-ban nyitották meg a turisták előtt a budapesti Sütő utcai irodát. Jelentősebb mennyiségi fejlődés történt 1997-1998 között, amikor egy év alatt 55 új irodát hoztak létre. Számuk az 1999-ben századikként alapított ópusztaszeri irodával tekintélyessé növekedett. 2001 és 2003 között a névhasználati rendszer és a hálózati besorolás kidolgozásával a minőségi fejlesztésre tevődött a hangsúly. 2006 szeptemberében a hálózathoz 150 iroda tartozott.

4.2. A Tourinform irodák tevékenysége és besorolása
A Tourinform-hálózat meghatározó szerepet tölt be a hazai turisztikai kereslet és kínálat összehangolásában, a helyi és térségi információnyújtás megszervezésében, valamint az információs ügyfélszolgálat ellátásában. A hálózat 58%-a (87 iroda) - anyagi és humánerőforrása függvényében - ellátja az ún. desztináció-marketing tevékenységet is, amely a gyakorlatban kiadványok készítését és terjesztését, kiállításokon való részvételt, PR tevékenységet és az e-marketing bizonyos elemeit jelenti.
A 150 hazai iroda természetesen nem képes azonos színvonalon ellátni mindezeket a feladatokat; differen­ciá­lásra - és elsősorban a nonprofit turisztikai marketing terén - feladatmegosztásra van szükség. A megoldást a Tourinform irodák kategóriákba való besorolása hozta, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. végzett el.
Az irodák besorolásakor megtörtént a feladatok és a tevékenységek konkretizálása is, így a hálózathoz csatlakozó irodák adottságaiknak és lehetőségeiknek megfelelően kötötték meg a névhasználati szerződést.

A kategóriák a következők:
1. Információs iroda
1.1. Szezonálisan nyitva tartó információs iroda
1.2. Egész évben nyitva tartó információs iroda
2. Területi információs és marketingiroda
2.1. Egész évben nyitva tartó területi információs és marketingiroda
3. Megyei iroda
3.1. Ügyfélforgalommal nem foglalkozó megyei iroda
3.2. Ügyfélforgalmat is ellátó megyei iroda.
2005-ben turisztikai régiós összehasonlításban vizsgálva, a Tourinform-hálózat a 2. táblázatban összefoglalt jellegzetességeket mutatta.

4.3. A Tourinform irodák infrastruktúrájának fejlesztése
A Tourinform irodák színvonalas működésének egyik meghatározó eleme a fejlett technikai és informatikai háttér. Természetesen ezzel tisztában voltak az alapítók is, így a helyi Tourinformok létrehozásának pillanatában - jelentős, 50%-os központi támogatással - igyekeztek a legmodernebb felszereléseket beszerezni.
1998-ban PHARE projekt keretében, ír szakem­berek vezetésével tanulmány készült a hazai Tourin­form irodák működéséről és fejlesztési irányukról. A zárótanulmány alapján került kidolgozásra az a névhasználati rendszer, amely tisztázta a Magyar Turizmus Zrt. és a hálózathoz csatlakozó irodák feladatait és szolgáltatásait. További fontosabb megállapítás volt a rendszer alulfinanszírozottságának ténye, amely a mindennapok üzemeltetési nehézségein túl a technikai fejlesztések gátját is jelentette. (Az irodák többsége a vizsgálat időpontjában legalább nyolc-tíz éve működött.)
A felmerült problémákat orvosolva a Magyar Turizmus Zrt. több lépésben segítette a hálózat tevékenységét:
1. 1999-ben a Tourinform-hálózat összes egysége korszerű számítógépet kapott.
2. 2003-ban - a Tourinform Szövetséggel együtt - ki­-
dolgozásra került az a minősítési és ösztönző rendszer, amely alapján az egyes irodák differenciált támogatási forrást kaptak.

A vissza nem térítendő támogatással a névhasználati rendszer kezelője, a Magyar Turizmus Zrt. az irodák egységes nyitva tartását és technikai színvonalát ösztönözte. Az irodák a számítástechnikai és irodatechnikai színvonal emelésére, forgalomszámláló rendszer kiépítésére és a meghosszabbított nyitva tartás biztosítására fordították a támogatást.
Az 1. ábrán az egyes régióknak nyújtott pénzügyi támogatás nagyságát mutatjuk be.
Ha összevetjük a pénzügyi támogatások mértékét az egyes régiókban elhelyezkedő irodák számával, illetve a régiók tényleges turisztikai jelentőségével, látható, hogy a támogatás nem a területi különbségek mérséklését célozta. Az egy irodára jutó támogatást elemezve a Balaton, a Nyugat-Dunántúl és a Budapest-Közép-Dunavidék régiók irodáit fejlesztették leginkább. Ennek oka az, hogy a kidolgozott minősítési és ösztönző rendszer alapján ezek az irodák kapták a legmagasabb pontot.

5. Információgyűjtés, információnyújtás mint alaptevékenység

5.1. A Tourinform irodák forgalma
A hálózaton belül regisztrált személyes forgalom 2002 és 2005 között igen intenzíven nőtt, a négy év alatt 193%-kal. Amíg 2002-ben 7296 főt szolgált ki átlagosan egy-egy Tourinform iroda, addig 2005-ben minden egyes irodára 17100 vendég jutott (3. ábra). A vizsgált időszakban a hálózat irodáinak száma 25%-kal bővült; tény tehát, hogy a forgalom robbanásszerű változásához a budapesti irodák mellett a regionális központokban, megyei jogú városokban és kiemelt turisztikai vonzerejű helyeken működő irodák egyaránt hozzájárultak. Budapest 2005-ben a Tourinform-hálózat teljes forgalmának egyharmadát adta.
Vizsgáltuk, hogy az egyes régiókban milyen mértékben nőtt a Tourinform irodákba betérő vendégek száma, vagyis a személyes forgalom. Az időszak elején, 2002-ben a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl turisztikai régiók irodái regisztrálták a legnagyobb forgalmat. 2005-ben változott a turisztikai régiók sorrendje: a listavezető a Budapest-Közép-Dunavidék, ezt követi a Balaton és a Dél-Alföld régió. A területi különbségek eltolódását jelzi, hogy amíg 2002-ben a Balaton adta az összforgalom 20%-át, addig 2005-ben a központi régió bonyolította le a teljes Tourinform-hálózat forgalmának 40%-át (4. ábra).
A régiós átlagok persze sok mindent eltakarnak, Kelet-Magyarországon kifejezetten éles különbségek mutatkoznak az egyes területeken belül. 2005-ben a "második helyezett" Dél-Alföld esetén például Ópusztaszer a turisztikai régió irodai vendégforgalmának 53%-át adta, de hasonló a helyzet az Észak-Alföldön (Debrecen 47%), a Tisza-tónál (Abádszalók 63%) és az Észak-Magyarország régióban (Eger 40%) is. A központi régión belül 80%-ban a főváros Tourinform irodái bonyolítják le a személyes forgalmat.

5.2. Az irodák gyűjtőterülete
A hálózatban dolgozó irodák döntő többsége adatszolgáltatási kötelezettséget vállal a névhasználati szerződés aláírásakor, azaz éves szinten gyűjti és frissíti a területéhez tartozó turisztikai vonzerők és szolgáltatók információit.
Kutatásunk során megvizsgáltuk, hogy az egyes régiók milyen mértékben vesznek részt e munkában. A gyűjtőterület regionális különbségei megfelelnek a településhálózat hazai elrendezésének, tehát az aprófalvas Nyugat- és Dél-Dunántúl régió, valamint az Észak-Magyarország régió gyűjti a települések 56%-ának adatait (5. ábra).

5.3. Az országos kiadványok népszerűsítése
Az országos kiadványok terjesztése a hálózat egészére jellemző. Igazodva az elmúlt évek nemzetközi trendjeihez, a Magyar Turizmus Zrt. egyre kevesebb papír alapú kiadványt készít, így e téren is nő a helyi és a térségi kiadványok jelentősége. A Tourinform irodák 2005-ben 3,3 millió turisztikai kiadványt terjesztettek, amely 14%-kal kevesebb, mint 2004-ben.
Regionális összehasonlításban vizsgálva elmondható, hogy minden régióban csökkent a központi kiadványok száma, de a csökkenés mértéke különböző. A 3. táblázatban áttekintjük a hálózatnak az országos kiadványok népszerűsítése terén végzett munkáját.
A 3. táblázat harmadik oszlopa mutatja, hogy az egyes régiók milyen arányban vették ki részüket a központi kiadványok terjesztéséből 2005-ben.

5.4. Kommunikáció és nyelvtudás
A Tourinform-hálózatban 2005-ben 361 szakember dol­gozott, többségükben nők. A munkatársak szakmai felkészültségének fejlesztése, a speciális ismeretek elsajátítása, valamint a Tourinform-hálózatban dolgozók szakmai presztízsének emelése érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolával közösen 2001 és 2003 között Idegenforgalmi szakmenedzser, Tourinformátor szakirány és Tourinform továbbképző tréning szakokat indított. A képzésen 83 fő, a Tourinform-hálózatban dolgozók közel harmada vett részt.
2002-ben a vizsgálatba bevont 75 Tourinform iroda dolgozóinak 84%-a egyaránt beszélt angolul és németül, 35%-uk pedig harmadik idegen nyelven is képes volt kommunikálni. Az irodák munkatársai az angol és a német mellett a francia (16%), az orosz (12%) és az olasz (8%) nyelvet ismerték.
2004-ben a vizsgált 63 iroda 92%-ában tudtak angol és német nyelven egyaránt kommunikálni a vendégekkel. Angolul vagy németül minden megkérdezett irodában beszélnek, harmadik idegen nyelvet - elsősorban franciát, oroszt és olaszt - a válaszadó Tourinform irodák 47%-a használ.
Kiemelkedő a településhierarchia csúcsán álló két legnépesebb város, Budapest (Liszt Ferenc tér) és Debrecen irodáiban dolgozó munkatársak nyelvtudása, ahol összesen hat idegen nyelvet ismernek.

6. Települési és térségi marketing, a termékfejlesztés egyes elemeinek vizsgálata

6.1. Térbeli kapcsolatok az irodák között
A beérkezett válaszok alapján az egyes turisztikai régiók határai nem esnek egybe a tényleges hálózati kapcsolatokkal. Azt feltételezve, hogy az egyes Tourinform irodák munkakapcsolatai tükrözik a valós térbeli kötődéseket, a következő megállapításokat tehetjük:
. A Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl turisztikai régióban elhelyezkedő irodák tudnak - saját régiójukon belül - leginkább együtt dolgozni, az irodák 95%-ának, illetve 93%-ának van kizárólag régiós munkakapcsolata.
. A "középmezőnybe" a Budapest-Közép-Dunavidék, a Nyugat-Dunántúl, a Balaton és az Észak-Magyarország régiók tartoznak, ahol az irodák jelentős hányada (81-87%-a) elsősorban saját régiójából választott irodával tart fenn szorosabb kapcso­latot.
. Nehezebb és ellentmondásosabb a helyzete az Észak-Alföld, valamint a Közép-Dunántúl régiónak, ahol jelentős számú iroda jelölt meg másik - leginkább valamelyik szomszédos régióba tartozó - irodát legfontosabb partnerként.

A kérdés kiértékelése választ ad többek között a régiós alapon bonyolított marketingmunka további árnyalásának szükségességére, s ezen túl a Regionális Marketing Igazgatóságok közötti együttműködés erősítését támasztja alá.

6.2. A regionális és megyei turisztikai vásárokon való részvétel
A rendszer regionális különbségeinek vizsgálatakor kiemelten kezeltük a turisztikai vásárok kérdését. A 2004-ben végzett kutatás arra is rávilágított, hogy az egyes irodák szakmai megítélése szerint - pénzügyi kötöttségek nélkül - mely vidéki kiállításokat tartják a legfontosabbaknak. Válaszukban az irodák három helyszínt jelölhettek meg, ezeket kétféle szempont szerint csoportosítottuk:
. Az összesített eredmények alapján a hazai regionális, illetve megyei vásárok közül öt helyszínt tartanak fontosnak, a megkérdezettek szerint Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben és Pécsett érdemes leginkább kiállítani.
. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy melyik vidéki turisztikai vásárt tették az első helyre, úgy igencsak érdekes eredményt kapunk; az első helyezett Miskolc és Veszprém egyenlő szavazattal, ezeket a városokat követi Szeged, Pécs, majd Debrecen.

6.3. Az Európai Unió turizmusfejlesztéssel kapcsolatos pályázatain való részvétel (ROP 2004-ben)
Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, s ebben az évben indult útjára a Regionális Operatív Program, amelynek egyik fejezete a hazai turisztikai vonzerők fejlesztését támogatta. Kérdőíves felmérésünk idején még viszonylag kevés pályázatírásra, projektmenedzsmentre szakosodott vidéki cég működött, így feltételeztük, hogy a helyi Tourinform irodákat - szakmai tudásuk, hozzáértésük és első kézből vett tapasztalataik alapján - nagy számban vonták be a turisztikai pályázatok előkészítésébe.
Feltételezésünket az irodák megcáfolták: a válaszadók csupán 27%-a ismerte az adott településnek a Regionális Operatív Programba benyújtott turisztikai vonzerő-pályázatát, s ebből mindössze a fele vett részt a pályázati anyagok előkészítésében. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tervezéssel megbízott mérnöki irodák, területfejlesztési szervezetek, cégek már kész elképzeléseit véleményezték vagy a pályázatnak a település turizmusával kapcsolatos alfejezeteit - például kereslet-kínálat bemutatása, vendégstatisztikai adatok - készítették el.
A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a Tour­inform hálózatban felhalmozott, a turisztikai keresletre és a trendekre vonatkozó ismeretek nem hasznosulnak. Az irodákat fenntartó települések vagy kistérségi társulások - amelyek többnyire vonzerőfejlesztésre, turisztikai infra­struktúra bővítésére pályáznak - külső, többségében a valós helyzetet csak statisztika alapján ismerő tanácsadó cégeket vonnak be több évtizedre meghatározó fejlesztéseik kidolgozásába.

7. Következtetések
A hazai turisztikai régiók Tourinform-hálózattal kapcsolatos vizsgálata több fontos következtetéshez vezet. Az egyes tevékenységek súlyát és területi dimenzióit a 4. táblázatban tesszük közzé - megjegyezve, hogy az adatok a 2005. évi állapotot mutatják be.
A turisztikai régiók jelenlegi határai elmossák az egyes irodai teljesítmények közti különbségeket. E térbeli rendszerben - a kritériumok vizsgálata során - a legegységesebb képet a Budapest-Közép-Dunavidék, a Nyugat-Dunántúl és a Balaton régiók mutatják. Minden egyes turisztikai régióban megtalálható az a négy-öt iroda, amely a statisztikailag mérhető mutatók (forgalom, kiadványok, kiállításokon való részvétel stb.) döntő többségét adja, s leszakadva - vonzerő, megfelelő humánerőforrás vagy finanszírozás híján - következnek a hálózat munkájához kisebb mértékben hozzájáruló Tourinform irodák.
A hálózat irodáinak 97,3%-át a települési vagy megyei önkormányzatok (illetve többségi önkormányzati részesedésű turisztikai közhasznú társaság, egyesület, társulás) finanszírozzák, a munkatársak munkajogi besorolása ennek megfelelően közalkalmazotti. A települési önkormányzatok tehát a kötelező feladatokon túl, központi támogatás nélkül tartják fenn e tevékenységet, természetesen a turisztikailag frekventált, jelentős vendégforgalommal és vonzerővel rendelkező települések saját jól felfogott érdekükből finanszírozzák a Tourinform iroda működését.
A 2006. évi önkormányzati költségvetések elfogadásánál mutatkozott meg igazán, hogy a forráshiányos önkormányzatok - államháztartási és jogszabályi reformok hiányában - először az önként vállalt feladataikat (a turizmus is idetartozik) lesznek kénytelenek visszaszorítani vagy feladni. A turisztikai információnyújtás ráadásul további informatikai, technikai fejlesztéseket igényel(ne), nem beszélve a marketing terén jelentkező látványos megoldásokig.
Általában véve elmondható, hogy a Tourinform-hálózatban dolgozók nyitott, kommunikatív, több nyelvet beszélő, a térséget jól ismerő szakemberek. Ez utóbbi állítást igazolja a Magyar Turizmus Zrt. által, a Tourinform irodákba betérő turisták körében 2003-ban végzett ügyfél-elégedettségi vizsgálat is. A tanulmány megállapítása szerint a Tourinform szolgáltatásaival az azokat igénybe vevők egyértelműen elégedettek. Különösen igaz ez az információ-szolgáltatás körülményei (a dolgozók hozzáállása, az iroda elhelyezkedése, a kiszolgálás gyorsasága, az elérhetőségre vonatkozó információk, a nyitva tartás) vonatkozásában, de a rendelkezésre álló információk mennyiségének, minőségének választékának is kezdvező a megítélése. A megkérdezettek 83%-a nagyon elégedett volt a dolgozókkal, akik véleményük szerint minden kérdésre kellő felkészültséggel válaszoltak. A munkatársak elhivatottságára azonban hosszú távon nem lehet alapozni, ezen a téren is szükség van a humánerőforrás-fejlesztésre, valamint a teljesítményarányos anyagi juttatásokra.
Amennyiben komolyan vesszük a Tourinform-hálózat színvonalas működtetését, úgy a jelenlegi rendszer finanszírozása gyökeres reformra szorul:
. Racionalizálás: a hálózatban jelenleg működő irodák számát és elhelyezkedését a tényleges turisztikai vonzerőkhöz kell alakítani. Fontos cél a működési színvonal emelése, a tevékenység minőségének egységesítése. Ennek megvalósítása érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a névhasználati szerződés minden területét érintő ellenőrzési rendszert működtet, s a sorozatos negatív eredményeket látva megvonja a névhasználati jogot.
. Stabil, tervezhető pénzügyi háttér: meg kell teremteni a regionális/központi finanszírozás teljesítményhez kötött rendszerét, a decentralizációt. Helyi szinten a turizmus révén beszedett adókból - jogszabályi kötelezettséggel - biztosítani kell az irodák stabil működésének pénzügyi hátterét. Az évente több mint 2,5 millió vendéget személyesen kiszolgáló Tourinform irodák információikkal keresletet gerjesztenek, amely a vállalkozók bevételeiben realizálódik. Az irodák tevékenysége tehát közvetve jelentősen hozzájárul az állami turisztikai bevételekhez, másként fogalmazva: a Tourinform irodák jelentős mértékben állami feladatot látnak el. Három pillérre (állam, helyi önkormányzat, vállalkozói szféra) támaszkodó finanszírozási rendszerre lenne szükség, amely biztosítja az irodák zavartalan, hosszú távú működését.
. Hierarchikus rendszer: az erre alkalmas irodák bevonásával ki kell építeni a térségi desztináció-marketing szervezeteket.
. Humánerőforrás: versenyképes juttatásokkal, a szakmai előmenetel lehetőségével érdekeltté kell tenni a hálózatban dolgozókat.

A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Intézkedési ter­ve az attrakciófejlesztés témakörének tárgyalásanál foglalkozik az információ-szolgáltatás fejlesztésével, s a 2006-2008 közötti időszakra a következőképpen javasolja a hálózat továbbfejlesztését:
"A turisták és a szakma teljes körű tájékoztatásának kialakítása érdekében a Magyar Turizmus Zrt. létrehoz egy turisztikai információs rendszert a jelenlegi ONTIR bázisán, amelyhez az RMI-k (és a később kialakuló desztinációs szervezetek) kapcsolódnak, így sor kerül a regionális internetes portálok ki-, illetve továbbépítésére. A turisztikai szervezetek együttműködésében megújításra kerülnek a papír alapú információs anyagok, promóciós eszközök, szóróajándékok. A Magyar Turizmus Zrt. és az önkormányzatok együttműködésében éjjel-nappal nyitva tartó Tourinformok nyílnak, rendőrségi jelenléttel."
Vitathatatlan, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban újabb pályázati lehetőségek nyílnak meg turizmusfejlesztésre. Mind regionális, mind pedig települési szinten szükség lesz a vonzerőfejlesztések megalapozására, megvalósíthatósági tanulmányok készítésére, vendégfelmérésekre és persze az elmúlt évek turizmussal összefüggő tapasztalataira. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a témát, nincs több kérdés: az információ hatalom és ennek egyik igen fontos sarokköve a jól működő Tourinform-hálózat.

A kutatásról további információ: Tourinform Veszprém, 8200 Veszprém, Vár u. 4., e-mail: tourinform@veszprem.hu.

A tanulmány szerzője külön köszöni a Tourinform Koordináció Iroda vezetőjének és munkatársainak segítségét.

Felhasznált irodalom
AUBERT A. (2001): A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata Magyarországon. Turizmus Bulletin 2001/1. sz.
KRAFTNÉ SOMOGYI G. (2000): A turizmus területi irányítása. Comitatus 2000/1., pp. 119-133
KRAFTNÉ SOMOGYI G. (2000): A turizmus területi jellemzői a kilencvenes években. In: Szerk. Horváth Gy.-Rechnitzer J.: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Pécs, MTA RKK, pp. 335-353
Magyar Turizmus Zrt. - Tourinform Koordináció Iroda adatszolgáltatása (2002-2005)
Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T. Kft.: Ügyfél-elégedettség vizsgálat a Tourinform irodákban, 2003
Magyar Turizmus Zrt./Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ: A Tourinform irodák ismertségének és az irodába betérő ügyfelek elégedettségének vizsgálata, 2002. november
Magyar Turizmus Zrt./Szonda Ipsos: Próbavásárlás vizsgálat az ország különböző régióiban működő Tourinform irodákba,n 1999. december, 2000. augusztus
Magyar Turizmus Zrt./Szonda Ipsos: Ügyfél-elégedettség vizsgálat a Tourinform irodákban, 2000. j- RÁTZ T. (2003): A sátorverésen túl. A turizmustudomány magyarországi állapotairól. Magyar Tudomány. 48. 6.
Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2005-2013