Magyarország turizmusának alakulása 2006 első félévében

Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája


2006 első félévében a Magyarországra látogató külföldiek száma 17,7 millió fő volt, 8,5%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint - ugyanebben az időszakban - a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma kismértékben csökkent: a vendégek száma (2998 ezer fő) 1,7%-kal, a vendégéjszakák száma (7657 ezer éjszaka) 3,7%-kal maradt el 2005 első félévének eredményeitől. A csökkenés - akárcsak az első negyedévben - a külföldi vendégforgalom mérséklődéséből adódott: a kereskedelmi szálláshelyeken 1391 ezer külföldi vendéget (-5,7%) és 4098 ezer (-7,8%) külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma ugyanakkor emelkedett: a vendégek száma (1608 ezer fő) 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma (3559 éj) 1,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket.
A külföldi és belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2006 első hat hónapjában 2,6 éjszaka volt. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele az inflációt jelentős mértékben meghaladó ütemben, 10,9%-kal növekedett, és 54,6 milliárd forintot tett ki.

1. A Magyarországra látogató külföldiek száma
A Magyarországra látogató külföldiek száma 2006 első félévé­ben 8,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és így meghaladta a 17,7 millió főt. A növekedés elsősorban az Európai Unió országaiból érkező látogatószám növekedésének (+12,5%) köszönhető. Az év első hat hónapjában a látogatók 97,8%-a Európából érkezett, számuk 8,6%-kal emelkedett 2005 első félévéhez képest
(1. táblázat).

2. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint - a külföldi vendégforgalom csökkenésének és a belföldi turizmus növekedésének köszönhetően - 2006 első félévében a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma kismértékben csökkent: a vendégek száma (2998 ezer fő) 1,7%-kal, a vendégéjszakák száma (7657 ezer éj) 3,7%-kal maradt el az előző év azonos időszakának értékétől. Az első nyári hónapban, júniusban a vendégek száma stagnált (+0,1%), a vendégéjszakák száma 3,8%-kal maradt el a 2005 júniusában mért értéktől.
2006 első félévében az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,9 éjszakát, a belföldi vendégek 2,2 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken.
A vendégéjszakák háromnegyedét regisztráló szállodák, azon belül a magasabb kategóriájú házak forgalmát az átlagosnál kedvezőbb eredmények jellemzik: a szállodákban a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál csekélyebb mértékű, 1,6%-os forgalom visszaesést regisztráltak, így a szállodai vendégéjszakák száma meghaladta az 5,7 milliót. Az ötcsillagos házakban 2,2%-os csökkenés, a négycsillagos házakban ezzel szemben 3,7%-os bővülés volt tapasztalható, és a háromcsillagos házak forgalma is növekedést (+0,6%) mutatott.
A vendégéjszakák 67%-át a három-, négy- és ötcsillagos szállodákban regisztrálták 2006. január-júniusa között (1. ábra).
2006 első félévében a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött minden tíz vendégéjszakából négyet a Budapest-Közép-Dunavidék régióban regisztráltak. További jelentős részesedés a Balaton (17,9%) és a Nyugat-Dunántúl (10,8%) régiókat jellemezte (2. ábra).
A legdinamikusabb és egyben a legnagyobb volumenű vendégéjszakaszám bővülést az Észak-Alföldön (+8,3%) regisztrálták. A három növekedést mutató régió (Észak-Alföld, Dél-Alföld és Észak-Magyarország) eredménye a többi régióban tapasztalt forgalomcsökkenést csak részben kompenzálta.
2006. január-júniusban a magyarországi gyógy­szállodák 332 ezer vendéget fogadtak, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 1,2 millió volt. A vendégek száma 2,3%-kal emelkedett, a vendégéjszakák száma 1,7%-kal csökkent 2005 első félévéhez képest. A gyógyszállodák jelentőségét mutatja, hogy a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 11,1%-át, a vendégéjszakák 15,5%-át regisztrálták gyógyszállodákban, és a turisták minden öt szállodai vendégéjszakából egyet gyógyszállodában töltöttek. Az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban a kereskedelmi szálláshelyi átlagot (2,6 éjszaka) jelentősen meghaladta (3,6 éjszaka).

Ugyanebben az időszakban a magyarországi wellness-szállodákban 209 ezer vendéget és 490 ezer vendégéjszakát regisztráltak: a vendégek száma háromnegyedével, a vendégéjszakák száma több mint nyolctizedével emelkedett a 2005. év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legjelentősebb forgalombővülést hónapról-hónapra a wellness-szállodák mutatják. Az átlagos tartózkodási idő a wellness-szállodákban valamivel a kereskedelmi szálláshelyi átlag alatt maradt: 2,3 éjszaka volt 2006 első félévében.

2.2. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma
2006 első félévében - az első negyedéves tendencia folytatásaként - a beutazó turizmus vonatkozásában kisebb visszaesés figyelhető meg. A kereskedelmi szálláshelyeken 1391 ezer külföldi vendég (-5,7%) 4098 ezer vendégéjszakát (-7,8%) töltött el. A külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 46,4%-ot tett ki, a vendégéjszakák számából azonban - hosszabb (2,9 éjszakás) átlagos tartózkodási idejüknek köszönhetően - magasabb arányban, 53,5%-kal részesedtek.
2006 első hat hónapjában a külföldi vendégéjszakák 72,5%-a az Európai Unióból érkező vendégektől származott. Elsődleges küldőpiacaink közül az amerikai (+2,0%) és a norvég (+1,8%) vendégéjszakák száma emelkedett. A fejlődő küldőpiacok közül a kínai (+8,5%), az orosz (+28,6%), a román (+5,3%) és a spanyol (+6,4%) vendégek töltöttek több vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2005 azonos időszakában. Az abszolút számokat tekintve 2006. január-­június között a kereskedelmi szálláshelye ken az orosz (+21,4 ezer éjszaka), a cseh (+7,6 ezer), a görög (+7,2 ezer), a spanyol (+6,8 ezer), az ukrán (+5,6 ezer) és a szlovák (+5,5 ezer) vendégéjszakák száma nőtt a legjelentősebben. A legnagyobb visszaesés a német (-213 ezer éjszaka), a brit (-48 ezer), a francia (-17 ezer), a japán (-17 ezer), a svájci (-16 ezer), az izraeli (-13 ezer) és a szerbia-montenegrói (-11 ezer) piacot jellemezte (1. táblázat).
A visszaesés ellenére ebben az időszakban is kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult a német ven­dég­forgalom: a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák 28%-át tette ki. Nagy-Britannia továbbra is a második helyet foglalja el 9%-kal. Nagy-Britanniát Ausztria (8%), Olaszország (6%) és az Amerikai Egyesült Államok (5%) követte. Ezen öt küldőpiac együttesen a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 56%-át adta (3. ábra).

A külföldiek minden tíz vendégéjszakából nyolcat szállodában töltöttek 2006 első félévében; a szállodák közül a legtöbb külföldi vendéget a négy- és a háromcsillagos házak fogadták (1527 ezer, illetve 1189 ezer külföl di vendégéjszaka). A szállodákban összességében 7,7%-kal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma; ezen belül az ötcsillagosokat 2,6%-os, a négycsillagosokat 5,0%-os, a háromcsillagosokat 12,9%-os visszaesés jellemezte. A wellness-szállodák külföldi vendégéjszaka száma viszont az átlagosnál jóval kedvezőbben (+98,8%) alakult, és az ifjúsági szállókban is jelentősen, 40%-kal bővült a külföldi vendégforgalom. Az üdülőházakban 1,1%-os növekedést regisztráltak. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken eltérő mértékben (2,2-14,7%) csökkent a külföldi vendégéjszakák száma.
A beutazó turizmus területi koncentrációját jelzi, hogy 2006 első félévében a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák közel 90%-át regisztrálták a három legnépszerűbb régióban: a Budapest-Közép-Dunavidéken (a vendégéjszakák 59,1%-a), a Balatonnál (16,1%) és a Nyugat-Dunántúlon (9,5%).

A gyógyszállodák vendégeinek több mint négytizede (45,6%) érkezett külföldről, a külföldiek részesedése a vendégéjszakák számából 56,7% volt. 2006 első félévében a külföldi vendégek számában 5,7%-os, a vendégéjszakák számában 9,2%-os csökkenés volt tapasztalható 2005 azonos időszakához képest. A külföldi vendégek átlagosan 4,5 éjszakát töltöttek a magyar-
országi gyógyszállodákban. A legfontosabb küldőpiacok Németország (a gyógyszállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakák 45,1%-a), Ausztria (15,7%), Svájc (4,2%), az Amerikai Egyesült Államok (3,1%), Nagy-Britannia (3,1%) és Oroszország (3,1%) voltak. Az egészségturizmus jelentőségét jelzi, hogy 2006 első félévében a Németországból érkezők által szállodában eltöltött vendégéjszakák több mint egyharmadát (35,2%) a gyógyszállodákban regisztrálták; Ausztria esetében ugyanez a mutató 41,7%-ot, Svájc esetében 36,8%-ot, az Amerikai Egyesült Államok esetében 11,7%-ot, Nagy-Britannia esetében 6,4%-ot, Oroszország esetében pedig 24,4%-ot tett ki.
A wellness-szállodákban a beutazó vendégforgalom dinamikus növekedést mutatott: a külföldi vendégéjszakák száma csaknem kétszeresére (+98,8%) bővült. A külföldi vendégek átlagosan 3,5 éjszakát töltöttek a wellness-szállodákban.

2.3. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma
2006 júniusában, a nyár első hónapjában a belföldi turizmus kismértékű csökkenést mutatott: a belföldi vendégek száma ugyan 4,6%-kal nőtt, a vendégéjszakák száma viszont 0,7%-kal elmaradt az előző év azonos időszakának értékeitől.
A belföldi vendégforgalmat 2006 első félévében összességében továbbra is növekedés jellemezte: a vendégek száma 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma 1,5%-kal emelkedett, így az 1608 ezer belföldi vendég (az összes vendég 53,6%-a) összesen 3559 ezer vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 46,5%-a) töltött el hazánk kereskedelmi szálláshelyein. 2006. január-júniusban a belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken - akárcsak az év első három hónapjában - 2,2 éjszaka volt.
2006 első félévében minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot regisztráltak szállodában. A belföldi vendégéjszakák száma a négycsillagos szállodák esetében 22,3%-kal, a háromcsillagos házak esetében 9,0%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. A wellness-szállodákban a belföldi vendégéjszakák száma több mint háromnegyedével nőtt, és az átlagosnál magasabb növekedést regisztráltak a gyógyszállókban (+10,2%) is. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek forgalma kevésbé kedvező képet mutatott: ezekben az egységekben 7,7-22,0%-os csökkenést regisztráltak. A belföldi turisztikai kereslet igényesebbé válását, a magasabb színvonalú, több szolgáltatást nyújtó szálláshelyek népszerűségének növekedését mutatja a 4. ábra.
A belföldi turizmus szempontjából legjelentősebb három régió - a Balaton (a vendégéjszakák 19,9%), a Budapest-Közép-Dunavidék (16,6%-a) és az Észak-Alföld (13,7%) - a vendégéjszakák felét mondhatta magáénak. A belföldi vendégéjszakák száma az országos átlagot (+1,5%) meghaladó mértékben emelkedett az Észak-Alföldön (+19,2%), a Dél-Alföldön (+7,0%) és a Balatonnál (+6,0%).
A gyógyszállodák belföldi vendégforgalmát dinamikus növekedés jellemezte: a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt egytizedével emelkedett. A gyógyszállodák vendégeinek 54,4%-a belföldi volt, tőlük származott a vendégéjszakák 43,3%-a. A belföldi vendégek átlagosan 2,8 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban.
A wellness-szállodákban továbbra is a belföldi vendégforgalom a meghatározó: a vendégek több mint nyolctizede, a vendégéjszakák több mint héttizede a belföldi vendégektől származik. A belföldi vendégforgalom dinamikus növekedést mutatott: a vendégéjszakák száma 76,9%-kal bővült. A belföldi vendégek átlagosan 2,1 éjszakát töltöttek a wellness-szállodákban.

3. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása
2006. június 30-án 3666 kereskedelmi szálláshelyet, ezen belül 2634 működő egységet regisztrált a Központi Statiszikai Hivatal. A működő kereskedelmi szálláshelyek 107 657 szobával és 280 255 férőhellyel várták a vendégeket, a férőhelyek száma az előző évhez viszonyítva 3,0%-kal csökkent. A férőhelyek több mint 40%-a a szállodákban, ezen belül a legtöbb férőhely (49 ezer, az összes szállodai férőhely 45,0%-a) a háromcsillagos házakban várta a vendégeket. A férőhelyek további jelentős hányadát, 30 ezer férőhelyet (az összes szállodai férőhely 27,8%-át) a négycsillagos házak adták.
2006. június 30-án 55 gyógy- és 40 wellness szállodát tartott nyilván a KSH. A gyógyszállodák összesen 13 888 férőhellyel (-13,1% 2005-höz képest), a wellness szállodák 8037 férőhellyel rendelkeztek (+72,7%).

4. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága
2006 első félévében a magyarországi szálláshelyek 36,4%-os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami 2,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált adatot. Az egyes szállástípusok közül a legmagasabb kihasználtsággal (43,5%-os szobakapacitás-kihasználtság, +0,1%) a szállodák működtek. Az ötcsillagos szállodákat 60,4%-os, a négycsillagosakat 53,7%-os, a háromcsillagosakat pedig 38,5%-os szobakapacitás-kihasználtság jelemezte.
2006. január-júniusban a gyógyszállodák átlagosan 58,3%-os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami jelentősen meghaladja a szállodák átlagos kihasználtságát. A wellness-szállodák kihasználtsága a szállodák átlagánál kissé magasabb, 45,1%-os volt.

5. Szállásdíjbevételek
A kereskedelmi szálláshelyek 54,6 milliárd forint szállásdíjbevételt realizáltak 2006 első félévében, ami 10,9%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez folyó áron 4%-os növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi bevételhez viszonyítva. A szállásdíjbevételek 70%-a a külföldi vendégektől származott, és ezek növekedési üteme (+14,8%) jelentősen meghaladta a belföldi szállásdíjbevételek növekedési ütemét (+3,1%). A kereskedelmi szálláshelyek összes szállásdíjbevételének 89,4%-át a szállodák realizálták az év első hat hónapjában.
A kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bevétele 24,4 milliárd forintot, egyéb szolgáltatásból származó bevétele 20,1 milliárd forintot tett ki (5. ábra). Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 99,1 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 3,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált adatot. Eközben az ágazat fogyasztói árindexe közel 4%-os volt.
A bevételek szempontjából három legfontosabb régió a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és Nyugat-Dunántúl voltak. Az összes szállásdíjbevétel 61,8%-a a Budapest-Közép-Dunavidék régióban, 11,0%-a a Balatonon, 8,0%-a pedig a Nyugat-Dunántúlon képződött.
A külföldi szállásdíjbevételek megoszlását magas területi koncentráció jellemzi: a bevételek közel nyolctizedét a Budapest-Közép-Dunavidék régióban, további 7,5%-át a Balatonon, 5,7%-át pedig a Nyugat-Dunántúlon realizálták. A belföldi vendégektől származó bevételek a külföldinél kevésbé koncentráltak: a bevételek egy­negyede a Budapest-Közép-Dunavidéken, 18,7%-a a Balatonon, 13,0%-a pedig a Nyugat-Dunántúlon képződött.
2006 első félévében a gyógyszállodákban realizált szállásdíjbevételek 8,2 milliárd forintot tettek ki, ami 11,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért adatokat. A szállásdíjbevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott. A külföldi szállásdíjbevétel kismértékű (+4,4%) növekedése mellett a belföldi szállásdíjbevételek értéke több mint egynegyedével (+26,5%) emelkedett 2006 első félévében.

6. A nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások alakulása
2006. január-júniusban a turizmus devizamérlege a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint javult: a turizmusból származó devizabevételek 1502 millió eurót (-12,2% az előző év azonos időszakához képest), a kiadások pedig 792 millió eurót (-32,9%) tettek ki. A turizmus egyenlege 2006 első félévében 709 millió euró volt, ami az előző év azonos időszakához képest 33,8%-os emelkedést jelent.
2006. január-június között az áruk egyenlege a folyó fizetési mérlegben -355 millió euró volt. A turizmus egyenlegének pozitívuma a fizetési mérlegnek az áruforgalomból származó hiányát teljes mértékben fedezte.