Az európai lakosság külföldi utazásai 2005-ben
Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája


Az IPK International német kutatóintézet által éves rendszerességgel végzett felmérés adatai szerint az európai lakosság 2005-ben 376 millió külföldi utazást tett, ami 5,4%-kal több, mint 2004-ben.1 A rövid, egy-három éjszakás tartózkodással járó utazások száma 10%-kal, az ennél hosszabb utazások száma 2%-kal emelkedett. Mindez összességében 3,5 milliárd (+2%) külföldön eltöltött vendégéjszakát eredményezett. Az európaiak utazásaik során összesen 330 milliárd eurót költöttek (+5%), az egy utazásra eső költés 888 eurót (-2%), a napi költés 94 eurót tett ki. A szabadidős utazások száma 255 millió volt, ami 4,7%-os növekedést jelent a 2004. évhez képest.

Bevezetés
Az IPK International német kutatóintézet évente végez kutatást az európai lakosság körében. A harmincöt küldőországra vonatkozó adatokat tartalmazó felmérés a külföldi utazások számát és úti céljait, valamint az utazási szokásokat (motiváció, az utazás időpontja és időtartama, az igénybevett szálláshely és közlekedési eszköz, foglalás/szervezés, költés és demográfiai jellemzők) vizsgálja. A kutatás a külföldi utazások közül a szabadidős céllal történt külföldi utazásokat (az ún. üdüléseket) vizsgálja részletesen, amelyek az európaiak külföldi utazásainak 68%-át tették ki 2005-ben.

1. Az európaiak külföldi utazásainak célja
Az európai lakosság 2005-ben 376 millió külföldi utazást tett, ami 5,4%-kal több, mint 2004-ben. A szabadidős utazások száma 255 millió volt, ami 4,7%-os növekedést és 11,4 millióval több utazást jelent a 2004. évhez képest. Az utazások további 17%-ában az utazók barátaikat, rokonaikat keresték fel, az üzleti utazások részesedése 15%-ot tett ki. A rövid, egy-három éjszakás tartózkodással járó utazások száma 10%-kal, az ennél hosszabb utazások száma 2%-kal emelkedett.
A szabadidős célú utazások döntő többsége (82%) legalább négyéjszakás tartózkodási idővel járt, a rövid utazások aránya mindössze 18%-ot tett ki.

2. A legjelentősebb európai küldőországok
A legtöbb külföldi utazást a nyugat-európai küldőországok lakosai tették az elmúlt évben (a külföldi utazások 44%-a), a dobogó második, illetve harmadik helyén Észak- (26%) és Dél-Európa (14%) áll. A külföldi utazások számát tekintve a legdinamikusabb növekedés Kelet-Európát (+9%), a volt szovjet tagállamokat (+6%) és Észak-Európát (+6%) jellemezte.
  A külföldi utazásokhoz hasonlóan a szabadidős célú utazások tekintetében is a nyugat- és az észak-európai küldőpiacok dominanciája figyelhető meg. A szabadidős célú külföldi utazások száma a legdinamikusabban a Szovjetunió utódállamaiban és Kelet-Európában emelkedett 2005-ben
(1. táblázat).
2005-ben mind a külföldi, mind a szabadidős célú külföldi utazások tekintetében a tíz legfontosabb küldőország Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Svájc, Spanyolország, Belgium, Oroszország és Ausztria voltak. Az elmúlt évben e tíz küldőpiac adta a külföldi utazások közel háromnegyedét, illetve a szabadidős célú külföldi utazások 77%-át. Minden tíz külföldi utazásból, illetve szabadidős célú külföldi utazásból öt a négy legjelentősebb küldőországnak köszönhető (1. ábra).
A tíz legjelentősebb küldőország közül csak Olaszországban (-1,7%) csökkent az utazások száma az előző évhez képest. A legnagyobb növekedést Spanyolország (+20,8%) és Oroszország (+10,4%) könyvelhette el. Az üdülések tekintetében az olaszok (-12,0%) és a belgák (-7,4%) szabadidős utazásainak száma csökkent 2004-hez képest, Franciaország ugyanakkor nagymértékű (+17,9%) növekedést ért el.

3. Az európaiak legfontosabb úti céljai
A küldőpiacokhoz hasonlóan a fogadóterületek esetében is nagymértékű koncentráció figyelhető meg: a négy legkedveltebb úti cél - Spanyolország, Franciaország, Németország és Olaszország - a külföldi utazások közel 40%-át mondhatta magáénak 2005-ben. Az Európán kívüli területek közül a távol-keleti régiónak (5%-os részesedés) és az Amerikai Egyesült Államoknak (3%) van jelentősebb szerepe, ám részesedésük jóval alacsonyabb, mint a vezető európai országoké. 2004-hez képest a legnagyobb növekedést az Egyesült Királyság (+17,1%), Lengyelország (+14,1%) és a Távol-Kelet (+10,8%) könyvelhette el, csökkenést mutatott viszont Franciaország (-1,3%) és Hollandia (-1,3%) beutazó turizmusa.
A külföldi utazások esetében Németország, a Távol-Kelet, Oroszország, Hollandia, Lengyelország és Belgium szerepe jelentősebb, a szabadidős célú külföldi utazások esetében Olaszország, Törökország, Görögország, Horvátország, Portugália és Svájc piaci részesedése nagyobb (2. és 3. ábra).  
A szabadidős célú utazások tekintetében dinamikus növekedés jellemezte Törökországot (+17,3%), az Egyesült Királyságot (+13,8%), Oroszországot (+12,6%), Portugáliát (+9,2%), Hollandiát (+8,8%) és Németországot (+7,7%). Ezzel szemben az európaiak Franciaországba (-4,2%), Görögországba (-1,8%) és Horvátországba (-0,6%) kevesebb utazást tettek.
A legfeljebb hároméjszakás tartózkodással járó, ún. rövid utazások esetében Franciaország töltött be vezető szerepet (rövid utazások 15%-a), amelyet Németország (10%), Olaszország (8%), Spanyolország (8%) és Ausztria (8%) követett. Ezen öt desztináció a rövid utazások közel felét mondhatta magáénak.
A legalább négyéjszakás tartózkodással járó, ún. hosszú utazások legkedveltebb desztinációi 2005-ben Spanyolország (18%), Franciaország (10%) és Olaszország (8%) voltak. A hosszú utazások 13%-a irányult a tengerentúlra.

  4. A külföldre utazó európaiak jellemzői
A szabadidős céllal utazók (31%) legtöbbje tengerparti üdülést választott, amelyet a körutazás (17%) követ. Ezen motivációk részaránya 2004-hez képest csökkent. A városlátogatások népszerűsége tovább növekedett: 2005-ben az utazók 16%-a kelt ezzel a céllal útnak.
A külföldi utazások 44%-ára a május-augusztus közötti időszakban került sor. Az időbeli koncentráció csökkenését jelzi, hogy ez az arány 2004-ben 47% volt. A szabadidős célú utazások esetében a május-augusztus időszak részesedése 50%-ot tett ki.
A külföldi utazások során az átlagos tartózkodási idő 9,4 éjszaka volt, a szabadidős célú utazásokat ennél hosszabb tartózkodási idő (9,9 éjszaka) jellemezte.
Az európaiak által a külföldi utazásokhoz leggyakrabban használt közlekedési eszköz a repülőgép volt (a külföldi utazások 47%-a, a szabadidős célú külföldi utazások 49%-a), amelyet a személygépkocsi (31%; 32%) és az autóbusz (10%; 8%) követett.
A külföldi, illetve a szabadidős célú külföldi utazások közel egynegyedében az utazók vagy rokonoknál, barátoknál vagy saját tulajdonú ingatlanban szálltak meg. A szállodák részesedése az utazások esetében 51%-ot, a szabadidős utazások esetében 50%-ot tett ki. Ezen belül a közép- és a magasabb kategóriájú szállodák szerepe jelentős.
Az európaiak utazásaik során összesen 330 milliárd eurót költöttek (+5% 2004-hez viszonyítva). Egy külföldi utazás átlagosan 888 euróba került, a szabadidős célú utazásokat ennél magasabb költség (929 euró) jellemezte. Az egy napra eső költség a külföldi és a szabadidős célú külföldi utazások esetében egyaránt 94 eurót tett ki. A 2005. évben az egy utazásra és az egy napra eső költség nőtt, a szabadidős célú utazások estében az átlagos költés csökkent, az egy napra eső költés pedig nőtt
(2. táblázat).

5. Az európaiak magyarországi utazásai
A kutatás eredményei szerint 2005-ben az európai lakosság 6,5 millió magyarországi utazást tett, ezen belül a szabadidős célú utazások száma 4 milliót tett ki. A Magyarországra irányuló utazások száma az előző évhez hasonlóan alakult, és a szabadidős célú utazások száma sem változott jelentősen.
Magyarország 2005-ben az európaiak 18. legkedveltebb desztinációja volt, a szabadidős célú utazások úti céljai között pedig a 16. helyet foglalta el.
A külföldi utazások tekintetében Magyarország részesedése 1,7%-ot, a szabadidős célú külföldi utazások esetében 1,6%-ot tett ki 2005-ben. A külföldi utazások esetében Magyarország részesedése egy százalékponttal csökkent, a szabadidős célú utazások számából való részesedés nem változott a 2004. évhez képest.
2005-ben Magyarország versenytársai közül mind a külföldi, mind a szabadidős célú külföldi utazások tekintetében hazánkénál jobb pozíciót ért el Ausztria, Horvátország és Csehország. Ezzel szemben az európai lakosság Bulgáriába, Szlovákiába, Romániába és Szlovéniába kevesebb utazást tett, mint Magyarországra (3. táblázat).
Versenytársaink közül a szabadidős célú utazások tekintetében dinamikus növekedést ért el Lengyelország (+18,2%), Bulgária (+12,9%), Szlovákia (+11,0%) és Csehország (+3,2%). Ezzel szemben a magyarországinál kisebb mértékű emelkedés volt tapasztalható Ausztriában (+0,5%), a Romániába (-16,7%), Szlovéniába (-8,6%) és Horvátországba (-0,6%) történő szabadidős utazások száma pedig csökkent (3. táblázat).

6. Az európaiak külföldi utazásait befolyásoló tényezők
A 2005. évi utazásokat befolyásoló tényezők közül a diszkont légitársaságok piaci térnyerése, az erős euró, a számos küldőországot jellemző gazdasági helyzet javulása és a változó időjárás voltak a legfontosabbak.
A diszkont légitársaságok jelentőségét mutatja, hogy 2005-ben a repülővel utazók 33%-a választott diszkont járatot, szemben a 2004. évi 24%-kal. Az európai IATA tagok utaskilométer alapján számított forgalma 6,4%-kal bővült, az átlagos kapacitás-kihasználtság 76,4% volt 2005-ben. Az Airport Council International (ACI) adatai szerint a repülőterek nemzetközi utasforgalma 2005-ben 1027 millió fő volt, ami 6,7%-os növekedést jelent a 2004. évhez képest. Az európai repülőterek az átlagosnál kisebb mértékű növekedést mondhattak magukénak: a nemzetközi utasforgalom 5,8%-kal (586 millió fő), a belföldi utasforgalom (170 millió fő) 2,8%-kal nőtt. Ennek hátterében az áll, hogy Európa fogadó- és küldőterületként egyaránt fejlettebb, kisebb növekedési potenciállal rendelkező kontinens.
Az internetet egyre több utazó használja: 2005-ben a külföldre utazók közel fele (45%) hívta segítségül a világhálót. Ezen belül az interneten csak tájékozódók aránya 30%-ot, a foglalók aránya 15%-ot tett ki.
 
További információ: www.ipkinternational.com; Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda, 1012 Budapest, Vérmező út 4., telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: kutatas@itthon.hu, honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin. A Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodáján rendelkezésre álló kutatások - előzetes bejelentkezés után - minden csütörtökön, 14 és 17 óra között megtekinthetők.