Vallási turizmus1
Összeállította: Mester Tünde2

A Mintel Travel & Tourism Analyst sorozatában megjelent Religious Tourism c. kiadvány turisztikai szakújságíró szerzője Európa, ezen belül Horvátország és Szlovénia specialistája. Tanulmányát az internetes adatgyűjtésen és a WTO statisztikai adatain túlmenően tour operátorokkal, továbbá egyes nemzeti turisztikai marketingszervezetek munkatársaival és a zarándok-, illetve kegyhelyek munkatársaival folytatott interjúkra alapozva állította össze.
A tanulmány röviden ismerteti a zarándoklat különféle formáit, kategóriáit, illetve több vallás - a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus, továbbá a zsidó és a szikh vallás - viszonyulását a zarándoklatokhoz. Tömör, ugyanakkor érdekes módon ismerteti, hogy miért tartják szentnek az egyes helyeket és milyen rítusokat folytatnak ott a zarándokok, ami a téma megértéséhez nélkülözhetetlen. Ezután bemutatja a hat nagy vallás követőinek létszámát és szent, illetve zarándokhelyeiket. Izrael, India, Franciaország, Portugália, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Málta és Bosznia-Hercegovina főbb kegyhelyeit részletesen is leírja, miközben ismerteti az ott megforduló zarándokok számát, amit különböző módszerekkel (kiadott igazolások, szétosztott ostyák stb.) becsülnek meg. Végül röviden felvázolja a vallási turizmusban részt vevő turisták profilját, és bemutatja a vallási turizmus jövőbeli fejlődési lehetőségeit.

Mivel a vallási turizmusnak nincs általánosan elfogadott definíciója, így a kiadvány szerzője azt a meghatározást választotta, amely szerint vallási turizmusnak azt nevezzük, amikor azért keresnek fel egy helyet, épületet, kegyhelyet, mert azt szentnek tartják. A tanulmányban a vallási turizmus további három típusát vette figyelembe: zarándoklat, vallási eseményre történő utazás és kulturális vallási turizmus (templom vagy imahely meglátogatása, nem vallási okokból, hanem elsősorban kulturális, történelmi és építészeti jelentősége miatt).
A vizsgálatba bevont vallások közül követői létszámát tekintve a kereszténység a legnagyobb (amelynek körülbelül kétmilliárd követője van világszerte), ezt követi az iszlám (1,4 milliárd hívő), majd a hindu (900 millió hívő), a buddhista (500 millió), a szikh (23 millió hívő) és a zsidó (14 millió hívő) vallás.
A tanulmány szerzője a vallási turizmus egyre népszerűbbé válásának okai között a hiten kívül azokat a tényezőket említi, amelyek általában a turizmus és más turisztikai termékek keresletének növekedéséhez is vezettek:
. bővül a világ turizmusa;
. az interkontinentális repülőjegyek árai egyre olcsóbbá váltak, illetve az Európán belüli légi közlekedési árak is jelentős mértékben csökkentek;
. a fenntartható turisztikai termékek fejlesztése általánossá vált;
. az emberek változó munkaidő-szabadidő struktúrájuk és utazási szokásaik következtében több rövidebb utazást választanak;
. sokan saját hazájukon belül, vagy ahhoz közel kívánnak üdülni, mivel nem érzik magukat biztonságban;
. az új technológiák (például az internet) egyre el­­terjedtebbé válnak, ami lehetővé teszi, hogy a tu­­ris-
­­­ták közvetlenül lépjenek kapcsolatba a szolgáltatókkal.

Emellett olyan tényezőket is felsorol, amelyek közvetlen kapcsolatba hozhatók a vallási turizmus népszerűségének növekedésével:
. a vallási utakat ma sokan úgy tekintik, mint a személyes hit megerősítőjét, igazolóját;
. a fogyasztói szokások változnak, amelynek eredményeként a turisták autentikusabb élmények felé fordulnak;
. a speciális érdeklődést kielégítő turisztikai termékek divatossá váltak;
. a turisztikai marketingszervezetek és szolgáltatók diverzifikálni akarják kínálatukat, többek között azért, hogy ezzel is meghosszabbítsák a turisztikai szezont;
. felismerték, hogy a vallási turizmus szerepet játszhat a kultúrák és hagyományok megőrzésében;
. azt is felismerték, hogy a világ vallási és építészeti emlékeinek megőrzése érdekében bevételeket kell teremteni;
. a zarándokhelyek sokszor és kedvező módon szerepeltek a médiában.

Rövid távon azonban egy-egy jelentősebb esemény (például a Pápa vagy a Dalai Láma látogatása az adott kegyhelyen), egy szentév, illetve a terrorveszély növekedése is erőteljesen befolyásolhatja egy-egy zarándokhely látogatószámának alakulását.
A kereszténység esetében a zarándoklatokat nem a Biblia írja elő, mivel ezen vallás felfogása szerint az Isten mindenhol jelen van. Ennek ellenére a keresztények már évszázadok óta utaznak olyan vallási jelentőséggel bíró helyekre, mint például Jézus születésének, életének és halálának színhelyei. A jelenségre maguk a zarándokok számtalan okot adnak: például a hitük eredetének megértése iránti vágyat említik, vagy egyszerűen azokon a helyeken akarnak járni, ahol Jézus vagy a szentek is jártak. A kereszténység legfőbb zarándokhelyei a Szentföld, Lourdes, Fatima, a Vatikán, Santiago de Compostela és a Camino de Santiago, vagyis a Compostelába vezető zarándok út.

Az iszlám szerint életében egyszer minden muzulmánnak el kell utaznia Mekkába - ahol Mohamed született és megalapította az iszlám vallást, és ahol Allahtól megkapta azokat az üzeneteket, amelyeket a Koránban rögzített -, amennyiben egészségi állapota és körülményei lehetővé teszik. Ez a zarándoklat a hadzs, amelynek időpontja az iszlám naptár szerint változó, de rendszerint decemberre vagy januárra esik. Az elmúlt 75 évben 30 ezerről (1930) 2,56 millióra (2005) növekedett a mekkai zarándoklaton részt vevő hívek száma, amely komoly infrastrukturális és biztonsági problémákat vet fel az egyébként 650 ezer fős település vezetői számára. Nem kötelező, de sok muzulmán utazik Mekkába az Umrah nevezetű kisebb zarándoklatra is. Az iszlám további fontos szent helyei: Mohamed Próféta Mecsete Medinában és az Al-Aqsa Mecset Jeruzsálemben, illetve a siíták számára Mashad Iránban.

A hinduizmus fontos aspektusa a zarándoklat, amelynek során a hinduk isteneikkel kapcsolatos helyekre utaznak. Az indiai vallási helyszínek különösen fontosak, a zarándokok rendszeresen utaznak azért, hogy megfürödjenek a Gangeszben, vagy felkeressék Siva otthonát, Varanasit. A templomok is népszerű kegyhelyek, továbbá háromévente kerül megrendezésre a Kumbh Mela nevű hatalmas zarándoklat, amely négy helyszín között rotál 12 éves ciklusban. A Kumbh Mela alapvetően rituális fürdést jelent a hinduk által szentnek tartott folyókban (Gangesz, Yamuna, Godavari és Shipra), mivel hitük szerint a folyók vize megbocsátást hoz a bűnösöknek, átadja az istenek áldását, halhatatlanságot és az újjászületés láncolatából történő kiszabadulást biztosít. A Kumbh Melán az 1954-es 4 millióval szemben 2004-ben 70 millió zarándok vett részt. A hinduk másik kedvelt zarándoklata az Amarnath Yatra, amely a kashmiri Amarnath barlang felkeresését jelenti. A természeti körülmények miatt önmagában is veszélyes zarándoklatot még veszélyesebbé tették a terület hovatartozása miatti politikai konfliktusok és a rendszeresen fellángoló harcok, több tour operátor fel is függesztette a desztináció programozását. Turisztikai szakértők szerint a látogatók mintegy 10%-a érkezik zarándokként Indiába, bár sokan nem hívőként akarják megtapasztalni az ország spirituális életét.

A buddhisták legkedveltebb zarándoklata az az út, amely a Buddhával kapcsolatos indiai és nepáli szent helyeket foglalja magában. Az útvonalak eltérhetnek, de a négy legszentebb helyet mindegyik tartalmazza: Lumbinit, Sarnath-ot, Kushinagart és Bodh Gayát. Az utóbbi helyen minden év januárjában kerül megrendezésre a nyolcnapos Kalchakra Puja Fesztivál, amely a tibeti buddhisták rituáléin alapul és amelyen a Dalai Láma is részt vesz.

A szikh vallás kis szerepet szán a zarándoklatoknak, így azok, akik mégis vallási motivációval utaznak a hívők közül, általában az Arany Templomot keresik fel Amritsarban, amely a vallás központja.
A zsidó vallás szerint Isten mindenhol jelen van, ennek ellenére, a kereszténységhez hasonlóan, vannak fontos zarándokhelyei. A zsidók számára az egyik legfontosabb motiváció a zarándoklatra, hogy visszatérjenek a Szentföldre, amelyről évezredekkel ezelőtt elűzték őket. A legfontosabb zarándokhely a jeruzsálemi Siratófal (a Heródes által építtetett templom megmaradt fala), fontos szent helyek továbbá: a Pátriárkák Sírja Hebronban, Ráhel Sírja Betlehemben és a megindító Holocaust emlékművek.
Izrael és a Palesztin Területek, azaz a Szentföld három vallás, a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás számára is a legfontosabb szent helyek egyike, amint azt az egyes vallásoknál ismertettük. A kiadvány Betlehemre, Jézus szülőhelyére vonatkozóan közöl adatokat. 2000 és 2004 között a városba érkező látogatók száma 90 000-ről 7000-re csökkent az Intifáda 2000. szeptemberi kitörése, a 2001. szeptemberi terrortámadások és az iraki háború következtében. A turisták számának csökkenése miatt a környéken a munkanélküliség jelentősen növekedett, mivel számtalan vállalkozás (szállodák, éttermek és boltok) szűnt meg.

Franciaországban a legfontosabb zarándokhelyek (Chartres, Nevers, Lourdes, Lisieux, Rocamadour, Puy-enVelay, Paray-le-Monial, Sainte-Anne d'Auray és Mont-Saint-Michel) Franciaország Kegyhelyei néven a közelmúltban hozták létre szövetségüket, közös weblappal3 tájékoztatva az odautazni kívánó turistákat. A kiadvány Lisieux, Rocamadour, Puy-enVelay, Mont-Saint-Michel és Lourdes esetében közöl adatokat: ezeket a településeket összesen mintegy 12 millió turista keresi fel évente, a területen dolgozók egybehangzó véleménye szerint azonban a látogatóknak csupán 10%-a tekinthető vallási turistának.
Portugália legszentebb helye Fatima, ahol a hívők szerint 1917-ben öt alkalommal jelent meg Szűz Mária. A zarándokokat kiszolgáló, helyi szervezet adatai alapján 2004-ben mintegy 7 millió látogató érkezett a településre, szemben az 1993-as 2,3 millióval.
Olaszország három legfontosabb zarándokhelye a Vatikán, amely a becslések szerint évente 20 millió turistát fogad, továbbá Assisi és Torino. Assisi - vallási - turizmusát jelentősen visszavetette az 1997-es földrengés, amely a lakóházak mellett megrongálta a kegyhelyeket is. Szakértők a visszaesés mértékét ugyanakkor vitatják, mivel sokan úgy vélik, hogy a turizmus szerkezete némiképp átalakult a területen: sokan csak kirándulóként érkeznek a településre, és másutt szállnak meg. Torino jellemzően ipari város, amelynek legfőbb turisztikai attrakciója a torinói lepel. Jézus állítólagos halotti leplét csak négy alkalommal tették közszemlére a XX. században, utoljára 1998-ban, ekkor két hónap alatt hozzávetőleg 2 millió fő tekintette meg. A város vezetői szerint Torino turizmusának kilátásai jók: 2006-ra a látogatók számát meg kívánják duplázni, elérve az évi 3 millió főt. Olaszország vallási turizmusa esetében fontos szerephez jutnak az egyéb motivációval érkező turisták, akik a jó közlekedési lehetőségeket kihasználva, kirándulásaik keretében kegyhelyeket is felkeresnek.

Spanyolország legismertebb zarándokhelye Santiago de Compostela, ahol Szent Jakab sírja található, illetve az odavezető zarándokút: a Camino de Santiago, amely a középkor óta népszerű útvonal. A katedrális adatai szerint 2004-ben, amely szentév volt, közel 180 ezer zarándok kereste fel a települést, míg 1986-ban csupán 2500. Ugyanakkor a regionális turisztikai szervezet 2002. évi adatai szerint a Compostelába érkezők száma a régióba látogató összes turista 1,6%-át tette ki.
Lengyelország fő zarándokhelye Czestochowa, ahol a zarándokok a hitük szerint Szent Lukács evangélista által a Szent Család asztalának lapjára festett Madonna képet keresik fel. A jelenlegi becslések szerint évente 4-5 millió ember látogatja meg a kegyhelyet. Bár azért is sokan utaznak az országba, hogy ellátogassanak a II. János Pál pápához kapcsolódó helyekre, a vallásos motivációval érkezők száma az összes turista csupán 0,1%-át teszi ki.

Málta vallásos történelmi értékekben gazdag ország, amelynek építészetét a katolikus egyházi emlékek, a máltai lovagrend templomai uralják. A zarándokok követhetik Szent Pál útvonalát is, aki először terjesztette a kereszténységet a szigeten, illetve részt vehetnek a katolikus egyházi ünnepeken. A Máltai Turisztikai Hivatal adatai szerint a vallási turisztikai kínálat nagyon szorosan kapcsolódik a történelmi és kulturális turisztikai kínálathoz, így nagyon kevesen érkeznek a szigetre kizárólag vallási motivációval, zarándokként.

A Bosznia-Hercegovinába utazó zarándokok jellemzően Medjugorjébe utaznak, amely 1981-ben került fel a zarándokhelyek térképére, amikor hat gyerek arról számolt be, hogy Szűz Mária többször megjelent nekik. 1985 óta 482 ezerről több mint egy millióra növekedett a látogatók száma (a szétosztott szentostyák száma alapján becsült adat). Számottevő visszaesés csak a boszniai háború 1992-es kitörése után volt tapasztalható, ám 1993 óta szinte töretlenül növekedett a látogatók száma.
A zarándokok és vallási turisták nagyon sokfélék életkor, nem, etnikum és társadalmi osztály szerint, ugyanakkor két dolog közös bennük: a hit és az a tény, hogy bizonyos pénzösszegre szükségük van, hogy részt vehessenek a zarándoklaton. A zarándok és a vallási helyet felkereső turisták közötti különbséget az jelenti, hogy a zarándoklat egy megszentelt, spirituális utat is jelent és jellemzően a hit motiválja. A témával foglalkozó szakértők szerint a zarándoklatok további indoka az, hogy a résztvevők demonstrálni akarják hitüket, vagy éppenséggel meg akarják azt erősíteni. A szakértők abban is egyetértenek, hogy a legtöbb zarándok szívesen utazik csoportosan, hogy a csoport kínálta szolidaritást és közösségérzést élvezze, például meg tudja vitatni élményeit és nézeteit társaival.

A zarándoklat során az utazó sok esetben a cél­or­szágot is meg akarja ismerni, illetve sok turista akarja a szent helyeket is felfedezni utazása során. Bármi is áll a vallási turizmus hátterében, a helyi és a nemzetgazdaság számára mindenképpen pozitívan hat - a szállásra, étteremre, vásárlásra és közlekedésre költött összegek miatt.
A szerző interjúalanyai szerint a vallási turizmus kilátásai általában jók. Egyrészt a területen dolgozó turisztikai szakértőknek az a véleménye, hogy a Szentföldön hamarosan újra megindulhat a forgalom, mások pedig úgy vélik, hogy a Közel-Kelet országai, amelyek gazdasága hagyományosan az olajexporton alapul, egyre nagyobb figyelmet fognak fordítani a turizmusra mint alternatív bevételi forrásra. Természetes folyamat, hogy olyan turisztikai termékek fejlesztésére fognak koncentrálni, amelyek gazdag iszlám örökségükön alapulnak, például a vallási turizmusra.

Bár a vallási turizmussal kapcsolatban is számtalan probléma merülhet fel (például túlzsúfoltság, balesetek, a turisták számának csökkenése a terrorfenyegetettség miatt), az utazási szokások változása, amelynek során a személyesebb, autentikusabb, kultúrára fókuszált élmények szerepe felértékelődik, továbbá az egyes országok törekvése, miszerint diverzifikálni kívánják turisztikai kínálatukat, illetve csökkenteni akarják a turizmus szezonalitását - mindenképpen kedvező helyzetet teremt a vallási turizmus számára.

További információ:
Mintel International Group Ltd., honlap: www.mintel.com,
Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda, 1012 Budapest, Vérmező út 4., telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: kutatas@itthon.hu, honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin.