A turisztikai projektek fejlesztésének legfőbb tapasztalatai az európai uniós pályázatok tükrében
Szerző: Ligeti Ádám1


2004 óta hazánk számára is elérhetők az Európai Unió strukturális alapjainak fejlesztési forrásai. Az elnyerhető támogatások egyik célterülete a turizmus, ezen belül a turisztikai vonzerők fejlesztése (ROP1.1) és a fogadóképesség növelése (ROP1.2). A 2004-2006 közötti időszakban rendelkezésre álló források felhasználásáról a támogatási döntések már megszülettek, így az ezekből megvalósuló projektek már a közbeszerzési eljárás vagy a megvalósítás fázisában vannak. A források felhasználásának hatékonyságáról a turisták mondanak majd ítéletet fogyasztói magatartásukkal, a projektek gazdaságossági prognózisait pedig az üzemeltetési tapasztalatok fogják levizsgáztatni.
Minden szereplő érdeke a források hatékony felhasználása, ugyanakkor az európai uniós pályázati lehetőségek térnyerésével egyúttal egy tanulási folyamatban is részt veszünk, amelynek során a pályázatok kiírói, készítői és kedvezményezettjei egyaránt megismerik az új rendszert és a folyamatokat.
Az alábbi tanulmány célja a projektfejlesztés - pályázatkészítői oldalról nyert - tapasztalatainak összefoglalása. Reméljük, hogy általa egyre többen kapnak kedvet a pályázáshoz, továbbá a következő tervezési időszakban (2007-2013) kiírásra kerülő pályázatok támogatásával növekvő számú, nemzetközi vonzerővel bíró turisztikai attrakció valósulhat meg.

1. Mintaértékű projektek

A turisztikai projektfejlesztés legfőbb tapasztalatait az alábbi öt, európai uniós pályázatokon támogatást nyert projekten keresztül mutatjuk be:

Konferenciaközpont létesítése a Jankovich Kúriában (Phare Orpheus)
A projekt keretében Rácalmáson megvalósul a Jankovich Kúria konferencia- és rendezvényközponttá történő átalakítása (plenáris ülésterem, szekciótermek), közvetlen környezetének rendezése és az akcióterületet, illetve a Duna-partot feltáró útszakaszok kiépítése. Teljes bekerülési érték: 424000000 Ft, elnyert támogatás: 382000000 Ft.

Komplex ökoturisztikai bázis kialakítása Rácalmáson (ROP1.1)
A többfázisú fejlesztés második fázisában megtörténik a kúria épület környezetében található volt gazdasági épületek rekonstrukciója, a csónakkikötő és a kerékpárút kiépítése, továbbá a szabadtéri ökoturisztikai szolgáltatások kialakítása. Teljes bekerülési érték: 499700000 Ft, elnyert támogatás: 487207500 Ft.

Reformkori városközpont rekonstrukciója Balatonfüreden (ROP1.1)
A projekt keretében megvalósul a műemlékekben gazdag reformkori településrész két utcájának forgalomcsillapított zónák kialakításával történő felújítása, egy-egy épületben a Balatoni Borok Háza és a Galéria kialakítása, továbbá a parkfelújítás. Teljes bekerülési érték: 388570900 Ft, elnyert támogatás: 378856627 Ft.

Összefogással Tokaj Világörökségéért (ÖTV I. és II.) (ROP1.1)
A két pályázat keretében tizenhárom önkormányzat tizenhat projektelemének fejlesztése valósul meg a világörökségi területen. A fejlesztések a borhoz, a kultúrához, a szabadidő aktív eltöltéséhez, a turisztikai információszolgáltatáshoz és a szabadtéri területek fejlesztéséhez kapcsolódnak. Teljes bekerülési érték: 2140500000 Ft, elnyert támogatás: 2086987500 Ft.

A Szob-Nagybörzsöny közötti kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállításának első üteme
A kisvasút felső - Nagyirtáspuszta-Nagybörzsöny kö­zötti - szakasza 2002-ben újra megnyitásra került. Jelen projekt keretében a Szob-Márianosztra szakasz rekonstrukciója valósul meg. Teljes bekerülési érték: 615400000 Ft, igényelt támogatás2: 600000000 Ft.

2. A projektfejlesztés tapasztalatai3

A projektfejlesztés során alapvető fontosságú a szakmai szempontok érvényesítése, ezáltal biztosítható, hogy a létrehozott projekt a keresleti igényeknek megfelel, így fenntartható módon üzemeltethető. Emellett komoly hangsúlyt kell fektetni a tulajdonviszonyok rendezettségére, a hatósági szabályozásokhoz és a pályázati útmutatóhoz való illeszkedésre, továbbá a Regionális Akciótervvel illetve a releváns fejlesztési dokumentumokkal való összhang biztosítására, ugyanis ezek nélkül a projekt nem támogatható, illetve valósítható meg.

2.1. TURISZTIKAI SZAKMAI SZEMPONTOK

A turisztikai szakmai szempontok összeállításánál alapvetően a nemzetközi irodalom elemzéséből leszűrhető tapasztalatokat foglaltuk össze. Az elemzéshez elsősorban két külföldi helyszín, nevezetesen a Napa-völgy (Kalifornia) borvidék és Alsó-Ausztria mint komplex szabadidős kínálatot nyújtó térség tapasztalatait használtuk fel.
A szakmai szempontok megfelelő szintű érvényesítése a pályázatot kidolgozó, illetve a projektfejlesztést végző szakember felelőssége, függetlenül attól, hogy mennyire konkrét a projekt-elképzelés a pályázat kidolgozását megelőzően. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabbnak ítélt szakmai szempontokat, továbbá alátámasztjuk azokat a fentiekben ismertetett projektek különböző vetületeivel.

2.1.1. A helyi természeti és kulturális értékekre
történő építkezés

A helyi értékek kihasználása nyilvánvaló szempontnak tűnik, ugyanakkor munkánk során találkoztunk olyan projekt-ötlettel, amely az adott térség természeti és/vagy kulturális értékeitől idegennek bizonyult. Ilyen esetekben a projekt-ötlet újragondolása szükséges, amelynek során környezetéhez illeszkedő projektet kell kifejleszteni.
A meglévő építészeti értékek kihasználásával (ami minden projekt esetében releváns) például kifejezetten a helyi értékmegőrzés alapelve valósul meg, hiszen a - legtöbb esetben elhanyagolt állapotban lévő - épületek turisztikai hasznosítása a teljes pusztulástól mentheti meg a helyi kultúra részét képező építészeti örökséget.
A helyi természeti és kulturális értékekre történő építkezés az összes projekt esetében érvényesült.

2.1.2. A szezonális hatások csökkentése

A szezonális ingadozások majdnem minden turisztikai célterületen problémát jelentenek. Nyilvánvalóan nem a szezonalitás megszüntetése a cél, sokkal inkább a kereslet lehető legjobb kiegyenlítése az év különböző időszakaiban. Ehhez olyan differenciált szolgáltatás-portfólió és szezononként eltérő, garantált programkínálat kialakítására van szükség, amelyre egész évben van kereslet. Az egész éves kínálat biztosítására jó példa a
Napa-völgy, ahol a 200 borászat többsége az év nagy részében fogad vendégeket vagy Alsó-Ausztria, ahol a szálláshelyek egész évben szerveznek kulturális, wellness és a szabadidő aktív eltöltését célzó programokat.
A korábban ismertetett projektek mindegyike egész évben vagy az év legnagyobb részében üzemelő szolgáltatást valósít meg, ezáltal hozzájárulnak a szezonális ingadozás csökkentéséhez.

2.1.3. A területi koncentrációk csökkentése

A területi koncentrációk csökkentéséhez nélkülözhetetlen a térségben való gondolkozás és annak az alapelvnek a felismerése, hogy magának a koncentráltságot élvező területnek is érdeke, hogy legyenek ún. pufferzónák, amelyek lehetővé teszik a tehermentesítést, továbbá maximalizálják a turista tartózkodási idejét az adott térségben. A koncentráció elve szinte minden turisztikai helyszínen releváns, hiszen a turizmus attrakciókra épül, amelyek a keresleti és kínálati oldalon egyaránt koncentrációkat eredményeznek. Ezen koncentrációk fenntarthatóságának érdekében szükség van a dekoncentráció folyamatainak tudatos beindítására és a szükséges egyensúly megteremtésére, ami a desztináció menedzsment egyik alapfeladata kell, hogy legyen.
A területi koncentráció csökkentésére jó példa az Összefogással Tokaj Világörökségéért (ÖTV) pályázat, amelynek során jelentős számú projektelem a kevésbé frekventált pufferzóna településein valósul meg. Ezáltal olyan területek is esélyt kapnak a turizmusba való bekapcsolódásra, ahol korábban nem volt turizmus, ezzel egyidejűleg a "koncentrált" települések (például Tokaj) fejlődése is fenntarthatóbbá válik. Összességében ebből a fejlesztésből a világörökségi terület egésze profitál. A területi koncentráció csökkentésének elve minden bemutatott projekt esetében releváns.

2.1.4. Komplex kínálat kialakítása

A komplex kínálattal rendelkező térségre jellemző, hogy az egyes kínálati elemek egymást kiegészítik, és azok sokoldalú kínálati rendszert képezve a különféle fogyasztói preferenciákkal rendelkező csoportok széles körének keresletét képesek kielégíteni. A komplex kínálat kialakítása hozzájárul az élményszerzés maximalizálásához, az átlagos tartózkodási idő növekedéséhez és a fajlagos költés, ezáltal a gazdasági haszon maximalizálásához.
Az ÖTV projekt egyik fő erénye a komplexitás, ugyanis amellett, hogy öt projektelem a szőlő- és borkultúrára épül, a tizenhat projektelem többsége a fő térségi vonzerőt kiegészítő témákat jeleníti meg a turisztikai kínálatban, mint például a kultúra, a szabadidő aktív eltöltése (kerékpározás, vízitúrázás) és a turisztikai információ-szolgáltatás. A komplexitás elve az összes bemutatott projekt esetében releváns.

2.1.5. Egyedi vonzerők kialakítása
innovatív szemlélettel

Egyediségre és innovációra nem csupán a gazdaság gyorsan növekvő szektoraiban (például informatika) van szükség, hanem az élet minden területén, így a turizmusban is. Éppen az egyedi kínálat képes jelentősebb kereslet generálására.
A nemzetközi szakirodalom elemzése során számos jó példát találtunk innováción alapuló egyedi kínálatra. Alsó-Ausztria Donau Auen Nemzeti Parkjában a közelmúltban a turistaforgalom szolgálatába állították az ún. Csajkát, amely egy fából készült, régi csatahajó és amelyen felújítását követően hajós kirándulásokat szerveznek a nemzeti park megtekintésére. További érdekes külföldi példa a Kaliforniában létrehozzott ún. Napa Valley Wine Train, amely három különböző étkezőkocsiból álló vonatszerelvény, és amelynek utasai - a borászati és gasztronómiai örömök élvezetével egyidejűleg - a Napa-völgy borvidékét tekinthetik meg. Szintén a Napa-völgyben találkoztunk azzal, hogy egyes szállodák wellness szolgáltatásaikat szőlőszármazékok felhasználásával színesítik, ezáltal a turisták a hely szellemének megfelelő specialitást élvezhetnek.

A lehetőségekhez mérten minden projekt fejlesztése során törekedtünk az egyedi kínálat megteremtésére. Rácalmás egyediségét az adja, hogy hasonló szolgáltatások a tágabb vonzáskörzetben nem találhatók, továbbá a Duna-parti fekvés és a természetközeli környezet mindenképpen megkülönböztető motívummal ruházzák fel a komplexumot.
A Tokaji borvidék - mint az UNESCO Világörökség része - 1000 éves szőlőkultúrájával, kiterjedt pince­rend­szerével, sokféle talajtípusával, botrytis cinerea nemespenészével és még számos más erényével önmagában az egyediségek tárházát kínálja. Ezen motívumokat igyekeztünk megjeleníteni az öt borturisztikai helyszínen (részletesebben lásd a későbbiekben bemutatandó po­zí­cio­­nálás résznél). A komplex kínálat jegyében a borvidéken a szőlő- és borkultúrától eltérő kínálati elemek esetében is törekedtünk az egyediség kialakítására: Sátoraljaújhelyen a Magyar Nyelv Múzeuma országosan egyedülálló vonzerő, Sárospatakon pedig a Rákóczi Várbástya rekonstrukciójával a helyi történelmet interaktív módon bemutatni képes látványbástya valósul meg.
Balatonfüred egyediségét a reformkori városközpont történelmi hangulata, valamint a Balatoni Borok Háza mint különleges kínálati elem adják.
A börzsönyi kisvasút önmagában egyedi, ugyanakkor vonzerejét tovább növeli a fővároshoz való közelsége és vonattal történő megközelíthetősége.

2.1.6. Az oktatás és képzés tudatos megjelenítése
a turisztikai kínálatban

A jelen kor utazója egyre több információhoz és ismerethez szeretne hozzájutni utazása során. Ezt a célt szolgálják a korszerű látogatóközpontok, amelyek az információ-szolgáltatás mellett interaktív eszközökkel igyekeznek megszemélyesíteni egy adott térséget, illetve szolgáltatást, növelve a térség, illetve szolgáltatás vonzerejét.
A Napa-völgy esetében a garantált programkínálat között olyan többórás szemináriumok és képzések is szerepelnek, amelyek célja például a szőlőfeldolgozás, a borkészítés, a pezsgőkészítés és az aromatípusok bemutatása. A programon részt vevő turisták képet kaphatnak az adott témáról, így jobban tudnak azonosulni a jellemző hagyományokkal, különlegességekkel.
A projektfejlesztés során több esetben konferencia- és rendezvényhelyszínek kialakításával törekedtünk az ilyen típusú tevékenységhez nélkülözhetetlen infra­struk­turális háttér elérésére. Az ÖTV projekt keretében a borturisztikai helyszíneket egyúttal borral kapcsolatos látogatóközpontokként is pozícionáltuk (Borinform), valamint új látogatóközpontok felállítását javasoltuk (VIP-Világörökségi Információs Pont).

2.1.7. A pozícionálás és differenciálás szükségessége

A kínálat megfelelő pozícionálása illetve differenciálása a mai kor követelménye a gazdaság minden szegmensében, elsősorban a szolgáltatásszektorban. Amennyiben egy adott szolgáltatás nem képes magát részben vagy teljes egészében megkülönböztetni versenytársaitól, nem képes megfelelő kereslet generálására.
Ez alapján kiemelt figyelmet fordítottunk a projektfejlesztés során arra, hogy a létrehozandó fejlesztéssel hiánypótló funkció, és ne párhuzamos tevékenység valósuljon meg. Ezt jól szemlélteti az ÖTV projekt, amelynek keretében összesen öt borturisztikai helyszín (látogatóközpont) valósul meg, így kiemelten ügyeltünk arra, hogy az egyes helyszínek - az egységesen nyújtandó szolgáltatások mellett - markánsan megkülönböztető motívumokkal is rendelkezzenek. A turistának így minden helyszínre érdemes lesz majd ellátogatnia. Az alábbiakban bemutatjuk a javasolt pozíciókat:
. Művészet: a borral és gasztronómiával kapcsolatba hozható művészetek, elsősorban a festés, a fényképészet és a szobrászat alkotóházának kialakítását javasoljuk.

. Gasztronómia: a gasztronómia és a bor egymástól nem választhatók el, ennek megfelelően a bor mellett a gasztronómia fejlesztésével is foglalkozni kell. Olyan "gasztronómiai fejlesztő műhely" kialakítását javasoljuk, amely katalizátor hatást gyakorol a borvidék gasztronómiai kínálatára.
. Fa, tölgy: ennek keretében lehetőség van a hordókészítés mesterségének (kádár) és a különböző hordótípusok bemutatására, továbbá programként megszervezhető és kiajánlható az ugyanazon bortípus különféle hordótípusban (fafajta, kor, méret) történő érlelést követő kóstoltatása. Ehhez a témához jól kapcsolható, hogy a Tokaji bor hosszú életű, így muzeális értékkel bír. A helyszín kínálatát színesítheti továbbá a palackozás folyamatának bemutatása.
. Talaj: a talajadottságokban fellelhető különbségek jelentős hatással vannak a szőlő, ezáltal a bor minőségére. A Tokaji borvidéken változatosak a talaj- és mikroklíma-adottságok, így ezek a borvidék olyan meghatározó motívumai, amelyek bemutatásra érdemesek.

. Szőlőfajták: az ősszőlő és minden, jelenleg a borvidéken termesztett szőlőfajta, szőlőművelési mód és -feldolgozási folyamat (a szőlő útja az ültetvényről a pincéig) bemutatásának létjogosultsága van. Különlegesség az aszúsodás folyamatának szemléltetése. A kínálatot színesíthetik az aromák (ízlelés, szaglás alapján történő) azonosítására kialakított programok.

2.1.8. Katalizátor hatás

Minden európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés közvetett célja, hogy az további, közösségi és magánforrásból megvalósuló fejlesztéseket generáljon, biztosítva, hogy egy adott fejlesztés a lehető legnagyobb mértékben "hasznosul" a helyi közösség számára.
A bemutatott projektek önmagukban nem oldják meg a helyi fejlesztési szükségleteket, ugyanakkor további fejlesztésekkel együtt már elérhetik a kívánt hatást.
A katalizátor hatás leginkább Balatonfüred esetében mutatkozik meg, ahol a városrész fejlesztésének hírére megindult az Árkád és Ipoly szállodák felújítása, a Horváth-ház apartmanházzá történő átalakítása, egy új üzletház megépítése, továbbá a terület szomszédságában apartmanszálloda és kikötő épül. Az önkormányzat további távlati elképzelései között szerepel a Gyógy tér, a Tagore sétány és a szomszédos Kiserdő fejlesztése is.
Rácalmás esetében is megmozdult a magántőke: a terület szomszédságában lévő volt Magtárat a közelmúltban megvásárolta egy befektető, aki panziót kíván kialakítani az épületben, továbbá több befektetői csoport érdeklődött már a szomszédos ingatlanok iránt.

2.1.9. Az elérhetőség biztosítása

Alapvető szempont a jó megközelíthetőség, ugyanakkor biztosítani kell a megfelelő kitáblázottságot, a megfelelő parkolóhely-kapacitást, az akadálymentesítést, továbbá a garantált nyitvatartási idők érvényesítését.

2.1.10. A turisztikai szereplők közötti
együttműködés erősítése

Az európai uniós pályázatok egyik prioritása, hogy a fejlesztés és az üzemeltetés lehetőség szerint több szereplő együttműködésével valósuljon meg, elősegítve a projekt lehető legjobb "hasznosulását" a helyi közösség számára.

Erre legjobb példa az ÖTV pályázat, ahol tizenhárom önkormányzat összefogásával tizenhat projektelem jön létre, továbbá a börzsönyi kisvasút, ahol három önkormányzat vesz részt a fejlesztés megvalósításában. Balatonfüred és Rácalmás esetében is igyekeztünk a lehető legszélesebb partnerség kialakítására, főként a helyi és térségi civil szervezetek és oktatási intézmények bevonásával.

2.1.11. A marketingszempontok érvényesítése

A marketingkommunikáció már az üzemeltetés feladata, ugyanakkor a projektfejlesztés során nem megkerülhető kérdés, hogy milyen célcsoportok számára kívánunk fejleszteni, továbbá várhatóan ezen célcsoportok milyen szolgáltatásokkal nyerhetők meg a leghatékonyabban. Általában nincs lehetőség önálló piackutatás végzésére, ugyanakkor a meglévő kutatások, elemzések és releváns tanulmányok áttanulmányozásával választ kaphatunk a projektfejlesztés során felmerülő kérdésekre.
Marketing szempontból a tokaji világörökségi terület érdekessége, hogy a térségnek jobb az imázsa, mint a tényleges turisztikai kínálata, köszönhetően a Tokaji márkanévnek, a világszerte közkedvelt bornak és a közelmúltban elnyert világörökségi címnek. Mivel ez a helyzet hosszú távon nem fenntartható (megkülönböztetendő az utazás előtti és utáni imázs; cél a kettő közelítése), a területen a turisztikai termékfejlesztés nem lehetőség, hanem kötelezettség.

2.1.12. Környezeti és gazdasági fenntarthatóság

A környezeti fenntarthatóság a vonatkozó jogszabályok és előírások betartásával, a gazdasági fenntarthatóság pedig a szakmai szempontok érvényesítésével biztosítandó. A fenti szempontok érvényesítésével megvalósul:
. a foglalkoztatottság és az életminőség javulása,
. a térség népességmegtartó erejének növekedése,
. a településkép javulása,
. a térség turisztikai versenyképességének javulása,
. a turisták élményszerzésének maximalizálása,
. a vendég-, vendégéjszakaszám és az átlagos tartózkodási idő növekedése,
. a visszatérési hajlandóság növekedése,
. a fajlagos költés növekedése.

2.2. A TULAJDONVISZONYOK RENDEZETTSÉGE

A szakmai szempontok - bár alapvető jelentőséggel bírnak a projekt fenntarthatósága szempontjából - önmagukban nem elegendőek a sikeres fejlesztéshez. Egyértelmű és rendezett tulajdonviszonyok nélkül még az egyébként hibátlan projekt sem valósulhat meg, illetve az európai uniós támogatások elnyerésére sincs lehetőség. Amennyiben rendezetlen tulajdonviszonyokkal találkozunk, két lehetőség van: komoly adminisztrációs akadályokkal kell megküzdeni, amely több esetben hatással lehet a projekt tartalmára, vagy a projekt meghiúsul, és egy új projekt kerül kiválasztásra. Az alábbiakban erről a két lehetőségről gyűjtöttük össze gyakorlati tapasztalatainkat.

2.2.1. Adminisztrációs akadályok

Az itt ismertetett esetekben kisebb-nagyobb adminisztrációs akadályokat kellett leküzdeni a projektelemek továbbvihetősége és megvalósíthatósága érdekében:
. Az ÖTV projekt sárospataki Rákóczi Várbástya projekteleme esetében érdekes helyzettel találkoztunk: az ingatlan és a rajta található, műemlékvédelem alatt álló kazamataszint önkormányzati tulajdonban, míg a félkész felépítménye magántulajdonban állt. (Korábban lakossági tiltakozás miatt hiúsult meg a panzió építése.) Erről ugyanakkor semmiféle hivatalos bejegyzés nem készült, tekintettel a félkész építményre. Pályázati forrásból csak abban az esetben lehetett volna megvásárolni a több éve készülő felépítményt, amennyiben azt az illetékes földhivatal rávezeti a tulajdoni lapra. Mivel ez nem történt meg, a ráépítést végző vállalkozó kénytelen volt lemondani felépítményéről, így a pályázat költségvetésében egyedül a felépítmény bontási költségei szerepelhettek.

. Az ÖTV projekt keretében, Szegilongon tájház jellegű borház kialakítását kívánta megvalósítani az önkormányzat a saját tulajdonában álló ingatlanán. A szomszédos ingatlanról lehetett megközelíteni az érintett ingatlan alatt lévő pincét, amely egyébként a szomszédos ingatlan tulajdonosának használatában állt. A pályázati kiírás abban az esetben engedélyezte volna a szomszédos ingatlan megvételét, amennyiben annak tulajdoni lapján szerepel bármilyen jellegű építmény (esetünkben pince). Mivel a tulajdoni lap nem tartalmazta az építményt, pályázati forrásból csak abban az esetben lehetett volna megvásárolni az ingatlant, amennyiben a földhivatal hajlandó építményként bejegyezni az önkormányzati ingatlan alatti pince - már szomszédos ingatlanon található - bejáratát. Az adásvétel végül az ingatlan tulajdonosának ellenállása miatt hiúsult meg. A projektelem végül pince nélkül került beállításra a pályázatba.
. Rácalmáson - a kerékpárút esetében - 50 fő tulajdonában álló osztatlan közös tulajdon egy részének megvásárlása vált szükségessé, amely végül képviseleti rendszeren keresztül valósulhatott meg.
. A börzsönyi kisvasút kapcsán több megvásárolandó ingatlan esetében régen megszűnt termelőszövetkezet volt a tulajdoni lapokra bejegyzett tulajdonos. A valódi tulajdonosok felkutatása és a velük való megállapodások megkötése hosszas eljárás eredményeként végül megtörtént.

2.2.2. A projekt meghiúsulásához vezető tényezők

Az alábbiakban két, tulajdonviszonyok miatt meghiúsult projektelemet mutatunk be:
. Az ÖTV projekt egyik sátoraljaújhelyi helyszínén az eredeti elképzelések szerint - libegővel is elérhető - kilátóhely került volna kialakításra. A projektelem végül a sokrétű és rendezetlen tulajdon- és vagyonkezelői viszonyok miatt került elvetésre, tekintettel arra, hogy az elhúzódó egyeztetések komolyan veszélyeztették volna a pályázat határidőre történő beadhatóságát. E projektelem helyett végül egy városi térrekonstrukciós fejlesztés került be a pályázatba.
. Szintén az ÖTV projekt keretében valósult volna meg Tarcalon a Tokaj Kereskedőház Rt. tulajdonában álló Rákóczi Szüretelőház rekonstrukciója, amelyet végül a bizonytalan kimenetelű privatizációs eljárás miatt kellett más projektelemmel helyettesíteni.

2.3. A HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSOKHOZ VALÓ
ILLESZKEDÉS

A projektfejlesztés során további meghatározó szempont a releváns hatósági előírásokhoz való illeszkedés. A hatósági szabályozások bizonyos esetekben hátráltathatják, vagy akár meg is hiúsíthatják a projektfejlesztés, illetve -megvalósítás folyamatát. Az alábbiakban a projektfejlesztés során felmerült tapasztalatainkat foglaltuk össze:
. Az ÖTV projekt sárospataki Rákóczi Várbástya pro­jekt­eleme esetében a műemlékvédelmi hatóság ügymenete jelentős mértékben lassította a tervezés, illetve az engedélyezés folyamatát.
. A börzsönyi kisvasút esetében több hónapot vett igénybe, amíg a potenciális engedélyező hatóságok egymás között tisztázták, hogy melyikük illetékes az építési engedély kiadására.
. A hatósági szabályozások az ÖTV projekt egyik bodrogkeresztúri projekteleme esetében meghiúsuláshoz vezettek. Az eredeti elképzelések szerint gyalogos-kerékpáros híd épült volna a Bodrog felett. A projekt szakmailag indokoltnak tűnt, tekintettel arra, hogy általa a Bodrogköz jobb elérhetőségét lehetett volna biztosítani, amely mind az öko-, mind az aktív turizmus fellendülését segítette volna a térségben. A Bükki Nemzeti Park mint szakhatóság ugyanakkor nem járult hozzá a projekthez, környezetvédelemmel kapcsolatos aggályokra hivatkozva.

Nagyon fontos, hogy a nem egyértelmű esetekben mielőbb kérjük ki az illetékes szakhatóság állásfoglalását, így elkerülhető, hogy komolyabb ráfordításokat fektessünk be feleslegesen egy adott projektbe.

2.4. A PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓHOZ VALÓ ILLESZKEDÉS

Amennyiben a projekt megvalósítását európai uniós források bevonásával kívánjuk elérni, úgy már a projektfejlesztés folyamatának legelején alaposan meg kell ismernünk a pályázati követelményeket, és azokat maximálisan érvényesítenünk kell a projektben. Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy egy projekt-ötlet teljes mértékben illeszkedik egy pályázati kiíráshoz. A gyakorlat azt mutatja, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben a projektet hozzá kell igazítani a pályázati követelményekhez. Az alábbiakban néhány példát mutatunk be arra vonatkozóan, hogy ez a "hozzáigazítás" miként zajlott egyes projektek fejlesztése során.

2.4.1. Jogosultság

Amennyiben egy beadott pályázat nem teljesíti a pályázati útmutató által előírt jogosultsági kritériumokat, nem kerül befogadásra, ami azt jelenti, hogy a szakmai értékelés meg sem kezdődhet. Nagyon fontos tehát, hogy kiemelten ügyeljünk ezen kritériumok betartására.

2.4.2. Költségvetési korlát

Egy projekt megtervezésénél kemény korlátot képez a rendelkezésre álló költségvetés. Volt olyan projekt-ötlet, amely a pályázati kiírás által megszabott maximálisan elnyerhető összeg többszörösét tette ki, így az eredeti projekt töredéke kerülhetett csak pályázati kidolgozásra. Nagyon fontos, hogy meghatározzuk azokat a prioritásokat, amelyek elsődleges megvalósításával maximalizálhatjuk a teljes projekt jövőbeli kivitelezésének esélyét, akár más pályázati forrásból, akár magántőke bevonásával.

2.4.3. Elérhető pontszám

A projektfejlesztést megelőzően meg kell bizonyosodnunk arról, hogy - az útmutató releváns melléklete alapján - projektünk várhatóan mekkora pontszámot képes elérni az értékelés során. Bizonyos esetekben a szakmai szempontok között nem kifejezetten szakmai ismérvek is szerepelnek: például a ROP1.1, 1-es komponens esetében a 100 pontos maximálisan elérhető pontszámból
5 pontot kapnak a kedvezményezett kistérségek, továbbá
10 pontot jelent, ha nemzeti parkban vagy annak közvetlen közelében valósul meg a fejlesztés. Amelyik projekt nem teljesíti ezen kritériumokat, az már csak maximum 85 pontot érhet el. Tehát a várhatóan elérhető pontszá­mok alapján mérlegelni kell a nyerési esélyeket, illetve az esetlegesen magasabb kockázatokat, és ezek tudatában meghozni a döntést a pályázat elkészítéséről.

2.4.4. Műemlék Jellegű Terület

A ROP1.1 intézkedés 2-es komponense előírta, hogy a fejlesztésnek világörökségi területen vagy Műemlék Jellegű Területen (MJT) kell megvalósulnia.
Balatonfüred reformkori városközpontja ugyan nem szerepelt a Regionális Akcióterv (RAT) MJT listáján, ugyanakkor a város a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális központjának igazolásával rendelkezett arról, hogy a terület ideiglenesen műemlék jellegű terület (a pályázati útmutató nem rendelkezett arról, hogy csak a RAT listán lévő területeket fogadja el, illetve hogy ne lehetne az MJT besorolás ideiglenes). A pályázat beadását követően hivatalosan is befogadásra került a pályázat, ugyanakkor az értékelés későbbi szakaszában komoly problémát jelentett, hogy a terület MJT besorolását a RAT listája nem tartalmazza. Végül sikerült elfogadtatni, hogy a meglévő ideiglenes, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által kiadott MJT igazolás érvényes, így a projekt formai szempontból megfelel a pályázati kiírásnak.

2.4.5. Világörökségi terület

A világörökségi helyszínek képezték az előző pontban ismertetett intézkedés másik célterületét, azon belül mind a magterületek, mind a pufferzónát képező térségek.
Az ÖTV projekthez eredetileg tartozó tizennégy település között volt egy község, amely a pufferzónán kívül feküdt, így nem volt más választás, mint kivenni a települést a projektből, mivel a jogosultsági kritériumok megsértése az egész projekt támogathatóságát veszélyeztette volna.

2.4.6. Új eszközök beszerzése

Az európai uniós pályázatok előírják, hogy kizárólag új eszközök és berendezések szerezhetők be a pályázati támogatásból.
A börzsönyi kisvasút kapcsán ugyanakkor mind a sín, mind a gördülőállomány esetében indokolt volt használt eszközök és berendezések beszerzése. Előbbi azért, mert - szakemberek szerint - az ideális kisvasúti sín megkopott rendes sínből "keletkezik", utóbbi pedig azért, mert kisvasúti járműgyártás nem vagy elvétve létezik Európában. Ezen indokainkat megfogalmaztuk az Irányító Hatóság számára, amely hozzájárult a használt eszközök beszerzéséhez.

2.4.7. Közösségi kontra profitorientált funkciók

A ROP1.1-es pályázat hangsúlyosan csak a tisztán közösségi funkciók megvalósítását támogatta, ugyanakkor sok esetben nem volt egyértelműen meghúzható a közösségi és a profitorientált tevékenységek közötti választóvonal (például kávézó kialakítása egy látogatócentrumban), így az Irányító Hatóság állásfoglalása volt szükséges.

2.4.8. Magánszálláshely kialakítása

Több projektelem esetében felmerült az igény néhány vendégszoba kialakítására. Bár korábban az Orpheus pályázat még lehetővé tette, a ROP1.1-es pályázatok egyértelműen elutasították a szálláshelyek kialakítását. Volt olyan, korábbról kiviteli tervvel rendelkező projektelem, ahol a létesítménybe korábban vendégszobaként és fürdőszobaként beállított helyiségeket irodákká és irattárolókká kellett átalakítani.

2.4.9. Útépítés

A ROP1.1-es pályázati kiírások útépítést nem, ugyanakkor korlátozott forgalmú zóna, járda és kerékpárút kialakítását engedélyezték.
Volt olyan projektelem, amely azért hiúsult meg, mert a tervezett kilátóhoz vezető 1,5 km hosszú út megépítését az önkormányzat nem tudta önerőből vállalni. Más önkormányzatok vállalták, hogy önerőből megépítik a fejlesztendő vonzerőhöz vezető utat, így a projektelemek megvalósulhatnak. Egy esetben áthidaló megoldást alkalmaztunk: az eredetileg tervezett 500 méteres útszakasz helyett korlátozott forgalmú, díszkő burkolattal és pihenőpadokkal ellátott övezet került megtervezésre.

2.4.10. Védett természeti terület

A ROP1.1 intézkedés 1-es komponense előírta, hogy a fejlesztés csak valamely nemzeti park területén, illetve annak közvetlen közelében vagy más védett természeti területen valósulhat meg.
Tekintettel arra, hogy a rácalmási ökoturisztikai centrum tervezett helyszíne egyik előírt kategóriába sem volt sorolható, a területet az önkormányzat képviselőtestülete helyi védettség alá helyezte, így a természetvédelmi területre vonatkozó jogosultsági kritériumnak a projekt már megfelelt.

2.4.11. Hajókikötő

A ROP1.1 intézkedés 2-es komponense nem támogatta hajókikötő kialakítását, ugyanakkor volt olyan helyszín, ahol a kikötőfejlesztés tűnt a leginkább indokoltnak. Áthidaló megoldásként végül a hajókikötő helyett a parti szolgáltatások (vizesblokk, közösségi épület, zöldfelületek) fejlesztéseit állítottuk be a pályázatba, amelyeket egy következő fejlesztési fázisban jól kiegészíthet majd az úszókikötő létesítmény fejlesztése.

2.4.12. Akadálymentesítés

A pályázatban ellentmondás volt: az útmutató szövegében az akadálymentesítés megnevezés magát az akadálymentesítést, a parkoló- és pihenőhelyek létesítését, a higiéniás létesítmények kialakítását, továbbá a tájékozódási táblarendszer felállítását foglalta magában, és az erre rendelkezésre álló pénzügyi keret a projekt költségveté­sé­nek max. 10%-át, illetve 50 millió Ft-ot tehetett ki. Ezzel ellentétben a pályázat költségvetési formanyomtatványa már csak magával a tényleges akadálymentesítéssel kalkulált. Nyilván a szigorúbb feltételt, tehát az útmutató előírását kellett figyelembe venni, ugyanakkor mindvégig nyitott kérdés maradt, hogy a higiéniás létesítmények bekerülési értékét hogyan lehet számszerűsíteni, ha az egy épület szerves részét képezi.

2.5. ILLESZKEDÉS A REGIONÁLIS
AKCIÓTERVHEZ (RAT) ÉS A RELEVÁNS
FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Talán az eddig ismertetett szempontokhoz képest az illeszkedésvizsgálat a "legpuhább" szempont, ugyanis tapasztalatok azt mutatják, hogy a RAT-ok és a térségi fejlesztési tanulmányok olyan általános érvényű dokumentumok, amelyekkel könnyen alátámasztható egy jó projekt. Ugyanakkor a kapcsolódási pontok megtalálására és azok pontos bemutatására komoly hangsúlyt kell fektetni a pályázat kidolgozásakor, mivel erre a szempontra viszonylag magas pontszám kapható.

Felhasznált irodalom

A Tokaji Borvidék kultúrtáj, Világörökség kezelési terv, Budapest 2001
Mayer P. (1999): Világörökségeink turisztikai hasznosítási tervei, Hollókő, Turizmus Bulletin, 3. évfolyam 3. szám,
pp 38-44.
Nagy A. (2003): A Világörökséghez tartozó helyszínek turisztikai infra- és szuprastruktúrája, Turizmus Bulletin, VI. évfolyam 4. szám, pp 49-53.
Nemzeti Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal honlapja: www.nth.hu
Niederösterreich Werbung honlapja:
www.nieder­oester­reich.at
Tokaj Renaissance honlapja: www.tokaji.hu
Wine Spectator, 2002. június 30., Vol. 27, No. 5
Wine Spectator, 2004. június 15., Vol. 29, No. 4