A kínai lakosság utazási szokásai
Szerző: Simonyi Norbert1


1. Általános országinformációk

Kína több mint négyezer éves folyamatos államisággal rendelkező ország. Kezdetei az i.e. XXI-XVI. századig nyúlnak vissza. A központosított, egységes Kínai Birodalom léte a Qin dinasztiától (i.e. 221-206) számítható. Az egymást követő dinasztiák alatt Kína az ipari forradalom koráig a világ legfejlettebb államai közé tartozott. A XIX. század közepére azonban súlyos belső válságba került, elmaradottá vált. Az 1840-es években megkezdődött a nyugati hatalmak gyarmatosítása, és az ország félgyarmati státuszba került. A XX. század elejére kibontakozott polgári fejlődés elvezetett a Szun Jat-szen által irányított 1911-es polgári forradalomhoz, s kikiáltották a Kínai Köztársaságot. A két világháború közötti kínai történelem meghatározója a Kuomintang (KMT - Nemzeti Párt) és a Kínai Kommunista Párt (KKP) küzdelme, valamint a japán agresszió elleni harc volt. A II. Világháborúban Kína jelentős japán erőket kötött le, hozzájárult a szövetségesek győzelméhez. A háború végére felszámolta félgyarmati függését, helyreállította nemzeti szuverenitását, és mint a győztes antifasiszta koalíció tagja, nagyhatalmi státuszban, az ENSZ Biztonsági Tanács egyik állandó tagjaként került ki a világégésből. 1947-ben kiújult a polgárháború, amelyben a KMT vereséget szenvedett, a Csang Kaj-sek vezette kormányzat és hadserege nagyrészt felbomlott, illetve Tajvanra menekült.

A Kínai Népköztársaság (KNK) 1949. október 1-jén alakult meg. 1954-58 között megkezdődött az ország nagymértékű iparosítása és a szocializmusra való áttérés. 1958-59-ben Mao Ce-tung koncepciója alapján "Nagy Ugrást"2 kíséreltek meg, majd rövid konszolidációs időszak után éles hatalmi harc indult a vezetésben, amely a "Kulturális Forradalomban" öltött testet (1966-76). Mao halálát (1976) követően Teng Hsziao-ping vezetésével kezdődtek meg a piaci irányú reformok, megindult a külföld felé való nyitás és a modernizációs politika (1979).
A KNK 1950-53-ban egymilliós hadsereggel vett részt a Koreai Háborúban. 1964-ben drasztikusan megromlott a viszony az addigi fő szövetségessel, a Szovjetunióval. Az 1960-as évek maoista külpolitikáját az 1970-es évek elejétől egyre pragmatikusabb, szuverén irányvonal váltotta fel. Az 1960-as évektől önálló nukleáris erővel rendelkező KNK fokozatosan normalizálta kapcsolatait a világ országainak döntő többségével, 1971-ben helyreállította ENSZ-tagságát és Biztonsági Tanácsbeli állandó tagságát. Ma 167 országgal áll diplomáciai kapcsolatban.

Az ország négy központi fennhatóságú városból, öt nemzetiségi autonóm területből és - Tajvannal együtt - 23 tartományból, vagyis közigazgatásilag 32 tartományi jogú egységből áll. A tartományi jogú egységek közül Tibet lakosságszáma a legkisebb (2,5 millió), négy tartomány lakosságszáma nem éri el a 10 milliót, a többi tartomány lakossága pedig 15-120 millió fő közötti. 1984 decemberében a Kínai Népköztársaság megállapodást írt alá Nagy-Britanniával arról, hogy Kína 1997. július 1-től helyreállítja szuverenitását Hongkong fölött. A megállapodásban Kína kötelezettséget vállalt arra, hogy a visszacsatolás után Hongkong további 50 éven át megőrizheti tőkés társadalmi berendezkedését és viszonylagos belső önállóságát. Az "egy ország - két (társadalmi) rendszer" formulának megfelelően, Hongkong Különleges Közigazgatású Terület (Hong Kong SAR) néven magas fokú autonómiát élvez. Lakosainak száma 6,87 millió fő, 95%-ban kínai (han) nemzetiségű. A korábbi portugál gyarmat, Makaó 1999. december 20. óta a KNK Makaó Különleges Közigazgatású Területe, Hongkonggal azonos autonómiával bír. Lakossága kb. 450 ezer fő, 95%-ban kínai (han) nemzetiségű. A Kínai Népköztársaság kormánya Tajvant Kína integráns részének, egyik tartományának tekinti. A sziget lakossága 23 millió fő, amelynek 98%-a kínai (han) nemzetiségű.

Kína lakossága meghaladja az 1,3 milliárd főt. A lakosság növekedése évente 14-15 millió fő, a növekedési ráta 1,145%. Az átlagos népsűrűség 110 fő/km2, a lakosság megoszlása egyenetlen: a keleti tengerparti vidék, a nagy folyók völgye és Dél-Kína sűrűn lakott, míg a belső területeken alacsony a népsűrűség, Tibetben például csak 2 fő/km2. A városi lakosság aránya meghaladja a 35%-ot. Az ország lakosságának 92%-a kínai (han) nemzetiségű, az 55 nemzeti kisebbség aránya 8%, összlétszáma viszont megközelíti a 100 millió főt. A külföldön élő, kínai vagy kínai származású népesség száma az 1990-es évek végén - becslések szerint, Tajvan lakossága nélkül - meghaladta az 55 millió főt.

2. A kínai gazdaság jellemzői

Kína gazdasága az elmúlt években dinamikus növekedést mutatott: amíg 1997-től a világ éves átlagos GDP növekedése 3% volt, addig Kínában ez az érték meghaladta a 8%-ot. A különböző világgazdasági fórumok jelenleg éppen Kína felemelkedését nevezik a legfontosabb globális folyamatnak. 2004-ben a kínai gazdaság teljesítménye 9,5%-kal bővült. A GDP 52,9%-át az ipar, 33,3%-át a szolgáltatások és 13,8%-át a mezőgazdaság adta. A külkereskedelmi forgalom meghaladta a 1100 milliárd USD-t, s ezzel Kína a világ harmadik legnagyobb kereskedő országává vált. A külkereskedelemnek a GDP-hez viszonyított magas, 70%-os aránya a kínai gazdaságnak a világgazdasággal való egyre erősebb összefonódását, s egyben a kínai export viszonylag nagy importhányadát és kis hozzáadott értékét jelzi.
A 2004. évi túlfűtött gazdasági növekedés és a GDP 43%-át kitevő befektetési arány visszafogására a kormány makrogazdasági intézkedésekkel tett kísérletet. Kína 2004-ben 60,6 milliárd USD külföldi tőkét vonzott, a kínai vállalatok 2004. évi külföldi befektetései elérték a 3,6 milliárd USD-t. A hivatalosan regisztrált városi munkanélküliség 4,4%-os szinten maradt.

Az EU bővítése révén Kína legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU lett (az összforgalom 18%-a). A legnagyobb exportpiac az USA (az összexport 21%-a), a legnagyobb importforrás Japán maradt (az összimport 16,9%-a). Kína és a közép-európai térség országainak kapcsolatai általában javultak, ami részben a régió EU integrációjának eredménye. (1. táblázat)
Kína - Hu elnök 2004. júniusi látogatásával - kijelölte az ország regionális kapcsolatépítésének fő relációit: Lengyelország, Magyarország és Románia. Míg Csehország esetében olykor bilaterális politikai (Tibet, Tajvan) problémák terhelik a kapcsolatokat, a többi ország, méreteinél fogva, kevésbé fontos partner Kína számára. Ezzel együtt a régió valamennyi országa kiemelt gazdasági partnerként kezeli Kínát, és a kínai pozíciókért komoly verseny folyik.

3. A kínai-magyar kapcsolatok

Magyarország és Kína 1990-ben kereskedelmi egyezményt írt alá, amellyel bevezetésre került a szabaddevizás elszámolás, valamint a legnagyobb kedvezményes elbánás. 1997-ben - az európai országok közül elsőként - piacra jutási megállapodást kötöttünk, s ezzel hozzájárultunk ahhoz, hogy a KNK a WTO Kereskedelmi Világszervezet tagjává válhasson.
2004-re Magyarországnak Ázsiában Kína, míg Kínának Kelet-Közép-Európában Magyarország vált a legnagyobb kereskedelmi partnerévé. 2004-ben hazánkban a kínai import 2,87 milliárd USD-t, az export 390 millió USD-t tett ki.3 2005. január-májusban a magyar export 133 millió USD volt, ami 35%-os csökkenés 2004 hasonló időszakához képest. Ezzel szemben a Magyarországra irányuló kínai export ebben az időszakban 1,59 milliárd USD-t tett ki, amely csaknem háromszoros növekedés az előző év azonos időszakához képest. Magyarországon mintegy 3000 kínai alapítású cég működik. Ezek túlnyomó többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem, ám több nagy kínai külkereskedelmi vállalat is létesített irodát Magyarországon. A magyarországi kínai működőtőke-befektetések értéke kb. 120 millió USD.

2002 végén Kína Magyarországot is felvette a kínai turisták számára szervezett, csoportos keretek közötti utazást lehetővé tevő, ún. engedélyezett turisztikai célországok (ADS) listájára4. Magyarország ezzel - Németország, Görögország, Málta és Törökország után -
Európában az elsők között kapta meg a lehetőséget a kínai turisták fogadására. 2004. szeptember 1-től a magyar-kínai ADS utaztatás is az EU-Kína ADS szándéknyilatkozat szerint folyik. A kínai beutazó turizmus a magyar-kínai ADS megállapodás alkalmazását követően érezhetően felgyorsult.
Az Air China 2003-ban nyitotta meg budapesti képviseleti irodáját, amely a bécsi mellett a második a régióban. 2004. augusztus 2-án a Malév és a Hainan Airlines közös üzemeltetésével megindult a közvetlen járat Budapest és Peking között. A Hainan Airlines érdeklődött a Malév privatizációja iránt is, de a számára kedvezőtlen EU szabályozás miatt végül is nem vett részt a privatizációs pályázaton. Jelenleg a kelet-közép-európai térségből csak Bécsnek, illetve heti egyszer Bukarestnek van közvetlen légi összeköttetése Kínával. Ez nem elégíti ki az igényeket, ami azt eredményezi, hogy az utazások nyugat-európai átszállással történnek. A jelenleg heti három alkalommal közlekedő Budapest-Peking légijárat támogatása, fenntartása kiemelt magyar érdek.
A vízumügyintézésben és a marketingmunkában is előrelépés történt, a megállapodás keretében utazó kínaiak vízumkérelmét általában gyorsan, 3-5 nap alatt bírálják el. Az első kínai ADS turistacsoport 2004. január 21-én érkezett hazánkba. 2004. december 31-ig mintegy 3800, 2005-ben 7000 ADS vízum került kiadásra.

4. Kína turizmusa

4.1. kína jelentősége a világ turizmusában

A fogadó és küldő területként egyaránt jelentős ország 2004-ben a világ negyedik legkedveltebb desztinációja volt, az országba érkező 41,8 millió turista Kína számára a nemzetközi turistaérkezésekből 11%-os részesedést biztosított. Kína 2004-ben 25,7 milliárd USD bevétellel a nemzetközi turisztikai bevételek tekintetében a hetedik helyen állt, ami 4%-os részesedésnek felel meg. A beutazó turizmus növekedésével párhuzamosan a kínai kiutazások számát és a turisztikai kiadásokat is bővülés jellemezte az elmúlt években. Kína 2004-ben a kiutazások száma alapján - 20,2 millió kiutazással - a világ kilencedik legjelentősebb küldő országa volt, ugyanakkor 2003-ban a turisztikai kiadások (16,7 milliárd USD) tekintetében5 a hatodik helyet foglalta el (1., 2. ábra).
A Turisztikai Világszervezet becslései szerint Kína - Németország, Japán és az Egyesült Államok után - 100 millió kiutazással 2020-ra a világ negyedik legfontosabb küldő országa lesz. Az előrejelzések szerint 2020-ig Európa számára a kelet-ázsiai térség a leggyorsabban növekvő küldő területté válik. A kiutazó turizmus szempontjából Kína legfontosabb területei Peking, Sanghaj és Kanton térsége, ahonnan az utasok általában magas szintű szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az egy utazásra jutó költés megközelítőleg 2000 USD. Európát jellemzően 10-15 napos utazás keretében keresik fel, és legalább négy-öt országba ellátogatnak. Emiatt hazánk számára a regionális együttműködések kialakítása rendkívül fontos, elsősorban Ausztriával és Németországgal, hogy az ezekbe az országokba irányuló kínai turizmusba Magyarország is bekapcsolódhasson (3. ábra).

4.2. a kínai vendégforgalom jellemzői magyarországon

A Magyarországra látogató kínaiak száma 2004 előtt kismértékű növekedést mutatott: 1992 és 2003 között a növekedés 7,5%-os volt. 2005-ben ugyanakkor megközelítőleg 31 ezer kínai látogatott Magyarországra, ami az előző év azonos időszakához képest 58,7%-os növekedést jelent.6 A Központi Statisztikai Hivatal a kereskedelmi szálláshelyek kínai vendégforgalmi adatait 2004-től gyűjti. 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 56,2%-kal több kínai vendéget (16,5 ezer vendég) és 24%-kal több kínai vendégéjszakát (34,8 ezer éjszaka) regisztráltak, mint 2004-ben (4. ábra). A Magyarországra utazó kínai vendégek döntő többsége szállodai szolgáltatást vesz igénybe: 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált kínai vendégéjszakák 93,4%-át a szállodák mondhatták magukénak. A kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan a szállodai vendégforgalom is dinamikus növekedést mutatott: a szállodai szolgáltatást választó kínai vendégek száma 57,8%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 31,5%-kal haladta meg az előző évben regisztrált adatokat.
Más küldő piacoktól eltérően, Kínából a turisták a nyári hónapokon kívül tavasszal és ősszel is jelentős számban érkeznek Magyarországra. 2004-ben a vendégéjszakák számából 10%-nál nagyobb részesedést az augusztus, szeptember és október mutatott, 2005-ben a május-szeptember időszak minden hónapjának részesedése meghaladta a 10%-ot.
A magyarországi kínai vendégforgalmat igen magas területi koncentráció jellemzi: 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált kínai vendégéjszakák 87,4%-át (30,4 ezer éjszaka) a Budapest-Közép-Dunavidék régióban töltötték. Ezernél több vendégéjszakát még a Balaton régióban
regisztráltak.

4.3. a visegrádi országok
turisztikai együttműködése

A European Quartet - One Melody a visegrádi országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) nemzeti turisztikai marketingszervezeteinek 2003 februárja óta tartó együttműködése, amelynek célja közös marketing-, azon belül elsősorban promóciós tevékenység végzése. A cseh, magyar, lengyel és szlovák nemzeti turisztikai szervezetek a beutazó forgalom és az ebből származó turisztikai bevételek növelését, továbbá az országukról mint turisztikai desztinációról kialakított pozitív imázs erősítését egységes és egyformán markáns célként tartják számon.
Olyan távoli piacokon, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Japán vagy India nemcsak Magyarország, de más kelet-közép-európai országok sem jelentenek önmagukban vonzó úti célt: a nagy távolságból érkező turisták általában több országra kiterjedő körutazáson vesznek részt. A European Quartet tagjainak összekapcsolt turisztikai kínálata a távolról érkezők számára kellő vonzerővel rendelkezik. A földrajzi közelség, a közös történelmi, kulturális, vallási és művészeti emlékek lehetővé teszik, hogy bizonyos termékek - történelmi városok, UNESCO világörökségi helyszínek, zsidó kultúra és örökség, illetve gyógyfürdők - promóciójában egységesen lépjenek fel a Visegrádi Négyek. Részben ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a V4-ek országaiban a kínai vendégforgalom növekedése felgyorsult (2. táblázat).

A négy ország egyre intenzívebbé váló közös marketingtevékenysége a vásárokon való megjelenésre, a www.european-quartet.com címen elérhető honlap folyamatos fejlesztésére és frissítésére, a történelmi városokat és világörökségi helyszíneket bemutató kiadványok és filmek készítésére, közös road show-k és tanulmányutak szervezésére, statisztikai adatok cseréjére, valamint marketingkutatásra terjed ki.
A Visegrádi Négyek turisztikai hivatalai 2005. decemberi munkaértekezletének Magyarország adott otthont. Magyarország mint soros elnök a Visegrádi Négyek országait képviselő turisztikai állami vezetők részére 2006. február 7-8-án ugyancsak találkozót szervezett, amelynek keretében értékelték a hároméves államközi és promóciós együttműködés tapasztalatait és eredményeit, továbbá tárgyalást folytattak az elkövetkezendő időszakra vonatkozó együttműködési lehetőségekről.
A közös akciókat tartalmazó, 2006. évi promóciós akcióterv a találkozó alkalmával került aláírásra.

További információ:

Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda, 1012 Budapest, Vérmező út 4., telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: kutatas@itthon.hu, honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin.