Ungarischer Akzent - Németországi Magyar Kulturális Évad
Szerző: Mélyi József1

A magyar kulturális kormányzat döntése értelmében Magyarország egy minden művészeti és kulturális ágra kiterjedő rendezvénysorozatot szervez Németországban, amely 2006. március 9-én kezdődik, és 2007-ben a berlini Collegium Hungaricum új épületének megnyitásáig tart. A rendezvénysorozat illeszkedik a korábbi kulturális évadok sorába, amelyek Olaszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Oroszországban zajlottak, a sok hasonlóság mellett azonban alapvető különbségek is felfedezhetők. A rendezvénysorozat különössége egyrészt abból adódik, hogy Németországban nem kell a magyar kultúra számára úttörő munkát végezni; a magyar kultúra kiemelkedő egyéniségei nem csupán ismerősnek tűnnek Németországban, de a német kulturális élet mindennapjaihoz tartoznak. A XX. század folyamán több honfitársunk művészete Németországban teljesedett ki, Breuer Marcell és Moholy-Nagy László a Bauhaus meghatározó egyéniségei lettek, Balázs Béla a filmelmélet, Robert Capa vagy Munkácsi Márton a fotóművészet nagyjaivá váltak. Íróklasszikusaink közül Márai Sándor, Szerb Antal, kortársaink közül Nádas Péter, Esterházy Péter, Konrád György nemzetközi sikereit a német fordítások alapozták meg, és Kertész Imre Nobel-díjában is komoly szerepet játszott a németországi elismertség. Paradox módon nagy zeneszerzőink, Ligeti György, Eötvös Péter, Kurtág György nagyobb megbecsülésben részesülnek Németországban, mint hazánkban. A másik eltérés a korábban megcélzott országokkal szemben a folyamatos és élő intézményi kapcsolatok sűrű rendszere: két magyar kulturális intézet működik Németországban, illetve a budapesti Goethe Intézet mellett számos szinten és területen léteznek élő kapcsolatok.

A német közvéleményben alapvetően pozitív kép él a magyarokról, a magyar kultúráról. Ennek két forrása van, az egyik az ezerszer áldott és átkozott magyar klisékből fakad, amelyek németországi megtestesítője a "Gyakran gondolok Piroskára" című 1955-ös film. Az alkotás egy hódmezővásárhely-kutasipusztai leány és egy dél-német fiatalember kalandjáról szól, felidézve a pusztáról, Budapestről, a Balatonról, a magyarokról és a cigányokról élő közhelyek mindegyikét. A németekben élő magyarságkép azonban egy másik forrásból is táplálkozik, azokból a történelmi eseményekből - az 1956-os forradalomnak és a Berlini Fal leomlásához vezető 1989-es soproni határnyitásnak köszönhetően -, amelyek jelentős mértében átrajzolták Európa térképét. A német kulturális közvélemény évtizedek óta számos magyar alkotót tekint a XX. század paradigmaváltó, formabontó művészének. Ez a kép is rendkívül differenciált, hiszen míg az NDK-ban Varga Imre Lenin-szobrai számítottak az avantgárd netovábbjának, addig Nyugat-Németországban Konrád György Antipolitika című írását tekintették mércének. A rendszerváltozás utáni években a magyar kulturális élet tulajdonképpen ennek a több forrásból táplálkozó pozitív képnek a megtartásán és finomításán dolgozott. Ennél aktívabb magyar kulturális megjelenésre Németországban az 1999-es Frankfurti Könyvvásáron nyílt lehetőség, amelynek nyomán nem csupán a magyar könyvek kiadása élénkült meg, de a kultúra más területei iránt is megnőtt az érdeklődés.

A 2006 márciusától megrendezésre kerülő évad, amely az Ungarischer Akzent címet viseli, ebben az aktívabb irányban jelenthet újabb lépést. Az évad során a kortárs magyar kultúrára szeretnénk irányítani a figyelmet, miközben szem előtt tartjuk a Németországban is ismert tradicionális értékeinket. A bemutatkozás egyben együttműködést is jelent a kultúra számos területén. Valamennyi rendezvényünket német partnerekkel együtt hozzuk létre, a befogadó német intézmények vezetőinek, kurátorainak aktív közreműködésével. Egyik fő célunk a hosszabb távú kapcsolatok megteremtése, az együttműködések kiterjesztése.

A kapcsolatok elmélyítésére irányuló szándék kölcsönösségét mutatja, hogy az évaddal egy időben két németországi kezdeményezés is útjára indul. A Kulturstiftung des Bundes2 idén hozta létre Bipolar elnevezésű programját, amelynek célja, hogy a Németország és Magyarország között meglévő kétoldalú kulturális kapcsolatokat új kooperációk támogatásával mélyítse el, és impulzusokat adjon egy közös európai kulturális diskurzushoz. A beérkező pályázatok értékelése után, 2006 őszétől a kultúra minden területén német-magyar együttműködésből született programok valósulhatnak meg. 2007 tavaszán pedig "Deutsch-ungarische Kultur- und Bildungswochen" (Német-magyar kulturális és oktatási hetek) címmel a magyarországi német intézmények programsorozata kerül megrendezésre.
Néhány konkrétum az évaddal kapcsolatban. Az évad címe, az Ungarischer Akzent nem csupán a Németországban jól ismert magyar akcentust jelöli, hanem egyben a rendezvénysorozat szerkezetét is jellemzi. Az év egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszában ugyanis hangsúlyokat kívánunk elhelyezni Németország különböző kulturális központjaiban. Az események első szakaszára márciustól júniusig kerül sor, a berlini megnyitótól egészen a labdarúgó világbajnokság kezdetéig. A következő, szeptember-október-novemberi időszak középpontjában az 1956-os forradalom 50. évfordulója áll. Az év végén és 2007 elején különböző tartományokban tervezünk más-más műfajra koncentráló hangsúlyos megjelenést. A rendezvénysorozat első szakaszában elsősorban Berlin/Brandenburgra összpontosítunk, a későbbiekben a Hanza-városok régiója (Hamburg, Bréma), a keleti nagyvárosok, Észak-Rajna-Vesztfália, valamint a hagyományosan kiváló magyar kapcsolatokkal rendelkező Bajorország és Baden-Württemberg kerül előtérbe. Terveinkben szerepel a legjelentősebb német fesztiválokon, köztük a Lipcsei és a Frankfurti Könyvvásáron való részvétel is. Az évad programja több ponton összekapcsolódik a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekttel, amelyben Pécs német partnervárosa Essen vagy Görlitz lesz. Az évad szervezését a korábbiaktól eltérően nem a Hungarofest Kht., hanem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma végzi, szoros együttműködésben a németországi magyar kulturális intézetekkel.

Az évad fontosabb súlypontjai:
A Bartók-évfordulóhoz kapcsolódó rendezvények és a Kurtág György 80. születésnapja alkalmából rendezett koncertek és fesztiválok. Az évadon belül 2006 folyamán a legtöbb figyelem a komolyzene felé irányul majd. Ennek részét képezi többek között Eötvös Péter operájának németországi ősbemutatója a MärzMusik Fesztiválon, de Berlinben külön koncertet szentelünk a bartóki életmű népzenei gyökereinek bemutatására.
Fontos célunk, hogy a fiatalabb korosztályok körében is népszerűsítsük a magyar kultúrát, erre elsősorban a Magyar mesenapok (Ungarische Märchentage) rendezvénysorozata keretében kerülhet sor Berlinben. Német és magyar művészek több száz rendezvényen olvasnak fel, zenélnek, illetve több magyar táncházi zenekar is bemutatkozik.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulójához kapcsolódóan Németország számos városában kerül sor megemlékezésekre. Programjaink e rendezvényekhez illeszkedve a történelmi visszatekintés mellett alkalmat kínálnak a párbeszéd elmélyítésére is.

A képzőművészeti programok közül kiemelkedik két kiállítás Moholy-Nagy László műveiből, valamint több kortárs művészeti projekt Berlinben, Hamburgban és Baden-Württembergben. A program részét képezi egy nagyobb, magyar-német-osztrák-szlovák koprodukcióban létrejövő kiállítás, amely Kempelen Farkas találmányait és azok utóéletét mutatja be. Ez a tárlat 2007-ben Budapesten, a Tavaszi Fesztivál nyitórendezvényeként a Műcsarnokban is bemutatásra kerül.
A magyar kortárs színház, könnyűzene és film képviselői az évad egész időtartama alatt bemutatkozhatnak. A Németországi Magyar Kulturális Évad művészeti koncepciójához hozzátartozik a "cross-over" fogalma is, azaz a különböző művészeti ágak egymásba játszása. Példa erre a magyar DJ-k és a népdalénekesek közös fellépése nagy rendezvényeken és fesztiválokon vagy Bartók Csodálatos Mandarinjának animációs vetítéssel kísért koncertelőadása.

Speciális, a tömegkultúrát formáló és a két nép látásmódját közelítő programjaink között szerepel a "Bejárható történelem" címet viselő fényfestés a berlini Brandenburgi Kapu előtt, amely a két nép utóbbi 50 évének közös történetét mutatja be. Érdekes színfoltja lehet a rendezvénysorozatnak a két ország íróválogatottjának felolvasással egybekötött futballmérkőzése.

A programok helyszínének egyrészt rangos múzeumokat (például Bauhaus Archiv, Dessaui Múzeum), művészeti seregszemléket, vásárokat és fesztiválokat (Berliner Festspiele, Lipcsei Nemzetközi Könyvvásár) nyertünk meg, de legalább ilyen fontosak a kisebb klubok, alternatív kulturális helyszínek is. Az évad külön honlapot indít, amelyet fokozatosan a magyar-német kulturális kapcsolatok portáljává szeretnénk kiépíteni, és amely nemcsak a kulturális rendezvényekről ad majd információt, hanem díjakról, ösztöndíjakról, közös projektekről és az együttműködés egyéb formáiról is beszámol.
Fontos szerepet játszik az évad rendezvényein a magyar gasztronómia bemutatásának lehetősége. Többek között a Magyar Vendéglátóipari Múzeummal közös tervezésben az egyes rendezvényekhez kapcsolódóan alkalmat kívánunk nyújtani a magyar borok és a magyar konyha bemutatására, a kultúra és a gasztronómia együttes bemutatkozására. Berlinben több hónapon keresztül, Hamburgban néhány hétig egy-egy kávéház magyar irodalmi kávézóként fog működni, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal.

Az évadról első ízben december 13-án tartottunk sajtótájékoztatót, amelyen a kulturális miniszter ismertette a rendezvénysorozat főbb célkitűzéseit. Az évad későbbi kommunikációjának kitűzött célja az országkép modernizálása, illetve a Németországban elfoglalt kiemelt pozíció megerősítése lesz. Az egyes hangsúlyos pontok a német partnerekkel összehangolt reklámstratégia keretében jelennek meg. A tavaszi, az őszi, illetve a 2007-es programokról külön-külön programfüzeteket adunk majd ki.
Reméljük, hogy az évad keretében a turizmus és a kultúra számos ponton erősítheti a magyar jelenlétet, ez már a kezdettől fogva konkrét formát is ölthet, hiszen az évad megnyitásának időpontja egybeesik a berlini ITB, a Nemzetközi Turizmus Börze időpontjával.