Az Európai Bizottság Turisztikai Egységének
"turisztikai tudásterületekkel" kapcsolatos koncepciója
Összeállította: Magyar Turisztikai Hivatal

A koncepció célközönsége
A Turisztikai Tudásterület Koncepció (Tourism Learning Area) a turizmushoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó ágazatok minden érintett szereplője számára fontos, mivel egy jól menedzselt tudásterület képes a modern, európai, tudásalapú gazdaság számára szükséges információk, képzési és tanulási folyamatok biztosítására. Ezt a kört leszűkítve a koncepciót ismertető kézikönyv fő célközönségét azok a kormányzati főosztályok, gazdasági szervezetek és társadalmi partnerek alkotják, akiknek a tevékenysége a turizmushoz, a képzéshez, a foglalkoztatáshoz, a környezetvédelemhez és az információs technológiához kötődik.
A Turisztikai Tudásterület Koncepció lényege, hogy - az említett területeket érintve - partnerségi kapcsolatok, hálózatok komplex rendszerének kialakítását célozza annak érdekében, hogy javítsa a tanulási lehetőségeket és fejlessze a humán erőforrást. A kitűzött cél elérése érdekében, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a tudásterület megvalósítási fázisában partnerségben a szakmai és társadalmi szervezetekkel a közigazgatási és oktatási szervezeteknek kell felvállalni a vezető szerepet. A kézikönyv segítségével választ kapunk arra, hogy az egyes szereplőknek mit kell tenniük, és hogyan kell megszervezniük a munkafázisokat. A kézikönyv tartalma elsőrendű fontossággal bír a következő szereplők számára:
. regionális fejlesztési szervezetek (koordinációs feladatokat ellátó szervezetek, ágazati főosztályok, PPP1-k),
. a helyi/regionális hatóságok (NUTS III-V tanácsok),
. tudásközpontok (oktatási és felnőttképzési intézmények),
. kis- és középvállalkozások (KKV-k).

Ezen célcsoporton belül a kézikönyv a szervezetekben dolgozó személyek két átfogó csoportját kívánja megcélozni:
. politikai szintű döntéshozó képességgel rendelkező személyek, akik elősegíthetik a tudásterület politika desztinációs szinten vagy valamilyen tematikus területen történő megvalósítását,
. azon személyek, akik megvalósítják, menedzselik, és tanácsaikkal járulnak hozzá a tanuláshoz és az innovációk elterjedését segítő politika megvalósításához.

Ezen kívül a Turisztikai Tudásterület Koncepció hasznosítása a következő szereplőknek is érdekében áll:
. a turizmus által érintett térségben illetékes köztisztviselői állomány,
. a KKV-kkal és a közösségi programokkal szorosabb együttműködést kereső tudásközpontok,
. azon gazdasági szervezetek (KKV-k, menedzserek, tulajdonosok, foglalkoztatottak), amelyek innovatívabbak, versenyképesebbek szeretnének lenni és a fenntarthatóság követelményének is meg szeretnének felelni,
. azon társadalmi partnereknek (szakszervezetek, non-profit szervezetek), akik turisztikai tanulási lehetőségeket kínálnak, illetve ilyenekhez szeretnének hozzáférni,
. a fogyasztóknak, a desztináció területén élő lakosságnak és az alkalmazottaknak.

Ezek a csoportok minden bizonnyal érdekesnek fogják találni a kézikönyvet, amennyiben a tudásterület folyamatainak kedvezményezettjei lesznek és az egyes turisztikai tudásterületek létrehozásában részt vehetnek.

Vezetői összefoglaló
Az utóbbi évek folyamán az Európai Bizottság értékes információkra tett szert azzal kapcsolatban, hogy - szem előtt tartva a modern tudásalapú gazdaság kialakításának célkitűzését - hogyan lehet javítani a kisvállalkozások, valamint a turisztikai és oktatási ágazat teljesítményét. A Turisztikai Tudásterület Kézikönyv az információk feldolgozása során kibontakozott munka egyik eredményének tekinthető. A kiadvány azon legújabb megközelítések szintetizálására vállalkozik, amelyek egy praktikus használatra szánt anyag keretében a tanulás, az innováció, a versenyképesség és a fenntarthatóság között meglévő kapcsolatok erősítését célozzák. A kézikönyv kidolgozása a Vállalkozási Főigazgatóság Turisztikai Egységének a felügyelete mellett valósult meg, amely szervezet a Turisztikai Tudásterület Koncepció alkalmazásán keresztül integrálta a kohéziós politika, a jó kormányzás, a versenyképesség, az innováció, a vállalkozásfejlesztés, az oktatás és az információs társadalom eredményeit a turisztikai ágazatba.
A tudásterület megközelítés az oktatás és a területfejlesztés gyorsan fejlődő szegmenseiből származik és - a KKV-k, a közigazgatás és a turisztikai munkaerő számára elérhető sokrétű oktatási lehetőségek hasznosításán keresztül - a turisztikai ágazat versenyképességi és fenntarthatósági problémáinak a megoldását célozza. A koncepció a turisztikai ágazatban érdekelt szereplők teljesítményének mennyiségi és minőségi fejlesztését kívánja elősegíteni. Ennek keretében a KKV-kat még innovatívabbakká és versenyképesebbekké, a közigazgatást még támogatóbbá és hatékonyabbá kívánja tenni. Mindemellett a tudásközpontokat alkalmassá kívánja tenni az innovációs és a vállalkozói képességek támogatására, a helyi lakosságot és az érdekelt munkaerőt pedig arra ösztönözné, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a kitűzött célok megvalósításához. Ezt oly módon óhajtja elérni, hogy a hagyományos oktatást, a felnőttképzést és az informális tanulást úgy szervezi meg, hogy azok az adott desztináció esetében hatékonyabban és koherensebben legyenek képesek hozzájárulni a jobb munkaerő/KKV- teljesítmények eléréséhez és a hatékonyabb közigazgatási folyamatok kialakításához.
A tanulási folyamatok hatékonyabb koordinációja egyre fontosabbnak tűnik az állandó változásban lévő globalizált világgazdaságban, a régióknak és a desztinációknak a versenyképesség erősítése érdekében elő kell segíteniük a helyi gazdaság és a munkaerő alkalmazkodóképességének, innovativitásának a növekedését. A Turisztikai Tudásterület Koncepció pontosan ezt a célt szolgálja, hiszen lehetővé teszi a szereplők számára a versenyben való helytállást a humánerőforrás célzott, a helyi gazdasági igényekkel összhangban álló fejlesztése révén. Fontos megjegyeznünk azt is, hogy a koncepció alkalmazása lehetőséget nyújt a stratégiai gondolkodás elmélyítésére és az adott terület adottságainak optimális kihasználására, mivel a lehetőségek alapján meghatározott fejlesztési célokhoz tudja igazítani a tágan értelmezett oktatási kínálatot, amelynek révén hozzájárul a kívánt tevékenységek letelepítéséhez és a fejlesztési folyamatban a társadalmi párbeszéd elmélyítéséhez.
A Turisztikai Tudásterület Koncepció valódi jelentőségének a megértéséhez lényeges olyan új és komplex fogalmak megértése, mint például az egész életen át tartó tanulás, a tudásrégiók fejlődése és a tudáshálózatok, valamint a hálózati klaszterek kialakításának a jelentősége. Továbbá olyan témákat is tekintetbe kell vennünk, mint például a humán tőke, a komplex rendszerek, az innováció, a vállalkozási képességek és a fenntarthatóság. Az említett fogalmak jelentőségére a kézikönyv megfelelően rámutat. Az olvasó kellemesen meg fog lepődni, hogy a koncepció tulajdonképpen meglehetősen egyszerű, bár megvalósítása jelentős fejlesztési munkát követel. Ez elsősorban az oktatási és a vállalkozói szektor hatékonyabb közösségi és magán irányítását jelenti egy sokszereplős hálózati együttműködés alkalmazásán keresztül, amelyet a helyi és a regionális gazdaság komplex jellege tesz szükségessé. Ezen munka végeredménye a desztinációk koherensebb fejlesztését fogja biztosítani, amelyben az emberi erőforrások fejlesztése támogatni és fokozni fogja a KKV-szektor innovativitását, versenyképességét és fenntarthatóságát.
A dokumentum valódi jelentősége holisztikus megközelítésében és az összes érdekelt regionális szereplő integrálására való törekvésében rejlik. Ennek következtében az információáramlás hatékonyabbá válik a különböző szintek között (egyéni, csoport, szervezeti, hálózati, közösségi, regionális), amely az igényelt tanulási lehetőségek fejlesztését eredményezi, és ez hozzájárul a magasabb tudásszint, valamint az innovatív szemlélet kialakításához, amely végső soron az összes érdekelt szereplő esetében teljesítményjavulást eredményez.
A turisztikai tudásterület definícióját az alábbiakban foglalhatjuk össze:
. A turisztikai tudásterület egy olyan sokszereplős, interszektorális, problémacentrikus megközelítés koncepciója, amely a turisztikai ágazat KKV-szektora és az emberi erőforrások fejlesztését célozza.
. A turisztikai tudásterület megközelítés a regionális szereplők széles körét integrálja interaktív kapcsolatokon keresztül annak érdekében, hogy koherens információs és együttműködési hálózatokat alakítsanak ki.
. Abban az esetben, ha elsődleges regionális turisztikai tudáshálózatként hozzák létre, a turisztikai tudásterület képes lesz a turisztikai szektorral kapcsolatos kihívások megválaszolására a szervezetek közötti és a szervezeteken belüli együttműködés fejlesztése és holisztikus tanulási lehetőségek biztosítása révén.
. Az előbb említett célkitűzések a munkavállalók alkalmazkodóképességének és a szervezetek menedzsmentjének folyamatos javítását célozzák annak érdekében, hogy versenyképesebb, innovatívabb vállalkozások kialakulását segítsék elő összhangban a fenntarthatósági követelmények biztosításával.

A tudásterület létrehozásának megkönnyítése végett a kézikönyvhöz praktikus tanácsokat, komplett modellt is mellékeltek, amely segítséget nyújt a kezdeményező és a koordináló szervezetek számára a kulcsfontosságú szereplőkkel való munka eredményes megvalósításához.
A tudásterület kapcsán létrehozandó koordinációs portál kiemelt jelentőséggel rendelkezik a megvalósítás tekintetében. A portál tükrözi a tudásterület kialakulásának a valós folyamatát, nyomon követi a szereplők közötti hálózatok fejlődését, információkat nyújt az oktatási lehetőségekről, illetve a fontosabb kapcsolódó rendezvényekről. A regionális tudáshálózat tagjai számára a portál lehetőséget teremt más turisztikai tudásterületek tevékenységének, információszolgáltatásának a megismerésére.
A kézikönyv a tudásterület létrehozását három szakaszban tartja kivitelezhetőnek. A kezdeti szakaszban a koncepcióhoz kapcsolódó információkat juttatják el a potenciális célcsoporthoz, illetve felmérik azt, hogy kik kívánnak részt venni az adott területen ebben az együttműködésben. A koordinációs szakaszban koherens munkastruktúra kerül kialakításra a létező tevékenységek koordinálása végett. A fejlesztési szakaszban azon tevékenységek kialakítása történik meg, amelyek az adott desztináció fejlesztése szempontjából fontosak.
A kézikönyv megalapozási szakaszában nyolc átmeneti tudásterületet hoztak létre, amelyeknek a tapasztalatait esettanulmányok formájában ismertetik. Az átmeneti tudásterületek között magyar is volt (kelet-magyarországi gyógyfürdők).

A koncepció hazai alkalmazásának lehetősége
Tekintettel a hazai turisztikai kínálat jellegére az innovatív megközelítés és a minőségorientált szemlélet Magyarország esetében kiemelt jelentőséggel rendelkezik. A Turisztikai Tudásterület Koncepció pontosan ezt célozza, ezért alkalmazása valószínűleg a fontosabb desztinációk esetében indokolt lehet (a kelet-magyarországi termálfürdők esetében már van működő hazai példa).
A koncepció legnagyobb értéke az információáramlás felgyorsításában, az innovációk elterjesztésében, a szemléletformálásban és az együttműködés erősítésében ragadható meg. Tekintettel a megfogalmazott célokra, illetve az európai szinten kialakítani szándékozott kapcsolódó hálózatra, a turisztikai tudásterületek kialakításához uniós forrásokat is igénybe lehet venni. Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy a szükséges fejlesztések (portál létrehozása, hálózatok kialakításának ösztönzése) viszonylag kis anyagi ráfordítást igényelnek, amelyek a potenciális eredmények (innovatívabb, versenyképesebb, regionális lehetőségeket hatékonyabban hasznosító turisztikai szektor) mellett eltörpülnek.
A magyar intézményrendszer esetében a turisztikai tudásterületek létrehozásában a regionális fejlesztési ügynökségek és az adott régió területén található jelentősebb turisztikai profillal (is) rendelkező felsőoktatási intézmények lehetnek a meghatározó szereplők.
A turisztikai tudásterületekkel kapcsolatos további információ az ECOTRANS European Network in Tourism and Sustainable Development www.ecotrans.org/learning-areas címen elérhető honlapján, illetve a Magyar Turisztikai Hivatal Stratégiai és Fejlesztési Főosztályánál (www.mth.gov.hu) kérhető.