A magyar lakosság utazási szokásai, 2005
A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2005 decemberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fős, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatás az adatfelvételt megelőző 12 hónap egy- és többnapos utazásait, valamint a háztartás számára legfontosabb utazást, az úgynevezett főutazást vizsgálta részletesen. Mivel az utazások jellemzően több családtagot is érintenek, a háztartás utazási szokásai kerültek vizsgálatra. Jelen tanulmány a kutatás legfontoabb megállapításait ismerteti.
A vizsgált időszakban a megkérdezett magyar háztartások 65%-a vett részt egynapos utazáson. Az átlagosnál nagyobb arányban kirándultak a 18-24 és a 30-40 évesek, az egy- és kétgyermekes családok, a háztartásban gyermek státuszt betöltők, a nyaralóval rendelkezők, az átlagos és afölötti jövedelműek, a nagyvárosiak, illetve a Közép- és Dél-Dunántúl, valamint Észak-Alföld gazdasági régióban lakók. Azon háztartások közül, amelyek részt vettek kiránduláson, 89% csak belföldi, 7% bel- és külföldi, 4% csak külföldi kirándulást tett.

2004 decembere és 2005 novembere között többnapos utazáson a megkérdezett háztartások 61%-a vett részt. Az átlagosnál nagyobb arányban utaztak több napra a 18-40 évesek, a háztartásban gyermek szerepet betöltők, a dolgozók, a nyaralóval rendelkezők, valamint a Közép-Magyarország és az Észak-Alföld gazdasági régiókban lakók. Azon háztartások közül, amelyek részt vettek utazáson, 63% csak belföldi, 18% csak külföldi, 19% pedig bel- és külföldi utazáson egyaránt járt.
Főutazás a vizsgált időszakban a megkérdezett háztartások 43%-ában - a többnapos utazáson részt vevő háztartások 71%-ában - fordult elő. Az átlagosnál nagyobb arányban voltak főutazáson a nők, a 30-40 évesek és a 60 évnél idősebbek, a kisgyermekes családokban élők, az átlag feletti jövedelemmel és a nyaralóval rendelkezők, a városiak, illetve a Közép- és Észak-Magyarország, valamint a Nyugat-Dunántúl gazdasági régió lakói. A főutazások 61%-a belföldi, 39%-a külföldi volt.

A kutatás módszertana

A kutatás során a belföldi és külföldi utazásokat is vizsgáltuk; a továbbiakban a lakosság utazási szokásainak jellemzőit is ebben a bontásban mutatjuk be. A kutatás a következő kérdéskörökre terjedt ki:

. Az egynapos utazások jellemzői (desztináció, motiváció, időpont, információgyűjtés, költségek): olyan utazásra vonatkozóan, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációja nem rendszeres munkavégzés vagy tanulás,

. a többnapos utazások jellemzői (desztináció, motiváció, időpont/időtartam, igénybe vett közlekedési eszköz és szálláshely, információgyűjtés, költségek): olyan utazás esetében, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől és az utazás célja nem rendszeres munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább,

. a vizsgált 12 hónap főutazása (az előbbi utazások közül a háztartás számára legfontosabb utazás) esetében a desztináció, a célterület kiválasztásának okai, a főutazás során végzett tevékenységek, a főutazás jellege, az út időpontja, időtartama, az együtt utazók száma, az igénybe vett közlekedési eszközök, az igénybe vett szálláshely típusa, az igénybe vett ellátás jellege, az utazás megszervezése, az utazási irodák szerepe az utazás szervezésében, az utazás költségei, turisztikai információk gyűjtése és az igénybe vett információforrások.

1. Egynapos utazások

2004 decembere és 2005 novembere között a magyar háztartások 64,9%-a vett részt egynapos utazáson, azaz kiránduláson. A kirándulók 88,7%-a belföldi kiránduláson vett részt. Csak külföldre a háztartások 3,9%-a kirándult, míg 7,4% belföldön és külföldön is járt (1. ábra).
Azok, akik nem vettek részt kiránduláson, a leggyakrabban anyagi okokra hivatkoztak (2. ábra).

1.1. Belföldi kirándulások

Belföldi kiránduláson az összes megkérdezett 62,4%-a járt, akik összesen 3410 kiránduláson vettek részt a vizsgált időszakban. Egy magyar háztartás átlagosan 3,4 alkalommal kirándult belföldön. A belföldi kirándulásokon átlagosan 2,07 fő vett részt. A belföldi kirándulások legnagyobb része a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióba irányult, de nem sokkal maradt el tőle a Dél-Dunántúl régió népszerűsége sem (3. ábra).
A belföldi kirándulások többsége a nyári hónapokra esett, de jelentős az elő- és utószezon szerepe is. A téli hónapokban jóval kevesebb alkalommal kirándultak a háztartások (4. ábra).
A belföldi kirándulások motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (23,8%), a pihenés (17,2%) és a vásárlás (12,0%). Ez a három cél együttesen a belföldi kirándulások 53,0%-ának volt elsődleges motivációja.

A belföldi kiránduláson részt vevő háztartások háztartásonként átlagosan 6486 forintot, személyenként átlagosan 3305 forintot költöttek egy kirándulásra. A vizsgált időszakban összesen megtett kirándulások egy háztartásra jutó költsége 35 618 forint, egy főre vetített költsége 18 150 forint volt.
Az úti cél szerint vizsgálva a kérdést megállapíthatjuk, hogy a Budapest-Közép-Dunavidék régióba tett kirándulások költsége 8879 forintot tett ki, a legalacsonyabbal költséggel a Dél-Dunántúl régióba (6486 forint) tett kirándulások jártak.

1.2. Külföldi kirándulások

Csak külföldre az összes megkérdezett 7,4 %-a kirándult. Az összes kiránduláson részt vevő háztartás 11,3%-a járt külföldi kiránduláson. Egy külföldi kiránduláson részt vevő háztartás átlagosan 2,08 kiránduláson vett részt. Egy magyar háztartás a vizsgált időszakban átlagosan 0,15 alkalommal kirándult külföldre. Egy külföldi kiránduláson átlagosan 1,7 fő vett részt. A kirándulások többsége Ausztriába irányult, de sokan kirándultak még Romániába és Szlovákiába is. Ez a három ország a külföldi kirándulások 84,2%-ának volt célterülete (5. ábra).
A külföldi kirándulások kevésbé szezonálisak, mint a belföldiek. Kiemelendő, hogy a májusban tett külföldi kirándulások aránya volt a legmagasabb, ekkor az összes külföldi kirándulás 15,1%-a valósult meg (6. ábra).
A külföldi kirándulások fő motivációi közül kiemelkedik a városlátogatás (29,4%), a vásárlás (22,5%), valamint a rokonok és ismerősök felkeresése (16,4%). Ez a három cél együttesen a külföldi kirándulások 68,3%-ának volt a motivációja.
Egy külföldi kirándulás háztartásonként 20 819 forintba került, ennek egy főre jutó átlagos költsége 12 059 Ft volt. A vizsgált időszakban külföldi kiránduláson részt vett háztartások háztartásonként összesen 43 349 forintot, személyenként 25 110 forintot költöttek.

1.3. Turisztikai információgyűjtési szokások

A kiránduláson részt vevők 31,5%-a a kirándulás előtt vagy közben gyűjt turisztikai információt, 68,5% azonban egyáltalán nem tájékozódik kirándulásaival kapcsolatban (7. ábra).
A belföldi kirándulások esetén turisztikai információt a legtöbben prospektusok (38,3%), az internet (36,6%) és a korábban ott járt személyek (36,2%) segítségével gyűjtenek.
Külföldi kiránduláshoz elsősorban az útikönyveket (55,1%) és a korábban ott járt személyek tapasztalatát (50,0%) hívják segítségül, az internetről pedig 42%-uk tájékozódik.
Amíg belföldi kiránduláshoz átlagosan csak 2,4, addig a külföldihez 3,2 információs forrást vesznek igénybe a tájékozódni kívánók.

2. Többnapos utazások

2004 decembere és 2005 novembere között a magyar háztartások 60,6%-a vett részt utazáson. A megkérdezett háztartások 46,9%-a egy- és többnapos utazáson is részt vett, 18,0%-a csak egynapos utazáson, 13,7%-a csak többnapos utazáson, 21,4%-a pedig sem egynapos, sem többnapos utazáson nem vett részt. Az egynapos utazáson részt vevő háztartások 72%-ában fordult elő többnapos utazás is a vizsgált időszakban.
Minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége, minél jobb a háztartás anyagi helyzete, minél nagyobb településen él a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy az elmúlt 12 hónapban előfordult többnapos utazás a háztartásban.
Az utazók 62,5%-a csak belföldi utazáson vett részt, 19,0% belföldön és külföldön is járt, csak külföldre pedig 18,5% utazott (8. ábra).

2.1. Belföldi utazások

Egy belföldre utazó háztartás átlagosan 2,59 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve 1,28 utazást jelent háztartásonként a vizsgált időszakban. A belföldi utazások legnagyobb része a Balaton turisztikai régióba irányult (24,8%), a Budapest-Közép-Dunavidék régió az utazások 22,1%-ának volt célterülete (9. ábra).
A belföldi utazáson részt vevők motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (36,9%) és a vízparti üdülés (18,6%). Ez a két cél együttesen az utazások 55,5%-ának volt elsődleges motivációja. A saját nyaralóban való időtöltés további 11,3%-nak volt motivációja, az összes többi cél együttesen az utazások 33,1%-át motiválta (1. táblázat).
A belföldi utazások többsége (41,4%-a) a július-augusztusi főszezonra esett, de a májusi, júniusi és szeptemberi utazások aránya is magasnak tekinthető (10. ábra). A téli hónapokban a háztartások elenyésző mértékben vettek részt belföldi utazáson.
Egy belföldi utazáson átlagosan 1,98 fő vett részt. A belföldi utazások között az 1-3 éjszakásak, feltehetően a hétvégére eső utazások dominálnak, arányuk 63,2%. A belföldi utazások hossza átlagosan 4,45 éjszaka volt. Az átlagos tartózkodási idő a Balaton turisztikai régióban volt a legmagasabb (6,88 éjszaka), a Dél-Dunántúl turisztikai régióban pedig a legalacsonyabb (2,51 éjszaka).

A belföldi utazások 58,1%-ához személygépkocsit vettek igénybe a megkérdezettek, vonattal 21,5%, menetrendszerű busszal pedig 14,3% utazott. A belföldi utazások esetében 3,3% bérelt busszal, 0,1% bérelt autóval, további 2,8% pedig egyéb közlekedési eszközzel utazott.
Az utazások többségében (68,1%) a megkérdezettek ingyenes szállást vettek igénybe: 45,9% ingyenes magánszálláson szállt meg, 20,2% saját nyaralójában, második otthonában töltötte éjszakáit, 1,8% vállalati üdülőt, míg 0,1% vadkempinget választott szálláshelyül. A kereskedelmi alapon működő szálláshelyek közül a szállodák és a magánszálláshelyek voltak a legnépszerűbbek, mindkét esetben az utak 7,8%-át töltötték ilyen szálláshelyen (11. ábra).
Egy belföldi utazás átlagos költsége 23 600 forint volt háztartásonként, ennek egy főre jutó értéke 12 073 forintot tett ki. A vizsgált időszakban tett összes belföldi utazás költsége háztartásonként 61 151 forint, személyenként 21 283 forint volt. Az egy főre és egy napra jutó költség 3788 forint volt átlagosan.
Az úti cél szerint vizsgálva a kérdést megállapíthatjuk, hogy a legmagasabb egy utazásra eső költség a Balaton régióba (37 200 forint), a legalacsonyabb a Dél-Dunántúl (11 565 forint) turisztikai régióba tett utazásokat jellemezte. Az egy napra jutó utazási költség a Tisza-tó régióban volt a legmagasabb (6146 forint).

2.2. Külföldi utazások

Csak külföldi utazáson a megkérdezettek 22,7%-a vett részt. Az utazáson részt vevő háztartások 37,5%-a járt külföldi utazáson. Egy külföldi utazáson részt vevő háztartás átlagosan 1,46 utazást tett a vizsgált időszakban. A külföldi utazások legnagyobb része Ausztriába (19,2%) irányult, Olaszország a külföldi utazások 9,4%-ának, Horvátország pedig 9,0%-ának volt az úti célja (12. ábra). Az utazások 11,3%-ának célja Európán kívüli volt.
A külföldi utazások fő céljai közül a vízparti üdülés volt a legnépszerűbb, amely az utazások 28,1%-ának volt a motivációja. Az utazók 15,0%-ának rokonlátogatás, 13,8%-ának városlátogatás, 11,4%-ának pedig hegyvidéki üdülés volt a motivációja.
A külföldi utazások többségére (50,3%) a nyári főszezonban került sor, az elő- és az utószezon szerepe (13. ábra) nem jelentős.
Egy utazáson átlagosan 1,95 fő vett részt. A külföldi utazások között a 4-7 éjszakásak domináltak. Hét éjszakánál hosszabb a külföldi utazások 22,8%-a volt. A külföldi utazások hossza átlagosan 6,95 éjszaka volt.

A külföldi utazások 43,7%-ában személygépkocsival jutottak el az utazás színhelyére, bérelt busszal az utak 23,5%-ában utaztak. Repülővel közlekedtek az utazások 19,9%-ában, ezen belül 8,6% charter járatokkal, 7,7% menetrend szerinti repülőgéppel, 3,6% fapados légitársasággal utazott. Vonatot a külföldi utazások 6,0%-ában választottak a magyar utazók, az egyéb közlekedési eszközök igénybevételi aránya 2,1% volt.
A külföldi utazások során a legmagasabb arányban (29,5%) szállodában szálltak meg a megkérdezettek. Apartmant (17,7%) és ingyenes magánszállást (16,6%) hasonló arányban vették igénybe. Összességében a külföldi utazások 82%-ában vettek igénybe kereskedelmi alapon működő szálláshelyet (14. ábra).
Egy külföldi utazás átlagos költsége háztartásonként 124 375 forint, személyenként 67 098 forint volt. Az egy utazó háztartásra jutó költség a vizsgált időszakban 181 358 forint, ugyanez személyenként 97 893 forint volt.

2.3. turisztikai információgyűjtési szokások

Az utazók 48,7%-a az utazás előtt vagy közben gyűjt turisztikai információt. A legtöbben (27,2%) az utazás előtt, 18,3%-uk pedig az utazást megelőzően és a közben is. Azoknak az aránya, akik csak utazás közben tájékozódnak, mindössze 3,1%.
A belföldi utazások során a legtöbben korábban ott járt személyek (45,0%), az internet (41,1%), térképek (40,9%) és prospektusok (40,5%) segítségével gyűjtenek turisztikai információt. Kiemelendő, hogy utazási irodát mint információforrást a belföldre utazók 14,0%-a vett igénybe. A belföldi utazáson részt vevők átlagosan 2,6 információforrást használnak.
A külföldi utazások esetében a turisztikai információt a legtöbben prospektusokból (52,7%), az internet (52,1%) és korábban ott járt személyek (50,3%) segítségével gyűjtik. Az utazási irodát mint információforrást a külföldre utazók 38,9%-a vette igénybe. A külföldi utazáson részt vevők átlagosan 3,6 információforrást használnak.

Az internetnek az utazás megszervezésében betöltött szerepére külön is rákérdeztünk (15. ábra). Kifejezetten az utazás megszervezéséhez kapcsolódó információgyűjtésre az utazó háztartások 23,3%-a használta az internetet. Foglalásra 8,5% alkalmazta, míg 2,5% fizetett is interneten keresztül, miközben utazásaikat szervezték. Azok, akik csak belföldi utazáson vettek részt, szignifikánsan alacsonyabb arányban használták az internetet ezekre a célokra, mint azok, akik külföldön (is) jártak.

3. Főutazások

2004 december eleje és 2005 november vége között a megkérdezett háztartások 43%-ában, az utazáson részt vevő háztartások 71,3%-ában fordult elő főutazás. A főutazások 60,7%-a belföldi, 39,3%-a pedig külföldi volt.

3.1. Belföldi főutazások

A belföldi főutazások résztvevői közül a vizsgált időszakban a legtöbben a Balaton turisztikai régiót keresték fel, a hazai főutazások 39,6%-ának ez volt az úti célja (16. ábra). A második legnépszerűbb úti cél az Észak-Magyarország turisztikai régió (13,5%), a harmadik a Budapest-Közép-Dunavidék (9,4%) volt.
A belföldi főutazáson résztvevők 83,1%-a járt már korábban főutazása helyszínén. Jellemzően a Nyugat-Dunántúl települései voltak az újonnan felfedezettek, ott csak a főutazók 66,8%-a járt korábban. A Tisza-tó vendégeinek 31,8%-a még soha sem járt főutazása helyén.
A főutazás úti céljának kiválasztásakor (17. ábra) a legfontosabb mérlegelési szempont a korábbi tapasztalat (35,5%) és a régió kedvező természeti adottságai (34,5%) voltak. A harmadik leggyakrabban említett döntési tényező (32,9%) a meghívás volt. A megkérdezettek átlagosan 2,5 szempontot neveztek meg.

A főutazás helyszínének kiválasztásában a 17. ábrában szereplő okokon kívül még néhány - 5%-nál kisebb említési arányú - tényező is szerepet játszott. Ilyen volt többek között az, hogy a megkérdezett prospektusban találkozott vele (4,0%), utazási irodában ajánlották neki (2,6%), az interneten (1,9%) vagy televízió-, rádióműsorban látta (1,3%), hirdetés alapján találta (1,1%).
A végső döntés meghozatala során azonban a legfontosabb oknak a meghívás bizonyult, 24,4% ez alapján választott. A korábbi kedvező tapasztalat a megkérdezettek 17,0%-ának döntésében játszotta a legfontosabb szerepet. Az utazás kedvező ára mindössze a belföldi főutazások 10,4%-a esetében volt az elsődlegesen meghatározó szempont.
A konkrét úti célról a belföldi főutazáson részt vevők 33,9%-a az utazás előtt legalább két hónappal, 14,2%-a pedig az utazás előtt csak néhány nappal döntött. A többség 1-4 héttel a főutazás előtt választotta ki úti célját.

A legtöbben augusztusban mentek főutazásra, az utazók 39,3%-a tett így. Júliusban utazott 29,7%, júniusban 12,3%. A válaszadók ötöde, 18,7%-a nem a nyári hónapokban vett részt főutazáson.
A belföldi főutazások 36,0%-a 4 éjszakánál rövidebb volt, a leghosszabb út 30 naposnak bizonyult. A válaszadók átlagosan 5,37 éjszakát töltöttek otthonuktól távol a főutazás során. A belföldi főutazáson átlagosan 2,47 fő vett részt.
A főutazások legnagyobb részében, 79,3%-ában az egész utazás során egy településen tartózkodtak a résztvevők. A második legnépszerűbb forma a csillagtúra volt (15,3%).
Az úti cél eléréséhez a többség (70,2%) személygépkocsit vett igénybe, a második legfontosabb szerep a vonatnak jutott (19,2%) a főutazások esetében.
A belföldi főutazások 55,1%-ában az igénybevett szálláshely nem fizetős: 39,3% ingyenes rokoni, baráti szállást vett igénybe, 10,2% saját telkére, nyaralójába utazott, 5,0% vállalati üdülőben pihent, 0,6% pedig a vadkempingezést választotta. A fizetős szálláshelyek közül a szálloda (11,5%) és a fizető magánszállás (11%) volt a legnépszerűbb. Ezt a panzió követi (7,2%), kempinget a válaszadók 4,4%-a, apartmant pedig 6,1%-a vett igénybe.
A belföldi főutazáson részt vevők többsége (73,2%) nem vett igénybe szálláshoz kapcsolódó ellátást. 43,3% saját maga gondoskodott az ellátásáról, 29,9%-ról pedig a meglátogatott rokonok, ismerősök gondoskodtak.

Az utazások 84,2%-át a résztvevők önállóan szervezték. 5,5% esetében utazási iroda is részt vett a szervezésben, 10,3%-ot pedig egyéb intézmény (iskola, klub stb.) szervezett. Akik mégis igénybe vették az utazási irodák szolgáltatásait, a leggyakrabban szállást igényeltek.
A belföldi főutazáson részt vevők leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (39,6%) volt, ezt az ismerősök, rokonok felkeresése (29,8%) követte. A főutazás során végzett tevékenységek rangsorát a passzív pihenés vezeti, ezt a válaszadók 75,0%-a említette. A második helyen a strandolás, fürdőzés szerepel, a válaszadók 54,3%-a töltötte ezzel idejét (18. ábra).
A vizsgált időszakban tett belföldi főutazásokkal a válaszadók rendkívül elégedettek voltak: összességében belföldi főutazásukat a megkérdezettek átlagosan 4,5-re értékelték az ötfokozatú elégedettségi skálán. A válaszadók az utazás tényezői közül legkevésbé az ár és a minőség összhangjával (3,93) a turisztikai információs anyagokkal (4,16), illetve a vásárlási lehetőségekkel (4,17) voltak megelégedve (19. ábra).

Egy belföldi főutazás átlagosan 49 029 forintba került. Az egy főre jutó utazási kiadás 20 592 forint volt. Egy fő naponta átlagosan 4700 forintot költött belföldi főutazásán. A magyarországi turisztikai régiók közül a főutazások összköltsége a Nyugat-Dunántúl régióban volt a legmagasabb (71 424 forint). Egy főre és egy napra a Tisza-tó régióban fizették ki a legtöbbet (6651 forintot) a válaszadók belföldi főutazásuk során.
A belföldi főutazás előtt az utazók 29,5%-a gyűjtött turisztikai információt. 7,9% az utazás előtt és közben is, 18,1% csak előtte, 3,5% pedig csak az utazás közben tájékozódott. Az információt gyűjtők prospektusokból (44,0%), korábban ott járt ismerősöktől (43,4%) és térképekből (34,0%) tájékozódtak a leggyakrabban. Az internetet 29,5% vette igénybe.

3.2. Külföldi főutazások

Külföldi főutazáson 167 háztartás, a megkérdezettek 16,7%-a, a főutazáson részt vevők 39,3%-a járt. A 167 külföldre utazó által leggyakrabban említett úti cél Horvátország (15,3%) volt (2. táblázat). Olaszországot a második (13,4%), Ausztriát (11,8%) és Bulgáriát (6,2%) a harmadik, illetve negyedik helyen említették. A külföldre utazók összesen 35 desztinációt neveztek meg.
A külföldi főutazáson résztvevők 54,6%-a korábban járt már a főutazása helyszínén.
A külföldi főutazás úti céljának kiválasztásakor a legfontosabb szempont az úti cél kedvező természeti adottsága (50,2%) volt. Második leggyakrabban említették a kedvező éghajlatot (42,0%), amelyet a korábbi kedvező tapasztalat (34,0%) és az ismerősök, rokonok ajánlása (33,5%) követett. A válaszadók átlagosan 3,5 szempontot neveztek meg. A desztinációra vonatkozó döntés legfontosabb okának is a kedvező természeti adottságok bizonyultak, 17,0% válaszolt így. Ezt a korábbi kedvező tapasztalat (14,0%) és a meghívás (12,4%) követte. Az utazás ára mindössze 8,1% számára volt döntő szempont az úti cél kiválasztásakor.

A főutazások leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (43,5%) volt, ezt a városlátogatás (15,2%) és az ismerősök, rokonok felkeresése (11,5%) követte. Hegyvidéki üdülésen a külföldi főutazásokon résztvevők 10,8%-a vett részt. A végzett tevékenységek rangsorát a passzív pihenés vezeti, ezt a válaszadók 66,2%-a említette. Jelentős arányban töltötték idejüket a külföldi főutazáson résztvevők városlátogatással (65,4%), strandolással (58,2%), természeti (57,9%) és kulturális (58,4%) látnivalók megtekintésével.

A konkrét úti célról 56,2% döntött az utazás előtt legalább két hónappal. Ugyanakkor 5,7% csak az utazás előtti néhány napban, 6,6% pedig egy-két héttel hamarabb hozta meg döntését.
A legtöbben (36,4%) augusztusban vettek részt főutazáson (20. ábra), júliusban utazott 25,8%, júniusban 7,5%. A válaszadók harmada nem a nyári hónapokban volt külföldi főutazáson.
A külföldi főutazások 29,5%-a 6 éjszakánál rövidebb volt. A legtöbb külföldi főutazás egyhetes volt. Az ennél hosszabb külföldi főutazások aránya 32,4%. A válaszadók átlagosan 8,28 éjszakát töltöttek a külföldi főutazás során otthonuktól távol. Egy külföldi főutazáson átlagosan 2,15 fő vett részt.
A főutazások 63,3%-ában az egész utazást egy településen, területen töltötték a résztvevők, a második legnépszerűbb formának a csillagtúra bizonyult (11,2%).
Az úti cél eléréséhez a külföldi főutazáson részt vevők többsége (43,2%) személygépkocsit vett igénybe. A második helyen a buszos utak találhatók (21,5%). A harmadik legfontosabb szerep a repülőnek jutott, 22,5% közelítette meg így úti célját. A diszkont légitársaságok járataival 4,5% utazott.
A külföldi főutazások 15,7%-ában az igénybe vett szálláshely nem fizetős, ingyenes rokoni, baráti szállást vettek igénybe. A fizetős szálláshelyek közül a szálloda (30,3%) volt a legnépszerűbb, ezt az apartman követi (20,8%).

A külföldi főutazáson részt vevők többsége, 59,8%-a nem vett igénybe szálláshoz kapcsolódó ellátást. 47,5% saját maga gondoskodott az ellátásáról, 12,4%-ról pedig a meglátogatott rokonok, ismerősök gondoskodtak. Azok körében, akik igénybe vettek ellátást, a félpanzió volt a legnépszerűbb (25,5%).
A külföldi főutazások 53,2%-át a résztvevők önállóan szervezték. 37,1% esetében vett részt a szervezésben utazási iroda is, a külföldi főutazások 9,7%-át pedig egyéb intézmény (iskola, klub stb.) szervezte. Teljes egészében utazási iroda szervezte a külföldi főutazások egyötödét. Az utazások 39,8%-a során a megkérdezettek semmilyen szolgáltatást nem vettek igénybe utazási irodától. Akik utazási irodához fordultak, a leggyakrabban szállást (44,2%) foglaltak. A válaszadók az utazási irodáktól jellemzően két-három (átlagosan 2,6) szolgáltatást vettek igénybe.
Általánosan elmondható, hogy a vizsgált időszak külföldi főutazásaival a válaszadók rendkívül elégedettek voltak, főutazásukat összességében átlagosan 4,61-re osztályozták az ötfokozatú elégedettségi skálán. A válaszadók leginkább a természeti környezettel (4,77), az épületekkel és műemlékekkel (4,69), valamint a vendégszeretettel (4,67) voltak megelégedve. A válaszadók a legkevésbé a turisztikai információs anyagokkal (4,19), valamint az ár és minőség összhangjával (4,16) voltak megelégedve.
Egy külföldi főutazás átlagosan 157 805 forintba került. Az egy főre jutó utazási kiadás 75 992 Ft volt. Az egy fő által egy nap alatt elköltött összeg 10 879 forintot tett ki.
A főutazás előtt az utazók 70,4%-a gyűjtött turisztikai információt. 37,6% az utazás előtt és közben is, 29,2% csak előtte, 3,6% csak az utazás közben tájékozódott. Az információt gyűjtők az internetről (56,3%), prospektusokból (54,7%) és útikönyvekből (49,7%) tájékozódtak a leggyakrabban. Jelentős volt még a térképeket (44,8%), az utazási irodát (46,0%) és a korábban ott járt ismerősöket (48,3%) említők aránya.

4. Összehasonlítás a korábbi évek kutatási eredményeivel
A 3. és 4. táblázatban az elmúlt évek (2003-2005) kutatásainak legfontosabb eredményeit foglaltuk össze. A 2003. évtől kezdve azonos módszertan szerint készült felmérés lehetővé teszi, hogy az eredmények közvetlenül összehasonlíthatóak legyenek.