A magyarországi turizmus 2005. évi alakulása
Összeállította: Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Iroda

2005-ben Magyarország turizmusa az elmúlt másfél évtized legjobb eredményét könyvelhette el. Az elmúlt évben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Magyarországra látogató külföldiek száma 38,6 millió fő volt, ami a 2004. évhez képest 2,5 millióval több látogatót jelent.
2005-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek csaknem 6,9 millió vendéget fogadtak, akik több mint 19,3 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon: a vendégek száma 4,8%-kal (+317 ezer vendég), a vendégéjszakák száma 2,3%-kal (+435 ezer vendégéjszaka) emelkedett az előző évhez képest. A külföldi és a belföldi vendégforgalom egyaránt stabil növekedést mutatott. a külföldi vendégek száma 3,4 millió volt, akik 10,6 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A több mint 3,5 millió belföldi vendég által eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta a 8,7 milliót. A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2005-ben 2,8 éjszaka volt. Legfontosabb küldő piacaink között jelentős átrendeződés volt megfigyelhető.

1. A Magyarországra látogató külföldiek száma

2005-ben 38,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, amely az előző évihez képest 6,9%-kal több, és az 1998 óta mért legmagasabb érték. A látogatók 96,7%-a Európából érkezett. Elsődleges küldő piacainkról kivétel nélkül emelkedett a látogatóforgalom: Nagy-Britanniából és Norvégiából egyharmadával nőtt a látogatók száma, de az olasz, a svéd, a holland és a dán látogatók száma is 10% feletti mértékben emelkedett. Németországból és Ausztriából kisebb mértékben, de szintén nőtt a hazánkba érkezők száma. Fejlődő küldő piacaink közül Kínából több mint másfélszeresére, Lengyelországból és Franciaországból közel egyötödével, Japánból 15, Spanyolországból pedig 13%-kal több látogató érkezett. Romániából stagnált, Oroszországból kismértékben, Izraelből jelentősen csökkent a hazánkba érkezők száma.

2. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása

A 2005. július 31-én regisztrált kereskedelmi szálláshelyek száma 3600, a működő egységeké 3000 volt. A kereskedelmi szálláshelyek 2005-ben 83 000 szobával és 320 000 férőhellyel várták a vendégeket, a férőhelyek száma az előző évhez viszonyítva összességében 5%-kal csökkent. A legnagyobb növekedés a négycsillagos szállodákat jellemezte, ahol 13,8%-kal emelkedett a kapacitás mértéke. A férőhelyek több mint egyharmadát a szállodák kínálták, ezen belül a legtöbb férőhely (52 ezer) a háromcsillagos házakban várta a vendégeket. A férőhelyek további jelentős hányadát, 28,8%-át a kempingek, 14%-át a panziók, 9%-át a turistaszállók adták.
2005-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága 39,5% volt, a szállodák 48,2%-os kihasználtsággal működtek (1. ábra). A szállodák kapacitáskihasználtsága osztálybasorolásukkal egyenes arányban nőtt . A kereskedelmi szálláshelyek közül összességében a legmagasabb kihasználtságot az ötcsillagos házakban (64,8%), a legalacsonyabbat a turistaszállók esetében (17,3%) mérték.

2005 decemberében 1833 kereskedelmi és 1010 magánszálláshely fogadta el az üdülési csekket fizetőeszközként, így összesen több mint 2800 szálláshelyen rendezhették a számlájukat üdülési csekkel a magyar utazók. Az elfogadóhelyek száma az utazási irodákkal, a közlekedési vállalatokkal, kulturális rendezvényekkel együtt 2005-ben meghaladta a 3000-t.
A szálláshelyeken beváltott üdülési csekkek értéke 7,2 milliárd forint volt, amelynek kilenctizedét (6,5 milliárd forint) a kereskedelmi szálláshelyeken, fennmaradó részét (676 millió forint) a magánszálláshelyeken költötték el a belföldi vendégek. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi szállásdíj-bevételeinek közel egyötödét (19,3%) adták az üdülési csekkből származó bevételek. A beváltási lehetőségek bővülésének köszönhetően a 2005. év során összesen 8,5 milliárd forint értékű üdülési csekk került beváltásra az elfogadóhelyeken.

3. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2005-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek az elmúlt másfél évtized legjobb eredményét könyvelhették el: a vendégéjszakák száma először haladta meg - 335 ezer éjszakával - a 19 milliót: a vendégek száma 4,8%-kal, a vendégéjszakák száma 2,3%-kal emelkedett az előző évhez képest. Az elmúlt év kilenc hónapjában nőtt a vendégéjszakák száma, április, június és augusztus vendégforgalmát kismértékű csökkenés jellemezte. Az áprilisi vendégforgalom csökkenés oka az volt, hogy míg 2004-ben a húsvét áprilisra, addig 2005-ben márciusra esett. Júniusban és augusztusban a hűvös, esős időjárás befolyásolta kedvezőtlenül a turizmus alakulását.
A kereskedelmi szálláshelyeken 2005-ben az átlagos tartózkodási idő 2,8 éjszaka volt: a külföldi vendégek 3,1 éjszakát, a belföldi vendégek 2,5 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken.
A kereskedelmi szálláshelyek közül a vendégéjszakák több mint kétharmadát (13,4 millió vendégéjszaka) regisztráló szállodák, azon belül a magasabb kategóriájú házak forgalmát kiemelkedően pozitív eredmények jellemzik: a szállodák átlagosan 6,4%-os (+800 ezer vendégéjszaka az előző évhez képest) forgalomnövekedése mellett az ötcsillagos szállodákban 13,1%-os, a négycsillagos házakban 12,9%-os emelkedés volt tapasztalható. A gyógyszállókban 8,7%-kal, a wellness-szállodákban közel héttizedével (+65,7%) nőtt a vendégéjszakák száma (2. ábra).
2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött minden tíz vendégéjszakából négyet a Budapest-Közép-Dunavidék régióban regisztráltak. További jelentősebb részesedés jellemezte a Balaton (22,5%), illetve a Nyugat-Dunántúl (10,0%) régiót (3. ábra).

3.1. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma

2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 3,4 millió külföldi vendég 10,6 millió vendégéjszakát töltött el. A 2005. év egészét tekintve a beutazó turizmus 2003-ban megkezdődött növekedése tovább folytatódott: a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégek száma 4,3%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 1,3%-kal nőtt az előző évhez képest. A külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 0,8 százalékpont híján 50%-ot tett ki. A magasabb átlagos tartózkodási idejüknek köszönhetően a vendégéjszakák számából azonban magasabb arányban, 55,1%-kal részesedtek.
A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében kiemelt küldő piacként kezelt országok közül a német és az osztrák vendégéjszakák számának csökkenését a Nagy-Britanniából, Olaszországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők által eltöltött vendégéjszakák számának dinamikus növekedése ellensúlyozta. 2005-ben Magyarország tizenkét legfontosabb küldő országából öt (Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Spanyolország, Románia és Japán) esetében a vendégéjszakák száma az elmúlt másfél évtized legmagasabb értékét mutatta.

2005-ben Magyarország küldő piacai között jelentős átrendeződés volt megfigyelhető. A brit vendégéjszakák száma 2005 februárjától folyamatosan meghaladta a korábban ezüstérmes Ausztria vendégéjszakáinak számát, így Németország után az elmúlt évben összességében is a britek töltötték a legtöbb vendégéjszakát Magyarországon. Az év végére Spanyolország és Franciaország felcserélte pozícióját, míg a TOP 10-es lista utolsó helyét Izraeltől Japán vette át. Elsődleges küldő piacaink közül Nagy-Britannia mellett az Amerikai Egyesült Államok esetében is dinamikusan emelkedett, Olaszországból, Ausztriából, Németországból és Hollandiából érkezőknél csökkent a vendégéjszakák száma. Utóbbi három ország esetében a látogatóforgalom és a kereskedelmi szálláshelyek igénybevételének ellentétes irányú változása a Magyarországon nagy számban levő német, osztrák és holland üdülő ingatlanok magas kihasználtságára enged következtetni. Az észak-európai küldő piacok közül Norvégia esetében a vendégéjszakák száma közel egyötödével, Svédország esetében kisebb mértékben bővült. Ezzel szemben a dánok és a finnek kevesebb vendégéjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A japán vendégéjszakák száma csaknem 30%-kal, a kínaiaké közel egynegyedével emelkedett az előző évhez viszonyítva. A fejlődő piacok közül növekedés jellemezte továbbá Lengyelországot, Oroszországot, Romániát és Spanyolországot. Csökkent ugyanakkor a francia és az izraeli vendégéjszakák száma. Egyéb küldő piacaink közül dinamikus - 10%-ot meghaladó - növekedés volt tapasztalható az ír, a portugál, a szlovák, a török és az ukrán vendégéjszakák számában.

A külföldiek minden tíz vendégéjszakából nyolcat szállodában töltöttek; a szállodák közül a legtöbb vendéget a négy- és a háromcsillagos házak fogadták. A szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma 3,5%-kal emelkedett; az öt- (+11,5%) és a négycsillagos (+7,9%) házak, valamint a gyógy- (+5,7%) és wellness-szállodák (+18,8%) vendégéjszaka száma az átlagosnál jóval kedvezőbben alakult. A szállodák mellett az ifjúsági szállókban a külföldi vendégéjszakák száma több mint egynegyedével bővült, a panziókban 2,2%-kal haladta meg az előző évi eredményt. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken - részben az elmúlt évi kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően - eltérő mértékben (1,1-23,9%) csökkent a külföldi vendégéjszakák száma.
A régiókat vizsgálva a beutazó turizmus területi koncentrációját mutatja, hogy 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken töltött külföldi vendégéjszakák közel 85%-át a három legnépszerűbb régióban: a Budapest-Közép-Dunavidéken (a vendégéjszakák 54,2%-a), a Balatonnál (22,1%) és a Nyugat-Dunántúlon (8,5%) regisztrálták.

3.2. a kereskedelmi szálláshelyek Belföldi vendégforgalma

A belföldi vendégforgalmat 2005-ben növekedés jellemezte: a vendégek száma 5,3%-kal, a vendégéjszakák száma 3,5%-kal emelkedett. 2005-ben 3,5 millió belföldi vendég összesen 8,7 millió vendégéjszakát töltött el hazánk kereskedelmi szálláshelyein, amely az elmúlt másfél évtized legmagasabb értéke.
Minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot szállodákban regisztráltak. A magasabb minőségű szolgáltatások iránti kereslet dinamikus bővülését jelzi, hogy a magasabb kategóriájú szálláshelyek vendégforgalma az átlagosnál jóval kedvezőbben alakult. A belföldi vendégéjszakák száma az ötcsillagos házak esetében 32,5%-kal, a négycsillagosok esetében 28,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. A wellness-szállodákban a vendégéjszakák száma kétszeresére nőtt és az átlagosnál magasabb növekedést regisztráltak a gyógyszállókban (+13,1%) is. 2005-ben a belföldi szállodai vendégéjszakák száma összességében - a külföldiekét jóval meghaladó ütemben - 11,5%-kal emelkedett. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek forgalma kevésbé kedvező képet mutatott, ezekben az egységekben 1,6-17,2%-os csökkenést regisztráltak a belföldi vendégéjszakák számában.
A belföldi turizmus szempontjából legjelentősebb három régió - a Balaton (a vendégéjszakák 23,1%-a), a Budapest-Közép-Dunavidék (15,0%) és Észak-Magyarország (13,3%) - a vendégéjszakák több mint felét mondhatta magáénak.

A belföldi turizmus népszerűségének növekedéséhez jelentősen hozzájárul az üdülési csekk népszerűsége. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2005-ben hozzávetőleg 12 milliárd forint értékben bocsátottak ki üdülési csekket. A munkáltatók által vásárolt üdülési csekk értéke 2005-ben 10,2 milliárd forintot tett ki. 2005-ben 444 ezer munkavállaló kedvezményes üdülését támogatta munkahelye, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány saját forrásaiból mintegy 49 ezer szociálisan hátrányos helyzetű munkavállaló, nyugdíjas és családtagjaik részére biztosított támogatást.

4. Szállásdíjbevételek

A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei 112,3 milliárd forintot tettek ki 2005-ben, ami 13,2%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A szállásdíj­bevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott, ezek növekedési ütemét (7,8%) azonban a belföldi szállás­díj­bevételek volumenének (25,7%) növekedési üteme jelentősen meghaladta. A szállásdíj­bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek 53,6 milliárd forint vendéglátásból és 48,5 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak a 2005. év során. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 214 milliárd forint bevétel keletkezett, ami nominálértéken is jelentős, 12,6%-os növekedést jelent, mivel az ágazat fogyasztói árindexe 5,8% volt.

A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legtöbb bevétel 2005-ben a szállodákban keletkezett: a szállásdíj­bevételek 86,7%-a (97 milliárd forint), a vendéglátásból származó bevételek 81,5%-a (43,7 milliárd forint), illetve az egyéb bevételek 94,8%-a (46 milliárd forint) realizálódott a szállodákban.
2005-ben a bevételek szempontjából két legfontosabb régió a Budapest-Közép-Dunavidék és a Balaton voltak. Az összes szállásdíjbevétel 58,8%-a a Budapest-Közép-Dunavidék régióban, 14,1%-a a Balatonon, 7,8%-a pedig a Nyugat-Dunántúlon realizálódott. A külföldi szállásdíjbevételek megoszlását magas területi koncentráció jellemzi: a bevételek közel háromnegyedét a Budapest-Közép-Dunavidék régióban, további 11,2%-át a Balatonon, 5,9%-át pedig a Nyugat-Dunántúlon realizálták. A belföldi vendégektől származó bevételek a külföldiekhez viszonyítva kevésbé koncentráltak, a bevételek 28,8%-a a Budapest-Közép-Dunavidéken, egyötöde a Balatonon, egy-egytizede pedig a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Magyarország régióban képződött.

5. A nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások alakulása

2005. január-szeptemberben a turizmus devizamérlege stagnált: a turizmusból származó devizabevételek 2793 millió eurót (3,4%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest), a kiadások pedig 1944 millió eurót tettek ki (+4,7%). A turizmus egyenlege 2004-ben 849 millió euró volt, ami az előző év azonos időszakához képest 0,2%-os emelkedést jelent. 2005. január-szeptember között az áruk egyenlege a folyó fizetési mérlegben -1121 millió euró volt. A turizmus egyenlegének pozitívuma az áruforgalomból származó hiányt 75,7%-ban fedezte. (1. táblázat)