A Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszéke által készített
tanulmány1 alapján összeállította:
Mayer Péter egyetemi tanársegéd
A fejlesztési terv
elkészítésének szakaszai2
Hollókő, Világörökség helyszín turisztikai
hasznosítási tervének elkészítése 1997 őszén kezdődött el a Turizmus Tanszék
oktatóinak és a volt Hollókői Önkormányzat dolgozóinak megbeszélésével. A
megbeszélés alkalmával kijelölt feladatok első lépéseként a Tanszék
kezdeményezésére falufórum megrendezésére került sor a turizmus fejlesztésében
érdekelt és érdeklődő hollókői lakosok számára 1997. október 11-én. A
falufórumon az érdekeltek megismerkedhettek a turisztikai hasznosítási terv
céljaival, a terv készítése során alkalmazott módszerrel. A falugyűlés
lehetőséget adott arra, hogy a terv készítői megismerjék a helyi lakosok, a
turizmusban érdekeltek véleményét, a helyi igényeket, jövőbeni elképzeléseket és
a korlátozó tényezőket.
A falufórum után az aktívabb, hosszabb tartózkodással járó turisztikai formák
feltérképezése és megvalósíthatóságuk vizsgálata megkezdődött. 1997 őszén a
Veszprémi Egyetem Turizmus szakos hallgatói kérdőíves felmérés során
megpróbálták felmérni a helyi lakosok, vállalkozók véleményét és jövőbeni
elképzeléseit. A felmérés tavalyi eredményét és az addigi tapasztalatokat egy
résztanulmány keretében összefoglalta a Turizmus Tanszék. A munka 1998 őszén jóval
kedvezőbb feltételek mellett folytatódott az újonnan megválasztott Önkormányzat
közreműködésével. A terv véglegesített változata a tavalyi eredményeket,
ismereteket, a résztanulmányról kapott bírálatokat figyelembe vette, összegezte,
valamint a jövőbe mutató konkrét és részletesen kifejtett fejlesztési
elképzeléseket tartalmaz. A tervben leírt fejlesztési célok többszöri
megbeszélés, konzultáció eredményeként születtek, melyek során az Önkormányzat,
az Alapítvány új munkatársai és az érintett vállalkozók is elmondták
véleményeiket és elképzeléseiket. A fejlesztési terv kijelölt céljainak
megvalósításában a Turizmus Tanszék a Hollókői Önkormányzattal további
pályázatokban való közös részvételét tervezi.
A védett
státuszból adódó megkötések
A hazánk északi részén, Nógrád megyében fekvő
Hollókő Magyarországon másodikként kapta meg a Világörökség Helyszín státuszt
és az ezzel járó védettséget. Ez egyszerre jelentett új lehetőségeket és
kihívásokat a település számára. A védetté nyilvánításban elsősorban
műemlékvédelmi és természetvédelmi szakemberek vettek részt, a cél az Ófalu
eredeti településszerkezetének és építészeti adottságainak megőrzése volt. A
műemlékvédelem összekapcsolódott a természetvédelemmel: a világörökséggé
nyilvánított területet egy tájvédelmi körzet foglalja magába. Ma tehát a
település és környezete háromszoros védelem alatt áll: Világörökség Konvenció,
műemlékvédelem és természetvédelem. A környezet védettsége mellett a
társadalomszerkezet és az élő kultúra védelme azonban háttérbe szorult, aminek
eredményeként ma elsősorban erről a kevésbé megfogható, befolyásolható
területről fenyegeti veszély a települést. A falu jellemzője a fiatalok
elvándorlása és ennek szükségszerű következménye, az elöregedés. Jelenleg a
helyi lakosság kétharmada nyugdíjas. A palóc kultúra – melynek a védett
építészet illetve természet csak keretét és egyik megnyilvánulási formáját adja
– eltűnőben van, a népviselet már egyre inkább csak a turisták élményszerzését
szolgálja, a jellegzetes tájszólást mind kevesebben beszélik, a sajátos életstílus
egyéb jellemzői is rohamosan változnak. Eltűnőben vannak tehát azok az elemek,
melyek egy különleges, egyedi turisztikai termék alapjául szolgálhatnának. A
turisztikai hasznosítási terv céljainak kitűzésekor tehát tisztában kell lenni
azzal, hogy Hollókő, mint turisztikai termék fejleszthetősége csakis a falu
társadalmi-kulturális helyzetének javítása mellett képzelhető el. A legfontosabb
feladat ennek érdekében a munkahelyteremtés, vagyis a turizmusból származó
jövedelmek növelése és lehetőség szerint helyben tartása. Ennek érdekében a
fejlesztések során három szempontot kell figyelembe venni:
- A látogatószám nem növelhető korlátlanul, mivel a
kiszolgáló létesítmények mennyiségét és minőségét (a védett területen az
újonnan építendő építményekre vonatkozó korlátozások) a védett státusz
behatárolja.
- A megvalósítható turisztikai termékek esetében a helyi
értékek hasznosítása, az egyedi arculat megőrzése kívánatos és nem mesterségesen
létrehozott, Hollókő esetében sem a természeti, sem a kulturális ellátó
rendszerekhez nem illő attrakciók (pl. mesterséges tó, üdülőfalu) létesítése.
- A mennyiségi és minőségi korlátozásokból egyaránt
következik, hogy Hollókő (és a jövőben hozzá kapcsolódó kistérség) mint
turisztikai termék piacra vitelében is a tömegesség helyett a piacszegmentációra és
a speciális értékesítési csatornák igénybevételére kell helyezni a hangsúlyt a
tömegmarketing helyett (utóbbi egyébként hatékonyan a település, de még a térség
anyagi erőforrásaiból is nehezen lenne finanszírozható, a fontos fejlesztési és
védelmi céloktól vonná el az anyagi forrásokat).
A turizmus helyzete
a tervkészítés idején
Hollókőért Közalapítvány
Hollókő esetében a turizmus egyik legfontosabb
szereplője az az alapítvány, melyet eredetileg a helyi és a megyei önkormányzatok a
tulajdonukban levő, az Ófaluban található 10 egykori palóc lakóház
hasznosítására hoztak létre. Ma az alapítvány a szálláshelyek értékesítése
mellett információs irodát üzemeltet Hollókőn és ellátja a település
nagyrendezvényeinek szervezését valamint a település teljes turisztikai marketing
tevékenységét (megjelenés szakmai vásárokon, kiadványok finanszírozása és
terjesztése, kapcsolattartás, study tour-ok szervezése tour operatorok számára).
Tevékenységét a szálláshely-értékesítés bevétele mellett önkormányzati
támogatásból és pályázati forrásokból finanszírozza.
Szálláshelyek
A szálláshelyeket azok tulajdonosai szempontjából
három csoportba sorolhatjuk:
- A Hollókőért Közalapítvány kezelésében van az Ófalu
10 szálláshellyé átalakított háza, az egykori Öregek Napközi Otthonában (ÖNO)
berendezett 16 ágyas és az iskola egykori igazgatói lakásából kialakított 20 ágyas
turistaszállás. Az egykori lakóházakból kialakított Palóc Házak természetüknél
fogva nem egységesek – ez nem is követelmény – azonban a közel azonos minőség
– berendezés, fűthetőség, vizesblokkok állapota – hiánya megnehezíti az
értékesítést. Az egész évi vendégfogadás éppen a megfelelő felszerelés hiánya
miatt nem lehetséges.
- Hollókő szélén, az Újfaluban található a Panoráma
Panzió, 22 szobával, étteremmel és a panzió mellett kialakított kempinggel. A
panzió tulajdonjoga jelenleg családi okok miatt tisztázatlan, az üzemeltetésben és a
tulajdonosi körben változások várhatóak.
- Hat háznál foglalkoznak hivatalosan
fizetővendéglátással. Feltételezhető, hogy alkalmanként mások is adnak ki
szobákat.
Összességében elmondható, hogy a szálláskapacitás
mennyisége elegendő, összhangban van a kínálat egyéb elemeivel, azonban az egységes
– a jelenleginél különösen a palóc házak és a fizetővendéglátás esetében
magasabb – minőség elérése a további fejlesztések alapja.
Étkezési lehetőségek
Hollókő településen három étterem található. A Vár
Étterem és a Muskátli Étterem az Ófaluban található, a Panoráma panzió pedig az
Újfaluban. Az éttermek csak részben a palóc konyha remekeit bemutató kínálattal
várják a vendégeket. Mindhárom étterem szezonális nyitva tartású (általában
március közepétől november elejéig szabadnap nélkül). A vendégkör közvetlenül
vagy az alapítványon és utazásszervezőkön keresztül keresi fel az éttermeket.
Újabb kezdeményezés a turistacsoportok otthoni, Hollókői családi környezetben való
étkeztetése, két-három fő kerül egy családhoz.
Idegenvezetés, programkínálat
Hollókőn előzetes megrendelésre helyi vezetőkkel
idegenvezetést biztosítanak. A vezetés azonban idegen nyelven nem vehető igénybe és
a bejelentés nélkül érkező vendégek csak esetlegesen, várakozás után vehetnek
részt azon. A program ugyanakkor a hazai vendégeknek különleges élményt biztosít,
hiszen nem „profi” idegenvezető, hanem a faluban élő, a különleges palóc
tájszólást beszélő vezető mutatja be a települést. Az idegenvezetés státuszát,
a helyi idegenvezetők jogállását, a külföldiek számára történő
hozzáférhetőséget a jövőben feltétlenül tisztázni kell. Elérendő cél, hogy a
faluban csak a helybeliek vezessenek, hiszen csak ők rendelkeznek olyan ismeretekkel, ami
a palóc kultúra magas színvonalú megismertetését lehetővé teszi. Ennek
szabályozására lehetőséget ad, hogy a falu természetvédelmi területen fekszik. A
faluban számos – bár tartalmában hasonló – előzetes megrendelésre bemutatott
program várja a turistákat. A folklór programok – a palóc fogadás, tánc és
lakodalmas – a népi hagyományokra épülnek. Hollókőn immáron rendszeresen
megrendezésre kerülő és ma már több ezer turistát vonzó rendezvények a Hollókői
Húsvéti Fesztivál, a Palóc szőttes és a Várnapok. Ezek a rendezvények több
szempontból is túlnőttek a település lehetőségein. A rendezvények finanszírozása
aránytalanul nagy terhet ró az Önkormányzatra, a vendégek kulturált
kiszolgálására pedig a helyi vállalkozók kapacitása nem mindig elegendő. Az 1998-ig
megfigyelhető kommercializálódás – ami elsősorban a vásári jelleg
eluralkodásában jelentkezett – ebben az évben a helyi lakosság nagyobb mértékű
bevonásával és a szolgáltatók, kézművesek részvételének szigorúbb –
minőségi – feltételekhez kötésével visszaszorulni látszik. A jövőben a cél
több kisebb léptékű rendezvény szervezése – lehetőleg a környékbeli falvakkal
együttműködve.
A Hollókőre érkező egyéni és csoportos látogatók a programokon kívül több
kiállítóhely megtekintésével színesíthetik tartózkodásukat. A Várban a
vártörténeti kiállítás mellett megcsodálhatják a falu fekvését. A Falumúzeum a
tipikus palóc parasztházak berendezését, a tradicionális életstílus tárgyi
eszközeit mutatja be. Ács Irén fotóművész kiállítása Hollókő és környéke
életét mutatja be a kívülálló művész szemével. A Táj és Nép kiállítás a
Hollókői Tájvédelmi Körzet természeti értékeit tárja a látogató elé. A
kiállítások és múzeumok mellett több programszolgáltató vállalkozás várja az
érdeklődőket (Udvarház, Szövőház, Mívesház/Fazekasház, Fazekasműhely). Ezek a
vállalkozások komplett programok megszervezése mellett kiállítóterem jellegű
üzletükben vásárlási lehetőséget is kínálnak. Fontos szerepet töltenek be a
turizmus szervezésében, hiszen saját erőből próbálva piacra jutni – a
Hollókőért Közalapítvány mellett – ők a tour operatorok elsődleges partnerei,
ők fogadják a szervezetten érkező látogatók többségét. A fejlesztések során
érdekeiket és vállakozókedvüket, az átlagosnál nagyobb nyitottságukat nem szabad
figyelmen kívül hagyni.
Kereslet
A keresletről a terv készítése idején egzakt adatok
szinte egyáltalán nem álltak rendelkezésre. A felhasznált információkat a falu
turizmusában érdekelt vállalkozókkal, illetve az alapítvány és az önkormányzat
volt vezetőivel készített interjúkból szereztük. Az 1999-től vezetett pontosabb
nyilvántartások alapján a jövőben biztosan pontosabb képet lehet kapni, azonban a
település méretéből, áttekinthetőségéből következően okkal feltételezhetjük,
hogy az alábbi információk nem térnek el lényegesen a valóságtól. Az adatok
hiánya miatt inkább minőségi, mint mennyiségi elemzést készíthettünk. A
látogatók többsége egy napra, vagy néhány órára érkezik, de egyre gyakoribb a
hosszabb tartózkodás is (7-10 nap). A szervezetten egy napra érkező látogatók
között a külföldiek vannak többségben, országonkénti megoszlás szerint az
európaiak közül az angolok, franciák és németek aránya magas, míg – elsősorban
a Világörökség státusznak köszönhetően – az elmúlt évekhez képest egyre
jelentősebb a japán és amerikai forgalom, Az őszi, tavaszi és nyári időszakban a
diákok és a kikapcsolódásra vágyó gyermekes családok száma évről évre
növekszik.
A faluba egynapos látogatásra érkezők szervezettségét
tekintve két csoport különíthető el:
- Előzetes szervezés nélkül (egyénileg vagy csoportosan)
érkezők: A rövid látogatásra egyénileg érkezők ritkán töltenek el ténylegesen
egy teljes napot a településen. A tartózkodási idő egy órától öt óráig terjed.
A település és a környék adottságaival, történetével való részletesebb –
igényfelkeltő – megismerkedésre nincs lehetőség, mivel az idegenvezetés és a
külön programon való részvétel csak előzetes foglalás esetén lehetséges.
Hollókő értékeit bemutató információs rendszer, melyből az egyéni látogatók
megismerhetnék a települést és környékét jelenleg nem létezik, a védett
területre való belépéskor tájékozódásra nincs mód. Ennek következtében az
igénybevett szolgáltatások köre korlátozott, helyi vélemények szerint a
követezőkre terjedhet ki (de legtöbbször korántsem mindenre): parkolás, egy vagy
két múzeum meglátogatása (leggyakrabban a falumúzeum), Vár megtekintése (csak
jóidő esetén), emléktárgyvásárlás, esetenként étel-ital fogyasztása.
- Egyéni vagy csoportos szervezett formában érkezők A
szervezetten érkezők is – az előbbi csoporthoz hasonlóan – rövid időt töltenek
a településen, lényegi különbség azonban, hogy több kiegészítő szolgáltatást
igénybe véve a helyi kultúrát mélyebben megismerik. Az ilyen látogatók jellemzően
valamelyik programszolgáltató partnerének szervezésében érkeznek, a Hollókői
kirándulás esetükben vagy egy magyarországi körút része, vagy egy budapesti
látogatást egészít ki. Hollókői tartózkodásuk helyileg a szervező
létesítményeihez kötődik, az ott megtekintett programot faluséta egészíti ki. A
vár megtekintése esetükben a rendelkezésre álló idő függvénye. Az általuk
igénybevett szolgáltatások jellemzően a következők: parkolás, a szervezőnél
megrendelt programcsomag (palóc vendégfogadás, néptánc- és népviselet-bemutató),
idegenvezetés, étel-ital fogyasztása (legalább valamilyen kóstoló mindig a csomag
része, esetenként ebéd háznál vagy valamelyik étteremben), egy vagy két múzeum
meglátogatása (leggyakrabban a falumúzeum), emléktárgyvásárlás (a
programszolgáltatók kínálatának fontos része a vásárlási lehetőség),
esetenként a vár megtekintése. Összességében tehát a szervezetten érkezők a több
szolgáltatás igénybevétele miatt többet költenek el Hollókőn, mint a szervezés
nélkül érkezők. Az Önkormányzatnak azonban ebből a forgalomból is csak minimális
bevétele szármayik.
SWOT analízis
Erősségek
Az Ófalu épületegyüttese egyedi attrakció, elsődleges
vonzerő.
- Másodlagos vonzerő a falu és a kistérség természeti
és kulturális környezete.
- A vonzerők jellege megfelel a legújabb turisztikai
trendeknek (egészséges környezet, érintetlen természet, népi kulturális
hagyományok).
- A Világörökség Helyszín státusz nyilvánosságot
biztosít.
- A terület közel van az ország legfontosabb
fogadóterületéhez, Budapesthez.
- A település iránt jelentős belföldi kereslet nyilvánul
meg.
- A település évek óta megjelenik a beutaztató
ajánlatokban.
- A település turizmusát kezelő szervezet működik.
- A településen kiépült turisztikai fogadókapacitás
létezik.
- A hollókői vezetés elhatározta Hollókő, ezen belül a
turizmus fejlesztését.
Gyengeségek
- A településen az aktív népesség alacsony aránya
(elöregedés).
- Az élő hagyományok elvesztése skanzen jellegű
faluképhez vezet.
- A település lakosai tájékozatlanok a település
turizmusát érintő kérdésekben.
- A település turizmusa a helyi lakosságból keveseket
érint.
- A turizmusban és a szolgáltatásokban érintettek
nyelvtudásának hiánya.
- A vállalkozók egységes fellépésének hiánya.
- Az önkormányzati tulajdont bérlő vállalkozók
instabilitása, a tulajdonviszonyok gyakori változása.
- Többnyire rövid ideig tartózkodó és helyben keveset
költő csoportos látogatók.
- A turizmusban értékesített áruk és szolgáltatások
többsége nem helybeli, egy része nem is a kistérségből származik.
- Az évek óta hasonló programkínálat nem ösztönzi az
újdonságot kereső látogatók visszatérését.
- Speciális érdeklődésre számot tartó programok hiánya.
- A szolgáltatások szezonális működtetése.
- A magasabb komfortfokozatú szálláshelyek hiánya.
- Kiegészítő és értéknövelő szolgáltatások hiánya
(pl. idegenvezetés).
- Hollókő, mint Világörökség helyszín piaci
megjelenése nem tervezett.
Lehetőségek
- A településen kínált programok bővítése (népi
mesterségek, hagyományos gazdálkodási módok bemutatása, a vári programok).
- Speciális érdeklődéssel, igényekkel rendelkező
látogatók kielégítése (szállás, szolgáltatások, speciális programok).
- A látogatók tartózkodási idejének bővítése.
- Hollókő mint turisztikai termék árának növelése a
szolgáltatások csomagban történő értékesítésével.
- A turisztikai infrastruktúra fejlesztése
(látogatóközpont és információközpont kialakítása, szálláshelyek fejlesztése).
- Az önkormányzat tulajdonában lévő alacsony
kihasználtságú intézmények épületeinek hasznosítása (pl. művelődési ház,
iskola).
- Az Ófalu élővé tétele (családok, művészek
betelepítése).
- Az Ófalu és környékének védett státusza a turizmus
kezelésének hatékony eszköze lehet.
- Az önkormányzat, a vállalkozók és a szolgáltatók
együttműködésének intézményesítése, az érdekek egységesítése.
- Kistérségi együttműködés létrehozása a környező
településekkel.
- A település lakosainak folyamatos tájékoztatása a
turizmusban érintett kérdésekről.
Veszélyek
- A településen az aktív népesség folyamatos
csökkenése, elöregedés.
- A népi hagyományok végleges elvesztése.
- Nem örökség jellegű áruk és szolgáltatások
értékesítése, kommercializálódás.
- A vállalkozók és szolgáltatók közötti verseny
erősödése.
- Nem egymásra épülő szolgáltatások és a komplex
turisztikai kínálat kialakításának hiánya.
- Nem megfelelő termékfejlesztés miatt az önkormányzat
kiadásaival szemben nem képződnek a turizmusból helyi bevételek.
- Személyi és technikai feltételek kialakításához
szükséges egyéb források és eszközök hiánya.
A helyzetelemzés alapján a következő célokra
épülhetnek a fejlesztések:
- Új munkalehetőségek teremtése a turizmusban és a
turizmust kiszolgáló ágazatokban,
- A turisztikai kereslet bővítése révén vállalkozási
lehetőségek megteremtése,
- A turisztikai termékekben helyi áruk és szolgáltatások
értékesítése,
- Az önkormányzat bevételeinek növelése,
- Piaci megjelenés hatékonyságának javítása,
- A természeti- és kulturális vonzerők megőrzésének
biztosítása,
A célok eléréséhez a következő területeken
kell előrelépni:
- Termékfejlesztés,
- Kistérségi együttműködés kialakítása,
- Turisztikai infrastruktúra fejlesztése,
- Marketing tevékenység javítása.
A következőkben a megoldandó feladatokkal kapcsolatos
konkrét fejlesztési elképzeléseinket fejtjük ki.
Termékfejlesztés
A SWOT elemzés alapján kijelölt célok elérésének
legfontosabb eszköze Hollókő mint turisztikai termék fejlesztése. Indokolt ezt a
feladatot a tartózkodás időtartama szerint ketté választani:
- Hollókő mint kirándulási célpont (egynapos látogatók)
- Hollókő mint többnapos úti cél
A kétféle termékcsoport a tartózkodási idő mellett az
igénybevett szolgáltatások körében különbözik, ezért nem tekinthető az egynapos
termék a hosszabb tartózkodással járó termékek „rövidebb” változatának. Az
alábbiakban a két termékcsoportot külön-külön fogjuk vizsgálni, utalva azonban
arra, hogy a turizmus szervezeti rendszerének és a turisztikai infrastruktúra
fejlesztésének egyes feladatai mindkét termékcsoport megvalósulását szolgálják.
Hollókő mint kirándulási célpont
Ez a terméktípus adja a jelenlegi kereslet döntő
többségét. A keresletben leírt csoportjellemzők ismeretében a kijelölt célok
alapján a legfontosabb annak elérése, hogy a Hollókőre látogató vendégek bizonyos
alapszolgáltatásokat mindenképpen igénybe vegyenek. (parkolás, Faluséta
idegenvezetővel, Vár meglátogatása (jó idő esetén), kiállító helyek
felkeresése, kiadványok, szuvenírek vásárlása). Ennek elérésére olyan csomagot
szükséges létrehozni, amely a parkoláshoz kapcsolódva tartalmazza a fenti
szolgáltatásokat. Ennek révén Hollókő, mint desztináció elmozdítható a magasabb
szolgáltatást nyújtó, de egyben magasabb árú kínálat felé, másrészt pedig
elérhető, hogy tartalmasabb programnak köszönhetően a látogatók hosszabb időt
töltsenek a településen és így többet is költsenek ott.
A parkolás közvetlenül gyarapítja az Önkormányzat bevételeit. A Falusétán való
részvétel lehetőséget ad arra, hogy a látogatók mélyebben megismerjék a helyi
kultúrát, a település és a kistérség további attrakcióit, a több napos
programokat és a rendezvényeket. Az útvonalterv rossz idő esetén lerövidíthető,
illetve – a vár helyett más kiállítás vagy a kialakítandó látogatóközpont
meglátogatásával – kiegészíthető. Az idegenvezetés korábban említett
korlátozása a helyi lakosokra megfelelő felkészítés esetén biztosíthatja a helyi
kultúra élménygazdag interpretálását.
Hollókő mint többnapos úti cél
Az egynapos programok mellett meg kell teremteni a
többnapos tartózkodás feltételeit is – elsősorban az élménykínálat
színesítésével, építve a természeti és kulturális környezet nyújtotta
lehetőségekre. A szálláshelykapacitást és az út- és információs hálózat
fejletlenségét is figyelembe véve rövid távon a gyermek és családi táborok
szervezésének fejlesztését látjuk megvalósíthatónak. Ez az alacsonyabb
kategóriájú szálláshelyek tartós kihasználását biztosítaná és – a
szálláshely, a programok és az étkezés révén 8-10 fő számára adna folyamatosan
munkát. Hosszabb távon az infrastruktúra fejlesztésével a következő – az
országos marketingtervben is kiemelt – termékek fejleszthetőek:
- Gyalogtúrák és kerékpáros túrák,
- Lovasturizmus,
- Rendezvények, vállalati események, szemináriumok.
A gyalogos illetve kerékpáros turizmus és a
lovasturizmus fejlesztésének előfeltétele a út és információs rendszer
kiépítése és ennek kapcsán a térség falvaival együttműködés létrehozása.
Kistérségi együttműködés kialakítása
A „Hollókői Kistérség” létrehozásának indokai a
következők:
- Mind Hollókőn, mind a javasolt kistérségben található
vonzerőkre épülő turisztikai termékek többsége „átlépi” egy-egy település
határát (gyalogos- és kerékpáros túrák, lovaglás, vadászat, stb.).
- A kistérség településeinek rendezvényei jelenleg nem
állnak össze egységes, egész éven át tartó rendezvénysorozattá, tehát a
települések egymagukban nem képesek egész évben jelentős érdeklődésre számot
tartó eseményeket szervezni.
- A turizmus fejlesztése – a fent leírtaknak megfelelően
– a helyi lakosok és vállalkozók felkészítését, képzését is igényli (pl.
nyelvtudás, helyi vezetés, vendégfogadás, stb.). A képzések megszervezése,
optimális csoportméret kialakítása egy falu esetében nem lehetséges.
- A települések jelenleg egyenként próbálnak megjelenni a
turizmus piacán, azonban az egy település rendelkezésére álló anyagi eszközök nem
tesznek lehetővé hatékony marketingtevékenységet, egységes megjelenést.
A kistérség turizmuson túlmutató jelentősége, hogy
Hollókő neve a Világörökség státusznak és a turizmusnak köszönhetően
országosan ismert. Ennek alapján bevezethetőnek tartjuk a létrehozandó kistérségben
a „Hollókői termék” márkanevet a kistérségben előállított termékek piaci
megjelenésének segítésére. A „Hollókői termék” embléma elnyerésének
feltétele természetesen egy kidolgozandó minősítési rendszeren való megfelelés.
Turisztikai infrastruktúra fejlesztése
Látogatóközpont
A látogatóközpont lehetővé teszi a forgalom
irányítását, a település kínálatának függetlenítését az időjárási
viszonyoktól, valamint a figyelem felhívását a kevésbé hozzáférhető
attrakciókra. A látogatóközpont különböző funkciókat tölt be, ennek megfelelően
több részből épülne fel (kiállítóterem, előadóterem, ajándékbolt,
vendéglátó helyiség/kávézó). A látogatóközpont funkciói a következők:
- Teljes körű és figyelemfelkeltő
információszolgáltatás (Hollókőért Alapítvány irodája + információs pult +
kiállítás + előadóterem);
- Különböző szolgáltatások biztosítása
(szállásközvetítés, idegenvezetés, belépőjegyek értékesítése,
ajándéktárgyak, vendéglátás);
- Rossz idő esetén programlehetőségek, valamint a
szezonban élő programok, animálás és a teljes nyitvatartási alatti videó- és
filmvetítés;
- Különböző rendezvények, események helyszíneként is
funkcionálna az előadóterem, pl. művészeti körök, vállalati szemináriumok és
tréningek, ismeretterjesztő és oktató programok.
Út-, ösvény-, és információs rendszer
Az információnyújtást nem lehet csak a
látogatóközpontba koncentrálni, célszerű, hogy a területre bárhol belépő
látogató megfelelő tájékoztatást kapjon mind az attrakciókról, mind a
szolgáltatásokról. Ennek érdekében információs táblarendszert kell létrehozni és
olyan információs pontokat kijelölni, ahol az alaptevékenység (pl. vendéglátás)
mellett végzik a tájékoztatást. A fejlesztést az úthálózattal összhangban kell
végrehajtani az alábbi szempontok figyelembevételével:
- Könnyű értelmezhetőség (útjelzések, táblák),
- Megközelíthetőség (a mozgássérültek által igénybe
vehető helyek kijelölése),
- Tájba illő tervezés (lépcsők, korlátok, padok,
szemetesek),
- Pihenőhelyek kijelölése (padok, piknik asztal),
- Szemételhelyezés (szemetesek),
- Kiegészítő szolgáltatások (autóparkoló, WC
lehetőség).
Szálláshelyek
Mennyiségi fejlesztést a jövőben kizárólag a
magánszállások esetében lehet indokoltnak nevezni, mivel ezek a hasznosítási terv
elsődleges céljához, a helyi lakosság jövedelmének és a falu népességmegtartó
erejének növeléséhez közvetlenül hozzájárulhatnak. Nagyobb szálláshelyek
építése – a jövőben növekvő kereslet esetén is – elutasítandó, mivel a falu
attrakciói, a helyi és különösen az aktív népesség alacsony száma a jelenlegi
kapacitás által lehetővé tettnél nagyobb vendégforgalmat nem tudnak kiszolgálni. A
javasolt kistérségi együttműködés létrejötte után a teljes térségre együttesen
kell megállapítani a kívánatos szálláshely-kapacitást, a minőségi és tulajdonosi
összetételt. Az Alapítvány házainak előzetesen megtervezett minőségi
színvonalához való alkalmazkodás a magánszállások esetében kívánatos lenne.
Utóbbiak minősítését – később a teljes tervezett kistérség esetében azonos
szabványok szerint – az Alapítványnak vagy a létrejövő kistérségi
együttműködésnek kell felvállalnia. A Palóc házak jelenlegi elnevezése
(betűjelek) helyett célszerű lenne a palóc kultúrához, az „örökség” jelleghez
jobban alkalmazkodó új nevek bevezetése. Ilyen lehet a házak egykori tulajdonosainak
neve vagy foglalkozása, az ország más területein ismeretlen, palóc tájszavak,
esetleg a területen található védett növények neve. Az új nevek önmagukban is
„üzenetértékűek” lennének, mintegy előre sugallva Hollókő felkeresésének
különleges élményét.
Vár
A vár jelenlegi állapotát és turisztikai
kihasználtságát figyelembe véve a következőket lehetne megvalósítani:
- A kialakítandó programcsomagban a vár bejárásának
tervezett útvonala a látogatóközponttól kiindulva a parkoló felé közelíti meg a
várat. Ezen az útvonalon is ajánlott szemétgyűjtőket lehet elhelyezni, esetleg a
pihenőhelyeket felújítani.
- A pénztár jelenleg két igen értékes termet foglal el.
Ugyanakkor az érkező látogató számára megtévesztő lehet, hogy a pénztár beljebb
helyezkedik el, mint a vár tulajdonképpeni főbejárata. Ha lehetőség van rá a
pénztárat a főkapu után közvetlenül balra lehetne elhelyezni. Elég egy kisebb
fűthető helyiség is.
- Ajánlatos a jelenlegi bemutatótermek mellett további
kiállítótermek létesítése. Ezek kivitelezhetőek, hiszen a várban még van több
kihasználatlan terem, amiket érdemes lenne hasznosítani. Az alsóvárban így
kiállításra öszszesen két terem állna rendelkezésre, míg a felsővárban további
három kiállító- és rendezvénytermet lehetne üzemeltetni. Ehhez természetesen
szükség van a vár korábbi ásatásaiból származó bővebb leletanyag beszerzésére,
melyet jelenleg Szécsényben őriznek.
- Kisebb volumenű történelmi hétvégéket lehetne rendezni
gyermekek számára akár korhű ruhákkal ill. eszközökkel és berendezésekkel. A
szülők számára közben szakszerű idegenvezetés teheti teljessé a programot. A
gyerekek a játékok során megismerhetik a középkori várak életét és az egykori
harci stratégiákat, eközben ízelítőt kaphatnak a várkatonák életéről. A
gyerekekkel szakképzett „animátorok” foglalkozhatnak, akik helyi fiatalok
lehetnének.
- Olyan kiállítást is be lehetne rendezni, amely kiemelné
a vár felső szintjéről látható panoráma jelentőségét. Utalna a környékbeli
kirándulási lehetőségekre és bemutatná a kistérségi együttműködés
fontosságát.
Marketingtevékenység fejlesztése
Hollókő mint Világörökség helyszín
értékesítésének hatékonyabbá tételében építeni lehet az együttműködésre a
következő szervezetekkel:
a) a kiválasztott speciális tour operatorok és
rendezvényszervezők,
b) a területileg illetékes Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság,
c) a Magyar Turizmus Rt. és annak külképviseletei,
d) Magyarországi Világörökség helyszínek,
e) külföldi települések, külföldi Világörökség helyszínek játszhatnak
szerepet,
f) a kistérség településein működő szervezetek, vállalkozások.
c A termékfejlesztési elképzelésekhez alkalmazkodva szükséges a kiadványok
megújítása is. A jelenlegi – egyszerű figyelemfelkeltő prospektusok –
mellett-helyett speciális érdeklődésnek megfelelő színvonalas több információt
tartalmazó szakkönyvek, albumok, hang és adat CD-k készítése kívánatos. Hosszabb
távon a térségi együttműködéssel összhangban a kiadványokban sem csupán
Hollókőt hanem a teljes térséget kell megjeleníteni.
Finanszírozás
Az elképzelések egy része önerőből finanszírozható
ugyan – például a használaton kívüli vagy alacsony kihasználtságú épületek
hasznosítása, értékesítése révén –, azonban a feladatok legnagyobb részénél
állami támogatás szükséges, elismerve azt, hogy a turizmus fogadása, az „ország
kirakatának” szerepe a településre aránytalanul nagy terhet ró. A
termékfejlesztési elképzelések megvalósítása és különösen a turisztikai
infrastruktúra fejlesztése valamint Hollókő mint világörökség helyszín eredeti
állapotban való megőrzése és a település egyéb funkcióival összhangban
történő további fejlesztésére a következő években előre kalkulálható
meghatározott, e célra elkülönített állami támogatás meglétét feltételezné.
Célszerű lenne a hasznosítási terv alapján meghatározott feladatok
finanszírozására szerződést kötni, figyelembe véve, hogy nem csupán egy
település gondjairól van szó, hanem egy, az elmúlt évtizedek gazdasági-társadalmi
válsága által az átlagosnál jobban sújtott kistérség szinte kizárólagos
felemelkedési esélyéről is.
1 A négy magyarországi világörökség turisztikai
hasznosítás terveinek elkészítésére 1997 júniusában írt ki pályázatot az
(akkori) Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium. Hollókő esetében a
Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszéke volt a nyertes pályázó. 2 Ezúton szeretnénk
köszönetet mondani a hollókői lakosoknak, különösen Szabó Csaba polgármester
úrnak és Sztrémy Zsuzsannának a „Hollókőért Közalapítvány” vezetőjének,
Péter Ildikónak a Szövőház és Ispán Dánielnének a Pajtakert üzemeltetőjének az
általunk végzett munka kritikus támogatásáért, a helyszíni bejárások
megkönnyítéséért, a „palóc falu lélekrajzának” bemutatásáért. A helyszíni
bejárásban, és a szerkesztésben értékes segítséget nyújtottak Barczai János,
Király Anikó és Veres András, a Veszprémi Egyetem Idegenforgalom és Szálloda szak
utolsó éves hallgatói.
|
