Szerzők: Dr. Aubert Antal - Kemény Krisztina - Miszler Miklós - Szabó Loránd
Bevezető
A dombóvári Gyógy- és Strandfürdő vendégkörének
felmérésére 1998 nyarán és kora őszén nyílott lehetősége a Janus Pannonius
Tudományegyetem Turizmus Tanszékének. A munka során alapvetően a vendégekre,
valamint az általuk a fürdőről alkotott véleményre voltunk kíváncsiak. A
felmérésből olyan információkat nyertünk, melyek praktikus tanácsokkal látják el
a fürdő vezetését, valamint a kistérség turizmusmenedzselésével foglalkozó
szervezetet.
A mintavételezés módszere
A MINTA KIVÁLASZTÁSA
A vendégmegkérdezést 527 fős mintán végeztük el.
Mintavételi módszerünk során az alábbi szempontok alapján jártunk el:
- A vendégforgalom kérdése: Bár a fürdő meglehetősen
precíz kimutatásokat végez a vendégek számáról, igénybe vett szolgáltatásokról,
a vendégkörről mélyebb információk nem állnak rendelkezésre. A fürdő szakemberei
több éves tapasztalataik alapján azonban hasznos információval szolgáltak a
mintavételezés módszerének kidolgozásában.
- Megkérdezések helyszíne: A felmérések során
alapvetően három helyszínen történt a megkérdezés. A vendégek zömét a fürdő
belterületén, a medencék környékén kérdezték meg az anketőrök, jelentősebb
arányban történt megkérdezés a kemping területén, míg a legkisebb arányban
Gunaras utcáin, butikok környékén nézelődők, sétálók, egy-egy
vendéglátóhelyen szórakozók véleményére voltunk kíváncsiak.
- Küldőterület figyelembe vétele: A fürdő vendégeinek
többsége az elmondások szerint magyar származású. A mintavételezés során ezt
természetesen figyelembe vettük, így a kérdőívek közel 56%-át hazai vendégekkel
töltöttük ki. A hazai vendégek közül azonban igyekeztünk olyan nyaralókat
találni, akik nem helyi vagy közvetlen környékről valók, hanem az ország távolabbi
területéről érkeztek. A fennmaradó 44%-ot a külföldi vendégek teszik ki.
- Az interjúalanyok kiválasztása: A vendégek
megkérdezése a véletlen választáson alapult, mivel semmilyen előzetes felmérés
arra vonatkozólag nem készült, hogy pontosan milyen paraméterek jellemzik az ide
érkező turistákat. Az anketőrök 14 év és a feletti korú emberekkel töltöttek ki
kérdőívet.
- A megkérdezések ideje: A vendégmegkérdezés két
hónapon keresztül tartott. A nyári időszak utolsó harmadában, augusztus elején
indult a kérdőívezés, majd szeptember végén zárult. A kérdőívek többségét az
anketőrök a nyári hónapban töltötték ki, de közel 20%-ot az őszi időszakra is
hagytak.
A vendégek
A VENDÉGEK JELLEMZÉSE
Életkor tekintetében a fürdő vendégköre nagyon jól
behatárolható: a megkérdezettek több mint 70%-a a 36 év feletti korosztályból
kerül ki. Megállapítható az is, hogy a fürdőt előszeretettel látogatják a 46
éven felüliek. Közülük kerül ki a vendégek közel 50%-a. Ezzel szemben a
vendégmegkérdezés alapján a fiatalok alig látogatják Gunarast, a válaszadók
között a 14-18 év közöttiek száma elenyésző.
Foglalkozásukat tekintve kiemelkedően magas a nyugdíjasok aránya. Az aktív dolgozók
közül jelentős számban a beosztott alkalmazottak látogatják a fürdőt, kisebb
számban a vezető beosztásúak. Megállapítható továbbá, hogy minden tizedik
látogató tanuló. Ha figyelembe vesszük, hogy az előző diagram alapján a
látogatóknak csupán 3%-a a 18 év alatti, akkor elmondható, hogy a tanulók nagyrészt
felsőoktatási intézmények diákjai. A foglalkozásstruktúra tehát abba az irányba
mutat, hogy a fürdőt minden valószínűség szerint nem a magas, sokkal inkább az
alacsonyabb jövedelműek látogatják.
Az iskolai végzettséget tekintve a látogatók több mint kétharmada középfokú
végzettségű. A legnagyobb számban az érettségivel rendelkezők vannak, őket a
szakmunkások követik. Közel azonos mértékű az általános iskolai és a felsőfokú
végzettséggel rendelkezők száma. Ami a vendégek lakhelyét illeti, kicsit több mint
a fele (55,41%) érkezett belföldről. A külföldi vendégek 91%-a Németországból
érkezik. A megkérdezettek fennmaradó 9%-a szlovák, holland, jugoszláv, horvát,
svéd, norvég és osztrák vendégekből tevődik össze. Jellemző tendencia, hogy a
belföldi vendégek leginkább a környékről érkeznek. A megkérdezettek 50%-a Tolna
és Baranya megyéből érkezett, további 14%-uk pedig Somogyból. A fennmaradó 36%-ban
többen jöttek még Bács-Kiskun és Fejér megyékből. A többi megyét csak egy-egy
megkérdezett jelölte meg és olyan megye is akadt (Borsod-Abaúj-Zemplén,
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron), ahonnan egyáltalán nem
érkezett vendég a megkérdezettek közül. Lakókörnyezet tekintetében
megállapítható, hogy a megkérdezettek zöme városból érkezett, míg kisebb részben
falun lakó népesség kereste fel a fürdőt.
A vendégek érkezésével kapcsolatos gyakorlati
kérdések
Közlekedési eszköz
A vendégek kiugróan magas arányban gépkocsival
érkeznek. A fennmaradó esetekben közlekedési eszközként leginkább az autóbusz
szerepel. A vasúton érkezők elenyésző számának növelése érdekében jobban ki
lehetne használni Dombóvár mint vasúti csomópont szerepét és a szelíd turizmus
általában erősödő tendenciáját. A vasút + kerékpár öszszekapcsolásán alapuló
programcsomag kialakításához azonban az infrastruktúra és a kapcsolódó
szolgáltatások fejlesztése szükséges.
Szállás
Az igénybevett szálláslehetőségek közül a két
legmeghatározóbb a kemping, valamint az ismerős, barát, rokon lakása. A
fizetővendéglátást és panziót igénybe vevők száma a kettő között helyezkedik
el, de – 8% körüli részesedéssel – az sem mondható jelentősnek. A hotelt alig
néhányan említették. A szálloda mint szálláslehetőség pedig szinte teljesen
hiányzik a kínálati palettáról (1. sz. diagram).
Az utazás szervezése
A vendégek 85%-a egyénileg érkezik. Útjaikat
általában saját maguk, vagy jóval kisebb számban ismerősük, barátjuk
segítségével szervezik. Utazási iroda közreműködését ritkán igénylik,
amennyiben mégis, úgy valamivel szívesebben teszik azt a saját országukban.
Információforrás
Hatalmas arányeltolódás tapasztalható a használt
információforrások megoszlásában. A megkérdezettek kiugróan magas számban –
több mint fele arányban – ismerősök, barátok, rokonok elbeszéléséből szerezték
be a gunarasi fürdőről és térségéről információikat (2. sz. diagram).
Az „egyéb” kategóriával együtt tizenhat lehetőség
közül gyakorlatilag ezen kívül más információforrás nem volt meghatározó. Az
idegenforgalmi szakmai információs csatornák és promóciós anyagok csak elenyésző
számban kerültek megemlítésre. Elgondolkodtató továbbá, hogy a megkérdezettek
13%-a nem kapott sehonnan információt. Minden valószínűség szerint a
marketingeszközök nyújtotta lehetőségek nincsenek megfelelően kihasználva.
Utastársak
A legtöbb vendég családdal vagy házastárssal érkezett
Gunarasra, de jelentős számban érkeztek vendégek barátokkal is. Bár akadnak egyedül
nyaralók is, számuk nem jelentős.
Pénzköltés
A megkérdezett vendégek átlagosan fejenként 73500 Ft-ot
költenek gunarasi tartózkodásuk során szállásra, étkezésre, belépőkre. Ennek
megoszlása azonban nagyon aránytalan, a külföldiek egy főre jutó átlagos költése
több mint tízszerese a magyarokénak. Ha figyelembe vesszük, hogy a vendégek átlagos
tartózkodási ideje csaknem 13 nap, akkor a napi 5600 Ft-os fejenkénti költés
meglehetősen alacsonynak minősíthető. A külföldiek 10000 Ft feletti összeget adnak
ki naponta és fejenként, ami már jobb aránynak mondható, azonban megjegyezhető, hogy
Gunaras nem rendelkezik olyan szolgáltatásokkal, amely ezt a költést lényegesen meg
tudná emelni. Ez elsősorban a szállásra vonatkozik.
Motiváció
A turista utazási döntésének meghozatalakor igen fontos
szerepet játszanak az utazási motivációk. A térség termékstruktúrájára jellemző
tizenötféle vonzerőt vizsgáltunk (3. sz. diagram).
A motiváló erőt (3. sz. diagram) a megkérdezettek
aszerint értékelték, hogy nagyon fontos, fontos vagy kevésbé fontos szerepet
játszott abban, hogy Gunarast felkeresték. A diagramról szépen látszik az az öt
legmeghatározóbb motiváló erő, vonzerő, ami miatt a vendégek idelátogatnak. A
legfontosabb tényezők tehát, amelyek vendégeket biztosítanak Gunaras számára a
következők:
- a gyógyvíz, a strand,
- a szép tájak és természet,
- a nyugalom,
- a vendégszeretet ,
- az alacsony árak.
Jelentős vonzerőként szerepel továbbá a gasztronómia
(jó borok és finom ételek) is. Ezeken az egyes kiemelt tényezőkön belül a nagyon
fontos – fontos értékelések megoszlása mindegyik tényezőnél körülbelül azonos
mértékben egy kicsit a nagyon fontos javára billent, a legerőteljesebben ez a strand
esetében tapasztalható. Kevésbé fontosnak legtöbben a lovaglás és a horgászat
lehetőségeit említették.
Miért pont Gunaras a sok fürdő
közül?
Magasan kiugrik a válaszok közül a jó tapasztalat, mint
a választás indoka. A vendégek nagy része vagy saját, személyes vagy mások kedvező
tapasztalata alapján választja Gunarast. Ebből is látszik, hogy a jövőbeni
látogatottság biztosításához mennyire fontos a vendégek igényeinek megfelelő
színvonalú kielégítése. A jó tapasztalat mellett a környéken élő rokonok,
barátok, ismerősök is sok vendéget hoznak Gunarasra. További indokként kiemelkedő
számban említették még a nyugodt, szép környezetet és a tisztaságot. A
vonzástényezők megnevezésénél fontos szerepet kapott a víz is, amit legtöbbször a
termál és a tiszta jelzővel láttak el a megkérdezettek. Ezeket az információkat a
reklámhordozó anyagokba érdemes beépíteni.
A gyógyászattal kapcsolatos indoklás szintén jellemző, de elmarad az előzőektől.
Ez két szempont miatt érdekes számunkra. Egyrészt feltételez egy speciális
vendégkört, amelynek az idelátogatási szervezettségi foka hagy még maga után
kívánnivalót. A beutalóval érkezők száma ugyanis a válaszadók között
elenyésző volt. Másrészt a vendégek tudatába válaszaik alapján még nem épült
be, hogy a gyógyvíz nem csupán a betegségek kezelésében, hanem az egészség
megőrzésében is fontos szerepet tölthet be. A tudatossági fok növelésében a
marketingkommunikációnak van fontos szerepe. Többen említették a közelséget is,
mint a választásnál meghatározó tényezőt. Ez a környékbeli lakosság és a
közeli, idegenforgalmilag frekventált központok körében célzott reklámkampányok
indítását indokolhatja.
A fürdőről
Milyen gyakran jár a gunarasi fürdőbe?
A megkérdezettek több mint kétharmada visszajáró
vendég. Közöttük legnagyobb számban azok találhatók, akik évente egyszer keresik
fel a fürdőt, azonban szép számmal akadnak olyanok is, akik ezt évente többször
teszik. Akik ennél gyakrabban járnak, azok legnagyobb része a „naponta”
kategóriát választotta.
Milyen évszakban keresik fel a fürdőt?
A magyarországi turizmusra olyannyira jellemző
szezonalitás Gunaras esetében is jelentkezik. A megkérdezettek legnagyobb része a
nyár folyamán keresi fel a fürdőt. Erősen lemaradva, de a többi évszakhoz képest
még mindig jelentős forgalommal következik ezután az ősz. A tél és tavasz kapcsán
csak elenyésző számban jeleztek érdeklődést a megkérdezettek. Tekintettel arra,
hogy a nemzetközi tendenciák a másodszabadságok, téli üdülések és
hosszúhétvégi kikapcsolódások szerepének felerősödését mutatják, kívánatos
lenne a szezonalitás enyhítését szolgáló stratégiák kidolgozása.
Mennyi ideig tartózkodnak Gunarason?
A megkérdezettek közel egynegyede úgy távozik
Gunarasról, hogy nem éjszakázik ott. Akik viszont megszállnak Gunarason, azok
legnagyobb részben négy vagy annál több napot töltenek ott. A négy napnál tovább
maradók átlagosan 12,78 napig tartózkodnak ott. A hosszú tartózkodás igen kedvező a
fürdő szempontjából, fontos az, hogy a kistérség is profitáljon ebből.
A strand vagy a gyógyfürdő?
A megkérdezettek valamivel több mint fele Gunarason
tartózkodása során mind a strandot, mind a gyógyfürdőt látogatta. A megkérdezettek
fennmaradó másik fele közel azonos arányban vagy csak a strandot, vagy csak a
gyógyfürdőt kereste fel.
A gyógyszolgáltatásokról
Egészségügyi panaszok
A megkérdezettek kiugróan magas arányban mozgásszervi
panaszokkal keresik fel a fürdőt. Ezután következnek jóval kisebb arányban azok,
akik szív- és érrendszeri, majd azok, akik légzőszervi problémáik miatt érkeznek.
Kis számban vannak továbbá olyan vendégek, akik gyomor, bél, nőgyógyászati,
bőrgyógyászati, száj- és fogpanaszaik miatt jönnek (5. sz. diagram).
A gyógyszolgáltatások színvonala
Mielőtt a gyógyszolgáltatások színvonaláról
beszélnénk, fontos megemlíteni, hogy a válaszadók 70,81%-a nem vesz igénybe
szolgáltatásokat, 10,85%-uk pedig nem ismeri azokat. Tekintettel arra, hogy az összes
válaszadó száma 507 volt, így összesen 93 válaszadó minősítette az összes
szolgáltatást. Ennek eredményeképp a legjobb színvonalú szolgáltatásnak a
diadynamik, a leggyengébbnek pedig a speciális galvánáram kezelés bizonyult. A
szolgáltatásokat az átlagnál jóval magasabb arányban jó minőségűnek ítélték.
Nem megfelelő minősítést pedig a tizenötből csak négy szolgáltatásnál – kézi
masszázs, extensios vibrátor, ultrahangos kezelés és speciális galvánáram kezelés
esetében – említettek, azt is az adott szolgáltatást minősítő válaszadók kisebb
része tette.
A programokról
A programlehetőségek értékelése
A válaszok kétharmada a programlehetőségek hiányára
utalt. A legtöbben ugyanis vagy nem ismerik a lehetőségeket, vagy nagyon ritkának
ítélik azokat. A programok színvonalát tekintve általában elégedettek voltak,
kiváló minősítést ötször annyian adtak, mint gyengét. Az árról való
vélekedésben jól tükröződik a belföldi-külföldi vendégarány, közel azonos
arányban értékelték a programokat olcsónak és túlságosan drágának.
Milyen programokat ismernek a vendégek?
Az erre vonatkozó információkat nyitott végű kérdés
formájában szereztük be, ami annyit jelent, hogy a megkérdezetteknek ennél a
kérdésnél fel kellett sorolni az általuk ismert programlehetőségeket. A
válaszokból világosan kirajzolódik az a tendencia, hogy a vendégek elsősorban a
gunarasi utazási irodák által szervezett programokról szereznek tudomást, azokat
ismerik. Ezek pedig (az említés gyakorisága szerinti sorrendben) a következők:
Sütvény, Puszta, Budapest, Balaton, Pécs. Ezek után jócskán lemaradva a lovaglási
lehetőséget és a diszkót említették még nagyobb arányban. Kaposvár, Gemenc és
Dombóvár egyaránt ötször, a Beach House és a folklórműsorok négyszer szerepeltek
az említések között. A többi lehetőség csak egyszer-kétszer került elő a
válaszokban. Az így kirajzolódott helyzet egyértelműen rámutat arra, hogy a helyi
lehetőségek kiaknázása még nem történt meg. Nem csupán a fürdő vonzereje, hanem
a térség fejlődése szempontjából is nagyon fontos lenne, hogy az ideérkezők
találjanak a térségben is kiegészítő programokat. Ezek egyrészt színesítenék itt
tartózkodásukat (erősítve ezzel bennük a visszatérés szándékát), másrészt
pedig a turisták nyaralásra fordított összegének nagyobb hányadát marasztalnák a
térségben.
Milyen programokon vennének részt szívesen? Ezek az
információk hozzásegítenek ahhoz, hogy – az előbbi gondolatot folytatva – a
térség mely adottságaira érdemes alapozni a kiegészítő programlehetőségeket. A
válaszokból kiderül, hogy a vendégek elsősorban a folklórműsor, majd az
előadóművészet iránt lennének fogékonyak, de jelentős az érdeklődés a
gasztronómiai programok, a lovas- és sportrendezvények iránt is.
Értékelések
A fürdő és környezetének minősítése
A diagramról leolvasható (6. sz. diagram), hogy a
legnagyobb probléma sorrendben a belépődíjjal, az élményfürdő szolgáltatásokkal,
a szórakozási és a sportolási lehetőségekkel van. Ezek azok a kategóriák, amelyek
a legkevesebb számban kapták a „megelégedésre szolgál” és a legnagyobb számban
az „igen rossz” jelzőt. A válaszadók szerint jelentősen van mit javítani
továbbá a vendéglátóegységek és a kereskedelem színvonalán is. A legnagyobb
megelégedést a vendégszeretet, a fürdő és az azon kívüli közbiztonság, továbbá
a fürdőben a nyugodt pihenéshez szükséges férőhely váltotta ki.
Nyaralás utáni reakciók
A „Szándékozik-e visszatérni Gunarasba?” és a
„Tanácsolja-e rokonainak, barátainak, ismerőseinek, hogy keressék fel Gunarast?”
kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy vendégek általában pozitív
benyomással távoznak Gunarasról. Az első kérdésre 96,23%-uk, a másodikra 98,81%-uk
válaszolt igennel. Indoklásként elsősorban – kiugróan magas arányban – a
nyugodt, pihenésre alkalmas jelzőt használták. Sokan említették a jó (gyógy)vizet
és a szép környezetet is. A tisztaság és általánosságban a jó tapasztaltok is
többször szerepeltek indoklásként.
Összefoglalás
A fürdő vendégkörének felmérése igen fontos,
szükséges munka, hiszen a vezetés számára minden valószínűség szerint értékes
információkkal szolgál, segíti a szervezetet a további fejlesztési elképzelésekkel
kapcsolatos döntések meghozatalában. A munka eredményei elsősorban a
termékfejlesztés és a promóció lehetséges irányaira mutatnak rá.
Tapasztalatok a termékfejlesztés területén
A nyugati tendenciák is mutatják, hogy a fürdők
specializálódáson mennek keresztül. A specializálódásnak a lényege az, hogy olyan
sajátos szolgáltatásokra alapuló termékeket alakítsanak ki a fürdők, amelyek
megkülönböztetik egymástól őket. Gunaras esetében világosan látszik, hogy a
kiváló minőségű gyógyvíz, a számos gyógyászati szolgáltatás, a vendégkör
elsősorban a fürdő gyógyászati jellegének további erősítését teszi
szükségessé. A felmérésből kitűnik azonban az is, hogy a vendégek igénylik a
sportolási lehetőségeket, az élményfürdő szolgáltatásokat is. A wellness
szolgáltatások megtelepítésére mutatkozó igény elgondolkodtató. A fürdő
vezetésének felelősségteljes döntése alapján kell választ találni arra, hogy
Gunaras egyértelműen a gyógykórházzal együttműködve a gyógyászatra
specializálódik és ezzel speciális vendégkört épít ki, vagy nyit az
élményfürdős, rekreációs szolgáltatások irányába is, amelyek új szegmensek
megjelenését is eredményezik.
A termékfejlesztés területén a következő
javaslatok szűrhetőek le:
- A gyógyszolgáltatásokkal alapvetően elégedettek az
emberek, így itt a fő cél a színvonal megtartása, esetleg korszerűbb gépek
vásárlásával annak további növelése.
- Alapvető fontosságúnak mutatkozik a felmérés alapján a
fürdő vendéglátóegységei színvonalának jelentős emelése. Ez részben az
egységek esztétikájának javítását, az igényesebb, kényelmesebb környezet
kialakítását, az ételek gusztusos tálalását jelenti, részben pedig nagyobb gondot
kell fordítani a felkínált ételstruktúrára. A korszerű étkezési szokások
elterjedésével nagy igény mutatkozik az egészséges táplálkozásra, amely speciális
ételeket kíván. A jellegzetes strandi ételek mellett így szerepet kell kapjanak a
zöldség- és gyümölcssaláták, vegetáriánus ételek, egyéb könnyű táplálékok
is.
- A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégek keveslik a
fürdőről és a környékről számukra rendelkezésre álló információkat, így
javasoljuk, hogy a fürdő mellett, esetleg a fürdővel egybe nyitva információs iroda
nyíljon. Ennek részleteit a kistérség turizmusfejlesztési terve is tartalmazza.
- A fürdő és a környező szolgáltatók továbbiakban is
jelentős hangsúlyt kell fektessen a nyelvi továbbképzésekre.
- A kérdőíves felmérés tanúsága szerint a vendégek
többsége a belépőjegy árát nem tartja megfelelőnek. Nyilván ez nem jelentheti azt,
hogy ebből kifolyólag csökkenteni kell a belépőjegyek árát, hiszen a cég
gazdálkodását veszélyeztetné. Megoldásként viszont szóba jöhet az, hogy
speciális belépőjegyeket válthatnak a vendégek, amelyek a fürdőbe történő
belépés mellett másra is feljogosítják a turistát (pl.: egy adott szolgáltatás
igénybevételére).
- A felmérések azt is bizonyítják, hogy a vendégek nem
találnak szórakoztató programokat. Ennek a megoldása természetesen nem csak a fürdő
érdeke és feladata, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy a vendégek színvonalas
programok közül választhassanak. Javaslatunk alapján a térségi Kék Csillag
Turisztikai Egyesület kezdeményezhetne egy megbeszélés sorozatot, amely összefogná
az érintetteket, akikkel egyetértésben lépéseket dolgozhatnának ki a helyzet
megváltoztatására.
A termékfejlesztés során figyelembe kell venni a
vendégek azon véleményét, miszerint a térség nyugalmát, természetét, szép
táját, valamint gyógyvizét igen fontosnak ítélik. Ezeknek a fenntartása,
megőrzése nem csak rövidtávon, hanem hosszútávon is meghatározó jelentőségű. |
