Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága
A turizmus devizabevétele szeptemberben több mint 4%-kal
nőtt. Az első háromnegyedévben a turizmus 1253 millió USD-vel javította a folyó
fizetési mérleg egyenlegét, s így 49%-kal mérsékelte annak deficitjét. A
kereskedelmi szálláshelyek ugyanekkor 56,6 milliárd forint szállásdíjbevételt
realizáltak. Javult a német és az osztrák vendégforgalom.
A TURIZMUS FORGALMA
MAGYARORSZÁGON, 1999. JANUÁR-SZEPTEMBER
1999 első háromnegyedévében a külföldi látogatók
száma 22,363 millió volt, vagyis 13,8%-kal csökkent 1998 hasonló időszakához
képest. A magyar határátlépések száma is visszaesett az egy évvel korábbiakhoz
képest: 8,241 millió magyar határátlépést regisztráltak, 12,3%-kal kevesebbet, mint
tavaly.
A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK
FORGALMA
A kereskedelmi szálláshelyek az első kilenc hónapban
4,336 millió vendéget regisztráltak, vagyis 0,5%-os csökkenéssel kellett számolniuk
ebben a tekintetben. A vendégéjszakák száma 13,993 millió volt, 0,6%-kal csökkent. A
szállodák szobafoglaltsága országos átlagban 46,8%, volt, ez a tavalyi év első
kilenc hónapjában regisztrált érték 95%-a. A vizsgált időszakban a kereskedelmi
szálláshelyek öszszességében 56,6 milliárd forint szállásdíjbevételt
realizáltak, ami 11%-os növekedést jelent. A külföldiektől származó 44,9 milliárd
forint szállásdíjbevétel 7,1%-kal, a belföldiektől származó 11,7 milliárd forint
szállásdíjbevétel 29%-kal magasabb az egy évvel azelőttinél. Az egy
vendégéjszakára jutó szállásdíj (forintban) átlagosan 11,6%-kal emelkedett az
előző év azonos időszakához képest, ezen belül legnagyobb mértékben az
üdülőházak (+20,7%), valamint a kempingek (+19,6%) és a turistaszállások (+15,7%)
szállásdíjai emelkedtek.
KÜLFÖLDI VENDÉGFORGALOM - A
LEGFONTOSABB KÜLDŐPIACOK
A kereskedelmi szálláshelyeken 2.226 ezer külföldi
vendéget regisztráltak, 4,9%-kal kevesebbet, mint 1998 első háromnegyedévében, a
külföldi vendégéjszakák száma hasonló mértékben, 4,2%-kal csökkent, s így 8.240
ezer éjszakát tett ki. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi
szálláshelyeken 3,7 nap volt. A szállodák és a panziók adták a kereskedelmi
szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 73%-át. A szállodák külföldi
vendégeinek száma 4%-kal, a vendégéjszakáik száma pedig 3,4%-kal csökkent. Ezzel
szemben jelentősen, 19, illetve 16,8%-kal emelkedett az ötcsillagos úszállodák
külföldi vendégeinek és vendégéjszakáinak száma. Csökkent viszont az alacsonyabb
kategóriájú hotelek külföldi forgalma. A panziók külföldi vendégeinek száma
12,4%-kal, külföldi vendégéjszakáinak száma 13,7%-kal csökkent. Az ifjúsági
szállók külföldi vendégéjszakáinak száma csaknem 28%-kal nőtt.A külföldi
vendégéjszakák 73%-át az Európai Unió országaiból érkezők adták az első
háromnegyedévben. Az EU vendégéjszakáinak száma az átlagnál kevésbé, 3,3%-kal
csökkent, és 5.990 ezer vendégéjszakát tett ki. Tartózkodási idejük magasabb volt
az átlagnál: 4,2 nap. Az összes külföldi vendégéjszaka 44%-át adó németek 3.642
ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, 3,7%-kal kevesebbet,
mint a tavalyi év első kilenc hónapjában. A németek átlagos tartózkodási ideje 5,3
nap volt. A vendégéjszakák számát tekintve Németországot Ausztria (502 ezer),
Lengyelország (400 ezer), Hollandia (397 ezer), az Amerikai Egyesült Államok (334 ezer)
és az Egyesült Királyság (312 ezer) követte. A kereskedelmi szálláshelyeken
regisztrált vendégéjszakák Csehország (+37,7%), Finnország (+29,7%), az Egyesült
Királyság (+16,9%), Szlovákia (+16%) és Dánia (+11,5%) esetében kiugróan
megnövekedtek, Oroszország (–50,1%), Ukrajna (–19,5%), Spanyolország (–17,5%),
Franciaország (–16,6%) és Hollandia (–11,4%) esetében viszont jelentősen
csökkentek. (ld. 1. tábla)
1. tábla
| KÜLFÖLDI
VENDÉGÉJSZAKÁK A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN 1999. JANUÁR-SZEPTEMBER |
| Ország |
január-szeptember (ezer) |
január-szeptemberi
változás (%) |
| Európai Unió |
5991 |
–3,3 |
| Ausztria |
502 |
+0,1 |
| Belgium |
96 |
–2,8 |
| Csehország |
83 |
+37,7 |
| Dánia |
173 |
+11,5 |
| Egyesült Királyság |
312 |
+16,9 |
| Finnország |
140 |
+29,7 |
| Franciaország |
143 |
–16,6 |
| Hollandia |
397 |
–11,4 |
| Lengyelország |
400 |
–9,5 |
| Németország |
3642 |
–3,7 |
| Norvégia |
48 |
–8,2 |
| Olaszország |
292 |
–6,8 |
| Oroszország |
110 |
–50,1 |
| Románia |
107 |
–2,8 |
| Spanyolország |
149 |
–17,5 |
| Svájc |
125 |
–10,6 |
| Svédország |
101 |
–14,3 |
| Szlovákia |
75 |
+16,0 |
| Ukrajna |
56 |
–19,5 |
| USA |
334 |
–9,1 |
| Kanada |
34 |
+0,4 |
| Japán |
125 |
+6,2 |
| Összes külföldi
vendégéjszaka |
8240 |
–4,2 |
|
Forrás: KSH
Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága
Megjegyzések:
1. A változás valamennyi táblázatban az előző év azonos időszakához viszonyított
változást jelenti.
2. Az összes külföldi vendégéjszaka sor nemcsak az említett országokat tartalmazza.
BELFÖLDI VENDÉGFORGALOM
1999 első háromnegyedévében 2.111 ezer belföldi
vendég fordult meg a kereskedelmi szálláshelyeken, akik 5.754 ezer vendégéjszakát
töltöttek el. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,5%-os, illetve
5,2%-os növekedést jelent. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a
kereskedelmi szálláshelyeken 2,7 nap
A TURIZMUS DEVIZAFORGALMA,1999.
JANUÁR-SZEPTEMBER
A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált kumulált adatok
szerint az első háromnegyedévben a turizmusból származó devizabevétel 1,922
milliárd USD volt (–1,4%), a devizakiadások 666 millió USD-t tettek ki (–8,9%). Az
idegenforgalmi egyenleg 1.256 millió USD volt, tavalyhoz képest 3,2%-kal nőtt. (ld. 2.
tábla)
2. tábla
| AZ MNB
1999. JANUÁR-SZEPTEMBERI KUMULÁLT ADATAI |
| |
1998.január-szeptember
(millió USD) |
1999. január-szeptember
(millió USD) |
1999. jan-szept. (1998.
jan-szept.) |
| Devizabevétel |
1949 |
1922 |
–1,4% |
| Devizakiadás |
731 |
666 |
–8,9% |
| Devizaegyenleg |
1217 |
1256 |
+3,2% |
|
Forrás: MNB
Megjegyzés:
A devizaegyenleget az MNB a nem kerekített adatokból számolja. 1998-ban az
idegenforgalom kiadási oldalán volt elszámolva a nem-rezidensek nem-konvertibilis
forint számlájának kiadási forgalma. 1999-ben ez a tétel az áruforgalom „import”
során kerül elszámolásra. Az összehasonlíthatóság érdekében az MNB módosította
az 1998-as adatokat.
2 Források: Központi Statisztikai Hivatal,
Idegenforgalom, 1999. január-szeptember és MNB.
Megjegyzés:
A kereskedelmi szálláshelyek havi adatai előzetesek; 1998-ban és a megelőző években
a 20-nál több ággyal (kempingek esetében az 50-nél több férőhellyel), 1999-ben a
10-nél több ággyal (kempingek esetében a 30-nál több férőhellyel) rendelkező
szálláshelyek adatait tartalmazzák. 1998-ig magukban foglalják továbbá a szervezett
fizetővendéglátásra vonatkozó információkat is. Az indexek számításakor a KSH az
összehasonlíthatóságot biztosította.
A bázisadatokban a 10 és 20 ágy (kempingek estében a 30 és 50 férőhely) közötti
egységek becsült értékkel szerepelnek. A magánszállások 1999-től nem szerepelnek a
kereskedelmi szálláshelyek között. Ezek figyelése éves gyakoriságú, így havi
adatok nem állnak rendelkezésre.
|