FÓKUSZ

A turizmus forgalma 1999 első háromnegyedéve


Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága

A turizmus devizabevétele szeptemberben több mint 4%-kal nőtt. Az első háromnegyedévben a turizmus 1253 millió USD-vel javította a folyó fizetési mérleg egyenlegét, s így 49%-kal mérsékelte annak deficitjét. A kereskedelmi szálláshelyek ugyanekkor 56,6 milliárd forint szállásdíjbevételt realizáltak. Javult a német és az osztrák vendégforgalom.

A TURIZMUS FORGALMA MAGYARORSZÁGON, 1999. JANUÁR-SZEPTEMBER

1999 első háromnegyedévében a külföldi látogatók száma 22,363 millió volt, vagyis 13,8%-kal  csökkent 1998 hasonló időszakához képest. A magyar határátlépések száma is visszaesett az egy évvel korábbiakhoz képest: 8,241 millió magyar határátlépést regisztráltak, 12,3%-kal kevesebbet, mint tavaly.

A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FORGALMA

A kereskedelmi szálláshelyek az első kilenc hónapban 4,336 millió vendéget regisztráltak, vagyis 0,5%-os csökkenéssel kellett számolniuk ebben a tekintetben. A vendégéjszakák száma 13,993 millió volt, 0,6%-kal csökkent. A szállodák szobafoglaltsága országos átlagban 46,8%, volt, ez a tavalyi év első kilenc hónapjában regisztrált érték 95%-a. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek öszszességében 56,6 milliárd forint szállásdíjbevételt realizáltak, ami 11%-os növekedést jelent. A külföldiektől származó 44,9 milliárd forint szállásdíjbevétel 7,1%-kal, a belföldiektől származó 11,7 milliárd forint szállásdíjbevétel 29%-kal magasabb az egy évvel azelőttinél. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj (forintban) átlagosan 11,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ezen belül legnagyobb mértékben az üdülőházak (+20,7%), valamint a kempingek (+19,6%) és a turistaszállások (+15,7%) szállásdíjai emelkedtek.

KÜLFÖLDI VENDÉGFORGALOM - A LEGFONTOSABB KÜLDŐPIACOK

A kereskedelmi szálláshelyeken 2.226 ezer külföldi vendéget regisztráltak, 4,9%-kal kevesebbet, mint 1998 első háromnegyedévében, a külföldi vendégéjszakák száma hasonló mértékben, 4,2%-kal csökkent, s így 8.240 ezer éjszakát tett ki. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 3,7 nap volt. A szállodák és a panziók adták a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 73%-át. A szállodák külföldi vendégeinek száma 4%-kal, a vendégéjszakáik száma pedig 3,4%-kal csökkent. Ezzel szemben jelentősen, 19, illetve 16,8%-kal emelkedett az ötcsillagos úszállodák külföldi vendégeinek és vendégéjszakáinak száma. Csökkent viszont az alacsonyabb kategóriájú hotelek külföldi forgalma. A panziók külföldi vendégeinek száma 12,4%-kal, külföldi vendégéjszakáinak száma 13,7%-kal csökkent. Az ifjúsági szállók külföldi vendégéjszakáinak száma csaknem 28%-kal nőtt.A külföldi vendégéjszakák 73%-át az Európai Unió országaiból érkezők adták az első háromnegyedévben. Az EU vendégéjszakáinak száma az átlagnál kevésbé, 3,3%-kal csökkent, és 5.990 ezer vendégéjszakát tett ki. Tartózkodási idejük magasabb volt az átlagnál: 4,2 nap. Az összes külföldi vendégéjszaka 44%-át adó németek 3.642 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, 3,7%-kal kevesebbet, mint a tavalyi év első kilenc hónapjában. A németek átlagos tartózkodási ideje 5,3 nap volt. A vendégéjszakák számát tekintve Németországot Ausztria (502 ezer), Lengyelország (400 ezer), Hollandia (397 ezer), az Amerikai Egyesült Államok (334 ezer) és az Egyesült Királyság (312 ezer) követte. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák Csehország (+37,7%), Finnország (+29,7%), az Egyesült Királyság (+16,9%), Szlovákia (+16%) és Dánia (+11,5%) esetében kiugróan megnövekedtek, Oroszország (–50,1%), Ukrajna (–19,5%), Spanyolország (–17,5%), Franciaország (–16,6%) és Hollandia (–11,4%) esetében viszont jelentősen csökkentek. (ld. 1. tábla)

1. tábla

KÜLFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN 1999. JANUÁR-SZEPTEMBER
Ország január-szeptember (ezer) január-szeptemberi változás (%)
Európai Unió 5991 –3,3
Ausztria 502 +0,1
Belgium 96 –2,8
Csehország 83 +37,7
Dánia 173 +11,5
Egyesült Királyság 312 +16,9
Finnország 140 +29,7
Franciaország 143 –16,6
Hollandia 397 –11,4
Lengyelország 400 –9,5
Németország 3642 –3,7
Norvégia 48 –8,2
Olaszország 292 –6,8
Oroszország 110 –50,1
Románia 107 –2,8
Spanyolország 149 –17,5
Svájc 125 –10,6
Svédország 101 –14,3
Szlovákia 75 +16,0
Ukrajna 56 –19,5
USA  334 –9,1
Kanada 34 +0,4
Japán 125 +6,2
Összes külföldi vendégéjszaka 8240 –4,2

Forrás: KSH
Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága
Megjegyzések:
1. A változás valamennyi táblázatban az előző év azonos időszakához viszonyított változást jelenti.
2. Az összes külföldi vendégéjszaka sor nemcsak az említett országokat tartalmazza.

 

BELFÖLDI VENDÉGFORGALOM

1999 első háromnegyedévében 2.111 ezer belföldi vendég fordult meg a kereskedelmi szálláshelyeken, akik 5.754 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,5%-os, illetve 5,2%-os növekedést jelent. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2,7 nap

 

A TURIZMUS DEVIZAFORGALMA,1999. JANUÁR-SZEPTEMBER

A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált kumulált adatok szerint az első háromnegyedévben a turizmusból származó devizabevétel 1,922 milliárd USD volt (–1,4%), a devizakiadások 666 millió USD-t tettek ki (–8,9%). Az idegenforgalmi egyenleg 1.256 millió USD volt, tavalyhoz képest 3,2%-kal nőtt. (ld. 2. tábla)

2. tábla

AZ MNB 1999. JANUÁR-SZEPTEMBERI KUMULÁLT ADATAI
   1998.január-szeptember (millió USD) 1999. január-szeptember (millió USD) 1999. jan-szept. (1998. jan-szept.)
Devizabevétel 1949 1922 –1,4%
Devizakiadás  731 666 –8,9%
Devizaegyenleg 1217 1256 +3,2%

Forrás: MNB
Megjegyzés:
A devizaegyenleget az MNB a nem kerekített adatokból számolja. 1998-ban az idegenforgalom kiadási oldalán volt elszámolva a nem-rezidensek nem-konvertibilis forint számlájának kiadási forgalma. 1999-ben ez a tétel az áruforgalom „import” során kerül elszámolásra. Az összehasonlíthatóság érdekében az MNB módosította az 1998-as adatokat.

2 Források: Központi Statisztikai Hivatal, Idegenforgalom, 1999. január-szeptember és MNB.
Megjegyzés:
A kereskedelmi szálláshelyek havi adatai előzetesek; 1998-ban és a megelőző években a 20-nál több ággyal (kempingek esetében az 50-nél több férőhellyel), 1999-ben a 10-nél több ággyal (kempingek esetében a 30-nál több férőhellyel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. 1998-ig magukban foglalják továbbá a szervezett fizetővendéglátásra vonatkozó információkat is. Az indexek számításakor a KSH az összehasonlíthatóságot biztosította.
A bázisadatokban a 10 és 20 ágy (kempingek estében a 30 és 50 férőhely) közötti egységek becsült értékkel szerepelnek. A magánszállások 1999-től nem szerepelnek a kereskedelmi szálláshelyek között. Ezek figyelése éves gyakoriságú, így havi adatok nem állnak rendelkezésre.