FÓKUSZ

A turizmus forgalma 1999. I. félévében

 

Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága

 

A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele14%-kal emelkedett.Nőtt a 3-5 csillagos szállodák vendégforgalma.Tovább erősödött a belföldi turizmus.A hivatalosan regisztrált devizabevétel 1%-kal nőtt.

A TURIZMUS FORGALMA MAGYARORSZÁGON, 1999. JANUÁR-JÚNIUS

1999 első félévében a külföldi látogatók száma 11,714 millió volt, vagyis 17,5%-kal csökkent 1998 hasonló időszakához képest. A magyar határátlépések száma is visszaesett az egy évvel korábbiakhoz képest: 4,775 millió magyar határátlépést regisztráltak, 14,5%-kal kevesebbet, mint tavaly.

A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FORGALMA

A kereskedelmi szálláshelyek január-júniusban 2,236 millió vendéget regisztráltak, vagyis 1,7%-os csökkenéssel kellett számolniuk ebben a tekintetben. A vendégéjszakák száma 6,195 millió volt, 1,6%-kal csökkent. A szállodák szobafoglaltsága országos átlagban 41,1%, volt, ez a tavalyi év első hat hónapjában regisztrált érték 98,1%-a.

A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek öszszességében 29,7 milliárd forint szállásdíjbevételt realizáltak, ami 13,7%-os növekedést jelent. A külföldiektől származó 23,8 milliárd forint szállásdíjbevétel 10,6%-kal, a belföldiektől származó 5,9 milliárd forint szállásdíjbevétel 28,5%-kal magasabb az egy évvel azelőttinél. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj (forintban) átlagosan 15,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ezen belül legnagyobb mértékben a turistaszállások (+17,5%), valamint a kétcsillagos szállodák (+15,4%) és a kempingek (+14,8%) szállásdíjai emelkedtek.

KOLFÖLDI VENDÉGFORGALOM – A LEGFONTOSABBKOLDÔ PIACOK

A kereskedelmi szálláshelyeken 1,077 millió külföldi vendéget regisztráltak, 7,4%-kal kevesebbet, mint 1998 első félévében, a külföldi vendégéjszakák száma hasonló mértékben, 5,4%-kal csökkent, s így 3,536 millió éjszakát tett ki. Akülföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 3,3 nap volt. A szállodák és a panziók adták a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 86%-át. A szállodák külföldi vendégeinek száma 6,2%-kal, a vendégéjszakáik száma pedig 3,9%-kal csökkent. Ezzel szemben jelentősen, 17,7, illetve 18,5%-kal emelkedett az ötcsillagos szállodák külföldi vendégeinek és vendégéjszakáinak száma. Csökkent viszont az alacsonyabb kategóriájú hotelek külföldi forgalma. A panziók külföldi vendégeinek száma 6,1%-kal, külföldi vendégéjszakáinak száma 4,7%-kal csökkent. A turistaszállások külföldi vendégeinek száma csaknem felére esett vissza, miközben az ifjúsági szállásoké is erősen, 30%-kal csökkent. A kempingek estében a visszaesés enyhébb, mintegy 10%-os volt.

A külföldi vendégéjszakák 70,9%-át az Európai Unió országaiból érkezők adták az első félévben. Az EU vendégéjszakáinak száma az átlagnak megfelelően, 5,5%-kal csökkent, és 2,506 millió vendégéjszakát tett ki. Tartózkodási idejük magasabb volt az átlagnál: 3,7 nap.

Az összes külföldi vendégéjszaka 41,5%-át adó németek 1,467 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, 5,2%-kal kevesebbet, mint tavaly január-júniusban. A németek átlagos tartózkodási ideje 4,8 nap volt. Avendégéjszakák számát tekintve Németországot Ausztria (285 ezer), az Amerikai Egyesült Államok (196 ezer), Olaszország (149 ezer), az Egyesült Királyság (141 ezer), Hollandia (88 ezer), Franciaország (82 ezer), Finnország (78 ezer) és Svájc (74 ezer) követte.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák Finnország (+32,8%), Szlovákia (+19,2%), Csehország (+18,4%) és Japán (+7,1%) esetében kiugróan megnövekedtek, Oroszország (–48,0%), Hollandia (–22,7%), Norvégia(–19,0%), Ukrajna (–18,7%), Olaszország (–15,3%), Spanyolország (–15,1%), Svájc (–9,2%) és Franciaország (–9,1%) esetében viszont jelentősen csökkentek. (ld. 1. tábla)

1. tábla

KÜLFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN
1999. JANUÁR-JÚNIUS
Ország január–június (ezer) január–júniusi változás (%)
Európai Unió 2506,3 -5,5
Ausztria 285,1 -2,5
Belgium 35,5 +1,7
Csehország 31,3 +18,4
Dánia 47,5 -5,3
Egyesült Királyság 141,1 +1,3
Finnország 78,0 +32,8
Franciaország 81,8 -9,1
Hollandia 88,0 -22,7
Lengyelország 69,9 -0,4
Németország 1467,0 -5,2
Norvégia 27,3 -19,0
Olaszország 149,4 -15,3
Oroszország 60,2 -48,0
Románia 57,6 -4,4
Spanyolország 58,3 -15,1
Svájc 74,0 -9,2
Svédország 52,7 -6,1
Szlovákia 19,5 +19,2
Ukrajna 33,3 -18,7
USA 195,6 +0,7
Kanada 19,3 +3,8
Japán 62,5 +7,1
Összes külföldivendégéjszaka 3535,5 -5,4

Forrás: KSH.
Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága

Megjegyzések: 1. A változás valamennyi táblázatban az előző év azonos időszakához viszonyított változást jelenti. 2. Az összes külföldi vendégéjszaka sor nemcsak az említett országokat tartalmazza.

BELFÖLDI VENDÉGFORGALOM

1999 első félévében 1,158 millió belföldi vendég fordult meg a kereskedelmi szálláshelyeken, akik 2,659 millió vendégéjszakát töltöttek el. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,2%-os, illetve 3,9%-os növekedést jelent. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2,3 nap volt. A szállodák belföldi vendégeinek száma átlagosan 8,6%-kal, belföldi vendégéjszakáinak száma 9,5%-kal emelkedett. Az ötcsillagos és a négycsillagos szállodák belföldi vendégéjszakái 65,6, illetve 73,7%-kal növekedtek. A panziók belföldi vendégeinek száma 1,1%-kal csökkent, a vendégéjszakák száma viszont 4%-kal emelkedett. A kempingek belföldi vendégeinek és belföldi vendégéjszakáinak száma is körülbelül 40%-kal csökkent. Az ifjúsági szállók 51,9%-kal több belföldi vendéget és 75,7%-kal több belföldi vendégéjszakát regisztráltak, mint 1998 első félévében.

A TURIZMUS DEVIZAFORGALMA,1999. JANUÁR-JÚNIUS

A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált kumulált adatok szerint az első félévben a turizmusból származó devizabevétel 1,093 milliárd USD volt (+1,0%), a devizakiadások 469 millió USD-t tettek ki (+12,2%). Az idegenforgalmi egyenleg 624 millió USD volt, tavalyhoz képest 6,0%-kal csökkent.

Források:
Központi Statisztikai Hivatal, Idegenforgalm, 1999. január-június és MNB.

Megjegyzés:
A kereskedelmi szálláshelyek havi adatai előzetesek; 1998-ban és a megelőző években a 20-nál több ággyal (kempingek esetében 50-nál több férőhellyel), 1999-ben a 10-nél több ággyal (kempingek esetében 30-nál több férőhellyel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. 1998-ig magukban foglalják továbbán a szervezett fizetővendéglátásra vonatkozó információkat is. Az indexek számításakor a KSH az összehasonlíthatóságot biztosította. A bázisadatokban a 10 és 20 ágy (kempingek esetében 30 és 50 férőhely) közötti egységek becsült értékkel szerepelnek. A magánszállások 1999-től nem szerepelnek a kereskedelmi szálláshelyek között. Ezek figyelése éves gyakoriságú, így havi adatok nem állnak rendelkezésre.