A Magyar Turizmus Rt. részére összeállított kutatási jelentés kivonata

LEIF német kutatóintézet 1998 októberében a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, összesen 1.200 lakos megkérdezésével a következô tartományokban végzett felmérést a keletnémetek magyarországi utazásaira, szokásaira, preferenciáira vonatkozóan: Mecklenburg-Vorpommern, Brandenburg, Sachsen-Anhalt, Thüringen, Sachsen.

1. Tények 1998-ban

• Az előző évhez képest a keletnémetek utazási kedve csökkent. 1998-ban 72%-uk vett részt legalább egy (min. 5 napos) utazáson, míg 1997-ben még 75%-uk vállalkozott legalább egy útra. Azok viszont, akik utaztak, a korábbinál gyakrabban utaztak.
• Hagyományosan a szászok többet utaznak, mint Kelet-Németország más régióinak lakói, de 1998-ban az ő utazásaik száma is visszaesett. 
• Az első számú úticél még mindig Németország, de a keletnémetek 49%-a külföldön tölti szabadságát. A legkedveltebb célországok listáján Magyarország tartja 5. helyét, Spanyolország, Ausztria, Olaszország és Görögország mögött.
• A távoli utak aránya 7% volt 1998-ban (idén 8-9% várható). A választék palettája színes, de a legtöbben még mindig az USA-t választják úticélul.
• A távoli utazásokhoz igénybe vett közlekedési eszközök között a vasút veszített jelentőségéből, míg a repülőgép szerepe stabil (a turisták 30%-a veszi utazásához igénybe.)
• Az utazók több mint fele vett igénybe utazási irodai szolgáltatást, és az előző évhez képest többet is költöttek utazásuk során.
• Az előrejelzések szerint 2000-ig a keletnémetek legalább 70%-a megengedhet magának évi egy utazást és a legkedveltebb úticélok sorrendje 1999-ben változatlan lesz.
• 1991 óta 3,7 millió keletnémet látogatott Magyarországra.1998-ban a hazánkba érkező keletnémet turisták száma 495.000 volt, ami enyhe visszaesést mutat az előző évhez képest.
• A leglátogatottabb térségek továbbra is a Balaton és Budapest. Az utak legjelentősebb „értékesítői” az utazási irodák és maguk a szálláshelyek.
• A hazánkba utazó keletnémet turisták elsősorban gépkocsival jönnek, szállodában laknak és az egy főre eső költés 500-1.500 DM között van.
• Magyarország választásában a legfőbb indokok a kedvező ár-érték arány, érdeklődés az ország és az emberek iránt és a korábbi jó tapasztalatok. A hazánkat felkereső turisták általában Szászországból, nagyobb városokból érkeznek, középkorú alkalmazottak vagy nyugdíjasok.
• A gyermek és ifjúsági turizmus a magyar idegenforgalom számára fontos szegmenst képez.
• A gyógy- és egészségturizmus összességében és a külföldi utazásokat tekintve is visszaesett 1998-ban.
• A keletnémetek érdeklődése hazánk iránt továbbra is jelentős. Az 1998-ban Magyarországot meglátogatók 29%-a 1999-ben ismét felkeresné hazánkat.

1.1. UTAZÁSI GYAKORISÁG

A keletnémetek 72%-a vállalkozott 1998-ban legalább egy vakációra (min. ötnapos ott-tartózkodás). (1997=75%, 1996=75%, 1995=79%, 1994=74%.) Az utazási kedv alakulásában a két rekordév után már 1996-ban és 1997-ben megfigyelhető a „normalizálódás”. Ahogyan azt a LEIF egy évvel korábban megjósolta, az utazások intenzitása továbbra is 70% fölött maradt. A beutazó keletnémet turisták nagy része Szászországból érkezett, bár az ő utazásaik száma is csökkent. 1998-ban a szászok 76%-a vállalkozott legalább egy üdülésre, míg ez a szám egy évvel korábban még 83%-ot tett ki. Összességében elmondható, hogy 1998-ban tovább csökkent az utazások száma. Ezt ellensúlyozza viszont, hogy az utazási gyakoriság ismét növekvő tendenciát mutat. 1998-ban 2 vagy ennél több utazáson a keletnémetek 41%-a vett részt (1997=37%), 3 vagy ennél több utazáson pedig 12%-a (1997=9%).

1.2. TRENDEK A CÉLORSZÁGOK KIVÁLASZTÁSÁBAN

A külföldi utazások aránya visszaesett 49%-ra a korábbi három éven át stabil 51%-ról és ezzel hosszú idő óta először tört meg az 50-es határ.

• Spanyolország továbbra is a legkedveltebb úticél maradt a keletnémetek körében. 1998-ban meg tudta őrizni előnyét és rekordot ért el.
• Ausztria az 1997-es visszaesés után tavaly ismét több keletnémet turistát nyert meg magának, így visszaszerezte 2. helyét.
• Ezzel Olaszország a 3. helyre esett vissza.
• Görögország tekinthető az 1998-as év győztesének. A 7. helyről sikerült magát tavaly a 4 helyre felhoznia.
• Magyarország évek óta szintén az élmezőnyben szerepel és stabilan tartja az 5. helyet.
• A további országok helyezés szerint: 6. Csehország, 7. Törökország, 8. Dánia, 9. Franciaország, 10. Horvátország. Növekedést a turisták számát illetően Spanyolország, Ausztria, Görögország, Dánia, Svédország, Portugália, Bulgária, Tunézia és Horvátország ért el, csökkenés Törökország, Olaszország, Csehország, Hollandia, Málta, Svájc és Nagy-Britannia esetében volt megfigyelhető.

1.3. MAGYARORSZÁG MINT ÚTICÉL

Bár a keletnémet utaztatási piacon a vasfüggöny leomlása után sok versenytárs akadt, Magyarország a 90-es években stabilan tartotta helyét a 10 legkedveltebb úticél között, sőt 1996 óta az 5 legfontosabb célország közé tartozik. 1991 óta a keletnémet lakosság 31,8%-a utazott Magyarországra, ami kb. 3,7 millió vendéget jelent. E vendégkör 19%-a visszatérő, tehát több ízben ellátogatott országunkba. A külföldre utazó keletnémet turisták 9%-a választotta hazánkat 1998-ban úticélul. Ez a lakosság 4,3%-át teszi ki, ami 495.000 főt jelent. 1997-hez és 1996-hoz viszonyítva a Magyarországot választó keletnémet turisták száma visszaesést mutat, ami egyrészt az általánosan is csökkenő utazási kedvnek tudható be, másrészt pedig az európai desztinációk rangsorában történt átrendeződéssel (Spanyolország és Görögország egyre keresettebb úticélok) magyarázható. Mindent összevetve elmondható, hogy a relatív közeli Magyarország az elkövetkező években is fontos úticél marad a keletnémet utazóközönség körében. A legfontosabb úticél hazánkon belül továbbra is a Balaton. A hazánkat felkereső keletnémet turisták 57%-a töltötte el nyaralását a magyar tengerparton. Budapest tartja 2. helyét 15%-kal. További úticélok a fürdők (Harkány, Hévíz), a puszta, valamint a körutazások és a dunai hajóutak.

1.4. UTAZÁSSZERVEZÔK IGÉNYBEVÉTELE

Az előző évhez képest nem változott az utazási irodai szolgáltatást igénybevevők aránya. Továbbra is az utazók 51%-a foglalt le szolgáltatást közvetítőn keresztül (1996=47%). Csak az utazási irodáknál előre lefoglalt „programcsomagok” aránya 44%, ami növekedést mutat az előző évekhez viszonyítva (1997=42%, 1996=39%). A közvetlenül a fogadóhelyen, közvetítők nélkül lefoglalt szállások arányában is növekedés figyelhető meg (1998=18%, 1997=17%, 1996=15%). Az utazások 8%-át barát- és rokonlátogatás adja. Magyarország viszonylatában ezek az adatok máshogy alakulnak. Az utazások kb. egyharmadát (36%) foglalták le utazási irodán keresztül, kétharmadát pedig az utazók maguk szervezték meg és közvetlenül a szolgáltatónál foglalták le. 25% a szállást egyénileg a szálláshelyen foglalta le magának. Ezek az adatok is jelzik, hogy a keletnémetek kiismerik magukat hazánkban.

Bázis: az összes szabadidős turista

1.5. KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ

A korábbi trendek folytatódtak a közlekedési eszközök igénybevételének terén. A legtöbben még mindig személygépkocsival utaznak a kiválasztott desztinációra (az utazók 51%-a). Az 1997-es év veszteseként a busznak tavaly sikerült megőriznie 12%-os arányát. Ezzel szemben a vasút tovább veszített jelentőségéből és elérte az 5%-os legalacsonyabb értéket, ami elsősorban az alacsonyabb ár-érték arányból adódik. A repülőgép megőrizte vezető szerepét, sőt növelte is azt 30%-ra, ami elsősorban a távolabbi úticélok (Spanyolország, Görögország) egyre népszerűbbé válásával magyarázható. A Magyarországra utazó keletnémet turisták, az úticél közelsége miatt, elsősorban a gépkocsit választják közlekedési eszközül (58%-uk). Bár ez az érték csökkent az előző évhez képest, még mindig magasabb a többi desztináció adataihoz viszonyítva. Ezt követi a repülőgép, mely 5%-kal tudta növelni részesedését és így elérte a 14%-os arányt. Az utazók 16%-a a buszt, 5%-a pedig a vasutat választotta.

2. tábla

Bázis: az összes szabadidős turista

1.6. KÖLTÉS

A keletnémetek átlagos költése főnyaralásuk során tavaly megközelítette az 1995-ös rekordévet és így elérte az 1.321 DM/fő-t. Ezzel lényegesen meghaladta az előző évek átlagos költését (1997=1.272 DM, 1996=1.114 DM). Csökkenő tendenciát mutat az alacsony költésű (500 DM/fő alatti) turisták csoportja, míg növekszik azon utazók aránya (1998=34%), akik főnyaralásuk során 500 és 1.000 DM közötti összeget költöttek el. A keletnémet turisták 4%-a költött utazása során több mint 3.000 DM-t. Az előrejelzések szerint 1999-ben az átlagos egy főre eső költés vissza fog esni 1.199 DM-re. Magyarországi viszonylatban: a turisták 31%-a költött 500 DM alatt (növekvő tendencia, 1997=24%), 56%-a 500 és 1500 DM között (csökkenő tendencia, 1997=63%), a fennmaradó 13% pedig 1.500 DM fölött (más desztinációk esetében ez az arány 25%-ot tesz ki!). Összességében megállapítható, hogy Magyarországra az alacsony költés a jellemző.

3. tábla

Bázis: az összes szabadidős turista

1.7. SZÁLLÁS

A LEIF szerint a szálláshelyek kiválasztásánál stabilizáció figyelhető meg. A keletnémet turisták többsége továbbra is szállodában szállt meg (43%), ezt követte 22%-kal az üdülőházak igénybevétele, 15%-kal a panziók és vendégházak álltak a harmadik helyen. A kempingeket a turisták 7%-a vette igénybe. Magyarországi viszonylatban: kisebb átrendeződés figyelhető meg. Jelentősen visszaesett az üdülőházak igénybevétele (1998=29%, 1997=41%), így a szállodák vették át elszállásolás terén a vezető helyet (1998=32%, 1997=28%). A kempingekben megszállók aránya szintén nagymértékben növekedett (1998=15%, 1997=9%).

4. tábla

  Bázis: az összes szabadidős turista

1.8. KIVEL UTAZNAK A NÉMETEK?

Jelentős változások nem történtek az utazások alanyait tekintve. A legtöbb keletnémet a korábbi évekhez hasonlóan partnerével (gyermek nélkül) utazik el nyaralni (43%). A három éves folyamatos csökkenés után enyhe növekedés figyelhető meg a két és több gyerekes családok utazási szokásaiban (1998=11%, 1997=9%). Az utazás további módjai: egyedül 10%, partnerrel és egy gyerekkel 13%, egyedül egy gyerekkel 3%. Magyarországi viszonylatban: szintén a partnerrel, gyermek nélküli utazások a leggyakoribbak (40%). Az ismerősökkel, barátokkal utazó keletnémetek aránya 33%-ra, partnerrel és két gyerekkel utazók aránya pedig 13%-ra növekedett az utóbbi évben. Visszaesett ezzel szemben a partnerrel és egy gyermekkel utazók száma 13-ról 6%-ra.

1.9. ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK MAGYARORSZÁG VÁLASZTÁSÁBAN

A LEIF a keletnémetek 18%-át, a potenciálisan hazánkat választó utazókat kérdezte meg döntésük indokairól. A legtöbben – a pozitív választ adók 23%-a – a kedvező ár-érték viszonyt jelölte meg döntő tényezőnek, 11% az ország és emberek iránti érdeklődést, 10% pedig a korábbi kedvező tapasztalatokat. További indokok voltak még az ország iránti érdeklődés, a barátságos emberek, kedvező kikapcsolódási lehetőségek, valamint a hazai ételek és italok. Sokan konkrét desztinációval indokolták választásukat; 9% Budapestet, 6% a Balatont és szintén 6% a gyógyfürdőket jelölte meg döntése alapjaként. A keletnémetek 65%-a nem érdeklődik Magyarország mint úticél iránt, 17%-uk pedig még bizonytalan a döntést illetően. Az elutasító választ adók 34%-a már járt hazánkban és ezért szándékozik 1999-ben más országot választani utazása céljául. Nekik tehát nincs lényeges ellenérvük hazánkkal szemben.

1.10. KIK UTAZNAK MAGYARORSZÁGRA?

A Kelet-Németországból hazánkba utazó turista jellemzői nem változtak az évek során, Szászországból vagy a déli tartományokból származik, nagyvárosban él, a fiatalabb közép korosztályba tartozik és közalkalmazott vagy nyugdíjas. 16%-nak 11 év alatti, 23%-nak 12-18 év közötti gyermeke van. A nők aránya egy kicsit magasabb a férfiakénál. Két új trend viszont megfigyelhető: egyrészt egyre jobban dominál a 25-35 éves korosztály, másrészt növekszik a munkanélküliek aránya, ami az utazási költésben is megnyilvánul. Az olcsó utak aránya nálunk magasabb, mint más desztinációk esetében.

1.11. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI UTAK

A 90-es években megfigyelhető egy új trend a keletnémetek utazásaiban; egyre több fiatalkorú (8-18 éves) utazik egyedül, szülők nélkül vakációzni. Ennek két oka van; egyrészt vannak olyan gazdag szülők, akik nem tudnak munkájuktól elszakadni, idejük nincs, viszont pénzük van arra, hogy gyermekeiket elküldjék nyaralni. A másik csoportot azon gyerekek képezik, akiknek a szüleik szegények és nem engedhetik meg maguknak, hogy elutazzanak nyaralni, de gyermeküket nem akarják megfosztani ettől az élménytől. 1998-ban a keletnémet ifjúság (8-18 évesek) 32%-a vett részt egyedül legalább egy utazáson, egy évvel korábban 28%-a. 59%-uk belföldöt választotta úticélul, a többiek külföldre utaztak. Magyarországra 8% utazott, és ezzel hazánk a harmadik helyen áll Spanyolország és Csehország mögött, megelőzve Nagy-Britanniát, Franciaországot és Olaszországot. Hazánk e célcsoportot tekintve kedvező adottságokkal rendelkezik, hisz közel fekszik Németországhoz, viszonylag kedvezőek az áraink, sok ifjúsági ajánlattal és programmal csalogathatjuk ide a fiatalokat.

1.12. GYÓGYTURIZMUS

A keletnémetek gyógy- és egészségügyi célú utazásai visszaesést mutattak 1998-ban és csak 230.449 (2%, 1997=4%) főt motiváltak utazásra. Mindezek ellenére hazánk továbbra is fontos úticél maradt az ilyen jellegű utazások körében, a gyógyturisták 21%-át tudhatta tavaly magáénak. A Magyarországra utazó keletnémetek 10%-a (1997=25%) kifejezetten gyógyulási céllal kereste fel hazánk valamely gyógyüdülőhelyét (Budapest, Hévíz, Harkány). A közeljövőben a LEIF szerint valószínűleg megáll a visszaesés és újabb növekedés lesz megfigyelhető. Az előrejelzések szerint 1999-ban a keletnémetek 16%-a tervez gyógy jellegű utazást.

1.13. RÖVID UTAZÁSOK

A kevesebb mint ötnapos utazások száma 1995 után erősen visszaesett, de tavaly már új tendencia volt érzékelhető. Egyre több keletnémet (17%) tett rövid időtartamú üdüléseket, 54%-uk belföldön, 17%-uk a szomszédos országokban. Az egy évben többször rövid utazásokat tevők száma viszont nem nőtt, de elképzelhető, hogy a jövőben a rövid utazások teret nyernek a hosszabb üdülésekkel szemben. Ez a fogyasztási szokások megváltozásával magyarázható. A nehéz pénzügyi viszonyok között a keletnémetek nem a hétvégi és egyéb rövid időtartamú utazásokról és kirándulásokról mondanak le, hanem más fogyasztási cikkekről. A legfontosabb úticélok külföldi utazások esetén a szomszédos országok, Magyarország már túl távolinak bizonyul. A legfeljebb négy napra külföldre utazóknak csupán 3%-a választja üdülése céljául és ezzel a 9. helyen állunk. A legtöbben körutazáson vesznek részt, vagy Ausztriából térnek át hazánkba kirándulni.

2. Előrejelzések 1999-re

A LEIF előrejelzése szerint a keletnémetek utazási kedve az elkövetkező három évben töretlen marad. Bár az utazási intenzitás némileg csökkenhet, 2000-ig a keletnémet lakosság legalább 70%-a fog évente valamilyen utazáson részt venni. Az utazások módja, gyakorisága, célja és motivációja viszont változhat. Kevesebb keletnémet fog utazni és sokan rövid időtartamú (legfeljebb négynapos) utazásokkal helyettesítik a hosszabb üdülést. Mindenesetre megfigyelhető az elmúlt évek felmérései alapján, hogy a keletnémetek minden évben többen utaztak, mint azt az előző évben eltervezték.

2.1. UTAZÁSOK INTENZITÁSA

A keletnémetek az utazások tekintetében óvatosabbak lettek. Erre utal az is, hogy a csökkent a turisták költése 1998-ban, és amíg 1997 októberében a lakosság 56%-a már tudta, hogy a következő évben hova szándékozik utazni, addig ez a szám tavaly 52% volt.

2.2. CÉLTERÜLETEK

Németország marad továbbra is a legfontosabb desztináció, a lakosság 11%-a választotta 1998 októberéig úticéljává, míg 41%-uk külföldre szándékozik utazni. Észak-, Nyugat- és Dél-Európa látogatottsága továbbra is jelentős lesz (27%), a tengerentúli utazások részesedése idén is 9% körül alakul. A legnagyobb részesedéssel Spanyolország tartani fogja vezető helyét, Olaszország, Görögország, Törökország, Dánia, Ausztria és Magyarország stabilizálni fogják részesedésüket a vendégérkezésekben. A következő országok lesznek még az élbolyban megtalálhatók: Horvátország, Portugália, Svédország, Norvégia, Csehország, Hollandia és Svájc. A távolabbi utazások célországai USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Mexikó, Kuba, Dominika, Egyiptom, Thaiföld, Kína és Dél-Afrika.

2.3. MAGYARORSZÁG 1999-BEN

Az előrejelzések szerint hazánk Spanyolország, Görögország és Olaszország után a 4. helyet foglalja el a keletnémetek úticéljai között, megelőzve ezzel olyan jelentős fogadóországokat, mint Ausztria, Csehország és Dánia. A keletnémetek érdeklődése hazánk iránt tehát továbbra is jelentős marad (1998-ban hazánkat meglátogató keletnémetek 29%-a idén is vissza szeretne térni hozzánk), bár az utazások száma némileg visszaeshet. A tengerparttal nem rendelkező országok, mint hazánk is, erős ingadozással számolhatnak a turistaérkezésekre vonatkozóan.

3. A magyar turisztikai desztinációk ismertsége

A felmérés megkérdezéssel történt, mely során a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy 30 másodperc alatt mely magyar turisztikai területek jutnak a keletnémetek eszébe. Öszszességében elmondható, hogy hazánk, bár jelentős úticél a keletnémetek között, mégis ismeretlen ország számukra. Csak azon települések ismertek, amelyek aktívan részt vesznek a turizmusban. Városok közül a legtöbben természetesen Budapestet ismerik, a keletnémeteknek csak 9%-a tudott egyéb települést is megnevezni, mint például Hévíz, Harkány, Eger, Szeged, Pécs, Debrecen és Sopron. Régiók tekintetében a megkérdezettek kétharmada asszociált a Balaton térségére, a harmadik legismertebb hely pedig a Puszta volt. Egyéb idegenforgalmi régiókat (Duna, Fertő) csak kevesen említettek. A legtöbb turistát ezen három térség tudja elcsábítani (és Ausztria közelsége miatt esetleg még Sopron környéke), mert szép tájakat vagy/és egyéb nevezetességeket, jó ételeket és barátságos vendéglátást kínálnak. Ahhoz, hogy hazánk még több turistát vonzzon, a turizmusmarketingnek még sok megvalósítandó feladata van.

4. Magyarország imázsa

Hazánk képére vonatkozó felmérés szintén asszociációs teszt formájában zajlott le, eredménye kiegészíti a statisztikai adatokat és ötleteket adhat az ország reklám- és PR tevékenységéhez. 828 embernek tették fel a következő kérdést: „Mi jut eszébe, ha Magyarországra mint turisztikai célterületre gondol?” Az 1652 válasz (több válaszadási lehetőség volt) 71%-a pozitív, a fennmaradó 29% pedig negatív volt.

4.1. A kedvező asszociációk

(1) Hazánk turizmusára vonatkozóan a pozitív válaszadók 41%-a a kedvező árakat említette meg, 4%-uk a kulturális értékeket, történelmi látnivalókat, csupán 3% asszociált Magyarország idegenforgalmáról a gyógyvizekre és gyógyfürdőkre. A válaszok közt megtalálható a jó minőség is és a széles választék a szálláshelyeket illetően.

(2) A pozitív válaszok egy része konkrét helyeket jelöl meg, 11%-a Balatont, 4%-a Budapestet, 2%-a a Pusztát, 1%-a pedig a Dunát. A Balatonra vonatkozóan a következő vélemények hangzottak el: „szépek a strandok”, „tiszta a vize”, „alkalmas a gyermekek fürdőzésre”.

(3) Harmadik helyen, a pozitív válaszok 22%-ával az emberi tulajdonságok állnak. A keletnémetek a magyarokat udvarias, kedves, barátságos, vendégszerető, gyermekszerető embereknek tartják.

(4) Sokan asszociáltak – a pozitív válaszok 11%-a – az élelmiszerekre is, a magyar borokra és a magyaros, finom ételekre.

(5) Az időjárás fontos részét képezi az utazásoknak, ennek megfelelően hazánkkal kapcsoltban többeknek is a sok napsütés és a meleg nyár jutott eszükbe.

4.2. A kedvezőtlen asszociációk

Hazánkkal mint turisztikai célterülettel kapcsolatban sajnos negatív dolgokra is asszociáltak a válaszadók. Elsősorban a bűnözést, azon belül is a lopásokat nevezték meg, a turizmus tömegszerűségét, a Balaton és Budapest „túlzsúfoltságát”, hazánk rossz gazdasági helyzetét (szegénység, infláció) és a Balaton rossz vízminőségét. Ez utóbbi nem állja meg a helyét, mert a valóságban a Balaton vize tiszta, a „termék” jó, de ezt tudatosítani kell az emberekben. Ehhez pedig hatékony marketing- és PR tevékenységet kell folytatni.

5. Tevékenységek a nyaralás során

Az üdülések legfontosabb motivációja az előző évekhez hasonlóan továbbra is a „megtekintés”. A rangsor elején 89%-kal a természet és a tájak megtekintése és élvezete áll, ezt követi 85%-kal a kirándulások tétele, majd 73%-kal városok meglátogatása. További tevékenységek a nyaralások során a családi együttlét és a kulturális igények kielégítése. A Magyarországra utazó keletnémetek körében ez a rangsor némileg megváltozik. Az élen 84%-kal a kirándulás áll, második helyen pedig a családdal együtt végzett közös tevékenységek. A legkevésbé a városok megtekintése és a kulturális érdeklődés jellemző.

6. Konklúzió

A felmérés alapján az alábbi hat lényeges tanulság vonható le a marketingre és PR-re vonatkozóan:

1. A hazánkba utazó keletnémet turisták számára a legfőbb értékesítők az utazási irodák és maguk a szálláshelyek.
2. Új trendek figyelhetők meg a potenciális utazókat illetően; növekszik a fiatalabb középkorosztály és a munkanélküliek aránya.
3. A keletnémet turisták nyaralásuk során elsősorban kirándulni szeretnek és különböző helyeket megtekinteni. Ezért nem csak a fő üdülési térségekre kellene koncentrálni a marketing tevékenységet, hanem az azokhoz közel és távolabb fekvő környezetre is.
4. A magyar gyógyturizmusnak jó hírneve van, mind az árakat, mind a szolgáltatásokat és az orvosi ellátás színvonalát tekintve. Ezt a szegmenst a keletnémet piacon is tovább lehetne még erősíteni.
5. A szülők nélkül utazó gyermekek és ifjúság potenciális célcsoportot jelentenek. Magyarország közeli fekvése, kedvező árai, ifjúsági programjai miatt jó adottságokkal rendelkezik ezen célcsoport fogadására. A szülők általában tudni szeretnék, kivel, hova utaznak gyermekeik. Az üdülőhelyek ezért megfelelőnek bizonyulnak az ő elhelyezésükre. Eddig a gyermekek és iskolások utaztatását kizárólag kereskedelmi és nem kereskedelmi utazásszervezők intézték.
6. Magyarország imázsa döntően pozitív. Az alábbiakban néhány tanács következik hazánk marketing, reklám és PR tevékenységét illetően (a REISEBAROMETER ’99 asszociációs tesztjének eredményeiből): •

• A keletnémetek jól ismerik hazánkat, ami a főbb turisztikai célpontokat (Budapest, Balaton) illeti. A jól hangzó kliséket, mint a pusztaromantika, paprika, opera, cigányzene, csárdás, általában azok említik, akik még nem jártak Magyarországon. Országos propagandánknak elsősorban a turisztikai előnyökre kellene jobban koncentrálnia, a kedvező árakra, jó minőségű szolgáltatásokra, a vendégszeretetre, gyermekszeretetre. Egy lehetséges szlogen: „Magyarország – Európa fürdője”.
• Meglehetősen sok negatív asszociáció merült fel a Balatonnal kapcsolatban. A víz minőségének ellenőrzésén és a felmérési eredményeken alapuló PR hozzájárulhat egy kedvezőbb és reálisabb kép kialakulásához.
• A keletnémetek számára nyaralásuk során fontos az emberi tényező. Hazánk ebben a tekintetben előnyt élvez, mert alapvetően vendégszerető nép vagyunk.
• Az előző évhez hasonlóan a REISEBAROMETER ’99 most is kimutatta, hogy Magyarország, a keletnémetek számára fontos és hagyományos úticél, még rengeteg „ködös foltot” rejteget. A standard desztinációk (Budapest és Balaton) ismertek és ez a következő években aligha fog megváltozni. Vannak azonban eddig kevésbé ismert régiók, melyek néhány potenciális vendég kikapcsolódási igényeit is biztosan kielégíthetik.