MONITOR

Az Oroszországi Föderáció


A Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatóságának országtanulmány-sorozata
Összeállította: Dr. Nemes Andrea – Halassy Emőke

1. Általános információ Oroszországról

1.1. A JELENLEGI TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZET

Az elmúlt évben az Oroszországi Föderáció helyzetének két legjellemzőbb vonása az állandó belpolitikai harc és a súlyos pénzügyi-gazdasági válság volt.3 Bár az orosz gazdaság nem egy komoly krízist átélt már 1991 óta, a mostani minden eddiginél mélyebb.4

A GDP 1998-ban 4,65%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban és az 1989. évinek csak 55%-át érte el. A költségvetési deficit a GDP 3,2%-át tette ki az év végén. Az ipari termelés 5,2%-kal volt alacsonyabb, mint 1997-ben. A külkereskedelmi forgalom 17,3%-kal csökkent, ezen belül az export 17,7%-kal (70 Mrd USD-re), az import 16,9%-kal (44 Mrd USD-re).3

1. tábla

ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓRÓL

Főváros

Moszkva

Népesség

147,1 millió fő

Városi népesség

73%

Terület

17.075.400 km2

Népsűrűség

8,7 fő/km2

Forrás: Market Analysis on the Russian Market – ETC, 1999

A középosztályt rendkívül súlyosan érintette a válság: fizetésük – a dollárhoz viszonyítva – elértéktelenedett, megtakarításaikat elsöpörte a bankválság, munkanélküliségük nőtt. A gazdagok kevésbé jártak rosszul, mivel fizetésüket a dollárhoz kötötték, tengerentúli befektetéseik keményvalutában vannak, bankszámláikat pedig dollárban vezetik. Így a társadalom polarizációja tovább nő. A válság jelentősen megváltoztatta az orosz fogyasztói szokásokat és a kiskereskedelmi piac dinamikáját.4 A turizmusra a krízis olyan hatással jár, hogy a fejlődés mozgatórugóját jelentő középosztály visszafogja utazásait, a gazdagok viszont továbbra is utaznak.4 (A GDP, a munkanélküliség és az átlagos jövedelem alakulását az 1., a 2. és a 3. ábra mutatja)

1. ábra

Forrás: Goskomtat

2. ábra

Image15.gif (3957 bytes)

Forrás: Goskomstat

3. ábra

Image16.gif (7025 bytes)

Forrás: *Goskomstat **GfK Omnibus

A krízis feloldására válságkezelő programot (Intézkedési tervet) fogadott el az orosz kormány, amelyet 1998 legvégén tettek közzé.3

1.2. AZ OROSZ-MAGYAR KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK

A válság következtében 1998-ban Magyarország részesedése az Oroszországi Föderáció importjában 1,8%-ról 1,5%-ra esett vissza. Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok súlya Magyarország exportjában 1997-ben 5,1%-os volt, ami a krízis miatt 1998-ra 3%-ra csökkent. Importunkból Oroszország 6,5%-kal részesedett a múlt évben. Így partnereink sorában az export tekintetében a 8., import tekintetében a 4. helyen áll. Magyarország az Oroszországi Föderáció importjának 1,5%-át adja, és exportjából 2,4%-kal részesedik. Egyes ágazatok erősen az orosz piacra orientáltak, így a zöldség- és gyümölcskészítmények, az italok, az étolaj, a gyógyszeripari termékek kb. egyharmadának még a válság ellenére is az Oroszországi Föderáció a felvevő piaca. A két ország egymás piacán történő tőkebefektetéseinek mértéke továbbra sem jelentôs.3

2. Az Oroszorsgi Föderáció turizmusának jellemzői, trendjei

2.2. A TURIZMUS JELENTÔSÉGE AZ OROSZ GAZDASÁGBAN

Az orosz turizmus 1995-ben elfogadott hosszútávú fejlesztési tervének ("Az Orosz Föderáció turizmusának fejlesztése") első szakasza az elmúlt esztendővel befejeződött. Az időszakot a finanszírozáshoz szükséges eszközök hiánya jellemezte.

Az Orosz Szövetségi Bank adatai szerint a fizetési mérleg idegenforgalmi fejezetének passzívuma 4,2 Mrd USD összegre, azaz 41,6%-ra csökkent a beutazó turizmus növekedése következtében. A Statisztikai Állami Bizottság jelentése szerint a szállodák bevételei meghaladták a 8 Mrd dollárt, amely összegből 7 Mrd dollár külföldi vendégektől származó bevétel volt.

A krízis hatására a szakma a belföldi turizmus felé fordul. Jelentős tőkekoncentráció megy végbe az utazási szakmában.5

2.3. AZ OROSZ KIUTAZÓ TURIZMUS

A korábbi évek növekedési ütemétől eltérően 1998-ban a növekedés nem csak megtorpant, hanem az eredmények 20%-kal elmaradtak az előző évitől a pénzügyi válság következtében. A potenciális közönség egyharmada utazik turisztikai céllal külföldre. Ez egybevág a Magyarországra látogatók motivációival.5 (lsd. 2. tábla)

2. tábla

 

AZ OROSZ ÁLLAMPOLGÁROK KIUTAZÁSA 1993-98 KÖZÖTT (EZER FŐ)

Év

Összes kiutazás

Előző év %-ában

Ebből turista

Előző év %-ában

1993

9.181,4

221%

1.683,6

139%

1994

10.204,5

111%

2.555,6

156%

1995

21.331,3

209%

2.606,5

102%

1996

12.260,5

58%

3.508,8

135%

1997

11.181,7

91%

4.142,9

118%

1998

11.711,1

105%

3.330,2

80%

Forrás: a Magyar Turizmus Rt., Moszkvai Képviselet összeállítása

A szervezett turizmusban összesen 3,3 millió orosz állampolgár vesz részt, ami az összes kiutazó 38,6%-a. Az 1997. év eredményeihez képest a csökkenés 20,4%, abszolút számokban 832.800 fô.5 A szervezett orosz kiutazás adatait a 3. tábla mutatja.

3. tábla

 

SZERVEZETT* OROSZ KIUTAZÁS 1998-BAN (EZER FŐ)

Sorrend

Ország

1997

1998

Változás %-ban

1.

Kína

647

536

-17,20

2.

Törökország

738

463

-37,20

3.

Lengyelország

402

356

-17,30

4.

Finnország

458

285

-37,70

5.

Spanyolország

203

210

+3,60

6.

Emirátusok

189

130

-31,10

7.

Németország

129

127

-1,40

8.

Olaszország

144

110

-23,00

9.

Ciprus

127

108

-14,40

10.

Görögország

124

89

-27,90

11.

Bulgária

157

82

-47,40

12.

Egyiptom

53

73

-37,30

13.

Csehország

51

65

+26,10

14.

Franciaország

63

63

+0,03

15.

Svédország

29

39

+32,6

16.

USA

27

36

+32,90

17.

Thaiföld

33

29

-10,60

18.

Izrael

46

29

-36,20

19.

Anglia

25

25

+0,30

20.

Magyarország

22

24

+11,2

*Utazási irodák közvetítésével
Forrás: a Magyar Turizmus Rt., Moszkvai Képviselet összeállítása

2.4. A EUROPEAN TRAVEL COMMISSION* TANULMÁNYA AZ OROSZ KIUTAZÓ SZABADIDŐS TURISZTIKAI PIACRÓL4

A tavalyi év, 1998 folyamán az ETC egyik legfontosabb kutatási területének Oroszországot választotta. A kutatás tárgyának, céljának, módszerének pontos meghatározására, a tendereztetésre és a nyertes pályázóval való folyamatos kapcsolattartásra ötfős team alakult, amelynek tagjai Leslie Vella (Málta), John Geissler (Svájc), Bettina Kuprian (Ausztria), Tom Ylkänen (Finnország) és Dr. Nemes Andrea (Magyarország) voltak. A tendereztetés alapján a kutatást az IPK International müncheni székhelyű vállalat végezte, alvállalkozója a GfK Russia MR volt.

A kutatás célja az volt, hogy az ETC országos turisztikai marketing szervezeteinek az Oroszországi Föderációban folytatandó jövőbeli marketing munkáját naprakész információkkal alapozza meg, lássa el. A tanulmány a következô lépésekből állt:

  • Csoportos interjú az orosz lakosság kiutazó szabadidős magatartásának megfigyelésére, a szabadidős motiváció és az utazási döntés okainak meghatározására.
  • Reprezentatív lakossági kutatás az orosz lakosság jövőbeli utazási szándékának meghatározására extrapolációs bázison.
  • Az orosz múltbeli utazók és az orosz potenciális szabadidős utazók körében speciális kutatás végzése részletes információgyűjtés céljából a külföldi utazásokat és a jövőbeli utazási terveket illetően.
  • Az utazási irodák és utazásszervezők vizsgálata az orosz utazási piacról és javaslataik a nemzeti turisztikai képviseletek munkájával kapcsolatban az orosz piacon.

Fenti kutatási lépéseket az IPK International a European Travel Monitor adatbázisa alapján az orosz kiutazó piac 1995-1997 közötti eredményeinek speciális kiértékelésével és az orosz politikai, gazdasági és társadalmi élet helyzetelemzésével egészítette ki. A szabadidős kiutazásra vonatkozó vizsgálati eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze. (A részletes kutatási anyag megtalálható a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Termékfejlesztési Igazgatóságán. )

A kutatás szerint napjainkig az orosz lakosság csak igen kis része volt nyaralni Oroszországon és a CIS országokon kívül. Az elmúlt öt évben csak a lakosság 6%-a, vagyis 7 millió orosz nyaralt a CIS országokon kívül.

Az európai utazásokat illetően az oroszok jelenleg mintegy 5 millió utazást tesznek kontinensünkre. Ezeknek az utaknak a fele szabadidős utazás, a másik fele elsősorban üzleti út. Az Európába irányuló orosz szabadidős kiutazások kb. 3 millió utazást jelentenek évente. Összehasonlításképpen, Németországból évente 60 millió, Nagy-Britanniából 30 millió, Franciaországból, Olaszországból és Hollandiából 10-10 millió szabadidős turista érkezik Európa országaiba.4

A lakosság 12%-a, vagyis 13 millió orosz állampolgár szeretné az elkövetkező három évben a CIS országokon kívül eltölteni szabadságát. Ezeknek az oroszoknak csak egy része, vagyis kétmillió fő tartozik az "erős mag" potenciálhoz, azokhoz, akik már biztosan eldöntötték, hogy szabadságukat az Orosz Föderáción kívül töltik el. A fennmaradó 11 millió fő a "gyenge mag" potenciálhoz tartozik, akik még nem döntöttek biztosan szabadidős terveiket illetően. Ennek a csoportnak az utazási döntését erősen befolyásolja az Oroszországi Föderáció gazdasági fejlődése.

Az oroszok legkedveltebb szabadidős utazási desztinációi Franciaország, Olaszország, Ciprus, Németország, Görögország, Spanyolország, Törökország, Finnország, az Egyesült Királyság és Bulgária voltak. A közepes utazási potenciállal rendelkező országok közé a Cseh Köztársaság, Málta, Svájc, Ausztria és Magyarország tartozik. A többi európai ország felé az orosz szabadidős utazási potenciál igen alacsony.

Az európai országok egymás versenytársai. A legfontosabb Európán kívüli versenytárs országok az arab országok (Egyiptommal együtt).

A legígéretesebb célcsoportot azok a legfeljebb ötvenéves férfiak és nők alkotják, akik magasan kvalifikáltak, saját vállalkozással rendelkeznek, magas beosztásúak, a felső és felső közép jövedelmi csoportba tartoznak, nagyvárosok lakói, Moszkvaiak, Észak-Oroszországban vagy Oroszország dél-európai részén laknak.

A legnagyobb piaci szegmenst a szabadidős utazás jelenti az Oroszországi Föderációban, és nem a konferencia vagy az incentive utazás.

Az elmúlt öt évben az oroszok átlagosan 2,1 szabadidős utazást tettek. Ez azt jelenti, hogy az orosz kiutazók nem minden évben, hanem csak 2-3 évente utaznak.

Az egyes országok újbóli meglátogatásának szándéka igen alacsony. Döntően azokat az országokat választják a következő utazási célpontnak, ahol előzőleg még nem jártak.

Az orosz kiutazó piac alapmotívuma egyrészt "a tenger, a napfény és a meleg klíma", másrészt pedig új országok és a helybeli lakosság életmódjának megismerése, a szabadidő gyönyörű környezetben való eltöltése. Az utazási döntést ezek az alapmotívumok határozzák meg elsősorban.

Az orosz szabadidős utazókat alapvetően két fő kategóriába sorolhatjuk külföldi szabadidős utazásaik alapján:

  • a városnézés-orientált szabadidős utazó
  • és a napfény- és tengerpart-orientált szabadidős utazó kategóriába.

A csoportok megoszlása körülbelül 50-50%. A napfény- és tenger-orientált utazók is szívesen vesznek részt városnézéseken. A jövő utazási piacát ez a két fő típus fogja meghatározni. A többi típus jelentősége csekélynek mondható az egyéni utazások piacán.

Az alapszükséglet valaminek a megtekintése, új országok meglátogatása, ahol eddig még nem jártak, meleg helyre történő elutazás. A "napfény- és tengerpart-orientált" szabadidős csoport számára a tenger és a homok határozza meg elsősorban a döntést.

A külföldi utazások elsősorban repülővel vagy repülővel és busszal történnek, középkategóriájú szállodákat vesznek igénybe, és elsősorban a felnőttek utaznak, kevésbé a gyerekek. Csúcsszezonnak a nyári hónapok számítanak júniustól augusztusig.

Az orosz kiutazók körülbelül 1.000 US-t költenek személyenként, és ennek az elköltését tervezik utazásra a jövőben is külföldi útjaik alkalmából. Legutolsó útjuk során körülbelül 550 USD-t költöttek el az Oroszországi Föderációban (az utazás előtt) és körülbelül 480 USD-t az utazás során. Az utazók csak igen kis része költ többet, mint 100 USD-t éjszakánként külföldön.

Utazásaikat előre foglalják le, csak igen kis százalék utazik el előfoglalás nélkül. Az utazásszervezők és az utazási irodák szolgáltatásait a szabadidős utazók körülbelül 80%-a veszi igénybe. A jövőben az orosz szabadidős utazók a package utazásokat (csoportos vagy egyéni) fogják preferálni, s az utazásokat utazási irodáknál foglalják le.

Az utazási döntést erősen befolyásolja a barátok és rokonok véleménye és az utazásszervezôk, utazási irodák utazási ajánlatai. A barátok, rokonok és az utazásszervezők katalógusai után az utazási irodák ajánlásai a legfontosabb információs források az Oroszországi Föderációban.

Az utazni szándékozók több információt szeretnének kapni (elsősorban városlátogatási lehetőségekről és árszínvonalról) más információforrásokon keresztül is. Információforrásként említették például az útikönyveket, a turisztikai hivatalokat, az újságcikkeket, az utazási műsorokat, filmeket a TV-ben és a rádióban, a nyomtatott hirdetéseket a médiában, és a TV-reklámokat.

Az orosz kiutazók elvileg elégedettek külföldi utazásaikkal. A problémák a szervezési és technikai tényezőkkel, vagy az utazás költségeivel, árával függnek össze.

A múltbeli utazókkal lefolytatott interjúk megerősítették, hogy az orosz kiutazó piac növekedése csak akkor lehetséges, ha a potenciális első alkalommal utazni szándékozók realizálják tervezett utazásaikat. A múltbeli utazóknak csak kétharmada tervez utazást az elkövetkező három évben.

A szabadság külföldi eltöltésének legfőbb befolyásoló tényezője pénzügyi eredetű. A rubel/dollár árfolyamának kedvezőtlen alakulása a legfőbb gátló tényezője az utazási szándék realizálásának.

Az utazásszervezőkkel és az utazási irodákkal lefolytatott interjúk feltételezték, hogy az utazási piac az elkövetkező három évben stagnálni vagy visszaesni fog. A pesszimista vélemények legfőbb oka a tavaly nyáron kezdődött gazdasági válság volt. Az utazásszervezők és utazási irodák véleménye szerint ez a krízis a korábbiaknál jóval tovább fog tartani. A legtöbb utazásszervezőt direkt érintette a válság, és értékesítésében csökkenést regisztrált.

Európa az orosz piac minden érdeklődését ki tudja szolgálni. A legjobb értékesítési lehetőségei az 599 US/fő ajánlatoknak vannak az orosz piacon. A második (kisebb) piaci szegmens a drágább utakat is igénybe veszi, amelyek ára az 1.000 USD-t is meghaladja fejenként. A krízis következtében a drágább kategóriájú termékek kereslete fog csökkenni, az olcsóbb ajánlatok iránt viszont nőni fog a kereslet.

Az orosz utazási irodai ügyfelek rengeteg információt és tanácsot kérnek utazási döntésük meghozataláig. Kritikus fogyasztók, akik leellenőrzik az ajánlatokat és panaszkodnak, amennyiben problémáik merülnek fel. Az utazásszervezők és az utazási irodák az orosz utazókat kevésbé tartják desztináció-hűnek.

Szignifikáns változások nem várhatók a jövő célcsoportját illetően. Elsősorban a gazdag, vagyonos emberek fognak utazni. Újonnan feltűnő célcsoportot nem említettek.

Az orosz utazásszervezők és az utazási irodák egyre növekvő mértékben igénylik a nemzeti marketing szervezetekkel történő együttműködést, a fogyasztók pedig a fogyasztóorientált reklámot és -PR tevékenységet.

Az orosz piac a főbb európai küldő országokhoz viszonyítva közepes méretű piacnak tekinthető és ez a közeljövőben nem fog változni. Jelenleg a legfontosabb feladat, hogy az eddig megszerzett piacrészesedést ne veszítsük el.

Az orosz piac meghódítására a kiindulópont az utaztatási szakma, az utazásszervezők és az utazási irodák. A nemzeti turisztikai szervezeteknek piaci pozíciójuk erősítése céljából kapcsolataikat velük kell erősíteniük. A legjobb eredményt az utaztatási szakma értékesítés-orientált támogatásával lehet elérni. Ez az utazási ajánlatok részletes kidolgozását és terjesztését jelenti a személyes kapcsolatok kialakításával, ápolásával együtt. A munka másik súlypontja az utazási irodai alkalmazottak országspecifikus ismereteinek javítása. A tanulmány eredménye azt mutatja, hogy az utazási irodai alkalmazottaknak döntő szerepük van az utazási döntés meghozatalában, ezért különös hangsúlyt kell fektetni ismereteik elmélyítésére az egyes desztinációkat illetően.

A fogyasztókhoz szóló információs anyag eljuttatásában az utazási irodák nagy segítséget nyújtanak. Az információs anyagok postai úton történő eljuttatása a postai infrastruktúra fejletlensége miatt nehézkes.

Az orosz piacon a turisztikai kereskedelmi tevékenység alapfeltétele, hogy a nemzeti turisztikai hivatal közeledjen a turisztikai szakmához, tegye meg az első lépést a kapcsolatok kiépítésére.

Hosszú távon az Internet jelentős reklám és információs eszközzé válhat az orosz piacon. Annak ellenére, hogy a telefon igen ritka az országban, feltehető, hogy azok között, akik gyakran utaznak, igen elterjedt. Az Internet mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a reklámra, a fogyasztók igénylik ezt. A reklám üzenetének a városlátogatásokra és a napfényre, tengerpartra kell irányulnia.

Az ETC kutatása szerint a krízis utáni utazási piac a következőképpen alakul 2005-ig4:

  • Az idei csúcsszezon kezdetéig a kivárás jellemzi majd a piacot, amely az utazási irodák és a touroperátorok koncentrációjához, és a szektor konszolidációjához és racionalizálásához vezet.
  • A nyár végére a helyzet javul és a korábbi trendek ismét megjelennek, habár alacsonyabb szinten.
  • Az utazási motivációk nem tűntek el, a gazdasági lehetőségek azonban behatárolják a desztináció kiválasztását.
  • A gazdag rétegek továbbra is utaznak, talán végig a krízis alatt. A középosztály azonban még inkább elszegényedik, s ezért a turizmus piacának növekedési üteme lelassul.
  • A trend 2000-re áll vissza, amikor a turizmus ismét növekedésnek indul azoknak a motivációs és gazdasági tényezőknek köszönhetően, amelyek a válság előtt alakultak ki.

3. Az orosz-magyar turisztikai kapcsolatok

3.1 A MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZÔ OROSZOK UTAZÁSI SZOKÁSAI

A Magyarországra érkező külföldiek utazási szokásairól a Gazdasági Minisztérium megbízásából, Phare támogatással, a GfK készített tanulmányt, ennek legfontosabb, orosz vonatkozású megállapításait az alábbiakban közöljük.1

A felmérés során 174 oroszországi lakhelyű turistát kérdeztek meg. Több mint 60%-uk személygépkocsival, egynegyedük autóbusszal és kb. 6%-uk repülőgéppel érkezett. Vasutat mindössze 4%-uk vett igénybe. A megkérdezettek 32%-a üdülni, 28%-a hivatalos, üzleti ügyben, 9-9% konferenciára, illetve rokonlátogatóba, 8%-a hobbi/sport miatt, 5-5% munkavégzés, illetve gyógyüdülés céljából jött. Bevásárolni csak 3,4%-uk érkezett. A válaszadók túlnyomó többsége nem először járt Magyarországon. Több mint egyharmaduk félévente jár hozzánk, 22%-uk évente, 23%-uk pedig két-három havonta. A havonta vagy gyakrabban Magyarországra látogatók 9%-ot tettek ki. A megkérdezéskori látogatás alkalmával a megkérdezettek több mint fele 4-7 napot töltött Magyarországon, 26% 2-3 napra érkezett 13%-a pedig csupán egy napra. A megkérdezett orosz turisták átlagosan 4,3 napot töltöttek el hazánkban. A megkérdezettek 31%-a családostul érkezett, 29%-a barátokkal, 23%-a munkatársakkal, 18% pedig egyedül. A legnépszerűbb úticél az Alföld volt (36%), melyet Budapest (28%) követett. A Balatont mindöszsze 6% említette, a körutazások aránya pedig elhanyagolható volt.

A szállásra költött összegről 33% nem nyilatkozott. Tíz- és húszezer forint között 21% költött szállásra, húsz- és negyvenezer forint között 26%, negyvenezer forint felett mindössze 2%. Az átlagos szállásra fordított kiadás 19.910 forint volt. Az étkezési kiadásokra vonatkozó kérdésre már többen feleltek. A megkérdezettek 29%-a hat- és tizenötezer forint között, és szintén 29%-a tizenötezer forint felett költött étkezésre. Viszonylag magas, 19%-os, volt az ezer és háromezer forint között költők aránya. Az utazásra fordított kiadásokról a többség nem akart vagy nem tudott beszélni. Szórakozásra, belépőjegyekre 17%-uk ezer forint alatt, 16%-uk ezer és háromezer forint között, 26%-uk pedig hatezer forint felett költött. Az összes kiadás a megkérdezettek 15%-ánál tíz- és húszezer forint közé esett, 23%-nál húsz- és negyvenezer forint közé, 24%-nál negyven- és nyolcvanezer forint közé, 10%-nál pedig meghaladta a nyolcvanezer forintot. Az átlagos magyarországi költés 37.190 forint volt. Az oroszok 37%-a vásárolt itt tartózkodása alatt nagyobb értékű tárgyat, elsősorban ajándékozás céljából.

A válaszadók 36%-a korábbi látogatás alapján, 30%-a rokonok, barátok hívására érkezett. A hirdetések 15%-ot vonzottak. Legnagyobb arányban (41%) az utazás előtt három-négy héttel döntöttek az utazásról, és 28%-ot tettek ki azok, akik öt-nyolc héttel az indulás előtt. Viszonylag magas, 13%-os volt azoknak a részesedése, akik csupán egy-két héttel korábban határozták el magukat. Magyarországon belül 61%-uk saját autóval, 18%-uk távolsági busszal utazott.

Az oroszok 37%-a ingyenes magánszálláson lakott, 28%-uk panzióban, 19%-uk szállodában és 12%-uk magánszálláson, fizetség ellenében.

3. 1 STATISZTIKÁK

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországra 1998-ban kb. 147 ezer orosz látogató érkezett, harmadannyi, mint egy évvel korábban. Csökkent - habár jóval kisebb mértékben - a kereskedelmi szálláshelyen regisztrált orosz vendégek és vendégéjszakák száma is. (lsd. 4. tábla).

4. tábla

A Magyarországra irányuló orosz turizmus legfontosabb adatai - 1998

1998

Változás 1997-hez képest

Látogatók

147.236 fő

-68,2%

A kereskedelmi szálláshelyek vendégei

72.866 fő

-9,5%

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái

247.476

-11,5%

Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken

3,4 nap

-3,2%

A szállodák vendégei

62.861 fő

-6,2%

A szállodák vendégéjszakái

193.603

-5,3%

Forrás: KSH
Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága

Az éves adatok ismeretében megkérdeztük a Magyar Turizmus Rt. külképviselôit, milyen okoknak tulajdonítják az egyes országok forgalmának változásit.* Lakatos Barnabás moszkvai képviselő az alábbi tényezőket sorolta fel, amelyek negatívan hatottak az orosz vendégforgalom alakulására:

  • a bevásárló turizmus nagymértékű csökkenése, ami - elsősorban - más desztinációk kedvezőbb összetételű és árú kínálatának elszívó hatása, az orosz importszabályozás megszigorodása miatt következett be;
  • a konkurens közép-európai országok közlekedési tarifáiban az orosz piacon alkalmazott dömping árak;
  • az orosz vállalkozók magyarországi letelepedése;
  • az 1998 augusztusában kulminált oroszországi politikai-pénzügyi válság, amely - elsősorban - a kialakulóban lévő középosztályt mint potenciális utazót sújtotta

Külképviselônk azt is megjegyezte, hogy "az orosz vendégek megközelítőleg 50%-os arányban jelennek meg, ami - más relációkkal történő összehasonlításban - figyelemre méltó sajátosság, megegyezik a holland, a finn, vagy az amerikai relációkban regisztrált arányokkal. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák teljesítésében - a fentiekből következően - az orosz beutazás az első tíz legfontosabb reláció között van. Ez a tény a szervezett turizmus motivációjának jelentős arányára és az átlagosnál jobb költéskészségre utal. A teljeskörű adatszolgáltatás még jobb jellemzőket eredményezne - képviseletünk szerint. A három-négy napos átlagos tartózkodással az előkelő ötödik-hatodik helyet foglalja el az orosz beutazó forgalom."5

A legfrissebb adatok szerint 1999 első negyedévében az orosz látogatók száma 38,7%-kal, a vendégek száma 47%-kal, a vendégéjszakák száma 45,4%-kal esett vissza. (lsd. 5. tábla) Az oroszországi külképviselet szerint a visszaesés oka, "hogy az 1998. évi válság az utazók többségét képező középosztályt érintette a leginkább, s már az év utolsó harmadában 30-50%-os forgalomcsökkenést regisztráltak. A válság idén tovább folytatódik és egyre inkább belpolitikai válsággá is válik - egyes megfigyelők szerint. A nagyfokú bizonytalanságot fokozza a jugoszláv háború, s ezt a humanitárius konvoj körüli orosz-magyar elhidegülés egyoldalú orosz interpretációja is felerősítette. A potenciális utazók ebben a helyzetben elhalasztják a veszélyeztetett térségben lévő országokba tervezett utazásukat."5

A Magyarországra irányuló orosz turizmus legfontosabb adatai
1999. január-március.

Látogatók

száma

(fő)

Index

A kereskedelmi szálláshelyek

vendégei

(fő)

Index

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái

Index

Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken

(nap)

Index

1999

Január*

7.028

-36,3%

3.395

n.a.

9.929

n.a.

2,9

n.a.

Február

6.037

-40,5%

1.933

-55,1%

5.605

-55,0%

2,9

+0,2%

Március

8.520

-39,4%

4.094

-47,5%

11.882

-44,8%

2,9

+5,0%

Január- március

21.585

-38,7%-

9.422

-47,0%

27.416

-45,4%

2,9

+3,0%

Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és fejlesztési Igazgatósága

Megjegyzés: Az 1998-as kereskedelmi szálláshelyi adatok előzetesek és nem tartalmazzák a 20 és annál kevesebb ággyal rendelkező szálláshelyek (kempingek esetében az 50 és annál kevesebb férőhellyel rendelkezők) adatait. A szervezett fizetővendéglátó-helyek adatai férőhelytől függetlenül szerepelnek az adatok között. * 1999-ben a KSH nem publikálta a januári kereskedelmi szálláshelyi adatokat, ezért azokat februári és márciusi adatokból számoltuk ki.

FORRÁSJEGYZÉK

1 PHARE turizmusfejlesztési program, turisztikai felmérés - GfK-Hungaria Piackutató Intézet, 1998

2 Központi Statisztikai Hivatal 1998 és 1999

3 Magyarország Külgazdasága 1998 - Gazdasági Minisztérium (megjelenés alatt)

4 Market Analysis on the Russian Market, 1999 - European Travel Commission

5 Összefoglaló jelentés, 1999. első negyedév - Magyar Turizmus Rt., Moszkvai Külképviselet

2.4 A European Travel Commission szervezet, amelynek a Magyar Turizmus Rt. is tagja, kiemelkedô fontosságot tulajdonít munkájában a kutatásoknak. A tagországok országos marketing szervezeteinek kutatási igazgatói évente két alkalommal találkoznak, hogy javaslatot tegyenek az éves kutatási keret felosztására. A kutatási javaslatot a költségvetéssel együtt az ETC közgyűlése hagyja jóvá.

3.1 A külképviseletek kommentárjait teljes egészében közölte a Heti Turizmus c. újság mellékleteként megjelenô Hírmondó 1999/5. száma.