Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága

A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 6,3%-kal, vendégéjszakáinak száma 7,2%-kal emelkedett.
Ezen belül a belföldi vendégek száma 9,9%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 12%-kal nőtt.
A hivatalosan regisztrált devizabevétel több mint 10%-kal emelkedett.

A TURIZMUS FORGALMA MAGYARORSZÁGON, 1999. JANUÁR-MÁRCIUS

1999 első negyedévében a külföldi látogatók száma 5,066 millió volt, vagyis 15,3%-kal csökkent 1998 hasonló időszakához képest. A magyar határátlépések száma is visszaesett az egy évvel korábbiakhoz képest: 2,095 millió magyar határátlépést regisztráltak, 19,3%-kal kevesebbet, mint tavaly.

A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FORGALMA

A kereskedelmi szálláshelyek január-márciusban 745 ezer vendéget regisztráltak, vagyis 6,3%-os növekedést értek el ebben a tekintetben. A vendégéjszakák száma 7,2%-kal nőtt és elérte az 1,980 milliót. A szállodák szobafoglaltsága országos átlagban 33,5%, volt, ugyanannyi, mint a tavalyi év első három hónapjában.
A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek öszszességében 9,8 milliárd forint szállásdíjbevételt realizáltak, ami 21%-os növekedést jelent. A külföldiektől származó 7,5 milliárd forint szállásdíjbevétel 17,6%-kal, a belföldiektől származó 2,3 milliárd forint szállásdíjbevétel 32,8%-kal magasabb az egy évvel azelőttinél. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj (forintban) átlagosan 12,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ezen belül legnagyobb mértékben a turistaszállások, valamint a két- és ötcsillagos szállodák szállásdíjai emelkedtek.

KÜLFÖLDI VENDÉGFORGALOM -
A LEGFONTOSABB KÜLDÔ PIACOK

A kereskedelmi szálláshelyeken 344 ezer külföldi vendéget regisztráltak, 2,5%-kal többet, mint 1998 első negyedévében, a külföldi vendégéjszakák száma hasonló mértékben, 3%-kal emelkedett, s így 1.003 ezer éjszakát tett ki. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2,9 nap volt. A szállodák és a panziók adták a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 98%-át. A szállodák külföldi vendégeinek és vendégéjszakáinak száma egyaránt 2,6%-kal nőtt. Ezen belül jelentősen, 26, illetve 19%-kal emelkedett az ötcsillagos szállodák külföldi vendégeinek és vendégéjszakáinak száma. Kissé csökkent viszont a háromcsillagos hotelek külföldi forgalma. A panziók külföldi vendégeinek száma 12,8%-kal, külföldi vendégéjszakáinak száma 21%-kal emelkedett. A turistaszállások külföldi forgalma felére esett vissza, miközben az ifjúsági szállásoké megduplázódott. A kempingek is növekedést könyvelhettek el.
A külföldi vendégéjszakák 66%-át az Európai Unió országaiból érkezők adták az első negyedévben. AZ EU vendégéjszakáinak száma az átlagnál nagyobb mértékben, majdnem 8%-kal emelkedett és 661.379 vendégéjszakát tett ki. Tartózkodási idejük is magasabb volt az átlagnál: 3,3 nap.
Az összes külföldi vendégéjszaka 29%-át adó németek 293 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, 6,3%-kal többet, mint tavaly január-márciusban. A németek átlagos tartózkodási ideje 4,1 nap volt.
A vendégéjszakák számát tekintve :

• Németországot Ausztria (110 ezer),
• Olaszország (67 ezer), az
• Amerikai Egyesült Államok (55 ezer),
• Nagy-Britannia (50 ezer),
• Jugoszlávia (33 ezer),
• Oroszország (27 ezer),
• Finnország (26 ezer) és
• Franciaország (26 ezer) követte.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák :

• Törökország (+113,1%),
• Finnország (+76,7%),
• Szlovákia (+38,5%),
• Spanyolország (+31,9%),
• Bulgária (+23,1%),
• Japán (+20,9%) és Görögország (+20,8%) esetében kiugróan megnövekedtek,
• Oroszország (-45,4%),
• Szlovénia (-41,6%),
• Csehország (-26,1%),
• Kanada (-12,7%) és Ukrajna (-8,6%) esetében viszont jelentősen csökkentek. (ld. 1. tábla)

 
AZ MAGYAR TURIZMUS RT. KÜLKÉPVISELETEINEK KOMMENTÁRJAI

A KSH márciusi idegenforgalmi statisztikáit a Magyar Turizmus Rt. külképviselői – a hagyományoknak megfelelően – magyarázatokkal, kommentárokkal látták el, amelyeknek rövid kivonatát az alábbiakban közöljük.
Ausztriából a zord időjárási viszontagságok és Koszovó ellenére töretlenül folytatódik a tavaly októberben először tapasztalt trend, hogy dinamikusan, havonta rendszeresen 10%-kot megközelítő értékben növekszik a kereskedelmi szálláshelyeket igénybevevő osztrák turisták száma. A német nyelvterületi kampány nagyközönségre efficiensen ható „pull-stratégiája” egyértelműen serkenti a turisztikai célú utazásokat.
A BENELUX államok területén februárban iszonyatos időjárás volt, senki nem indult útra. Február végén a „krókusz-vakációra” mindenki elindult síelni és jött a lavinaveszély, ami a környező országokban tombolt, így aztán még véletlenül sem mert senki Magyarország irányába útra kelni. Március közepétől pedig a koszovói válság érezteti hatását.

Érdekes dolog, hogy a cseh touroperátorok és utazási irodák nem igazolták vissza a csehországi kedvezőtlen mutatókat. Tény viszont az, hogy a január-februári útviszonyok egyáltalán nem kedveztek a csehek utazásainak, ui. a fő közlekedési eszköz a csehek esetében magyarországi úticél esetén a személygépkocsi. Az évek óta hiányzó hóból sem volt hiány idén, így aki csak tehette, síelni indult belföldön.
Az Észak-Európából származó beutazó forgalom 80%-át kitevő repülőgépes forgalom – a légitársaságok egyöntetű véleménye alapján – mintegy 30%-kal emelkedett mind a négy piacon. A svéd piac a legerősebb, a legfizetőképesebb a négy közül. A finn forgalom erőteljes növekedése az általános keresletnövekedésnek, kiutazó forgalom-növekedésnek, illetve a Magyarország iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődésnek köszönhető.
Az év két első hónapjában a francia turisták érdeklődése Magyarország iránt lanyhult. A forgalmat az üzletemberek és befektetők utazásainak száma növelte, márciusban pedig már a turisták is nagyobb számban utaztak Magyarországra.
A japán vendégéjszakák idei dinamikus növekedésében komoly szerepe volt a februári szapporói jégfesztiválnak, a hóból felépített budai várnak, valamint a budapesti előszezonban rendezett sikeres zenei eseményeknek.
Az első negyedévben a lengyel látogatók számának mérséklődése (miközben a vendégek száma nőtt) a csökkenő lengyel tranzitforgalmat tükrözi, amely a koszovói válság hatására minden bizonnyal még jobban vissza fog esni. A turisták körében a rövid városlátogató túrák kerültek előtérbe a hosszabb idejű tartózkodással szemben.

A londoni képviselet az 1999. év első negyedévében igen intenzív PR-munkát folytatott, ez és NATO tagságunk híre egyértelműen pozitívan alakította imázsunkat és ismertségünket, s mindez tükröződött a statisztikai mutatókban is. A jugoszláviai háború miatt nincs lemondás, a britek „edzettek”, a képviselet reméli, hogy tartani tudja a „hagyományos” 10%-os évi növekedési ütemet. A német vendégéjszakákat tekintve relatíve erős 1998. első negyedévre még 6,3 százalék plusz nagyon kedvező. A magyarországi devizabevételek kedvező alakulásában szerepet játszott a kedvezőbb német vendégkör is: a kongreszszusi turista, üzletember, városlátogató és kulturális érdeklődésű turisták aránya jobb az éves átlagnál.
Március és április döntő részben mindig az olasz beutazások időszaka volt. Ebben az évben a diákok főleg Párizsba, Londonba és Spanyolországba utaztak. A diákok külföldre utazása általában csökkent, így Budapest visszaesése még inkább érthető.
Az 1998. évi válság az orosz utazók többségét képező középosztályt érintette a leginkább, s már az év utolsó harmadában 30-50%-os forgalomcsökkenést regisztráltak. A válság tovább folytatódik és egyre inkább belpolitikai válsággá is válik. A nagyfokú bizonytalanságot fokozza a jugoszláv háború, s ezt a humanitárius konvoj körüli orosz-magyar elhidegülés egyoldalú orosz interpretációja is felerősítette.

A gazdasági válság elmélyülésének hírére a román kiutazók száma az első negyedévben szignifikánsan csökkent. A tendenciát erősítette a román lej (ROL) leértékelésének várakozása, mely végül nem következett be. A kilátásba helyezett kurd támadások híre, majd a jugoszláviai események szintén negatívan hatottak a kiutazó kedvre. Március folyamán bebizonyosodott, hogy a csökkenés mértéke kisebb lesz a várakozásokhoz képest, az utazási piac fokozatosan magához tér.
A februári hóviharok és lavinaveszély visszafogta a svájciak utazási kedvét is, sokakat eltérített utazási szándékától. Márciusban ugyanakkor a koszovói válság hatása még nem volt érezhető. A svájci vendégek számának kedvező alakulását a kiállítások és a marketingmunka alapozta meg. A szürke gazdaság sokakat elvisz a svájci vendégek közül.

Az ukrán látogatók számának csökkenése mindenek előtt a bevásárló turizmus általában vett, de a vámszabályok további szigorodása és a lelassult vámeljárási gyakorlat következtében attól is erőteljesebb mértékű visszaesésében keresendő. A kereskedelmi vendégéjszakák csökkenése viszont egyértelműen a koszovói és NATO események média által a lakosságra gyakorolt negatív hatásainak eredménye.
Az Észak-Amerikából érkező forgalom az év első negyedévében a tavalyihoz igen hasonlatosan alakult. Még nem érződik a NATO Jugoszláviába történő beavatkozása miatti nagymértékű visszaesés. Ebben az időszakban az utasok többsége üzleti célból illetve rokonlátogatási céllal utazik az Egyesült Államokból illetve Kanadából. A kanadai forgalom csökkenése februárban egy tavaly februári valószínűleg nagyobb rendezvény miatti felfutás után tűnik jelentősnek a viszonyításban, amely az egész éves forgalmat azonban érzékelhetően nem befolyásolhatja.

BELFÖLDI VENDÉGFORGALOM

1999 első negyedévében 401 ezer belföldi vendég fordult meg a kereskedelmi szálláshelyeken, akik 977 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 9,9%-os, illetve 12%-os növekedést jelent. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2,4 nap volt. A szállodák belföldi vendégeinek száma átlagosan 11,1%-kal, belföldi vendégéjszakáinak száma 14,4%-kal emelkedett. Az ötcsillagos és a négycsillagos szállodák belföldi vendégéjszakái 60,8, illetve 68,1%-kal bővültek. A panziók belföldi forgalma is jelentősen nőtt: a vendégek száma 13,4, a vendégéjszakák száma 25,9%-kal emelkedett. A kempingek belföldi vendégeinek száma majdnem duplájára nőtt, a belföldi vendégéjszakák száma viszont negyedével csökkent.

A TURIZMUS DEVIZAFORGALMA, 1999. JANUÁR-MÁRCIUS

A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált kumulált adatok szerint az első negyedévben a turizmusból származó devizabevétel 469 millió USD volt (+10,4%), a devizakiadások 239 millió USD-t tettek ki (–2,8%). Az idegenforgalmi egyenleg 230 millió USD volt, tavalyhoz képest 27,8%-kal nőtt (ld. 2. tábla)

2. tábla