Tartalom

REFLEKTOR

         

EGY NEMZET ÉS A VILÁG ÖRÖKSÉGE
SZENT MÁRTON HEGYÉN

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Szerző: Nyíri Zsuzsa, INN-SIDE Tanácsadó Kft.

Előzmények

Világörökségnek lenni megtiszteltetés. Huszonhét évvel ezelőtt, 1972-ben az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetének konferenciáján fogadták el a világ kulturális, természeti örökségeinek védelméről szóló egyezményt és egyidejűleg létrehozták az UNESCO Világörökség Bizottságát és Jegyzékét. Az első elgondolás szerint, a jegyzékre kerülhet a világ 500 olyan kulturális, építészeti, vallástörténeti és természeti értéke, amelyek a szigorú kritériumoknak megfelelnek és méltók a nemzetközi megbecsülésre. Jelenleg már 552 világörökséget tartanak nyilván (1998. november).
Magyarországon 1985. október 15-én hirdették ki az egyezményt. A listára kerülésért pályázni kell. Ezt Magyarországon először Hollókő tette meg és a felföldi népi építészeti jegyeket hordozó élő falu 1987-ben világörökségi listára került. Még ugyanabban az évben Budapest, a két Duna-part panorámája és a Várnegyed is védelem alá kerülhetett, majd 1995-ben az Aggteleki és szlovák karszt barlangjai, alig három éve pedig, 1996-ban, a Pannonhalmi Bencés Főapátság érdemelte ki az elismerő címet.
Az Országos Idegenforgalmi Bizottság 1997 tavaszán hozott döntése alapján, el kellett készíteni Magyarország négy Világörökségének turisztikai hasznosítási tervét. A döntés hátterében az a tény állt, hogy az ország kiemelt kultúrtörténeti és természeti értékei jelenleg nem hasznosulnak kellőképpen a turisztikai piacon. A Budavári Palota, mely egy ország turisztikai szimbólumává vált, maga is jelentős fejlesztéseket igényel. A többi három Világörökségünk is mindennapjait élő helyszín, intézmény, ahol, habár a turizmus is jelen van, koránt sem szignifikáns elem. Minden világörökségi helyszínünkben olyan kihasználatlan potenciálok vannak, melyek feltárása és hasznosítása elősegítheti az eredményesebb piaci értékesítést, ezáltal gazdagítva az ország turisztikai kínálatát, magasabb idegenforgalomból származó bevételt biztosítva a helyszíneknek és vállalkozói lehetőséget nyújtva a környező lakosság számára.
1997 júniusában az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium Turizmus Főosztálya termékfejlesztési pályázatot hirdetett, melynek elbírálása során a következő pályázók váltak jogosulttá arra, hogy a terveket elkészítsék:

 

  • Budapest, Duna-part és Várnegyed:
    Szemrédi Turizmus Tanácsadó Kft. és Budavári Önkormányzat Művelődési Háza által létrehozott konzorcium

  • Pannonhalmi Bencés Főapátság:
    A DHV Magyarország Kft. és az Inn-Side Tanácsadó Kft. által létrehozott konzorcium

  • Hollókő:
    Veszprémi Egyetem, Turizmus Tanszék

  • Aggteleki karszt és barlangjai:
    Inn-Side Tanácsadó Kft. és a RÉGIÓ Ózdi Szerkezet Fejlesztő Kft. által létrehozott konzorcium.

A tervezők azt a feladatot kapták, hogy olyan turisztikai hasznosítási terveket készítsenek, melyek pontos helyzetfeltáráson alapulnak, évekre lebontva meghatározzák a turisztikai hasznosítás módját, a végrehajtás mikéntjét és a fejlesztés becsült költségeit. A hasznosítási tervek azért születtek, hogy szakmailag megalapozott, átfogó fejlesztések történjenek. 1998 decemberére a négy Világörökség turisztikai hasznosítási terve elkészült.
A fejlesztési feladatok számbavétele és kidolgozása után kiderült, hogy azoknak csak egy része tartozik a Turisztikai Célelőirányzat felhasználhatóságának hatókörébe. A turizmus interszektorális jellegének megfelelően, a fejlesztések döntő többsége csak több tárca, hatóság, önkormányzat és polgári szerveződés együttműködésével és finanszírozásával valósítható meg. Ennek érdekében az elkészült tervek az Országos Idegenforgalmi Bizottság elé kerülnek. A Bizottság dönt abban, hogy milyen ütemben, mekkora éves ráfordítással és milyen szervezet koordinálása mellett történhetnek az elsősorban állam által finanszírozott fejlesztési beruházások.
Világörökségeink fejlesztése nemcsak az egyes helyszínek, hanem a régió és az egész ország érdeke. A fejlesztések generálta eredményekből nemcsak a turizmus, hanem közvetve vagy közvetlenül más gazdasági ágak is profitálnak.

Szent Benedek regulája szerint

A bencés rend alapítója, Nursiai Benedek, 529-ben monostort alapított Monte Cassinón (Olaszország) és Regulát írt istenkereső társai számára. A Regula a szerzetesek szabálykönyve, mely 73 pontba szedve szabályozza a rend mindennapi életét, kötelező viselkedési formáját. Olyan időtlen normákat tartalmaz, melyek a ma embere számára is értelmezhetők.
A több mint ezer éves magyarországi rendi történelem Géza fejedelemig vezethető vissza, aki a kalandozó hadjáratok után 996-ban, a hármas halom egyikén, Szent Benedek szerzetesei számára monostort emeltetett, melynek építését István fia fejezte be és 1002-ben kiadta a monostor alapító levelét. A bencések feladata a keresztény hit meggyökereztetése volt a magyarok között. 1786-ban II. József feloszlatta a rendet és a kolostor elvesztette műkincseinek jelentős részét. 1801-ben a bencések visszakapták a kolostort azzal a feltétellel, hogy oktatási tevékenységet végeznek. A bencés közösség hitvallása: oktató, nevelő tevékenység, lelkipásztori szolgálat, kulturális tevékenység.
Jelenleg a Rend tagjai, mintegy 100 fő, a pannonhalmi és a győri gimnáziumban tanítanak és a Területi Apátság 18 plébániáján és lelkészségén lelkipásztorkodnak. A közösség magyar központja a Pannonhalmi Főapátság, a budapesti Szent Benedek Tanulmányi Ház, a győri Bencés Rendház és a Tihanyi Apátság. A magyar kongregáció külföldön is jelen van, így Komárnoban, Szlovákiában és Brazíliában Sao Paoloban és Intapecerica de Serraban.
Az apátság 1996-ban ünnepelte fennállásának 1000 éves évfordulóját és az ünnepi események Pannonhalmára terelték a figyelmet. Szeptemberben itt járt II. János Pál pápa és decemberben az UNESCO Világörökséggé nyilvánította az Apátságot és közvetlen környékét. A Pannonhalmi Bencés Főapátság, mint „kulturális örökség” került fel a Világörökségek listájára. Az épületegyüttes közül a Világörökség része a Bencés Főapátság és temploma, az épülettömbön kívül eső Kálvária, a Temetőkápolna és a Millenniumi Emlékmű. A döntés különleges, magas szintű védettséget jelent a jóváhagyott területeken belül. A Magyar Köztársaság nevében, az építésügyért és környezetvédelemért felelős miniszter vállalt kötelezettséget az itt lévő értékek megőrzésére. A Pannonhalmi Bencés Főapátságon kívül Európában még négy bencés kolostor érdemelte ki a megtisztelő címet: a Mont-Saint Michel Franciaországban, a Sankt Galleni, illetve a Val Müsteri Szent János kolostor Svájcban, valamint Lorsch kolostora Németországban.
Olyan épületegyüttesről van szó, ahol ősztől kora nyárig naponta kb. 500 ember éli mindennapjait. A nyári időszakban az iskolai szünet miatt ez a szám, mintegy 350 fővel kevesebb. Az épület hasznos alapterületéhez képest ez a létszám sok, így a látogathatóságot és a vendégek épületen belüli tartózkodását szabályozni kell. A Főapátság, a rend döntése alapján, csak tárlatvezetővel tekinthető meg.
A Főapátság összes vendégforgalma az elmúlt öt év alatt 1996-ban érte el a maximumát, amely 134 621 belépőjegyet váltó vendéget jelentett. Az elmúlt két évben viszont a vendégszám nem haladta meg a 113 000 főt. (Miután a tervek 1998-ban készültek el, ezért 1997-es adatokat használtunk fel a helyzetértékeléshez.) A látogatók 95%-a az áprilistól októberig tartó időszakban érkezik. A látogatók legnagyobb részét, 56%-át a kedvezményes jegyre jogosult diákok és nyugdíjasok tették ki, 32%-ot képviseltek a magyar felnőttek és 12%-ot a külföldi vendégek.

Az apátság a Szent Márton-hegyen önálló egységet képez. Igaz, a nevében megtalálható a pannonhalmi elnevezés, de jelenleg sem Pannonhalma településsel, sem a környező falvakkal nincs aktív turisztikai kapcsolata. A „Világörökség” megtekintésére érkező vendég a Főapátság szomszédságában található parkolóba érkezik, megtekinti a csak idegenvezetővel látogatható épületet és 1 óra 15 perc után a program befejeződik. A látogatóknak csak egy elhanyagolható része sétál el a Millenniumi Emlékműhöz, a Kálváriához vagy a Boldog Mór kilátóhoz, ahonnan a Sokorói-dombság szinte egésze belátható. A vendégek többsége sem az épülettömb környezetében, sem pedig a faluban nem tölt el hosszabb időt, hiszen a meglévő adottságok ismeretlenek és a lehetőségek jórészt még kihasználatlanok. A Pannonhalmi Főapátság látogatottsága jelenleg jóval elmarad attól a látogatói szinttől, amelyet a jól propagált Világörökség címmel elérhetne. Ugyanakkor, sem az épület együttes, sem pedig a környezete nincs felkészülve jelentősebb vendégforgalom fogadására és szórakoztatására.

Tervezés lépésről lépésre

A Pannonhalmi Bencés Főapátság hasznosítási tervét két olyan tanácsadó vállalat készítette el, amely már rendelkezik terület- és turisztikai fejlesztési tapasztalatokkal. Ez a feladat azonban új kihívást jelentett. Miután a turisztikai hasznosítási terv fogalmi rendszere és kidolgozási mélységének kritériumai még kiforratlanok, ezért a konzorcium elsőképpen saját maga számára is megfogalmazta a feladatot. A tervkészítés elméleti alapjait a következő gondolati rendszerek adták:

1. A turisztikai hasznosítási terv fogalma

  • Térbeli elhelyezés, környezetleírás.

  • Tárgyi feltételek meghatározása.

  • Projektrészek leírása.
    (Létesítmények és közvetlen környezetük hasznosításának módja.)

  • Bemutatás módszerei.

  • Üzemeltetés, működtetés szervezete.

  • Személyi feltételek.

  • Finanszírozási formák.

2. Turisztikai hasznosítási terv célja

A rend képviselőjével, az apátság főépítészével, gazdasági vezetőjével és turisztikai szakemberével közösen kialakítottuk a koncepcionális célokat.

2.1. Idegenforgalmi célkitűzések:

· A vendégszám növelése, a vendégösszetétel bővítése az általános érdeklődésű színvonalas programokat keresők, a nemzetközi színtű kulturális eseményeket látogatók, a speciálisan a Világörökségek iránt érdeklődők és a katolikus ifjúság köréből. A kívánt ötszázezres vendégszám, a fejlesztések végrehajtásától és a marketing tevékenység intenzitásától függően, minimum öt, de legalább nyolc év alatt elérhető.

· A vendégek tartózkodási idejének növelése. A mindenkori látogatottság akkor használható ki hatékonyabban, ha a látogatók tartózkodási idejét növeljük. A hosszabb időt töltő turista több szolgáltatást vesz igénybe ezáltal is növelve az idegenforgalmi bevételeket. Az épület korlátozott befogadó képességének figyelembevételével a tartózkodási idő növelésének eszközeit az épület együttes falain kívül kellett megtalálni.

· Turisztikai idény bővítése. A fejlesztési terv készítése során az „idény” kifejezést egyrészt az év során történő szezonális aktivitás, másrészt pedig az egy napon belüli aktív időszak kihasználási lehetőségeinek értelmezésére használtuk.

· Turisztikai termékrendszer kialakítása. Az újonnan kialakított és bevezetett kínálati elemek célja, a látogatók számának növelése, vagyis mint kiegészítő attrakció nagyobb számú látogató vonzása, illetve a turisták költési hajlandóságának növelése. Mindkét növekedési tényező alkalmas az idegenforgalmi bevételek emelésére.

A termékrendszer fejlesztése során a következő tervezési irányokban gondolkodtunk:

– a meglévő kínálati elemek fejlesztése,

– új kínálati elemek kialakítása, illetve

– a termékek, szolgáltatások összekapcsolása.

· Pannonhalma és a környező falvak bevonása. A tartózkodási idő növelését tekintve kézenfekvő lehetőségként adódik a környező falvakkal való szorosabb együttműködés.

· Tervszerű marketing-tevékenység kialakítása. Az új kínálati elemek bevezetésével és a környező falvakkal, azok vállalkozóival való együttműködés bővülésével egyre összetettebb termékkínálat biztosítására lesz képes a Főapátság és környezete. E kínálat azonban egyre több szereplő együttműködési készségétől válik függővé, koordinálása egyre nagyobb figyelmet és egyre körültekintőbb tervezést kíván meg. Ez a körülmény a marketing-tevékenységre is hatással van. A marketingtervezés fokozódó igényét az a tényező is erősíti, hogy a megcélzott látogatószám növelés az eddiginél koncentráltabb, hatékonyabb piacbefolyásolást követel meg.

2.2. Gazdasági célkitűzések:

· A Főapátság visszaforgatható idegenforgalmi bevételeinek növelése. Az idegenforgalmi fejlesztések következtében növekszik a vendégszám. Az ennek révén kialakuló idegenforgalmi bevételből származó anyagi források teremthetik meg a folyamatos szintentartás és fejlesztés alapjait és a visszaforgatott pénzeszközök hosszú távon is életképessé, önfenntartóvá teszik a rendszert.

· A szálláshely-kapacitás hatékonyabb hasznosítása. Mind a Főapátság számára, mind pedig környezete számára alapvető kapcsolódási pontot jelent a kereskedelmi szálláshelyek értékesítése a Világörökséghez érkező turisták kiszolgálásában, a vállalkozók és az önkormányzat turisztikai bevételének növelésében.

· Vállalkozásösztönzés, munkahelyteremtés és bevételnövelés a környező településeken. Az idegenforgalmi termékkínálat bővítése és a növekvő idegenforgalmi terhelés eloszlása érdekében szükségszerű a környező településekkel való szorosabb együttműködés. Ez kölcsönös előnyöket eredményez, hiszen ily módon mind a Főapátság, mind a bekapcsolódó önkormányzatok és vállalkozóik profitálhatnak a turisztikai forgalomból.

2.3. További célok:

· A Főapátság nemzetközi hírnevének erősítése. A fejlesztésekkel párhuzamosan alapvető feladat mind a hazai, mind a nemzetközi idegenforgalmi piacon való direkt és a köztudatban történő indirekt megjelenés. A direkt marketing eszközöket hatékonyan egészíti ki a fejlődő, színvonalas szolgáltatást és összetett kínálatot megtapasztaló külföldi turisták által keltett hírverés. E folyamat direkt eszközökkel nem befolyásolható, a megelégedettséget mégis kiemelkedően fontos, öngerjesztő reklámtényezőnek kell tekintenünk.

· Egyedi, hagyományőrző arculat kialakítása. A kellően integrált, jól meghatározható üzenetek köré fűzött, komplex idegenforgalmi kínálat olyan konzisztens hírnév kialakítását teszi lehetővé, ami Pannonhalmát európai szinten is jólismert kulturális központtá avathatja.

3. A turisztikai hasznosítási terv tartalmi elemei

3.1. Konkrét fejlesztési javaslatok kidolgozása, melyek a Főapátság szakembereivel, képviselőivel közösen meghatározott prioritásokon alapuló fejlesztési koncepciót, illetve a helyszíni tapasztalatokat figyelembevevő helyzetértékeléseket veszik alapul, valamint többszempontú megvalósíthatósági tanulmányokkal alátámasztottak.

3.2. Magas színvonalú turisztikai termékrendszer kialakítása, mely utazásra sarkall, hosszabb tartózkodás esetén is tartalmas programot kínál, figyelembe veszi az egyéni és csoportban érkező turisták változó igényeit, a területi koncentráltság és a „tömegérzet” elkerülésére, térben széthúzott, de rendszerében összekapcsolt, egymásra épülő vagy egymást kiegészítő programpontokat kínál.
A termékkidolgozás elméleti rendszere

3.3. Mintaprogramok kidolgozása, melyek folyamatos elfoglaltságot jelentenek a vendégek számára az érkezéstől a távozásig, a táji-, természeti-, kulturális környezetbe szervesen illeszkednek, interaktív programot jelentenek, melyek figyelembe veszik a várható vendégkör igényeit, beilleszthetők a koncepcionálisan meghatározott termékrendszerbe, úgy, hogy egymásra építhetővé válnak, szabad választási lehetőséget nyújtanak az érdeklődőknek, kitöltik a főprogramot megelőző gyakran üres, várakozással telt időszakot.

3.4. Korlátozott mértékű látvány- és arculatterv, mely azt a célt szolgálja, hogy felmérhető legyen az egyes, újonnan kialakított helyszínek tájképi változásainak mértéke.

3.5. Marketing- és promóciós eszközök meghatározása, mely nemcsak a programcsomagokat, hanem a mögöttük lévő, ma is jelentős kulturális- és vallástörténeti intézményt és annak szellemi örökségét, úgy is, mint a nemzeti szellemi örökség részét hangsúlyozza ki. A középtávon is tarthatónak bizonyuló elvárásokat megfogalmazó marketing koncepció kidolgozása után rövid távú marketing tervet fogalmaz meg.

3.6. A saját terjesztési- és promóciós tevékenységek lehetőségeinek, illetve a bevonható partnerekkel szemben támasztott követelményeknek meghatározása.

3.7. Finanszírozhatósági ütemterv, az elkövetkezendő négy évre.

Fejlesztési javaslatok és feladatok

A Világörökséghez közvetlenül kapcsolódó fejlesztések

Ahhoz, hogy a feltételezhetően növekvő számú vendég fogadása technikailag zökkenőmentesen megvalósítható legyen, jól kiépített infrastrukturális háttérrel kell az apátságnak rendelkeznie. Az elkészült hasznosítási terv a következő problémapontokra ad válaszokat:

  • a falu megközelítését segítő tájékoztató-, információs rendszerek,

  • parkoltatás rendszere, optimális helyszínek kijelölése,

  • higiénés feltételek biztosítása, helyszínek megjelölése,

  • mozgáskorlátozottak fogadási feltételeinek megteremtése,

  • az apátság vendégfogadási rendszerének kialakítása, melyben kidolgozásra került a
    – vendégek fogadási módja a faluban,
    – vendégek fogadási módja az apátságban.

A hasznosítási terv minden esetben meghatározza a fejlesztés pontos helyszínét, a létesítményekkel szemben támasztott turisztikai szakmai követelményeket, a végrehajtandó feladatokat és az üzemeltetés javasolt módját. E fejlesztési csoportból kiemelést érdemel a fogadási rendszer átalakítása. Jelenleg az apátság épülete nem rendelkezik olyan épülettel, ahol az érkező vendégek fogadása, eligazítása, szükségleteinek kielégítése és a látogatásra történő szórakoztató felkészítése megvalósulhatna. Ennek a helyzetnek a feloldása érdekében a tervkidolgozók javaslatot tettek a fejlesztés és a vendégszám várható növekedésének ütemében három, különböző feladatot ellátó fogadó helyszín kialakítására.

Az apátság elsődleges fogadóközpontja közvetlenül a fő vendégérkezési hely mellett kerülhet a jövőben elhelyezésre, az ún. Kosaras-dombon. Ez az új épület biztosíthatja mindazt a funkciót, ami eddig a szolgáltatásból kimaradt, ennek megfelelően a feladatai közé tartozna a

  • recepciós, diszpécser tevékenység (vendégek fogadása, információszolgáltatás, jegyváltás, idegenvezető igénylése)

  • higiénés szolgáltatások,

  • ajándékvásárlási lehetőség,

  • az apátság történetének, szellemiségének bemutatása kiállítás, filmvetítés formájában.

A részletes kidolgozás kitér az épület külső-belső megjelenésének turisztikai kritériumaira (feliratozás, belső elrendezés funkcionális egységei, kiállítások, vetítések témája) is. A fő fogadócentrum mellett az apátságnak még két fogadásra alkalmas helyszínnel kell majd rendelkeznie. A zarándokok fogadását a főbejárat mellett (a jelenlegi pénztár helyén) felépített fogadóépület láthatja el, mely egyben az idegenvezetők tartózkodási- és munkahelye. A harmadik fogadóhelyszín már létező, az apátság tulajdonában lévő, de a faluban elhelyezkedő épületben kerülhet elhelyezésre. Az épülettől közvetlenül kövezett út vezet fel egészen az apátság főbejáratáig. Ez a helyszín azért rendkívül fontos, mert megalapozná annak a feltételét, hogy a vendég a faluban kezdje a programját.
A fogadó épületek egyben önálló programhelyszínek is. A programok a vendéggel való törődés érzetét erősítik és képesek a várakozási időt hasznosan lekötni. Ennek megfelelően a fő fogadócentrum elsősorban a fiataloknak, diákoknak nyújthat szórakoztató tanulási lehetőséget, a zarándokközpont erősebben kötődik a Regula szerinti vendégfogadás módjaihoz, hagyományaihoz. A faluban elhelyezésre kerülő fogadóközpontnak kettős célja van: részben az , hogy aktív kapcsolatot teremtsen a Főapátság és a falu között, részben pedig az, hogy felelevenítse a világ bencés rendjei és a Sokorói-domvidék borászati hagyományait kiállítás, bórkóstoltatás segítségével. A részletterv tartalmazza az egyes helyszínek egyediségének meghatározását, működtetésének lehetséges változatait is.
A fogadási bázis hiányához hasonlóan problémát jelent az apátság épületének megközelíthetősége. Jelenleg az érkező vendégek a Kosaras-dombi parkolótól az apátság előtt elhaladó műút szélén sétálnak fel a főbejáratig. Gyakorlatilag megoldatlannak tekinthető a felvezetés. Az új fogadó épület megépítése lehetőséget nyújt a felvezetés más módjának kialakítására is. A tervezők egy, az épületből a várdomb oldalába átívelő, kapuszerű gyalogos híd kialakítására tettek javaslatot, mely segítheti a vendéget abban, hogy a fogadó épületbe érkezve biztonságosan átjusson a vároldalra, ahol kellemes, egész évben használható arborétum jellegű sétaösvény vezeti el a bejáratig.
A faluban elhelyezett fogadócentrumtól kövezett út vezet fel az apátság főbejáratáig. A terület tisztítása és növénytani rendezése után, a borászati bemutató lezárásaként ún. borstációk (európai bencés rendek borainak stációszerű bemutatása) vezetik végig a vendéget az útszakaszon. Erre azért van szükség, hogy az útvonal érdekessé váljon és a vendég vállalkozzon arra, hogy végigsétál rajta.
A megfelelően kiépített infrastrukturális bázison túl, jól szervezett, vendéget irányító és a látnivalókat bemutató rendszer kialakítására van szükség. Az apátság épülete a rend vezetőinek döntése alapján, a jövőben is csak kísérővel lesz megtekinthető. Évente mindössze egyszer, Szent István Napján (augusztus 20.) látogatható az épület ingyen és vezető nélkül. Jelenleg az épületen belül semmilyen irányítórendszer nem tájékoztatja a vendégeket arról, hogy mely területekre szabad belépniük és melyekre nem. Ez problémát jelent annak ellenére, hogy a csoportok mellett kísérő van.
Ezért a terv meghatározza az irányítási rendszer eszközeit, a vendégek elől elzárt területek bemutatásának módját. Az épülettömb turisztikailag legfontosabb helyszíne a templom, amely rendszeresen szertartásoknak, hangversenyeknek, esküvőknek biztosít helyszínt, mely idő alatt, a látogató nem tekintheti meg a templom belső terét. Ennek kiküszöbölésére, a kidolgozók javaslatot tettek arra, hogy a nem használt templomi főbejárat olyan hangszigetelt üvegfallal legyen ellátva, amely ugyan kizárja a látogatót a belső térből, ugyanakkor nem fosztja meg az apátság legfontosabb helyszínének látványától. Az épületben tett kirándulás a kiállító térben ér véget, ahol a vendég maga dönti el, hogy mennyi időt tölt el. Innen, megfelelő kitáblázás mellett, tovább vezethető az újonnan kialakítandó programok helyszíneihez.

Program előtte, program utána

(Meglévő és új programhelyszínek az apátsági épületegyüttes környezetében)
A továbbiakban olyan, már meglévő helyszíneket kerestünk, melyeknek a turisztikai hasznosítása lehetséges, de valamilyen oknál fogva még nem történt meg.
Így bukkantunk rá az ún. „Hospodárra”, mely a Pannonhalmi Apátság és a szintén Világörökség részéhez tartozó Millenniumi Emlékmű és Temetőkápolna közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A kert mind sétaterület, mind gyümölcsöskert funkciójában kihasználatlan.
A tervkészítők erre a helyre a „Hortus medicust” álmodták meg, amely egy a domboldalban elhelyezkedő filozófiai és gyógynövénykertet jelent. A filozófiai jelleget a kertben felállítandó szobrok, a gyógynövénykert hangulatát pedig a kertészet, a herbárium és üvegház biztosítja majd. A kert sétaútjai a domb tetején elhelyezendő szoborcsoporthoz futnak. A szoborra a készítők a néhai Wagner Nándor, Japánba szakadt magyar szobrász, öt világvallás képviselőjét megjelenítő monumentális alkotását javasolták. A szoborcsoportot a művész még életében a magyar államnak ajándékozta, azzal a feltétellel, hogy az méltó helyre kerüljön. Van-e jobb helye az országban, mint az ezer éves kereszténységünk meghatározó helyszínén?!
A Hortus Medicus négy funkciót láthat el. Kellemes, rendezett sétaterületet biztosít; a benne működő kertészet újabb látványos programlehetőséget kínál; és az értékesített termékei által pótlólagos bevételt nyújt az apátság számára; valamint a park sétaútjai átvezetnek a Világörökség egyéb helyszíneihez. Ilyen helyszín a Millenniumi Emlékmű, amely a magyar egyház és állam történetének arcképcsarnokává válhat a részlettervben kidolgozott formában, illetve a Temetőkápolna (Boldog Asszony kápolna), mely a fejlesztés során a domboldalra felfutó festett faszobros kálváriával mind a hívők, mind az általános érdeklődésű vendégek érdekes sétaterülete lehet. Ez közvetlenül átvezet a Boldog Mór kilátóhoz. Maga a kilátószerkezet csak néhány éves, jelenleg azonban turisztikai szempontból nem nevezhető kilátópontnak, hiszen hiányoznak az ehhez szükséges eszközök, így a tájat beazonosító térkép, rövid ismertető a kilátás közvetlen helyszínén vagy a távcső.
A pannonhalmi bencések hajdani kézműves tevékenységéből mára csak a levendulaolaj készítése maradt fenn. A levendulából készített termékek Európában közkedvelt ajándék- és használati tárgyak. Az apátság turisztikai kínálatába eddig még nem épült bele sem a levendulás, sem pedig a kertészet egyéb részei. A levendula látványos virágzása alig két hétig élvezhető, de a szüret utáni munka egész évben megmutatható.
Ezen a gondolati mezsgyén elindulva a tervkészítők az apátsági kertészet elhagyott területére látványműhely-együttest terveztek. Ezek a mini manufaktúrák nem nagyüzemi termelésre, hanem bemutatásra, szórakoztatásra készülnek, melyeknek végső gazdasági célja az előállított termékek eladása. A levendulaolaj préselésen kívül például ezek a műhelyek lehetnek helyszínei a gyertyaöntésnek, mézkészítésnek és papírmerítésnek egyaránt. A látványműhelyes bemutatás turisztikai alapjait az általa közvetített impulzusok, benyomások adják:

  • látvány élménye, eddig esetleg ismeretlen tevékenység megismerése,

  • levendula, méz, méhviasz stb. illata,

  • személyes kipróbálás lehetősége,

  • érdekes, látványos, helyszínre emlékeztető ajándéktárgyak vásárlása.

Az élmény hatására a vendégek szívesebben vásárolnak, kiváltképp olyan termékeket, melyek egyértelműen köthetők a meglátogatott helyszínhez, illetve egyedi, hasznos ajándékok.
Közvetlenül a Világörökség turisztikai fejlesztésével párhuzamosan, szükség van a falu turizmusba történő intenzív bevonására. Ezt szolgálják a falu és az apátság turisztikai együttműködési lehetőségeinek kidolgozásai.

Pannonhalma mint falu bekapcsolása a turisztikai programokba

Ahhoz, hogy a vendég igénybe vegye a falu még szintén fejlesztésre szoruló szolgáltatásait, ismernie kell azokat. Így az apátság mellett a falu szolgáltatóinak, programgazdáinak is meg kell jelennie minden vendéget irányító rendszeren és a fogadó bázisok helyszínein.
A falu csak akkor válik érdekessé, ha a rendezett, tiszta falukép mellett képes további programokat nyújtani. Ennek megoldására a tervezők javaslatot tettek a vendégirányítás átgondolásával a

  • kereskedők utcájának kialakítására, mely az ünnepi időszakokban adventi vagy húsvéti vásárrá alakulhat át, a kellően szükséges látvány megteremtésével.

  • ifjúsági játszóház, interaktív oktatási központ kialakítására, mely az apátságot megtekintő diákok számára nyújthat további, élménygazdag szórakozási lehetőséget,

  • állandó galéria és művészetek házának létrehozására, mely azon a még alig néhány éves, hagyományt teremteni kívánó vállalkozáson alapul, miszerint az önkormányzat nyaranta festőművészeket lát vendégül, akik alkotásaikat a falunak ajándékozzák.

Pannonhalma szomorú színhelye a magyar irodalomtörténetnek. Radnóti Miklós a pannonhalmi téglagyár udvarán töltötte „erőltetett menetelésének” egy éjszakáját. Ennek állít emléket a gyár udvarán felállított szobor, melyet sajnos a helybeli iskolásokon kívül senki nem látogat. Ennek oka abban keresendő, hogy kiesik a vendégforgalom irányából és a falu egyik legelhanyagoltabb területén található. Funkcióját csak akkor tudja ellátni, ha rendezettebb környezetbe, mint például a tervezők által javasolt falu központjában kialakított Radnóti emlék- és sétaparkba kerül. A park létrehozása több szempontból is indokolt. Részben azért, mert a Tourinform iroda előtt helyezkedik el, amely olyan helyszínt jelent ahol a faluba érkező vendég először kaphat teljes körű információt, részben pedig azért, mert a falu olyan pontján található, ahonnan talán a legszebb rálátás nyílik a Világörökség teljes épületegyüttesére, így kiváló élményfotó helyszínt biztosít. Ezt azonban csak akkor ismeri fel a vendég, ha arra felhívják a figyelmét, hiszen a közúton ezeket a lehetőségeket nem figyeli az arra járó turista.
A falu turizmusba bekapcsolható helyszíneinek egyik legkényesebb pontját az ún. Váralja területe jelenti. Az apátsági épület nyugati tövében olyan ófalui részlet maradt fenn, amely Szentendréhez hasonló hangulatú, sikátoros utcákkal átfont skanzen jelleget sugároz. Ahhoz azonban, hogy ott bármilyen turisztikai hasznosítás megvalósulhasson, a tulajdonjogi kérdéseket teljes mértékben tisztázni kell. Csak ezután nyílhat mód a hasznosítás további, részletes kidolgozására. A szakértők szükségesnek látják ennek a kérdéskörnek az átgondolását, hiszen a Váralja rendezésével és turisztikai hasznosításba vonásával, Pannonhalma rendkívül értékes területet lenne képes megőrizni és egyedi hangulattal bővíteni az apátsági kirándulást.
Pannonhalma szomszédos falvainak turisztikai programkidolgozása már nem tartozott a hasznosítási terv témakörébe, de a tanulmány tartalmazza a környező falvak (Nyúl, Écs, Ravazd, Táp, Győrság) adottságainak részletes, helyszínbejáráson alapuló turisztikai elemzését, mely a további hasznosítási programok alapját képezheti.

Hogyan, mennyiből

A tervezés következő lépése volt a termékfejlesztési programok megvalósíthatósági elemzésének elkészítése, mely a részletes, egymást követő és egymásra épülő feladatsorok kidolgozása mellett kivitelezési költségbecslést, hozamköltség-elemzést és javasolt üzemeltetési formákat is tartalmaz.
Ezeket összegezve megállapítható, hogy a Világörökséget és közvetlen környezetét érintő központi fejlesztések során kialakítható programhelyszínek mindegyike szellemiségében és tevékenységi körében szorosan kapcsolódni képes az apátsághoz, ugyanakkor egy részük vállalkozási formában is üzemeltethető. Természetesen ebben az esetben az üzemeltető vállalkozónak meg kell felelnie az apátság által támasztott követelményeknek annak érdekében, hogy minden helyszín megtartsa tervezett színvonalát.
Ezen a témakörön belül fontos vizsgálati kérdés volt a fejlesztések valószínűsíthető környezeti hatása, hiszen a tervezetten növekvő vendégszám fokozott terhelést jelent a Világörökségre és annak környezetére egyaránt. A terv sorra vette ezeket a feltételezhetően növekvő terhelési pontokat és meghatározta a fejlesztésekkel párhuzamosan elvégzendő, a környezet védelmét biztosító intézkedéseket.
A fejlesztési programok financiális ütemezése a következő négy évre készült el. Ezen túl már csak hosszú távú, koncepcionális elképzelésekről beszélhetünk.
Az előzetesen becsült értékek alapján a részletesen kidolgozott fejlesztések koncentrált forrásfelhasználással, legalább négy pénzügyi alap (Turisztikai Célelőirányzat, Területfejlesztési Célelőirányzat, Központi Környezetvédelmi Alap, Műemlékvédelem) különböző mértékű ráfordításával és a koordinált munka révén négy, minimum öt év alatt elvégezhetők.
Pannonhalma megfelelő társadalmi táptalajt jelent a turisztikai fejlesztésekhez. A közös munka során beigazolódott a cél iránti lelkesedés és tenni akarás. Több, a falut szépítő civil szerveződés, valamint az apátság és a falu hatékonyabb együttműködését segítő turisztikai egyesület kezdte meg működését az elmúlt évben. A rendszeres népfőiskolai előadásokon a helyi lakosság is nagy érdeklőst mutat a jövő turisztikai céljai és az elérése érdekében elvégzendő feladatok iránt.

A jó bornak is kell cégér

A hasznosítási terv utolsó lépéseként kidolgoztuk a fejlesztésekkel párhuzamosan végrehajtandó marketingstratégiát és két évre szóló, részletes, havi lebontású marketingprogramot.
A marketingfeladatok alapvetően két témakörre koncentrálnak. Részben a Bencés Főapátságot, mint az ezer éves magyarországi rendi történet és kereszténység egyik szimbólumát és kulturális Világörökséget, részben pedig az új programcsomagokat hivatott minél hatékonyabban propagálni, elősegítve ezzel a kívánt vendégszám elérését. A termék és árpolitika, valamint a marketingkommunikációs csatornák meghatározásánál szintén alapvető szempont volt a hely szellemisége és az abból fakadó lehetőségek vagy korlátok.
A marketingprogram végrehajtása részben az apátság turisztikai szakembereire, részben pedig a nemzeti aktuális propagandatémákba kapcsolva a Magyar Turizmus Rt. feladata lesz.
A koncentrált forrásfelhasználás látványos és hatékony fejlesztéseket tesz lehetővé, amely által az ország egyik legnagyobb turisztikai fejlesztési programja valósulhat meg, valamint, a Világörökségek környezete a tudatosan gerjesztett turizmusnöveléssel olyan munkalehetőségekhez és bevételi forrásokhoz juthat, melyekre eddig, az alacsony látogatói szint miatt nem volt kereslet.
A Világörökségek turisztikai fejlesztése nemcsak az érintett helyszínek érdeke, hanem elsősorban nemzeti érdek. Olyan termékek kialakításáról van szó, melyek hozzájárulhatnak az ország turisztikai arculatának erősítéséhez, formálásához, feloldhatja a nemzetközi piacon sztenderdizálódott, magyarországi turisztikai helyszínekről alkotott képet. Színvonalas szolgáltatásokkal kiegészített aktív szórakozási, élményszerzési lehetőséget nyújtanak, mely vonzóvá válik úgy a hazai, mint a beutazó külföldi vendégforgalom számára.