A Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési igazgatóságának országtanulmány-sorozata: Franciaország

Összeállította: Dr. Nemes Andrea - Halassy Emőke

1. Általános információ Franciaország gazdaságáról

1.1. A francia gazdaság mutatószámai

Az 1997. évi francia költségvetési deficit a GDP 3-3,1%-a körül alakult (–46 milliárd USD). Így a legfontosabb maastrichti feltétel, az euro-körbe bekerülés egyik kritériuma teljesült.1997-ben az előzetes adatok szerint megduplázódott a fizetési mérleg többlete (34,3 milliárd USD) az előző évhez képest az ugyancsak megkettőződött külkereskedelmi szaldó (+29,7 milliárd USD) következményeként. Az 1996 második felében megindult fellendülés 1997-ben tovább erősödött. Több pozitív külső tényező (mint például a dollár felértékelődése), illetve belső tényező (pl. a termelési költségek csökkenése) együttes hatásaként a francia termékek versenyképessége növekedett, ami a növekvő kereslet mellett hozzájárult a francia kivitel dinamikus emelkedéséhez. A korábbi években stagnáló belföldi kereslet 1997 második felére valamelyest megélénkült, de még mindig jócskán a várakozások alatt maradt. 1997-ben éves átlagban a GDP növekedése elérte a 2,4%-ot, amiből mintegy másfél százalék a 29,7 milliárd USD pozitív külkereskedelmi szaldó eredményeként könyvelhető el.

1.2. A Francia-magyar külgazdasági kapcsolatok⁹

1997-ben Franciaország az összforgalmat tekintve Magyarország ötödik legnagyobb külkereskedelmi partnere, míg az EU-tagországok közül a negyedik legfontosabb kereskedelmi partnerországa volt. Ami a kétoldalú árucsere-forgalom alakulását illeti, 1997-ben a kivitel 19%-kal, míg a behozatal 27,5%-kal nőtt. Az export 50%-át és az import 43%-át gépek, gépi berendezések és feldolgozott termékek teszik ki. Ugyanakkor a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel a nyolcvanas évek 30-40%-áról 11%-ra csökkent. Magyarország Franciaország számára az import vonatkozásában a 35., a francia termékek exportpiacai szempontjából pedig a 45. helyet foglalja el.

A franciák magyarországi beruházásait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ha nem is ismétlődött meg az 1995-ös nagy befektetési „boom”, 1996-ban és 1997-ben sem csökkent a francia cégek érdeklődése Magyarország iránt. Az ÁPV Rt. kimutatása szerint 1990 és 1997 között a franciák privatizáció útján 43 társaságban szereztek tulajdoni hányadot. Az összes beruházást tekintve a francia befektetések meghaladják az 1,7 milliárd USD-t. Franciaország a harmadik legjelentősebb külföldi befektető Magyarországon.

A Magyar Turizmus Rt. párizsi külképviseletének 1999. marketingterve megállapítja, hogy Franciaország gazdasági helyzete a világot izgalomban tartó krízisek ellenére stabilnak mondható, a prognosztizált visszaesés 1%-on belül van. A francia-magyar gazdasági kapcsolatok tovább erősödnek. Jelenleg a francia közép- és kisvállalatok terjeszkednek Magyarországon.

2. Franciaország turizmusának jellemzői, trendjei

2.2. A turizmus jelentősége a francia gazdaságban

Az érkezések számát tekintve Franciaország első helyen áll a WTO világranglistáján, s pozíciója egyre javul. A WTO adatai szerint 1997-ben 66,8 millió turistaérkezést regisztráltak Franciaországban, mintegy 7%-kal többet, mint egy évvel korábban. A világ teljes turistaforgalmának több mint egytizede Franciaországba irányul (turistán az egy napnál hosszabb ideig tartózkodókat értve). A turizmusból származó bevételek szerint is előkelő helyen áll Franciaország: a harmadik a listában az Egyesült Államok és Olaszország mögött. 1997-ben 28 milliárd USD származott a turizmusból, 1,45%-kal kevesebb, mint 1996-ban. (A csökkenést a WTO főként az USD megerősödésével magyarázza, a nemzeti valutában mért bevételek ugyanis növekedtek.) A világturizmus USD-ben mért teljes bevételéből Franciaország több mint 6%-kal rendelkezik.¹²

Az összes európai turistaérkezésből Franciaország 18,5%-kal, az összes európai turisztikai bevételből 13%-kal rendelkezett 1997-ben. Az érkezések tekintetében Nyugat-Európán belül a leggyorsabban fejlődő ország: 1988 és1997 között az éves növekedési ráta átlagosan 5,1% volt. A bevételek szerint a fenti időszakban Hollandia után a második legdinamikusabban növekvő gazdaság volt ugyanebben a régióban: évente átlagosan 8,3%-kal emelkedtek a turisztikai bevételek.¹³

Franciaország népszerűségét a változatos tájnak és kultúrának, a közkedvelt síterepeknek és strandoknak és földrajzi helyzetének (átutazók) köszönheti. ⁶

A Magyar Turizmus Rt. külképviseletének marketingterve is hangsúlyozza, hogy Franciaország változatlanul a világ vezető hatalma turisztikai szempontból. Fejlődése egyenletesen növekvő tendenciát mutat. A belföldi turizmus is igen jól alakult 1998-ban, hála a nyaralási csekk bevezetésének. A kedvező helyzetet jelzi az is, hogy a francia kormány 1999-ben 7%-kal növeli a turizmus fejlesztésére fordítható keretet.

A turizmus jelentőségét a francia gazdaságban a WTTC adatai is szemléltetik: eszerint Franciaországban az összes foglalkoztatott 13%-a, mintegy hárommillió ember dolgozik a turizmusban 1996-os becslés alapján.⁶

A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma 1996-ben némileg visszaesett mind a belföldi, mind a külföldi forgalom tekintetében, 1997-ben azonban már növekedést tapasztalhattunk mindkét mutatóban, összességében 5,4%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma (lsd. 2. tábla).¹¹

A European Travel Monitor szerint Európán belül Franciaország 29 millió turistaérkezéssel csak a második legnépszerűbb desztináció, Spanyolország egy árnyalattal megelőzi. A helyzet akkor is hasonló, ha csak a vakációkat nézzük: Franciaország 21 millió érkezéssel a második Európában. Mindkét mutató 4%-kal emelkedett 1997-ben. A három napnál hosszabb vakációs utaknál is megmarad ez a sorrend, az egy-három napos kiruccanásoknál viszont Franciaország 17%-os piacrészesedéssel az első helyre ugrik. (Az ETM csak a 15 éves és annál idősebb népességet vizsgálja).²

2.3. A francia kiutazó turizmus

Mint küldőpiac sem áll hátul Franciaország (lsd. 3. tábla). Világviszonylatban az USA-ból érkezők költenek a legtöbbet utazásra, őket a németek követik. Európában a németek után a britek, majd a franciák következnek. 1996-ban a franciák 17,8 milliárd USD-t költöttek utazásra, 8,7%-kal többet, mint az ezt megelőző évben.¹³ A külföldi utazásra fordított kiadások a fogyasztói kiadások 2,1%-át tették ki.⁶

Európán belül - az European Travel Monitor szerint - Németország és Nagy-Britannia után Franciaország a harmadik legnagyobb küldőpiac: 1997-ben 16 millió külföldi (egy napnál hosszabb) utazást regisztráltak. (Az ETM csak a 15 éves és annál idősebb népességet vizsgálja). Ezek közül mintegy 11 millió volt vakációs utazás, amellyel Franciaország a negyedik helyen áll Európában.²

A WTO adatai szerint 1988 és 1996 között a francia kiutazások mértéke átlagosan évi 3,1%-kal emelkedett. Ugyanebben a periódusban Európán belül az északi és a keleti területek felé nőtt az érdeklődés, a Földközi-tenger partjának népszerűsége viszont csökkent.¹³

Az Euromonitor szerint az 1993 és 1996 között eltelt időszakban 30,5%-kal nőtt meg a francia turistautak száma, az utazásra költött összeg pedig majdnem 60%-kal emelkedett (USD-ben) ugyanekkor. 1997-ben az egy francia turistára jutó kiadás - becslések szerint - 949 USD volt.⁶

2.4 A francia lakosság utazási szokásai

Az 1999. évi marketingterv alapján

A Magyar Turizmus Rt. párizsi külképviseletének 1999. évi marketingterve szerint a francia turisztikai becslések azt jósolják, hogy a távol-keleti turizmus rovására az Európán belüli utazások száma nő. A francia kiutazás változatlan mértékű: a népesség kb. 80%-a utazik el lakhelyéről, és ebből 17% azoknak a részaránya, akik külföldre is utaznak. A külföldre is utazók 8-10%-a utazik az Európai Unión kívüli országba, ez a szám évek óta stagnál. Magas a saját vagy bérelt gépkocsival utazók aránya. Érdekes tény, hogy évről évre néhány százalékkal csökken az utazásra, szórakozásra és gépkocsira költendő kereseti rész. A közép-kelet-európai országok konkurenciája erősen érzékelhető. Nagy erőfeszítéseket tesz Lengyelország és Ausztria a francia turisták megnyerésére. Csehország változatlanul a legvonzóbb úti cél, de erősen növekszik az Oroszországba, Horvátországba és Romániába utazók száma is.

Eurobarométer

1997 őszén az Eurostat közvélemény-kutatást végzett az Eurobarometer vizsgálat-sorozat keretében az Európai Unió tagállamaiban a lakosság vakációs utazási szokásairól.⁴ A felmérés megállapítja, hogy 1997-ben a vizsgált népesség 53%-a volt nyaralni., és kb. ugyanilyen arányban utaztak el otthonról pihenni. A következő évre, 1998-ra az EU-lakosság 56%-a tervezett nyaralást, a franciáknak pedig több mint 60%-a készült elutazni. A közvélemény-kutatás szerint a franciák az átlagnál gyakrabban utaznak el júliusban és augusztusban. A franciák - hasonlóan a többi mediterrán ország lakosaihoz - szeretnek otthon nyaralni.* A külföldi desztinációk közül Spanyolország és Nagy-Britannia vezet. A franciák 22%-a valamelyik EU-tagállamba utazik pihenni, s csak 8%-uk választ Unión kívüli országot Európában. A franciáknak mintegy 30%-a utazik 18 évnél fiatalabb gyerekekkel. Ami a desztináció jellegét illeti, majdnem 70%-uk részesíti előnyben a tengerpartot, a hegyekbe kevesebb mint 30%-uk vágyik, a városokba pedig az egyötödük. Az EU-átlagnál jóval nagyobb arányban, 74%-ban, utaznak saját gépkocsival. A franciák ritkán fizetnek készpénzzel indulás előtt, szemmel láthatólag a hitelkártyát részesítik előnyben. A helyszínen a legtöbbet élelmiszerre költik.

3. Magyarország francia szemmel

3.1 Milyennek látja Magyarországot 100 francia újságíró ?

A Magyar Turizmus Rt. párizsi külképviseletének megbízásából a Bureau Helene Dode imázsvizsgálatot végzett 100 francia újságíró körében. Azt kutatták, hogy miként vélekednek Magyarországról azok, aki már jártak nálunk és milyen kép él azokban, akik még nem. A kutatók a legnevesebb francia napilapok, folyóiratok és televíziós csatornák turizmussal foglalkozó zsurnalisztáit kérdezték meg. Olyan kiemelkedő sajtóorgánumokat vontak be a felmérésbe, mint a Le Mond, a Le Point, a Voyager Magazine, a Tour Hebdo, a Marie Claire, az Art et Décoration, a Famille Magazin, a Voici, az Univers des Voyages, a TV5, a Vogue, a Paris Match, a Le Figaro, a Le Parisien, az Elle és a France Soir.

A felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek közel fele, 42 fő járt már Magyarországon, de többségben voltak azok, akik még nem keresték fel hazánkat. Természetesen Budapestet és a Balatont látták a legtöbben (harmincan, illetve nyolcan), meglepő volt viszont, hogy az európai viszonylatban is szokatlan szépségű Dunakanyart és pusztát csupán egy-egy újságíró látogatta meg.

Az újságírók zöme a Magyar Turizmus Rt. (illetve elődei) és a szállodaláncok meghívására, sajtóút keretében érkezett, nyolcan voltak, akik „saját szakállukra” keresték fel Magyarországot. A Magyarországon járt francia újságírók szinte mind lelkesedtek az országért, csupán ketten nem érezték itt jól magukat. A magyar építészet, kultúra, a magyarok vendégszeretete, a konyha és a gyógyfürdők szerepeltek leggyakrabban az újságírók emlékezéseiben. Budapest egyértelmű tetszést aratott, a Balaton sajnos már kevésbé. Volt néhány panasz is, amit érdemes lenne megszívlelni: „a budapesti idegenvezetők szűkszavúak”, „a turisztikai struktúrán (szállodák, múzeumok) volna még javítanivaló”, „hétvégén az üzletek túl korán bezárnak”, és végül, „Budapestre ráférne a restaurálás”.

Azok, akik még nem jártak nálunk - egy kivételével - mind el szeretnének jönni. Kit a finom borok - a Tokaji Aszú, a muskotályos, a hárslevelű, vagy az Egri Bikavér -, kit az „egzotikus” konyha, kit a zene- és táncművészet, kit Budapest varázsa vagy a vidék bája vonz. A folklór, a gyógyfürdők, az építészet, a romantika, a különös nyelv, a Monarchia emléke és a Sissi-kultusz rajzolják tovább a képet, melyet enyhén bár, de beárnyékol a prostitúció és a szegénység.

Szembetűnő, hogy azok, akik már jártak itt, a politikáról említést sem tesznek, aki viszont még nem, a „keleti ország” jelzőt, a kommunizmust említik a leggyakrabban. A magyarországi utazás - a felmérés tanúsága szerint - kioltotta a sokakban élő előítéletet a „keleti” országokkal szemben. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy az 58, Magyarországon még nem járt újságíró közül hétben semmilyen képet nem idéz fel az ország említése, s alig kétharmaduknak van elképzelése a fővárosról. A többiek Budapestet többnyire vidám, vonzó városnak tartják, s egyetértenek abban, hogy kulturális látnivalókban, történelmi emlékekben gazdag település.

Egy ország imázsát nagyban befolyásolja, hogy milyen személyiségek jelenítik meg, képviselik külföldön. Ezért megdöbbentő, hogy a megkérdezett 100 újságírónak még egynegyede sem tudott felidézni legalább egy magyar hírességet. A volt szocialista országok tökéletes összemosódását pedig mi sem illusztrálja jobban, mint hogy magyar hírességként említették Milos Formant, Vaclav Havelt, Kafkát és Dvorakot. A helyes említések sorát Liszt Ferenc vezeti, rajta kívül csak Bartók Bélát, Jancsó Miklóst, Kádár Jánost és - ha tágan értelmezzük - Sissit és Soros Györgyöt tudták megnevezni. Ezek után nem meglepő, hogy a Magyarországon még nem járt újságírók - öt kivételével - nem érzik kellőképpen tájékozottnak magukat, s több információra vágynak.

3.2 Magyarország turizmusa francia szemmel jelen és jövő

A Magyar Turizmus Rt. párizsi külképviselete megvásárolta az INFASUP’Tourism végzős osztályának 1996/97-es felmérését a magyarországi turizmus francia megítéléséről. A kutatók megkérdezték az utazásszervezőket, az utazási irodákat és a párizsi nagyközönséget, és felkutatták a már létező írásos anyagokat ebben a témában.

A felmérés során 34, Magyarországot programozó utazásszervezőt hívtak fel telefonon, hogy megismerjék a feléjük irányuló keresletet, azt, hogy mit gondolnak, és mit tudnak hazánkról, és hogy miként tudnak együttműködni a magyarországi irodákkal. Az utazási irodák közül találomra választottak ki 54-t. Itt arra keresték a választ, hogy milyen program vonzza leginkább a párizsi vevőkört, ezt hogyan értékesítik, és hogy milyen kép él Magyarországról az utazási ügynökökben. Az utcai felmérés során 480 Párizsban és annak környékén élő személyt kérdeztek meg a Magyarországról szerzett benyomásaikat és az utazásszervezők kínálatával kapcsolatos elvárásaikat tudakolva. Az adatok alapján meghatározták egy lehetséges kliens profilját.

Utazásszervezők

A kínálat részletes elemzésére a kutatók összegyűjtötték a Magyarországot programozó utazásszervezők programfüzeteit. A brossúrákban leggyakrabban előforduló program az „a la carte”, amikor az utazó maga választja meg programját. A mai utazóknál az eddigieknél sokkal erősebben tapasztalható a függetlenség vágya. Magyarországot a francia utazásszervezők nagyrészt önállóan programozzák és nem körutak részeként. A programok túlnyomó többsége a fővárost ajánlja, amit a magyarországi körút követ. Kombinált körutaknál leginkább Bécset és Prágát ajánlják együtt Budapesttel, mint császári városokat. Az egy célpont felé irányuló utak nagy része a szálláson és a menetjegyen kívül csak reggelit tartalmaz. Ezzel ellentétben a körutakat főleg „csomagként” értékesítik. Ez menetjegyet, szállást, transzfert, programokat és teljes panziót foglal magában. A programok ára az ajánlott szolgáltatások és az utazás időtartamának függvényében alakul. Így az egy célpont felé szervezett utak 97%-a 2.500 és 6.000 FRF között alakul. Ennek 51%-a 3.000 és 4.000 FRF között van. Az egy országon belül szervezett körutak árai 2.500 és 12.000 FRF között változnak, míg a kombinált körutak árai 6.000 és 8.000 FRF között alakulnak.

Arra a kérdésre, hogy milyen kép él a megkérdezettben Magyarországról, pozitív és negatív reakciók egyaránt érkeztek. Kedvező reakciók voltak a következőek: jó az idegenforgalmi struktúra; történelmét, emlékmuveit és zenéjét illetően nagyon gazdag ország; a kelet-európai országok szépsége; nyitott ország; nagy érdeklődés Budapest iránt. A negatív reakciók pedig a következőek voltak: repülőjegyek árának növekedése; nincs elegendő promóció; a tömegturizmus számára kevéssé érdekes; az országnak nincs hírneve.

A megkérdezett utazásszervezők közül egy sem azért programozta Magyarországot, mert előtte piackutatást végzett, hanem mert egy időben Budapest rendkívül divatos volt. A vendégkör kimerülése miatt ugyanakkor nem látják érdemesnek új program kialakítását. Nagyobb reklámot és állandó körutak bevezetését tartják szükségesnek. Az utazásszervezők döntő többsége fogadóirodákkal vagy fogadóirodákkal és szolgáltatókkal együtt dolgozik. Arra a kérdésre, hogy elégedettek-e a fogadóiroda szolgáltatásaival, csak 10%-ak válaszolt, ezek viszont mindannyian pozitív választ adtak. Keresettségben Magyarországot megelőzi Csehország és Ausztria, Budapestet pedig Prága és Bécs.

Utazási irodák

A felmérésből kitűnt, hogy az utazási irodák alkalmazottai nem ismerik eléggé Magyarországot. Keveset tudnak magáról az országról és az infrastruktúráról. Az 54 megkérdezett utazási irodából 10 vallotta, hogy komoly nehézségei vannak kiadó lakásra, magánszemélyeknél való szállásfoglalásra, gépkocsi-kölcsönzésre, az ország földrajzára vonatkozó kérdéseknél. Összefoglalva, a nehézségek általában az „a la carte” utaknál merülnek fel. A leendő utazókban élő előítéletek is nehezítik az ország értékesítését. Nagy hiányát érzik a reklámkampánynak.

Magyarországhoz az utazási irodák leggyakrabban a kultúra, Budapest, a szépség és a tájak képét társítják. Ugyanakkor előkelő helyet foglal el a hideg és az eső is. Az irodák egyharmada azonban semmilyen képet nem társít Magyarországhoz! Filmek közül a Sissit, zenék közül a keringőt, a cigányzenét és a klasszikus zenét említették.

Az utazási irodák körében végzett felméréskor a kutatók kétfajta viselkedéssel találkoztak: voltak, akik egyáltalán nem érdeklődtek Magyarország iránt és viselkedésük elutasító volt; és voltak, akik az országot kifejezetten érdekesnek találták, de belátták, hogy a franciák csak nagyon kevéssé ismerik. Alapvetően három javaslatot tettek: az ország megismertetésére minden információs csatornát ki kell használni; speciális, Magyarországra jellemző, eredeti programokat kell ajánlani; figyelemfelkeltő, kedvező árakat kell megadni (Magyarországot a francia utazási irodák meglehetősen drágának tartják).

Nagyközönség

A Párizsban és környékén végzett felmérésben a kutatók reprezentativitásra törekedtek. A felmérés megállapította, hogy Magyarország spontán ismertsége közepesnek tekinthető, jobb, mint a többi „kelet-európai” országé. A párizsi lakosság körében az Európa keleti felébe irányuló turizmus még igen kevéssé elterjedt. A megkérdezettek 29%-a semmilyen képet sem társított Magyarországhoz. Magyarországgal kapcsolatban 21% említett történelmi eseményeket. Sokan még mindig zárt, diktatórikus országra gondolnak. Általában is „kétarcú” a Magyarországról alkotott kép. Negatívumként említik a szegénységet, szomorúságot, szenvedést, a hideg éghajlatot, szürkeséget, a drága életet, a nehéz nyelvet és a koszt. A pozitív válaszok az ország és a lányok szépségét, a vendégszerető, kedves embereket említették.

A felmérés szerint Magyarország jobban vonzza a nőket, mint a férfiakat, s a fiatalokat, mint az idősebbeket. A legerősebb utazási vágyat a 24 év alattiak körében tapasztaltak. A különböző foglalkozású emberek közül a felsővezetők, az orvosok, ügyvédek és az inaktívak kívántak legnagyobb arányban ide utazni.

A Magyarországra látogató franciák többsége a kulturális turizmust részesíti előnyben, ezt az üzleti turizmus követi. A leggyakrabban eladott termékek a szállás és a menetjegy (együtt) és a menetjegy (külön). Magyarország tavasszal a legkeresettebb (78%), illetve ősszel (31%). Az átlagos tartózkodási idő három nap és egy hét között változik. A hétvégi programok eladása folyamatosan növekszik.

A felmérés alapján, egy brainstormingot követően a francia kutatók a következő, fejlesztendő programokat javasolták: zenei fesztivál, karnevál, gyógyüdülés, népművészet, konyhaművészet, kastélyok a turizmus más fajtáival kombinálva, Török Birodalom, mozi, francia nyelv Magyarországon, cigánykaraván.

4. A francia-magyar turisztikai kapcsolatok

4.1 A Magyarországra érkező franciák utazási szokásai

A Magyarországra érkező franciák utazási szokásairól a Gazdasági Minisztérium megbízásából, Phare támogatással, a GfK készített tanulmányt, ennek legfontosabb, francia vonatkozású megállapításait az alábbiakban közöljük.¹⁰

A felmérés során 297 franciaországi lakhelyű turistát kérdeztek meg. Több mint felük gépkocsival, kb. 20-20%-uk pedig autóbusszal ill. repülőgéppel érkezett. Vasutat még 10%-uk sem vett igénybe.

A megkérdezettek 45%-a üdülni, 21%-a hivatalos ügyben, 10%-a konferenciára, 6%-a pedig gyógyüdülésre jött. 5% körül volt a munkavégzés céljából és a rokonlátogatásra érkezett franciák aránya. A megkérdezettek 40%-a először járt Magyarországon. Két-három évnél ritkábban egyötödük járt Magyarországon, két-háromévente pedig 13,5%-uk. Évente kb. 15% járt vissza. A megkérdezéskor átlagosan 7,5 napot töltöttek hazánkban, a legtöbben 4-7 napot, illetve 8-14 napot töltöttek el itt. Egyharmaduk családdal érkezett, és körülbelül ugyanannyian jöttek egyedül, mint barátokkal, vagy mint munkatársakkal. Buszos csoporttal mindössze 1,3% érkezett. A megkérdezettek több mint fele két-három fős társasággal jött, egyötödük pedig 21 főnél nagyobb csoportban (feltehetőleg repülőgéppel, hiszen a buszos csoportos túrák szemmel láthatólag nem népszerűek). A franciák Budapesten tartózkodtak a legtöbbet, melyet - jóval lemaradva - a Balaton követett. Se a körutazások, sem hegyvidékeink, sem az Alföld nem képviseltek jelentős százalékot, egyéb településeket viszont 23% említett.

A szállásra költött összegről majdnem 40% nem nyilatkozott. A többiek leginkább 40.000 forint felett, illetve10-20.000 forint között költöttek. (A válaszadók átlaga 40.218 forint volt.) Hasonló arányban nem válaszoltak az étkezési kiadásokra vonatkozó kérdésre. A válaszadók közül legtöbben 15.000 forint felett költöttek és jelentős arányt képviselt a 6.000 és 15.000 forint között költők csoportja is. (A válaszadók átlaga 20.920 forint volt.) A Magyarországon utazásra fordított összegről 60% nem mondott semmit. Így az átlag 9.226 forintot tett ki. A szórakozásról, belépőjegyekről még kevesebben nyilatkoztak, mindössze 46%. Az effajta kiadások átlagban 11.161 forintra rúgtak. Ehhez képest meglehetősen magas a telefonra kiadott átlag 3.697 forint. (Erre a kérdésre csak 20% válaszolt.) A fentieken kívüli, egyéb célra több mint ötvenezer forintot költöttek a válaszadók. Összességében a franciák magyarországi átlagos költése 96.000 forintot tett ki. Legnagyobb arányt, 28%-ot a 80.000 forint felett költők jelentettek.

Arra a kérdésre, hogy vásárolt-e Magyarországon nagyobb értékű tárgyat, a franciák fele nemmel, egyötöde igennel válaszolt. A vásárlók főleg ruházati cikkeket, műalkotásokat, népművészeti tárgyakat és élelmiszert ill. italt vettek.

A Magyarországra turisztikai céllal érkezett franciák több mint egyharmada utazási irodák ajánlata alapján választotta hazánkat, majdnem egyharmadukat pedig ismerősök biztatták. A korábbi látogatást 17% említette, a hirdetéseket 13%. Rokoni, baráti hívásra 12% érkezett. Utazási döntéseiket 40%-ban több mint két hónappal korábban hozták meg, de 30% fölött volt a három-nyolc héttel korábban választó franciák aránya is. A turisztikai céllal érkezők 25%-ban vettek igénybe távolsági buszt Magyarországon belül, de többségük (53%) saját autóval utazott. Ugyanez a kör 45%-ban szállodában, 18%-ban panzióban, 17% kempingben/nyaralóban/turistaszálláson és 12%-ban fizetett magánszálláson lakott. Ifjúsági szállást elenyésző mértékben vettek igénybe. Érdekesség, hogy a Franciaországból turisztikai céllal érkezők 6,5%-a magyar anyanyelvű volt, s 9%-uknak voltak itteni rokonai.

4.1 Statisztikák

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint⁵ Magyarországra 1997-ben majdnem 240 ezer francia állampolgár érkezett, 0,2%-al több, mint 1996-ban. A kereskedelmi szálláshelyek francia vendégeinek száma mintegy 85 ezer, a vendégéjszakák száma 199 ezer volt ugyanekkor. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált francia vendégek túlnyomó többsége a szállodákat választotta, ahol 161 ezer éjszakát töltöttek el összesen. A kereskedelmi szálláshelyeken körülbelül két és fél nap volt a franciák tartózkodási ideje (lsd. 5. tábla). A kereskedelmi szálláshelyeken 1998. januártól novemberig az összes külföldi vendég mintegy 3%-a, illetve az összes vendégéjszaka 2%-a volt francia.⁷ Ez az arány azonban folyamatosan javulhat, hiszen mindkét paraméter számottevő növekedést mutatott 1998 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest (lsd. 6. tábla).

A Magyar Turizmus Rt. franciaországi képviselete vezetőjének, dr. Menyhárt Lajosnak beszámolói szerint a fenti, 1997-es kutatásokban jelzett információhiányt a képviselet tájékoztató munkája lassan felszámolja. Az 1998-as adatok is alátámasztják, hogy a propaganda kezdi meghozni az eredmény. A kommunikáció új eszköze lehet a Franciaországban népszerű Minitel és a fejlődő Internet.

A promóció megélénkülésének köszönhetően 1999-re, az erős közép-kelet-európai verseny ellenére, legalább 2% körüli növekedés prognosztizálható, amely koncentrált marketingkampánnyal és speciális programok kínálatával tovább fokozható lenne.

Forrásjegyzék

1 Compendium of Tourism Statistics 1992-1996 (WTO,Madrid, 1998)

2 ETC Pool Report 1997 (European Travel Monitor-IPK,München 1998)

3 Etude d’Image Realisee aupres de cent Journalistes de la Presse Nationale Française (Bureau Helene Dode,       1998)

4 Facts and Figures on The Europeans on Holidays 1997-1998, Executive Summary (Eurostat, 1998)

5 Idegenforgalmi statisztikai évkönyv 1997 (KSH, 1998)

6 International Marketing Intelligence, European Tourism (Euromonitor, 1998)

7 Központi Statisztikai Hivatal, 1998-as kiadványok

8 Le marché touristique hongrois en France: bilan actuel et perspectives d’avenir (INFASUP’Tourism, 1997)

9 Magyarország Külgazdasága (Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, Budapest, 1997)

10 PHARE turizmusfejlesztési program - turisztikai felmérés (GfK-Hungaria Piackutató Intézet, 1998)

11 Tourism in Europe, Key Figures 1996-1997 (Eurostat, 1998)

12 Tourism Highlights 1997 (WTO, 1998)

13 Tourism Market Trends, Europe 1988-1997 (WTO, Madrid, 1998 )

14 Travel & Tourism Report 1996/1997 (WTTC)