FÓKUSZ

A turizmus forgalma 1998-ban az előzetes adatok alapján


Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága a KSH adatai alapján

1998-ban 33,624 millió külföldi látogatott Magyarországra és 12,317 millió magyar határátlépés történt.
A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 2,6%-kal, vendégéjszakáinak száma 1%-kal emelkedett.
Továbbra is Németország a legfontosabb küldő piacunk, mely az összes külföldi vendégéjszaka 43%-át adta.
A kereskedelmi szálláshelyek éves szállásdíj-bevétele23%-kal, a külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel22%-kal emelkedett.
A turizmus devizabevétele az MNB adatai szerint2.504 millió USD volt.
A kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalma 8%-kal nőtt.

A magyarországi turizmus összefoglaló adatai

1998-ban 33,624 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, tíz százalékkal kevesebb, mint 1997 folyamán. Ugyanebben az évben 12,317 millió magyar határátlépést regisztráltak, 1,2%-kal többet, mint 1997-ben. A kereskedelmi szálláshelyeket összesen 5.184 millió vendég vette igénybe, 2,6%-kal többen, mint az előző évben. A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma 1%-kal nőtt és 16,857 millió éjszakát tett ki, itt 3,3 nap volt az átlagos tartózkodási idő. A szállodák 3,521 millió vendéget (+3,3%) és 10,343 millió vendégéjszakát (+2,9%) regisztráltak. Az átlagos tartózkodási idő 2,9 nap volt a szállodákban (2. tábla)

A turizmus devizaforgalma

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1998-ban a turizmusból származó, hivatalosan regisztrált devizabevétel 2.504 millió USD (–3%) volt, a devizakiadások 1.205 millió USD-re (+4,5%) rúgtak. Az idegenforgalmi egyenleg 1.298 millió USD volt, tavalyhoz képest 9,1 %-kal csökkent. (1. tábla)

1. tábla

A turizmus devizaforgalma

Év

Bevétel

Kiadás

Egyenleg

milliárd
Ft

millió
USD
milliárd
Ft
millió
USD
milliárd
Ft
millió
USD

1990

63 818 38 473 25 345

1991

78 1006 38 446 40 560

1992

98 1231 53 641 46 590

1993

110 1181 69 739 41 442

1994

151 1428 99 925 53 503

1995

220 1714 132 1056 88 659

1996

345 2246 146 957 199 1288

1997

487 2582 216 1153 271 1428

1998

n.a. 2504 n.a. 1205 n.a. 1298

Forrás: MNB
Megjegyzés: Az 1998. évi adatok előzetesek.

 

2. tábla

A magyarországi vendégforgalom összefoglaló adatai

Megnevezés 1990 1997 1998 11998 997 %-ban
Összes látogató (ezer) 37 362 37 315 33 624 90,1
Kereskedelmi
szálláshelyek
Külföldi Vendégek száma (ezer) 3 693 2 887 2 784 99,9
Vendégéjszakák száma (ezer) 13 618 10 656 10 022 96,8
Átlagos tartozkodási idő (nap) 3,7 3,7 3,6 97,0
Belföldi Vendégek száma (ezer) 1 961 2 463 2 401 106,1
Vendégéjszakákszáma (ezer) 8 769 6 791 6 835 107,8
Átlagos tartozkodási idő (nap) 4,5 2,8 2,8 101,6
Együttesen Vendégek száma (ezer) 5 654 5 350 5 184 102,6
Vendégéjszakákszáma (ezer) 22 387 17 446 16 857 101,0
Átlagos tartozkodási idő (nap) 4,0 3,3 3,3 98,4
Ezen belül
szálláshelyek
esetében
Külföldi Vendégek száma (ezer) 2 452 2 188 2 213 101,6
Vendégéjszakákszáma (ezer) 6 373 6 906 6 909 100,4
Átlagos tartozkodási idő (nap) 2,6 3,2 3,1 98,9
Belföldi Vendégek száma (ezer) 752 1 241 1 307 106,4
Vendégéjszakákszáma (ezer) 1 376 3 202 3 434 108,1
Átlagos tartozkodási idő (nap) 1,8 2,6 2,6 101,7
Együttesen Vendégek száma (ezer) 3 204 3 429 3 521 103,3
Vendégéjszakákszáma (ezer) 7 749 10 198 10 343 102,9
Átlagos tartozkodási idő (nap) 2,4 3,0 2,9 99,6
Külföldre utazó magyarok száma (ezer) 13 596 12 173 12 317 101,2
Turizmus hivatalosan regisztrált konvertibilis devizabevétele (millió USD) 818 2 582 2 501 96,9
Megjegyzés: az 1998. évi adat és ennek indexe előzetes.
Forrás: KSH

A határátkelőhelyek forgalma

A fontosabb közúti határátkelőhelyek közül Ártándon, Gyulán, Nagylakon, Rábafüzesnél, Sopronnál, Vámossszabadiban, Komáromban és Tornyosnémetinél emelkedett a Magyarországra érkező külföldiek száma. Kiugróan csökkent a záhonyi, a letenyei és a röszkei határátkelőhely külföldi forgalma. Hegyeshalmon keresztül több mint tíz százalékkal kevesebben érkeztek, mint 1997-ben.
A legtöbb külföldi látogató Ausztriából (5,936 millió fő), Szlovákiából (5,497 millió fő), Romániából (4,197 millió fő), Németországból (3,852 millió fő) és Jugoszláviából (3,766 millió fő) érkezett Magyarországra. Bár a külföldi látogatók száma összességében csökkent, az Európai Unióból (+1,7%) és az Európán kívüli országokból (+0,5%) érkező látogatók száma egyaránt emelkedett. AZ EU-ból 11,598 millió látogató érkezett Magyarországra, vagyis az összes külföldi látogató több mint egyharmada. Európa adja a látogatók döntő hányadát: az Európán kívüli országokból az összes külföldinek csupán 2%-a érkezett. A legnagyobb növekedést az Egyesült Államokból (+13,1%), az Izraelből (+12,8%), a Finnországból (+11,3%), az Egyesült Királyságból (+7,6%), a Kanadából (+7,4%) és a Romániából (+7,2%) érkező látogatók számában tapasztalhattuk. Nőtt ezen kívül az osztrák, a német, az olasz, a spanyol és a szlovák látogatók száma is. Az összességében mért csökkenés elsősorban az egyébként jelentős forgalmat képviselő orosz (–68,2%) és ukrán (–35,6%), valamint a horvát (–30,9%), a jugoszláv (–28%) és cseh (–28%) látogatók számának visszaeséséből adódik, melyben az orosz gazdasági válság, az Ukrajnában és Oroszországban szigorodó vámelőírások, a bevásárlóturizmus visszaszorulása és a cseh átutazók számának csökkenése főszerepet játszott.
A külföldre látogató magyarok az ártándi, a gyulai, a tompai, a barcsi, a rábafüzesi, a soproni, a hegyeshalmi, a rajkai és a parassapusztai határátkelőhelyet vették igénybe a tavalyinál gyakrabban. A külföldre látogató magyarok száma 1998-ban az osztrák határszakaszon volt a legmagasabb (több mint 5 millió fő), ezt a szlovák (2,99 millió fő), majd a jugoszláv (1,256 millió fő) határszakasz követte. Nőtt a budapesti (reptér), az osztrák, a jugoszláv és a román határszakaszok, valamint az ideiglenes repterek magyar forgalma. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a szlovén és az ukrán szakaszon átkelők száma.

A kereskedelmi szálláshelyek adatai1

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása

A kereskedelmi szálláshelyek összesen 300.820 férőhellyel rendelkeztek 1998-ban. A férőhelyek száma 0,4%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH összesen 6.839 (nyitvatartó) kereskedelmi szálláshely egységet tartott nyilván 1998-ban. Ebből 629 volt szálloda, 1.121 panzió, 225 turistaszállás, 314 nyaralóház, 298 kemping és 4.252 fizetővendéglátás. Ötcsillagos szállodából 5, négycsillagosból 40, háromcsillagosból 262, kétcsillagosból 204 és egycsillagosból 118 volt. A szállodák férőhely-kapacitása 1,5%-kal emelkedett 1998-ban, ami a négy- és háromcsillagos férőhelyek számának növekedéséből adódott. Egyéb kategóriákban viszont némileg csökkent a szállodák kapacitása. A többi kereskedelmi szálláshely-típus közül egyedül a turistaszállások kapacitása emelkedett.
A budapesti szállodakapacitás (férőhelyek szerint) összességében 3%-kal nőtt, az egy- és a kétcsillagos kategóriában csökkent, a három- és a négycsillagos kategóriában nőtt, az ötcsillagosban pedig nem változott.

A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 1998-ban összességében nőtt, a nagyobb hányadot adó külföldi vendégforgalom azonban kissé csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken 2,784 millió külföldi szállt meg (–0,1%), akik 10,022 millió vendégéjszakát töltöttek el (–3,2). A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 3,6 nap volt a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállodák külföldi vendégforgalma ugyanakkor kissé emelkedett: 2,213 millió külföldi vendéget (+1,6%) és 6,909 millió külföldi vendégéjszakát (+0,4%) regisztráltak. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a szállodákban 3,1 nap volt. (2. tábla)
Európa a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló vendégeknek csaknem 90%-át adja, a szállodák külföldi vendégforgalmából valamivel kisebb arányt, 85%-ot képvisel. Legfontosabb küldő piacunk továbbra is Németország volt: az összes külföldi vendégnek 30%-át (828 ezer vendég) és az összes külföldi vendégéjszakának 43%-át (4.310 ezer vendégéjszaka) adta. A németek tartózkodási ideje jóval meghaladta az átlagosat: 5,2 nap volt 1998-ban. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek számát tekintve Németországot Ausztria (198 ezer), az Egyesült Államok (165 ezer), Olaszország (146 ezer), az Egyesült Királyság (119 ezer), Hollandia (109 ezer) és Lengyelország (108 ezer) követi. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján a sorrend némileg módosul: Ausztria (634 ezer), Hollandia (478 ezer), Lengyelország (472 ezer), az Egyesült Államok (452 ezer), Olaszország (373 ezer) és az Egyesült Királyság (322 ezer).
A szállodák ismét más képet mutatnak. Itt is Németország áll az élen 609 ezer vendéggel és 2.669 vendégéjszakával. A vendégek tekintetében Ausztria (160 ezer), az Egyesült Államok (154 ezer), Olaszország (373 ezer), az Egyesült Királyság (109 ezer), Spanyolország (78 ezer) és Franciaország (74 ezer) követte Németországot. A vendégéjszakák számában hasonló volt a helyzet: Ausztria (444 ezer), az Egyesült Államok (419 ezer), Olaszország (131 ezer), az Egyesült Királyság (291 ezer), Hollandia (205 ezer), Spanyolország (204 ezer), Oroszország (190 ezer) és Franciaország (169 ezer).
Ami a változásokat illeti, a vendégek száma Törökország (+41,9%), Izrael (+31,3%), Bulgária (+25,8%), Finnország (+24,4%), Szlovákia (+21,8%) és Románia (+18,3%) esetében emelkedett a legnagyobb mértékben. Jelentősen csökkent viszont a belga (–17,1%), a szlovén (–11,5%) és az orosz (–10,1%) vendégek száma. A vendégéjszakák száma Törökország (+43%), Bulgária (+24,4%), Izrael (+21,3%), Finnország (+17,6%) és Csehország (+16,4%) esetében nőtt meg a legjobban és Belgium (–22,3%), Szlovénia (–14,8%), Oroszország (–13,3%) és Dánia (–11,6%) esetében csökkent a leginkább.
A külföldi vendégéjszakák száma országosan augusztusban volt messze a legmagasabb, majd júliusban, szeptemberben, júniusban és májusban. Januárban volt a legkevesebb a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma, annak ellenére, hogy az előző évhez képest 7,5%-kal emelkedett. Április, november, február és – némileg – augusztus forgalma is nőtt, a többi hónapé viszont csökkent 1997-hez viszonyítva. Budapesten, november kivételével, ugyanezekben a hónapokban nőtt a külföldi vendégforgalom. Itt, az országostól eltérően, a június is némi javulást mutatott. Budapesten a legtöbb vendégéjszakát augusztusban, szeptemberben és májusban töltik el. A Balaton-part külföldi vendégforgalma januárban, februárban, áprilisban és novemberben jelentősen megemelkedett. A legtöbb külföldi vendégéjszakát augusztusban, illetve júliusban regisztrálták. Június és július között óriási ugrás van.

A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma

A kereskedelmi szálláshelyek forgalmának emelkedése elsősorban a belföldi forgalom javulásából származott. A belföldi vendégek száma 1998-ban 2,401 millió főt tett ki, 6,1%-kal többet, mint 1997-ben. A belföldi vendégéjszakák száma 7,8%-kal, 6.835 ezer vendégéjszakára emelkedett. A belföldiek átlagosan 2,8 napig tartózkodtak a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállodákban ennél is nagyobb mértékben emelkedett a belföldi forgalom. A belföldi vendégek száma 1,307 millió fő volt (+6,4%), a belföldi vendégéjszakák száma pedig 3,434 millió, ami több mint 8%-os emelkedést jelent. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje a szállodákban 2,6 nap volt. (2. tábla)
A többi szállástípusban szintén nőtt a belföldi forgalom: a panziókban 6,8%-kal, a turistaszállásokon 3,2%-kal, a nyaralóházakban 4,6%-kal, a kempingekben 11,2%-kal a szervezett fizető-vendéglátóhelyeken pedig 3,4%-kal emelkedett a vendégek száma. A vendégéjszakák száma a panziókban 4,7%-kal, a turistaszállásokon 12,1%-kal, a nyaralóházaknál 1,1%-kal, a kempingekben 10%-kal, a szervezett fizető-vendéglátóhelyeken pedig 5,9%-kal nőtt.

A megyék vendégforgalma

A külföldi vendégforgalom – a vendégek és a vendégéjszakák számában egyaránt – Budapestre koncentrálódott 1998-ban is. Budapesten a külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,6 nap volt. A vendégéjszakák száma a Balaton-parti megyékben, Somogy, Veszprém és Zala megyében volt még kiugró. Természetesen az átlagos tartózkodási idő is itt volt a leghosszabb, 6-7 nap. Győr-Moson-Sopron megyében mindössze átlagosan 1,9 napot töltöttek a külföldiek. Jelentősebb külföldi forgalmat regisztráltak még Hajdú-Bihar és Vas megyében.
A belföldi forgalom megoszlása kevésbé szélsőséges, habár itt is Budapest vezet. A vendégek számában Veszprém, Heves, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye emelkedik még ki. A vendégéjszakák számában a Balaton-part vezet a főváros után.

A kiemelt üdülőkörzetek vendégforgalma

Budapesten a kereskedelmi szálláshelyek regisztrált vendégéjszakáinak 82%-a külföldi volt. A Balaton-parton ennél kb. 10%-kal alacsonyabb, 69%-os volt a külföldiek részesedése, amely úgy oszlott meg, hogy a magasabb kategóriájú szállodákban, a panziókban, a nyaralóházakban és a kempingekben ennél magasabb volt, a többi szállástípusnál viszont alacsonyabb. A Dunakanyarban regisztrált vendégéjszakáknak csupán 23%-a volt külföldi (a legmagasabb a kempingekben volt a külföldiek aránya). A Mátra-Bükk térségben ennél valamivel magasabb, 27% volt a külföldi vendégéjszakák aránya. A különféle szállástípusok közül a négycsillagos szállodákban és a kempingekben volt a legnagyobb a külföldiek részesedése. Sopron-Kőszeghegyalján az összes vendégéjszakának majdnem a felét külföldiek töltötték el, sőt, a kempingekben a 90%-ot, a négycsillagos szállodákban pedig a 80%-ot is meghaladta az arányuk.

A szállodák szobakihasználtsága és a szállásdíj-bevételek

Országosan némileg csökkent a szállodák szobakihasználtsága 1998-ban és 47,4%-ot tett ki. Egyedül az egycsillagos szállodáké nőtt mintegy 4%-kal. Az ötcsillagos szállodák szobakihasználtsága 67,1%, a négycsillagosaké 62,5%, a háromcsillagosaké 46,2%, a kétcsillagosaké 38,0%, az egycsillagosaké 33,2% volt. A kiemelt üdülőkörzetek közül a Mátra-Bükk területén és Sopron-Kőszeghegyalján nőtt a szobakihasználtság, a Dunakanyarban viszont majdnem 15%-kal csökkent. Budapesten az átlagos szobakihasználtság 56,6% volt, és az egyes kategóriák kihasználtsága nagyjából megfelelt az országos átlagnak, csupán az egycsillagos szállodák kihasználtsága haladta meg azt lényegesen.
A szobakihasználtság havi eltérései a vendégforgalom alakulását követték természetesen. Budapesten augusztusban és szeptemberben 75%-os átlagos foglaltságot regisztráltak a szállodák. A fővárosban márciusban erősen visszaesett, (ennek oka a húsvéti ünnepek áprilisra tolódása lehetett), januárban, áprilisban és augusztusban viszont nőtt a foglaltság. A Balaton-parton a legnépszerűbb időszakban, augusztusban is alig haladta meg a 70%-ot az átlagos kihasználtság, ez azonban 1997-hez képest tíz százalékos növekedést takar. A Balaton-parton áprilisban kiugróan nőtt a foglaltság.
A szállodai árak 15,8%kal, a panziók árai 17,3%-kal, a turistaszállásoké 18,8%-kal, a nyaralóházaké pedig 4,5%-kal emelkedtek 1998-ban az előző évhez viszonyítva. A szállodák árai júliusban emelkedtek legnagyobb mértékben.
A kereskedelmi szálláshelyek éves szállásdíj-bevétele 1998-ban 64 milliárd forintot tett ki, mely 23%-kal több, mint egy évvel korábban volt. A forintban számított szállásdíj-bevétel 82%-a, 52,5 milliárd forint külföldiektől származott. A külföldiektől eredő szállásdíj-bevétel 22%-kal emelkedett.
A szállásdíj-bevétel növekedése jelzi, hogy javult a turizmus valódi teljesítménye, annak ellenére, hogy a külföldi látogatók száma csökkent.

Legfontosabb küldőpiacaink

Legfontosabb küldőpiacunk 1998-ban is Németország volt, mely az összes külföldi vendégnek 30%-át (828 ezer vendég) és az összes külföldi vendégéjszakának 43%-át (4.310 ezer vendégéjszaka) adta. A németek tartózkodási ideje jóval meghaladta az átlagosat: 5,2 nap volt 1998-ban. Az Európai Unióból származó vendégéjszakáknak több mint 60%-a volt német. A német látogatók száma 0,2%-kal emelkedett, a vendégek és a vendégéjszakák száma viszont7-7%-kal visszaesett. A látogatók számának növekedése jelzi a Magyar Turizmus Rt. erőteljes marketingkommunikációs tevékenységének és német nyelvterületi kampányának sikerét az erős nemzetközi versenyben, az egyre takarékosabb német piacon. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmának csökkenésében oroszlánrésze van a terjedő német ingatlanvásárlásoknak (hivatalos németországi források szerint a németek mintegy 70.000 ingatlannal rendelkeznek Magyarországon), valamint a kis panziók és a nem regisztrált magánszállások népszerűségének. Az előzetes KSH-adatok viszont nem tartalmazzák a 20 vagy annál kevesebb férőhellyel rendelkező szállásokat, kempingek estében pedig az 50 férőhelyesnél kisebbeket.
A vendégek és a vendégéjszakák tekintetében is Ausztria követi Németországot. A kereskedelmi szálláshelyek 1998-ban 198 ezer osztrák vendéget (–1,5%) és 634 ezer (–1,8%) osztrák vendégéjszakát regisztráltak. Ausztriából majdnem 6 millió látogató (+3,2%) érkezett ugyanekkor. Hasonló tehát a helyzet, mint a német turistáknál, Ausztriában is egyre terjed a magyarországi ingatlanvásárlás (osztrák források szerint több mint 100.000 magyarországi ingatlannal rendelkeznek osztrák természetes és jogi személyek), és népszerűek a kisebb szállások. A látogatószám növekedése és a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának elenyésző csökkenése viszont azt a pozitív fordulatot jelzi, amely 1998-ban végbement a Schengeni Egyezmény bevezetését követő erős visszaesés után.
Hollandia áll a harmadik helyen a vendégéjszakák tekintetében. 1998-ban 247 ezer holland látogató (–4%) érkezett hazánkba. A kereskedelmi szálláshelyek 109 ezer holland vendéget (+1,8%) és 478 ezer vendégéjszakát (–3,8%) regisztráltak. A vendégéjszakák csökkenése megfelel annak a nyugat-európai tendenciának, hogy az utazások gyakoribbá válnak, ugyanakkor csökken az átlagos tartózkodási idő.
A negyedik helyen álló Lengyelországból 540 ezer látogató érkezett (–14,4%). A kereskedelmi szálláshelyek a tavalyinál több lengyel vendéget (108 ezer, +3,2%) és a a tavalyinál valamivel kevesebb lengyel vendégéjszakát (472 ezer, –0,5%) regisztráltak. A lengyelek körében is igen népszerűek a kis panziók és a nem regisztrált magánszállások.
Szilárdan fejlődő piac az ötödik helyen álló Egyesült Államok. Az USA-ból 1998-ban 358 ezer látogató érkezett, 13%-kal több, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyeken 165 ezren szálltak meg (+6%) és 452 ezer vendégéjszakát (+4%) töltöttek el ott.
A hatodik a sorrendben Olaszország, ahonnan kb. ugyanannyian, 443 ezren érkeztek, mint egy évvel korábban. Az olasz vendégek száma 146 ezret, a vendégéjszakák száma 373 ezret tett ki, ez 4, illetve 4,7%-os csökkenést takar. Az átlagos tartózkodási idő a rövidülő olasz kiutazásokkal esik egybe. Ami a szállásfajtákat illeti, az olaszok egyre jobban kedvelik a kisebb panziókat, magánszállásokat, melyek nem mindig jelennek meg a statisztikában.
Végezetül érdemes az Egyesült Királyság egyre jobban fejlődő piacát is megemlíteni. Az innen érkezők száma jelentősen, majdnem 8%-kal emelkedett, a kereskedelmi szálláshelyeket igénybevevők száma pedig 12%-kal nőtt. 1998-ban 119 ezer brit szállt meg kereskedelmi szálláshelyeken és 322 ezer vendégéjszakát töltött el ott (+9,9%). (3. tábla)

3. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma
országok szerint 1998 (ezer)

Összesen

Kereskedelmi szálláshelyek összesen

Szálloda

Fizetővendéglátás

Vendégek száma

Vendégek száma
1998/97
Vendég éjszakák száma Vendég éjszakák száma
1998/97
Vendégek száma Vendég éjszakák száma Vendégek száma Vendég éjszakák száma
2 784 99,9 10 022 96,8 2 213 6 909 29 284
Európa 2 424 99,4 9 044 96,3 1 876 6 005 27 272
Ebböl
Ausztria 198 98,5 634 98,2 160 444 1 7
Belgium 32 82,9 109 77,7 24 67 0 2
Bulgária 20 125,8 34 124,4 14 24 0 0
Csehország 29 111,6 74 116,4 20 45 1 5
Dánia 35 92,9 166 88,4 22 76 0 2
Egyesült Királyság 119 112,0 322 109,9 109 291 0 4
Finnország 41 124,4 132 117,6 35 115 0 1
Franciaország 86 104,8 201 103,3 74 169 0 3
Görögország 27 92,1 70 94,5 26 64 0 2
Hollandia 109 101,8 478 96,2 67 205 1 10
Horvátország 30 97,2 60 96,2 26 48 0 4
Jugoszlávia 85 101,6 169 100,5 73 144 0 2
Lengyelország 108 103,2 472 99,5 44 140 3 31
Németország 828 92,7 4 310 92,9 609 2 669 17 176
Norvégia 19 94,8 62 103,3 17 57 0 2
Olaszország 146 96,0 373 95,3 131 338 0 2
Oroszország 71 89,9 242 86,7 62 190 0 4
Románia 72 118,3 137 110,0 50 86 0 4
Spanyolország 80 109,2 209 103,3 78 204 0 0
Svájc 45 92,6 169 90,4 40 145 0 1
Svédország 43 106,9 135 106,0 37 115 0 1
Szlovákia 26 121,8 69 103,8 13 28 0 3
Szlovénia 21 88,5 42 85,2 19 35 0 1
Törökország 16 141,9 43 143,0 15 41 0 0
Ukrajna 38 99,7 86 103,5 25 54 0 3
EU 1 744 97,2 7 138 95,1 1 372 4 756 21 210
Európán kívüli országok 360 103,4 978 101,7 337 904 2 12
Ebből:
USA 165 106,0 452 104,0 154 419 1 3
Japán 70 109,6 156 107,0 68 150 0 1
Izrael 43 131,3 137 121,3 43 134 0 1
Kanada 13 99,9 45 98,8 11 38 0 1
Forrás: KSH