A határátkelőhelyek forgalma
A fontosabb közúti határátkelőhelyek
közül Ártándon, Gyulán, Nagylakon, Rábafüzesnél, Sopronnál, Vámossszabadiban,
Komáromban és Tornyosnémetinél emelkedett a Magyarországra érkező külföldiek
száma. Kiugróan csökkent a záhonyi, a letenyei és a röszkei határátkelőhely
külföldi forgalma. Hegyeshalmon keresztül több mint tíz százalékkal kevesebben
érkeztek, mint 1997-ben.
A legtöbb külföldi látogató Ausztriából (5,936 millió fő), Szlovákiából (5,497
millió fő), Romániából (4,197 millió fő), Németországból (3,852 millió fő) és
Jugoszláviából (3,766 millió fő) érkezett Magyarországra. Bár a külföldi
látogatók száma összességében csökkent, az Európai Unióból (+1,7%) és az
Európán kívüli országokból (+0,5%) érkező látogatók száma egyaránt emelkedett.
AZ EU-ból 11,598 millió látogató érkezett Magyarországra, vagyis az összes
külföldi látogató több mint egyharmada. Európa adja a látogatók döntő
hányadát: az Európán kívüli országokból az összes külföldinek csupán 2%-a
érkezett. A legnagyobb növekedést az Egyesült Államokból (+13,1%), az Izraelből
(+12,8%), a Finnországból (+11,3%), az Egyesült Királyságból (+7,6%), a Kanadából
(+7,4%) és a Romániából (+7,2%) érkező látogatók számában tapasztalhattuk. Nőtt
ezen kívül az osztrák, a német, az olasz, a spanyol és a szlovák látogatók száma
is. Az összességében mért csökkenés elsősorban az egyébként jelentős forgalmat
képviselő orosz (–68,2%) és ukrán (–35,6%), valamint a horvát (–30,9%), a
jugoszláv (–28%) és cseh (–28%) látogatók számának visszaeséséből adódik,
melyben az orosz gazdasági válság, az Ukrajnában és Oroszországban szigorodó
vámelőírások, a bevásárlóturizmus visszaszorulása és a cseh átutazók számának
csökkenése főszerepet játszott.
A külföldre látogató magyarok az ártándi, a gyulai, a tompai, a barcsi, a
rábafüzesi, a soproni, a hegyeshalmi, a rajkai és a parassapusztai határátkelőhelyet
vették igénybe a tavalyinál gyakrabban. A külföldre látogató magyarok száma
1998-ban az osztrák határszakaszon volt a legmagasabb (több mint 5 millió fő), ezt a
szlovák (2,99 millió fő), majd a jugoszláv (1,256 millió fő) határszakasz követte.
Nőtt a budapesti (reptér), az osztrák, a jugoszláv és a román határszakaszok,
valamint az ideiglenes repterek magyar forgalma. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a
szlovén és az ukrán szakaszon átkelők száma.
A kereskedelmi
szálláshelyek adatai1
A kereskedelmi szálláshelyek
kapacitása
A kereskedelmi szálláshelyek összesen
300.820 férőhellyel rendelkeztek 1998-ban. A férőhelyek száma 0,4%-kal volt kevesebb,
mint egy évvel korábban. A KSH összesen 6.839 (nyitvatartó) kereskedelmi szálláshely
egységet tartott nyilván 1998-ban. Ebből 629 volt szálloda, 1.121 panzió, 225
turistaszállás, 314 nyaralóház, 298 kemping és 4.252 fizetővendéglátás.
Ötcsillagos szállodából 5, négycsillagosból 40, háromcsillagosból 262,
kétcsillagosból 204 és egycsillagosból 118 volt. A szállodák férőhely-kapacitása
1,5%-kal emelkedett 1998-ban, ami a négy- és háromcsillagos férőhelyek számának
növekedéséből adódott. Egyéb kategóriákban viszont némileg csökkent a
szállodák kapacitása. A többi kereskedelmi szálláshely-típus közül egyedül a
turistaszállások kapacitása emelkedett.
A budapesti szállodakapacitás (férőhelyek szerint) összességében 3%-kal nőtt, az
egy- és a kétcsillagos kategóriában csökkent, a három- és a négycsillagos
kategóriában nőtt, az ötcsillagosban pedig nem változott.
A kereskedelmi szálláshelyek
külföldi vendégforgalma
A kereskedelmi szálláshelyek
vendégforgalma 1998-ban összességében nőtt, a nagyobb hányadot adó külföldi
vendégforgalom azonban kissé csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken 2,784 millió
külföldi szállt meg (–0,1%), akik 10,022 millió vendégéjszakát töltöttek el
(–3,2). A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 3,6 nap volt a kereskedelmi
szálláshelyeken. A szállodák külföldi vendégforgalma ugyanakkor kissé emelkedett:
2,213 millió külföldi vendéget (+1,6%) és 6,909 millió külföldi vendégéjszakát
(+0,4%) regisztráltak. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a szállodákban 3,1
nap volt. (2. tábla)
Európa a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló vendégeknek csaknem 90%-át adja, a
szállodák külföldi vendégforgalmából valamivel kisebb arányt, 85%-ot képvisel.
Legfontosabb küldő piacunk továbbra is Németország volt: az összes külföldi
vendégnek 30%-át (828 ezer vendég) és az összes külföldi vendégéjszakának
43%-át (4.310 ezer vendégéjszaka) adta. A németek tartózkodási ideje jóval
meghaladta az átlagosat: 5,2 nap volt 1998-ban. A kereskedelmi szálláshelyeken
regisztrált vendégek számát tekintve Németországot Ausztria (198 ezer), az Egyesült
Államok (165 ezer), Olaszország (146 ezer), az Egyesült Királyság (119 ezer),
Hollandia (109 ezer) és Lengyelország (108 ezer) követi. A kereskedelmi
szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján a sorrend némileg módosul:
Ausztria (634 ezer), Hollandia (478 ezer), Lengyelország (472 ezer), az Egyesült
Államok (452 ezer), Olaszország (373 ezer) és az Egyesült Királyság (322 ezer).
A szállodák ismét más képet mutatnak. Itt is Németország áll az élen 609 ezer
vendéggel és 2.669 vendégéjszakával. A vendégek tekintetében Ausztria (160 ezer),
az Egyesült Államok (154 ezer), Olaszország (373 ezer), az Egyesült Királyság (109
ezer), Spanyolország (78 ezer) és Franciaország (74 ezer) követte Németországot. A
vendégéjszakák számában hasonló volt a helyzet: Ausztria (444 ezer), az Egyesült
Államok (419 ezer), Olaszország (131 ezer), az Egyesült Királyság (291 ezer),
Hollandia (205 ezer), Spanyolország (204 ezer), Oroszország (190 ezer) és
Franciaország (169 ezer).
Ami a változásokat illeti, a vendégek száma Törökország (+41,9%), Izrael (+31,3%),
Bulgária (+25,8%), Finnország (+24,4%), Szlovákia (+21,8%) és Románia (+18,3%)
esetében emelkedett a legnagyobb mértékben. Jelentősen csökkent viszont a belga
(–17,1%), a szlovén (–11,5%) és az orosz (–10,1%) vendégek száma. A
vendégéjszakák száma Törökország (+43%), Bulgária (+24,4%), Izrael (+21,3%),
Finnország (+17,6%) és Csehország (+16,4%) esetében nőtt meg a legjobban és Belgium
(–22,3%), Szlovénia (–14,8%), Oroszország (–13,3%) és Dánia (–11,6%) esetében
csökkent a leginkább.
A külföldi vendégéjszakák száma országosan augusztusban volt messze a legmagasabb,
majd júliusban, szeptemberben, júniusban és májusban. Januárban volt a legkevesebb a
kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma, annak
ellenére, hogy az előző évhez képest 7,5%-kal emelkedett. Április, november,
február és – némileg – augusztus forgalma is nőtt, a többi hónapé viszont
csökkent 1997-hez viszonyítva. Budapesten, november kivételével, ugyanezekben a
hónapokban nőtt a külföldi vendégforgalom. Itt, az országostól eltérően, a
június is némi javulást mutatott. Budapesten a legtöbb vendégéjszakát augusztusban,
szeptemberben és májusban töltik el. A Balaton-part külföldi vendégforgalma
januárban, februárban, áprilisban és novemberben jelentősen megemelkedett. A legtöbb
külföldi vendégéjszakát augusztusban, illetve júliusban regisztrálták. Június és
július között óriási ugrás van.
A kereskedelmi szálláshelyek
belföldi vendégforgalma
A kereskedelmi szálláshelyek forgalmának
emelkedése elsősorban a belföldi forgalom javulásából származott. A belföldi
vendégek száma 1998-ban 2,401 millió főt tett ki, 6,1%-kal többet, mint 1997-ben. A
belföldi vendégéjszakák száma 7,8%-kal, 6.835 ezer vendégéjszakára emelkedett. A
belföldiek átlagosan 2,8 napig tartózkodtak a kereskedelmi szálláshelyeken. A
szállodákban ennél is nagyobb mértékben emelkedett a belföldi forgalom. A belföldi
vendégek száma 1,307 millió fő volt (+6,4%), a belföldi vendégéjszakák száma
pedig 3,434 millió, ami több mint 8%-os emelkedést jelent. A belföldiek átlagos
tartózkodási ideje a szállodákban 2,6 nap volt. (2. tábla)
A többi szállástípusban szintén nőtt a belföldi forgalom: a panziókban 6,8%-kal, a
turistaszállásokon 3,2%-kal, a nyaralóházakban 4,6%-kal, a kempingekben 11,2%-kal a
szervezett fizető-vendéglátóhelyeken pedig 3,4%-kal emelkedett a vendégek száma. A
vendégéjszakák száma a panziókban 4,7%-kal, a turistaszállásokon 12,1%-kal, a
nyaralóházaknál 1,1%-kal, a kempingekben 10%-kal, a szervezett
fizető-vendéglátóhelyeken pedig 5,9%-kal nőtt.
A megyék vendégforgalma
A külföldi vendégforgalom – a
vendégek és a vendégéjszakák számában egyaránt – Budapestre koncentrálódott
1998-ban is. Budapesten a külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,6 nap volt. A
vendégéjszakák száma a Balaton-parti megyékben, Somogy, Veszprém és Zala megyében
volt még kiugró. Természetesen az átlagos tartózkodási idő is itt volt a
leghosszabb, 6-7 nap. Győr-Moson-Sopron megyében mindössze átlagosan 1,9 napot
töltöttek a külföldiek. Jelentősebb külföldi forgalmat regisztráltak még
Hajdú-Bihar és Vas megyében.
A belföldi forgalom megoszlása kevésbé szélsőséges, habár itt is Budapest vezet. A
vendégek számában Veszprém, Heves, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és
Somogy megye emelkedik még ki. A vendégéjszakák számában a Balaton-part vezet a
főváros után.
A kiemelt üdülőkörzetek
vendégforgalma
Budapesten a kereskedelmi szálláshelyek
regisztrált vendégéjszakáinak 82%-a külföldi volt. A Balaton-parton ennél kb.
10%-kal alacsonyabb, 69%-os volt a külföldiek részesedése, amely úgy oszlott meg,
hogy a magasabb kategóriájú szállodákban, a panziókban, a nyaralóházakban és a
kempingekben ennél magasabb volt, a többi szállástípusnál viszont alacsonyabb. A
Dunakanyarban regisztrált vendégéjszakáknak csupán 23%-a volt külföldi (a
legmagasabb a kempingekben volt a külföldiek aránya). A Mátra-Bükk térségben ennél
valamivel magasabb, 27% volt a külföldi vendégéjszakák aránya. A különféle
szállástípusok közül a négycsillagos szállodákban és a kempingekben volt a
legnagyobb a külföldiek részesedése. Sopron-Kőszeghegyalján az összes
vendégéjszakának majdnem a felét külföldiek töltötték el, sőt, a kempingekben a
90%-ot, a négycsillagos szállodákban pedig a 80%-ot is meghaladta az arányuk.
A szállodák szobakihasználtsága
és a szállásdíj-bevételek
Országosan némileg csökkent a
szállodák szobakihasználtsága 1998-ban és 47,4%-ot tett ki. Egyedül az egycsillagos
szállodáké nőtt mintegy 4%-kal. Az ötcsillagos szállodák szobakihasználtsága
67,1%, a négycsillagosaké 62,5%, a háromcsillagosaké 46,2%, a kétcsillagosaké 38,0%,
az egycsillagosaké 33,2% volt. A kiemelt üdülőkörzetek közül a Mátra-Bükk
területén és Sopron-Kőszeghegyalján nőtt a szobakihasználtság, a Dunakanyarban
viszont majdnem 15%-kal csökkent. Budapesten az átlagos szobakihasználtság 56,6% volt,
és az egyes kategóriák kihasználtsága nagyjából megfelelt az országos átlagnak,
csupán az egycsillagos szállodák kihasználtsága haladta meg azt lényegesen.
A szobakihasználtság havi eltérései a vendégforgalom alakulását követték
természetesen. Budapesten augusztusban és szeptemberben 75%-os átlagos foglaltságot
regisztráltak a szállodák. A fővárosban márciusban erősen visszaesett, (ennek oka a
húsvéti ünnepek áprilisra tolódása lehetett), januárban, áprilisban és
augusztusban viszont nőtt a foglaltság. A Balaton-parton a legnépszerűbb időszakban,
augusztusban is alig haladta meg a 70%-ot az átlagos kihasználtság, ez azonban 1997-hez
képest tíz százalékos növekedést takar. A Balaton-parton áprilisban kiugróan nőtt
a foglaltság.
A szállodai árak 15,8%kal, a panziók árai 17,3%-kal, a turistaszállásoké 18,8%-kal,
a nyaralóházaké pedig 4,5%-kal emelkedtek 1998-ban az előző évhez viszonyítva. A
szállodák árai júliusban emelkedtek legnagyobb mértékben.
A kereskedelmi szálláshelyek éves szállásdíj-bevétele 1998-ban 64 milliárd
forintot tett ki, mely 23%-kal több, mint egy évvel korábban volt. A forintban
számított szállásdíj-bevétel 82%-a, 52,5 milliárd forint külföldiektől
származott. A külföldiektől eredő szállásdíj-bevétel 22%-kal emelkedett.
A szállásdíj-bevétel növekedése jelzi, hogy javult a turizmus valódi
teljesítménye, annak ellenére, hogy a külföldi látogatók száma csökkent.
Legfontosabb
küldőpiacaink
Legfontosabb küldőpiacunk 1998-ban is
Németország volt, mely az összes külföldi vendégnek 30%-át (828 ezer vendég) és
az összes külföldi vendégéjszakának 43%-át (4.310 ezer vendégéjszaka) adta. A
németek tartózkodási ideje jóval meghaladta az átlagosat: 5,2 nap volt 1998-ban. Az
Európai Unióból származó vendégéjszakáknak több mint 60%-a volt német. A német
látogatók száma 0,2%-kal emelkedett, a vendégek és a vendégéjszakák száma
viszont7-7%-kal visszaesett. A látogatók számának növekedése jelzi a Magyar Turizmus
Rt. erőteljes marketingkommunikációs tevékenységének és német nyelvterületi
kampányának sikerét az erős nemzetközi versenyben, az egyre takarékosabb német
piacon. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmának csökkenésében oroszlánrésze van a
terjedő német ingatlanvásárlásoknak (hivatalos németországi források szerint a
németek mintegy 70.000 ingatlannal rendelkeznek Magyarországon), valamint a kis panziók
és a nem regisztrált magánszállások népszerűségének. Az előzetes KSH-adatok
viszont nem tartalmazzák a 20 vagy annál kevesebb férőhellyel rendelkező
szállásokat, kempingek estében pedig az 50 férőhelyesnél kisebbeket.
A vendégek és a vendégéjszakák tekintetében is Ausztria követi Németországot. A
kereskedelmi szálláshelyek 1998-ban 198 ezer osztrák vendéget (–1,5%) és 634 ezer
(–1,8%) osztrák vendégéjszakát regisztráltak. Ausztriából majdnem 6 millió
látogató (+3,2%) érkezett ugyanekkor. Hasonló tehát a helyzet, mint a német
turistáknál, Ausztriában is egyre terjed a magyarországi ingatlanvásárlás (osztrák
források szerint több mint 100.000 magyarországi ingatlannal rendelkeznek osztrák
természetes és jogi személyek), és népszerűek a kisebb szállások. A
látogatószám növekedése és a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának elenyésző
csökkenése viszont azt a pozitív fordulatot jelzi, amely 1998-ban végbement a
Schengeni Egyezmény bevezetését követő erős visszaesés után.
Hollandia áll a harmadik helyen a vendégéjszakák tekintetében. 1998-ban 247 ezer
holland látogató (–4%) érkezett hazánkba. A kereskedelmi szálláshelyek 109 ezer
holland vendéget (+1,8%) és 478 ezer vendégéjszakát (–3,8%) regisztráltak. A
vendégéjszakák csökkenése megfelel annak a nyugat-európai tendenciának, hogy az
utazások gyakoribbá válnak, ugyanakkor csökken az átlagos tartózkodási idő.
A negyedik helyen álló Lengyelországból 540 ezer látogató érkezett (–14,4%). A
kereskedelmi szálláshelyek a tavalyinál több lengyel vendéget (108 ezer, +3,2%) és a
a tavalyinál valamivel kevesebb lengyel vendégéjszakát (472 ezer, –0,5%)
regisztráltak. A lengyelek körében is igen népszerűek a kis panziók és a nem
regisztrált magánszállások.
Szilárdan fejlődő piac az ötödik helyen álló Egyesült Államok. Az USA-ból
1998-ban 358 ezer látogató érkezett, 13%-kal több, mint egy évvel korábban. A
kereskedelmi szálláshelyeken 165 ezren szálltak meg (+6%) és 452 ezer
vendégéjszakát (+4%) töltöttek el ott.
A hatodik a sorrendben Olaszország, ahonnan kb. ugyanannyian, 443 ezren érkeztek, mint
egy évvel korábban. Az olasz vendégek száma 146 ezret, a vendégéjszakák száma 373
ezret tett ki, ez 4, illetve 4,7%-os csökkenést takar. Az átlagos tartózkodási idő a
rövidülő olasz kiutazásokkal esik egybe. Ami a szállásfajtákat illeti, az olaszok
egyre jobban kedvelik a kisebb panziókat, magánszállásokat, melyek nem mindig jelennek
meg a statisztikában.
Végezetül érdemes az Egyesült Királyság egyre jobban fejlődő piacát is
megemlíteni. Az innen érkezők száma jelentősen, majdnem 8%-kal emelkedett, a
kereskedelmi szálláshelyeket igénybevevők száma pedig 12%-kal nőtt. 1998-ban 119
ezer brit szállt meg kereskedelmi szálláshelyeken és 322 ezer vendégéjszakát
töltött el ott (+9,9%). (3. tábla) |
