A turizmus forgalma 2002 első három negyedévében1

Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága

Magyarország hivatalosan regisztrált devizabevétele az MNB előzetes adatai alapján 2002 első három negyedévében 2 642 millió euró volt, ami 21,2%-kal kevesebb az egy évvel ezelőtti értéknél.
A harmadik negyedév végéig 24,2 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, az előző év azonos időszakához képest 0,2%-kal kevesebb.
Az év első három negyedévében a kereskedelmi szálláshelyeken 4,8 millió vendéget regisztráltak, ami 1,3%-kal maradt el az előző év első három negyedévének adataitól. A vendégek mintegy 14,9 millió vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, amely 4,2%-os csökkenés az előző év első háromnegyedévéhez képest.
A kereskedelmi szálláshelyek összesen 124 milliárd forint bevételt realizáltak az első három negyedév során, ami 3,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának bevételeit.

1. A határforgalom

Az év első három negyedéve során a külföldi látogatók száma elérte a 24,2 millió főt, ami az egy évvel korábbi értéknél 0,2%-kal alacsonyabb. A 24,2 millió külföldi látogatóból több mint 7 millió fő (-5,1%) az Európai Unióból érkezett. A külföldi beutazó forgalom a jugoszláv (+9,1%), az osztrák (+5,1%) és a szlovák (+3%) határszakaszon emelkedett, a többi határszakaszon csökkent 2001 első kilenc hónapjához képest.

A legnagyobb beutazó forgalmat az osztrák határszakasz bonyolította, itt lépett be Magyarország területére a külföldi látogatók 34,3%-a, mintegy 8,3 millió fő. Az osztrák után a szlovák (4,3 millió külföldi látogató, +3%) és a román (3,4 millió külföldi látogató, -4,7%) szakaszon regisztrálták a legnagyobb beutazó forgalmat, a három legnagyobb forgalmú határszakasz adja a hazánkba látogató külföldi látogatók kétharmadát (66,3%).

Az év első három negyedéve során 9,6 millió magyar határátlépést regisztráltak, ami 12,6%-os növekedést jelent 2001 hasonló időszakához képest. A külföldre utazó magyarok száma a szlovák (+52,3%) és az ukrán (+49,2%) határszakaszon jelentős, míg az osztrák (+7,3%) szakaszon az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett, a többi határszakaszokon pedig csökkent.

2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma

A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 2002 első háromnegyedében 4,8 millió fő volt. Ez a tavalyi évhez viszonyítva 1,3%-os csökkenést jelent, ami a külföldi vendégforgalom 4,8%-os csökkenéséből és a belföldi vendégforgalom 2,5%-os növekedéséből adódott.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma 2002. január-szeptember között 14,9 millió volt, amely az előző év azonos időszakával összehasonlítva 4,2%-os csökkenés. A külföldi vendégéjszakákat 8%-os csökkenés, a belföldieket 1,3%-os növekedés jellemezte az előző év azonos időszakának értékeihez képest.

2002. január-szeptember során a szállodák átlagosan 46,9%-os, az előző év azonos időszakához képest 3,7%-kal alacsonyabb szobafoglaltsággal működtek. A legmagasabb, átlagosan 63,6%-os szobakihasználtságot a gyógyszállodák érték el, amelyet az öt- (61,2%) és négycsillagos (59%) szállodák követnek.

A kereskedelmi szálláshelyek szeptember végéig a 2001. év első háromnegyedévéhez képest 1,5%-kal kevesebb, mintegy 68,7 milliárd forint szállásdíjbevételt könyvelhettek el. A külföldi vendégek 5,1%-kal kevesebbet (51,5 milliárd forint), míg a belföldiek 11,1%-kal többet (17,2 milliárd forint) költöttek Magyarországon szállásdíjra.

További 30,8 milliárd forint bevétel származott a szálláshelyek üzemeltetésében lévő vendéglátóegységek tevékenységéből, míg a hazai kereskedelmi szálláshelyek egyéb bevételei elérték a 24,5 milliárd forintot, így a kereskedelmi szálláshelyek összesen 124,1 milliárd forint bevételt realizáltak. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a január-szeptember időszakban a szolgáltatások átlagos áremelkedése a bevételek növekedésénél magasabb mértékű, mintegy 10,7%-os volt.

2.1 Külföldi vendégforgalom - a legfontosabb küldő piacok

A 2002. év első három negyedévében a 2,4 millió külföldi vendég 8,5 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 8%-os csökkenést jelent 2001 első három negyedévéhez képest. A fogadóterületek közül kiemelkedik Budapest és a Balaton-part, ahol a külföldi vendégéjszakák több mint 70%-a jelentkezett.

Ami a hazánk iránti kereslet összetételét illeti, elmondhatjuk, hogy az összes külföldi vendégéjszaka 71,8%-át az Európai Unióból érkező vendégek adták. 2002 első kilenc hónapjában hazánk legnagyobb küldőpiaca Németország volt a külföldi vendégéjszakák 39,6%-ával, mintegy 3,4 millió vendégéjszakával (-11,9%). A második helyen Ausztria áll 559 ezer vendégéjszakával (+5,4%), a harmadikon pedig Hollandia 402 ezer vendégéjszakával (-18,7%). Őket az Olaszországból és a Lengyelországból érkező vendégek követik 364, illetve 332 ezer Magyarországon töltött vendégéjszakával, ami Olaszország esetében 12,4%-os, míg Lengyelország esetében 13,9% csökkenést jelent a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számában 2001 első három negyedévéhez képest. A küldőpiacok további sorrendje ugyanezen időszakot vizsgálva a következő: a hatodik helyen Nagy-Britannia áll 319 ezer vendégéjszakával (+9,8%), a hetedik helyen pedig az USA található 313 ezer vendégéjszakával (-11,8%), míg a nyolcadik helyre került Dánia 242 ezer (+8%) Magyarországon töltött vendégéjszakával.

Az év első három negyedévében a tavalyi év január-szeptemberi időszakkal összehasonlítva a legjelentősebb növekedését a nem kiemelt európai küldőpiacok esetében az ukrán (+35,6%), az ír (+33,1%), a cseh (+19,3%) vendégek vendégéjszakáinál regisztrálták. Ugyanezt az időszakot vizsgálva a luxemburgi (-71,8%), a bolgár (-21,4%), a horvát (-21,0%) vendégek vendégéjszakáinál regisztrálták a legjelentősebb visszaesést. Az Európán kívüli földrészekről érkező látogatók esetében csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma.

1. tábla

Magyarország beutazó turizmusa országonkénti bontásban, 2002. január-szeptember

Ország Látogatók száma Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyen Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyen
ezer változás (%, 2001/2000) ezer változás (%, 2001/2000) ezer változás (%, 2001/2000)
Németország 2 239,4 -4,9 661,7 -9,3 3 363,4 -11,9
Ausztria 3 527,6 -8,1 183,6 7,9 559,4 5,4
Hollandia 192,2 7,3 93,1 -10,4 402,5 -18,7
Olaszország 333,6 -2,2 140 -8,5 364,2 -12,4
Lengyelország 816,6 18,6 97,9 -2,7 332,0 -13,9
Nagy-Britannia 165,6 2,1 113,7 6,2 319,2 9,8
Dánia 49,4 4,6 43,3 6,7 242,4 8,0
Franciaország 183,5 18,5 90,4 7,8 215,1 8,9
Spanyolország 67,6 7,7 78,1 -5,9 208,2 -1,8
Svájc 99,7 3,5 44 4,4 159,5 2,0
Oroszország 65,4 -14,6 35,4 -14,3 138,4 -17,3
Románia 4 187,6 12,6 68,6 12 129,1 5,6
Csehország 432,0 13,0 40,7 16,8 121,0 19,3
Svédország 99,9 2,8 39,9 -6,6 119,9 -8,3
Belgium 58,0 5,2 33,8 -9,8 115,6 -9,4
Finnország 53,2 -11,3 33,4 -8,6 105,3 -11,9
Jugoszlávia 2 916,6 6,5 50,2 8,9 100,8 4,7
Ukrajna 1 962,4 -0,7 38,7 26 87,1 35,6
Szlovákia 3 150,0 3,3 28 -4,8 75,1 -17,6
Görögország 53,8 4,9 21,6 10,7 55,9 8,6
Norvégia 29,6 -2,7 16,4 -3,5 51,5 -3,4
Horvátország 1 572,2 -20,5 20,1 -12,7 40,8 -21
Szlovénia 412,2 -7 13,3 1,5 27,6 4,7
Törökország 105,8 -19,9 9,8 9,7 27,1 4,4
Európai Unió országai 7 064,0 -5,1 1 547,8 -4,8 6 116,0 -8,3
Egyéb európai országok n.a. n.a. 73,6 -3,4 199,2 2,0
Európai országok összesen 23 636,6 0,2 2 095,3 -3,2 7 625,5 -7,4
Izrael 72,6 -26,6 55,4 -31,8 177,7 -26,2
Japán 66,5 -19,1 55,3 -19,9 119,4 -15,9
Kanada 263,9 -9,9 104,9 -14,9 313,2 -13,1
USA 48,6 -1,3 11,4 -7,7 36,1 -11,3
Külföld összesen 24 237,5 -0,2 2 408,9 -4,8 8 499,2 -8,0

Forrás: KSH 2002

A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 3,5 éjszaka volt, ami 3,4%-kal alacsonyabb érték 2001 első három negyedévéhez viszonyítva. Az első három negyedévet vizsgálva az átlagos tartózkodási idő terén kiemelkedik Dánia (átlagosan 5,6 vendégéjszaka), a második helyen Németország (átlagosan 5,1 vendégéjszaka) harmadik helyen pedig a Hollandiából érkező vendégek állnak (átlagosan 4,3 vendégéjszaka).

A szállodák külföldi vendégeinek száma összességében 2,6%-kal, külföldi vendégéjszakáinak száma pedig 3,8%-kal csökkent az első háromnegyedév során. A külföldi vendégéjszakák számát tekintve a legnagyobb növekedés a négycsillagos szállodákban (+3%-os), míg a legjelentősebb csökkenés az egycsillagos szállodáknál figyelhető meg (-22,2%).

2.2 Belföldi vendégforgalom

A 2002. év első kilenc hónapjában 2,4 millió belföldi vendéget regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 2,5%-os növekedés az előző év első háromnegyedévéhez képest. A belföldi vendégek 6,4 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami 1,3%-kal magasabb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.

A belföldi vendégforgalom közel 50%-át lebonyolító szállodákban 2,6%-os vendégéjszaka növekedés figyelhető meg. A belföldi vendégéjszakák száma a négy- (+14,1%) és háromcsillagos (+6,3%) szállodákban bővült. A vendégéjszakákat vizsgálva a legnagyobb növekedést a gyógyszállóknál (+50,9%) és a négycsillagos szállodáknál (+14,1%), a legnagyobb mértékű visszaesést pedig a kempingeknél (-9,4%) és a turistaszállóknál (-8,1%) tapasztalták.

3. A turizmus devizaforgalma 2002 első három negyedévében

A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált adatok szerint 2002 első kilenc hónapjában az idegenforgalomból származó devizabevétel 2 642 millió euró volt (-21,2%), a devizakiadások pedig 1 148 millió eurót tettek ki (+2,9%). Az idegenforgalmi egyenleg 1494 millió euró a január szeptember közötti időszakra vetítve, ami az előző év azonos időszakához képest 33,2%-os visszaesést jelent (2. tábla).

2. tábla

Az MNB turisztikai devizaforgalmi adatai, 2002. január-szeptember

2001 (millió euró) 2002 (millió euró) Index (%)
Devizabevétel 3 353 2 642 -21,2
Devizakiadás 1 116 1 148 +2,9
Devizaegyenleg 2 237 1 494 -33,2

Forrás: MNB

A turizmus aktívuma a külkereskedelmi mérleg hiányát (2 309 millió euró) 64,7%-ban fedezte.

  1. Források: Központi Statisztikai Hivatal, Turizmus, 2002. szeptember és Magyar Nemzeti Bank