A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) alakulása 2002. harmadik negyedévében

Összeállította a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

A Magyar Turizmus Rt. 1999 óta folyamatosan méri a turizmus konjunkturális helyzetét. 2001 negyedik negyedévétől kezdve - közbeszerzési eljárás nyerteseként - a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság közreműködésével készül a Turizmus Konjunktúraindex.

1. A TUX index alakulása 1999 harmadik és 2002 harmadik negyedéve között

A 2002 harmadik negyedév konjunktúra helyzetének bemutatása előtt vizsgáljuk meg, hogy a TUX bevezetése óta miként változott Magyarországon a turizmus konjunkturális helyzete. Az 1. számú ábrán látható, hogy a TUX index értéke a vizsgált időszakban a 13,6 és 23,3 pont közötti sávban ingadozik.

1. ábra

A TUX index alakulása 1999 harmadik és 2002 harmadik negyedéve között

Az idősort vizsgálva a következő jelenségekre hívjuk fel a figyelmet:

A vizsgált időszakban a turizmus konjunkturális helyzete alapvetően kedvezően alakult.

A 2. számú ábrán a TUX részindexeinek alakulását foglaltuk össze. Az összetevőket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyes részterületek konjunkturális helyzete jelentősen eltér egymástól, ezért a következőkben részletesen elemezzük az egyes részindexeket.

2. ábra

A TUX összetevőinek alakulása a vizsgált időszakban

1.1 A belföldi turizmus konjunktúraindexe

A 2. számú ábrán jól nyomonkövethető, hogy a belföldi turizmus konjunktúraindexe nagymértékű ingadozást mutat, 2002 harmadik negyedévében kismértékű növekedés figyelhető meg az előző időszakhoz képpest. A belföldi turizmus konjunktúraindexét két - azonos súlyú - komponens alkotja: a múltra és a jövőre vonatkozó részindex. A 3. számú ábra e két tényező alakulását mutatja be.

3. ábra

A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása a vizsgált időszakban

A 3. számú ábrán látható, hogy a múlt eseményeinek megítélése 2000 első negyedévétől kezdve kedvezően befolyásolja a belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulását. Az utolsó négy negyedévben a jövőre vonatkozó index gyakorlatilag stagnál, a jövő konjunkturális megítélése azonban továbbra is kedvezően alakul.

1.2 A beutazó turizmus konjunktúraindexe

A 2. számú ábrán láthattuk, hogy a beutazó turizmus konjunkturális helyzete mind a belföldi, mind a kiutazó turizmusnál kedvezőtlenebbül alakult. A beutazó turizmus konjunktúraindexe jelentős ingadozást mutat, a TUX index értékét csak 2000 második negyedévében haladta meg. Határozottan kedvezőtlen jelenség, hogy immár négy negyedéve (a 2001. szeptember 11-i események óta) a beutazó turizmus konjunktúraindexe alacsony (4,1 és 7 pont közötti) sávban mozog. A 4. számú ábrán a beutazó index összetevőit foglaltuk össze.

4. ábra

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása a vizsgált időszakban

A beutazó turizmus esetében - a belföldi turizmussal szemben - a múltra vonatkozó index az, amely inkább kedvezőtlenül befolyásolja a konjunktúraindexet. Az ábra azt is jól szemlélteti, hogy a jövő megítélése erőteljesen ingadozik. Figyelmet érdemel, hogy 2001 negyedik negyedévétől kezdve a múltra vonatkozó index folyamatosan negatív értéket mutat.

1.3 A kiutazó turizmus konjunktúraindexe

A TUX indexet alkotó három rész-index közül (lásd 2. számú ábra) a kiutazó turizmus helyzete a legkiegyensúlyozottabb. A kutatási adatok alapján kijelenthetjük, hogy a kiutazó turizmus konjunktúra helyzete a vizsgált időszakban kedvezően alakult.

5. ábra

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása a vizsgált időszakban

Az 5. számú ábrán a kiutazó index összetevőit foglaltuk össze. A vállalkozói és szakmai részindex 2001 negyedik negyedévétől kezdve gyakorlatilag azonos szinten mozog. 2002 harmadik negyedévére a lakossági index is ezt a nívót érte el.

2. A TUX index alakulása az elmúlt négy év harmadik negyedévében

Magyarországon, a turizmust erős szezonalitás jellemzi, ezért a TUX index értékelésénél törekedni kell ennek kiszűrésére. A szezonalitás hatását viszonylag könnyen semlegesíteni tudjuk, ha azonos időszakok adatait hasonlítjuk össze. Ennek megfelelően a következőkben a TUX index alakulását az elmúlt négy év harmadik negyedéve alapján vizsgáljuk meg.

A 6. számú ábrán látható, hogy 2002 harmadik negyedévben a TUX index az előző év azonos időszakához képest kis mértékben, 0,6 ponttal csökkent, alapvetően azonban azt állapíthatjuk meg, hogy a TUX index azonos szinten mozgott a vizsgált időszakban.

A TUX összetevőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a beutazó turizmus konjunkturális helyzete jelentősen (5,7 pont) romlott. A beutazó részindex alakulására a gazdasági recesszió mellett minden bizonnyal hatással volt a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekmény is. Ezzel szemben a belföldi turizmus helyzete minden év harmadik negyedében kedvezőnek minősült: a 2002. év harmadik negyedének kimagasló belföldi turizmus konjunktúraindex értéke (24,4 pont) kompenzálta a beutazó index (7 pont) csekély mértékét. Az alábbiakban az egyes részindexek elmúlt négy évben elért értékeit hasonlítjuk össze.

6. ábra

A TUX-nak és összetevőinek alakulása az elmúlt négy év harmadik negyedévében

2.1 A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása

A 7. számú ábrán jól nyomonkövethető, hogy a közelmúlt folyamataira vonatkozó index 2002 harmadik negyedévben érte el a legmagasabb értéket (34,8 pont). A várakozási index viszont 1999 harmadik negyedévében volt a legmagasabb (17,4 pont).

7. ábra

A belföldi turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása az elmúlt négy év harmadik negyedévében

2.2 A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 2002 harmadik negyedévében 22,1 pontot ért el, amely szignifikáns csökkenést jelent az előző év hasonló időszakaszához képest. Ennek ellenére a kiutazó turizmus konjunkturális helyzete stabilan kedvezően alakult a vizsgált időszakban, bár az index összetevőinek értéke jelentős változást mutat. A 8. számú ábrán látható, hogy a három fő szegmensen belül csak a lakosságnál nem figyelhető meg jelentős mértékű ingadozás. 2002 harmadik negyedévében a vállalkozások indexe jelentősen emelkedett, ezzel szemben a szakma indexe most érte el a legalacsonyabb értéket.

8. ábra

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása az elmúlt négy év harmadik negyedévében

2.3 A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A beutazó turizmus konjunktúraindexe 2002 harmadik negyedévében 7 pontot ért el, ami jelentős, 5,7 pontos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakaszához képest. A négy év harmadik negyedévét vizsgálva kijelenthetjük, hogy konjunkturális szempontból 2002 harmadik negyedéve volt a legkedvezőtlenebb. A drasztikus visszaesés minden bizonnyal a főbb küldőpiacainkon tapasztalható gazdasági recesszióra vezethető vissza, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az euró árnövelő hatása miatt csökkent a lakosság diszkrecionális jövedelme és utazási hajlandósága.

9. ábra

A beutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása az elmúlt négy év harmadik negyedévében

A közelmúltra vonatkozó index negatív értékét az okozta, hogy az elmúlt év azonos időszakához képest (2002. július) 12,6%-kal csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma. A várakozási index továbbra is a pozitív tartományban található. A következőkben a szegmensenkénti megkérdezések tapasztalatait foglaljuk össze.

3. A lakossági turizmus konjunktúra indexének alakulása

A felmérés keretében összesen 1000 olyan személy megkérdezésére került sor, aki az elmúlt 12 hónap során legalább egy éjszakát távol töltött otthonától, és utazásának célja nem napi munkavégzés, illetve olyan tanulás volt, amely rendszeresnek tekinthető.

3.1 a Belföldi utazások jellemzői

A kutatásba bevont személyek döntő többsége, 93%-a az adatfelvételt megelőző 12 hónapban részt vett belföldi utazáson.

Felmérésünkben 42%-ot képviseltek azok, akik a vizsgált időszak alatt egy alkalommal utaztak Magyarországon. A 2-3 alkalommal útra kelők aránya 26% volt. Ennél többször a megkérdezettek mintegy harmada (32%) vett részt belföldi utazáson.

A kérdésre válaszolók (997 fő) átlagosan 4,7 utazáson vettek részt az elmúlt egy év során. Ha az utazások számát a belföldi utazáson részt vevőkre (937 fő) vetítjük, ez az érték 5. A szegmentációs elemzések szerint legtöbb alkalommal

3.1.1 Az utazási költségek alakulása az elmúlt 12 hónapban

A megkérdezettek közül 44 személy nem tudta megmondani, hogy belföldi utazása(i) mennyibe került(ek). A kérdésre válaszolók (883 fő) átlagosan 52.610 Ft-ot költöttek el magyarországi útjuk/útjaik során. Közülük 29 fő nyilatkozta, hogy utazása során nem volt kiadása. Azoknak, akik költöttek (854 fő), átlagosan 54.400 Ft - ba került(ek) az utazása(ik).

A szegmentációs elemzések szerint belföldi utazás(ok)ra átlagosan a legtöbb pénzt

Ezzel szemben az utazás(ok) során a legalacsonyabb kiadással

Az adatok azokra vonatkoznak, akiknek utazásaik során voltak kiadásaik.

3.1.2 A kereskedelmi szálláshelyen eltöltött éjszakák száma

A válaszadók közül 571 fő éjszakázott az elmúlt egy év során hazai kereskedelmi szálláshelyen. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma átlagosan 7,8 volt (Ha az adatokat a belföldi utazáson részt vevőkre vetítjük, az említett mutató értéke 4,8.). A kereskedelmi szálláshelyeket leghosszabb időre

Ezzel szemben legkevesebbet

3.1.3 A várható vendégéjszakák száma

A kutatásban részt vevő személyek közül 107 fő nem tudta megmondani, hogy az elmúlt 12 hónaphoz viszonyítva a következő egy évben többet, ugyanannyit, vagy kevesebbet fog kereskedelmi szálláshelyen éjszakázni.

A kérdésre konkrét választ adók (880 fő) közel egyharmada (32%) azt tervezi, hogy az elmúlt egy évhez viszonyítva a jövőben több éjszakát fog kereskedelmi szálláshelyen eltölteni. E személyek döntő részénél a vendégéjszakák számának emelkedése nem lesz jelentős mértékű. Ugyanakkor a válaszolók 10%-a úgy véli, hogy az elkövetkezendő egy évben kevesebbet fog kereskedelmi szálláshelyen éjszakázni, 58%-uk pedig nem számít változásra.

A szegmentációs elemzések szerint különösen

A kereskedelmi szálláshelyek jövőbeni igénybevételét az átlagosnál pesszimistábban ítélik meg

3.1.4 Az étkezésnél igénybe vett vendéglátóhelyek

A megkérdezettek közül 247 személy belföldi utazásai során egyáltalán nem fogyasztott meleg ételt vendéglátóhelyen, 13 fő pedig nem tudta megmondani, hogy hány alkalommal étkezett ott.

Azok, akik étkeztek vendéglátóhelyen (666 fő), átlagosan 9,5 alkalommal vették igénybe étkezés céljából étterem, fogadó szolgáltatásait.

3.2 A Külföldi utazások jellemzői

A kutatásba bevont személyek 70%-a nem vett részt külföldi utazáson az adatfelvételt megelőző 12 hónapban.

Azok közül, akik a vizsgált időszak alatt voltak külföldön (301 fő), 60% egy, 29% 2-3 alkalommal járt ott. A válaszadók 11%-a négyszer vagy annál többször lépte át az országhatárt utazás céljából.

A válaszolók (996 fő) átlagosan 0,7 alkalommal utaztak az elmúlt egy év során külföldre. Ha az utazások számát a külföldre látogatókra (301 fő) vetítjük, ez az érték 2,3.

A határon túlra látogatók közül legtöbbször Észak-Magyarország (3,2 alkalom) és Észak-Alföld (2,9 alkalom) gazdasági régiónak lakói vettek részt külföldi utazáson, legkevesebb alkalommal a Dél-Alföld (1,4 alkalom) gazdasági régió területén élők utaztak külföldre.

3.2.1 Az utazások költsége

Az elmúlt egy év során megtett külföldi utazások a kiutazóknak átlagosan 164 080 Ft-ba kerültek. (A számításnál a költségekről pontos információval rendelkezőket (277 fő) vettük alapul.)

Az ismérvek szerinti elemzések több említésre méltó különbséget is felszínre hoztak. Ezek szerint utazásaik során a legtöbbet

Külföldi utazásaikra legkevesebbet

Az adatok az utazáson részt vevőkre, és a költségekről pontos információval rendelkezőkre vonatkoznak.

4. A szálláshelyek megkérdezésének tapasztalatai

A kutatásba bevont 205 szálláshely közül egynél nem tudták előre jelezni, hogy a korábbi egy évhez képest a következő 12 hónapban hogyan alakul náluk a vendégéjszakák száma.

A véleményt nyilvánítók mintegy harmada (34%) arra számít, hogy a jövőben a vendégéjszakák száma emelkedni fog. Ezzel szemben 19%-uk pesszimistán nyilatkozott a kérdéssel kapcsolatban, ők a vendégéjszakák számának csökkenését prognosztizálják. Az előrejelzések alapján a változások aránya egyik esetben sem lesz jelentős.

A várakozások szerint a vendégéjszakák számának visszaesése a külföldiek esetében lesz magasabb: a válaszadók mintegy ötöde (21%) nyilatkozta, hogy a következő 12 hónapban a határon túlról érkezőknél az eltöltött vendégéjszakák vonatkozásában csökkenésre számít. Az említett mutató értéke a belföldi vendégek esetében 16%.

Ezzel szemben a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák számának növekedését a szakemberek 40%-a, a külföldi vendégéjszakák emelkedését 33%-uk várja.

5. A vendéglátóhelyek megkérdezésének tapasztalatai

A következő 12 hónapot tekintve a vendéglátóhelyek 38%-a számít forgalma növekedésére A kérdésre választ adók 45%-a nem vár változást. A válaszolók (95 egység) 17%-a a kérdés kapcsán pesszimistán nyilatkozott a jövőt illetően.

A választ adó szakemberek (98 fő) annak ellenére derűlátóak a jövőre nézve, hogy jelentős részük szerint az évszakban szokásoshoz képest jelenleg kevesebb náluk a vendég. Különösen a külföldi vendégek számánál tapasztalható visszaesés, erről a válaszolók (84 egység) közel fele (49%) számolt be.

A külföldi vendégek számának emelkedéséről a megkérdezettek 24%-a számolt be. Ez az arány a belföldiek esetében valamivel magasabb, összesen 26%.

6. Az utazásszervezők megkérdezésének tapasztalatai

A felkeresett utazásszervezők közül kilenc nem foglalkozik külföldi utak szervezésével, öt szakember pedig nem tudott nyilatkozni a külföldi utak várható értékesítéséről.

A kérdésre konkrét választ adók (86 fő) várakozásai az elkövetkezendő 12 hónapot tekintve optimisták: 54%-uk arra számít, hogy cégénél az elkövetkezendő egy év során az értékesített külföldi utak száma emelkedni fog. Az utazásszervezők döntő többségénél nem lesz jelentős a változás mértéke.

Az eladott külföldi utak volumenének csekély visszaesésével a véleményt formálók 13%-a számol, nagymértékű csökkenést a szakemberek 2%-a prognosztizál.

Nemcsak az eladott külföldi utak számának növekedését, hanem az értékesítésből származó bevételek várható alakulását is összességében nagyon optimistán ítélik meg az utazásszervezők.

A kérdésre konkrét választ adók (86 cég) jelentős része (59%) azzal számol, hogy az elkövetkezendő 12 hónapban a külföldi utak eladásából eredő árbevétele emelkedni fog. A növekedés mértéke az utazásszervezők döntő részénél nem lesz jelentős.

A véleményt nyilvánítók 15%-ának várakozása pesszimista, árbevételük nagymértékű csökkenését azonban mindössze egy szakember prognosztizálta.

7. Az utazási irodák megkérdezésének tapasztalatai

A válaszadók (94 iroda) jelentős része, 58%-a úgy látja, hogy irodájában a szálláshelyfoglalás volumene a következő 12 hónapban az elmúlt egy esztendőhöz képest emelkedni fog. A foglalások visszaesésével a szakemberek minimális hányada, mindössze 5%-a számol. A változások mértéke a döntő többség véleménye szerint nem lesz jelentős.

A külföldi szálláshelyfoglalásból származó árbevételt tekintve a szakemberek várakozása összességében nagyon optimista: a válaszolók (94 iroda) jelentős hányada (59%) szerint az elkövetkezendő 12 hónapban a külföldi szálláshelyfoglalásból eredő bevétel több lesz, mint az előző egy évben volt. A választ adók csekély aránya (7%) nyilatkozott pesszimistán árbevétele várható alakulásáról. Az árbevétel növekedését, illetve csökkenését prognosztizáló szakemberek a változás mértékét nem tartják jelentősnek.

A véleményt formálók (90 fő) közel fele (48%) számít arra, hogy cégénél az elkövetkezendő egy évben emelkedni fog a belföldi szálláshely-foglalás volumene. A növekedés a többség véleménye szerint nem lesz nagymértékű. A hazai szálláshely-foglalások számának visszaesését a válaszolók 13%-a prognosztizálja, egy személyt kivéve azonban valamennyien csupán kismértékű csökkenésre számítanak. A belföldi szálláshelyfoglalás volumenének emelkedéséhez hasonlóan az abból származó árbevétel alakulását is kedvezően ítéli meg a kérdésre konkrét választ adók (89 fő) közel fele (48%).

A határozott véleménnyel rendelkezők 14%-a látja pesszimistán a jövőt: ők a belföldi szálláshelyfoglalásból eredő árbevétel csökkenésére számítanak irodájukban az elkövetkezendő egy évben. Az értékesített repülőjegyek számának várható alakulásáról 79 utazási iroda képviselője nyilatkozott.

A kérdésre választ adó szakemberek 43%-a az általa eladott repülőjegyek számának növekedését várja. Ennél valamivel magasabb arányt (46%) képviselnek azok, akik szerint a vizsgált területen nem lesz változás. A válaszadók 11%-a pesszimistán látja a jövőt, ők az irodájukban értékesített jegyek számát tekintve visszaesést prognosztizálnak.

A repülőjegy értékesítés árbevételének várható alakulásáról 78 iroda szakembere mondott véleményt. Amíg a válaszadók közel fele (46%) a repülőjegy eladásokból származó bevételének emelkedését várja, addig az érintett cégek 14%-a annak csökkenésével számol. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az irodák nagy része arra számít, hogy árbevételének növekedését elsősorban az értékesített jegyek számának emelkedése okozza majd.

8. A múzeumok, kiállítótermek megkérdezésének tapasztalatai

A múzeumok, kiállítótermek közel felében (46%) nőtt a korábbiakhoz képest a látogatók száma az elmúlt 12 hónapban. Ugyanakkor a megkérdezettek 22%-a a vendégek számának csökkenését tapasztalta. A legtöbb helyen nem volt jelentős a növekedés, illetve a csökkenés mértéke.

A látogatók számának növekedéséhez egyaránt hozzájárult a belföldi és a külföldi vendégek számának emelkedése. A hazai látogatók számának növekedését a válaszadók 45%-a tapasztalta, a külföldi turisták esetében ennél alacsonyabb az említett mutató értéke (38%).

A belföldi és a külföldi turisták számának csökkenését hasonló arányban érzékelték a véleményt formáló szakemberek: a hazai látogatók esetében 20%, a külföldi vendégeknél 21%-uk számolt be visszaesésről.

A következő 12 hónap várakozásai nagyon optimisták, a válaszolók közel kétharmada (62%) a látogatók számának emelkedésével számol. Ennek mértéke a döntő többség véleménye szerint nem lesz jelentős.

9. A vállalkozások megkérdezésének tapasztalatai

A felmérésbe bevont 200 cég közül 50-nél az elmúlt egy év során nem volt belföldi kiküldetés, négy személy pedig nem tudott érdemi választ adni, hogy munkahelyén a korábbiakhoz képest hogyan alakult a belföldi kiküldetési napok száma. Ennek megfelelően a belföldi kiküldetések alakulásáról 146 szakember nyilatkozott.

A cégek 14%-ánál a belföldi kiküldetési napok száma a korábbiakhoz képest emelkedett az elmúlt 12 hónapban, ugyanakkor a felkeresett gazdálkodó szervezetek kb. tizedénél (11%) csökkent ez az érték.

A szakemberek (141 fő) közel háromnegyedének (74%) várakozása szerint az elkövetkezendő 12 hónapban cégénél a belföldi kiküldetési napok száma nem fog változni.

A véleményt nyilvánítók 18%-a emelkedést prognosztizál, 8%-uk viszont a kiküldetési napok csökkenésére számít.

A felkeresett cégek 32%-ánál az elmúlt egy esztendőben senki nem volt külföldi kiküldetésen. Ahol volt ilyen út (134 cég), a gazdálkodó szervezetek 60%-a számolt be arról, hogy a vizsgált időszak alatt a korábbiakhoz képest nem változott náluk a kiküldetési napok száma. A kiküldetési napok számának emelkedéséről a választ adók 21%-a, annak csökkenéséről 19%-uk számolt be. A változások mértéke a legtöbb cégnél nem volt jelentős.

A felmérés keretében összesen 127 cég vezetője nyilatkozott a cégénél várható külföldi kiküldetési napok számáról.

A választ adók 21%-a szerint gazdálkodó szervezeténél a külföldi kiküldetési napok száma, ha nem is jelentős mértékben, de emelkedni fog az elkövetkezendő egy év során. Az ezzel ellentétes véleményen lévők aránya 17% volt. A visszaesés nagyságát ők sem prognosztizálják nagymértékűnek. (A cégek 33%-ánál nem terveznek az elkövetkezendő 12 hónapban külföldi kiküldetést.)

10. A kutatás módszertani háttere

2002 harmadik negyedévében a korábbi felméréseknél alkalmazott strukturált kérdőívek segítségével, személyes interjúk keretében, a következő szegmensekben vizsgáltuk meg a turizmus konjunkturális helyzetének összetevőit.

1. táblázat

A minta összetétele

Szegmens Mintaméret (db)
18 év feletti magyar lakosság (ténylegesen utazó) 1128
50 fő feletti vállalkozások 200
Utazási iroda, utazásszervező 200
Múzeum, kiállítóterem 100
Szálloda, panzió 200
Étterem 100
Légitársaság 15
Autópálya 2

A lakossági és szakmai megkérdezésen alapuló Turizmus Konjunktúraindex1 (TUX) a belföldi, a beutazó és a kiutazó turizmus piaci szereplőinek helyzetértékelését, illetve várakozását szintetizálja.

11. A 2002 harmadik negyedévi TUX összegzése

A TUX index az előző év azonos időszakához képest kismértékben csökkent (0,6 pont), alapvetően azonban azt állapíthatjuk meg, hogy a TUX index értéke azonos szinten mozgott az elmúlt négy év harmadik negyedében.

A beutazó turizmus konjunktúraindexe 2002 harmadik negyedévében 7 pontot ért el, amely jelentős, 5,7 pontos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakaszához képest. A négy év harmadik negyedévét vizsgálva kijelenthetjük, hogy konjunkturális szempontból 2002 harmadik negyedéve volt a legkedvezőtlenebb. A drasztikus visszaesés minden bizonnyal a főbb küldőpiacainkon tapasztalható gazdasági recesszióra vezethető vissza, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az euró árnövelő hatása miatt csökkent az emberek diszkrecionális jövedelme és utazási hajlandósága.

Ezzel szemben a belföldi turizmus helyzete minden év harmadik negyedében kedvezőnek minősült: a 2002. év harmadik negyedének kimagasló belföldi turizmus konjunktúraindexének értéke (24,4 pont) kompenzálta a beutazó index (7 pont) csekély mértékét.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 2002 harmadik negyedévében 22,1 pontot ért el, ami szignifikáns csökkenést jelent az előző év hasonló időszakaszához képest. Ennek ellenére a kiutazó turizmus konjunkturális helyzete stabilan kedvezően alakult a vizsgált időszakban.

  1. A TUX módszertanáról további információ található a Turizmus Bulletin V. évfolyam 2. számában.