Octavio Paz mexikói költő szerint minden kultúra keveredésből, találkozásokból és összecsapásokból ered, és az elszigetelődés megöli a civilizációkat. A kultúra valóban számos tényező együttese, amelyek hátterében korábban az erőszak és a meghódítás, ma egyre inkább a kereskedelem, a közlekedés és a turizmus áll. A történelmet tekintve érdekes megfigyelni, hogy a kultúrájukat globálisan kiterjesztő civilizációk a terjeszkedést erejükkel, hatalmukkal tudták elérni, miközben maguk is gazdagodtak, alakultak és erősödtek más kultúrák által. Napjainkban a világ lakosságának több mint fele városokban él, a városlakók száma 2015-re 1950-hez viszonyítva várhatóan megduplázódik. A kultúrák találkozása - kiemelten a városokban - önálló attrakciót jelent, napjainkra a városok kulturális "olvasztótégelyekké" váltak. Az új városi életforma és kulturális kifejezésmódok kialakulásában fontos szerepet kap továbbá a kommunikációs és a technikai fejlődés (kiemelten a közlekedés fejlődése).
Napjainkban a világ 124 országában 721 világörökség-helyszín található, amelyből 554 kulturális, 144 természeti, 23 pedig kulturális és természeti is egyben. A kulturális jellegű világörökségek száma tehát jelentősen meghaladja a természeti örökséghelyszínek számát; a helyszínek mintegy 30%-a pedig az Európai Unióban található.
Jelen cikkben Brugge példáján keresztül mutatom be a városi, illetve a kulturális örökségre épülő turizmust, kiemelten vizsgálva a világörökség-helyszínek turizmusban betöltött szerepét, valamint a város, a helyi közösség részvételét, a turizmus desztinációra gyakorolt gazdasági, szociális és kulturális hatásait. Brugge belvárosát az UNESCO 2000-ben vette fel a világörökségek listájára. Az összeállítás alapját a 2002 márciusában Brugge-ben "The Tourist Historic City" címmel megrendezett nemzetközi konferencia tapasztalatai adták, ahol a résztvevők az előadásokon túl bepillantást nyerhettek Brugge város életébe, turizmusába.
Magának a világörökségnek a fogalma - mindenki által védett, egyedi és egyetemes értékű - és története évtizedekre nyúlik vissza. Az első, történelmi épületek értékének védelme céljából megrendezett nemzetközi konferenciának 1931-ben Athén adott otthont. Bár a rendezvényen csak európai országok voltak jelen, 1964-ben Velencében már képviseltette magát Mexikó, Peru és Tunézia is. Napjainkra a ENSZ-hez tartozó World Heritage Convention az egyik legnagyobb és legsikeresebb nemzetközi szervezet, amelynek célja az épített és természeti örökségek védelme, és 2002 októberéig 158 ország fogadta el ajánlásait.
A világörökség-helyszínnel járó előnyöket a turisztikai szakma is felismerte, s nemegyszer a listára való felkerülést is ezen előnyök megszerzése motiválja, háttérbe szorítva a helyszín egyediségét, valódi értékét. A pályázók között az európai országok jelentős többségben vannak, amely egyenlőtlenség a jövőben sem változik várhatóan. Mint említettem, a világörökség listán szereplő természeti örökségek száma elmarad a kulturális örökségek számától, amelynek az az oka, hogy utóbbiak esetében magasabb gazdasági megtérülés várható. A kulturális és természeti örökségek megőrzésében a turizmus fontos szerepet játszik, ugyanakkor a túlzott igénybevétel, a tömeges használat jelentős mértékben károsítja is ezeket a helyszíneket.
Flandria, Belgium flamand anyanyelvű északi régiója évente mintegy 8,8 millió turistát fogad, akik 47%-a az öt legfontosabb kulturális-történelmi várost (Brugge, Antwerpen, Ghent, Leuven és Mechelen) keresi fel. A külföldi turisták esetében ez az arány még nagyobb, a külföldiek kétharmada az említett városokat látogatja meg. Az utazási motivációkat tekintve a turisták 15%-a üzleti utazáson vesz részt Flandriában, amely a régió kiemelt szerepét bizonyítja a MICE piac vonatkozásában. Flandria turisztikai kínálatának fő elemét tehát a történelmi-kulturális városok jelentik, ehhez a kulturális örökséghez egyaránt hozzátartoznak a művészetek, a gasztronómia és a mindennapi élet. Problémát jelenthet, hogy a profitorientált, gazdasági tartalommal bíró turizmus hogyan kapcsolódik a fogadóterület kulturális örökségéhez.
Az elmúlt évtizedben a kulturális élet szereplői (műemlékek, múzeumok, kiállítások és színházak fenntartói, illetve működtetői) egyre nagyobb mértékben vették figyelembe az egyes érdekcsoportok igényeit. A helyi közösség nem csupán a helyi lakosokat, de tágabb értelemben a belföldi és külföldi turistákat egyaránt magában foglalja, ami a kultúra számára újabb kihívást jelent. Flandriát sokszínű attrakciói mellett kicsi, családok által működtetett vállalkozások, a jól működő és aktív helyi kezdeményezések és szövetségek, valamint meglehetősen jó turisztikai imázs jellemzi. Mindez rendkívül színes turisztikai kínálatot eredményez, s bár a Flandriát felkereső turisták elégedettsége kiemelkedően magas (98%), van néhány nagyobb figyelmet érdemlő, hosszú távon jelentkező negatívum is. Egyrészt kevés a turizmusban dolgozók továbbképzési / folyamatos képzési lehetősége, másrészt kevés figyelmet szentelnek a turisztikai kutatásoknak, noha az elmúlt években jelentős kezdeményezések kezdődtek ezeken a területeken.
Brugge Flandria turizmusában az első helyet foglalja el, messze a legnagyobb vonzerővel rendelkező városa a régiónak. 2000-ben a nemzeti statisztikai hivatal (NIS) adatai szerint Brugge-ben a turisták 1 085 000 vendégéjszakát töltöttek, ezzel szemben Brüsszelben 760 000, Antwerpenben 667 000, Ghentben pedig 314 000 éjszakát regisztráltak.
Brugge városa több évszázadra visszatekintő, gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, a város gyökerei a XII. századra nyúlnak vissza. A város nemzetközi kereskedelemben betöltött jelentőségének köszönhetően számos látnivalóval rendelkezik, amelyek a város életében, a városkép formálásában az évszázadok folyamán meghatározó szerepet játszottak. A városképet ma is jellemző utcák, negyedek kialakítása a XIII-XIV. században kezdődött, a legértékesebbek a XV-XVI. századi épületek. Az ipari forradalom alapjaiban változtatta meg a város életét, amely a XX. században lett jelentős desztináció a nemzetközi idegenforgalomban, turisták millióit fogadva évente.
Adottságainak köszönhetően a város életében kiemelt szerepet játszik a kulturális turizmus, amely jelentős mértékben kihat a város lakosainak mindennapjaira is. A helyi lakosság és a turisták közötti kapcsolat, a helyi kultúra megőrzése és bemutatása a látogatóknak több, nagyszámú turistát fogadó város problémája. Brugge saját gyakorlatával, tapasztalatai átadásával jelentősen hozzájárulhat a kulturális és a városi turizmus fejlődéséhez, fejlesztési lehetőségeinek szélesítéséhez világszerte.
A turizmus jelentőségét Brugge város életében vizsgáló felmérésre 1991-ben és 2000-ben került sor, a két kutatás között eltelt időről részletes információk nem állnak rendelkezésre, az adatok összehasonlítása azonban lehetővé teszi az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások, tendenciák vizsgálatát.
A Brugge-t felkereső turisták 80%-a a magasabb jövedelemmel rendelkezők köréből kerül ki és 25-54 év közötti, többségük partnerével, gyermekek nélkül utazik. 34%-uk autóval, 23%-uk vonattal (ebből 11%-uk gyorsvasúttal), 25%-uk repülőgéppel, 17%-uk pedig autóbusszal érkezik a városba. Ott-tartózkodásuk alatt a turisták 90,1%-a vesz részt városnézésen, 72,9%-uk műemlékeket keres fel, mintegy 50% pedig múzeumokat látogat. Kedveltek továbbá az éttermek és a bárok, a bevásárlókörutak és a kávéházak.
Brugge turizmusát jelentős mértékben befolyásolja, hogy 2002-ben a spanyolországi Salamanca-val együtt "Európa Kulturális Fővárosává" választották, amelyhez kapcsolódóan számos rendezvényre kerül sor a városban. A görög Kulturális Minisztérium által kezdeményezett "Kulturális Fővárosok" története 1985-re nyúlik vissza. Egy több ország kulturális minisztereiből álló bizottság 1985 óta évente egy-két várost választ ki, azzal a céllal, hogy a városok kulturális értékeit és egyediségét hangsúlyozzák, kiemelve a kulturális örökséget és a művészeteket. Ennek kapcsán a város elkészítette fejlesztési stratégiáját, amely tartalmazza a kultúra és a turizmus kapcsolatát, kitérve a problémák megoldására is. A fejlesztési stratégia főbb céljai között szerepel a kultúra turizmusra gyakorolt negatív hatásainak csökkentése, a turizmus pozitív hatásai érvényesülésének hosszú távú elősegítése, és a látogatók kulturális élményének optimalizálása. A 2002-es évhez kapcsolódóan Brugge-ben az alábbiak kerültek megfogalmazásra
A stratégiai eszközök között szerepel az imázs, a vendéglátás fejlesztése, városlátogatások és idegenvezetés színvonalának emelése, infrastruktúrájának fejlesztése, valamint további kulturális helyszínek megnyitása a szélesebb közönség felé.
Mivel a turizmus pozitív és negatív hatást is gyakorolhat a történelmi városokra és a kulturális értékekre, ezért napjainkban a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap. A világ minden turisztikai desztinációja egyedi atmoszféra kialakítására törekszik, amelynek során a kulturális örökség bemutatása kerül előtérbe. Bár az egyes városokban jelentkező problémák hasonlóak, a városok egyedi arculattal bírnak. Az egyes gyakorlatok megismerése, az információcsere azonban jelentősen hozzájárulhat a negatív hatások csökkentéséhez, kiküszöböléséhez az eltérő karakterrel rendelkező városokban.
Brugge-ben a turisztikai kutatásokat több tényező is indokolta az elmúlt évek során: a város életében a turizmus kiemelt szerepet játszik, emiatt szükséges a városrendezés, a városfejlesztés összehangolása a turisztikai kínálat kialakításával, aminek során a város, a kultúra és a turizmus egyensúlyba kerülhet, kiszolgálva a turisták igényeit és a város lakosságát egyaránt. A fejlesztések során szem előtt kell tartani a kulturális örökség hosszú távú megőrzését és a turizmus rövid távú céljainak megvalósítását egyaránt, ahol a fenntarthatóság szempontjai megjelennek a város kulturális örökségére és turisztikai kínálatára, illetve a turizmuspolitika kialakítására vonatkozóan egyaránt. Brugge városának lakosai a turizmussal szemben pozitív attitűddel rendelkeznek, az informális kapcsolatok rendszere jelentős. Ugyanakkor egyre gyakrabban jelenik meg kritika a turizmus volumenének növelésével szemben, amikor is a mennyiség - a turisták számának emelkedése - a minőség rovására történik.
A turizmus főbb hatásai Brugge város esetében a következőkben foglalhatók össze:
A fejlődést jelzi az infrastruktúra bővítése, amely kiterjed új szálláshelyek, programlehetőségek létesítésére egyaránt, háttérben megjelentetve a szabályozást, terület- és városfejlesztést. A turizmus szerepének, az egymással versenyző városok / úti célok helyének meghatározásához fontosak a gazdasági jelzőszámok, a vendégforgalomra vonatkozó statisztikai adatok, úgymint vendégéjszakák száma, költés, áruk és szolgáltatások árszínvonala, az ingatlanárak alakulása, a városlátogatások és a kirándulások száma. A kulturális dinamizmus érinti a kínálati és a keresleti oldalt is. A turisták számára egyre szélesebb körű szolgáltatások, programlehetőségek állnak rendelkezésre, a kereslet oldalán megjelennek a helyi lakosok is. A folyamatok eredményeképp nő a multikulturális alapú tevékenységek száma. A helyi lakosság turizmussal szembeni attitűdje jelentős mértékben befolyásolja a turizmus sikerét, a fogadóközösség elengedhetetlen része a helyi kultúrának és turizmusnak egyaránt, ezért a turisztikai kutatások terén a jövőben fontos kihívást jelenthet a lakosság turizmussal szembeni attitűdjének mérése, illetve a változások figyelemmel kísérése. A kultúra sokszínűsége, összetettsége további kihívásokat jelent a kutatások során, ahol is a különböző szintek és csoportok vizsgálata egyaránt szükséges (például döntéshozók, lakosság, látogatók, egyéb érdekeltek). A sikeres turizmusfejlesztés alapját egy hatékony ellenőrzési rendszer képezi, ahol az adatok a változásokról és a pillanatnyi helyzetről egyaránt valósághű, átfogó képet adnak.
Napjainkban egyre több turisztikai desztináció végez jelentős befektetéseket a rendezvények, kulturális programlehetőségek szélesítése terén (fesztiválok, kiállítások, vásárok, show-k stb.). A rendezvények sikerét általában a vendégforgalom vonatkozásában mérik (vendégéjszakák száma, költés), amely adatok nagyban hozzájárulnak a városrendezés döntéshozói és a szponzorok érdeklődésének felkeltéséhez. A desztinációra gyakorolt hatások három dimenzió mentén jelentkeznek: turisztikai infrastruktúra, turisztikai imázs és a turisták utazási szokásai és a helyi szervezetek, vállalkozások kapacitása. Más turisztikai termékekhez hasonlóan a fenntartható fejlődés alapelve itt is jelentkezik, fontos részét képezve a desztinációs menedzsmentnek.
Brugge-ben a turisták részére 110 szálloda, 10 ifjúsági szálló, 2 kemping, 2 további szálláshely komplexum, 167 magánszálláshely (szobaszám) a belvárosban, 49 üdülőház szintén a belvárosban és 120 üdülőház Zeebrugge-ben (15 km-re Brugge-től, a tengerparton) áll rendelkezésre, a férőhelyek száma összesen 9634. Az 1990-es adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása jelentősen, 24%-kal emelkedett az elmúlt évtizedben, amely 1865 további férőhelyet jelent. A növekedés nagyrészt a szállodai kapacitás bővülésének köszönhető, arányát tekintve pedig az ifjúsági szállások kapacitása emelkedett a legnagyobb mértékben, 77%-kal.
A város turizmusában a szállodák játszák a legjelentősebb szerepet a szálláshely-kapacitásokat tekintve, a 110 szálloda 2898 szobával áll a vendégek rendelkezésére. A hotelek több mint 60%-a 20-nál kevesebb szobával rendelkezik, a városban mindössze 10 nagyobb, legalább 80 szobás szálloda működik. Az egységek számával ellentétben a nagy szállodák részesedése a férőhelyek 40%-át teszi ki. Az 1990-es évek változásainak eredményeként megfigyelhető a szállodai férőhelyeken belül a kisebb szállodák irányából a nagyobb szállodák irányába történő kapacitásnövekedés (30-ról 40%-ra nőtt). A kisebb szállodák ugyanakkor az 1991-es 35%-kal szemben 25%-kal részesednek a férőhely-kapacitásból.
1. ábra
Forrás: WES
A statisztikai hivatal a magánszálláshelyek vendégforgalmát nem regisztrálja, erre vonatkozóan csupán becslések állnak rendelkezésre. 2000-ben Brugge-ben a turisták mintegy 1 319 000 vendégéjszakát töltöttek el, ennek 85%-a szállodákban realizálódott. A vendégek száma 677 000 fő (becslés), az átlagos tartózkodási idő meglehetősen alacsony, 1,9 éjszaka. Az elmúlt évtizedek fejlődésének köszönhetően a vendégéjszakák száma 1975 és 2000 között megháromszorozódott, az 1990-es éveket 47%-os növekedés jellemezte. Bár a növekedés az abszolút számokat tekintve nagymértékben a szállodáknak köszönhető, jelentős mértékben emelkedett a fizetővendéglátás szerepe is Brugge turizmusában (az elmúlt tíz évben mintegy kétszeresére, ami 2000-ben megközelítőleg 50 000 vendégéjszakát jelentett). A hotelekben eltöltött vendégéjszakák tekintetében az üdülési céllal érkezők aránya a legmagasabb, mintegy 85%. Más flamand városokkal összehasonlítva ez az arány rendkívül magas (Antwerpen 46%, Ghent 45%, Brüsszel 28%). Ezt követik az egyéni üzleti utak 9%-kal, míg a konferenciákon és szemináriumokon résztvevők 6%-ot képviselnek. 1990-ben az üdülési, kikapcsolódási céllal utazók aránya még ennél is magasabb, 90%-os volt.
Brugge város fő küldőpiaca Nagy-Britannia (39%), ezt követi Hollandia és Franciaország 10-10%-kal. Jelentős továbbá a német és amerikai (7-7%), illetve a japán vendégek aránya (5%). A belföldi turizmus szerepe sem elhanyagolható, hiszen a szállodákban eltöltött vendégéjszakák 12%-át a belföldi vendégek adják.
2. ábra
Forrás: WES
A várost felkereső turisták - szállodát vagy ifjúsági szállást igénybevevők - átlagos költése egy főre vetítve 118 euró, amelynek 37%-át teszi ki a szállásköltség, 34%-ot képvisel az étkezés (étterem és kávéházak), 21%-ot a vásárlás, 5%-ot a műemlékek, programok felkeresése, 3%-ot pedig a helyi közlekedés. 2000-ben a városnak 162 millió euró bevétele származott a turistaérkezésekből, amely duplája a tíz évvel ezelőtti értéknek.
3. ábra
Forrás: WES
A turizmuspolitika hosszú ideig a promóciós tevékenységre koncentrált, napjainkban azonban egyre inkább kiegészül a meghatározás a versenyképesség növelésének és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésével. A turizmusban érdekeltek, résztvevők köre meglehetősen széles, amely csoportok összehangolt együttműködése a desztináció sikerének alappillérét képezi. Brugge esetében a turizmus legfontosabb érdekcsoportjait az alábbi csoportok képzik: a turizmusban dolgozók (szolgáltatók) csoportja, maguk a turisták, a helyi vezetés (városi tanács), a turizmus helyi irányító szervezetei, a helyi lakosság.
A turizmus fenntarthatóságának négy alappillérét a kulturális örökség megőrzése (műemlékvédelem), a vízminőség, a széleskörű várostervezés és a látogatók, illetve a helyi közösség menedzsmentje jelenti.
A műemlékvédelem évszázadokra tekint vissza Brugge-ben, jelenleg is számos határozat szabályozza az új házak építését, a felújításokat, a felhasználható anyagokat, az elhelyezett hirdetéseket. Ennek megfelelően a város törekszik a hagyományos és modern épületek egymással összhangban történő együttélésének kialakítására.
A vízminőség menedzsmentje elsősorban a csatornákra vonatkozik. Egy nagyszabású csatornatisztítási projektre, amelynek keretében a város szennyvízelvezető rendszerét is felújították, illetve bővítették 1971-76 között került sor.
A várostervezés 1976-ra nyúlik vissza, az akkor elfogadott terv fő szempontjai máig mérvadóak Brugge város életében.
A helyi lakosság / fogadóközösség és a turisták, látogatók közötti kapcsolatot több tényező is befolyásolja, a belváros tehermentesítését szolgálja például a város szélén kialakított autóbuszparkoló. A belváros lakóinak száma évek óta csökkenő tendenciát mutat, ennek ellensúlyozására szigorú szabályozás született a második lakásokra vonatkozóan, illetve a belvárosban nem épülhet nagyobb szálloda sem.
1. táblázat
| Versenyképesség | Fenntarthatóság |
|---|---|
| Stratégiai tervezés | Kulturális örökség menedzsment |
| Marketing | Látogatómenedzsment |
| Emberi erőforrás menedzsment | Helyi lakosság menedzsmentje |
| Információs menedzsment | Vízminőség menedzsment |
| Pénzügyi menedzsment | Park és növény / zöld területek menedzsmentje |
| Operatív menedzsment | Levegő minőségének menedzsmentje |
| Szervezeti menedzsment | Átfogó tervezés |
| INFORMÁCIÓS RENDSZER | |
| Desztinációs monitoring, ellenőrző rendszer | Desztinációs kutatás |
Forrás: WES
A versenyképesség alapját napjainkban a környezet kiemelt szerepe és a változásokhoz való alkalmazkodás képezi, amely tényezők Brugge turizmusában is jelentősek. Első lépésként a versenyképesség elemeinek meghatározására került sor, amelyek a következő öt főbb részre oszlanak: adottságok (természeti és ember alkotta), a kereslet jellemzői, a kapcsolódó / támogató / kiszolgáló szolgáltatások, a mindenki által elfogadott stratégia és a helyi vezetés, kiemelten a közszféra aktív jelenléte. Ennek fényében Brugge város erősségei és gyengeségei az alábbi táblázatban foglalhatók össze.
2. táblázat
| Erősségek | Gyengeségek és fejlesztési lehetőségek |
|---|---|
| Termékpolitika | Kevés MICE kapacitás |
| Kulturális örökség | Nemzetközi szállodaláncok |
| UNESCO világörökség | Igény az aktívabb kulturális élményre |
| Múzeumok | |
| Jó szálláslehetőségek, szállodák | Esti programok hiánya |
| Árpolitika, árszínvonal | Helyi lakosság turizmussal szembeni attitűdje |
| Földrajzi elhelyezkedés | |
| Idegen nyelvek ismerete | Túlzsúfolt belváros |
| A város hangulata | TGV összeköttetés Lille-lel |
| Turisztikai infrastruktúra (új projektek) | Nemzeti légitársaság / járatok hiánya |
| Biztonság | A szolgáltatások minőségével szemben fennálló veszélyek |
| Piaci potenciál | |
| Nemzetközi érkezések magas száma | Stratégiai terv hiánya |
| Az egyéni turizmus | Alacsony költségvetési keret |
| Megközelíthetőség, elérhetőség | Minőségi terv hiánya |
| Parkolási lehetőségek | Desztinációs Információs Rendszer hiánya |
| Vásárlási lehetőségek | Public-Private Partnership |
| Jellegzetes, autentikus ajándéktárgyak | Nemzetközi rendszerekkel (szálloda) való kapcsolat hiánya |
| Gasztronómia | |
| Idegenforgalmi iskolák (szálloda) | Hotel stop |
| Jól szervezett szálláshely szektor | |
| Flamand városok közötti együttműködés | |
| Európa Kulturális Fővárosa (2002) |
Forrás: WES
A termékpolitikában a kulturális örökség élvez prioritást, amelyhez kapcsolódóan a felújítások, restaurálások, szigorú szabályozás mellett valósulnak meg. Európa kulturális fővárosaként a város nemzetközi elismertsége továbbnövekszik, újabb - hazai és nemzetközi - befektetéseket ösztönözve. A flamand városok - Antwerpen, Brugge, Brüsszel, Ghent, Leuven és Mechelen - közötti együttműködés a város turizmusának fontos tényezőjét jelenti. Kiemelendők továbbá a városban kapható speciális ajándékok (csipke és csokoládé), valamint a jól szervezett hotelszektor, amely önálló internetes honlappal is rendelkezik (www.hotels-Brugge.org).
A gyengeségek között első helyen szerepel a turizmus stratégiai tervének hiánya. A város - kommunikációs és promóciós célokra rendelkezésére álló - költségvetése meglehetősen alacsony, ezért szükség lenne a magánszféra nagyobb szerepvállalására. A minőség kiemelt szerepet játszik napjaink turizmusában a szolgáltatások megítélésében, Brugge-ben jelenleg nincs több szektorra / szolgáltatóra kiterjedő minőség menedzsment terv. Továbbá fejlesztendő a város MICE kapacitása a technikai eszközök és a szálláshely vonatkozásában egyaránt. Bár Brugge az üzleti turizmus, illetve a rendezvények kedvelt helyszíne, a kapacitásokat figyelembe véve elsősorban kis- és közepes méretű rendezvények lebonyolítására alkalmas. A desztinációs menedzsment információs rendszere két fő részből áll, a napi információkból és a kutatásokból.
A kultúra és a turizmus kapcsolatának jövőbeni kihívását az alábbiak jelentik:
A kulturális turizmus a fejlesztések során kiemelt támogatást kap, mivel biztosítja a kulturális diverzitást a műemlékek védelmével, az élő kultúra és a kulturális kifejezésmódok, művészetek revitalizálásával. Elősegíti a helyi lakosság és a látogatók közötti kapcsolat kialakítást, valamint hozzájárul a helyi lakosság, illetve fogadóterület gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséhez (foglalkoztatás, jövedelem, kulturális identitás). A magán- és a közszféra együttműködésének kérdéseit, főbb problémáit az egyes vállalatok, szervezetek komplexitása, sokszínűsége, a szervezetek belső összetettsége, a nonprofit szervezetek szerepe és jelentősége, a fogadó közösség és a vezető szerepet betöltők szempontjai, érdekei és céljai jelenti.