Brugge1

Szerző: Sulyok Judit2

Octavio Paz mexikói költő szerint minden kultúra keveredésből, találkozásokból és összecsapásokból ered, és az elszigetelődés megöli a civilizációkat. A kultúra valóban számos tényező együttese, amelyek hátterében korábban az erőszak és a meghódítás, ma egyre inkább a kereskedelem, a közlekedés és a turizmus áll. A történelmet tekintve érdekes megfigyelni, hogy a kultúrájukat globálisan kiterjesztő civilizációk a terjeszkedést erejükkel, hatalmukkal tudták elérni, miközben maguk is gazdagodtak, alakultak és erősödtek más kultúrák által. Napjainkban a világ lakosságának több mint fele városokban él, a városlakók száma 2015-re 1950-hez viszonyítva várhatóan megduplázódik. A kultúrák találkozása - kiemelten a városokban - önálló attrakciót jelent, napjainkra a városok kulturális "olvasztótégelyekké" váltak. Az új városi életforma és kulturális kifejezésmódok kialakulásában fontos szerepet kap továbbá a kommunikációs és a technikai fejlődés (kiemelten a közlekedés fejlődése).

Napjainkban a világ 124 országában 721 világörökség-helyszín található, amelyből 554 kulturális, 144 természeti, 23 pedig kulturális és természeti is egyben. A kulturális jellegű világörökségek száma tehát jelentősen meghaladja a természeti örökséghelyszínek számát; a helyszínek mintegy 30%-a pedig az Európai Unióban található.

Jelen cikkben Brugge példáján keresztül mutatom be a városi, illetve a kulturális örökségre épülő turizmust, kiemelten vizsgálva a világörökség-helyszínek turizmusban betöltött szerepét, valamint a város, a helyi közösség részvételét, a turizmus desztinációra gyakorolt gazdasági, szociális és kulturális hatásait. Brugge belvárosát az UNESCO 2000-ben vette fel a világörökségek listájára. Az összeállítás alapját a 2002 márciusában Brugge-ben "The Tourist Historic City" címmel megrendezett nemzetközi konferencia tapasztalatai adták, ahol a résztvevők az előadásokon túl bepillantást nyerhettek Brugge város életébe, turizmusába.

Világörökség

Magának a világörökségnek a fogalma - mindenki által védett, egyedi és egyetemes értékű - és története évtizedekre nyúlik vissza. Az első, történelmi épületek értékének védelme céljából megrendezett nemzetközi konferenciának 1931-ben Athén adott otthont. Bár a rendezvényen csak európai országok voltak jelen, 1964-ben Velencében már képviseltette magát Mexikó, Peru és Tunézia is. Napjainkra a ENSZ-hez tartozó World Heritage Convention az egyik legnagyobb és legsikeresebb nemzetközi szervezet, amelynek célja az épített és természeti örökségek védelme, és 2002 októberéig 158 ország fogadta el ajánlásait.

A világörökség-helyszínnel járó előnyöket a turisztikai szakma is felismerte, s nemegyszer a listára való felkerülést is ezen előnyök megszerzése motiválja, háttérbe szorítva a helyszín egyediségét, valódi értékét. A pályázók között az európai országok jelentős többségben vannak, amely egyenlőtlenség a jövőben sem változik várhatóan. Mint említettem, a világörökség listán szereplő természeti örökségek száma elmarad a kulturális örökségek számától, amelynek az az oka, hogy utóbbiak esetében magasabb gazdasági megtérülés várható. A kulturális és természeti örökségek megőrzésében a turizmus fontos szerepet játszik, ugyanakkor a túlzott igénybevétel, a tömeges használat jelentős mértékben károsítja is ezeket a helyszíneket.

Flandria turizmusa

Flandria, Belgium flamand anyanyelvű északi régiója évente mintegy 8,8 millió turistát fogad, akik 47%-a az öt legfontosabb kulturális-történelmi várost (Brugge, Antwerpen, Ghent, Leuven és Mechelen) keresi fel. A külföldi turisták esetében ez az arány még nagyobb, a külföldiek kétharmada az említett városokat látogatja meg. Az utazási motivációkat tekintve a turisták 15%-a üzleti utazáson vesz részt Flandriában, amely a régió kiemelt szerepét bizonyítja a MICE piac vonatkozásában. Flandria turisztikai kínálatának fő elemét tehát a történelmi-kulturális városok jelentik, ehhez a kulturális örökséghez egyaránt hozzátartoznak a művészetek, a gasztronómia és a mindennapi élet. Problémát jelenthet, hogy a profitorientált, gazdasági tartalommal bíró turizmus hogyan kapcsolódik a fogadóterület kulturális örökségéhez.

Az elmúlt évtizedben a kulturális élet szereplői (műemlékek, múzeumok, kiállítások és színházak fenntartói, illetve működtetői) egyre nagyobb mértékben vették figyelembe az egyes érdekcsoportok igényeit. A helyi közösség nem csupán a helyi lakosokat, de tágabb értelemben a belföldi és külföldi turistákat egyaránt magában foglalja, ami a kultúra számára újabb kihívást jelent. Flandriát sokszínű attrakciói mellett kicsi, családok által működtetett vállalkozások, a jól működő és aktív helyi kezdeményezések és szövetségek, valamint meglehetősen jó turisztikai imázs jellemzi. Mindez rendkívül színes turisztikai kínálatot eredményez, s bár a Flandriát felkereső turisták elégedettsége kiemelkedően magas (98%), van néhány nagyobb figyelmet érdemlő, hosszú távon jelentkező negatívum is. Egyrészt kevés a turizmusban dolgozók továbbképzési / folyamatos képzési lehetősége, másrészt kevés figyelmet szentelnek a turisztikai kutatásoknak, noha az elmúlt években jelentős kezdeményezések kezdődtek ezeken a területeken.

Brugge Flandria turizmusában az első helyet foglalja el, messze a legnagyobb vonzerővel rendelkező városa a régiónak. 2000-ben a nemzeti statisztikai hivatal (NIS) adatai szerint Brugge-ben a turisták 1 085 000 vendégéjszakát töltöttek, ezzel szemben Brüsszelben 760 000, Antwerpenben 667 000, Ghentben pedig 314 000 éjszakát regisztráltak.

Turizmus Brugge városában

Brugge városa több évszázadra visszatekintő, gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, a város gyökerei a XII. századra nyúlnak vissza. A város nemzetközi kereskedelemben betöltött jelentőségének köszönhetően számos látnivalóval rendelkezik, amelyek a város életében, a városkép formálásában az évszázadok folyamán meghatározó szerepet játszottak. A városképet ma is jellemző utcák, negyedek kialakítása a XIII-XIV. században kezdődött, a legértékesebbek a XV-XVI. századi épületek. Az ipari forradalom alapjaiban változtatta meg a város életét, amely a XX. században lett jelentős desztináció a nemzetközi idegenforgalomban, turisták millióit fogadva évente.

Adottságainak köszönhetően a város életében kiemelt szerepet játszik a kulturális turizmus, amely jelentős mértékben kihat a város lakosainak mindennapjaira is. A helyi lakosság és a turisták közötti kapcsolat, a helyi kultúra megőrzése és bemutatása a látogatóknak több, nagyszámú turistát fogadó város problémája. Brugge saját gyakorlatával, tapasztalatai átadásával jelentősen hozzájárulhat a kulturális és a városi turizmus fejlődéséhez, fejlesztési lehetőségeinek szélesítéséhez világszerte.

A turizmus jelentőségét Brugge város életében vizsgáló felmérésre 1991-ben és 2000-ben került sor, a két kutatás között eltelt időről részletes információk nem állnak rendelkezésre, az adatok összehasonlítása azonban lehetővé teszi az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások, tendenciák vizsgálatát.

A Brugge-t felkereső turisták 80%-a a magasabb jövedelemmel rendelkezők köréből kerül ki és 25-54 év közötti, többségük partnerével, gyermekek nélkül utazik. 34%-uk autóval, 23%-uk vonattal (ebből 11%-uk gyorsvasúttal), 25%-uk repülőgéppel, 17%-uk pedig autóbusszal érkezik a városba. Ott-tartózkodásuk alatt a turisták 90,1%-a vesz részt városnézésen, 72,9%-uk műemlékeket keres fel, mintegy 50% pedig múzeumokat látogat. Kedveltek továbbá az éttermek és a bárok, a bevásárlókörutak és a kávéházak.

Brugge turizmusát jelentős mértékben befolyásolja, hogy 2002-ben a spanyolországi Salamanca-val együtt "Európa Kulturális Fővárosává" választották, amelyhez kapcsolódóan számos rendezvényre kerül sor a városban. A görög Kulturális Minisztérium által kezdeményezett "Kulturális Fővárosok" története 1985-re nyúlik vissza. Egy több ország kulturális minisztereiből álló bizottság 1985 óta évente egy-két várost választ ki, azzal a céllal, hogy a városok kulturális értékeit és egyediségét hangsúlyozzák, kiemelve a kulturális örökséget és a művészeteket. Ennek kapcsán a város elkészítette fejlesztési stratégiáját, amely tartalmazza a kultúra és a turizmus kapcsolatát, kitérve a problémák megoldására is. A fejlesztési stratégia főbb céljai között szerepel a kultúra turizmusra gyakorolt negatív hatásainak csökkentése, a turizmus pozitív hatásai érvényesülésének hosszú távú elősegítése, és a látogatók kulturális élményének optimalizálása. A 2002-es évhez kapcsolódóan Brugge-ben az alábbiak kerültek megfogalmazásra

A stratégiai eszközök között szerepel az imázs, a vendéglátás fejlesztése, városlátogatások és idegenvezetés színvonalának emelése, infrastruktúrájának fejlesztése, valamint további kulturális helyszínek megnyitása a szélesebb közönség felé.

Mivel a turizmus pozitív és negatív hatást is gyakorolhat a történelmi városokra és a kulturális értékekre, ezért napjainkban a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap. A világ minden turisztikai desztinációja egyedi atmoszféra kialakítására törekszik, amelynek során a kulturális örökség bemutatása kerül előtérbe. Bár az egyes városokban jelentkező problémák hasonlóak, a városok egyedi arculattal bírnak. Az egyes gyakorlatok megismerése, az információcsere azonban jelentősen hozzájárulhat a negatív hatások csökkentéséhez, kiküszöböléséhez az eltérő karakterrel rendelkező városokban.

Brugge-ben a turisztikai kutatásokat több tényező is indokolta az elmúlt évek során: a város életében a turizmus kiemelt szerepet játszik, emiatt szükséges a városrendezés, a városfejlesztés összehangolása a turisztikai kínálat kialakításával, aminek során a város, a kultúra és a turizmus egyensúlyba kerülhet, kiszolgálva a turisták igényeit és a város lakosságát egyaránt. A fejlesztések során szem előtt kell tartani a kulturális örökség hosszú távú megőrzését és a turizmus rövid távú céljainak megvalósítását egyaránt, ahol a fenntarthatóság szempontjai megjelennek a város kulturális örökségére és turisztikai kínálatára, illetve a turizmuspolitika kialakítására vonatkozóan egyaránt. Brugge városának lakosai a turizmussal szemben pozitív attitűddel rendelkeznek, az informális kapcsolatok rendszere jelentős. Ugyanakkor egyre gyakrabban jelenik meg kritika a turizmus volumenének növelésével szemben, amikor is a mennyiség - a turisták számának emelkedése - a minőség rovására történik.

A turizmus főbb hatásai Brugge város esetében a következőkben foglalhatók össze:

A fejlődést jelzi az infrastruktúra bővítése, amely kiterjed új szálláshelyek, programlehetőségek létesítésére egyaránt, háttérben megjelentetve a szabályozást, terület- és városfejlesztést. A turizmus szerepének, az egymással versenyző városok / úti célok helyének meghatározásához fontosak a gazdasági jelzőszámok, a vendégforgalomra vonatkozó statisztikai adatok, úgymint vendégéjszakák száma, költés, áruk és szolgáltatások árszínvonala, az ingatlanárak alakulása, a városlátogatások és a kirándulások száma. A kulturális dinamizmus érinti a kínálati és a keresleti oldalt is. A turisták számára egyre szélesebb körű szolgáltatások, programlehetőségek állnak rendelkezésre, a kereslet oldalán megjelennek a helyi lakosok is. A folyamatok eredményeképp nő a multikulturális alapú tevékenységek száma. A helyi lakosság turizmussal szembeni attitűdje jelentős mértékben befolyásolja a turizmus sikerét, a fogadóközösség elengedhetetlen része a helyi kultúrának és turizmusnak egyaránt, ezért a turisztikai kutatások terén a jövőben fontos kihívást jelenthet a lakosság turizmussal szembeni attitűdjének mérése, illetve a változások figyelemmel kísérése. A kultúra sokszínűsége, összetettsége további kihívásokat jelent a kutatások során, ahol is a különböző szintek és csoportok vizsgálata egyaránt szükséges (például döntéshozók, lakosság, látogatók, egyéb érdekeltek). A sikeres turizmusfejlesztés alapját egy hatékony ellenőrzési rendszer képezi, ahol az adatok a változásokról és a pillanatnyi helyzetről egyaránt valósághű, átfogó képet adnak.

Napjainkban egyre több turisztikai desztináció végez jelentős befektetéseket a rendezvények, kulturális programlehetőségek szélesítése terén (fesztiválok, kiállítások, vásárok, show-k stb.). A rendezvények sikerét általában a vendégforgalom vonatkozásában mérik (vendégéjszakák száma, költés), amely adatok nagyban hozzájárulnak a városrendezés döntéshozói és a szponzorok érdeklődésének felkeltéséhez. A desztinációra gyakorolt hatások három dimenzió mentén jelentkeznek: turisztikai infrastruktúra, turisztikai imázs és a turisták utazási szokásai és a helyi szervezetek, vállalkozások kapacitása. Más turisztikai termékekhez hasonlóan a fenntartható fejlődés alapelve itt is jelentkezik, fontos részét képezve a desztinációs menedzsmentnek.

A turisztikai kínálat

Brugge-ben a turisták részére 110 szálloda, 10 ifjúsági szálló, 2 kemping, 2 további szálláshely komplexum, 167 magánszálláshely (szobaszám) a belvárosban, 49 üdülőház szintén a belvárosban és 120 üdülőház Zeebrugge-ben (15 km-re Brugge-től, a tengerparton) áll rendelkezésre, a férőhelyek száma összesen 9634. Az 1990-es adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása jelentősen, 24%-kal emelkedett az elmúlt évtizedben, amely 1865 további férőhelyet jelent. A növekedés nagyrészt a szállodai kapacitás bővülésének köszönhető, arányát tekintve pedig az ifjúsági szállások kapacitása emelkedett a legnagyobb mértékben, 77%-kal.

A város turizmusában a szállodák játszák a legjelentősebb szerepet a szálláshely-kapacitásokat tekintve, a 110 szálloda 2898 szobával áll a vendégek rendelkezésére. A hotelek több mint 60%-a 20-nál kevesebb szobával rendelkezik, a városban mindössze 10 nagyobb, legalább 80 szobás szálloda működik. Az egységek számával ellentétben a nagy szállodák részesedése a férőhelyek 40%-át teszi ki. Az 1990-es évek változásainak eredményeként megfigyelhető a szállodai férőhelyeken belül a kisebb szállodák irányából a nagyobb szállodák irányába történő kapacitásnövekedés (30-ról 40%-ra nőtt). A kisebb szállodák ugyanakkor az 1991-es 35%-kal szemben 25%-kal részesednek a férőhely-kapacitásból.

1. ábra

A brugge-i szálláshelyek férőhely-megoszlása

Forrás: WES

Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

A statisztikai hivatal a magánszálláshelyek vendégforgalmát nem regisztrálja, erre vonatkozóan csupán becslések állnak rendelkezésre. 2000-ben Brugge-ben a turisták mintegy 1 319 000 vendégéjszakát töltöttek el, ennek 85%-a szállodákban realizálódott. A vendégek száma 677 000 fő (becslés), az átlagos tartózkodási idő meglehetősen alacsony, 1,9 éjszaka. Az elmúlt évtizedek fejlődésének köszönhetően a vendégéjszakák száma 1975 és 2000 között megháromszorozódott, az 1990-es éveket 47%-os növekedés jellemezte. Bár a növekedés az abszolút számokat tekintve nagymértékben a szállodáknak köszönhető, jelentős mértékben emelkedett a fizetővendéglátás szerepe is Brugge turizmusában (az elmúlt tíz évben mintegy kétszeresére, ami 2000-ben megközelítőleg 50 000 vendégéjszakát jelentett). A hotelekben eltöltött vendégéjszakák tekintetében az üdülési céllal érkezők aránya a legmagasabb, mintegy 85%. Más flamand városokkal összehasonlítva ez az arány rendkívül magas (Antwerpen 46%, Ghent 45%, Brüsszel 28%). Ezt követik az egyéni üzleti utak 9%-kal, míg a konferenciákon és szemináriumokon résztvevők 6%-ot képviselnek. 1990-ben az üdülési, kikapcsolódási céllal utazók aránya még ennél is magasabb, 90%-os volt.

Brugge város fő küldőpiaca Nagy-Britannia (39%), ezt követi Hollandia és Franciaország 10-10%-kal. Jelentős továbbá a német és amerikai (7-7%), illetve a japán vendégek aránya (5%). A belföldi turizmus szerepe sem elhanyagolható, hiszen a szállodákban eltöltött vendégéjszakák 12%-át a belföldi vendégek adják.

2. ábra

Brugge város vendégéjszakáinak megoszlása a küldőpiacok szerint

Forrás: WES

A várost felkereső turisták - szállodát vagy ifjúsági szállást igénybevevők - átlagos költése egy főre vetítve 118 euró, amelynek 37%-át teszi ki a szállásköltség, 34%-ot képvisel az étkezés (étterem és kávéházak), 21%-ot a vásárlás, 5%-ot a műemlékek, programok felkeresése, 3%-ot pedig a helyi közlekedés. 2000-ben a városnak 162 millió euró bevétele származott a turistaérkezésekből, amely duplája a tíz évvel ezelőtti értéknek.

3. ábra

A turisták költésének megoszlása

Forrás: WES

Turizmuspolitika Brugge-ben

A turizmuspolitika hosszú ideig a promóciós tevékenységre koncentrált, napjainkban azonban egyre inkább kiegészül a meghatározás a versenyképesség növelésének és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésével. A turizmusban érdekeltek, résztvevők köre meglehetősen széles, amely csoportok összehangolt együttműködése a desztináció sikerének alappillérét képezi. Brugge esetében a turizmus legfontosabb érdekcsoportjait az alábbi csoportok képzik: a turizmusban dolgozók (szolgáltatók) csoportja, maguk a turisták, a helyi vezetés (városi tanács), a turizmus helyi irányító szervezetei, a helyi lakosság.

A turizmus fenntarthatóságának négy alappillérét a kulturális örökség megőrzése (műemlékvédelem), a vízminőség, a széleskörű várostervezés és a látogatók, illetve a helyi közösség menedzsmentje jelenti.

A műemlékvédelem évszázadokra tekint vissza Brugge-ben, jelenleg is számos határozat szabályozza az új házak építését, a felújításokat, a felhasználható anyagokat, az elhelyezett hirdetéseket. Ennek megfelelően a város törekszik a hagyományos és modern épületek egymással összhangban történő együttélésének kialakítására.

A vízminőség menedzsmentje elsősorban a csatornákra vonatkozik. Egy nagyszabású csatornatisztítási projektre, amelynek keretében a város szennyvízelvezető rendszerét is felújították, illetve bővítették 1971-76 között került sor.

A várostervezés 1976-ra nyúlik vissza, az akkor elfogadott terv fő szempontjai máig mérvadóak Brugge város életében.

A helyi lakosság / fogadóközösség és a turisták, látogatók közötti kapcsolatot több tényező is befolyásolja, a belváros tehermentesítését szolgálja például a város szélén kialakított autóbuszparkoló. A belváros lakóinak száma évek óta csökkenő tendenciát mutat, ennek ellensúlyozására szigorú szabályozás született a második lakásokra vonatkozóan, illetve a belvárosban nem épülhet nagyobb szálloda sem.

1. táblázat

A sikeres desztinációs menedzsment elemei

Versenyképesség Fenntarthatóság
Stratégiai tervezés Kulturális örökség menedzsment
Marketing Látogatómenedzsment
Emberi erőforrás menedzsment Helyi lakosság menedzsmentje
Információs menedzsment Vízminőség menedzsment
Pénzügyi menedzsment Park és növény / zöld területek menedzsmentje
Operatív menedzsment Levegő minőségének menedzsmentje
Szervezeti menedzsment Átfogó tervezés
INFORMÁCIÓS RENDSZER
Desztinációs monitoring, ellenőrző rendszer Desztinációs kutatás

Forrás: WES

A versenyképesség alapját napjainkban a környezet kiemelt szerepe és a változásokhoz való alkalmazkodás képezi, amely tényezők Brugge turizmusában is jelentősek. Első lépésként a versenyképesség elemeinek meghatározására került sor, amelyek a következő öt főbb részre oszlanak: adottságok (természeti és ember alkotta), a kereslet jellemzői, a kapcsolódó / támogató / kiszolgáló szolgáltatások, a mindenki által elfogadott stratégia és a helyi vezetés, kiemelten a közszféra aktív jelenléte. Ennek fényében Brugge város erősségei és gyengeségei az alábbi táblázatban foglalhatók össze.

2. táblázat

Erősségek Gyengeségek és fejlesztési lehetőségek
Termékpolitika Kevés MICE kapacitás
Kulturális örökség Nemzetközi szállodaláncok
UNESCO világörökség Igény az aktívabb kulturális élményre
Múzeumok
Jó szálláslehetőségek, szállodák Esti programok hiánya
Árpolitika, árszínvonal Helyi lakosság turizmussal szembeni attitűdje
Földrajzi elhelyezkedés
Idegen nyelvek ismerete Túlzsúfolt belváros
A város hangulata TGV összeköttetés Lille-lel
Turisztikai infrastruktúra (új projektek) Nemzeti légitársaság / járatok hiánya
Biztonság A szolgáltatások minőségével szemben fennálló veszélyek
Piaci potenciál
Nemzetközi érkezések magas száma Stratégiai terv hiánya
Az egyéni turizmus Alacsony költségvetési keret
Megközelíthetőség, elérhetőség Minőségi terv hiánya
Parkolási lehetőségek Desztinációs Információs Rendszer hiánya
Vásárlási lehetőségek Public-Private Partnership
Jellegzetes, autentikus ajándéktárgyak Nemzetközi rendszerekkel (szálloda) való kapcsolat hiánya
Gasztronómia
Idegenforgalmi iskolák (szálloda) Hotel stop
Jól szervezett szálláshely szektor
Flamand városok közötti együttműködés
Európa Kulturális Fővárosa (2002)

Forrás: WES

A termékpolitikában a kulturális örökség élvez prioritást, amelyhez kapcsolódóan a felújítások, restaurálások, szigorú szabályozás mellett valósulnak meg. Európa kulturális fővárosaként a város nemzetközi elismertsége továbbnövekszik, újabb - hazai és nemzetközi - befektetéseket ösztönözve. A flamand városok - Antwerpen, Brugge, Brüsszel, Ghent, Leuven és Mechelen - közötti együttműködés a város turizmusának fontos tényezőjét jelenti. Kiemelendők továbbá a városban kapható speciális ajándékok (csipke és csokoládé), valamint a jól szervezett hotelszektor, amely önálló internetes honlappal is rendelkezik (www.hotels-Brugge.org).

A gyengeségek között első helyen szerepel a turizmus stratégiai tervének hiánya. A város - kommunikációs és promóciós célokra rendelkezésére álló - költségvetése meglehetősen alacsony, ezért szükség lenne a magánszféra nagyobb szerepvállalására. A minőség kiemelt szerepet játszik napjaink turizmusában a szolgáltatások megítélésében, Brugge-ben jelenleg nincs több szektorra / szolgáltatóra kiterjedő minőség menedzsment terv. Továbbá fejlesztendő a város MICE kapacitása a technikai eszközök és a szálláshely vonatkozásában egyaránt. Bár Brugge az üzleti turizmus, illetve a rendezvények kedvelt helyszíne, a kapacitásokat figyelembe véve elsősorban kis- és közepes méretű rendezvények lebonyolítására alkalmas. A desztinációs menedzsment információs rendszere két fő részből áll, a napi információkból és a kutatásokból.

Befejezés

A kultúra és a turizmus kapcsolatának jövőbeni kihívását az alábbiak jelentik:

A kulturális turizmus a fejlesztések során kiemelt támogatást kap, mivel biztosítja a kulturális diverzitást a műemlékek védelmével, az élő kultúra és a kulturális kifejezésmódok, művészetek revitalizálásával. Elősegíti a helyi lakosság és a látogatók közötti kapcsolat kialakítást, valamint hozzájárul a helyi lakosság, illetve fogadóterület gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséhez (foglalkoztatás, jövedelem, kulturális identitás). A magán- és a közszféra együttműködésének kérdéseit, főbb problémáit az egyes vállalatok, szervezetek komplexitása, sokszínűsége, a szervezetek belső összetettsége, a nonprofit szervezetek szerepe és jelentősége, a fogadó közösség és a vezető szerepet betöltők szempontjai, érdekei és céljai jelenti.

Forrásjegyzék

  1. A cikkben Brugge, a város flamand neve szerepel.
  2. Kutató, Magyar Turizmus Rt., Kutatási Igazgatóság