A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) alakulása 2002 második negyedévében

Összeállította a Magyar Turizmus Rt. megbízásából M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

A Magyar Turizmus Rt. 1999 óta folyamatosan méri a turizmus konjunkturális helyzetét. 2001 negyedik negyedévétől kezdve - közbeszerzési eljárás nyerteseként - a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság közreműködésével készül a Turizmus Konjunktúraindex.

A kutatás módszertani háttere

2002 második negyedévben a korábbi felméréseknél alkalmazott strukturált kérdőívek segítségével, face to face interjúk keretében, a következő szegmensekben vizsgáltuk meg a turizmus konjunkturális helyzetének összetevőit.

1. táblázat

A minta összetétele

Szegmens Mintaméret (db)
18 év feletti magyar lakosság (ténylegesen utazó) 1014
50 fő feletti vállalkozások 200
Utazásiroda, utazásszervező 200
Múzeum, kiállítóterem 100
Szálloda, panzió 200
Étterem 100
Légitársaság 15
Autópálya 2

A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) struktúráját, számítási metodikáját a 2001 negyedik negyedévétől bevezetett változtatások nem érintették. Így továbbra is a belföldi, a beutazó és a kiutazó turizmus piaci szereplőinek helyzetértékelését, illetve várakozását szintetizálja a TUX.

A 2002 második negyedév konjunktúra helyzetének bemutatása előtt vizsgáljuk meg, hogy a TUX bevezetése óta miként változott Magyarországon a turizmus konjunkturális helyzete.

1. ábra

A TUX index alakulása 1999 harmadik és 2002 második negyedéve között

Az 1. számú ábrából kitűnik, hogy a TUX index a vizsgált időszakban - a turizmus szezonalitásából adódóan - 13,6 és 23,3 pont közötti sávban erőteljesen ingadozik.

Az idősort vizsgálva a következő jelenségeket fontos kiemelni:

Az 2. számú ábrán a TUX részindexeinek alakulását foglaltuk össze. Az összetevőket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyes részterületek konjunkturális helyzete jelentősen eltér egymástól, ezért a következőkben részletesen elemezzük az egyes részindexeket.

2. ábra

A TUX összetevőinek alakulása a vizsgált időszakban

Belföldi turizmus konjunktúraindex

A 2. számú ábrán nyomon követhető, hogy a belföldi turizmus konjunktúraindexe nagymértékű ingadozást mutat, 2001 második felétől azonban jelentős növekedés figyelhető meg, amely 2002 első negyedévéig tartott. Az utolsó negyedévben az index jelentősen csökkent az előző negyedévihez képest. A belföldi turizmus konjunktúraindexét két - azonos súlyú - komponens alkotja, nevezetesen a múltra és a jövőre vonatkozó index. A 3. számú ábra e két tényező alakulását mutatja be.

3. ábra

A belföldi turizmus konjunktúraindex alakulása a vizsgált időszakban

A 3. számú ábrából kitűnik, hogy a múlt eseményeinek megítélése 2000 első negyedévétől kezdve kedvezően befolyásolta a belföldi turizmus konjunktúraindex alakulását, de 2002 második negyedévében megtört az utóbbi két negyedévben regisztrált töretlen fejlődés. Az utolsó három negyedévben a jövőre vonatkozó index gyakorlatilag stagnál, a jövő konjunkturális megítélése azonban még mindig kedvezően alakul.

Beutazó turizmus konjunktúraindex

A 2. számú ábra jól szemléltette, hogy a beutazó turizmus konjunkturális helyzete mind a belföldi, mind a kiutazó turizmusnál kedvezőtlenebbül alakult. A beutazó turizmus konjunktúraindexe jelentős ingadozást mutat, a TUX index értékét csak 2000 második negyedévében haladta meg. Határozottan kedvezőtlen jelenség, hogy immár három negyedéve (a 2001. szeptember 11-ei események óta) a beutazó turizmus konjunktúraindexe az 5 pontos értéket sem éri el.

A 4. számú ábrában a beutazó index összetevőit foglaltuk össze.

4. ábra

A beutazó turizmus konjunktúraindex alakulása a vizsgált időszakban

A beutazó turizmus esetében - a belföldi turizmussal szemben - a múltra vonatkozó index az, amely leginkább kedvezőtlenül befolyásolja a konjunktúraindexet. Az ábra azt is jól szemlélteti, hogy a jövő megítélése erőteljesen ingadozik. Ezzel szemben 2001-től kezdve a múltra vonatkozó index folyamatosan csökken, sőt az utolsó három negyedévben negatív értéket vett fel. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a beutazó turizmus helyzete kedvezőtlenül alakult.

Kiutazó turizmus konjunktúraindex

A TUX-ot alkotó három rész-index közül (lásd 2. számú ábra) a kiutazó turizmus - melyet a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal által publikált adatok alapján elemzünk - helyzete a legkiegyensúlyozottabb. A kiutazó turizmus konjunktúraindex alapvetően 20-25 pont között mozgott (2000. 4. negyedéve kiugróan kedvező időszak volt). A kutatási adatok birtokában kijelenthetjük, hogy a kiutazó turizmus konjunktúra helyzete összességében kedvezően alakult 1999 és 2002 között.

5. ábra

A kiutazó turizmus konjunktúraindex alakulása a vizsgált időszakban

Az 5. számú ábrában a kiutazó index összetevőit foglaltuk össze. Látható, hogy a lakossági részindex gyakorlatilag az idei év első negyedéig azonos szinten mozogott, ebben a negyedévben viszont szignifikánsan visszaesett.

A TUX index alakulása az elmúlt három év második negyedévében

Magyarországon, a turizmus területén erős szezonalitás érvényesül, ezért a TUX index értékelésénél törekedni kell ennek kiszűrésére. A szezonalitás hatását viszonylag könnyen lehet semlegesíteni úgy, hogy ha azonos időszakok adatait hasonlítjuk össze. Ennek megfelelően a következőkben a TUX index alakulását az elmúlt három év második negyedéve alapján vizsgáljuk meg.

Az 6. számú ábrából kitűnik, hogy 2002 második negyedévében a TUX index az előző év azonos időszakához képest kismértékben visszaesett (3,3 pont). A visszaesés még szembetűnőbb, ha a 2000. év azonos időszakához viszonyítjuk az aktuális TUX indexet. A csökkenés mértéke ebben az esetben 9 pontos, amely már jelentős visszaesésnek minősíthető. Összességében a 14,3 pontos TUX érték még mindig kedvező konjunktúra helyzetet jelent, de jól látható, hogy 2002 második negyedévében a turizmus - mint ágazat - még nem heverte ki a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekményt és az azt követő világgazdasági recessziót.

6. ábra

A TUX és összetevőinek alakulása az elmúlt három év második negyedévében

A TUX összetevőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a beutazó turizmus konjunkturális helyzete jelentősen (10,1 pont) romlott tavalyhoz képest (2000-hez viszonyítva 25 pont a visszaesés). Az 1,6 pontos érték azt bizonyítja, hogy 2002 második negyedévében a beutazó turizmus konjunkturális helyzete mélyponton volt. Ezzel szemben a belföldi turizmus helyzete mind a három év második negyedében kedvezőnek minősült. Az idei év viszonylag kedvező értéke (21,3 pont) némileg kompenzálta a beutazó index csekély mértékét.

A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása

A 7. számú ábrán nyomon követhető, hogy a 2,1 pontos konjunktúraindex növekedés a várakozási index kismértékű, 6,4 pontos javulására vezethető vissza, hiszen a közelmúlt folyamataira vonatkozó index 2,2 ponttal csökkent az előző év második negyedévéhez képest.

7. ábra

A belföldi turizmus konjunktúraindex és összetevőinek alakulása az elmúlt három év második negyedévében

A 2. számú táblázatban a múltra, illetőleg a jövőre vonatkozó index összetevőit mutatjuk be részletesen. A közelmúlt összetevői közül a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma 2002 áprilisában -16,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. Az 50 főnél többet foglalkoztató cégeknél azonban továbbra is magas a belföldi kiküldetési napok száma. A múzeumok, kiállítótermek többségénél a korábbiakhoz képest nőtt a látogatók száma az elmúlt 12 hónapban.

2. táblázat

A belföldi turizmus konjunktúraindex összetevőinek alakulása az elmúlt három év első negyedévében

Összetevők (egyenlegek és indexek) Időszak
2000. 2. 2001. 2. 2002. 2.
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma (előző év azonos időszaka=100) 12,1 -3,1 -16,8
Belföldi kiküldetési napok száma (az érintett cégeknél) 64,8 90,1 90,7
A belföldi látogatók száma a múzeumokban, kiállítótermekben (egyenleg) -1,0 11,9 18,2
Múltra vonatkozó index 25,3 32,9 30,7
A kereskedelmi szálláshelyek várható belföldi vendégéjszakái (egyenleg) 18,0 12,9 4,2
A lakosság várható belföldi turisztikai kiadásai (egyenleg) 7,2 8,1 14,4
A lakosság várható szálláskiadásai (egyenleg) 8,2 11,7 6,2
A vállalkozások várható kiküldetési napjai (egyenleg) -2,5 -3,1 6,8
A vállalkozások belföldi kiküldetési költségének várható alakulása (egyenleg) 15,3 13,5 16,8
A vendéglátás várható forgalma (egyenleg) 17,7 -12,9 9,9
A lakosság várható vendéglátási kereslete (egyenleg) 6,9 9,6 8,3
A múzeumok, kiállítótermek, rendezvények várható belföldi látogatószáma (egyenleg) 14,0 4,7 28,8
Várakozásra vonatkozó index 10,6 5,5 11,9
Belföldi turizmus konjunktúraindex 17,9 19,2 21,3

A várakozási index összetevői közül azokat emeltük ki, melyek a 11,9 pontos érték kialakulásához nagymértékben hozzájárultak (3. számú táblázat).

3. táblázat

A várakozási index összetevői*

Optimista* Pesszimista*
Belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák várható alakulása 27% 13%
Vendéglátás várható forgalma 43% 20%
Belföldi kiküldetési napok várható alakulása 18% 8%
Múzeumok, kiállítótermek várható belföldi látogatóinak száma 60% 5%

*Optimista = aki az elkövetkező 12 hónapra vonatkozóan valamilyen mértékű növekedésre, javulásra számít.
Pesszimista = aki az elkövetkező 12 hónapra vonatkozóan valamilyen mértékű csökkenésre, visszaesésre számít.
Az optimistán, illetve pesszimistán felüliek nem számítanak változásra.

Vagyis az index magasabb értéke elsősorban a múzeumok, kiállítótermek és a vendéglátás pozitív várakozásaiból adódik.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 2002 második negyedévében 20,1 pontot ért el, ez minimális (1,9 pont) csökkenést jelent az előző év hasonló időszakaszához képest. A kiutazó turizmus konjunkturális helyzete stabilan kedvezően alakult a vizsgált időszakban.

8. ábra

A kiutazó turizmus konjunktúraindex és összetevőinek alakulása az elmúlt három év második negyedévében

A 8. számú ábrán látható, hogy a három fő szegmensen belül a lakosságnál és a szakmánál visszaesés következett be. A vállalkozási index növekedése (10,6 pont) viszont jelentősnek minősíthető.

A 4. számú táblázatban a kiutazó turizmus összetevő indexeit mutatjuk be részletesen.

4. táblázat

A kiutazó turizmus konjunktúraindex összetevőinek alakulása az elmúlt három év második negyedévében

Összetevők (egyenlegek és indexek) Időszak
2000. 2. 2001. 2. 2002. 2.
A lakossági turisztikai kiutazások száma 100 főre vetítve (darab) 37 26,1 26,4
A lakosok kiutazó turisztikai költésének aránya jövedelmükhöz 4,0 3,0 2,7
A lakosok kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elköltött összeg aránya % 49,5 41,7 33,2
A lakosság kiutazási tervei (egyenleg) 14,1 17,4 5,0
A lakosság várható kiutazó turisztikai költése (egyenleg) 19,2 23,3 8,0
A lakosok várható kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elkölteni szándékozott összege (egyenleg) 11,2 14,5 6,9
Lakosság indexe 22,5 21,0 13,7
A külföldi kiküldetési napok száma (az érintett vállalkozásokra) 39,4 26,8 71,3
A vállalkozások várható külföldi kiküldetései (egyenleg) 1,9 -1,5 -0,4
A vállalkozások várható külföldi kiküldetési költése (egyenleg) 19,7 9,0 14,0
A vállalkozások várható kereslete utazási irodák szolgáltatásai iránt (egyenleg) 8,9 11,1 2,5
Vállalkozások indexe 17,5 11,3 21,9
A tour operátorok által eladott külföldi utak várható száma (egyenleg) 32,8 50,0 22,3
A tour operátorok által eladott külföldi utak árbevételének várható volumene (egyenleg) 49,9 42,2 23,5
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegy eladásainak várható alakulása (egyenleg) 6,2 30,7 26,0
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegy eladásainak várható árbevétele (egyenleg) 6,2 33,2 27,1
Az utazási irodák szállásfoglalásainak várható alakulása (egyenleg) 37,6 23,9 30,5
Az utazási irodákban történő valutakiváltás várható alakulása (egyenleg) 18,4 -5,6 11,8
Az utasbiztosítások eladásának várható alakulása (egyenleg) 28,7 44,1 32,2
A repülőtársaságok jegyeladásának várható alakulása (egyenleg) 50,0 42,3 23,9
A repülőtársaságok jegy árbevételének várható alakulása (egyenleg) 98,1 42,3 25,0
Szakma indexe 36,4 33,7 24,7
Kiutazó turizmus konjunktúra indexe 25,5 22,0 20,1

A lakossági kereslet indexe az év első negyedében 13,7 pontot ért el, amely jelentős mértékű (7,3 pont) visszaesésnek minősíthető.

A kutatásba bevont személyek 74 százaléka nem vett részt külföldi utazáson az adatfelvételt megelőző 12 hónapban. Azok közül, akik a vizsgált időszak alatt voltak külföldön, 65% egy, 30% 2-3 alkalommal járt ott. A válaszadók 5%-a négyszer vagy annál többször lépte át országhatárt.

A lakossági várakozások közül a következő markáns tényezőket emeljük ki:

5. táblázat

Lakossági várakozások

Optimista Pesszimista
a várható utazások száma 19% 7%
a várható utazások átlagköltsége 25% 9%

Az 5. táblázatból látható, hogy a lakosság a külföldi utak vonatkozásában optimistán tekint a jövőre, a válaszadók:

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A beutazó turizmus konjunktúraindexe 2002 második negyedévében 1,6 pontot ért el, ez jelentős, 10,1 pontos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakaszához képest. A három év első negyedévét vizsgálva kijelenthetjük, hogy konjunkturális szempontból a 2002 második negyedéve volt a legkedvezőtlenebb. A drasztikus visszaesés, amint már említettük, a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekményre, és az ezt követő világgazdasági recesszióra vezethető vissza. Az euró árnövelő hatása miatt csökkent az emberek diszkrecionális jövedelme és ezzel együtt utazási hajlandósága. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy 2002 májusában volt a XVII. labdarúgó-világbajnokság, és ez a magyarországi beutazó turizmusra hátrányosan hatott.

9. ábra

A beutazó turizmus konjunktúraindex és összetevőinek alakulása az elmúlt három év első negyedévében

A közelmúltra vonatkozó index negatív értékét az okozta, hogy egyrészt az elmúlt év azonos időszakához képest (április) 12,8%-kal csökkent a hazánkba látogató külföldiek száma, másrészt a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma is visszaesett 14,1%-kal. A várakozási index 5,5 pontos visszaesése ellenére még mindig a pozitív tartományban található.

A beutazó turizmus összetevő indexeit a 6. számú táblázatban mutatjuk be részletesen.

6. táblázat

A beutazó turizmus konjunktúraindex összetevőinek alakulása az elmúlt három év negyedik negyedévében

Összetevők (egyenlegek és indexek) Időszak
2000. 2. 2001. 2. 2002. 2.
Külföldi látogatók száma (index KSH) 31,3 10,5 -12,8
Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken (index KSH) 6,1 6,2 -14,1
Fizetős autópályák (hétvégi) forgalmának alakulása (index) 26,3 4,6 4,4
Múltra vonatkozó index 21,2 7,1 -7,5
Múzeumok külföldi belépőinek várható száma (egyenleg) 18,5 29,7 24,2
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak várható alakulása (egyenleg) 22,3 19,5 -6,0
Beutazást szervező külföldi és hazai utazási irodák várakozásai (egyenleg) 75,0 20,7 13,9
Az utazási irodákban történő valutabeváltás várható alakulása (egyenleg) 12,4 -4,8 11,1
Jövőre vonatkozó index 32,0 16,3 10,8
Beutazó turizmus konjunktúraindexe 26,6 11,7 1,6

A táblázat jól mutatja, hogy a beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulását kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a vizsgált időszakban

A múzeumok megítélése szerint a következő 12 hónap kedvezően fog alakulni, a megkérdezettek közel kétharmada (64%) a látogatók számának emelkedésével számol.

A beutazást szervező utazási irodák is pozitívan néznek a jövő elé, hiszen összességében úgy ítélik meg, hogy a külföldre eladott belföldi utak száma növekedni fog az elkövetkező 12 hónapban.

A következőkben összefoglalóan kiemeljük a szegmensenkénti megkérdezések azon tapasztalatait, amelyeket önmagukban is hasznos információnak minősítettünk.

A lakossági megkérdezés tapasztalatai

A felmérés keretében összesen 1014 olyan személy megkérdezésére került sor, aki az elmúlt 12 hónap során legalább egy éjszakát távol töltött otthonától, és utazásának célja nem napi munkavégzés, illetve tanulmányi út volt.

Belföldi utazások jellemzői

A kutatásba bevont személyek (1014 fő) döntő többsége (94%) az adatfelvételt megelőző 12 hónapban részt vett belföldi utazáson.

Felmérésünkben közel hasonló arányt képviseltek, akik a vizsgált időszak alatt egy (32%), vagy 2-3 alkalommal (31%), illetve négyszer vagy annál többször (31%) utaztak belföldön.

A kérdésre konkrétan válaszolók (akik pontosan meg tudták mondani hány alkalommal nyaraltak /1005 fő/) átlagosan 4,5 utazáson vettek részt az elmúlt egy év során. Ha az utazások számát a belföldi utazáson részt vevőkre vetítjük (947 fő), ez az érték 4,8.

A szegmentációs elemzések szerint legtöbb alkalommal

utaztak. (Az adatok a tényleges utazókra vonatkoznak.)

Utazási költségek alakulása az elmúlt 12 hónapban

A megkérdezettek közül 61 személy nem tudta megmondani, hogy belföldi utazása(i) mennyibe került(ek).

A kérdésre válaszolók (882 fő), átlagosan 41 534 Ft-ot költöttek el magyarországi útjuk/útjaik során. Közülük 31 fő nyilatkozta, hogy utazása során nem volt kiadása. Akik költöttek (851 fő), azoknak átlagosan 43 047 Ft - ba került(ek) utazása(ik).

A szegmentációs elemzések szerint belföldi utazás(ok)ra átlagosan a legtöbb pénzt

költötték.

Ezzel szemben az utazás(ok) során a legalacsonyabb kiadása

volt. (Az adatok azokra vonatkoznak, akiknek utazásaik során voltak kiadásaik.)

A szegmentációs elemzésekkel kapcsolatban fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy

emelkedésével, nő azok aránya, akik utazásaik során többet költöttek.

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma

A válaszadók közül 552 fő éjszakázott az elmúlt egy év során hazai kereskedelmi szálláshelyen. Az általuk eltöltött éjszakák száma átlagosan 7,2 volt.

A kereskedelmi szálláshelyeket leghosszabb időre

vették igénybe.

Ezzel szemben legkevesebbet

Várható vendégéjszakák száma

A kutatásban részt vevő személyek közül 146 fő nem tudta megmondani, hogy az elmúlt 12 hónaphoz viszonyítva a következő egy évben többet, ugyanannyit vagy kevesebbet fog kereskedelmi szálláshelyen éjszakázni.

A kérdésre konkrét választ adók (868 fő) valamivel több mint negyede (27%) azt tervezi, hogy az elmúlt egy évhez viszonyítva a jövőben több éjszakát fog kereskedelmi szálláshelyen eltölteni. E személyek döntő részénél a vendégéjszakák számának emelkedése nem lesz jelentős mértékű.

A válaszolók 13%-a úgy véli, az elkövetkezendő egy évben kevesebbet fog kereskedelmi szálláshelyen éjszakázni, 60%-uk viszont nem számít változásra.

A szegmentációs elemzések közül a következőket célszerű kiemelni:

Étkezésnél igénybe vett vendéglátóhelyek

A megkérdezettek közül 270 személy belföldi utazásai során egyáltalán nem fogyasztott meleg ételt vendéglátóhelyen, 18 fő pedig nem tudta megmondani, hogy hány alkalommal étkezett ott.

Akik étkeztek vendéglátóhelyen (654 fő), azok átlagosan 7,8 alkalommal vették igénybe étkezés céljából étterem, fogadó szolgáltatásait.

Külföldi utazások jellemzői

A kutatásba bevont személyek háromnegyede (74%) nem vett részt külföldi utazáson az adatfelvételt megelőző 12 hónapban.

Azok közül, akik a vizsgált időszak alatt voltak külföldön (265 fő), 65% egy, 30% 2-3 alkalommal járt ott. A válaszadók 5%-a négyszer vagy annál többször lépte át országhatárt utazás céljából.

A válaszolók (1013 fő) átlagosan 0,5 alkalommal utaztak az elmúlt egy év során külföldre. Ha az utazások számát a külföldre látogatókra vetítjük, ez az érték 1,9.

A határon túlra látogatók közül legtöbbször Közép-Magyarország és Dél-Dunántúl gazdasági régiójának lakói (2,2) vettek részt külföldi utazáson, legkevesebb alkalommal a Közép- (1,3) és a Nyugat-Dunántúl (1,3) gazdasági régió területén élők utaztak külföldre.

Utazások költsége

Az elmúlt egy év során megtett külföldi utazások az azokon részt vevőknek átlagosan 147 070 Ft-ba kerültek. (A számításnál a költségekről pontos információval rendelkezőket (229 fő) vettük alapul.)

Az ismérvek szerinti elemzések több említésre méltó különbséget is felszínre hoztak. Ezek szerint utazásaik során a legtöbbet

költöttek.

Külföldi utazásaikra legkevesebbet

áldoztak (az adatok az utazáson részt vevőkre, és a költségekről pontos információval rendelkezőkre vonatkoznak).

Múzeumok, kiállítótermek megkérdezésének tapasztalatai

A múzeumok, kiállítótermek több mint felében (52%) nőtt a korábbiakhoz képest a látogatók száma az elmúlt 12 hónapban. Ugyanakkor a vendégek számának csökkenését tapasztalta a megkérdezettek 18%-a. A legtöbb helyen nem volt jelentős a növekedés, illetve a csökkenés mértéke.

A látogatók számának növekedéséhez egyaránt hozzájárult a belföldi és külföldi vendégek számának emelkedése. A hazai látogatók számának növekedését a válaszadók közel fele (49%) tapasztalta, a külföldi turisták esetében ennél alacsonyabb az említett mutató értéke (39%).

A belföldi és külföldi turisták számának csökkenését azonos arányban érzékelték a véleményt formáló szakemberek: a hazai látogatók esetében és a külföldi vendégeknél 17%-uk számolt be visszaesésről.

A következő 12 hónap várakozásai nagyon optimisták, a válaszolók több mint fele (64%) a látogatók számának emelkedésével számol. Ennek mértéke a többség véleménye szerint nem lesz jelentős.

Vendéglátóhelyek megkérdezésének tapasztalatai

A következő 12 hónapot tekintve a vendéglátóhelyek (167 egység) 43%-a számít forgalma növekedésére. A kérdésről konkrét véleményt formálók 37%-a nem vár változást. A válaszolók valamivel több, mint egyötöde a kérdés kapcsán pesszimistán nyilatkozott a jövőt illetően.

A válaszadó szakemberek (169 fő) annak ellenére derűlátóak a jövőre nézve, hogy jelentős részük szerint az évszakban szokásoshoz képest jelenleg kevesebb náluk mind a belföldi (21%-nál), mind a külföldi (33%-nál) vendég. A szállóvendégek számának csökkenése az érintett szálláshelyek többségénél csak kismértékű.

A külföldi vendégek számának emelkedéséről a megkérdezettek 13%-a számolt be. Ez az arány a belföldiek esetében valamivel alacsonyabb, összesen 32%.

Szálláshelyek megkérdezésének tapasztalatai

A kutatásba bevont 200 szálláshely közül 7-nél nem tudták előre jelezni, hogy a korábbi egy évhez képest a következő 12 hónapban hogyan alakul náluk a vendégéjszakák száma.

A véleményt nyilvánítók mintegy harmada (34%) arra számít, hogy a jövőben a vendégéjszakák száma csökkeni fog. Ezzel szemben 27%-uk optimistán nyilatkozott a kérdéssel kapcsolatban, ők a vendégéjszakák számának emelkedését prognosztizálják.

Az előrejelzések alapján a változások aránya egyik esetben sem lesz jelentős.

Utazásszervezők megkérdezésének tapasztalatai

A felkeresett utazásszervezők közül 15 nem foglalkozik külföldi utak szervezésével, két szakember pedig nem tudott nyilatkozni a külföldi utak várható értékesítéséről.

A kérdésre konkrét választ adók (83 fő) várakozásai az elkövetkezendő 12 hónapot tekintve optimisták: 54%-uk arra számít, hogy cégénél az elkövetkezendő egy év során az értékesített külföldi utak száma emelkedni fog. Az utazásszervezők döntő többségénél a változás mértéke nem lesz jelentős.

Az eladott külföldi utak volumenének csekély visszaesésével a véleményt formálók 13%-a számol, nagymértékű csökkenést a kérdés kapcsán egyetlen szakember sem prognosztizál.

Nemcsak az eladott külföldi utak számának növekedését, hanem az értékesítésből származó bevételek várható alakulását is összességében nagyon optimistán ítélik meg az utazásszervezők.

Ezt igazolja, hogy a kérdésre konkrét választ adók (81 fő) jelentős része (59%) azzal számol, hogy az elkövetkezendő 12 hónapban a külföldi utak eladásából eredő árbevétele emelkedni fog. A növekedés mértéke az utazásszervezők döntő részénél nem lesz jelentős.

A véleményt nyilvánítók 14%-ának várakozása pesszimista, de árbevételük nagymértékű csökkenését csak kevesen prognosztizálják.

Utazási irodák megkérdezésének tapasztalatai

Az értékesített repülőjegyek számának várható alakulásáról 91 utazási iroda képviselője nyilatkozott.

A kérdésre választ adó szakemberek valamivel több mint fele (52%) az általa eladott repülőjegyek számának növekedését várja. Ennél alacsonyabb arányt (37%) képviselnek, akik szerint a vizsgált területen nem lesz változás. A válaszadók 11%-a pesszimistán látja a jövőt, ők irodájukban az értékesített jegyek számát tekintve visszaesést prognosztizálnak.

A repülőjegy értékesítés árbevételének várható alakulásáról 91 iroda szakembere mondott véleményt.

Amíg a válaszadók több mint fele (55%) a repülőjegy eladásokból származó bevételének emelkedését várja, addig az érintett cégek 10%-a annak csökkenésével számol.

Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az irodák nagy része arra számít, hogy árbevételének növekedését elsősorban az értékesített jegyek számának emelkedése okozza majd.

A válaszadók jelentős része, közel kétharmada (62%) úgy látja, hogy irodájában a szálláshelyfoglalás volumene a következő 12 hónapban az elmúlt egy esztendőhöz képest emelkedni fog. A foglalások visszaesésével a szakemberek minimális hányada, mindössze 6%-a számol.

A külföldi szálláshelyfoglalásból származó árbevételt tekintve a szakemberek várakozása összességében nagyon optimista: a válaszolók jelentős hányada (65%) szerint az elkövetkezendő 12 hónapban a külföldi szálláshelyfoglalásból eredő bevétele több lesz, mint az előző egy évben volt.

A választ adók kis százaléka (8%) nyilatkozott pesszimistán árbevételük várható alakulásáról.

A véleményt formálók (91 fő) jelentős hányada (58%) számít arra, hogy cégénél az elkövetkezendő egy évben emelkedni fog a belföldi szálláshely foglalás volumene. A növekedés a többség véleménye szerint nem lesz nagymértékű.

A hazai szálláshely foglalások számának visszaesését a válaszolók 6%-a prognosztizálja, de kivétel nélkül valamennyien csupán kismértékű csökkenésre számítanak.

Vállalkozások megkérdezésének tapasztalatai

A felmérésbe bevont 200 cég közül 45-nél az elmúlt egy év során nem volt belföldi kiküldetés, hat személy pedig nem tudott érdemi választ adni arról, hogy munkahelyén a korábbiakhoz képest hogyan alakult a belföldi kiküldetési napok száma. Ennek megfelelően a belföldi kiküldetések alakulásáról 149 szakember nyilatkozott.

A cégek 17%-ánál a belföldi kiküldetési napok száma a korábbiakhoz képest emelkedett az elmúlt 12 hónapban. Ugyanakkor a felkeresett gazdálkodó szervezetek kb. egytizedénél (9%) csökkent ez az érték. A változások mértéke egyik irányban sem volt jelentős.

A belföldi kiküldetési napok számáról pontos statisztikával rendelkező cégeknél (107) átlagosan 136 napot töltöttek el a munkatársak kiküldetésben. A felkeresett cégek 25%-ánál az elmúlt egy esztendőben senki nem volt külföldi kiküldetésen.

Ahol volt ilyen út (148 cég), a gazdálkodó szervezetek kétharmada (66%) számolt be arról, hogy a vizsgált időszak alatt a korábbiakhoz képest nem változott náluk a kiküldetési napok száma.

A kiküldetési napok számának emelkedéséről a választ adók 16%-a, annak csökkenéséről 18%-uk számolt be. A változások mértéke a legtöbb cégnél nem volt jelentős.

A kiküldetési napok pontos számáról 108 cég képviselje tudott nyilatkozni. A szakemberek adatai alapján az érintett gazdálkodó szervezeteknél a külföldi kiküldetési napok átlaga 109 nap/cég volt.

A 2002 második negyedévi TUX összegzése

2002 második negyedévben a TUX index az előző év azonos időszakához képest kismértékben visszaesett (3,3 pont). A visszaesés még szembetűnőbb, ha 2000. év azonos időszakához viszonyítjuk az aktuális TUX indexet. A csökkenés mértéke ebben az esetben 9 pontos, amely már jelentős visszaesésnek minősíthető. Összességében a 14,3 pontos TUX érték azoban még mindig kedvező konjunktúra helyzetet jelent, de jól látható, hogy a 2002 második negyedévében a turizmus - mint ágazat - még nem heverte ki a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekményt és az azt követő világgazdasági recessziót.

A TUX összetevőit vizsgálva kijelenthetjük, hogy a beutazó turizmus konjunkturális helyzete jelentősen (10,1 pont) romlott. Ezzel ellentétben a belföldi turizmus helyzete mind a három év első negyedében kedvezőnek minősült. Az idei év kimagasló értéke (21,3 pont) némileg kompenzálta a beutazó részindex (1,6 pont) "mélyrepülését". A kiutazó turizmus konjunktúra index 20,1 pontot ért el, ami stabilan kedvező helyzetet jelent.