Az erőforrások növekvő igénybevétele az élet minden területén a hosszútávon is életképes gazdasági tevékenységeket helyezi előtérbe. Az a gazdasági szektor, amelyik feléli a természeti tőkét, elsorvadhat, mialatt maradandó kárt okoz a környezetében, vagy a vele kapcsolatban lévő emberek életkörülményében. Ezért szükségessé vált a gazdasági tevékenységek jövőjét új megvilágításba helyezni, és azt vizsgálni, mennyire fenntartható a fejlődésük.
A WTO (World Tourism Organization) szervezetén belül az 1980-as évek végére vált világossá, hogy a meglehetősen különböző turisztikai célpontok környezeti függését egy sematizált módszerrel összehasonlíthatóvá kell tenni. Ennek eredményeként nemzetközileg elfogadott mutatók (indikátorok) kifejlesztésébe kezdtek, aminek a célja a fenntarthatóság megállapíthatósága és a kompatibilitás volt. 1992-re született meg a gyakorlati felhasználás lehetősége, amit a rákövetkező évben négy kutatási helyszínen ki is próbáltak.
A WTO kutatás eredménye egy olyan indikátorrendszer lett, ami minden turisztikai látványosság fenntartható üzemeltetésének vizsgálatára ajánlható. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark vizsgálatára ezt a "fiatal" kutatási módszert választottam, a fenntarthatóság megállapításán felül az indikátorrendszer használhatóságának ellenőrzésére is. Tudomásom szerint elsőként vállalkoztam az indikátorokon alapuló fenntarthatósági vizsgálatra az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a dolgozatom keretein belül.
A fenntarthatóság kérdése 1987 óta foglalkoztatja a tudományos életet a turizmus területén. A probléma kiteljesedése 1995-re egy charta elfogadását eredményezte a fenntartható turizmusról folytatott konferencián a Kanári-szigeteken. Alapjául az 1992-ben, a Rio-i Föld konferencián elfogadott irányelvek szolgáltak. Az itt elfogadott megállapodás az egyik legteljesebb értelmezése és javaslatrendszere az általunk érintett területnek. E szerint a fenntarthatóság definíciója a következő: ((1) Croall: Preserve or Destroy): "A turizmusfejlesztés, menedzsment és tevékenység mindazon formái, amelyek fenntartják a környezeti-, szociális-, és gazdasági integritását, valamint jólétét a természeti, ember által alkotott és kulturális erőforrásoknak."
Ezzel a definícióval azonosítottuk a turizmus, mint gazdasági tevékenység alapjait képező tőkéket. Fenntartható a turizmus, ha az emberi, az ember alkotta, a természeti és a kulturális tőkék mindegyikét sikerül megőriznünk, gyarapítanunk.
Ezt egészíti ki Jacobs (2) értelmezése, amely szerint a fenntarthatósághoz elengedhetetlen:
Müller "mágikus ötszöge"((3) Tourism and Sustainability, R. Sharpley és J. Sharpley) további feltételeit adja meg a fenntartható turizmusnak egy adott helyen:
A turizmust alkotó humán, szociális, gazdasági és környezeti tőkék fenntarthatóságát kiegészítettük tehát az összes szereplő érdek kielégítésének igényével. Végül a tulajdonlás oldaláról egészítjük ki a fenntarthatóság kritériumrendszerét. A tulajdonjogok szerkezetéből adódóan ugyanis szinte minden turisztikai célpont köztulajdonban van, így szinte korlátlan hozzáférhetőségük révén túlzott szennyezésnek vannak kitéve, amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakoroló állam, önkormányzatok, valamint szervezeteik a háttérben maradnak. Ha megvalósulna a "szennyező fizessen" elv, a megfelelő mértékű büntetés garancia lenne a természeti tőke megóvására, vagy regenerálására.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a Fehértó-Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetében helyezkedik el, a Tisza és az E75-ös út között, 55 hektár területen. A köztudatban sokszor hibásan a Vérszerződés helyszínével azonosított Ópusztaszer Anonymus Gesta Hungarorum-a szerint a vezérek első országló gyűlésének helyszíne volt. 1945-ben a második honfoglalásnak nevezett földosztás is Ópusztaszeren, az Árpád-emlékműnél kezdődött, ami a feudális maradványok teljes felszámolását jelentette Magyarországon.
Először 1936-ban, majd 1970-ben merült fel az emlékhely kialakításának gondolata. Az első gyakorlati lépések 1979-ben történtek a Skanzen építésével, majd az 1980-as évek elején kezdődtek az ásatások és a Feszty-körképnek otthont adó Rotunda építkezései. Magát a Körképet 1991-ben kezdték el restaurálni, az Emlékparkot a nyilvánosság előtt 1996-ban nyitották meg hivatalosan.
Az Emlékpark látnivalói négy nagy irányvonal mentén rendeződnek el:
A Rotundánál kezdődik a látnivalók feltérképezése. A Rotunda 15 éves építésének célja az volt, hogy a több mint százéves Feszty-körképnek végleges otthont adjon. Feszty Árpád: "A magyarok bejövetele" című monumentális alkotása 1894-es elkészültekor 120 méter hosszú és 15 méter magas, kör alakú festmény, úgynevezett panorámakép volt, ami saját épületet igényelt. A Rotunda méreteinél fogva számos egyéb kiállításnak is otthont ad. A Park másik központi elhelyezkedésű látnivalója az Árpád-emlékmű, amely az ünnepségek és megemlékezések helyszíne. Továbbhaladva vízügyi kiállítás és az ember-természet kapcsolatot kifejező tárlatok következnek. Itt találjuk meg többek között a "Magyarok házát", ami a világ magyarjainak összetartozásának és feltérképezésének bemutatását vállalta fel.
A romkert fontos fázisa az Emlékparkban tett sétának. A leletek egymásra épülő szintjei pogánykori sírt, erre épült monostort, a tatárjárást követő újjáépítést, egy középkori város központját és egy, a XVI. századi település maradványait rejtik.
Egyedülálló kiállítás a Skanzen, ahol négy megye különböző tanyái sorakoznak valódi, áttelepített mintapéldányokkal. A szélmalom, az olvasókörök, a tanya, a makói hagymatermesztő háza és a Postamúzeum a városiasodás emlékkövei. A tanyák után az agrárjellegű vidék mezőgazdasági gépkiállítása következik, ahonnan néhányperces séta választ el bennünket az utolsó látnivalótól, az erdészháztól és az erdei tanteremtől.
A parkerdő teljesen külön részt alkot. Az Emlékpark több mint 2/3-át elfoglaló terület ugyanis a szabadidő eltöltésére rendezkedett be túraúttal, erdei pihenőhelyekkel, sportpályával. Az erdő közvetlen határában fa játszótér és a lótartáshoz nélkülözhetetlen karám és istálló lelhető fel.
A WTO által kidolgozott kutatási módszertan gyakorlatilag egy változó-monitoring rendszert jelent, ami olyan szabványosított mutatókat képez, amelyekkel folyamatos használat során észlelhetők a változások, előrejelezhetők a potenciális veszélyforrások és a helyspecifikus problémák is mérhetők. Ugyanakkor használatuk során számos probléma merülhet fel, ha:
A dolgozat az indikátor rendszeren alapuló vizsgálatnak is egy próbatétele, amiben alkalmazhatósága, rugalmassága és érthetősége tesztelhető. A WTO ajánlások útmutatásával úgy próbáltam meg dolgozni, hogy a hely által megkövetelt változtatásokat végrehajtottam. A számos írott és az internet segítségével elérhető forrásokon kívül munkám során többször személyes interjút készítettem, vagy kérdőívet, korábbi felméréseket használtam fel. A nem elérhető adatokat megpróbáltam hasonló minőségűvel, vagy saját felméréssel helyettesíteni.
Lépésről lépésre a következő konkrét tervezési szakaszokon haladtam keresztül: megállapítottam a vizsgált terület fizikai határait, összefoglaltam a turista portfolióját, felsoroltam a jelenleg legfontosabb kulcstémákat, kiválasztottam az általam használt indikátorokat és meghatároztam a konkrét adatforrásokat ((4) What Tourism Managers Need to Know, WTO).
A tanulmány helyszínének fizikai határa jól körülírható. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark 55 hektáros, kerítéssel körbevett zárt egységet alkot. Minden turisztikai látványosság a kerítésen belül helyezkedik el, amit egyedül a főbejáraton keresztül lehet megközelíteni. Az Emlékpark által érintet települések Kistelek, Pusztaszer és Ópusztaszer, amelyek az Emlékparkkal együtt hiteles és hozzáférhető statisztikákkal rendelkeznek.
Az Emlékpark turista portfoliója nagy aránytalanságot tükröz. A legfontosabb turisztikai érték a Feszty-körkép, amit a Skanzen, majd a szabadidő eltöltésére alkalmas szabadtéri terület követ. A sort a programok és rendezvények, végül az állandó kiállítások zárják.
Jelenleg a park életében legfontosabb kérdés az erős szezonalitás, ami egyrészt kihasználatlanságot, másrészt a csúcsidő alatt stresszt okoz. Második helyen a fejlesztési kérdések helyezkednek el, mivel a Körkép elsősorban magyaroknak jelent kiemelkedő látványosságot, azaz egy idő után a megtekintésre telítődhet az igény.
Alapvetően három csoportba különíthetjük el az általunk használt mutatószámokat. ((5) What Tourism Managers Need to Know, WTO):
A fenntarthatóság mutatói ugyanarra a kérdésre adnak választ, de megbízhatóságuk, elérhetőségük és hasznosságuk eltérő mértékű. A kutatás során felhasznált összes mutató és részletes minősítésük a következő táblázatban található meg.
1. táblázat
| Indikátorok | Adatok elérhetősége | Érthetőség | Összehasonlítási érték | A jelzés értéke |
|---|---|---|---|---|
| Védekezési szint | Könnyű | Egyértelmű | Könnyű | Alacsony |
| Stressz | Látogatók száma, vagy becslés | Egyértelmű | Könnyű, azonos mértékegységek | Magas, döntő kritérium |
| Kihasználtság foka | Látogatók száma, vagy becslés | Egyértelmű | Könnyű, azonos mértékegységek | Magas |
| Szociális hatás | Látogatók, turisták száma, becslés | Magas | Könnyű | Magas, döntő kritérium |
| Fejlesztés, kontroll | Változó | Közepes | Nehéz | Közepes |
| Hulladék menedzsment | Változó, esetleg becslés | Magas | Könnyű, azonos szennyezők | Közepes |
| Marketing és médiaszereplés | Változó | Változó | Nehéz, az eltérő reklámérték miatt | Közepes |
| Tervezés folyamata | Könnyű | Változó | Nehéz | Közepes |
| Fogyasztói elégedettség | Nehéz, saját kutatás alapján | Magas | Könnyű, mennyiségi skálán | Magas |
| Helyiek elégedettsége | Nehéz, saját kutatás alapján | Magas | Könnyű, mennyiségi skálán | Magas |
| Turizmus hozzájárulása a helyi gazdasághoz | Közepes, gazdasági adatok szükségesek | Változó | Könnyű, mennyiségi skálán | Magas |
| Fenntartási és helyreállítási költségek | Közepes, gazdasági adatok szükségesek | Magas | Könnyű, mennyiségi skálán | Közepes |
| Eltartóképesség | Nehéz, összetett mutató | Magas | Könnyű, mennyiségi skálán | Nagyon magas |
| Helyi stressz | Nehéz, összetett mutató | Magas | Könnyű, mennyiségi skálán | Nagyon magas |
| Vonzerő | Nehéz, összetett mutató | Változó | Nehéz, az eltérő értékek miatt | Nagyon magas |
Forrás: What Tourism Managers Need to Know
A védekezési szint meghatározásán azt a menedzsment tevékenységet értjük, ami a fennálló viszonyok konzerválásához elengedhetetlen. Ópusztaszer esetében, mint az épített látványosságoknál aktív menedzsmenten keresztül lehet az elégséges védekezési szintet elérni. A prioritási sorrendnek megfelelően a Feszty-körkép igényli a legnagyobb védelmet:
A tűzvédelem mellett a vagyon- és rendvédelem is kiterjed a park egész területére, ami egy biztonsági cég feladata. Ezen kívül a Skanzen minden épületére jut egy múzeumőr.
Ópusztaszeren a turisták 95%-a az áprilistól októberig terjedő időszakban érkezik. Ekkor csak szervezési lépésekkel és bizonyos korlátozásokkal (látogatási idő limitálása a körképnél, előre bejelentett csoportok fogadása) lehet a főszezoni látogatóözönt kezelni. A látogatók száma éves szinten háromszáz és háromszázötvenezer közé esik a ciklikusság függvényében.
A stressz mutatószáma: évenkénti látogatók száma/látogatók száma a csúcs hónapban, aminek az értéke 1-12-ig változik. A legtöbb látogatót 1999 augusztusában fogadta be az Emlékpark, 64 634 főt. A stressz mutatószáma: 317 017/64 634=4,90
Augusztus 20-a különös nap, ekkor ugyanis belépő nélkül lehet a parkot meglátogatni és wurstli jellegű, politikai rendezvényekkel, valamint kirakodóvásárral egybekötött "majális" van, több mint 30 000 ember részvételével. A velük korrigált becsült augusztusi érték a következő: 350 000/95 000=3,7 azaz valójában közel 25%-al nagyobb a stressz augusztusban.
A stressz igazán a szűk keresztmetszetű pontokon keletkezik, ami Ópusztaszer esetében a parkoló, a bejárat, és a körkép.
Ezzel az indikátorral az erőforrások, a látnivalók túlzott igénybevételét lehet felderíteni. Képlete: látogatók száma/a terület nagysága.
Egy csúcsidőszaki szombat esetén, ha átlagosan 4 órát tölt egy látogató a Parkban a tízórás nyitva tartásból: (4000/55)*0,4=29 ember jut egy hektárra. A terület közel 2/3-a azonban erdő, minimális látogatóval, tehát életszerűbb, ha körülbelül 20 hektárral számolunk alapterületként. Így eredményünk (4000/20)*0,4, azaz 80.
A rotundának főbejárati része a körképhez vezető 168 négyzetméternyi előcsarnokot is magába foglalja. A turnusváltások pillanatában legalább 2*100 ember tartózkodik itt, ami akár 230 is lehet, a többi látogatóval. A végeredmény így: 230/168=1,37 fő/négyzetméter, ami egy teljesen más mértékegységű eredményt jelent. Hasonló eredmény adódik a dioráma előtti körülbelül 75 négyzetméteres területen, itt 100/75=1,33 fő/négyzetméter az eredmény, 25 percig folyamatosan.
Ezzel a mutatóval arra keressük a választ, hogy a helyiek életében a turizmus milyen befolyásoló hatással bír. Mivel Ópusztaszer nem egy hagyományos célpontja a tömegturizmusnak, ennek következtében az adatok számszerűsítése előtt a következő tényeket kell rögzíteni:
A legfontosabb szociális hatást mutató tényezők a következők:
Ezzel a mutatóval arra keresünk választ, hogy mennyire környezettudatosan készülnek el és valósulnak meg a fejlesztési projektek. A minősítést 1-5-ig terjedő skálán vizsgálva, azaz a környezet mellőzése egyest, környezetbarát tervezés pedig ötöst jelent. Ópusztaszer esetében az 1997-2001-ig terjedő időszak tervbe vett fejlesztéseit vettem alapul, kiemelve a környezeti terhelést érintőket.
A néhány szükségtelen tényező, mint például a korszerűtlen klíma, vagy a motel tervezése 4-es értékelés azonban már a közeljövőben könnyen javulhat, hisz az alapok elég biztosak.
Sem a hatékonyságot, sem a szükséges marketing költségeket nem lehet egyértelműen meghatározni. Ezért a minőségi skálán, 1-5-ig minősítettem a marketing és a média szemléletet. Az 1-es érték a marketing teljes mellőzését, az 5-ös a marketingorientált irányítást jelenti.
1997-től a középtávú stratégiai programtervben a marketing iránykeresése és alapjainak felépítése figyelhető meg:
A látogatók maximálása nem élvez prioritást, mivel a Körkép védelme, a szolgáltatás színvonala és a Kht. bevételének egyensúlya évi 300-400 ezer látogató elérésével valósul meg.
2. táblázat
| Dátum | Médiaszereplések száma | Ebből országos lapban |
|---|---|---|
| 1996-ban | 297 | 194 |
| 1997-ben | 319 | 146 |
| 1998-ban | 234 | 75 |
| 1999-ben | 407 | 134 |
Forrás: Összegzés az Emlékpark sajtóanyagairól.
A 1999. év kimagasló eredménye a néhány egyedi eseményen túl (például napfogyatkozás) főleg a regionális fókuszba kerülésnek köszönhető, ami nem vezettet nagyobb ismertséghez.
Összegezve a marketingszemlélet 3-as osztályozást kapott, mivel az alaptevékenységek megvannak, ugyanakkor a marketing alacsony súlyt kap a stratégiai döntéseknél.
Ebben a kérdéskörben a szemét, a víz, a szennyvíz, a fűtés és a villamos energia felhasználást vizsgáljuk meg két szempontból: mennyire takarékos és milyen mértékben kezelik az erőforrásokat használat után.
A szemét gyakorlatilag 100%-ban kezelésben részesül. A Park területéről, a parkolóból és az épületekből is mindennap összegyűjtésre kerül a hulladék.
A Park területén a használatban lévő épületekben 100%-os a csatornázottság is. A vízellátás vezetékes, a szennyvíz pedig a mintegy 1 km-re lévő, a szomszédos községek közös derítőjébe kerül. A füves területet nyáron hagyományos locsoló módszerrel öntözik.
A fűtés és temperálás elsősorban a Főépületet érinti. A fűtés gázkazánnal működik, a Feszty-körkép állagmegóvása pedig hűtést, fűtést és állandó páratartalmat is igényel.
Az Emlékpark 1998-tól a szezonális ingadozásokat figyelembe véve köt le villamos áramot, a túl nagy kapacitás többletköltségét takarítja meg. Az energiatakarékos rendszerek azonban a szükséges tőke hiányában nem valósultak meg, az energiatakarékos világítótestek kivételével.
3. táblázat
| 1998 | 1999 | 1999/1998 (%) | |
|---|---|---|---|
| Turisták száma | 345674 | 317017 | 91.7 |
| Bevétel (millió forint) | 1900 | 2010 | 105,79 |
| Villamos energia KW | 801214 | 755970 | 94,35 |
| Gázfogyasztás m3 | 149149 | 133698 | 89,64 |
| Vízfogyasztás m3 | 11443 | 7409 | 64,75 |
| Szemét tonna (becslés) | 115-135 | 100-120 | 88 |
Forrás: Erőforrás felhasználás kimutatás 1998-1999
A víz és szemét esetében a kezelt mennyiség aránya a legfontosabb, ami gyakorlatilag 100%-os. 1998-ról 1999-re minden energiahordozó tekintetében megvalósult az abszolút energiamegtakarítás.
Ópusztaszer esetében a közhasznúság bizonyos korlátokat szab az együttműködésre a turizmuson kívül eső vállalkozókkal szemben. A turizmuson belül azonban jelentős erőt képviselve sokféle kapcsolatot ápol a szereplőkkel. Ezért egyfajta regionális tervezési terv meglétét és annak minőségét fogjuk megvizsgálni, és 1-5-ig osztályozni arra keresve a választ, mennyire törekszik a menedzsment a kooperáción keresztül minél hatékonyabb működésre.
A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok feladata volt Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében 1998-ig a turizmus regionális fejlesztési képviselete, amit 1999-től Regionális Marketing Igazgatóságnak neveznek változatlan feladatkörrel.
A hatékonyabb együttműködésért a Kht. idegenforgalmi irodát nyitott Szegeden, és jó kapcsolatokat tart fenn Ópusztaszer községgel, mint a legnagyobb foglalkoztató és gazdasági szereplő. A Park területén működő vállalkozásokkal előírásokkal és profilkötöttséggel próbálja a turisták és saját érdekeit képviselni. A vállalkozók bevonása a Park működésébe egyébként elengedhetetlen, hiszen a közhasznú társaság csak az alaptevékenységgel kíván foglalkozni. Mindezek mellett az emlékpark 250 utazási irodával tart fenn kapcsolatot, Matur pártoló tag, együttműködik a Magyar Turizmus Rt.-vel és tagja a Panorama-nak, ami a világ körképeinek egyik szervezete.
A regionális fejlesztési stratégia eddig kevésbé befolyásolta a Park sikeres működését, mivel az emlékpark országos jelentőségű látványosság főleg hazai látogatókkal. Az együttműködés gyengesége figyelhető meg azonban a szálláshelyek megteremtésekor, a községi infrastruktúra kiépítésekor, az újítások megvalósításakor. Ennek ismeretében a tervezési folyamat 4-es értékelést kap. A jobb érdemjegynek a feltétele a szorosabb együttműködés a szereplők között.
Kutatásaimban a vendégkönyvbe írtak alapján következtettem a fogyasztói elégedettségre. Ebben kategorizált éves kiértékelések segítettek, amelyek szerint a több mint 317 000 látogatóból 1999-ben mintegy 2% jegyezte be véleményét. Az összesen 6114 bejegyzésből:
Az 1,14%-os negatív véleményhányad önmagában elfogadható érték, még a 0,34%-os, javaslatot tevőkkel együtt is (összesen 1,48%). Különösen abban a tudatban, hogy 1998-ban a vendégkönyvi bejegyzések alapján ez az arány 5,41%-os volt. A fogyasztói elégedettséget 1-5-ig osztályozhatjuk a negatív és pozitív válaszok arányában, aminek értéke 1, ha az arány 1, vagy nagyobb, és 25 századpontonként 1-el nő az értéke. Ezért a fogyasztói elégedettség 1999-ben 70/368= 0,1902 =19,02%, azaz 5-ös.
A helyiek számára összeállított kérdőív az Emlékparkban dolgozókra és hozzátartozóikra, valamint a nem itt dolgozókra osztja a lakosokat, 40 fős mintát vettem, 20-20 főt a két csoportból, ami a következő eredményt adta.
Az ópusztaszeri turizmust senki sem érzi károsnak, és csak kevesen viszonyulnak semlegesen a Nemzeti Emlékpark működéséhez. Két szempontból ítélték jónak a helyiek az emlékpark közelségét: munkahelyet teremt, és hírnevet hoz. Ezen felül azonban csak egy bicikliút-építést és néhány útjavítást soroltak fel a pozitív hatások között.
Sem a külföldi, sem a hazai turisták nagy száma nem jelent problémát a helyieknek, és csak néhányan tartják zavarónak a nagyobb autósforgalmat a nyári hétvégéken. Az elvárható üzleti szemlélet hiánya azonban mindenhol tetten érhető: négy évvel az emlékpark megnyitása után kezdődött csak el a falusi szálláshelyek felbukkanása, nagyobb szálláslehetőségek pedig még ma sem jelentek meg.
A helyiek elégedettsége úgy tűnik, hogy kielégítő, de az általuk felvetett néhány probléma miatt az osztályozás értéke 4-es értékű. Más kérdés, hogy szemléletbeli változásokkal, vállalkozói szellemmel és falusi szintű összefogással Ópusztaszer is egy, a turizmusból jobban prosperáló község lehetne.
Ennek a mutatónak az a célja, hogy a helyi gazdaság és a turizmus egymástól való kölcsönös függésének a mértékét megállapítsa. Az 1-5-ig terjedő skálán 1-es a turizmus minimális hozzájárulása a helyi gazdasághoz, 5-ös pedig a lehető legnagyobb részarány.
Ópusztaszer estében a Nemzeti Történeti Emlékpark a legnagyobb munkaadó és a legnagyobb iparűzési adó befizetője. Állandóan közel 20 főt, szezonálisan fél évre további 50-60 főt foglalkoztat. Az óriási munkanélküliség, a vállalkozások hiánya és az önfenntartó mezőgazdasági tevékenységek miatt azonban nincs összefüggés a turizmus és helyi gazdaság között. Ebből az következik, hogy egy kiegészítő mutatóra van szükség, amivel a helyi gazdaság turizmus függését állapítjuk meg. A gazdasági függés mutatóját szintén az 1-5-ig terjedő skálán mérjük, de csak ott van rá szükség, ahol a magas munkanélküliség és az alacsony gazdasági tevékenység mellett kiugróan magas a turizmus foglalkoztatói és jövedelmi szerepe.
Az ismert adatok tükrében a turizmus gazdasági hozzájárulása 5-ös, a gazdaság turizmus függősége a 2-es minősítést kapta.
Az összetett mutatók, az eltartóképesség, a vizsgálat helyén meglévő stressz és a vonzerő, három különböző megközelítésből egységes képet formálnak a helyszínről. Annak ellenére rendelkeznek új információs értékkel, hogy alkotó elemeik mindegyike már egy ismert mutató.
Az első összetett mutatóval arra keressük a választ, hogy mi az a látogatószám, ami a felső határát jelenti a Park befogadóképességének. Ennek kiszámításához csak a gyakorlat által szabott feltételeket szabad figyelembe venni, ami a következő feltételeket generálta.
Az alapindikátorok közül meg kell keresni azt, amelyik a legkisebb maximált látogatószámmal rendelkezik úgy, hogy a fenntarthatóság saját kritériumai teljesülnek.
A turizmus rendszerén lévő nyomást számszerűsíti a helyi stressz, amit a turisták száma, a kihasználtság mértéke a kritikus helyeken és a turistalátogatások időbeli eloszlása határoz meg. A részmutatókat 1-10-ig osztályozzuk, és a számtani átlagából kapjuk a komplex mutató értékét.
A látogatók számának "egészséges" maximumát 450 000-ben állapítottuk meg, amihez 7-es értéket rendelünk hozzá. A látogatószámban minden 50 000-es változása 1-el változtatja meg a mutató értékét. Az 1999-es év látogatásai alapján (310 017 fő), ennek a részmutatónak az értéke 4.
A Feszty-körkép, a Rotunda, a bejárat és a parkoló azonban az az egyenetlen helyszín, amely az utazások miatt már az 50 000 látogatót meghaladó hónapokban nagy nyomásnak van kitéve. Ha van ilyen hónap, úgy a mutató értéke 7-es és minden további hasonló hónap 1-gyel növeli az értékét, ellenkező esetben az alapérték a 6-os és minden főszezoni, 30 000 látogatónál kevesebb hónap 1-gyel csökkenti az értékét. 1999-ben két hónap volt, amely 50 000-nél több látogatót fogadott be, így mutatónk értéke 8-as.
Az eloszlás változékonysága problémát okoz, ha a szezonban egyenetlenül érkeznek a látogatók. Kritikus az értéke, ha a látogatók száma a szezonban eléri az egészséges maximum 70%-át és a három leglátogatottabb hónap összege 60%-kal haladja meg a legkevésbé látogatott hónapok összegét (a leggyengébbet a szélsőségek miatt kiszűrjük). Ennek értéke 7-es és minden 10 százalékpontos változás 1-et változtat a mutató értékén. 1999-ben: augusztus, május, június összesen 164 325 fő, míg szeptember, július, és október összesen 114 684. Arányuk: 164 325/114 684=1,43, tehát az eloszlás változékonysága 5-ös.
A stressz mutatójának végeredménye (4+8+5)/3=5,66 azaz 6. Ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy nem jelentős ugyan a stressz okozta nyomás, de néhány tekintetben kritikus érték közeli eredményt kaptunk, elsősorban a szezonalitás következtében.
A turisták szemszögéből a hely vonzerejét sokfajta objektív és szubjektív tényező határozza meg. Ezek közül a változatosságot, egyediséget, a működtetés színvonalát, a biztonságot és az elérhetőséget emeljük ki és 1-5-ig terjedő skálán értékeljük.
Változatosság tekintetében kétfelől is megközelíthetjük a kérdést: egyrészt nagyon sokszínű az Emlékpark kínálata, másrészt időben állandó, ezért az értékelés összesített eredménye 4-es.
Az egyediség az egyik legnagyobb erőssége a Parknak. A Körképpel, a Skanzennel és az egyéb szabadtéri látnivalókkal utánozhatatlan atmoszférát varázsol a helynek, értékelése 5-ös.
A működtetés megfelelően zajlik a park területén, csak a Körképpel kapcsolatos intézkedések jelentenek az átlagosnál nagyobb igénybevételt, ezért osztályzata 4-es.
A biztonságra és az elérhetőségre megfelelő hangsúlyt helyez a menedzsment, így mindkét részindikátornak 5-ös az eredménye.
A részmutatók összegzéseként 5-ös osztályzatot, azaz kiváló minősítést adhattam a Park vonzerejére, megjegyezve azonban, hogy ez a legtöbb szubjektív elemet tartalmazó összetett mutató.
4. táblázat
| A fenntarthatóság mutatói | 1999-es érték | Kiegészítések |
|---|---|---|
| Védekezési szint | Aktív menedzsment | 24-órás biztonsági szolgálat |
| Feszty-körkép kiemelt védelme | ||
| Stressz (1-12) | 4,9 | Ingyenesen belépőkkel: 3,7 |
| Kihasználtság foka | 29-36 fő/hektár | Erdős területek nélkül: 72-91 fő/ha |
| Kritikus helyeken:1,3-1,6 fő/nm | ||
| Szociális hatás | 2-2,5 | Nincs közvetlen kapcsolat a turisták és a helyiek között |
| Fejlesztés kontroll (1-5) | 4 | |
| Hulladék menedzsment, erőforrások kezeltsége | 100% | |
| Marketing és médiaszereplés (1-5) | 3 | Általam létrehozott mutató |
| Tervezés folyamata (1-5) | 4 | |
| Fogyasztói elégedettség (1-5) | 5 | Vendégkönyv alapján |
| Helyiek elégedettsége (1-5) | 4 | Kérdőív alapján |
| Turizmus hozzájárulása a helyi gazdasághoz (1-5) | 5 | Helyi gazdaság turizmus függősége (1-5): 2 |
| Fenntartási, helyreállítási költségek (1-10) | 5 | Amortizáció |
| Eltartó képesség | 440-450 ezer fő | Összetett mutató |
| Helyi stressz (1-10) | 6 | Összetett mutató |
| Vonzerő (1-5) | 5 | Összetett mutató |
Az eredmények ismeretében a kutatás sikeresnek mondható. Egyrészt az indikátorrendszer segítségével megállapítható, hogy az 1999-es évben a fenntarthatóság keretein belül zajlottak le az események, másrészt rá lehet mutatni azokra a területekre, ahol a fenntarthatóság leginkább sérülhet. Ezen kívül a kutatás önálló monitoring rendszerként a jövőben is alkalmazható a fenntarthatóság vizsgálatában.
Az eredményekre támaszkodva a következő ajánlások fogalmazhatók meg:
A Nemzeti Történeti Emlékpark vizsgálata során a WTO által ajánlott indikátor-vizsgálat lépéseit követtem. Bebizonyosodott, hogy megfelel a kutatási módszer követelményeinek, mert konzekvens, egyértelmű eredmények megalkotására alkalmas és a kutatót is könnyen követhető lépésekkel irányítja. Néhány kifogás megfogalmazása mégis szükségessé vált: