A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) alakulása 2002 első negyedévében

Összeállította a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

A Magyar Turizmus Rt. 1999-ben olyan mutató kialakítását és publikálását tűzte ki célul, amely az ágazat teljesítményét, konjunkturális helyzetét átfogóan méri és alkalmas a rövidtávú előrejelzésre. A lakossági és szakmai megkérdezésen alapuló Turizmus Konjunktúraindex1 (TUX) a belföldi, a beutazó és a kiutazó turizmus piaci szereplőinek helyzetértékelését, illetve várakozását szintetizálja.

2002 első negyedévében a korábbi felméréseknél alkalmazott strukturált kérdőívek segítségével, face-to-face interjúk2 keretében, a turizmus konjunkturális helyzetének összetevőit a következő szegmensekben vizsgáltuk.

1. táblázat

A minta összetétele

Szegmens Mintaméret (db)
18 év feletti magyar lakosság (ténylegesen utazó) 1128
50 fő feletti vállalkozások 200
Utazási iroda, utazásszervező 200
Múzeum, kiállítóterem 100
Szálloda, panzió 200
Étterem 100
Légitársaság 15
Autópálya 2

A TUX index alakulása 1999 harmadik és 2002 első negyedéve között

A 2002 első negyedévi TUX index értékelése előtt felvázoljuk, hogy az elmúlt közel három évben hogyan alakult Magyarországon a turizmus konjunkturális helyzete. Az 1. számú ábrán látható, hogy a TUX index értéke a vizsgált időszakban a 13,6 és 23,3 pont közötti sávban ingadozik.

1. ábra

A TUX index alakulása 1999 harmadik és 2002 első negyedéve között

Az idősort vizsgálva a következő jelenségekre hívjuk fel a figyelmet:

A 2. számú ábrán a TUX részindexeinek alakulását foglaltuk össze. Az összetevőket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyes részterületek konjunkturális helyzete jelentősen eltér egymástól, ezért a következőkben részletesen elemezzük az egyes részindexeket.

2. ábra

A TUX összetevőinek alakulása a vizsgált időszakban

A belföldi turizmus konjunktúraindex

A 2. számú ábrán jól nyomonkövethető, hogy a belföldi turizmus konjunktúraindexe nagymértékű ingadozást mutat, 2001 második felétől azonban folyamatos és jelentős mértékű növekedés figyelhető meg. A belföldi turizmus konjunktúraindexét két - azonos súlyú - komponens alkotja, a múltra és a jövőre vonatkozó részindex. A 3. számú ábra e két tényező alakulását mutatja be.

3. ábra

A belföldi turizmus konjunktúraindex alakulása a vizsgált időszakban

A 3. számú ábrán látható, hogy a múlt eseményeinek megítélése 2000 első negyedévétől kezdve kedvezően befolyásolja a belföldi turizmus konjunktúraindex alakulását. Az utolsó két negyedévben a jövőre vonatkozó index gyakorlatilag stagnál, a jövő konjunkturális megítélése azonban továbbra is kedvezően alakul.

A beutazó turizmus konjunktúraindex

A 2. számú ábrán láthattuk, hogy a beutazó turizmus konjunkturális helyzete mind a belföldi, mind a kiutazó turizmusnál kedvezőtlenebbül alakult. A beutazó turizmus konjunktúraindexe jelentős ingadozást mutat, a TUX index értékét csak 2000 második negyedévében haladta meg. A 4. számú ábrán a beutazó index összetevőit foglaltuk össze.

4. ábra

A beutazó turizmus konjunktúraindex alakulása a vizsgált időszakban

A beutazó turizmus esetében - a belföldi turizmussal szemben - a múltra vonatkozó index az, amely inkább kedvezőtlenül befolyásolja a konjunktúraindexet. Az ábra azt is jól szemlélteti, hogy a jövő megítélése erőteljesen ingadozik. Ezzel szemben 2001-től kezdve a múltra vonatkozó index értéke folyamatosan csökken, sőt az utolsó két negyedévben ismét negatív értéket vett fel, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban a beutazó turizmus helyzete kedvezőtlenül alakult.

A kiutazó turizmus konjunktúraindex

A TUX indexet alkotó három, részindex közül (lásd 2. számú ábra) a kiutazó turizmus helyzete a legkiegyensúlyozottabb. A kutatási adatok alapján kijelenthetjük, hogy a kiutazó turizmus konjunktúra helyzete a vizsgált időszakban kedvezően alakult.

5. ábra

A kiutazó turizmus konjunktúraindex alakulása a vizsgált időszakban

Az 5. számú ábrán a kiutazó index összetevőit foglaltuk össze. A lakossági részindex három éve gyakorlatilag azonos szinten mozog, a vállalkozásoknál azonban az utolsó két negyedévben egyre kedvezőbben alakul a külföldi kiküldetések száma.

A TUX index alakulása az elmúlt három év első negyedévében

Magyarországon a turizmust erős szezonalitás jellemzi, ezért a TUX index értékelésénél törekedni kell ennek kiszűrésére. A szezonalitás hatását viszonylag könnyen semlegesíteni tudjuk, ha azonos időszakok adatait hasonlítjuk össze. Ennek megfelelően a következőkben a TUX index alakulását az elmúlt három év első negyedéve alapján vizsgáljuk meg.

A 6. számú ábrán látható, hogy 2002. első negyedévben a TUX index az előző év azonos időszakához képest kis mértékben, 1,1 ponttal emelkedett, alapvetően azonban azt állapíthatjuk meg, hogy a TUX index azonos szinten mozgott a vizsgált időszakban.

6. ábra

A TUX és összetevőinek alakulása az elmúlt három év első negyedévében

A TUX összetevőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a beutazó turizmus konjunkturális helyzete jelentősen (12,7 pont) romlott. A beutazó részindex alakulására a főbb küldő országainkban tapasztalható gazdasági recesszió mellett, minden bizonnyal hatással volt a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekmény is. Ezzel szemben a belföldi turizmus helyzete mind a három év első negyedében kedvezőnek minősült: a 2002. év első negyedének kimagasló belföldi turizmus konjunktúraindex értéke (36,4 pont) kompenzálta a beutazó index (4,2 pont) csekély értékét. Az alábbiakban az egyes részindexek elmúlt három évben elért értékeit hasonlítjuk össze.

A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása

A 7. számú ábrán jól nyomonkövethető, hogy a 14,1 pontos konjunktúraindex növekedés a közelmúlt folyamataira vonatkozó index jelentős mértékű, 23,4 pontos javulására vezethető vissza, hiszen a várakozási index csak kismértékben (3,9 pont) növekedett az előző év első negyedévéhez képest.

Figyelmet érdemel az is, hogy a várakozási index mindhárom negyedévben közel azonos szinten realizálódott.

7. ábra

A belföldi turizmus konjunktúraindex és összetevőinek alakulása az elmúlt három év első negyedévében

A 2. számú táblázatban a múltra, illetőleg a jövőre vonatkozó index összetevőit mutatjuk be részletesen. A közelmúlt összetevői közül a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma 2002. februárjában 1,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában mért értéktől. Az 50 főnél többet foglalkoztató cégeknél viszont jelentősen emelkedett a belföldi kiküldetési napok száma. A múzeumok, kiállítótermek több mint felében (53%) a korábbiakhoz képest nőtt a látogatók száma az elmúlt 12 hónapban.

2. táblázat

A belföldi turizmus konjunktúraindex összetevőinek alakulása az elmúlt három év első negyedévében

Összetevők (egyenlegek és indexek) Időszak
2000.1. negyedév 2001.1. negyedév 2002.1. negyedév
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma (előző év azonos időszaka=100%) 14,0 -3,6 -1,2
Belföldi kiküldetési napok száma az érintett cégeknél 74,5 93,5 157,9
A belföldi látogatók száma a múzeumokban, kiállítótermekben (egyenleg) -8,6 15,9 22,4
Múltra vonatkozó index 26,6 35,3 59,7
A kereskedelmi szálláshelyek várható belföldi vendégéjszakái (egyenleg) 19,1 11,9 10,3
A lakosság várható belföldi turisztikai kiadásai (egyenleg) 7,6 3,8 13,0
A lakosság várható szálláskiadásai (egyenleg) 9,7 7,5 9,5
A vállalkozások várható kiküldetési napjai (egyenleg) 0,1 -0,7 5,6
A vállalkozások belföldi kiküldetési költségének várható alakulása (egyenleg) 22,1 21,5 18,0
A vendéglátás várható forgalma (egyenleg) 7,7 -2,5 6,1
A lakosság várható vendéglátási kereslete (egyenleg) 10,5 6,9 12,1
A múzeumok, kiállítótermek, rendezvények várható belföldi látogatószáma (egyenleg) 13,9 25,9 31,1
Várakozásra vonatkozó index 11,3 9,3 13,2
Belföldi turizmus konjunktúraindex 19,0 22,3 36,4

A várakozási index összetevői közül azokat emeltük ki, amelyek a 13,2 pontos érték kialakulásához nagymértékben hozzájárultak.

3. táblázat

A várakozási index összetevői*

Optimista* Pesszimista*
Belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának várható alakulása 31% 12%
Vendéglátás várható forgalma 42% 22%
Belföldi kiküldetési napok várható alakulása 19% 9%
Múzeumok, kiállítótermek várható belföldi látogatóinak száma 58% 8%
*Optimista = aki az elkövetkező 12 hónapra vonatkozóan valamilyen mértékű növekedésre, javulásra számít. Pesszimista = aki az elkövetkező 12 hónapra vonatkozóan valamilyen mértékű csökkenésre, visszaesésre számít. Az optimistán, illetve pesszimistán felüliek nem számítanak változásra.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 2002 első negyedévében 23,5 pontot ért el, amely kismértékű növekedést jelent az előző év hasonló időszakaszához képest. A kiutazó turizmus konjunkturális helyzete stabilan kedvezően alakult a vizsgált időszakban, bár az index összetevőinek értéke jelentős változást mutat. 2002 első negyedévében a vállalkozások indexe jelentősen emelkedett, ezzel szemben a szakma indexe most érte el a legalacsonyabb értéket.

8. ábra

A kiutazó turizmus konjunktúraindex és összetevőinek alakulása az elmúlt három év első negyedévében

A 8. számú ábrán látható, hogy a három fő szegmensen belül csak a lakosságnál nem figyelhető meg jelentős mértékű ingadozás. A szakmai index folyamatos csökkenése mellett a vállalkozási index folyamatosan növekszik. A 4. számú táblázatban a kiutazó turizmus összetevő indexeit mutatjuk be részletesen.

4. táblázat

A kiutazó turizmus konjunktúraindex összetevőinek alakulása az elmúlt három év első negyedévében

Összetevők (egyenlegek és indexek) Időszak
2000.1. negyedév 2001.1. negyedév 2002.1. negyedév
A lakossági turisztikai kiutazások száma 100 főre vetítve (darab) 22 27,5 38,1
A lakosok kiutazó turisztikai költésének aránya jövedelmükhöz (%) 3,1 4,2 4,0
A lakosok kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elköltött összeg aránya (%) 49,4 47,9 32,1
A lakosság kiutazási tervei (egyenleg) 15,9 19,4 9,5
A lakosság várható kiutazó turisztikai költése (egyenleg) 24,1 21,0 15,4
A lakosok várható kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elkölteni szándékozott összeg (egyenleg) 11,5 16,0 12,1
Lakosság indexe 21,0 22,7 18,5
A külföldi kiküldetési napok száma az érintett vállalkozásokra 27,9 39,4 85,5
A vállalkozások várható külföldi kiküldetései (egyenleg) 4,0 -3,9 0,7
A vállalkozások várható külföldi kiküldetési költése (egyenleg) 10,2 13,5 15,3
A vállalkozások várható kereslete utazási irodák szolgáltatásai iránt (egyenleg) 7,5 7,8 4,5
Vállalkozások indexe 12,4 14,2 26,5
A tour-operátorok által eladott külföldi utak várható száma (egyenleg) 55,2 52,3 28,7
A tour-operátorok által eladott külföldi utak árbevételének várható volumene (egyenleg) 55,0 46,2 26,1
Az utazási irodák repülő-, vasúti és buszjegy eladásainak várható alakulása (egyenleg) 15,6 12,1 32,8
Az utazási irodák repülő-, vasúti- és buszjegy eladásainak várható árbevétele (egyenleg) 15,8 36,7 32,0
Az utazási irodák szállásfoglalásainak várható alakulása (egyenleg) 47,5 17,5 41,0
Az utazási irodákban történő valutakiváltás várható alakulása (egyenleg) 7,4 20,1 -3,8
Az utasbiztosítások eladásának várható alakulása (egyenleg) 43,0 24,6 43,6
A repülőtársaságok jegyeladásának várható alakulása (egyenleg) 50,0 0,0 0,0
A repülőtársaságok jegy árbevételének várható alakulása (egyenleg) 96,4 50,0 30,0
Szakma indexe 42,9 28,8 25,6
Kiutazó turizmus konjunktúraindexe 25,4 21,9 23,5

A lakossági kereslet indexe az év első negyedében 18,5 pontot ért el, amely kismértékű (4,2 pont) visszaesésnek minősíthető.

A lakossági megkérdezésbe bevont személyek 69%-a nem vett részt külföldi utazáson az adatfelvételt megelőző 12 hónapban. Azok közül, akik a vizsgált időszak alatt voltak külföldön, 65% egy, 26% 2-3 alkalommal járt ott. A válaszadók 9%-a négyszer vagy annál többször lépte át az országhatárt.

A lakossági várakozások értékét leginkább befolyásoló tényezők alakulását a következő táblázat szemlélteti.

5. táblázat

Lakossági várakozások

Optimista Pesszimista
A várható utazások száma 29% 9%
A várható utazások átlagköltsége 38% 9%

Az 5. számú táblázatból látható, hogy a lakosság a külföldi utak vonatkozásában optimistán tekint a jövőre, a válaszadók:

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A beutazó turizmus konjunktúraindexe 2002 első negyedévében 4,2 pontot ért el, amely jelentős, 12,7 pontos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakaszához képest. A három év első negyedévét vizsgálva kijelenthetjük, hogy konjunkturális szempontból 2002 első negyedéve volt a legkedvezőtlenebb. A drasztikus visszaesés oka minden bizonnyal a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekményre, valamint a főbb küldőpiacainkon tapasztalható gazdasági recesszióra vezethető vissza.

9. ábra

A beutazó turizmus konjunktúraindex és összetevőinek alakulása az elmúlt három év első negyedévében

A közelmúltra vonatkozó index negatív értékét az okozta, hogy az elmúlt év azonos időszakához képest (2002. februárban) 12,6%-kal csökkent a hazánkba látogató külföldiek száma. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma viszont 0,8%-kal emelkedett. A várakozási index, jelentős visszaesése ellenére (12,5 pontos csökkenés), továbbra is a pozitív tartományban található.

A beutazó turizmus összetevő indexeit a 6. számú táblázatban mutatjuk be részletesen.

6. táblázat

Összetevők (egyenlegek és indexek) Időszak
2000.1. negyedév 2001.1. negyedév 2002.1. negyedév
Külföldi látogatók száma (index a KSH adatok alapján) -0,3 16,3 -12,6
Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (index a KSH adatok alapján) 0,0 5,1 0,8
Fizetős autópályák (hétvégi) forgalmának alakulása (index) 11,8 7,1 2,2
Múltra vonatkozó index 3,8 9,5 -3,2
Múzeumok külföldi belépőinek várható száma (egyenleg) 25,2 36,1 27,5
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak várható alakulása (egyenleg) 21,8 20,8 11,2
Beutazást szervező külföldi és hazai utazási irodák várakozásai (egyenleg) 30,4 20,9 13,1
Az utazási irodákban történő valutabeváltás várható alakulása (egyenleg) 7,8 19,2 -5,0
Jövőre vonatkozó index 21,3 24,2 11,7
Beutazó turizmus konjunktúraindexe 12,6 16,9 4,2

A beutazó turizmus konjunktúraindex összetevőinek alakulása az elmúlt három év első negyedévében

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulását kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a vizsgált időszakban

A múzeumok megítélése szerint a következő 12 hónap kedvezően fog alakulni, a megkérdezettek több, mint fele (58%) a látogatók számának emelkedésével számol.

A kereskedelmi szálláshelyek szakemberei annak ellenére derűlátóak a jövőre nézve, hogy jelentős részük szerint az évszakban szokásoshoz képest jelenleg kevesebb náluk a külföldi vendég. A megkérdezettek többsége kismértékű keresletnövekedéssel számol a külföldi turisták vonatkozásában.

A beutazást szervező utazási irodák is pozitívan néznek a jövő elé, hiszen összességében úgy ítélik meg, hogy a külföldre eladott belföldi utak száma növekedni fog az elkövetkező 12 hónapban. A következőkben a szegmensenkénti megkérdezések tapasztalatait foglaljuk össze.

A lakossági megkérdezés tapasztalati

A felmérés keretében összesen 1128 olyan személy megkérdezésére került sor, aki az elmúlt 12 hónap során legalább egy éjszakát távol töltött otthonától és utazásának célja nem napi munkavégzés, illetve olyan tanulás volt, amely rendszeresnek tekinthető.

Belföldi utazások jellemzői

A kutatásba bevont személyek döntő többsége, 90%-a az adatfelvételt megelőző 12 hónapban részt vett belföldi utazáson.

Felmérésünkben közel hasonló arányt képviseltek azok, akik a vizsgált időszak alatt egy (34%), vagy 2-3 alkalommal (31%), illetve négyszer vagy annál többször (35%) voltak Magyarországon üdülni.

A kérdésre válaszolók (1109 fő) átlagosan 4,8 utazáson vettek részt az elmúlt egy év során. Ha az utazások számát a belföldi utazáson résztvevőkre vetítjük (1019), ez az érték 5,2. A szegmentációs elemzések szerint legtöbb alkalommal

Az utazási költségek alakulása az elmúlt 12 hónapban

A megkérdezettek közül 81 személy nem tudta megmondani, hogy belföldi utazása(i) mennyibe került(ek). A kérdésre válaszolók (942 fő), átlagosan 48 280 Ft-ot költöttek el magyarországi útjuk/útjaik során. Közülük 48 fő nyilatkozta, hogy utazása során nem volt kiadása. Azoknak, akik költöttek (894 fő), átlagosan 50 872 Ft-ba került(ek) utazása(ik). A szegmentációs elemzések szerint belföldi utazás(ok)ra átlagosan a legtöbb pénzt

Ezzel szemben az utazás(ok) során a legalacsonyabb kiadással

Az adatok azokra vonatkoznak, akiknek utazásaik során voltak kiadásaik.

A kereskedelmi szálláshelyen eltöltött éjszakák száma

A válaszadók közül 605 fő éjszakázott az elmúlt egy év során hazai kereskedelmi szálláshelyen. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma átlagosan 8 volt. (Ha az adatokat, a belföldi utazáson részt vevőkre vetítjük, a kereskedelmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák száma átlagosan 4,8 éjszaka volt.) A kereskedelmi szálláshelyeket leghosszabb időre

Ezzel szemben legkevesebbet a Dél- (5,0 éjszaka), valamint Nyugat-Dunántúl gazdasági régióban élők (5,5) éjszakáztak kereskedelmi szálláshelyen. (A szegmentációs elemzések más területen lényeges eltéréseket nem mutattak ki.)

Várható vendégéjszakák száma

A kutatásban részt vevő személyek közül 220 fő nem tudta megmondani, hogy az elmúlt 12 hónaphoz viszonyítva a következő egy évben többet, ugyanannyit, vagy kevesebbet fog kereskedelmi szálláshelyen éjszakázni.

A kérdésre konkrét választ adók (908 fő) közel egyharmada (31%) azt tervezi, hogy az elmúlt egy évhez viszonyítva a jövőben több éjszakát fog kereskedelmi szálláshelyen eltölteni. E személyek döntő részénél a vendégéjszakák számának emelkedése nem lesz jelentős mértékű. A válaszolók 12%-a úgy véli, hogy az elkövetkezendő egy évben kevesebbet fog kereskedelmi szálláshelyen éjszakázni, 57%-uk pedig nem számít változásra.

A szegmentációs elemzések közül a következőket célszerű kiemelni:

Étkezésnél igénybevett vendéglátóhelyek

A megkérdezettek közül 300 személy belföldi utazásai során egyáltalán nem fogyasztott meleg ételt vendéglátóhelyen, 56 fő pedig nem tudta megmondani, hogy hány alkalommal étkezett ott.

Azok, akik étkeztek vendéglátóhelyen (674 fő), átlagosan 8,8 alkalommal vették igénybe étkezés céljából étterem, fogadó szolgáltatásait.

Külföldi utazások jellemzői

A kutatásba bevont személyek valamivel több, mint kétharmada (69%) nem vett részt külföldi utazáson az adatfelvételt megelőző 12 hónapban.

Azok közül, akik a vizsgált időszak alatt voltak külföldön (355 fő), 65% egy, 26% 2-3 alkalommal járt ott. A válaszadók 9%-a négyszer, vagy annál többször lépte át az országhatárt turisztikai céllal.

A megkérdezettek (1128 fő) átlagosan 0,63 alkalommal utaztak az elmúlt egy év során külföldre. Ha az utazások számát a külföldre látogatókra vetítjük, ez az érték 2.

A határon túlra látogatók közül legtöbbször a Nyugat-Dunántúl gazdasági régió lakói (4,4) vettek részt külföldi utazáson, legkevesebb alkalommal a Közép- (1,5)- és Dél-Dunántúl (1,5) gazdasági régió területén élők utaztak külföldre.

Utazások költsége

Az elmúlt egy év során megtett külföldi utazások az azokon résztvevőknek átlagosan 132 248 Ft-ba került. (A számításnál a költségekről pontos információval rendelkezőket (313 fő) vettük alapul.)

Az ismérvek szerinti elemzések több említésre méltó különbséget is felszínre hoztak. Ezek szerint:

Az adatok az utazáson részt vevőkre, és a költségekről pontos információval rendelkezőkre vonatkoznak.

Szálláshelyek megkérdezésének tapasztalatai

A kutatásba bevont 200 szálláshely közül hatnál nem tudták előre jelezni, hogy a korábbi egy évhez képest a következő 12 hónapban hogyan alakul náluk a vendégéjszakák száma.

A véleményt nyilvánítók közel fele (45%) arra számít, hogy a jövőben a vendégéjszakák száma nőni fog. Ezzel szemben 17%-uk pesszimistán nyilatkozott a kérdéssel kapcsolatban, ők a vendégéjszakák számának csökkenését prognosztizálják. Az előrejelzések alapján a változások aránya egyik esetben sem lesz jelentős.

A várakozások szerint a vendégéjszakák számának növekedéséhez mind a hazai, mind a külföldi vendégek hozzájárulnak. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák számának növekedését a szakemberek 38%-a, a külföldi vendégéjszakák emelkedését 41%-uk várja.

Ezzel szemben az eltöltött éjszakák vonatkozásában a külföldi vendégeknél számítanak valamivel nagyobb visszaesésre, a csökkenés mértéke náluk 19%, a belföldiek esetében 16% adott számot jelentősebb csökkenésről.

Vendéglátóhelyek megkérdezésének tapasztalatai

A következő 12 hónapot tekintve a vendéglátóhelyek 42%-a számít forgalma növekedésére. A kérdésre választ adók 36%-a nem vár változást. A válaszolók (91 fő) valamivel több, mint egyötöde (22%) a kérdés kapcsán pesszimistán nyilatkozott a jövőt illetően.

A választ adó szakemberek (99 fő) annak ellenére derűlátóak a jövőre nézve, hogy jelentős részük szerint az évszakban szokásoshoz képest jelenleg kevesebb náluk mind a belföldi (35%), mind a külföldi (42%) vendég. A szállóvendégek száma nagymértékben csökkent az érintett szálláshelyek mintegy felénél.

A külföldi vendégek számának emelkedéséről a megkérdezettek 19%-a számolt be. Ez az arány a belföldiek esetében alacsonyabb, összesen 17%.

Utazásszervezők megkérdezésének tapasztalatai

A felkeresett utazásszervezők közül 6 nem foglalkozik külföldi utak szervezésével. A kérdésre konkrét választ adók (94 fő) várakozásai az elkövetkezendő 12 hónapot tekintve nagyon optimisták: 65%-uk arra számít, hogy cégénél az elkövetkezendő egy év során az értékesített külföldi utak száma emelkedni fog. Az utazásszervezők döntő többségénél a változás mértéke nem lesz jelentős.

Az eladott külföldi utak volumenének csekély visszaesésével a véleményt formálók 14%-a számol, nagymértékű csökkenést a kérdés kapcsán mindössze egy szakember prognosztizál.

Nemcsak az eladott külföldi utak számának növekedését, hanem az értékesítésből származó bevételek várható alakulását is összességében nagyon optimistán ítélik meg az utazásszervezők.

A kérdésre konkrét választ adók (92 fő) kétharmada (66%) azzal számol, hogy az elkövetkezendő 12 hónapban a külföldi utak eladásából eredő árbevétele emelkedni fog. A növekedés mértéke az utazásszervezők döntő részénél nem lesz jelentős.

A véleményt nyilvánítók 16%-ának várakozása pesszimista, árbevételük nagymértékű csökkenését azonban csak kevesen prognosztizálják.

Utazási irodák megkérdezésének tapasztalatai

A válaszadók jelentős része, közel háromnegyede (73%) úgy látja, hogy irodájában a szálláshelyfoglalás volumene a következő 12 hónapban az elmúlt egy esztendőhöz képest emelkedni fog. A foglalások visszaesésével a szakemberek minimális hányada, mindössze 2%-a számol. A változások mértéke a döntő többség véleménye szerint nem lesz jelentős.

A külföldi szálláshelyfoglalásból származó árbevételt tekintve a szakemberek várakozása összességében nagyon optimista: a válaszolók jelentős hányada (74%) szerint az elkövetkezendő 12 hónapban a külföldi szálláshelyfoglalásból eredő bevétele több lesz, mint az előző egy évben volt. A választ adók csekély aránya (2%) pesszimistán nyilatkozott árbevétele várható alakulásáról. Az árbevétel növekedését prognosztizáló szakemberek a változás mértékét nem tartják jelentősnek.

A véleményt formálók (90 fő) jelentős hányada (60%) számít arra, hogy cégénél az elkövetkezendő egy évben emelkedni fog a belföldi szálláshelyfoglalás volumene. A növekedés a többség véleménye szerint nem lesz nagymértékű. A hazai szálláshelyfoglalások számának visszaesését a válaszolók 9%-a prognosztizálja, ők sem számolnak azonban jelentős mértékű csökkenéssel. A belföldi szálláshelyfoglalás volumenének emelkedéséhez hasonlóan az abból származó árbevétel alakulását is kedvezően ítéli meg a kérdésre konkrét választ adók (89 fő) többsége (66%).

A határozott véleménnyel rendelkezők mindössze 8%-a látja pesszimistán a jövőt: ők irodájukban a belföldi szálláshelyfoglalásból eredő árbevétel csökkenésére számítanak az elkövetkezendő egy évben.

Az utazási irodák közül 7 nem értékesít repülőjegyet, 3 pedig nem tudta előre jelezni, hogyan változik cégénél az elkövetkezendő egy évben az eladott repülőjegyek száma.

A kérdésre választ adó szakemberek 47%-a az általa eladott repülőjegyek számának növekedését várja. Ennél valamivel alacsonyabb arányt (38%) képviselnek, akik szerint a vizsgált területen nem lesz változás. A válaszadók 15%-a pesszimistán látja a jövőt, ők irodájukban az értékesített jegyek számát tekintve visszaesést prognosztizálnak.

A repülőjegy értékesítés árbevételének várható alakulásáról 90 iroda képviselője nyilatkozott. Amíg a válaszadók több mint fele (57%) a repülőjegy eladásokból származó bevételének emelkedését várja, addig az érintett cégek 17%-a annak csökkenésével számol. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az irodák egy része vagy arra számít, hogy értékesítésén belül a drágább jegyek aránya a korábbihoz képest növekedni fog, vagy a repülőjegyek áremelését prognosztizálja.

Múzeumok kiállítótermek megkérdezésének tapasztalatai

A múzeumok, kiállítótermek több mint felében (53%) nőtt a korábbiakhoz képest a látogatók száma az elmúlt 12 hónapban. Ugyanakkor a vendégek számának csökkenését tapasztalta a megkérdezettek 15%-a. A legtöbb helyen nem volt jelentős a növekedés, illetve a csökkenés mértéke.

A forgalomnövekedést nagyobb arányban tapasztalták a kiállítótermekben (64%), mint a múzeumokban (49%).

A látogatók száma az átlagosnál nagyobb arányban nőtt

A látogatók számának növekedéséhez egyaránt hozzájárult a belföldi és külföldi vendégek számának emelkedése. A hazai látogatók számának növekedését a válaszadók valamivel több, mint fele (52%) tapasztalta, a külföldi turisták esetében ennél alacsonyabb az említett mutató értéke (38%).

A belföldi és külföldi turisták számának csökkenését közel azonos arányban érzékelték a véleményt formáló szakemberek: a hazai látogatók esetében 15%-uk, a külföldi vendégeknél pedig 14%-uk számolt be visszaesésről.

A következő 12 hónap várakozásai nagyon optimisták, a válaszolók több mint fele (63%) a látogatók számának emelkedésével számol. Ennek mértéke a többség véleménye szerint nem lesz jelentős.

Vállalkozások megkérdezésének tapasztalatai

A felmérésbe bevont 200 cég közül 20-nál az elmúlt egy év során nem volt belföldi kiküldetés, két személy pedig nem tudott érdemi választ adni, hogy munkahelyén a korábbiakhoz képest hogyan alakult a belföldi kiküldetési napok száma. Ennek megfelelően a belföldi kiküldetések alakulásáról 178 szakember nyilatkozott.

A cégek 21%-ánál a belföldi kiküldetési napok száma a korábbiakhoz képest emelkedett az elmúlt 12 hónapban, ugyanakkor a felkeresett gazdálkodó szervezetek egytizedénél (11%) csökkent ez az érték.

A választ adó szakemberek (187 fő) valamivel több, mint kétharmadának (69%) várakozása szerint az elkövetkezendő 12 hónapban cégénél a belföldi kiküldetési napok száma nem fog változni. A véleményt nyilvánítók 18%-a emelkedést prognosztizál, 9%-uk viszont a kiküldetési napok csökkenésére számít.

A felkeresett cégek 24%-ánál az elmúlt egy esztendőben senki nem volt külföldi kiküldetésen. Ahol volt ilyen út (153 cég), a gazdálkodó szervezetek több mint fele (55%) számolt be arról, hogy a vizsgált időszak alatt a korábbiakhoz képest nem változott náluk a kiküldetési napok száma. A kiküldetési napok számának emelkedéséről a választ adók több mint egynegyede (29%), annak csökkenéséről 16%-uk számolt be. A változások mértéke a legtöbb cégnél nem volt jelentős.

A felmérés keretében összesen 186 cég vezetője nyilatkozott a cégénél várható külföldi kiküldetési napok számáról.

A választ adók több mint negyede (17%) szerint gazdálkodó szervezeténél a külföldi kiküldetési napok száma, ha nem is jelentős mértékben, de emelkedni fog az elkövetkezendő egy év során. Az ezzel ellentétes véleményen lévők aránya 12% volt. A visszaesés nagyságát ők sem prognosztizálják nagymértékűnek. (A cégek 19%-ánál nem terveznek az elkövetkezendő 12 hónapban külföldi kiküldetést).

A 2002. első negyedévi TUX összegzése

A TUX index az előző év azonos időszakához képest kismértékben emelkedett (1,1 pont), alapvetően azonban azt állapíthatjuk meg, hogy a TUX index értéke azonos szinten mozgott az elmúlt három év első negyedében.

A TUX összetevőit vizsgálva kijelenthetjük, hogy a beutazó turizmus konjunkturális helyzete jelentősen (12,7 pont) romlott. A beutazó részindex alakulására minden bizonnyal hatással volt a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekmény és a főbb küldőországainkban tapasztalható gazdasági recesszió. Ezzel szemben a belföldi turizmus helyzete mind a három év első negyedében kedvezőnek minősült. Az idei év első negyedévének kimagasló belföldi turizmus konjunktúraindex értéke (36,4 pont) kompenzálta a beutazó index ( 4,2 pont) csekély értékét.

  1. A TUX módszertanáról további információ található a Turizmus Bulletin V. évfolyam 2. számában.
  2. A korábbi postai úton történő adatfelvételi eljárás a vizsgálati időszakok között a tényleges mintaméretek jelentős ingadozását hozta a válaszadási arány változásával. Az indexek megbízható, hosszú távú összehasonlíthatósága megkövetelte a fix (a korábbinál nagyobb) mintaméretek alkalmazását.