A kelet-németek utazásai Magyarországra 2001-ben és 2002-ben

Összeállította: Polgár Judit1

Bevezetés

2001 őszén a LEIF Kutatóintézet csaknem 1200 kelet-német állampolgárt kérdezett meg utazási szokásairól Szászországban, Sachsen-Anhalt, Meckleburg-Vorpommern és Türingia tartományokban, valamint Berlinben és Brandenburgban.

A felmérés során meghatározott kutatási témák magukba foglalták a kelet-német utazási piac trendjeit, a kelet-német lakosság 2001-es utazásainak jellemzőit, a 2001-es külföldi úti célokat, a 2001-es magyarországi utazások jellemzőit, a kelet-német lakosság turisztikai költésének, valamint a 2002-ben megvalósítani kívánt utazások jellemzőinek vizsgálatát.

Külön fejezet tárgyalja, hogy a kelet-németek miért, vagy éppen miért nem utaznak szívesen Magyarországra. Megvizsgálja Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségét, imázsát a németek körében, és leírja milyen pozitív, illetve negatív asszociációk fűződnek Magyarországhoz, valamint azt, hogy milyen demográfiai jellemzőkkel írhatók le azok a kelet-német utazók, akik Magyarországra utaznak.

A tanulmány részletesen foglalkozik az egészségturizmus kérdésével, a németek egészségturisztikai célú utazásainak jellemzőivel, valamint úti céljaival 2001-ben.

Végül, de nem utolsósorban a tanulmány röviden kitér az internet és a turizmus kapcsolatára, az ebben rejlő lehetőségekre, végül pedig ajánlásokat fogalmaz meg a marketingtevékenységgel kapcsolatban.

Módszertan és népesség

A REISEBAROMETER 2002 felmérés 1189 fős, a 16-80 éves kelet-német lakosságra készített felmérés, amely a megkérdezettek otthonában lebonyolított face-to-face interjúk segítségével készül. A Reisebarometer 2002 felmérés 2001. október 1. és 20. között készült. A megkérdezett személyeket az öt kelet-német tartományból és Kelet-Berlinből választották ki. A minta összeállítása során figyelembe vették az életkort, a nemet, a lakóhely nagyságát, illetve a tartományt, amelyben az interjúalany él. Az egyes tartományokból a népességstatisztikai adatok arányainak megfelelően kerültek kiválasztásra az interjúalanyok.

A kutatás legfontosabb eredményeinek összefoglalása

A Kelet-németek utazásainak száma 2001-ben

2001-ben a kelet-németek 77%-a (8,93 millió fő) vett részt legalább egy ötnapos utazáson, amely magasabb arányt jelent, mint az előző években. Az utazások intenzitása2 is tovább növekedett Kelet-Németországban, és megközelítette az 1995-ös év szintjét.

1. ábra

Kelet-német lakosság utazási intenzitása, 1997-2001 (%)

Forrás: LEIF

Külföldi úti célok

A kelet-német lakosság közel fele az előző évekhez hasonlóan, 2001-ben is külföldön töltötte szabadságát. 2001-ben közel 5,9 millió kelet-német utazott külföldre, a 16 évnél idősebb lakosság 51%-a (2000-ben 50%; 1999-ben 48%). Ez azt jelenti, hogy 116 ezerrel több kelet-német döntött a külföldi utazás mellett, mint egy évvel korábban.

A népszerűbb külföldi desztinációk 2001-ben az előző évekhez hasonlóan alakultak: a kelet-németek körében továbbra is Spanyolország számít a legkedveltebb külföldi úti célnak. A külföldre utazó kelet-németek 30%-a, 1,8 millió fő (2000-ben 27%; 1999-ben 26%) töltötte nyaralását Spanyolországban. A második helyen Olaszország és Ausztria - 11,5%-kal szerepel a legfontosabb külföldi desztinációk rangsorában, amely a kelet-német turisták számát tekintve mindkét országban enyhe visszaesést mutat.

Magyarország 2001-ben kismértékű enyhe növekedést könyvelhetett el az előző évhez képest, így a negyedik helyre került a külföldi úti célok között (2001-ben 7,8%; 2000-ben 7,6%), részesedése megegyezik Törökországéval. Magyarországot és Törökországot a Cseh Köztársaság (7,3%) követi a rangsorban, ahol az olasz és osztrák desztinációkhoz hasonlóan enyhe visszaesést regisztráltak 2001-ben.

Görögországba egyre kevesebb kelet-német turista érkezik, így csak a hetedik helyet foglalja el a ranglistán, részesedése 6,8%, Horvátországba 2001-ben több kelet-német utazott, mint korábban, 3,8%-os részesedéssel a nyolcadik helyen található, míg Franciaországba kevesebben utaztak, mint az előző évben, ezért a kilencedik helyre esett vissza (3,7%). A tizes rangsort Dánia zárja 2,7%-os részesedéssel.

2. ábra

A tíz legnépszerűbb úti cél 2001-ben

Forrás: LEIF

A további európai úti célok közé sorrendben Bulgária (2,7%), Nagy-Britannia (2,4%), Lengyelország (2,2%), Norvégia (2,2%), Svájc (2,1%), Szlovákia (1,8%), Portugália (1,6%) és Svédország (1,4%) tartozik.

Magyarország, mint úti cél

Az 1990 óta eltelt időszakban a kelet-német lakosság 37%-a, mintegy 4,3 millió fő járt Magyarországon. Az elmúlt évtized minden egyes évében Magyarország a kelet-németek által preferált hat legnépszerűbb úti cél között szerepelt. 2001-ben a kelet-német lakosság 4,1%-a, 476 ezer fő (35 ezerrel több, mint előző évben) választotta Magyarországot minimum ötnapos üdülése úti céljául. A külföldre utazó kelet-németek 7,8%-a látogatott Magyarországra, amely kismértékű növekedést jelentett a hazánkba látogató kelet-német turisták számát tekintve.

A hagyományosnak számító magyarországi úti célok nem változtak, a legtöbb kelet-német turistát továbbra is a Balaton és környéke, valamint Budapest vonzza. Azok közül, akik Magyarországon töltötték szabadságukat 2001-ben, 57% a Balatonon, 13% a nyugat-magyarországi gyógyfürdőhelyeken, elsősorban Hévízen és Zalakaroson, 6% Budapesten, 4% a Puszta régiójában, további 14% pedig más magyarországi desztinációban töltötte szabadságát. A legtöbb kelet-német számára a Magyarországra történő utazás továbbra is gyakorlatilag egyet jelent a balatoni nyaralással, amelyet legtöbbször budapesti kirándulással kötnek össze.

A rövid (1-4 napos) utazások terén a viszonylag nagy távolság miatt Magyarország szerepe nem túl jelentős, a kelet-németek összes rövid utazásának mindössze 2%-a irányult Magyarországra.

Az utazás során igénybevett Közlekedési eszközök

A személyautó továbbra is a legfontosabb közlekedési eszköznek számít: 2001-ben a kelet-német turisták 42%-a utazott külföldre gépkocsival (2000-ben 43%). Közel azonos arányban, 40%-ban utaztak a turisták repülőgéppel, amelynek aránya 2000-ben csupán 36% volt, 1999-ben pedig 30% választotta a repülést. A busszal utazók aránya kissé visszaesett az előző évekhez képest, 2001-ben 9%, 2000-ben és 1999-ben egyaránt 11% volt. Vasúttal 2001-ben 6%, 2000-ben 7%, 1999-ben 6% utazott. A kerékpárral és hajóval utazók aránya nem változott az előző évhez képest, 3-3% választotta az utazásnak ezt a módját.

Magyarországra 2001-ben a kelet-német turisták 79%-a személygépkocsival, 13%-a busszal, 4%-a vonattal és szintén 4%-a repülővel érkezett.

Utazási kiadások

Az utazási kiadások az árakkal együtt emelkedtek. 2001-ben egy kelet-német turista átlagosan 1613 német márkát fizetett ki nyaralásáért, 50 márkával többet, mint 2000-ben.

A kelet-német turistákat költésük alapján különböző csoportokba sorolhatjuk:

1. táblázat

A kelet-németek besorolása utazási kiadásaik szerint

Költés (személyenként) 1997 (%) 1998 (%) 1999 (%) 2000 (%) 2001 (%)
500 DEM alatt 21 19 19 15 13
500-1000 DEM 32 34 34 28 29
1000-1500 DEM 21 22 18 22 18
1500-2000 DEM 13 12 14 16 19
2000-3000 DEM 9 9 11 11 13
3000-4000 DEM 2 2 2 5 4
4000 DEM felett 2 2 2 3 4
Átlagos kiadás 1272 1321 1405 1561 1613

Forrás: LEIF

Magyarországon a kelet-német vendégek 2001-ben átlagosan 1 225 német márkát3 költöttek, 67 német márkával többet, mint 2000-ben, de kevesebbet, mint azok a kelet-német turisták, akik más desztinációkba utaztak. A Magyarországra utazó kelet-németek 59%-a tartozik az 1000 német márkánál kevesebbet költők csoportjába, 25%-a 1000 és 1500 német márka között, 8% 1500 és 2000 német márka között, 4% 2000 és 3000 német márka között költ.

Utazási trendek és előrejelzések 2002-re

A kelet-németek 40%-a 2001 októberére már eldöntötte, hogy 2002-ben külföldön tölti-e szabadságát. Ezek közül a potenciális utazók közül 10%, 464 ezer fő állította, hogy Magyarországot választja úti céljául, ami a kelet-német potenciális utazóközönség 4%-a.

Ezzel Magyarország a kelet-németek 2002-es utazási tervei alapján készített rangsorban Spanyolország és Olaszország után, Görögország, Ausztria, Csehország, Franciaország és Törökország előtt a harmadik helyen állt. A magyarországi utazást tervezők 27%-a a Balatonra, 10%-a Budapestre szeretne utazni, 63%-uk nem nevezett meg konkrét úti célt. A korábbi trendeknek megfelelően a kelet-németek körében a legnépszerűbb úti célok továbbra is jellemzően Budapest, a Balaton és a nyugat-magyarországi fürdőhelyek lesznek.

Érdeklődés vagy annak hiánya Magyarországgal kapcsolatban

A kérdésekre adott válaszok alapján a kelet-németek 16%-át "komolyan" érdekli egy magyarországi utazás lehetősége, 25%-uk közepesen érdeklődik hazánk iránt, 48% kevéssé vagy egyáltalán nem érdeklődik egy magyarországi utazás iránt, 11% pedig már másik úti célt választott 2002-re. A Magyarország iránti érdeklődés a kelet-németek körében tehát csakúgy, mint az előző években igen erősnek mondható.

Érdeklődés Magyarország iránt

Magyarországot a kelet-németek olyan desztinációnak tartják, ahol kedvező az ár/érték arány, vagyis elfogadható áron megfelelő színvonalú szolgáltatásokat lehet találni. A kelet-németek számára ez talán a legfontosabb ok, amiért Magyarország iránt érdeklődnek (ezt a tényezőt a megkérdezettek 15%-a említette). Második helyen a szép táj és természet szerepel, 13% nevezte meg ezt érdeklődése okául. Egészségügyi okokból is nagyon sokan utaznak hazánkba, a magyarországi egészségturisztikai adottságok sok kelet-német turistát vonzanak hazánkba (13% említette ezt). Ugyanakkor fontos indokként szerepel az, hogy akik már korábban jártak Magyarországon, szeretnék viszontlátni az országot és összehasonlítani magyarországi élményeiket a korábban tapasztaltakkal. Az ilyen jellegű nosztalgiautakat a megkérdezettek 11%-a említette, a magyar emberek kedvességét és vendégszeretetét a 9%-a említette. 8% a látnivalókban gazdag városokra kíváncsi, a magyar konyha és bor a megkérdezettek 6%-ánál számít vonzó tényezőnek. A Magyarországra utazó kelet-németek többsége strandolni is szeretne, ezért gyakran a Balatont nevezik meg, mint utazásuk célját (6%). További utazási okként a kellemes klímát (5%), a viszonylag könnyű közúti elérhetőséget (5%), a kultúrát és folklórt, ezen belül is a népzenét (3%) említették.

3. ábra

Utazási motivációk Magyarországra vonatkozóan (%)4

Forrás: LEIF

Az érdeklődés hiánya Magyarországgal kapcsolatban

A kelet-németek 48%-a, 5,45 millió fő kevéssé vagy egyáltalán nem érdeklődik egy magyarországi utazás iránt (2000-ben 2001-re vonatkozóan ugyanez az arány 47% volt).

A legtöbben (41%) azért nem akarnak Magyarországra utazni, mert nincs kedvük hozzá, nem érdekli őket. A második legfontosabb ok, hogy a kelet-németek egy jelentős része (32%) egyszer vagy akár már többször is járt Magyarországon, és ismeri hazánkat. Ezek a turisták változatosságra, új desztinációk megismerésére vágynak, ezért másik úti célt választanak. További 9%, főleg az idősebbek, véleménye szerint Magyarország túl messze van számukra, a magyarországi utazás lehetősége a távolság miatt nem érdekli őket.

A megkérdezettek 6%-ának voltak rossz tapasztalatai korábban Magyarországon, további 2%-uk gondolja úgy, hogy nem megfelelő a szolgáltatások színvonala. Összességében a megkérdezettek alig 6%-a fogalmazott meg valamilyen kritikát Magyarországgal, mint desztinációval kapcsolatban, amelyek leggyakrabban a szolgáltatások minőségére, illetve hiányára, a tömegturizmusra, a Balaton szennyezettségére, a közbiztonság helyzetére és a szegénységre vonatkoztak.

4. ábra

A Magyarországra történő utazás ellenérvei (%)5

A magyarországi turisztikai desztinációk ismertsége a kelet-németek körében

A megkérdezettek arra a kérdésre, hogy milyen úti célok, helyek jutnak eszükbe, ha Magyarországra gondolnak, leggyakrabban városokat, régiókat és konkrét attrakciókat említettek.

A kelet-németek 66%-a asszociált valamilyen városra vagy településre, ebből 49% Budapestre. Bár a Balaton a legnépszerűbb úti cél Magyarországon, mindössze a kelet-németek 5%-a említett balatoni településeket, mint például Siófok, Balatonfüred. 6% nevezett meg gyógy- és termálfürdőket, mint például Hévíz, Harkány, Zalakaros, további 6% pedig egyéb városokat, mint Eger, Szeged, Debrecen, Pécs, Szentendre.

A kelet-németek 74%-ának jutottak eszébe tájegységek, 55%-uknak a Balaton. Másodikként legtöbben a Pusztára gondolnak (16%). Sokan említették továbbá a Dunát és a Dunakanyart, a Tiszát, a Fertő-tavat és a Mátrát.

A megkérdezettek 3%-a nevezett meg konkrét látványosságokat, helyeket, mint például a Margit-szigetet, a Gellért-hegyet, a Halászbástyát, a hidakat a Dunán, a mogyoródi Hungaroring versenypályát és a borvidékeket.

Magyarország imázsa

A megkérdezés során arra kérték az interjúalanyokat, hogy 30 másodperc alatt mondják el, milyen pozitív, illetve negatív dolgok jutnak eszükbe, ha Magyarországra gondolnak.

A megkérdezettek 36%-a csak pozitív dolgokat említett, 43%-uk pozitív és negatív dolgokat egyaránt, míg 2%-uknak csak negatív asszociációi voltak. A kelet-németek közel ötödének semmi nem jutott eszébe Magyarországról.

Magyarországról tehát a kelet-németek döntően pozitív véleménnyel vannak: 2001-ben 2120 vélemény közül 74% (1564) pozitív, 26% (556) pedig negatív volt.

Pozitív asszociációk

A kelet-németek 39%-a találta kedvezőnek az ár/érték arányt Magyarországgal kapcsolatban. A legtöbben tehát úgy gondolják, hogy Magyarország kedvező árú szolgáltatásokat nyújt. Másodikként a kedves, barátságos és vendégszerető embereket említették (21%). A szép és érdekes természetet és tájat 19% nevezte meg. 11%-nak Magyarországgal kapcsolatban a Balaton jut eszébe, sokan a tiszta vízre gondolnak a Balaton említésekor. Sokan (19%) említik egyes gasztronómiai termékeinket, mint a gulyást, a bort, a paprikát, a szalámit és a gyümölcsöket, valamint általában a fűszeres, ízletes ételeinket. Néhányan legfontosabb turisztikai termékeinkre vagy régiókra gondolnak Magyarország kapcsán. 7% a termálvizeket, fürdőket, a gyógy- és wellneszturizmust említi, 3% a látnivalókat, 2% a pusztát, 5% Budapestet és 3% a kultúrát és történelmet. Időnként egy-egy attrakciót említenek, például a Halászbástyát vagy a mogyoródi Forma-1-es versenypályát.

Negatív asszociációk

9% említette negatívumként a bűnözést, kiemelve a gyakori lopásokat. Magyarországgal kapcsolatban gyakran említik a "koszt", illetve a tisztaság hiányát (6%), a csalókat, a szegénységet (3%), valamint a hamis pénzváltókat (0,7%).

A megkérdezettek mindössze 3%-a gondolja úgy, hogy a Balaton vize nem elég tiszta. Ez a viszonylag alacsony arány arra mutat, hogy a marketing munkában nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogyan kommunikáljuk a Balaton tisztaságát.

A drágaság említési gyakorisága 3% volt, szemben azzal, hogy 39% Magyarországot kedvező árfekvésű desztinációnak tartja. 5% említette a turisztikai szolgáltatások hiányát, 6% a tömegturizmus jelenségére hívta fel a figyelmet, legtöbbször Budapestet és a Balatont említették e tekintetben, amely területeket "bizonyos idősza- kokban elözönlenek a turisták". 4% említette a nyelvi nehézségeket problémaként.

A kelet-német lakosság egészségturisztikai célú utazásai

2001-ben a kelet-német lakosság 7%-a, több mint 812 ezer ember utazott egészségturisztikai céllal. Az elmúlt öt évben komoly fejlődés mutatkozott ebben a turisztikai szegmensben, hiszen 1997-ben a kelet-német lakosságnak csak 4%-a, 452 ezer ember utazott rekreációs, egészségmegőrző, illetve -javító céllal.

Úti célok 2001-ben

A kelet-németek egészségturizmus jellegű utazásaikat nagyrészt Németországban töltik, 2001-ben az ilyen célból utazók 66%-a választott úti célt Németországon belül, amelyek közül a legfontosabb a Keleti-tenger, Dél-Németország, Türingia és Szászország. Ezek a régiók Magyarország "versenytársainak" tekinthetők az egészségturizmusban, bár Németországban nem található annyi termálvíz és forrás, mint Magyarországon, és bizonyos betegségeket gyógyító összetevők kizárólag a magyar vizekben találhatóak meg. A kelet-német lakosság körében fontos szempont, hogy egy egészségturisztikai utazás költségei, beleértve a kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás, programok) árait is, jóval alacsonyabbak Magyarországon, mint Németországban.

A kelet-német egészségturisztikai céllal utazók 34%-a választott külföldi desztinációt. Magyarországot az egészségturisztikai céllal utazó kelet-németek 8%-a választotta úti céljául, a külföldi desztinációk sorában az első helyen Magyarország Csehországgal osztozik, Szlovákia, Olaszország, Lengyelország és Szlovénia előtt. Magyarországon a legkedveltebb fürdőhelyek a kelet-német turisták körében Hévíz, Zalakaros, Harkány és Budapest.

Az egészségturisztikai utazások formái

2001-ben a kelet-német egészségturisták 56%-a vett részt betegségmegelőző célú utazáson (ez a kelet-németek 4%-a), 34%-a pedig valamilyen betegséget kezelő terápiás gyógykúrát vett igénybe (ez a kelet-németek 2,5%-a).

A kelet-német turisták 41%-a egészségturisztikai utazását valamilyen "hagyományos értelemben vett nyaralással kombinálta" (kelet-németek 3%-a), 35%-uk wellnesz, fitnesz, illetve szépségkúrával, programokkal töltötte utazását (kelet-németek 2,5%-a). 19% valamilyen gyógyvíz-alapú kezeléses gyógyüdülésen fürdőkben (kelet-németek 1%-a), 5%-uk pedig valamilyen egyéb egészségturisztikai üdülésen vett részt.

Az egészségturisztikai célú utazások finanszírozása

Az utazók 2%-ának utazását a betegbiztosítási pénztár fizette. 69% teljes mértékben vagy részben saját magának fizette az utazás költségeit. A fennmaradó 10% önerőből finanszírozta utazását.

Azok az egészségturisták, akik utazásukat maguk fizették, átlagosan 1174 német márkát ( kb. 600 ¦) költöttek.

Az egészségturisztikai céllal utazók demográfiai jellemzői

2001-ben lényegesen több, kétszer annyi nő (67%), mint férfi (33%) utazott egészségturisztikai céllal.

Az egészségturisztikai céllal utazók 43%-a Szászországban él, 23%-uk Brandenburgban és Berlinben, 16%-a Türingiában, 10%-a Mecklenburg-Vorpommern, 8%-a pedig Sachsen-Anhalt tartományban.

Az idősebb korosztályokból többen vesznek részt ilyen utakon, mint a fiatalabbak közül. A 45 év feletti korosztályok szinte egyenlő arányban vesznek részt az egészségturizmusban. Az egészségturizmusban résztvevők 3%-a 25 év alatti, 12%-a 26-35 év közötti, 13%-a 36-45 év közötti, 23%-a 46-55 év közötti, 24%-a 56-65 év közötti, 25%-a 65 év feletti. Az átlagéletkor 53 év.

2. táblázat

Az egészségturisták életkor szerinti megoszlása

Életkor Egészségturizmusban résztvevők aránya (%)
25 év alatt 3
26-35 éves 12
36-45 éves 13
46-55 éves 23
56-65 éves 24
65 év felett 25

Forrás: LEIF

Foglalkozásukat tekintve az egészségturisztikai céllal utazók 41%-a nyugdíjas, 39%-a beosztott hivatalnok, 5%-a munkás, további 5%-a munkanélküli, 4%-a szabadfoglalkozású vagy önálló vállalkozó, 3%-a vezető beosztású hivatalnok, 1%-a valamilyen továbbképzésben résztvevő fiatal.

Az internet és a turizmus

A kelet-németek 44%-a, 5,1 millió fő használta 2001-ben az internetet (812 ezerrel több, mint 2000-ben). Az internetezők közül 12% (2000-ben 13%) szinte mindig, 27% (2000-ben 28%) néha, 22% (2000-ben 19%) ritkán, 38% (2000-ben 40%) pedig egyáltalán nem használja a világhálót utazása előkészítése során.

A megkérdezettek a leggyakrabban a külföldi úti célokról kerestek információt az interneten (2001-ben 38%; 2000-ben 41%). Hasonlóan sokan tudakozódtak a szálláshelyekről, elsősorban hotelekről (2001-ben 38%; 2000-ben 25%). Szintén sokan tájékozódtak az utazási irodákról, utazásszervezőkről (2001-ben 32%; 2000-ben 24%). A repülési menetrendekről és az összeköttetésekről valamivel kevesebben érdeklődtek 2001-ben, mint az azt megelőző években (2001-ben 20%; 2000-ben 23%).

Csakúgy, mint az elmúlt években, az utazás előtt sokan szeretnek tájékozódni, teljes körű vagy akár részbeni utazási szolgáltatásokat azonban ma még viszonylag kevesen vásárolnak az interneten keresztül: 2001-ben 13% foglalta le szállodai szobáját, 9% repülőjegyét, 5% bérautóját ilyen módon.

A Magyarországra látogató kelet-német turista jellemzői

A LEIF Kutatóintézet megvizsgálta a 2001-ben Magyarországra látogató turisták szocio-demográfiai jellemzőit, struktúráját. A vizsgálatból az alábbi következtetések vonhatók le:

  1. Kutatási asszisztens, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.
  2. Utazási intenzitás - a legalább egy utazáson résztvevők aránya a teljes lakosságon belül
  3. 612,5 eurónak megfelelő összeg
  4. A kérdésre több válasz megjelölése is lehetséges volt.
  5. A kérdésre több válasz megjelölése is lehetséges volt.