A turizmus konjunktúraindex (TUX) alakulása 2001 IV. negyedévében

Összeállította: M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

A Magyar Turizmus Rt. immár harmadik éve folyamatosan nyomon követi a magyar turizmus konjunkturális helyzetét. 2001 negyedik negyedévétől kezdve - közbeszerzési eljárás nyerteseként - a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság közreműködésével készül a turizmus konjunktúraindex.

2001. negyedik negyedévében a korábbi felméréseknél alkalmazott strukturált kérdőívek segítségével, face to face interjúk1 keretében, a következő szegmensekben vizsgáltuk meg a turizmus konjunkturális helyzetének összetevőit.

1. táblázat

A minta összetétele

Szegmens Mintaméret (db)
18 év feletti magyar lakosság (ténylegesen utazó) 1000
50 fő feletti vállalkozások 200
Utazásiroda, utazásszervező 200
Múzeum, kiállító terem 100
Szálloda, panzió 200
Étterem 100
Légitársaság 15
Autópálya 2

A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) struktúráját, számítási metodikáját a 2001. negyedik negyedévétől bevezetett változtatások nem érintették. Így továbbra is a belföldi, a beutazó és a kiutazó turizmus piaci szereplőinek helyzetértékelését, illetve várakozását szintetizálja a TUX.

Az 1. ábrából kitűnik, hogy 2001 negyedik negyedévben a TUX index az előző év azonos időszakához képest egyértelműen csökkent (4 pont), de 3,9 ponttal meghaladja az 1999-es mutatót. A TUX index alakulására minden bizonnyal hatással volt a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekmény, hiszen mind a beutazó, mind a kiutazó turizmus konjunktúraindexe csökkent.

1. ábra

A turizmus konjunktúraindex (TUX) és összetevőinek alakulása az elmúlt három év negyedik negyedévében

A TUX összetevőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a belföldi turizmus konjunkturális helyzete folyamatosan javul. Ezzel szemben a beutazó turizmus helyzete mind a három év negyedik negyedévében határozottan kedvezőtlennek minősül.

A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása

A belföldi turizmus konjunktúraindexét (29,6 pont) két - azonos súlyú - komponens alkotja, nevezetesen a múltra és a jövőre vonatkozó index.

A 2. ábrán jól nyomon követhető, hogy a 3,8 pontos konjunktúraindex növekedés a közelmúlt folyamataira vonatkozó index jelentős mértékű (8,8 pontos) javulására vezethető vissza, hiszen a várakozási index kismértékben (1,3 pont) ugyan, de csökkent az előző negyedik negyedévhez képest.

2. ábra

A belföldi turizmus konjunktúraindex és összetevőinek alakulása az elmúlt három év negyedik negyedévében

Figyelmet érdemel, hogy a várakozási index mindhárom negyedévben közel azonos szinten realizálódik.

A 2. táblázatban a múltra, illetőleg a jövőre vonatkozó index összetevőit mutatjuk be részletesen. A közelmúlt összetevői közül a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma 2001. októberben 3,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. Az 50 főnél többet foglalkoztató cégeknél viszont jelentősen emelkedett a belföldi kiküldetési napok száma.

A múzeumok, kiállítótermek közel felében (48%) nőtt a szokásoshoz képest a látogatók száma az elmúlt 12 hónapban. Ugyanakkor a vendégek számának csökkenését tapasztalta a megkérdezettek 18%-a. A legtöbb helyen nem volt jelentős a növekedés, illetve a csökkenés mértéke. A várakozási index összetevői közül azokat emeltük ki, melyek a 13,6 pontos érték kialakulásához nagymértékben hozzájárultak:

2. táblázat

A várakozási index összetevői*

optimista pesszimista
belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák várható alakulása 38% 15%
vendéglátás várható forgalma 55% 21%
belföldi kiküldetési napok várható alakulása 21% 13%
múzeumok-kiállítótermek várható belföldi látogatók száma 59% 2%

* Optimista = aki az elkövetkező 12 hónapra vonatkozóan valamilyen mértékű növekedésre, javulásra számít!
Pesszimista = aki az elkövetkező 12 hónapra vonatkozóan valamilyen mértékű csökkenésre, visszaesésre számít!

Az optimistán, illetve pesszimistán felüliek nem számítanak változásra!

3. táblázat

A belföldi turizmus konjunktúraindex összetevőinek alakulása az elmúlt három év negyedik negyedévében

Összetevők (egyenlegek és indexek) Időszak
1999.04. 2000.04. 2001.04.
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma (előző év azonos időszaka=100) 6,8 4,5 -3,6
Belföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra (az érintett cégeknél) 43,8 88,8 120,4
A belföldi látogatók száma a múzeumokban, kiállítótermekben (egyenleg) -28,7 16,8 19,8
Múltra vonatkozó index 7,3 36,7 45,5
A kereskedelmi szálláshelyek várható belföldi vendégéjszakái (egyenleg) 16,9 20,8 11,6
A lakosság várható belföldi turisztikai kiadásai (egyenleg) 12,8 9,7 14,4
A lakosság várható szálláskiadásai (egyenleg) 16,0 14,0 13,5
A vállalkozások várható kiküldetési napjai (egyenleg) 8,7 8,3 2,1
A vállalkozások belföldi kiküldetési költségének várható alakulása (egyenleg) 32,9 26,2 16,6
A vendéglátás várható forgalma (egyenleg) 23,4 13,9 6,5
A lakosság várható vendéglátási kereslete (egyenleg) 16,0 12,7 13,9
A múzeumok, kiállítótermek, rendezvények várható belföldi látogatószáma (egyenleg) 1,3 13,5 30,6
Várakozásra vonatkozó index 16,0 14,9 13,6
Belföldi turizmus konjunktúraindex 11,6 25,8 29,6

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 2001. negyedik negyedévében 19,4 pontot ért el, ez jelentős visszaesést jelent az előző év hasonló időszakaszához képest. A 12,6 pontos csökkenés döntően közrejátszott abban, hogy a TUX index 2001 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest egyértelműen (4 ponttal) csökkent.

3. ábra

A kiutazó turizmus konjunktúraindex és összetevőinek alakulása az elmúlt három év negyedik negyedévében

A 3. ábrából kitűnik, hogy a három fő szegmens viszonylag homogén álláspontot képvisel a kiutazó turizmus konjunktúra helyzetének megítélésénél. Mindenképpen figyelmet érdemel, hogy a harmadik éve tartó kutatás során a 2001. negyedik negyedéve mélypontnak nevezhető a konjunktúra helyzet szempontjából.

Az 5. táblázatban a kiutazó turizmus összetevő indexeit mutatjuk be részletesen. A lakossági keresleti indexe az év utolsó negyedében 19,4 pontot ért el, amely kismértékű (3,4 pont) visszaesésnek minősíthető.

A kutatásba bevont személyek kétharmada (66%) nem vett részt külföldi utazáson az adatfelvételt megelőző 12 hónapban. Akik a vizsgált időszak alatt voltak külföldön 61%-uk egy, 28%-uk 2-3 alkalommal járt ott. A válaszadók 11%-a négyszer vagy annál többször lépte át országhatárt. A lakossági várakozások közül a következő markáns tényezőket emeljük ki:

4. táblázat

Lakossági várakozások

optimista pesszimista
a várható utazások száma 30% 11%
a várható utazások átlagköltsége 37% 9%

A fenti táblázatból látható, hogy a lakosság a külföldi utak vonatkozásában optimistán tekint a jövőre, a válaszadók:

5. táblázat

A kiutazó turizmus konjunktúraindex összetevőinek alakulása az elmúlt három év negyedik negyedévében

Összetevők (egyenlegek és indexek) Időszak
1999.04. 2000.04. 2001.04.
A lakossági turisztikai kiutazások száma 100 főre vetítve (darab) 33,4 20,5 35,6
A lakosok kiutazó turisztikai költésének aránya jövedelmükhöz 3,2 2,9 4,1
A lakosok kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elköltött összeg aránya % 43,8 50,5 36,5
A lakosság kiutazási tervei (egyenleg) 18,1 18,2 9,2
A lakosság várható kiutazó turisztikai költése (egyenleg) 22,4 22,2 13,9
A lakosok várható kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elkölteni szándékozott összege (egyenleg) 11,7 16,7 11,4
Lakosság indexe 22,1 21,8 18,4
A külföldi kiküldetési napok száma egy alkalmazottra (az érintett vállalkozásokra) 34,1 87,4 44,6
A vállalkozások várható külföldi kiküldetései (egyenleg) 8,7 15,3 2,4
A vállalkozások várható külföldi kiküldetési költése (egyenleg) 31,1 26,1 18,3
A vállalkozások várható kereslete utazási irodák szolgáltatásai iránt (egyenleg) 7,4 25,0 4,6
Vállalkozások indexe 20,3 38,4 17,5
A tour operátorok által eladott külföldi utak várható száma (egyenleg) 47,1 60,2 30,0
A tour operátorok által eladott külföldi utak árbevételének várható volumene (egyenleg) 66,0 45,5 28,7
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegyeladásainak várható alakulása (egyenleg) 28,6 27,0 20,4
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegyeladásainak várható árbevétele (egyenleg) 22,3 27,0 23,3
Az utazási irodák szállásfoglalásainak várható alakulása (egyenleg) 23,4 27,7 21,1
Az utazási irodákban történő valutakiváltás várható alakulása (egyenleg) -27,6 1,3 -12,2
Az utasbiztosítások eladásának várható alakulása (egyenleg) 8,8 33,6 32,5
A repülőtársaságok jegyeladásának várható alakulása (egyenleg) 50,0 50,0 20,0
A repülőtársaságok jegyárbevételének várható alakulása (egyenleg) 50,0 50,0 36,7
Szakma indexe 29,8 35,8 22,3
Kiutazó turizmus konjunktúra indexe 24,1 32,0 19,4

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A beutazó turizmus konjunktúraindexe 2001 negyedik negyedévében 4,1 pontot ért el, ez 3,3 pontos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Három év utolsó negyedévét vizsgálva kijelenthetjük, hogy konjunkturális szempontból a 2001 IV. negyedév volt a legkedvezőtlenebb. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a visszaesés mértéke jóval kisebb volt, mint amekkorára - a szeptember 11-i eseményeket figyelembe véve - számítani lehetett.

4. ábra

A beutazó turizmus konjunktúraindex és összetevőinek alakulása az elmúlt három év negyedik negyedévében

A beutazó turizmus összetevő indexeit a 3. táblázatban mutatjuk be részletesen. A közelmúltra vonatkozó index negatív értékét az okozta, hogy egyrészt az elmúlt év azonos időszakához képest (októberben) 6,3%-kal csökkent a hazánkba látogató külföldiek száma, másrészt a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma is visszaesett 2,8%-kal.

A várakozási index visszaesése ellenére (3,9 pontos csökkenés) még mindig kedvező jövőt fest. A múzeumok megítélése szerint a következő 12 hónap kedvezően fog alakulni, a megkérdezettek kétharmada (63%) a látogatók számának emelkedésével számol.

A kereskedelmi szálláshelyek szakemberei annak ellenére derűlátóak a jövőre nézve, hogy jelentős részük szerint az évszakban szokásoshoz képest jelenleg kevesebb náluk a külföldi vendég. A megkérdezettek többsége kismértékű keresletnövekedéssel számol a külföldi turisták vonatkozásában.

A beutazást szervező utazási irodák is pozitívan néznek a jövő elé, hiszen összességében úgy ítélik meg, hogy a külföldre eladott belföldi utak száma növekedni fog az elkövetkező 12 hónapban.

6. táblázat

A beutazó turizmus konjunktúraindex összetevőinek alakulása az elmúlt három év negyedik negyedévében

Összetevők (egyenlegek és indexek) Időszak
1999.04. 2000.04. 2001.04.
Külföldi látogatók száma (index KSH) -14,2 9,2 -6,3
Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken (index KSH) 3,4 3,9 -2,8
Fizetős autópályák (hétvégi) forgalmának alakulása (index) 7 -6,4 7,3
Múltra vonatkozó index -1,3 2,2 -0,5
Múzeumok külföldi belépőinek várható száma (egyenleg) 13,6 17,5 23,9
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak várható alakulása (egyenleg) 20,4 15,5 7,2
Beutazást szervező külföldi és hazai utazási irodák várakozásai (egyenleg) 37,9 15,3 13,3
Az utazási irodákban történő valutabeváltás várható alakulása (egyenleg -26,6 1,8 -10,0
Jövőre vonatkozó index 11,3 12,5 8,6
Beutazó turizmus konjunktúraindexe 5,0 7,4 4,1

A táblázatból látható, hogy a beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulását kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a vizsgált időszakban

A beutazó turizmus konjunktúraindex-szel kapcsolatban ismételten kijelenthetjük, hogy konjunkturális szempontból - a három év utolsó negyedévét vizsgálva - a 2001 IV. negyedév volt a legkedvezőtlenebb.

A következőkben összefoglalóan kiemeljük a szegmensenkénti megkérdezések azon tapasztalatait, amelyek önmagukban is hasznos információnak minősítettünk.

A lakossági megkérdezés tapasztalatai

A felmérés keretében összesen 1115 olyan személy megkérdezésére került sor, aki az elmúlt 12 hónap során legalább egy éjszakát távol töltött otthonától, és utazásának célja nem napi munkavégzés, illetve tanulmányi út volt.

Belföldi utazások jellemzői

Utazási költségek

A megkérdezettek közül 32 személy nem tudta megmondani, hogy belföldi utazása(i) mennyibe került(ek). A kérdésre válaszolók (1083 fő), átlagosan 31.640 Ft-ot költöttek el magyarországi útjuk során. Közülük 88 fő nyilatkozta, hogy utazása során nem volt kiadása. Akik költöttek, azoknak átlagosan 34.430 Ft - ba került(ek) utazása(ik). A szegmentációs elemzések szerint belföldi utazás(ok)ra átlagosan a legtöbb pénzt

Ezzel szemben az utazás(ok) során a legalacsonyabb kiadása

volt.

Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött éjszakák száma

A válaszadók közül 739 fő éjszakázott az elmúlt egy év során hazai kereskedelmi szálláshelyen. Az általuk eltöltött éjszakák száma átlagosan 7,4 volt. A kereskedelmi szálláshelyeket leghosszabb időre

A legkevesebbet azok éjszakáztak kereskedelmi szálláshelyen, akik a legalacsonyabb összeget költötték el hazai utazásaik során, vagyis

A szegmentációs elemzések szerint megállapíthatjuk még, hogy:

Várható vendégéjszakák száma

A kutatásban részt vevő személyek közül 142 fő nem tudta megmondani, hogy az elmúlt 12 hónaphoz viszonyítva a következő egy évben, többet, ugyanannyit, vagy kevesebbet fog kereskedelmi szálláshelyen éjszakázni.

A kérdésre konkrét választ adók (951 fő) valamivel több, mint egyharmada (36%) azt tervezi, hogy az elmúlt egy évhez viszonyítva a jövőben több éjszakát fog kereskedelmi szálláshelyen eltölteni. E személyek döntő részénél a vendégéjszakák számának emelkedése nem lesz jelentős mértékű.

A válaszolók 8%-a úgy véli, az elkövetkezendő egy évben kevesebbet fog kereskedelmi szálláshelyen éjszakázni, 56%-uk viszont nem számít változásra. A szegmentációs elemzések közül a következőket célszerű kiemelni:

Étkezésnél igénybevett vendéglátóhelyek

A megkérdezettek közül 230 személy belföldi utazásai során egyáltalán nem fogyasztott meleg ételt vendéglátóhelyen, 27 fő pedig nem tudta megmondani, hogy hány alkalommal étkezett ott.

A felmérésbe bevont személyek közül 139-en nem tudták megmondani, hogy az elkövetkezendő egy évben magyarországi utazásaik során a korábbiakhoz viszonyítva milyen gyakran fognak vendéglátóhelyen meleg ételt fogyasztani.

A kérdésre konkrét választ adók várakozása összességében optimista: a választ adók 35%-a arra számít, hogy az előző 12 hónaphoz képest a jövőben többször fog étteremben, fogadóban étkezni, s mindössze 8% azok aránya, akik ezzel ellentétes véleményen voltak.

Külföldi utazások jellemzői

A kutatásba bevont személyek kétharmada (66%) nem vett részt külföldi utazáson az adatfelvételt megelőző 12 hónapban. Akik a vizsgált időszak alatt voltak külföldön 61%-uk egy, 28%-uk 2-3 alkalommal járt ott. A válaszadók 11%-a négyszer vagy annál többször lépte át az országhatárt.

A megkérdezettek (1115 fő) átlagosan 0,66 alkalommal utaztak az elmúlt egy év során külföldre. Ha az utazások számát a külföldre látogatókra vetítjük, ez az érték 1,94. A külföldre látogatók közül a legtöbbször

Utazások költsége

Az elmúlt egy év során megtett külföldi utazások az azokon résztvevőknek (362 fő) átlagosan 130.310 Ft-ba kerültek. (A számításnál a költségekről pontos információval rendelkezőket vettük alapul.) Az ismérvek szerinti elemzések több említésre méltó különbséget is felszínre hoztak. Ezek szerint:

(Az adatok az utazáson részt vevőkre, és a költségekről pontos információval rendelkezőkre vonatkoznak.)

Ha a kiadásokat az egész mintára (1099 fő) vetítjük ki, a külföldi utazások átlagköltsége 40.920 Ft. A megkérdezettek (1053 fő) 21%-a többször, 8%-a kevesebbszer fog várakozásai alapján a korábbi egy évhez képest a következő 12 hónapban külföldre utazni.

A kérdésre konkrét választ adók (782 fő, mely a "nem tudja", "nem válaszolt" értéket nem tartalmazza) várakozásai összességében optimisták: 30%-uk arra számít, hogy a jövőben többet tud majd a határon túlra utazni, s mindössze 11%-uk érzékeli úgy, hogy kevesebb külföldi utazásra lesz lehetősége.

Szálláshelyek megkérdezésének tapasztalatai

A kutatásba bevont 100 szálláshely közül 8-nál nem tudták előre jelezni, hogy a korábbi egy évhez képest a következő 12 hónapban hogyan alakul náluk a vendégéjszakák száma. A véleményt nyilvánítók közel kétötöde (39%) arra számít, hogy a jövőben a vendégéjszakák száma nőni fog. Ezzel szemben 26%-uk pesszimistán nyilatkozott a kérdéssel kapcsolatban, ők a vendégéjszakák számának csökkenését prognosztizálják.

A várakozások szerint a vendégéjszakák számának növekedéséhez mind a hazai, mind a külföldi vendégek hozzájárulnak. Ebben - bár nem jelentős mértékben - a hazai vendégek valamivel nagyobb szerepet játszanak majd. Ezt igazolja, hogy a külföldiekhez képest

Utazásszervezők megkérdezésének tapasztalatai

A felkeresett 100 utazásszervező közül 3 nem foglalkozik külföldi utak szervezésével, 8 cég képviselője pedig nem tudta előre jelezni a külföldi utak számának várható alakulását. A kérdésre konkrét választ adók (90 fő) várakozásai az elkövetkezendő 12 hónapot tekintve nagyon optimisták: 62%-uk arra számít, hogy cégénél az elkövetkezendő egy év során az értékesített külföldi utak száma emelkedni fog. Az utazásszervezők döntő többségénél a változás mértéke nem lesz jelentős.

Az eladott külföldi utak volumenének csekély visszaesésével a véleményt formálók egytizede számol, nagymértékű csökkenést a kérdés kapcsán senki nem prognosztizál. Nemcsak az eladott külföldi utak számának növekedését, hanem az értékesítésből származó bevételek várható alakulását is összességében nagyon optimistán ítélik meg az utazásszervezők.

Ezt igazolja, hogy a kérdésre konkrét választ adók (89 fő) mintegy kétharmada (65%) azzal számol, hogy az elkövetkezendő 12 hónapban a külföldi utak eladásából eredő árbevétele emelkedni fog. A növekedés mértéke az utazásszervezők döntő részénél nem lesz jelentős. A véleményt nyilvánítók 12%-ának várakozása pesszimista, de ők sem prognosztizálják árbevételük nagymértékű csökkenését.

A megkérdezett cégek egytizede nem foglalkozik belföldi utak magyarországi értékesítésével, 4 utazásszervező pedig nem tudta előre jelezni, hogyan alakul nála várhatóan az eladott belföldi utak száma. A vizsgált utak értékesítésével foglalkozó cégek nagyon optimisták, kilátásaik a külföldön értékesített hazai utaknál még kedvezőbbek.

A válaszolók jelentős része (61%) arra számít, hogy a következő 12 hónapban a korábbi egy évhez képest több belföldi utat fog hazánkban értékesíteni. A vizsgált utak számának visszaesését az érintett utazásszervezők 18%-a prognosztizálja.

Vendéglátóhelyek megkérdezésének tapasztalatai

A következő 12 hónapot tekintve a vendéglátóhelyek 39%-a számít forgalma növekedésére, és ugyanilyen arányt képviselnek azok, akik nem várnak változást. A válaszolók (93 fő) valamivel több, mint ötöde (22%) a kérdés kapcsán pesszimistán nyilatkozott a jövőt illetően.

A választ adó szakemberek (99 fő) annak ellenére derűlátóak a jövőre nézve, hogy jelentős részük szerint az évszakban szokásoshoz képest jelenleg kevesebb náluk mind a belföldi (30%), mind a külföldi (44%) vendég. A szállóvendégek számának csökkenése az érintett szálláshelyek mintegy felénél nagymértékű.

A hazai vendégek számának emelkedéséről a megkérdezettek 16%-a számolt be, s ez az arány a külföldiek esetében alacsonyabb, mindössze 10%.

Múzeumok, kiállítótermek megkérdezésének tapasztalatai

A múzeumok, kiállítótermek közel felében (48%) nőtt a korábbiakhoz képest a látogatók száma az elmúlt 12 hónapban. Ugyanakkor a vendégek számának csökkenését tapasztalta a megkérdezettek 18%-a. A legtöbb helyen nem volt jelentős a növekedés, illetve a csökkenés mértéke.

A forgalomnövekedést valamivel nagyobb arányban (50%) tapasztalták a múzeumokban, mint a kiállítótermekben (46%). A látogatók száma az átlagosnál nagyobb arányban nőtt

A látogatók számának növekedéséhez egyaránt hozzájárult a belföldi és külföldi vendégek számának emelkedése. A hazai látogatók számának növekedését a választ adók (98 fő) fele tapasztalta, a külföldi turisták esetében ennél valamivel alacsonyabb (43%) az említett mutató értéke.

A belföldi és külföldi látogatók számának csökkenését közel azonos arányban érzékelték a véleményt formáló szakemberek: a hazaiak látogatók esetében a kulturális intézmények 15%-a, a külföldi vendégeknél pedig 13%-a számolt be visszaesésről.

A következő 12 hónap várakozásai nagyon optimisták, a választ adók (91 fő) közel kétharmada (63%) a látogatók számának emelkedésével számol. Ennek mértéke a többség véleménye szerint nem lesz jelentős. A szakemberek 7%-a ugyanakkor a látogatók számának visszaesését prognosztizálja.

A látogatók számának növekedéséhez a várakozások szerint mind a hazaiak, mind a külföldiek hozzájárulnak. Az elkövetkezendő egy év vonatkozásában a belföldi látogatók számának emelkedését a kérdésre konkrét választ adók (92 fő) 59%-a várja, s 51%-uk számol a külföldiek érdeklődésének növekedésével. A vendégek számának visszaesése a várakozások alapján a külföldieknél lesz magasabb (8%), a belföldi látogatók esetében csak minimális (2%) csökkenésre számítanak.

Utazási irodák megkérdezésének tapasztalatai

Külföldi szálláshelyfoglalás

A válaszadók mintegy fele (51%) úgy látja, hogy irodájában a szálláshelyfoglalás volumene a következő 12 hónapban az elmúlt egy esztendőhöz képest emelkedni fog. A foglalások visszaesésével a szakemberek 9%-a számol. A változások mértéke a döntő többség véleménye szerint nem lesz jelentős.

A külföldi szálláshelyfoglalásból származó árbevételt tekintve a szakemberek várakozása összességében optimista: a válaszolók jelentős hányada (59%) szerint az elkövetkezendő 12 hónapban a külföldi szálláshelyfoglalásból eredő bevétele több lesz, mint az előző egy évben volt. A választ adók 8%-a pesszimistán nyilatkozott árbevételük várható alakulásáról.

Az árbevétel növekedését, illetve csökkenését prognosztizáló szakemberek a változás mértékét nem tartják jelentősnek.

Belföldi szálláshelyfoglalás

A véleményt formálók (88 fő) jelentős hányada (65%) számít arra, hogy cégénél az elkövetkezendő egy évben emelkedni fog a belföldi szálláshelyfoglalás volumene. A növekedés a többség véleménye szerint nem lesz nagymértékű. A hazai szálláshelyfoglalások számának visszaesését a válaszolók 6%-a prognosztizálja, de ők sem számolnak jelentős mértékű csökkenéssel.

A belföldi szálláshelyfoglalás volumenének emelkedéséhez hasonlóan az abból származó árbevétel alakulását is kedvezően ítéli meg a kérdésre konkrét választ adók (87 fő) többsége (63%).

A határozott véleménnyel rendelkezők mindössze 6%-a látja pesszimistán a jövőt: ők irodájukban a belföldi szálláshelyfoglalásból eredő árbevétel csökkenésére számítanak az elkövetkezendő egy évben.

Vállalkozások megkérdezésének tapasztalatai

Belföldi kiküldetések

A felmérésbe bevont 200 cég közül 21-nél az elmúlt egy év során nem volt belföldi kiküldetés, két személy pedig nem tudott érdemi választ adni, hogy munkahelyén a szokásoshoz képest hogyan alakult a belföldi kiküldetési napok száma. Ennek megfelelően a belföldi kiküldetések alakulásáról 177 szakember nyilatkozott. A cégek 26%-ánál a belföldi kiküldetési napok száma a korábbiakhoz képest emelkedett az elmúlt 12 hónapban. Ugyanakkor a felkeresett gazdálkodó szervezetek ötödénél (20%) csökkent ez az érték.

Az adatok értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy amíg a kiküldetési napok számának emelkedése a szakemberek véleménye szerint nem volt jelentős, addig a visszaesést tapasztalók kétötöde (14 cég) a változást nagymértékűnek minősítette.

A választ adó szakemberek (169 fő) kétharmadának (66%) várakozása szerint az elkövetkezendő 12 hónapban cégénél a belföldi kiküldetési napok száma nem fog változni. A véleményt nyilvánítók 21%-a kismértékű emelkedést prognosztizál, 13%-uk viszont a kiküldetési napok csökkenésére számít.

Bár 112 szakember véleménye szerint cégénél a belföldi kiküldetési napok számában nem várható változás, csupán 64 személy (a válaszadók 37%-a) számít arra, hogy a kiküldetések összköltsége a következő 12 hónapban az elmúlt egyévi szintnek megfelelő marad. A válaszadók közel fele (49%) cégénél a belföldi kiküldetések összköltségének emelkedését várja. A kiküldetési napok növekedését prognosztizáló gazdálkodó szervezetek az átlagos értékhez képest nagyobb arányban számolnak ezzel.

A leírtakból arra következtethetünk, hogy a szakemberek egy része arra számít, hogy cégénél a következő 12 hónapban annak ellenére emelkedni fog a kiküldetések összköltsége, hogy közben a kiküldetési napok száma változatlan marad. A véleményt nyilvánítók 14%-a munkahelyén a belföldi kiküldetések összköltségének csökkenését várja.

Külföldi kiküldetések

A felkeresett cégek 39%-ánál az elmúlt egy esztendőben senki nem volt külföldi kiküldetésen. Ahol volt ilyen út (123 cég), a gazdálkodó szervezetek fele számolt be arról, hogy a vizsgált időszak alatt a korábbiakhoz képest nem változott náluk a kiküldetési napok száma. Mind a kiküldetési napok számának emelkedéséről, mind pedig annak csökkenéséről a választ adók egynegyede számolt be. A változások mértéke egyik esetben sem volt jelentős.

A felmérés keretében összesen 128 cég vezetője nyilatkozott a cégénél várható külföldi kiküldetési napok számáról. A választ adók több, mint negyede (27%) szerint gazdálkodó szervezeténél a külföldi kiküldetési napok száma, ha nem is jelentős mértékben, de emelkedni fog az elkövetkezendő egy év során. Az ezzel ellentétes véleményen lévők aránya 19% volt. A visszaesés nagyságát ők sem prognosztizálják nagymértékűnek.

A 2001 negyedik negyedévi TUX összegzése

2001 negyedik negyedévben a TUX index (17,7 pont) az előző év azonos időszakához képest egyértelműen csökkent (4 pont), de 3,9 ponttal meghaladja az 1999-es mutatót. A TUX index alakulására minden bizonnyal hatással volt a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekmény, hiszen mind a beutazó, mind a kiutazó turizmus konjunktúraindexe csökkent.

A TUX összetevőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a belföldi turizmus konjunkturális helyzete folyamatosan javul. Ezzel szemben a beutazó turizmus helyzete mind a három év negyedik negyedévében határozottan kedvezőtlennek minősül.

  1. A korábbi (postai úton történő) adatfelvételi eljárás a vizsgálati időszakok között a tényleges mintaméretek jelentős ingadozását hozta a válaszadási arány változásával. Az indexek megbízható, hosszú távú összehasonlíthatósága megkövetelte a fix (a korábbinál nagyobb) mintaméretek alkalmazását.