Horvátország

Szerző: Veszelka Krisztina1

Általános jellemzők

Horvátországot Európa kisebb országai közé, elhelyezkedése miatt a dél-európai, illetve a Mediterrán országok közé sorolják. Az ország a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia középső részén helyezkedik el; északnyugaton az Alpok lábai, középső régiójában a Dinari-hegység (legmagasabb pontja 1 830 m), keleten a Pannóniai alföld, délen az Adriai-tenger övezi. Szomszédos országai Szlovénia, Magyarország, Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina. Kedvező földrajzi fekvésének és gazdag történelmi múltjának köszönhetően számos természeti szépséggel és idegenforgalmi látnivalóval rendelkezik. Az ország 1990-ben vált függetlenné, azonban csak 1991-ben ismerték el, mint szuverén államot.

Horvátország államformája köztársaság, szárazföldi területe 56 414 km2, amelyhez további 128 km2-nyi tenger tartozik. Lakosainak száma 4,4 millió fő (a népsűrűség 77,5 fő/km2), amelyből 770 ezren a fővárosban, Zágrábban élnek. A népesség többsége horvát (78%); nemzeti kisebbségben élnek itt szerbek, muszlimok, szlovének, magyarok, csehek, szlovákok és olaszok. Az ország hivatalos nyelve a horvát, az ország lakossága többségében (77%) katolikus vallású.

Gazdasági helyzet

2000-ben a GDP értéke Horvátországban elérte a 24,9 Mrd USD-t, ami 4,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest, az egy főre jutó GDP 5800 USD. Az infláció mértéke 6,2% volt 2000-ben, míg a munkanélküliségi ráta megközelítette a 22%-ot. A horvát export meghaladta a 4,4 Mrd USD-t, az import 7,8 Mrd USD-t tett ki.

Az ország 2000 novembere óta tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO - World Trade Organization), emellett az Európai Unióval is szoros gazdasági kapcsolatban áll. Horvátország külkereskedelme szorosan összefonódik a nyugat-európai régióval. 1999-ben exportjának 49%-a az EU tagországaiba irányult, míg importjának 56%-a származott innen. Horvátország legjelentősebb külkereskedelmi partnerei az exportban Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia, az importban pedig Németország, Olaszország, Szlovákia és Ausztria.

1. táblázat

Horvátország fontosabb gazdasági mutatói, 2000

GDP értéke folyóáron (Mrd USD) 24,9
GDP növekedése változatlan áron (%) 3,2
Egy főre jutó GDP folyóáron (ezer USD) 5,8
Infláció alakulása (%) 6,2
Munkanélküliség szintje (ezer fő) n.a.
Munkanélküliségi ráta (%) 22,0
Export értéke (Mrd USD) 4,4
Import értéke (Mrd USD) 7,9
Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD) n.a.
Átlagárfolyam USD/HRK 8,383
Átlagárfolyam EUR/HRK 7,322

Forrás: Magyarország külgazdasága 2000

A magyar-horvát külgazdasági kapcsolatok szempontjából kiemelkedően fontos a 2001 februárjában aláírt szabadkereskedelmi megállapodás. Magyarország a horvát exportban a tizedik, az importban pedig a nyolcadik helyet foglalja el. 2000-ben hazánk Horvátországba irányuló exportja elérte a 174,3 millió USD-t (-3%), az import pedig közel másfélszeresére emelkedett, meghaladva a 60 millió USD-t. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiterjednek továbbá horvátországi vásárokon, árubemutatókon való részvételre, valamint gazdasági fórumokra és üzletember-találkozókra.

Turizmus

A turizmus - hasonlóan a dél-európai régió országaihoz - egyik alappillére az ország gazdasági fejlődésének, jelentős bevételi forrást teremtve. A turizmus részesedése a GDP-ből 14,4% volt 2000-ben, a teljes exportból 36,6%-kal, míg a szolgáltatások exportjából 72,7%-kal részesedett.

A turizmusból származó bevételek enyhén növekvő tendenciát mutatnak, 1999-ben 2 541 millió USD-t tettek ki. A Turisztikai Világszervezet (WTO - World Tourism Organisation) által összeállított országrangsorban sem a vendégforgalom, sem a bevételek tekintetében nem találjuk Horvátországot az első húsz ország között.

Az országba látogató külföldi turisták száma egy 1995-ös visszaesést követően 4 millió fő körül látszik stabilizálódni; míg a külföldiek által Horvátországban eltöltött vendégéjszakák száma az utóbbi években meghaladja a 30 milliós értéket.

A turizmus irányítását állami szinten önálló minisztérium koordinálja, kiemelendő továbbá a Horvát Nemzeti Turisztikai Hivatal tevékenysége is.

Látnivalók

Horvátországban egyaránt megtalálható az Adriai-tenger, az Alpok erdő borította hegyei és a Pannóniai alföld. Ez adja az ország egyediségét, sokféleségét és számos attrakcióját. Az ország leglátogatottabb régiója az Adriai tengerpart, mely 1185 kis szigettel csábítja az idelátogatókat. Kiemelkedően fejlett a Nyugat-Európához legközelebb eső Isztriai-félsziget, ami egyben az Alpok és a Mediterrán térség találkozása. Több ezer éve alapított városai sokszínűek, találkozhatunk mind a keleti, mind a nyugati kultúrák emlékeivel. Horvátországban hét nemzeti park található.

Az országban számos kulturális és történelmi emléket találunk, amelyek közül az UNESCO többet a világörökség részének nyilvánított, így Dubrovnik XIII. századi óvárosát és Split óvárosát, a Plitvice-i tavakat, a Porec történelmi központjában található Bazilikát, Trogir történelmi városát és a Szent Jakab katedrálist Šibenik-ben.

A beutazó turizmus

Az 1991-ben kitört balkáni háború jelentős károkat okozott az ország turizmusának, amely szektor azelőtt a külföldi valutabevételek nagy részét biztosította. A háború következtében a látogatók száma drasztikusan csökkent, amit tovább fokozott a koszovói válságra válaszul szánt NATO akció. 1998-ban az idelátogatók száma még mindig nagyon alacsonynak számított a korábbi, háború előtti adatokhoz képest. A Horvátországba látogatók többsége a szomszédos országokból érkezik. A turizmus iparágat lassú fejlődés jellemzi; a horvát kormány is felismerte, hogy az iparág fejlesztése fontos az egész ország fejlődése szempontjából.

A politikai helyzet stabilizálódásával az idelátogatók száma ismét emelkedett, 1999-ben közel 3,5 millió turistát regisztráltak. Ez a stabilitás a vendégéjszakák számában is tükröződött, az 1995-ös mélypontot követően növekedés figyelhető meg, bár 1999-ben kisebb csökkenés volt tapasztalható az előző év adatához képest, de így is közel 30 milliós érték "produkálódott".

1. ábra

Külföldi vendégérkezések és vendégéjszakák száma Horvátországban, 1990-1999

Forrás: WTO

Az ország turizmusból származó bevételei folyamatosan emelkednek, bár 1995-ben jelentős visszaesés volt megfigyelhető (-25% az előző évihez képest). A bevételek 1999-ben majdnem elérték a 2,5 Mrd USD-os szintet. A turizmus iparág egyenlege mindig pozitív, bár 1999-ben kisebb csökkenés (18,4%) volt megfigyelhető, amit egyaránt befolyásolt a bevételek csökkenése (8,8%) és a kiadások figyelemreméltó növekedése (25,2%).

2. ábra

Horvátország idegenforgalmi bevételei és kiadásai 1993 és 1999 között

Forrás: WTO

Az évtized elején kitört háború okozta sokkból csak lassan éled újra az ország gazdasága és vele a turizmus iparág. Míg 1995-ben a kereskedelmi szálláshelyeken mindösszesen 8,5 millió vendégéjszakát regisztráltak, ez az érték évről évre jelentős mértékben emelkedett, 1996-ra 94%-kal, 1997-re újabb 49%-kal. Ezt a gyors fejlődést a következő években mérsékeltebb növekedés, kisebb csökkenés is követte, 1999-ben 21,3 millió volt a vendégéjszakák száma.

Teljesen hasonló tendencia figyelhető meg a horvátországi szállodákban eltöltött vendégéjszakák számát vizsgálva. Az 1995-ös 4,57 milliós értékről 1997-re már 11,9 millió vendégéjszakát (évi 80%-os növekedést) regisztráltak.

3. ábra

Kereskedelmi szálláshelyeken és szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma Horvátországban, 1995-1999

Forrás: WTO

1998-ban a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma meghaladta a 724,9 ezret, ami az 1995-ös adathoz képest 19,0%-os növekedést jelentett. A szállodai férőhelyek száma, egy 1991-es drasztikus csökkenést (14,7% az előző évhez képest) követően gyorsan visszaállt a megelőző évek szintjére, 203-205 ezer körüli értékre, bár 1995-től újabb, szerencsére jóval szerényebb csökkenés következett be; 1999-ben 193,7 ezer szállodai férőhelyet találhattunk az ország területén. A szállodai szobák átlagos foglaltsági szintje nagyon alacsony, az 1995-ös 11,05%-ról 1999-re 18,44%-ra nőtt, de így is ez a régió legalacsonyabb értéke, ami abból adódik, hogy alacsony a télen is nyitva tartó szálláshelyek száma, illetve a szobakihasználtság. Az átlagos tartózkodási idő viszont magasnak mondható (5,6 nap 1999-ben), ez annak a következménye, hogy a tengerparti üdülőhelyeken az átlagosnál több időt töltenek a turisták.

4. ábra

Horvátországi szállodák férőhelyeinek száma, 1990-1999

Horvátországba utazó külföldiek utazási szokásai2

Magyar állampolgároknak a horvát határ átlépéséhez 2000. június 29-étől - legfeljebb 90 napos tartózkodás esetén - elegendő az útlevél vagy a személyi igazolvány (csak az új típusú kártya alakú, és csak 18 évet betöltöttek esetén). A beutazást követően 24 órán belül be kell jelentkezni a rendőrségen, ill. a szállásadó köteles bejelenteni vendégeit. Gépjárművel történő beutazás során az érvényes vezetői engedély és forgalmi engedély mellett rendelkezni kell nemzetközi biztosítási zöldkártyával is3.

Horvátország legfontosabb küldőországai a vendégéjszakák száma alapján Németország, Szlovénia, Csehország, Olaszország és Ausztria, de jelentős számban látogatják az országot Magyarországról, Bosznia-Hercegovinából, Szlovákiából, Lengyelországból és Hollandiából is.

Magyarország a turistaérkezések száma alapján a hetedik helyet foglalja el Horvátország küldő országai között (1999-ben, 141 ezer fővel), az eltöltött vendégéjszakák száma szerint pedig a hatodik helyet (1999-ben 813 ezer vendégéjszakával).

5. ábra

Külföldi vendégéjszakák száma küldő országok szerint, 19994

Forrás: Attitudes & Expenditures of Tourists in Croatia, 1997, TOMAS tanulmány

Az átlagos tartózkodási idő tekintetében is a németek állnak az első helyen (15,5 nap), őket követik a hollandok (14,8 nap), az olaszok (13,8 nap), az osztrákok (13,7 nap), és a szlovének (13,4 nap). A magyarok átlagosan 10,8 napot töltenek Horvátországban. (Ezek az adatok nemcsak a kereskedelmi szálláshelyekre érkezők adatain alapulnak, hanem az országba látogatók által eltöltött összes vendégéjszaka-szám becsléséből adódnak.)

A vendégek életkor szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy egyre jelentősebb a fiatalok részaránya a turisták között. A turisták 25%-a 29 évnél fiatalabb, 55%-uk pedig 30 és 49 év közötti. A magyarok jellemzően a fiatalabb turisták csoportját gazdagítják, míg az osztrák, német és angol turisták inkább az idősebb korosztályból kerülnek ki. A horvátországi utazások többsége (48%) családi utazás, a turisták további 37%-a partnerével utazik és csak 5%-uk egyedül.

A turisták nagy többsége (79%) főnyaralását tölti Horvátországban; és csak kis részük tesz az egészséggel kapcsolatos utazást (2%). A turisták többsége (88%) pihenési céllal keresi fel az országot, főképp a németek, a szlovákok és a csehek. Ugyanakkor jelentős a természeti szépségeket meglátogatók (30%) és a szórakozást keresők (26%) száma is, jellemzően az olaszok, a hollandok és az osztrákok körében. Az idelátogatókról elmondható, hogy nem először járnak Horvátországban, tehát visszatérő turisták. (Az 1989-es 44%-os arány 1994-re 64%-ra nőtt.)

Az információforrások között a korábbi utazás(ok) tapasztalatai állnak az első helyen, de a média szerepe is jelentősen emelkedett az elmúlt években. Az 1994-es 27%-ról 1997-re 34%-ra nőtt az említés gyakorisága.

A gasztronómia egyre fontosabb szerephez jut a horvátországi tartózkodás során. Az éttermi és egyéb, a szálláshelytől független étkezések aránya 42%-os, ami megegyező arányt mutat a félpanziós ellátással. A szálláshelyi étkezések szerepe nagyon alacsony, 8%.

A turisták vakáció alatti leggyakrabban végzett tevékenységei sorrendben az úszás/fürdés, éttermek látogatása, természetjárás, pihenés/kikapcsolódás, saját szervezésű kirándulások, városnézés.

A turisták leginkább a természeti látnivalókkal, a nagy családi nyaralások lehetőségével elégedettebbek, jónak tartják a helyi lakosok és a kiszolgáló személyzet barátságosságát, a személyes biztonságot és az éttermi szolgáltatásokat. Kevésbé pozitívan nyilatkoznak az információszolgáltatásról, a sportolási lehetőségekről, hiányolják a szervezett kirándulások széles választékát, illetve a természeti környezet megóvására irányuló intézkedéseket.

Csomagtúrák esetén az átlagos költség egy főre vetítve 501 USD, ebből legnagyobb részt az ott-tartózkodás költsége tesz ki, 71%-ot. Ezen utaknál az átlagos tartózkodási idő 10,1 nap; a napi átlagos költés 34,7 USD, aminek 82%-át az alapvető szolgáltatásokra fordítják.

Egyéni utazás esetében az átlagos költés 506 USD/fő, ennek nagy része (87%-a) az ott-tartózkodás költsége. Az átlagos tartózkodási idő itt 14,9 nap. Egyéni utazás esetén a napi átlagos költés 32,2 USD, aminek többségét (83%-át) az alapvető szolgáltatásokra fordítják.

6. ábra

Külföldi vendégek napi átlagos költése 1997-ben

Forrás: Attitudes & Expenditures of Tourists in Croatia, 1997, TOMAS tanulmány

A belföldi turizmus5

A belföldi turizmus Horvátországban a Balkáni háború hatására jelentősen visszaesett, 1995-re az 1990-es érték egynegyedét érte el a belföldi vendégéjszakák száma 4 370 ezer éjszakával, miközben már az 1990-es érték is csak "töredéke" volt az 1980-as években tapasztalhatónak 1985-ben a belföldiek által kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta a 26,6 milliós értéket. 1995-től azonban kismértékű, de folyamatos emelkedés jellemzi a belföldi turizmust.

A belföldiek legkedveltebb úticélja a tengerpart (71%, 2000-ben), ezt követi a főváros, Zágráb (11%), és a gyógyüdülőhelyek (4,8%). A belföldiek többsége (46,4%) szállodában lakik, emellett jelentős számban vesznek igénybe magánszálláshelyeket (17,9%) és kempingeket (9,4) is. A belföldi turisták kereskedelmi szálláshelyen eltöltött átlagos tartózkodási ideje négy éjszaka.

2. táblázat

Belföldi vendégek és vendégéjszakák számának alakulása, 1980-2000

év vendég (ezer) vendégéjszaka (ezer)
1980 3 922 23 475
1985 4 569 26 619
1990 3 477 18 474
1995 1 113 4 370
2000 1 282 5 099

Forrás: Attitudes & Expenditures of Tourists in Croatia 1997, WTO

A Kiutazó turizmus

Az ország turisztikai kiadásai 1993 és 1999 között folyamatosan mintegy duplájára emelkedtek (átlagosan évi 33%-ös növekedési ütem), 1999-ben meghaladták a 750 millió USD-t.

7. ábra

Horvátok idegenforgalmi kiadásai, 1993-1999

Forrás: WTO

Magyarországra utazó horvátok

A Magyarországgal közös 329 km hosszú határszakaszon három főbb közúti (Letenye, Drávaszabolcs és Berzence) és két vasúti (Gyékényes, Murakeresztúr) határátkelőhely működik. Horvátország legforgalmasabb repülőtere a Zágrábtól 17 km-re délkeletre fekvő Pleso repülőtér, amelyet 1992-ben nyitottak meg újra a forgalom előtt. További nemzetközi repülőterek találhatók Splitben, Dubrovnikban, Pulaban, Rijekában, Zadarban és Osijekben. Az országban összesen 67 repülőtér van, ebből 22 rendelkezik aszfaltozott kifutóval. A horvát légitársaság, a Croatia Airlines számos járatot indít Európa nagyvárosaiba, ugyanakkor a legtöbb nemzetközi légitársaság is működtet rendszeres járatokat Horvátországba. Hazánkból a MALÉV heti négy alkalommal indít napi három járatot Zágrábba, az út hetven percig tart. A nemzetközi mellett a belföldi légi forgalom is jelentős, például a Split és Pula közötti összeköttetés.

Horvátország a nemzetközi vasúti és közúti hálózat szerves része, amely gyors és közvetlen utazást biztosít vonattal, busszal, illetve személygépkocsival egyaránt. A balkáni háború miatt jelentősen megrongálódott utakat a horvát kormány igyekszik minél előbb a nemzetközi normáknak megfelelő minőségűvé tenni, ami azért is fontos, mert a szomszédos országokból idelátogatók többsége saját autójával jön az országba (a magyarok 86%-a). 23 497 km országút (ebből 330 km autópálya), és 2296 km vasúti sín található az országban. Horvátországnak Magyarországgal közvetlen vasúti összeköttetése van. Napi rendszerességgel három vonat megy Magyarországról Zágrábba, átszállás nélkül; a menetidő 5-7 óra (távolság 360 km).

Az ország legnagyobb kikötője Rijekában található, emellett további hét tengeri és egy dunai kikötővel (Vukovarban) rendelkezik.

A Magyarországot felkereső horvát látogatók száma 1995-től folyamatosan csökken. Míg 1995-ben még meghaladta az 5,5 milliót, addig 1999-re ez a szám 3,3 millió alá csökkent, 2000-ben a látogatók száma, ha kis mértékben is (+1,2%), de növekedett az előző évhez képest (3,3 millió fő), de 2001-ben újra csökkent, nem érte el a 2,6 millió főt.

8. ábra

A Magyarországra látogató horvátok számának alakulása, 1995-2001

Forrás: KSH

A kereskedelmi szálláshelyek horvát vendégeinek a száma 1996-ban és 1999-ben kiugró értéket mutat (36 ezer és 39 ezer fő feletti), a többi évben alig haladja meg a 30 ezret. A horvátok általuk eltöltött vendégéjszakák száma is hasonlóan alakul, 1996-ban 71 ezer, 1999-ben 86 ezer éjszaka volt; általában azonban 60 ezer éjszaka körül ingadozik ez az érték. 2000-ben a kereskedelmi szálláshelyeken ismét csökkent a horvát vendégek (-11,5%) és vendégéjszakák (-16%) száma, azonban a vendégéjszakák terén így is az utóbbi hat év második legmagasabb értékét regisztrálták.

9. ábra

A kereskedelmi szálláshelyek horvát vendégforgalmának alakulása, 1995-2001

Forrás: KSH

A horvátok Magyarországon megközelítőleg ugyanannyit költenek, mint egy "átlagos" turista (52 360 Ft-ot); szállásra több mint 20%-kal kevesebbet, mint az átlag, de étkezésre, utazásra ugyanannyit. Ők az élelmiszerek vásárlásában járnak elől, hiszen ezeket a árucikkeket jóval olcsóbban tudják itt megkapni.

Összességében elmondható, hogy az átlagos vélekedéseknél kicsivel elégedettebbek a Magyarországon tapasztaltakkal. Leginkább az árszínvonallal és a látványosságok sokféleségével elégedettek, legkevésbé a tisztasággal és a közbiztonsággal.

A horvátok magyarországi látogatásának fő célja a bevásárlás (43%), de jelentős az üdülési, gyógyüdülési és rokonlátogatási céllal érkezők száma is. A turisták 40%-a jár havi rendszerességgel hazánkba, jelentős a két-három havonkénti látogatás is (20%), és tulajdonképpen elenyésző azok száma (0,7%), akik először járnak Magyarországon. A látogatók több mint fele csak egy éjszakára jön hozzánk. Az igénybevett szálláshelyek típusa szerint nincsenek eltolódások egyik típus irányába sem, leginkább szállodába, illetve barátokhoz, rokonokhoz mennek; legkevésbé a kempingeket, nyaralóházakat veszik igénybe az idelátogató horvátok.

A horvátok leggyakrabban Budapestet és környékét (54%), illetve a dél-dunántúli (14%) régiót keresik fel. Az átlagos itt töltött idő 2,1 napra (kereskedelmi szálláshelyen) csökkent le 2000-re, és regionális szinten is e körül mozog ez az érték, még a Balaton régióban is mindösszesen, átlagosan 2,4 napot töltenek el horvát szomszédaink.

10. ábra

A horvát vendégéjszakák számának régiók szerinti megoszlása, 2000-ben

Forrás: KSH

Előrejelzések

A háborús éveket követően Horvátországban jelentős rekonstrukciókba kezdtek a turisztikai szektorban, melyek a turisztikai termékek minőségi javulását eredményezhetik. Államilag támogatják a családi szállodákat, a tömegturizmus terjedését elkerülendő, a minőséget a mennyiség elé helyező döntéseket / tevékenységeket, a szállodák nemzetközi kategorizálásának átvételét, a Horvátországban végezhető sport-, kongresszusi, egészséggel és a tengerrel kapcsolatos tevékenységeket; mindezeket olyan feltételek mellett, melyek biztosítják a (természeti) környezet védelmét.

A WTO 2020-as előrejelzése 8,4%-os növekedést vetít előre a beutazó turizmus terén az 1995 és 2020 közötti időszakra, 2020-ra 10 millió feletti nemzetközi turistaérkezést prognosztizálva.

Forrásjegyzék

A CIA honlapja: www.cia.gov

A Magyarországra látogató külföldiek utazási szokásai, 1997-1998, GfK Hungária

A WTO honlapja: www.world-tourism.org

Attitudes&Expenditures of Tourists in Croatia, Survey in 1997, Institute for Tourism

Compendium of Tourism Statistics, 2001 Edition - WTO, 2000

Horvát Statisztikai Hivatal honlapja: www.dzs.hr

Horvát Turisztikai Hivatal honlapja: www.htz.hr

Horvát Turisztikai Minisztérium honlapja: www.mint.hr

Központi Statisztikai Hivatal

Magyar Külügyminisztérium honlapja: www.kum.hu/Konzul/Hasznos/Beutazás

Tourism 2020 Vision, Europe, Volume 4 - WTO, 2000

Tourism Highlights 2001 - WTO, 2000

Tourism in Central and Eastern Europe, Travel & Tourism Intelligence, 1999

Turizmus Magyarországon, 1999; GM Turisztikai Helyettes Államtitkársága

  1. Kutatási asszisztens, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság
  2. Forrás: Attitudes & Expenditures of Tourists in Croatia, 1997, TOMAS tanulmány
  3. Forrás: Magyar Külügyminisztérium
  4. Használt rövidítések: D - Németország, SLO - Szlovénia, CZ - Csehország, I - Olaszország, A - Ausztria, H - Magyarország, BIH - Bosznia-Hercegovina, SK - Szlovákia, PL - Lengyelország, NL - Hollandia
  5. Forrás: Attitudes & Expenditures of Tourists in Croatia, 1997, TOMAS tanulmány