Japán

Szerző: Török Péter1

Japán, a felkelő Nap országa, európai szemmel tekintve sok furcsaságot és különlegességet rejt magában. Egyrészt a világ harmadik legnagyobb gazdasága, a modernizáció és a technikai fejlődés egyik legfőbb előmozdítója, másrészt egy sajátos kultúra, társadalom országa, amely roppant büszke sok évszázados, sőt évezredes hagyományaira. Mindemellett Japán a világ turizmusának egyik legnagyobb küldőpiaca, amely hazánkban is egyre előkelőbb pozíciót vívott ki magának az utóbbi években.

A japán turisták magyarországi utazásainak dinamikus növekedése és az ország lakosságának sajátos, a hazánkba érkező turistáktól eltérő utazási szokásai miatt tartottuk fontosnak Japán bemutatását a Turizmus Bulletin országtanulmány sorozatában.

Japán általános jellemzői

Japán lakossága 126,6 millió fő, amellyel Ázsia ötödik legnagyobb népességű országa, területe 374 744 km2. Az ország észak-dél irányban elterülő szigetvonulaton helyezkedik el, amelyet nyugatról a Japán-tenger, keletről a Csendes-óceán határol. A közigazgatási rendszer Japán négy fő szigetét (Hokkaido, Honshu, Shikoku, Kyushu) 9 régióra és 47 tartományra osztja fel. Területének többsége hegyekből és erdőkből áll, kevés a mezőgazdaságilag művelhető, illetve a lakható területek aránya. Ebből adódóan a népesség nagy része az alacsonyabb fekvésű, tengerparti területekre koncentrálódik, ahol nagyon magas a népsűrűség. Az ország az észak-déli fekvésének köszönhetően igen változatos klímával rendelkezik, az éghajlatok széles skálája megtalálható a hidegtől egészen a szubtrópusiig.

Szigetországi fekvéséből adódóan nagyon kevés ellenséges külső hatás érte ie. 660-tól számított fennállása során, azonban mindig szívesen tanult az általa megismert és fejlettebbnek vélt társadalmaktól, gondosan figyelve arra, hogy közben saját kultúrájának jellegzetességeit megtartsa. Az első nagyobb tanulási folyamat a VII. század során zajlott le, amikor a korabeli Koreától és Kínától megismerte és átvette a buddhizmust, a feudalisztikus intézményrendszert és a legfontosabb mezőgazdasági és kézműves technikákat. A második nagyobb tanulási folyamat, a Meidzsi-restauráció (1868-) során a fejlett európai államok demokratikus berendezkedését, közigazgatási rendszerét és modern iparát sajátították el. A Meidzsi-korszak során Japán egy évtized alatt kialakította bürokratikus államberendezkedését, létrehozta alkotmányát és megtartotta első demokratikus választásait, valamint az 1920-as évekre felzárkózott a kor legfejlettebb ipari államai közé. Az elvesztett második világháború után ismét a "semmiből" kellett az országot újjáépíteni és a világ gazdasági nagyhatalmai közé felzárkóztatni, amelyet a nyolcvanas évek végére sikerült teljesíteni.

Japán gazdasága

Az ország a második világháború után mutatott példátlan gazdasági fellendülés során a világ egyik vezető gazdasági hatalmává fejlődött: teljesítménye alapján a világon a harmadik legnagyobb, míg technikailag a második legfejlettebb gazdaságával rendelkezik. A japán gazdaságot 1997-98-ban pénzügyi válság rázta meg, helyzete 1999-re stabilizálódott, ahogy azt a legfontosabb makrogazdasági mutatók is mutatják (1. táblázat).

1. táblázat

Fontosabb gazdasági mutatók Japánban (2000)

Egy főre eső GDP 24 900 USD
GDP növekedési ütem +1,5%
Inflációs ráta 0,2%
Munkanélküliségi ráta 4,7%

Forrás: CIA Factbook 2000

Japán nyersanyagokban és energiaforrásokban szegény ország, gazdasága az összeszerelő-iparon és a szolgáltatásokon alapul. A világ legnagyobb gyártói között található a gépjárműiparban, az elektronikai berendezések előállításában, az alkatrésziparban, az acél és színesfémek gyártásában, a hajógyártásban, a vegyiparban, a textiliparban és a feldolgozott élelmiszerek gyártásában.

Legnagyobb külkereskedelmi partnere az Egyesült Államok, innen származik a Japán import 22%-a, míg az ország exportjának 31%-a irányul az USA-ba. Az ország számára fontos külkereskedelmi partner még Kína, Dél-Korea, Tajvan, Hong-Kong és Ausztrália.

Magyar-japán kapcsolatok

Magyarország szoros és harmonikus gazdasági és politikai, valamint sokrétű kulturális kapcsolatokat ápol Japánnal. Japán hazánk számára az elsőszámú kereskedelmi partner Ázsiában, amely fordítva is igaz: Magyarország Japán elsőszámú kereskedelmi partnere a közép-kelet-európai térségben. A magyar-japán külkereskedelmi mérleg erősen deficites, a magyar kivitel mértéke 159,4 millió USD, míg a magyar behozatal mértéke 1701,1 millió USD volt 2000-ben, ami 1541,7 millió USD-os hiányt jelentett.

A Japánba irányuló magyar export legfontosabb tételei a gépek, gépi berendezések (35,3%), a feldolgozott termékek (32,1%) és az élelmiszerek, italok, dohánytermékek (25,2%) közül kerültek ki 2000-ben. A magyarországi japán import 85%-a gépekből állt, a legnagyobb volumenben kondenzátorok, akkumulátorok, számítógépek, tranzisztorok, integrált áramkörök és mobiltelefonok érkeztek hazánkba. A magyar-japán külkereskedelmi mérleg aránytalansága enyhülni látszik az utóbbi években: 2000-ben a magyar kivitel 102,8%-kal, míg a behozatal 48,2%-kal bővült az előző évhez képest, ami valamelyest csökkentette a mérleg hiányát. A magyar export további növekedéséhez hozzájárulna, ha a nyershús bevitel 1998-ban feloldott korlátozása után a magyar nyers zöldség- és gyümölcsexport tilalmát is megszüntetné a japán egészségügyi szabályozás.

A szoros gazdasági kapcsolatokat mutatja, hogy a japán vállalatok által végrehajtott magyarországi tőkeberuházások értéke 1,1 mrd USD volt 2000-ig, ami a hazánkba áramlott külföldi működőtőke 4%-át jelenti. A japán beruházások kétharmada a feldolgozóiparba áramlott, a legnagyobb befektetők között megtalálható a Suzuki, a Denso (Toyota-csoport), a Sony, a TDK és a Clarion. 2000-ben a japán befektetések értéke 170 millió USD volt Magyarországon. A hazánkban végrehajtott zöldmezős beruházások terén Japán az előkelő harmadik helyen áll.

A jó politikai kapcsolatokat jelzi, hogy júliusban hazánkba látogat a japán császári pár, amely néhány napra Magyarországra irányítja a szigetország közvéleményének figyelmét. A kulturális életben a legtöbb kapcsolódási pont a komolyzenében található a két ország között, legjobb példaként a Kodály-módszer Japánban széles körben elterjedt alkalmazását és az országot gyakran felkereső és nagy érdeklődésnek örvendő magyar előadókat, karmestereket és zenekarokat említhetjük.

Japán turizmusa

A beutazó turizmus

Japán nem jelentős turistafogadó ország: 2000-ben 4,8 millió külföldi turista érkezett és 3,4 mrd USD-t költött az országban, mindez a 9., illetve a 8. helyet jelenti a turistaérkezések és -bevételek tekintetében a Kelet-Ázsia/Óceánia-régió országainak rangsorában. Japán kivételes természeti és épített látnivalói ellenére kevés turistát fogad, mivel a legnagyobb küldőpiacoktól távol helyezkedik el, és éppen magas árszínvonala miatt kevesek számára elérhető úticél. A beutazó turizmus fejlesztésére az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet szentel Japán, és minden bizonnyal az idén Dél-Koreával közösen megrendezésre kerülő labdarúgó világbajnokság is kedvező hatással lesz a nemzetközi turistaérkezések számának alakulására.

A kiutazó turizmus mérete

A turistaérkezések terén mutatott "szerényebb" eredményekkel ellentétben a kiutazó turizmus terén Japán a világ élvonalába tartozik: 2000-ben 17,8 millió külföldi utazás során 31,5 mrd USD-t költöttek a japán turisták világszerte. Mindez a külföldi utazások terén a hatodik, míg a turistaköltések terén a negyedik legnagyobb küldőpiacot jelenti a világon.

2. táblázat

A japán lakosság külföldi utazásainak száma 1970-2000

Év Utazások száma (millió) Változás az 5 évvel korábbi értékhez képest (%)
1970 0,7 n.a.
1975 2,5 357,1%
1980 3,9 156,0%
1985 4,9 125,6%
1990 11 224,5%
1995 15,3 139,1%
2000 17,8 116,3%

Forrás: JTB2

Japán a küldőpiacok rangsorában betöltött előkelő pozícióját az utóbbi évtizedekben mutatott dinamikus fejlődésének köszönheti, hiszen 1970-ben még mindössze 0,7 millió külföldi utazást regisztráltak a lakosság körében. Ugyanebben az évben a német lakosság 19,4 millió, míg a britek 8,3 millió külföldi utazáson vettek részt. Japánban viszont csak 1964-ben szüntették meg a külföldi utazások korlátozására vonatkozó intézkedéseket, ami a gazdasági növekedéssel párosulva megalapozta a japán kiutazó piac növekedését. A kezdeti időszakban mutatott jelentős növekedési ütem az első és a második olajválság hatására valamelyest mérséklődött az 1975 és 1985 közötti időszakban, állami beavatkozással azonban sikerült újra fellendíteni a külföldi utazások számát.

1986-ban a Közlekedési Minisztérium meghirdette a "Tízmilliós Programot"3, amelynek célkitűzése az volt, hogy 1990-ig a külföldi utazások számát 10 milliós szintre emeljék, elsősorban a külkereskedelmi mérleg túlzott exportbevételeinek ellensúlyozása érdekében. A tervet sikerült valamelyest túl is teljesíteni: 1990-re az 1986-ban mért 5,5 millió külföldi japán utazás megduplázódott. A sikeren felbuzdulva 1991 júliusában a minisztérium újabb programot dolgozott ki "Kétirányú Turizmus 21"4 névvel. A program célja a be- és kiutazó turizmus élénkítése volt, a Japánban és a világ többi részén élő emberek közti kapcsolatok elmélyítése, valamint az eltérő kultúrák közötti megértés elősegítése érdekében.

Az 1990-es években a kiutazó turizmus dinamikusan növekedett, mindössze 1991-ben az Öböl-háború és 1998-ban a pénzügyi válság hatására csökkent a külföldi utazások száma az előző évhez képest. A japán állam napjainkban is katalizátor szerepet játszik a lakosság külföldi utazásainak növelésében, amely utazások ösztönzését a gazdaságban és a kultúrában betöltött szerepe mellett az utazás kedvező egészségügyi/élettani hatásaival is indokolják az utóbbi években.

A japán kiutazó piac legfontosabb Jellegzetességei

A hat legnagyobb küldőpiac közül Japán rendelkezik a legalacsonyabb utazási intenzitással. 1999-ben az európai országok lakosainak 59-76%-a, az Egyesült Államokban pedig a lakosság egyötöde vett részt külföldi utazáson, addig Japánban a 126,6 millió lakosnak mindössze 15%-a utazott el külföldre. Az alacsony utazási intenzitás azt mutatja, hogy az utóbbi évtizedek dinamikus növekedése ellenére a lakosságnak még mindig csak egy kis hányada utazik külföldre.

Az utazási költés alapján Japán a negyedik helyen áll a világranglistában, míg a fajlagos költés tekintetében (132,8 USD/nap/fő) a legmagasabb értékkel rendelkezik a legnagyobb küldőpiacok között. (3. táblázat)

3. táblázat

A hat legnagyobb küldőpiac legfontosabb adatai (1999)

ország lakosság (millió) utazási intenzitás (%) külföldi utazások száma (millió) költés (mrd. USD) egy főre jutó napi költés (USD)
Németország 82,1 76 80,1 48,5 60,55
USA 268,0 21 63,3 59,4 93,84
Nagy-Britannia 59,1 59 51,4 35,6 69,26
Franciaország 58,7 61 24,5 18,6 75,92
Olaszország 57,6 69 19,4 16,9 87,11
Japán 126,0 15 17,8 32,8 137,82

Forrás: TII5

A nyugat-európai értéknél jóval alacsonyabb külföldi utazási intenzitásra az utazásokat befolyásoló keresleti tényezők (diszkrecionális jövedelmek, szabadidő és motiváció) alaposabb vizsgálata ad magyarázatot. A lakosság magas átlagjövedelemmel rendelkezik, a japán havi átlagbér értéke gyakorlatilag megegyezik egy európai utazás átlagos költségével (400 ezer Yen (820 ezer Ft), tehát a pénz kevés embernek jelenthetne visszatartó tényezőt.

A jövedelemmel ellentétben szabadidő jóval korlátozottabb mértékben áll a japán lakosság rendelkezésére. 1999-ben egy dolgozó átlagos fizetett szabadnapjainak száma 17,8 nap volt, szemben a finnországi 37,5 nappal, a németországi 30 nappal vagy a Nagy-Britanniában biztosított átlag 25 nappal. A biztosított szabadnapok értékei között nem olyan jelentős az eltérés Európa és Japán tekintetében, azonban Japánban a rendelkezésre álló 17,8 napnak mindössze 50,5%-át, azaz 9 napot használtak fel a munkavállalók 1999-ben.

A jelenség okai a japánok munkához való hozzáállásában, munkaerkölcsében gyökereznek. A Japanese Travel Bureau (JTB) által készített felmérés szerint a dolgozók 30,2%-a nagyobb hangsúlyt helyez a munkájára, mint a szabadidejére, míg 30,5%-uk ugyanúgy viszonyul a munkájához, mint a szabadidejéhez. A dolgozók mindössze 24,5%-a vallotta úgy, hogy élvezi a szabadidejét, miután gyorsan elvégezte a munkát. (1. ábra)

1. ábra

A japán munkavállalók munkához és szabadidőhöz való hozzáállása, 2000

Forrás: JTB

A japán állam a szabadidő-felhasználás szokásaiban megpróbál kedvező változásokat generálni, amelynek része volt a külföldi utazásokat élénkítő két program is. Hiába emelkedett azonban a biztosított szabadnapok száma 1993 és 1999 között 16,3 napról 17,8 napra, mivel ugyanebben az időszakban a felhasználási arány 56,1%-ról 50,5%-ra csökkent. Japán viszonylatában nagyon magasnak mondható munkanélküliségi ráta (4,7%, 2000-ben) miatt napjainkban a munkavállalók még jobban meggondolják szabadnapjaik felhasználását.

A szabadidő szűkössége mellett problémát okoz, hogy a külföldi utazás motivációit sok tényező befolyásolja negatív irányban. A 4. táblázat mutatja a külföldi utazást korlátozó tényezőket, amelyek között az első helyen a biztonsággal kapcsolatos aggályok állnak, hiszen Japánban kiugróan alacsony szintű a bűnözés. A második helyen a nyelvi nehézségeket találjuk, mivel az országban nagyon alacsony a nyugati nyelveket beszélők aránya; míg harmadik a külföldi étkezéssel kapcsolatos problémák, amely nemcsak az új ízek kipróbálásától való félelmet, de az eltérő étkezési szokásokból adódó problémákat is magában foglalja.

4. táblázat

A külföldi utazást korlátozó tényezők

Biztonsági okok 37,5% Gondoskodnia kell valakiről 13,2%
Nyelvi nehézségek 33,9% Fárasztónak tartja 10,5%
Problémák a külföldi étkezéssel 30,9% Túlzásnak tartja 9,0%
Egészségügyi aggályok 30,6% Hosszú idő eljutni a repülőtérre 7,8%
Repüléstől való félelem 30,0% Nem szereti a külföldi szokásokat 7,5%
Túl sokba kerül 28,2% Nincs kivel mennie 2,4%
Nem szereti a külföldi utazást 15,3% Nincs megfelelő ajánlat 1,5%
Nincs rá ideje 13,2% Szülő nem engedi 0,9%

Forrás: JTB

A külföldre utazó japánok demográfiai megoszlása

A külföldre utazók lakóhely szerinti megoszlása

A japán lakosság kiutazásai - a fejlett belföldi közlekedési hálózat ellenére - erősen kötődnek a nemzetközi repülőterek közelségéhez a rendelkezésre álló szabadidő szűkössége miatt. A három legtöbb külföldi utazást adó régióban találhatók Japán legnagyobb nemzetközi repülőterei: Kanto-ban a Narita repülőtér (9,1 millió kiutazó), Kinki-ben a Kansai repülőtér (4,6 millió kiutazó), Tokai-ban pedig a Nagoya repülőtér (1,7 millió kiutazó). A japán lakosság külföldi utazásainak háromnegyede az említett három régió - Kanto, Kinki és Tokai - lakóitól származik, amelyből Kanto régió a külföldi utazások 44%-át adta 2000-ben. A három legnagyobb repülőtér mellett a Fukuoka repülőtér (941 ezer utazás), a regionális repülőterek (1217 ezer utazás) és a hajókikötők (198 ezer utazás) adják a külföldi utazások fennmaradó 13,2%-át.

5. táblázat

A külföldi utazások száma és megoszlása régiónként, 2000

régió lakosság (ezer fő) Utazási intenzitás (%) Utazók száma (ezer fő)a Utazók száma (%)
1. Kanto 36 800 20,9% 7700 43,4%
2. Kinki 21 800 15,3% 3336 18,6%
3. Tokai 16 900 10,8% 1826 11,1%
4. Kyushu 14 700 8,0% 1350 7,6%
5. Koshin-etsu Hokuriku 7 600 11,0% 810 4,5%
6. Chugoku 4 800 8,4% 690 3,8%
7. Tohoku 9 800 5,8% 604 3,4%
8. Hokkaido 5 600 7,7% 402 2,3%
9. Shikoku 4 000 7,8% 320 1,8%

Forrás JTB

Kanto régióban található a főváros, Tokió, illetve Yokohama, a régióban él Japán lakosságának több, mint egynegyede (36,8 millió fő). Kanto régióban a legmagasabb a kiutazási intenzitás, a lakosság 20,9%-a vett részt külföldi utazáson 2000-ben. A második legtöbb külföldi utazást Kinki régióban regisztrálták, amely a legnagyobb városai Kyoto, Kobe és Oszaka.

A külföldre utazók nem és életkor szerinti megoszlása

A japán turisták egynegyede a 20 és 29 év közötti életkorú (4,2 millió fő), őket a 30 és 39 év közöttiek követik az utazások 20,2%-ával (3,6 millió fő). A nemek és az életkor szerinti megoszlásban együtt vizsgálva a japán utazókat megállapítható, hogy a 10 és 30 év közötti korosztályoknál a nők utaznak nagyobb arányban, míg a 30 feletti korcsoportoknál a férfiak. (2. ábra)

2. ábra

A japán kiutazók nem és életkor szerinti megoszlása, 2000

Forrás: JTB

A JTB felmérése szerint a külföldi utazások legnagyobb szegmense a fiatal, független nők, más néven "office ladies" csoportja. Az összes utazás 16%-át a 18 és 45 év közötti egyedülálló nők teszik meg, míg az ugyanehhez a korosztályhoz tartozó dolgozó (4,6%) és háztartásbeli feleségek (4,4%), valamint a független férfiak (7,2%) is lényegesen kevesebbet utaznak. A magas piaci részesedés egyik oka, hogy egyre több fiatal nő dolgozik - főként részmunkaidőben -, így nemcsak megfelelő nagyságú jövedelemmel, de elegendő szabadidővel is rendelkeznek. Másrészről a japán társadalomban a feleségeket számtalan kötelesség terheli férjükkel szemben, ezért a házasság előtti időszakban - többek között utazásaik során - szeretnék még élvezni a függetlenségüket.

A független nők dinamikusan növekvő szegmenst jelentenek a japán kiutazó piacon, hiszen 1994-ben még csak 14,8%-kal részesedtek az összes utazásból. A legkedveltebb úticéljaik: Európa (22,6%), Kelet-Ázsia (17,0%), Dél-Kelet-Ázsia (16,6%), USA (9,5%) és Hawaii (9,5%). A fiatal, független nők utazásai között az átlagosnál magasabb az egyéni utazások aránya, nagyobb arányban vásárolnak és pihennek az utazás alatt és főként barátokkal, ismerősökkel utaznak.

A második és harmadik legnagyobb utazó korcsoport a középkorú - 45-60 éves - férfiak (15,2%) és nők (13,4%), őket a fiatal házas férfiak (12,9%) és az idősek - 60 év felettiek csoportja - követik. (3. ábra)

3. ábra

A japán utazók megoszlása életciklusok szerint, 2000

Forrás: JTB

A független fiatal nők mellett a seniorok jelentik a másik dinamikusan növekvő piaci szegmenst. 2000-ben a legnagyobb növekedést a senior utazóknál regisztrálták a külföldi utazások terén (+15,6%). Az idősek utazásai mellett a 60 éven felüliek társadalmon belüli aránya is növekszik: 1980-ban a lakosság 9,1%-a, 2000-ben a lakosság 17,2%-a, míg 2020-ra a lakosság 26,5%-a lesz 60 éven felüli az országban.

A fiatal, független nőkhöz hasonlóan az idős japán utazók is speciális utazási szokásokkal rendelkeznek: magasabb az átlagos költés (az egész lakosság körében mért 326 ezer yen helyett 400 ezer yen), az átlagosnál magasabb az Európába és Kínába utazók aránya. Főként kulturális látnivalók iránt érdeklődnek, hosszabb ideig tartózkodnak egy helyen és a gyakori utazások helyett a kevesebb számú, de magasabb színvonalú utazásokra helyezik a hangsúlyt. A senior lakosság körében magasabb a külföldi utazásnál a biztonság (72,9%) és a nyelvi nehézségek (70,6%) miatt aggódók aránya.

A japánok külföldi utazásainak jellemzői

Úticél

A japán lakosság külföldi utazásainak elsődleges úticélja Kelet-Ázsia/Óceánia, azonban a legnagyobb küldőpiacokkal összehasonlítva lényegesen magasabb a saját régión kívüli utazások aránya. Míg a németek 90%-a, a briteknek 78,4%-a, az Egyesült Államok lakóinak pedig 61,4%-a utazik a saját földrészén belül külföldi utazásai során, addig a japán utazók több, mint fele (50,5%-a) régión kívüli úticélt választ. A japán lakosság 25,9%-a Európába, 22,9%-a pedig Amerikába utazik, míg a többi régió aránya mindössze 1,7%. (6. táblázat)

6. táblázat

A legnagyobb küldőpiacok úticéljai 1999-ben

úticél Németország Nagy-Britannia USA Japán
Európa 90,0% 78,4% 28,5% 25,9%
Amerika 4,5% 11,8% 61,4% 22,9%
Kelet-Ázsia / Óceánia 2,1% 5,6% 8,2% 49,5%
Egyéb 3,4% 4,2% 1,9% 1,7%

Forrás: WTO

2000-ben a japán utazók elsőszámú célországa az USA volt (5,1 millió utazás), azon belül az ország kontinensen fekvő részét az összes amerikai utazó 42,6%-a kereste fel, míg az USA-ba utazók több mint fele Hawaii (36,7%) és Guam (20,7%) szigetét választotta úticéljául. Az Egyesült Államokat hét saját régión belüli ország követi a célországok rangsorában, míg a kilencedik helyen található a legkedveltebb európai úticél, Olaszország (452 ezer utazás). (7. táblázat)

Olaszország mellett Nagy-Britannia (402 ezer utazás), Franciaország (389 ezer utazás) és Németország (336 ezer utazás) számít kedvelt európai úticélnak Japánban, míg az őket követő Spanyolország (162 ezer utazás) és Svájc (148 ezer utazás) már jóval kevesebb japán turistát fogad, mint az első négy helyezett.

7. táblázat

A japán utazók legkedveltebb célországai a világon és Európában (utazás, 2000)

1. USA 5,073,673 1. Olaszország 451,844
2. Dél-Korea 2,386,522 2. Nagy-Britannia 401,844
3. Kína 1,468,492 3. Franciaország 389,206
4. Thaiföld 885,938 4. Németország 335,625
5. Taiwan 844,977 5. Spanyolország 162,316
6. Hong-Kong 810,526 6. Svájc 147,735
7. Ausztrália 699,867 7. Hollandia 78,560
8. Szingapúr 585,159 8. Ausztria 72,694
9. Olaszország 451,844 9. Oroszország 45,370
10. Indonézia 444,113 10. Görögország 43,687

Forrás JTB

A European Travel Commission (ETC) megbízásából 2000 novemberében készített felmérésben fókuszcsoportos interjúkban vizsgálták az európai utazás iránt érdeklődő japán lakosok véleményét az európai utazásokkal kapcsolatban. A kutatás során rákérdeztek a főbb úticélok erősségeire és gyengeségeire, amelynek főbb megállapításait a 8. táblázat mutatja.

8. táblázat

Európa (az Európában már jártak körében)

Európa (az Európában még nem jártak körében)
Erősségek: Erősségek:
  • Gyönyörű épületek, kastélyok, templomok
  • Divatos, stílusos helyek
  • Kulturális változatosság
  • Történelmi városok hangulata
  • Történelmi városok hangulata
  • Építészet
  • Jó vásárlási lehetőségek
  • Finom ételek, italok
  • Zene
  • Galériák, kiállítások
Gyengeségek: Gyengeségek:
  • Hosszú repülőút
  • Sok zsebtolvaj (főként Olaszországban)
  • Hosszú tervezést / előkészítést igényel
  • Hosszú repülőút
  • Legalább 9-10 napig kell maradni
  • Drága
Észak-Amerika Kelet-Ázsia
Erősségek: Erősségek:
  • Érintetlen természet
  • Közel van Japánhoz, könnyű megközelíteni
  • Változatos természeti látnivalók
  • Régi "romok"
  • Aktív sportolási lehetőségek (pl.: síelés)
  • Finom és változatos ételek
  • Angol nyelvtanulási lehetőségek
  • Kulturális sokszínűség
  • Témaparkok
  • Divatos úticél napjainkban
Gyengeségek: Gyengeségek:
  • Veszélyes (főként Los Angeles és New York)
  • "Koszos és büdös"
  • Túl nagy területek
  • Túl zsúfolt
  • Nem biztonságos gyermekekkel
  • Veszélyes

Forrás: ETC

Az eredményekből kiderül, hogy az európai úticélok legnagyobb erőssége a többi régióval összehasonlítva a kulturális és történelmi látnivalók, programok sokszínűségében, valamint a tisztaságban és biztonságban van. Észak-Amerikába elsősorban a természeti látnivalók és a nyelvtanulási lehetőségek miatt látogatnak, Kelet-Ázsia esetében pedig a kulturális hasonlóságok és a történelmi látnivalók jelentik a fő vonzerőt. Utóbbi két úticél esetében erős visszatartó tényezőt jelent a bűncselekményektől való félelem.

Európa, mint úticél gyengeségét egyértelműen az jelenti, hogy a nagy távolság és a látnivalók gazdagsága miatt nemcsak hosszú előkészítést és utazást jelent egy európai üdülés, de hosszú tartózkodási időt is igényel. Egy európai utazásra legalább 10 napot kell fordítani, és a szabadidővel korlátozottan rendelkező japán lakosok - főként a középkorúak - mindezt nehezen tartják megvalósíthatónak.

A japán turisták által kedvelt európai úticélok azok az országok, amelyekről sok információ áll rendelkezésre - lehetőleg japán nyelven -, látnivalókban gazdag, vendégszerető emberek lakják és meleg klímával rendelkezik. A kevésbé népszerű célországok esetében az érdeklődés elmaradását az információk és látnivalók hiányával, a gyenge gazdasági teljesítménnyel és szegénységgel, a politikai instabilitással és a hideg időjárással indokolták.

Az utazás hossza

A világ utazási trendjéhez hasonlóan a japán kiutazó piacon is megfigyelhető az utazások hosszának folyamatos rövidülése: 1994-ben még mindössze 10% volt a 2-4 napos külföldi utak aránya, 1999-ben viszont már 22,3%. A japán utazások 40%-a azonban az utazások rövidebbé válása ellenére is egy hétnél hosszabb volt 2000-ben.

Az egy hétnél hosszabb utazások aránya a legtávolabbi úticéloknál a legmagasabb, Európa (84,3%), Közép- és Dél-Amerika (88,7%), valamint Közel-Kelet és Afrika (94,3%) esetében is meghaladja a 80%-ot. (4. ábra)

4. ábra

A japán turisták utazásainak hossza úti célok szerinti bontásban, 2000

Forrás: JTB

Az utazás időpontja

A japán turisták külföldi utazásainak havi eloszlása viszonylag alacsony szezonalitást mutat: a legtöbben augusztusban (1,76 millió fő), míg a legkevesebben januárban (1,25 millió fő) utaznak külföldre. A külföldi utazások száma márciusban és a július-november időszakban mutat az átlagosnál magasabb értéket.

5. ábra

A külföldi utazások havi eloszlása Japánban, 2000

Forrás: JTB

Az utazás célja

A japán lakosság külföldi utazásainak majdnem kétharmada (63,6%) üdülési célú volt 2000-ben, emellett az üzleti utazás (13,1%) és barát és/vagy rokon látogatása (6,1%) rendelkezik magasabb részesedéssel. Az utazások gyakori célja volt még a vállalati képzésen való részvétel (3,7%), valamint a nászút és a tanulmányi kirándulás (2,2 - 2,2%).

6. ábra

A külföldi utazások célja Japánban, 2000

Forrás: JTB

Az utazás szervezettsége

A japán turisták kevés utazási tapasztalattal rendelkeznek, ezért többségük (58,6%) szervezett keretek között utazik külföldre, alacsony az egyéni utazások aránya (34%). Az üdüléseken belül az átlagosnál is alacsonyabb az egyénileg szervezett utazások aránya (20,5%), a japán utazók főként a barátok / rokonok látogatása (85,3%) és az üzleti utazások (80,2%) során utaznak saját szervezésben. A csomagtúráknak két alapvető típusát különböztetik meg Japánban. Az utazás minden részletére kiterjedő teljes csomagtúrát, és a csak repülőjegyet és szálláshelyet tartalmazó "free-time" csomagtúrát. Ez utóbbi típus az összes utazás 25,2%-át teszi ki, azonban a népszerűsége a tapasztalat utazók számának növekedésével fokozatosan nőtt az elmúlt évek során.

A "free-time" csomagtúrák főként a közelebbi üdülési desztinációknál, például Guam és Saipan (77%), a csendes-óceáni szigetek (76%) és Hawaii (74%) esetében népszerűek. A teljes csomagtúrák a távolabbi, és kevésbé ismert úticéloknál - úgymint Kína (86%), Afrika (84%) és Európa (81%) - rendelkeznek az átlagosnál magasabb részesedéssel. A "free-time" csomagtúrákat az összlakosságnál magasabb arányban veszik igénybe a 45 évnél fiatalabb és a korábban már több utazáson részt vett, tapasztaltabb japán turisták.

A Japanese Travel Bureau felmérést készít, hogy az utazás kiválasztásánál milyen szempontok alapján választanak az ajánlatok közül a japánok. Az eredményekből kiderül, hogy a csomagtúra minőségét és a tartalmát (44%) többen tartják fontosabb szempontnak a döntés során, mint az árát (19%). Az utazás alatt szervezett és csoportos programokon az utazók 41%-a, míg egyénileg szervezett programokon az utazók 32%-a vesz részt szívesebben. Az úticélok kiválasztásánál 34% "bejáratott", már sokak által meglátogatott helyeket, 30% pedig új, még "felfedezetlen" desztinációkat választ inkább. Az utazás során a többség (69%) csak egy-két országot látogatna meg, mindössze 15% utazna el annyi országba, amennyi lehetséges egy utazás során.

Az utazás alatti tevékenységek

A japán turisták külföldi utazásai alatt 2000-ben a leggyakoribb tevékenység a vásárlás (58,5%) volt, amely a japán kultúrában jelen lévő ajándékozási szokások és a kedvező külföldi árak miatt ilyen népszerű. 1994-ben a harmadik leggyakoribb elfoglaltság volt, akkor a japánok közel egyharmada (29,5%) vásárolt külföldi utazása alatt. A vásárlás népszerűsége a kelet-ázsiai (69%) és az amerikai (64,5%) utazások alatt a legmagasabb.

A vásárlás után a természeti látnivalók (58,1%) és a kulturális attrakciók (44,2%) felkeresése a leggyakoribb utazás alatti tevékenység, amelyeket a gasztronómiai programok (36,2%) és a múzeumok, galériák látogatása (29,5%) követ. A japán turisták alig több mint negyede (26,5%) fordít időt pihenésre és relaxálásra utazása során.

Egyre többen választanak aktív sportolási lehetőségeket, például golfozást (5,1%), búvárkodást (4,6%) vagy hegymászást (3,3%) utazásaik alatt. Emellett olyan nem túl gyakori programok is megtalálhatók a legnépszerűbb utazás alatti elfoglaltságok között, mint az éjszakai túrákon való részvétel (7,2%), az autóvezetés (4,9%) vagy a szerencsejátékok űzése (4,4%).

Európában a kulturális attrakciók (80,5%), a múzeumok, galériák (72,8%) és a természeti látnivalók (72,4%) felkeresése számít a leggyakoribb elfoglaltságnak, emellett az átlagosnál magasabb a színház vagy koncert látogatásának (15,6%) és a hegymászásnak (6,6%) az aránya. Viszont az átlagosnál kevesebben fordítanak időt pihenésre (10%) az európai utazások során.

Információforrások az utazási döntés meghozatalához és az utazás előkészítéséhez

Az ETC fókuszcsoportos felmérése szerint a japánok európai utazásainak legfontosabb befolyásoló tényezői a TV programok és a barátok, ismerősök beszámolói voltak, a megkérdezettek szerint az utazással kapcsolatos TV műsorok és dokumentumfilmek, valamint a korábban Európában már járt ismerősök élménybeszámolói jelentősen hozzájárultak az utazási döntés meghozatalához. Sokan említették még az újsághirdetéseket és az utazási irodák katalógusait, amelyeknél a konkrét utazási ajánlatok, csomagtúrák járultak hozzá Európa, mint úticél kiválasztásához.

Az európai utazáshoz sokaknak az utazási magazinok (pl.: AB Road, Figaro, JJ), filmek (pl.: a Római vakáció), speciális érdeklődési területek (pl.: a labdarúgás és a francia konyha) és különösen a fiataloknál az interneten való böngészés hozta meg a kedvet.

Az úticél kiválasztása után a japán turisták leggyakrabban útikönyvekből (57%), utazási irodák katalógusaiból (54%) és barátoktól, ismerősöktől (50%) gyűjtöttek információt a desztinációról. A megkérdezettek 14-14%-a említette a Nemzeti Turisztikai Hivatalokat és az internetet, ez utóbbi esetében általános utazási információk, térképek és időjárási információk keresését említették a felmérésben résztvevők.

A terrortámadás hatása a Japán kiutazó piacra6

A New York-ot és Washingtont ért terrortámadás, illetve az azt követő afganisztáni háború hatása példa nélküli zuhanást idézett elő a Japán utazási piacon. A 2001. szeptember 11-ei események után a japánok 80%-a lemondta útját az Egyesült Államokba, a Hawaii utak 50%-kal, míg az Európaiak 30%-kal estek vissza. Az Európába irányuló szakmai utak, iskolai kirándulások, valamint az egyéb speciális utak nagy részét elhalasztották vagy lemondták. A legtöbb szervezett utazás létrejött, de csaknem 50%-kal kevesebb résztvevővel.

Az utazási irodák vesztesége igen súlyos, szeptember 11-30 között a 42.000 lemondott utazás közül 32.000 az USA-ba irányult volna. A lemondások összesen 4 milliárd yen turisztikai bevétel kiesést jelentettek. Az esemény hatása a légitársaságokat érintette a legkritikusabban, mivel sok ember bizalmát elveszítették a repülős utak. A Narita Repülőtér 36%-os forgalomcsökkenést regisztrált 2001 szeptemberében. A Japán Nemzeti Légitársaság 10 milliárd yen bevételkiesést és a tavalyi év hasonló időszakához képest 13%-os forgalomcsökkenést könyvelt el.

A legfrissebb felmérések alapján a japánok 70%-a nem utazna az Egyesült Államokba, míg 35%-uk elkerülné Európát is. 47% nem változtatna utazási szándékán, míg 35%-uk egy biztonságosabb célországot választana az eredetileg tervezett helyett. A Japán Közlekedésügyi Minisztérium 21 országot jelölt meg (köztük Törökországot is) ahová nem lehetett szervezett utazást lebonyolítani, emellett a Külügyminisztérium kifejezetten azt javasolta az embereknek, hogy egyáltalán ne utazzanak a tengerentúlra.

Több szervezet is erőteljes kampányba kezdett, hogy a japánokat újra utazásra ösztönözze. New York, Hawaii és Guam turisztikai hivatala közösen alakította ki marketing stratégiáját, hogy a hirtelen leállás után újra megnyerjék a rémült japán turistákat. Az üzleti turizmusban érezhető hosszabb kivárás következtében az ezt célzó kampányt 2001 végéig felfüggesztették. A Hawaii-szigetek 5 millió dollárral megemelte 10 millió USD-os marketing költségvetését, hogy képes legyen megtartani a japán turistákat.

A Tourism Intelligence International szakértői szerint a japán kiutazó piacnak az Egyesült Államokéhoz hasonlóan legalább másfél évre van szüksége ahhoz, hogy a kiutazások volumene ismét visszaálljon a terrortámadás előtti szintre.

A japán turisták magyarországi utazásai

Hazánk egyik legdinamikusabban növekvő küldőpiaca Japán volt az elmúlt években. A Magyarországra érkező japán látogatók száma 1994 és 2001 között 42,5 ezerről 97,5 ezerre nőtt, ami 128,9%-os, évi átlagosan 12,6%-os növekedésnek felel meg. A japán látogatók száma a legnagyobb mértékben 1999-ben (+59,8%), a pénzügyi válság után, és 1995-ben (+47%) növekedett. A japán látogatók száma 1997-ben (-5,5%) és 1998-ban (-24,2%) a pénzügyi válság hatására, illetve 2001-ben (-2,1%) a terrortámadásokat követően csökkent.

7. ábra

A Magyarországra látogató turisták száma, 1994-2001

Forrás: KSH

A kereskedelmi szálláshelyek japán vendégforgalma - a látogatók számával ellentétben - 1994 és 2000 között folyamatosan emelkedett. A vendégek száma 35 ezer főről 94,3 ezer főre (évi átlagos növekedési ütem 18%), a vendégéjszakák száma pedig 78,7 ezerről 195,5 ezerre (évi átlagos növekedési ütem 16,4%) nőtt 1994-től 2000-ig.

Az átlagos tartózkodási idő 2,05 éjszaka volt 2001-ben, ami az összes külföldi vendég esetében mért 3,1 éjszakánál lényegesen alacsonyabb. A japán vendégek alacsony tartózkodási ideje európai utazási szokásaikból adódik, hiszen egy utazás során több országot és várost is felkeresnek, gyakran váltanak tartózkodási helyet. Emellett szerepet játszik az alacsony tartózkodási időben, hogy a Magyarországra látogató japán turisták többsége Bécs-Budapest-Prága körutazás keretében keresi fel hazánkat, így mindössze néhány napot maradnak országunkban.

8. ábra

A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek japán vendégforgalma, 1994-2001

Forrás: KSH

Magyarország imázsa a japán utazási piacon

Az ETC fókuszcsoportos interjúiban megkérdezett potenciális japán turisták a nagy távolság ellenére jól tájékozottak hazánkkal kapcsolatban. Minden megkérdezett hallott Magyarországról, és Európán belüli fekvését is meg tudták határozni. Az interjúalanyok egynegyede szeretné a jövőben felkeresni Magyarországot, ami Csehországgal megegyező arány, de hazánk megelőzi többek között Írországot és Lengyelországot.

Magyarország erősségeként az építészetet, a történelmi városokat, a meleg éghajlatot, Budapestet, a kedvező ár-érték arányt és a Habsburg örökséget említették az interjúalanyok. Emellett hazánk egyértelmű előnyének számít, közép-kelet-európai versenytársaival szemben, politikai és gazdasági stabilitása, amely a japán kiutazó piacon az egyik legfontosabb szempont. A megkérdezett japán turisták többsége nemcsak az egykori jugoszláv tagköztársaságokat, Horvátországot és Szlovéniát minősítették veszélyes úticélnak a korábbi délszláv-háború miatt, de a Balti-államok és Csehország is sokaknak bizonytalan turisztikai desztináció az Oroszországtól, illetve Szlovákiától való elszakadás során felmerült konfliktusok és a Jugoszláviával való asszociáció miatt.

Hazánk gyengeségeként azt emelték ki, hogy nincs a többi közép-kelet-európai országtól megkülönböztető imázsa, míg sokan úgy fogalmaztak, hogy hazánk "hasonló Csehországhoz".

2001. szeptember 11-e hatása a magyarországi japán vendégforgalomra

A terrortámadás után az amerikai és az európai piachoz hasonlóan Magyarországon is visszaesett a japán turistaérkezések száma, ennek következtében 2001-ben mind a látogatók (-2,1%), mind a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek (-12,2%) és vendégéjszakáinak (-13,5%) száma csökkent. A japán vendégforgalom és a látogatók számának csökkenése egyértelműen a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás hatásának tudható be, ugyanis 2001 első nyolc hónapjában a látogatók száma még jelentős emelkedést (+15,5%), míg a vendégforgalom kis mértékű visszaesést (-2,4, illetve -1,8%) mutatott. A következő ábra jól mutatja a japán látogatók számának drasztikus csökkenését 2001 szeptemberétől:

9. ábra

A japán látogatók száma és változása az előző év azonos időszakához képest 2001-ben

Forrás: KSH

A japán kiutazó piac jövőbeni alakulása a világban

A Tourism Intelligence International szakértőinek becslése szerint 2007-ig a japán kiutazó piac további folyamatos bővülésére lehet számítani, 2007-re a külföldi utazások száma eléri a 20,6 milliót. Az éves átlagos növekedési ütem valamelyest csökkeni fog a kilencvenes években mért 4,9%-hoz képest, mindössze évi átlagosan 2%-ra becsülik a szakértők.

Az előrejelzés még az USA-t ért terrortámadás előtt készült, amely rövid távon csökkentette a külföldi utazások számát Japánban, főként Amerika és Európa vonatkozásában. A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a japán kiutazó piac egy-két éven belül visszatér az eredeti szintjére.

Az úticélok között Kelet-Ázsia részesedésének további növekedését vetítik előre a Tourism Intelligence International szakértői, amelyet a javuló politikai kapcsolatok és a térségben zajló turisztikai beruházások generálnak. A régión belüli japán utak növekedéséhez a szeptember 11-i terrortámadás is hozzájárult, hiszen a távolabbi úticélok helyett sokan közelebbi és biztonságosabb desztinációkat választanak.

Európa azonban továbbra is népszerű úticél marad a japán turisták körében, részesedése 22,3% lesz 2007-re, ami 4,7 millió utazásnak felel meg. Az ETC felmérésébe bevont európai utaztatók szerint Európa hosszú távú népszerűsége kulturális és természeti látnivalóinak változatosságában és gazdagságában, kitűnő konyhájában és az eddig kihasználatlan turisztikai potenciáljában (például vidéki üdülésekben) rejlik.

A külföldi utazásokra a legnagyobb hatással a közeljövőben a japán turisták tapasztalatának további növekedése lesz: növekszik az egyéni utazások és a free-time csomagtúrák népszerűsége, csökken a sok látnivalón és városon "végigrohanó" körutazások iránti kereslet. Az utazók érdeklődési körének további specifikációja várható, ami az utazási piac termékeinek további diverzifikációját vonja maga után.

Európa számára a legnagyobb potenciállal rendelkező marketing szegmensek a fiatal független nők - főként a 25-30 évesek -, a háztartásbeli feleségek és a seniorok. Az előbbi szegmenseknél kisebb, de az utazási piac résztvevői szerint így is jelentős piaci potenciállal rendelkező csoportnak számítanak a nászutasok és a családosan utazók.

Magyarország jövőbeni lehetőségei a japán kiutazó piacon

Az ETC fókuszcsoportos interjúi során a megkérdezettek 8%-a mondta azt, hogy a következő három évben szeretne ellátogatni Magyarországra. Az Európában korábban már járt utazók 14%-a, míg a földrészen még nem jártak mindössze 2% szeretné a közeljövőben utazása során felkeresni hazánkat. A következő ábra a megkérdezettek célországait mutatja aszerint megosztva, hogy járt-e már Európában a megkérdezett.

10. ábra

A japán turisták jövőbeni európai célországai

Forrás: ETC

Magyarország - Belgiumhoz, Csehországhoz, Írországhoz és Portugáliához hasonlóan - az Európában korábban már jártak körében számít népszerű úticélnak, az első európai utazásukat tervezők a legkedveltebb célországok valamelyikét - Olaszországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát - szeretnék először felkeresni.

Az utazási szakma véleménye szerint Magyarország népszerűségének növekedése várható a következő években, amely főként az Európába sokadszor járók körében népszerű úticél. A válaszadók Magyarország politikai stabilitásával, a gazdaság és a turisztikai infrastruktúra fejlődésével, valamint az utóbbi években az országról beszerezhető információ bővülésével indokolták hazánk kedvező megítélését. A megkérdezettek szerint növekszik az érdeklődés a történelmi városok és az építészet iránt, illetve Budapest - Béccsel és Prágával egyetemben - kedvező imázzsal rendelkezik a japán utazók körében, ami hozzájárul a japán lakosság magyarországi utazásainak további növekedéséhez.

Összefoglalás

Japán napjainkban Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő és még jelentős kiaknázatlan piaci potenciállal rendelkező beutazó piaca. Japán, a turisták a kiemelkedő minőségű szolgáltatások iránti igénye és magas átlagos költése miatt meghatározó turisztikai küldőpiacnak számít a világon, és hazánknak is egyre meghatározóbb küldőpiacává válhat a következő években.

Ennek eléréséhez országos szinten az elsődleges feladat Magyarország politikai stabilitásának és gazdasági fejlődésének kommunikálása, kulturális és történelmi adottságainak, látnivalóinak bemutatása, ismertetése és hazánk, mint látnivalókban gazdag, egyedi közép-kelet-európai úticél imázsának kialakítása és javítása. A japán kiutazó piacot megcélzó hazai turisztikai vállalkozóknak elsősorban a japán turisták magas minőségi elvárásainak és a kulturális különbözőségekből fakadó speciális igényeknek kell megfelelni a sikeres szerepléshez.

A japán kiutazó piacon elért eredmények nemcsak a világ negyedik legnagyobb turisztikai költéssel rendelkező kiutazó piacán erősíti hazánk pozícióit, de megalapozhatják a sikeres piaci szereplést Magyarország, mint úticél számára a kelet-ázsiai régió dinamikusan növekvő kiutazó piacain, úgymint Kínában, Dél-Koreában, Thaiföldön és Szingapúrban is.

Forrásjegyzék

CIA Factbook 2001

ETC Study on Japanese Outbond Travel, 2000

Japanese Travel Bureau Report 2000

KSH, WTO statisztikák, 2000-2001

Magyarország Külgazdasága 2000

Tourism Intelligence International - How the Japanese Will Travel 2007

  1. Kutató, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság
  2. JTB - Japanese Travel Bureau, Japán legnagyobb utazásszervezője, amely évente készít statisztikákat a japán lakosság utazási szokásairól.
  3. Ten Million Programme
  4. Two-Way Tourism 21
  5. TII - Tourism Intelligence International
  6. Forrás: Report by ETC Operations Group Japan, 1998