Turisztikai trendek a világban és Európában

Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna1 - Mester Tünde2

1. A turizmus szerepe a világban

A turizmus szerepe az utóbbi fél évszázadban jelentősen felértékelődött. A turizmus folyamatosan növekedést mutatott, leszámítva néhány, gazdasági és politikai válságnak tulajdonítható rövidebb időszakot. A nemzetközi utazás Európában a II. világháború után általánossá vált, a kontinens nemcsak a legfontosabb küldő, hanem a legfontosabb fogadó terület is. 2000-ben 403 millió látogató érkezett Európába, ami a közel 700 milliós nemzetközi érkezések 57,8%-át teszi ki.

A határok átjárhatósága, a távközlés és az informatika fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy világszerte újabb és újabb országok, területek váltak elérhető turisztikai desztinációvá. Napjaink turizmusát az erőteljes növekedés mellett az érintett területek körének bővülése is jellemzi, amelynek haszonélvezői között szerepel Közép- és Kelet-Európa, így hazánk is.

Magyarország 1950-ben nem szerepelt a 15 legnépszerűbb desztináció között, 1970-ben azonban a 11. helyet érte el. A vasfüggöny leomlása után hazánk az 5. legnépszerűbb turisztikai desztináció volt, ám a Balkán-félsziget sorozatos konfliktusai érezhetően kedvezőtlenül hatottak az ország beutazó turizmusára: 1999-ben a 14., 2000-ben a 13. helyen szerepelt. Összességében azonban megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben a világ legnépszerűbb 15 desztinációja között tartják számon hazánkat. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a harmadik évezred küszöbén a turisztikai termékek piacán a verseny valóban globálissá vált, hiszen a távoli területek megismerése egyre egyszerűbb az utazók számára: az újabb és újabb úticélok új versenytársak megjelenését is jelentik minden desztináció, így Magyarország számára is.

1.1. A 2000. év turizmusa

A 2000. év folyamán a világgazdaság erőteljes fejlődésének és a millennium megünneplésére szolgáló rendkívüli eseményeknek köszönhetően a WTO előzetes becslései szerint 7,4%-kal nőtt a világ turizmusa, annak ellenére, hogy több tényező is kedvezőtlenül hatott az utazásokra (például a gazdasági megingás jelei az USA-ban és Nagy-Britanniában, az olajárrobbanás, stb.). Ez a növekedési arány a legmagasabbak közé tartozik az utóbbi évtizedben, majdnem kétszerese az egy évvel korábbinak.

1. táblázat

A TOP 15 TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ 2000-BEN
Nemzetközi turistaérkezések
Ország (millió) 2000/1999
1999 2000 (%-os változás)
1. Franciaország 73,0 74,5 +2,0
2. USA 48,5 52,7 +8,7
3. Spanyolország 46,8 48,5 +3,7
4. Olaszország 36,5 41,2 +12,8
5. Kína 27,0 31,2 +15,5
6. Nagy-Britannia 25,4 24,9 -1,9
7. Orosz Föderáció 18,5 20,3 +9,6
8. Kanada 19,5 20,4 +4,9
9. Mexikó 19,0 20,0 +5,0
10. Németország 17,1 18,9 +10,5
11. Lengyelország 18,0 18,2 +1,3
12. Ausztria 17,5 17,8 +2,0
13. Magyarország 14,4 15,6 +8,1
14. Hong Kong 11,3 13,1 +15,3
15. Görögország 12,2 12,5 +2,8
Forrás: WTO (előzetes adatok)

2000-ben közel 50 millióval több nemzetközi utazást regisztráltak, mint az előző évben. A növekedés legfőbb okai között az EXPO-t (Hannover), a Futball Európa-bajnokságot (Belgium-Hollandia), a Nyári Olimpiai Játékokat (Sydney) és a római Szent Évet említhetjük. A nemzetközi turizmusból származó bevételek 4,5%-kal, 476 millió dollárra emelkedtek a tavalyi év során.

Európában 6,2%-kal több nemzetközi érkezést regisztráltak az elmúlt évben. A koszovói háború befejeződésének köszönhetően Horvátország, Szlovénia és Magyarország komoly forgalombővülést könyvelhetett el, miközben Ciprus és Törökország is rendkívül sikeres évet zárt. Az erős dollárnak és az euró gyengeségének köszönhetően a korábbi évekhez képest jóval több amerikai turista utazott tavaly Európába, ami főleg Németországban és Svájcban volt érezhető. Európában a már említett desztinációk mellett rendkívül jó eredményeket ért el Izland, Finnország és Észtország turizmusa. Nagy-Britannia némi visszaesést könyvelhetett el, ami az erős font árfolyammal magyarázható. Spanyolországban ezzel szemben az adatgyűjtés módszere változott meg, így viszonylag alacsony növekedési ütem adódott. A korábbi évek módszereit követve a 48 milliós érkezési szám 53 millió lett volna.

Az európaiak utazásainak száma közel 7%-kal növekedett 2000 folyamán, ezzel nemzetközi utazásaik száma megközelítette a 400 milliót. A Közép-Európába utazó európaiak száma tavaly 7%-kal emelkedett 1999-hez képest. Magyarország a turistaérkezések számát tekintve a világrangsorban a 13. helyen szerepel, azonban az európai rangsorban előkelőbb (kilencedik) helyet foglal el, megelőzve ezzel legfőbb versenytársainak többségét.

Az Európai Unió tagországai speciális helyzetben vannak a nemzetközi érkezések tekintetében. Miután az Unió területén belül az egyes tagországok lakosai szabadon utazhatnak, az EU-n belüli utazások igen népszerűvé váltak. Az EU-tagországokban regisztrált turistaérkezések 74%-át uniós tagországok generálják, ezen belül is a fő küldőország Németország (27%-os részesedéssel), Nagy-Britannia (17%-os részesedéssel), Hollandia és Franciaország (5-5%-os részesedéssel) volt. A többi tagország részesedése összesen 20% az Eurostat 1999-re vonatkozó adatai alapján. (Ugyanezt a jelenséget jellemzi a 15 Európai Uniós tagországra számított idegenforgalmi mérleg is: az egyenleg 1998 és 2000 első negyedéve folyamán nulla körül mozgott.)

Az Európai Unió mellett hasonló folyamat jellemzi az egész kontinenst. Az IPK felmérése szerint 2000-ben a vizsgált országok3 utazásainak 89%-a Európába irányult, a fenti országok lakói által megvalósított üdülések 88%-át pedig valamely európai desztinációban töltötték. Az összes út tekintetében a vezető európai régió a mediterrán térség volt, ezt követte Nyugat-Európa. Kelet-Európa részesedése az összes útból 14%, míg az üdülésekből csupán 9% volt, az összes utat tekintve ezzel a harmadik helyezést érte el. Ezek az adatok arra utalnak, hogy Kelet-Európába elsősorban nem kikapcsolódási céllal, hanem gazdasági okokból utaztak, mivel a térség árai lényegesen alacsonyabbak, mint az Európa többi részén találhatóké.

Magyarország részesedése a nemzetközi turistaérkezéseket tekintve a régióban 15% volt (ami a harmadik legnépszerűbb desztinációt jelenti). Ha az üdüléseket tekintjük, hazánk 18%-os részesedéssel bír, azaz a legnépszerűbb desztináció az európai utazók körében a régión belül. A kelet-európai régión belüli forgalom részesedése ugyancsak jelentős: a kelet-Európából utazók 41%-a régión belüli desztinációt keres fel; az üdülések esetében ez az arány alacsonyabb: 33%.

1.2. A turizmus gazdasági hatásai

A turizmus általános gazdasági hatásait tekintve megállapíthatjuk, hogy az európai kontinensen az idegenforgalom a legnagyobb iparággá és foglalkoztatóvá vált. A World Travel & Tourism Council (WTTC) becslései szerint 2001-ben a munkavállalók 3%-a (több, mint 78 millió fő) dolgozik a turizmusban világszerte; az összes munkavállaló 8,2%-a (több, mint 207 millió fő) köszönheti állását közvetve az ágazatnak. Az elkövetkező 10 évben a WTTC előrejelzése szerint ezek az arányok 3,4%-ra (közel 100 millió fő), illetve 9%-ra (több, mint 260 millió fő) fognak bővülni.

Az ágazat 2001-ben a világ GDP-jének 4,2%-át termeli (1381,5 milliárd USD-t), 2011-re változatlan részesedést, azaz 2654,4 milliárd USD-s hozzájárulást várnak a szakértők.

Figyelemre méltó, hogy a WTTC szakértőinek becslése szerint Közép- és Kelet-Európában az ágazat részesedése a foglalkoztatásban meghaladja a világátlagot (2001-ben 3,2%, 2011-ben 3,6%), ám a GDP-hez való hozzájárulás elmarad attól: 2,9% 2001-ben, amelynek növekedését 3,1%-ra várják a szakértők.

A Magyarország helyzetét jellemző mutatók értéke messze meghaladja a többi régióbeli országét, sőt az Európai Unió átlagát is. A WTTC szakértőinek becslése szerint 2001-ben a munkavállalók 5,7%-a, azaz 217 ezer fő dolgozik az ágazatban, mely 5,6%-ra bővülhet a következő 10 év során (közel 218 ezer fő). Közvetve a foglalkoztatottak 12,3%-ának állása (471 ezer fő) köszönhető a turizmusnak, amely 2011-ben elérheti a 12,4%-os részesedést, azaz a közel félmillió munkahelyet.

Hazánk GDP-jének 6,4%-a (3.133,3 millió USD) származik közvetlenül a turizmusból. Figyelmeztető jelzés azonban, hogy eltérően a világon, illetve az EU-ban és a közép-kelet-európai régióban tapasztalható trendtől, hazánk esetében közel azonos szintű részesedésre számít a WTTC: 2011-ben a GDP 6,3%-a származik majd a turizmusból, ami 6.260,3 millió USD-t jelent.

2. Turisztikai trendek

2.1. A turisztikai kereslet és kínálat alakulása

A World Tourism Organisation (WTO) előrejelzése szerint az elkövetkezendő 10 évben a nemzetközi turisztikai érkezések száma elérheti az 1 milliárdot, ami újabb tíz év alatt csaknem megduplázódhat: 1.600 millióra növekedhet. Ennek köszönhetően a nemzetközi turisztikai bevételek 2010-ben meghaladhatják a 620 milliárd dollárt, 2020-ban pedig az 1.500 milliárd dollárt is. Magyarország helyzete nem egyedülálló tehát a világban: a turizmus számtalan területen az egyik legjelentősebb export bevételi forrássá válik, szemben a külkereskedelmi bevételekkel.

A turisztikai keresletre és utazási szokásokra számtalan külső tényező hat. Az elmúlt évtizedekben a személygépkocsi használatának általánossá válásával nagymértékben növekedett a belső mobilitás az egyes országokban. Az autó a nemzetközi turizmusban is előkelő helyet foglal el, az utak több, mint 40%-át személygépkocsival, illetve autóbusszal teszik meg. Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy a repülőgép lassan bár, de folyamatosan egyre nagyobb szerephez jut.

A posztindusztriális társadalom kialakulása a régi és a korábban dinamikusan fejlődő iparágak visszaeséséhez vezet, ami nagyobb bizonytalanságot jelent a lakosság egy része számára: például nagyobb mértékű, tartós munkanélküliséget, amely befolyásolja a kiadási és a megtakarítási szokásokat, illetve csökkenti a fogyasztói bizalmat. Az áruk és szolgáltatások széles skálája versenyez a turizmussal a diszkrecionális jövedelmekért. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésével több vagyonosabb ember lesz kevesebb szabadidővel, illetve több szegényebb, közülük sokan több "kényszerszabadidővel". A korábbi optimista jövőképet tehát, mely szerint mind a szabadidő, mind a diszkrecionális jövedelmek növekedni fognak a fejlett országokban, árnyalni kell. A fejlődő országokban pedig, a meglehetősen szűk, kedvező helyzetben levő társadalmi rétegek kivételével, a lakosság nagy része még nem rendelkezik diszkrecionális jövedelemmel.

Mindemellett azonban az évszázad végére kialakult az a viszonylag népes tapasztalt utazó réteg, amely egyre nagyobb mértékben képes megszervezni saját utazásait, és a korábbinál lényegesen gyakrabban kel útra, ha az utazás kiválasztása és megvásárlása egyszerűbbé válik számára. A XX. század végén a kikapcsolódsást, pihenést szolgáló üdülések voltak a legnépszerűbbek (62%), a szakmai és üzleti célú utak 18%-kal részesedtek, míg a barátok és rokonok látogatása, a vallási és egyéb célú üdülések részesedése 20% volt. Egyre elterjedtebb a második és harmadik szabadság, amely során (a hagyományos "sun and sea" üdülések mellett) téli sportokat űznek, illetve kulturális célzatú és hobbiutazásokra indulnak az utazni vágyók.

Általánosságban a fejlett országok lakosságának többsége érdeklődik a nemzetközi utazások iránt, és meg is engedheti magának, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi turizmusba. Ugyanakkor a természeti környezetre nehezedő nyomás, valamint a zsúfoltságból és a környezetszennyezésből adódó költségek növekedése kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az utazási kedvre.

2.2. A turizmust jellemző specifikus tendenciák alakulása

A European Travel Commision (ETC) és az European Travel and Tourism Action Group (ETAG) szakértői szerint az elkövetkező öt évben az alábbi specifikus tendenciák lesznek befolyással az utazásokra Európában.

Kiadások

Az utazási kiadások - és különösen a közlekedési kiadások - a gyakoribb, jóllehet rövidebb utak következtében gyorsabban növekszenek, mint az egyéb költségvetési tételek. Az egy napra jutó kiadások általában a minőség iránti igény növekedése következtében szinten maradnak, az egy útra eső kiadás azonban a rövidebb utazási időtartam miatt csökkenni fog. A versengő szolgáltatások, köztük az üdülési ajánlatok bővülő választéka (témaparkok, változatos szórakozási lehetőségek, egészségklubok, sportlétesítmények, kulturális események stb.) a lakossági fogyasztás területén hatással lesz az utazási kiadások alakulására, különösen recesszió idején. A legtöbb előrejelzés csökkenő növekedési ütemet, és Európa világpiaci részesedésének visszaesését prognosztizálja. Külső tényezők, különösen a bizonytalan gazdasági kilátások 3%-os vagy azt sem elérő évi növekedésre engednek következtetni, egyenetlen, a desztináció, a szegmens és a szolgáltatás típusa szerint nagymértékben változó nagyságrendekkel.

Közlekedés

A légi közlekedés az előrejelzések szerint átlag feletti ütemben, 5%-kal vagy dinamikusabban, fog növekedni, de a magasabb költségek és a személyautó használatából adódó zsúfoltság egyre több utazást fog korlátozni. Ez a tömegközlekedés valamennyi formája számára kedvező változást jelent akkor, ha lényeges infrastrukturális beruházásokat fognak megvalósítani, ami magába foglalja a repülőterek és légi útvonalak fejlesztését is. A befektetések elmaradása a kedvező kilátásokat lényegesen befolyásolhatja.

A közlekedési díjak növekedése és a kedvezményes tarifák eltűnése - a költségeket mérlegelő ügyfélkör növekedésére való tekintettel - még inkább csökkentheti a keresletet, különösen recesszió idején és a gazdasági válság által sújtott területeken.

Szegmentálás

A piac egyre erősebben szegmentálódik. Bizonyos szegmensek, például a seniorok kategóriája, az előrejelzések szerint mind számukat, mind utazási kiadásaikat tekintve növekedésnek indulnak, bizonyos mértékben a szabadon elkölthető jövedelmek recesszió által előidézett korlátaitól függetlenül.

A szabadidős utazások piaca a korábbinál erősebben lesz divatorientált. Az üzleti utazások esetében az eddigieknél nagyobb gondot fognak fordítani a költség- és az időkeretre ezzel párhuzamosan azonban új kikapcsolódási, pihenési igények és új célcsoportok fognak kialakulni. A gazdaságilag fejlett piacokon például az önálló keresettel rendelkező nők egyre gyakrabban utaznak.

Szezonalitás

A szezonalitást a jövőben sokkal inkább marketinglehetőségnek, mint problémának kell tekinteni, amely az állami és magánszektor nagyobb mértékű együttműködését igényli a kereslet időbeli és térbeli koncentrációjának csökkentése érdekében.

Utazási cél

Az utazási célok nagyobb változatossága - például üzleti utak, konferenciák, barátok és rokonok meglátogatása, kulturális és sporteseményeken való részvétel, városközpontok felkeresése - egész évben megtekinthető vonzó látványosságokat és szórakozási formákat, lehetőségeket kínál, ami ösztönzőleg hat a mobilitásra és növeli az utazások gyakoriságát.

Utazások iránya

Folytatódik a nemzetközi és regionális áramlások változása. A dél-észak, a kelet-nyugat és a nyugat-kelet reláció gyorsabban fog növekedni a hagyományos észak-dél viszonylatnál. Az Európán belüli, határokon keresztüli utazás erőteljesebben nő a belföldi utazásoknál, amely egyes területeken eléri vagy már el is érte a telítettséget.

Dinamikusan növekvő szegmensek

A legjobb növekedési kilátásokat a következő szegmensek kínálják.

Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás

E két szektor mindig is dinamikusan növekvő terület volt. Ez valószínűleg továbbra is így marad, ám egyúttal jelentős változások is bekövetkezhetnek.

Miközben a luxuskategóriájú szállodák közeledhetnek a telítettséghez, a háromcsillagos szállodák iránti kereslet tovább nő. A szállodai szálláshely szolgáltatás egyre gyakrabban csomagban értékesítik, különösen a rövidebb utazásoknál. A speciális jellegű központok (üdülőfalvak és -parkok, stb.), sport- és egészségcentrumok, Bed&Breakfast és egyéb kiegészítő szolgáltatások népszerűségének növekedése folytatódik, csakúgy, mint a különböző intézményi (például egyetemi) létesítmények saját "szezonon kívüli" használatával.

A szállodai szobakiadás és az egyéb szolgáltatások kialakításakor egyre inkább figyelembe veszik a változó igényeket, melynek formái az egyéni és csoportos foglalások kezelése, az ételek közötti választási lehetőségek, speciális igények (például: diéta) figyelembe vétele, és egyéb, többféle választási lehetőséget biztosító szolgáltatások nyújtása, illetve mindezek csomagba foglalása és közvetlen értékesítése a szálloda által.

A vendéglátási iparág, az étteremláncok és a tematikus éttermek népszerűségének növekedése miatt jelentős növekedést ért el, a jövőben a jó minőségű kis éttermek és vendégfogadók iránti kereslet bővülése várható. A minőség és az újdonság keresése iránti igény ugyancsak növekedni fog. A divat befolyása erős marad.

A létesítményen belüli elszállásolás és vendéglátás a nagyszabású létesítmények, mint a témaparkok, a sport-, kulturális és egészségközpontok, valamint az üdülőfalvak esetében egyre általánosabb lesz.

Továbbra is népszerű lesz a második lakás, és több lakást fognak üdülési céllal bérbe adni.

Informatikai fejlődés

Az informatika és az Internet fejlődése nagyobb hatást gyakorolt az elmúlt években a turizmus fejlődésére, mint bármilyen más technológiai változás a televízió feltalálása óta. Az Internet mára elengedhetetlen elosztási és promóciós csatornává vált, melyen a turisztikai szervezetek a desztináció-marketing mellett az egyes szolgáltatók termékeit is népszerűsíthetik. A technika felhasználása jelenleg még gyerekcipőben jár, a lehetőségek ugyanakkor dinamikusan bővülnek. Az információs társadalom korában a turisztikai marketing szervezeteknek és szolgáltatóknak lépést kell tartaniuk a technika fejlődésével, ki kell aknázniuk a fejlesztési lehetőségeket, mivel az utazók egyre nagyobb mértékben használják az Internetet utazásaik előkészítéséhez és megszervezéséhez. Ez a fejlődés a jövőben teljes mértékben átformálhatja a turisztikai szervezetek feladatait, illetve újfajta együttműködést kíván a magán- és állami szféra között is.

Felhasznált források

  1. Igazgató, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.
  2. Kutató, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.
  3. Dánia, Finnország, Nagy-Britannia, Izland, Írország, Norvégia, Svédország, Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Svájc, Horvátország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Törökország, Bulgária, Belorusszia, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna.