Az egészségturizmus iránti kereslet, a fontosabb küldő- és fogadó országok, illetve az egyes országok kínálata jelenlegi helyzetének és jövőbeni alakulásának bemutatását két okból tartottuk fontosnak.
A turisztikai szervezetek és szakértők szerint egyrészt a harmadik évezred első évtizedében a turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják az egyik legdinamikusabb fejlődést. Az egészség megőrzése, a szépségápolás, a test és a lélek "karbantartása" egyre fontosabb motivációvá válik.
Az egészségturisztikai utazások népszerűségének növekedéséhez az is hozzájárul, hogy a gyógyüdülések fő célcsoportja, az ötven év felettiek, egyre nagyobb utazási hajlandóságot mutat. Ugyanakkor a fiatalabb korosztályok érdeklődése is fokozódik az egészségturisztikai utazások, azon belül főleg az egészségturizmus új formái (wellness, fitness, szépségkúrák, stb.) iránt.
Az egészségturizmus fejlesztése mellett szól az ágazatra jellemző magas tartózkodási idő és fajlagos költés, illetve az, hogy az egészségturizmus kereslete kevésbé szezonális. A cikk témaválasztásának másik oka, hogy Magyarország nemzetközileg is kiemelkedő lehetőségekkel rendelkezik az egészségturizmus terén, és ezt a tényt az állam is egyre nagyobb figyelemmel kíséri. A széchenyi terv Turizmusfejlesztési Programjában az egészségturizmus fejlesztése kiemelt helyen szerepel.
A fürdőlátogatás a turizmus egyik legősibb formája, amelynek legkorábbi emlékei már a bronzkorból ismertek. A termálforrásokat, gyógybarlangokat és ásványi sókat tartalmazó iszapokat napjainkban is sokrétűen használják különböző betegségek gyógyítására, a különböző természeti erőforrások köré fejlett turisztikai és betegellátási infrastruktúra épült az elmúlt évszázadok során.
A különböző országok és szervezetek eltérő definíciókat használnak a fürdők meghatározására. Az európai fürdőszövetség (espa) csak a természetes ásványi forrással rendelkező településeken található, illetve az ilyen kezeléseket alkalmazó vállalkozáscsoportok létesítményét tekinti fürdőnek, míg a brit gyógyfürdők szövetsége tagságának megállapításánál a természetes ásványi forrást helyettesíthetik a színvonalas fürdőzés egyéb feltételeivel (jó levegőminőség, impozáns építészet, hatékony kezelések).
Az egyesült államokban kevésbé szigorú a gyógyfürdők definiálása, a nemzetközi gyógyfürdő és fitness szövetség (ispa) szerint "a gyógyfürdő olyan hely, ahol természetes gyógyászati készítmények és egészségjavító hatóanyagok intenzív és tartós alkalmazása folyik kellemes környezetben hosszabb időn keresztül". A szintén amerikai székhelyű international spa association (nemzetközi gyógyfürdő egyesület) egyszerűen úgy definiálja a gyógyfürdőt, mint a "kikapcsolódás, elmélkedés, megfiatalodás és szórakozás" helye.
Az ispa a fürdők különböző típusait az alábbi kategóriákba sorolja be:
A hagyományos gyógyfürdők arra törekednek, hogy megkülönböztessék magukat új típusú versenytársaiktól, amelyek egyre nagyobb teret nyertek az elmúlt évtizedben, és további erősödésük várható. Az új fürdők nemcsak a fogyasztóközönség és az orvosok körében népszerűek, hanem az egészségbiztosítók (főleg a privát egészségbiztosítók) is támogatják tagjaikat az új fürdők látogatásában.
Az európai fürdőszövetség adatai szerint az európai fürdőhelyeken 20 millió vendég összesen több, mint 120 millió vendégéjszakát töltött el 1998-ban. A vendégéjszakák száma alapján Németország, Oroszország, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Svájc a legjelentősebb fogadóterületek, azonban európán kívül is egyre többen kapcsolódnak be az egészségturizmus kínálatába, a verseny egyre élesebb.
Az espa adatai a szövetség tagországaitól származnak, az eltérő mérési módok miatt azonban kiegészítésre szorulnak, ami megnehezíti az egyes országok adatainak összehasonlítását. Nagy-Britannia, Németország és Ausztria a fürdővárosok legalább egy éjszakát ott töltő vendégeit méri, míg Csehország és Szlovénia az ország területét üdülőkörzetekre osztja, és azon belül a gyógyüdülőkörzetek vendégeit és vendégéjszakáit regisztrálja. Franciaországban csak a kezelésben részesülőket regisztrálják, míg Magyarországon kizárólag a gyógyszállodák vendégforgalmát mérik.
Mindegyik mérési mód magában rejti annak veszélyét, hogy a nem gyógyturisztikai régióban vagy üdülőhelyen levő egészségturisztikai létesítmények kimaradnak az adatbázisból, illetve a fürdőhelyek esetében a nem egészségturisztikai utazáson résztvevőket is regisztrálják. Az egyes országok adataiból sokszor kimaradnak a nem hagyományos, új fürdők, ahol nincs természetes forrás. Ezek a tényezők megnehezítik a keresleti és kínálati adatok összehasonlítását és az európai egészségturizmusról alkotott egységes kép kialakítását.
Az európai országokat a kereslet és kínálat volumene, illetve összetétele alapján négy csoportba soroltuk: az elsőbe a legnagyobb arányban gyógyüdülésen résztvevő, német anyanyelvű országok (Németország, Ausztria és Svájc), a másodikba az egészségturizmus lehetőségeit nem olyan régen felismerő mediterrán országok (Franciaország, Olaszország, Spanyolország és görögország), a harmadik csoportba Nagy-Britannia és Észak-Európa, míg a negyedik csoportba Magyarország és közvetlen versenytársai tartoznak. Ezek a csoportok eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek az egészségturisztikai utazások száma, a külföldi egészségturisztikai utazási hajlandóság, illetve a belföldi kínálat minősége és mennyisége alapján.
Németországban, ausztriában és Svájcban komoly hagyományai vannak a gyógy- és termálfürdők látogatásának. A fürdőket előszeretettel látogatják a gyógykezelések részeként, amelyet az állami egészségbiztosító is nagymértékben támogat. A három ország lakosságában az is közös, hogy szívesen utaznak külföldi gyógyüdülésre. Emellett ez a három ország számít a magyar gyógyfürdők elsőszámú nyugati küldőországainak is.
1. táblázat
| EGÉSZSÉGTURISZTIKAI ALAPADATOK, 1998 | ||||
|---|---|---|---|---|
| Ország | fürdők száma | vendégéjszakák száma (ezer) | ebből külföldi (%) | államilag támogatott vendégéjszakák (%) |
| Németország | 330 | 103.800 | 3,8 | 25,7 |
| Ausztria | 81 | 17.800 | 50,2 | 16,7 |
| Svájc | 21 | 1.924 | n.a. | n.a. |
| Forrás: ESPA | ||||
Az egyes országok gyógyfürdőinek látogatói között jelentős eltérés mutatkozik: Németországban szinte kizárólag belföldi vendégek látogatják a fürdőhelyeket, míg Svájc és főleg Ausztria jelentős számú külföldi gyógyturistát fogad. A szomszédos Ausztria mégsem tekinthető jelenleg hazánk közvetlen versenytársának, mivel kínálata főleg a római típusú fürdőkre és a wellnessre épít, és az árban és a szolgáltatások színvonalában is jelentős különbségeket találunk a két ország között.
A német gyógyfürdőszövetség jelentése szerint az egészségturizmus Németországban a kiemelt turisztikai termékek közé tartozik. Népszerűségét alátámasztja, hogy 1998-ban 16,7 millió vendéget és 103,8 millió vendégéjszakát regisztráltak a gyógyüdülőhelyeken. Utóbbi az országban töltött összes vendégéjszaka egyharmada. A gyógyfürdőhelyek vendégei között a belföldi vendégek (91,6%) voltak túlsúlyban. A külföldi vendégek száma 1,4 millió (8,4%), az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 3,9 millió volt. 1998-ban a fürdővárosok vendégeinek 13,5%-át, míg a vendégéjszakák 25,7%-át finanszírozta az állam.
Németországban mintegy 330 fürdőváros található, amelyekben az 1998-as adatok szerint 15.600 vállalkozás 706 ezer ágyat kínált vendégeinek. A gyógykezelések állami támogatásának megszorítása miatt 1998-ban a vállalkozások közül csak 12.868 működött 596 ezres férőhely-kapacitással. A forgalomcsökkenést észlelve az állam 1998-ban 230, 1999-ben 460 millió euróval növelte a fürdőturizmusra fordított kiadásait.
A fürdőlétesítmények működő férőhelyeinek 68,3%-a ásványi forrás, vagy iszapfürdő melletti, 31,7%-a pedig tengerparti, illetve tóparti gyógyfürdőhelyen, létesítményben található. A német egészségturisztikai piacon az új trendeknek megfelelő kínálati elemek egyre nagyobb teret hódítanak a hagyományos kezelési módok rovására.
A legtöbb gyógyüdülésen a németek vesznek részt európában. 2000-ben a f.u.r.5 tanulmánya alapján a német nyaralások 8,8%-a, mintegy 4,25 millió utazás volt egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazás is (az utazás fajtájánál több választ is meg lehetett jelölni).
Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazások 51,8%-a külföldre, 48,2%-a belföldre irányult. A külföldi utazások legkedveltebb célországai Spanyolország (11,8%), Olaszország (8%), Magyarország (6,1%) és Ausztria (5,7%) voltak. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazások belföldi úticéljain belül bajorország (13,7%), schleswig-holstein (9%) és baden-württenberg (6,9%) tartományok emelkednek ki. 2000-ben a németek magyarországi utazásainak 18,9%-a volt egészségturisztikai célú.
A különböző egészségturisztikai üdülések vendégkörei mind demográfiai jellemzőik, mind utazási szokásaik alapján jól megkülönböztethető csoportokat alkotnak. A hagyományos gyógyüdülők esetében a 60 év felettiek (47%), a fitness üdülőknél a 14-29 évesek (28,7%) és a 30-39 évesek (29,6%), a wellness üdülők esetében pedig a 40-59 évesek (32,6%) alkotják a legnagyobb keresleti csoportot.
A német lakosság körében végzett vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy az utazóknak több, mint kétharmada a pihenést helyezi előtérbe, illetve az ezzel kapcsolatba hozható motivációkat, úgymint "stresszmentes környezetben lenni", erőgyűjtés, feltöltődés. Utazása alatt a németek majdnem harmada (30,6%) szeretne valamit tenni az egészségéért.
A gyógyüdülés a németek számára nyugalmas környezetben való tartózkodást jelent, jellegzetes elemeinek az egészséges klímát, az egészséges táplálkozást, valamint az egészséges berendezéseket tartják. A sporttevékenységek között az úszás és a túrázás iránt érdeklődnek a legnagyobb arányban.
A fitness üdülésekhez gyakran párosítanak sporttevékenységeket, az úszás és túrázás mellett az aerobic (75%), a kerékpározás (69%), illetve a tenisz vagy a golf (66%) számít népszerű kikapcsolódási, szórakozási tevékenységnek.
A fitness üdülők különösen ritkán említik a pihenési lehetőséget és a nyugalmat. A wellness üdülések során a kényelmet és szépülést biztosító szolgáltatásokat, illetve a teljeskörű kiszolgálást tartják fontosnak a németek.
A gyógykezelések állami finanszírozásában jelentős korlátozásokat vezettek be az utóbbi években: az ingyenes állami kezelést háromévenkénti egy alkalomról négyévenkénti egy alkalomra, a kezelés időtartamát négy hétről három hétre csökkentették 1996-ban. Az intézkedések hatására a belföldi gyógykezelések átlagos hossza és az államilag támogatott üdülések száma csökkent, ami az olcsóbb külföldi (köztük a magyar) gyógyüdülések felé terelte a német keresletet.
A németek jövőbeni utazási terveivel kapcsolatban elmondható, hogy 19,6%-uk valószínűleg vagy biztosan részt vesz egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazáson a következő három évben, ezen belül fitness üdülést a megkérdezettek 11%-a, gyógyüdülést 14,2%-a, wellness üdülést 10,9%-a tervez a következő három évben.
Az osztrák fürdők közül a római fürdők (römertherme) a legismertebbek. A legtöbb fürdő 25-30oC-os vízhőmérsékletű, amely aktív pihenésre nyújt lehetőséget. Klasszikus orvosi kezeléssel kevés fürdő foglalkozik.
Az osztrák fürdők - különösen a magyar határhoz közeli területeken, burgenland tartományban - újak, nagyon gondozottak, jól felszereltek, differenciált termékkínálattal és elsőrangú szolgáltatási színvonallal rendelkeznek. Az elkövetkező években Ausztria célja, hogy egészségturisztikai nagyhatalommá váljék. Az osztrákok marketingtevékenységükben a gyógyturizmus arculat kialakítására helyezik a hangsúlyt, mert a wellness területén már ma is jó pozícióval rendelkeznek.
Ausztriában a gyógyszolgáltatások és a wellness egy helyen, jellemzően a szálloda "gyógyközpontjában" találhatók, itt folynak a kezelések. A szálloda gyógyközponton kívüli része kizárólag fitness vagy wellness jelleggel bír. A gyógyszállók esetében különös hangsúlyt kap a külső megjelenés: az osztrákok körében kiemelt keresletre számíthatnak a tradicionális, történelmi, de a divatos, modern stílusok is.
A legnagyobb osztrák fürdőhelyek 1999-ben a következők voltak: zell am see (1.239 ezer vendégéjszaka), seefeld (1.084 ezer vendégéjszaka), bad hofgeisten (1.031 ezer vendégéjszaka), bad gastein (970 ezer vendégéjszaka) és villach (914 ezer vendégéjszaka). Az öt legnagyobb fürdőhelyen regisztrálták a vendégéjszakák 30%-át. A külföldi vendégéjszakák aránya viszonylag magas: 1998-ban több, mint ötven százalék volt az osztrák fürdőhelyeken. A külföldi vendégek körében a nagy fürdőhelyek a legnépszerűbbek, a külföldi vendégéjszakák 48%-át a felsorolt fürdőkben regisztrálták. Az osztrákok a kisebb, kevésbé ismert fürdőhelyekre látogatnak nagyobb arányban.
Az osztrák gyógyfürdőhelyeken eltöltött vendégéjszakák száma megközelítette a 18 milliót, ami az osztrák szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 16%-a volt 1998-ban. Ausztria kulturális közösséget alkot Németországgal, így tehát nem meglepő, ha hasonlóságot találunk a fürdőkkel és a gyógyászati szolgáltatásokkal szemben támasztott elvárások között. A vendégéjszakák között 3 millió volt az államilag támogatott belföldi utazások száma ausztriában, ami a tízszer nagyobb lakosságú Németországban mért 26,7 millió államilag támogatott vendégéjszakához hasonló arányú. Egy ausztriában készült felmérés szerint az osztrákok jelentős része (80%-a) fontosnak tartja saját egészsége megőrzését. Az egészségorientált utazások iránti kereslet az utóbbi években jelentős növekedést mutat, különösen a fiatalabb generációk körében. Az idősebb generáció a gyógy-, a fiatalabbak a wellness üdüléseket választják elsősorban.
A wellness utazások iránti érdeklődés a 40-50 évesek körében a legnagyobb. A wellness üdülők fele 4 vagy 5 csillagos szállodában száll meg, 43%-uk visszatérő vendég. Az idősebb korosztály szívesen és sokat utazik, nekik ezt a társadalombiztosítás téríti, de csak 2-3 évente. A közbeeső időben szívesen utaznak külföldre.
Az osztrák statisztikai hivatal felmérése szerint 1999-ben 213 ezer osztrák háztartás vett részt egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazáson, ami az összes utazás 3,4%-át jelenti. A 60 év felettiek 9%-a, a 45-59 év közöttiek 4,6%-a vett részt ilyen utazáson, míg a 45 évnél fiatalabbak körében 2% alatt volt az egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazások aránya.
Az osztrák háztartások egészségturisztikai üdüléseinek 57,5%-a belföldi, 42,5%-a külföldi utazás volt. A belföldi üdülések 57%-a steiermark tartományba irányult, míg a külföldi egészségturisztikai üdülések 31,1%-ánál Magyarország, 26,8%-ánál Olaszország volt az úticél. A külföldi egészségturisztikai úticélok között Szlovénia (9,9%), Nagy-Britannia (4,7%), horvátország (3,9%) és Spanyolország (3,2%) is jelentősebb részesedéssel rendelkezik.
A Magyarországra látogató osztrákok motivációinak sorában az egészségturizmus a második helyen szerepel a kikapcsolódás és pihenés után. Budapestet különösen vonzó egészségturisztikai úticélnak tartják, kiemelvén fővárosunk történelmi-kulturális kínálatát. Az osztrák piacon legfontosabb versenytársaink szlovákia, Szlovénia, horvátország és Csehország.
Svájc, kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően, a világ egyik "legegészségesebb" országa. 1998-ban a szállodákban eltöltött 31,8 millió vendégéjszaka 3,5%-át (1,1 millió vendégéjszaka) gyógyszállókban regisztrálták. A legnagyobb küldőországok közé Németország, Nagy-Britannia és írország, Franciaország, Olaszország, usa és a Benelux-államok tartoznak. Az egészségturizmuson belül Svájcban a wellness a legkeresettebb.
A svájci lakosság összesen 19,8 millió utazáson vett részt 1998-ban, az egészségturisztikai utazások száma 800 ezer volt, ami az összes utazás 4%-a.
Franciaország, Olaszország, Spanyolország és görögország a világ legnagyobb fogadó területei közé tartoznak: a tengerparti üdülőhelyek turisták millióit fogadják nyaranta. A nagyszámú turistaérkezések miatt korábban nem tudtak kellő figyelmet fordítani az egészségturizmusra, annak ellenére, hogy francia- és Olaszország területe igen gazdag gyógy- és termálforrásokban.
A tömegturizmus negatív hatásai (zsúfoltság a tengerpartokon, nagyfokú szezonalitás) és az egészséges életmód népszerűvé válása miatt a mediterrán országok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségturizmus fejlesztésére. Az egészségturizmuson belül főleg a wellness és a Thalasso-terápiás6 központok fejlesztésével szélesítik országuk turisztikai kínálatát.
2. táblázat
| A MEDITERRÁN ORSZÁGOK GYÓGYFÜRDŐI ÉS AZ OTT ELTÖLTÖTT VENDÉGÉJSZAKÁK, 1998 | ||
|---|---|---|
| Ország | fürdők száma | vendégéjszakák száma (ezer) |
| Franciaország | 104 | 10.400 |
| Olaszország | 300 | 8.750 |
| Spanyolország | 128 | 2.650 |
| Görögország | 45 | n.a. |
| Forrás: ESPA | ||
A mediterrán országok nem tartoznak a gyógyturizmus főbb küldőországai közé európában, az egészségturisztikai kereslet legnagyobb része belföldre irányul, a külföldi utazások aránya a többi nyugat-európai országhoz képest alacsonyabb. Ezek az országok Magyarország számára inkább versenytársak az egészségturizmus területén (kiemelten a wellnessben), és nem potenciális küldőpiacok. Ennek ellenére speciális gyógykezelésekkel és üdülési ajánlatokkal fontos jelen lenni ezeken a piacokon.
Franciaország hagyományos fürdőhelyei lényegében szakkórházak, ahol a kezelések 90%-át az állam fedezi. 1998 folyamán a mintegy 104 francia fürdőhelyen eltöltött 10,4 millió vendégéjszakából mindössze alig több, mint félmilliónak a költségeit állták magánszemélyek. A vendégek átlagéletkora 65 év, a gyógykezelések általában 18 napig tartanak.
A nem államilag finanszírozott magánkezelések során a francia fürdőhelyeken 527.629 vendégéjszakát töltöttek, ami az összes vendégéjszaka 5%-a. A francia fürdőhelyek külföldi vendégéjszakáinak aránya 1% volt, a legtöbbjük brit, német és holland volt.
A francia fürdőpiac vendégforgalma erősen koncentrált, a tíz vezető fürdőhelyen7 regisztrálták a vendégéjszakák 44%-át 1998-ban, a legtöbb vendégéjszakát adó dax piaci részesedése 9,5% volt. A vezető fürdőhelyek vendégeinek 98,3%-a volt államilag támogatott. Jelentősebb privát ügyfélkörrel néhány fürdőhely rendelkezik, általában azok, amelyek palackos ásványvizet is forgalmaznak. Ezek közé tartozik contrexeville (56% privát vendégéjszaka), enghien-les-bains (49% privát vendégéjszaka), valamint vittel (40% privát vendégéjszaka).
A hagyományos gyógyterápiás kezelést nyújtó létesítmények mellett nagy számban találunk Thalasso-terápiás központokat is Franciaországban: napjainkban 45 terápiás központot tartanak számon az országban. A Thalasso-terápiás központok kezeléseit az állam nem támogatja, ennek következtében, ha az ilyen vállalkozásokat is figyelembe vesszük, a vendégek körülbelül 70%-ának tartózkodását finanszírozza az állam.
Olaszországban közel 300 gyógyturizmusra alkalmas hely található, ahol több, mint 600 erre specializálodott szálláshely fogadja a vendégeket. A federterme (olasz fürdőszövetség) szerint 1998-ban 25 millió vendégéjszakát töltöttek az olasz fürdőhelyeken (ez az adat azonban a fürdővárosok összes vendégét magában foglalja). Az espa szerint a kezelésben is részesültek száma 1,25 millió, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 8,75 millió volt. A fürdővárosokban regisztrált vendégéjszakák száma dinamikus növekedést mutatott az elmúlt években: 1994-hez képest 26,6%-kal növekedett.
A szállodák majdnem mindegyike kínál wellness és fitness programot. A legfrekventáltabb és legismertebb gyógyfürdő központok Olaszországban: abano terme, fiuggi, montecatini és salsomaggiore terme.
A gyógyturizmusban résztvevők jellemzően 50 év felettiek, míg az olasz wellness turista átlag életkora 30-40 év közötti. Az olaszok többsége Olaszországon belül veszi igénybe a gyógyszolgáltatásokat, ezután legszívesebben szlovéniába, ausztriába és Svájcba utaznak gyógyüdülésre. A wellness esetében Olaszország után szlovéniát, ausztriát és Franciaországot keresik fel. A fürdőhelyeket felkereső vendégekre egyre inkább jellemző az államilag nem támogatott wellness és fitness szolgáltatások igénybevétele.8
A Spanyolországban található 128 fürdőközpontból 85 működik. Szállodai ellátást mintegy 68 kínál közülük, összesen 12.500 ágyat biztosítva (1998-as adat). A fürdőhelyek közelében további 7.500 ágy áll rendelkezésre. 1998-ban a fürdővárosokban 329 ezer vendég 2,65 millió vendégéjszakát töltött el gyógykezelései során, a vendégek száma a kísérő családtagokkal és barátokkal együtt elérte az 520 ezret.
A legtöbb fürdőközpont Spanyolországon belül katalóniában (14 fürdőhely) és galíciában (12 fürdőhely) található. Az utóbbi években mind Spanyolországban, mind portugáliában jelentős fejlesztéseket hajtottak végre: számos 4, illetve 5 csillagos létesítmény épült, főként európai uniós támogatásból.
Görögország egyre növekvő figyelmet szentel az egészségturizmusnak, azon belül is a gyógyfürdőkben igénybe vehető kúráknak. Jelenleg három létesítmény üzemel az országban, ahol Thalasso-terápián vehetnek részt a vendégek, ebből kettő krétán, egy pedig a félszigeten található. Működik továbbá 17 - nemzeti szinten - jelentős gyógylétesítmény, amelyek 100.000 vendég fogadására alkalmasak. A jövőben a gyógyfürdők bővítését tervezik, ez két létesítmény építését jelenti (aidipsos közép-görögországban, illetve kos szigetén).
Nagy-britanniában és a skandináv országokban, valamint a szintén ebbe a csoportba sorolható, de megbízható adatok hiányában a tanulmányból kimaradt Benelux-államokban kevés fürdő található. Ezekben az országokban nincs a német anyanyelvű országokhoz hasonló kultúrája, hagyománya a gyógy- és termálüdüléseknek. Az észak-európaiak jobban "bíznak" a saját egészségügyi ellátásukban, utazásaikat nem szívesen kötik össze a gyógyulással. Az egészséges életmód követőinek növekvő aránya és az egészség megőrzésére fordított fokozott figyelem miatt azonban az egészségturizmus új formái néhány év alatt nagyon népszerűvé váltak ezekben az országokban is.
Ezen országok lakói nagy számban utaznak külföldre, a szűk hazai egészségturisztikai kínálat miatt a britek, a skandinávok, a hollandok és a belgák részéről várható a legnagyobb kereslet-növekedés következő években a külföldi egészségturisztikai utazások új formái terén. A gyógy- és termálkúrák iránti alacsony érdeklődés és Magyarország nagy távolsága miatt a gyógyturisztikai kínálatunk iránt nem várható jelentős kereslet, inkább a wellness és fitness üdülések számíthatnak nagy keresletre.
Nagy-britanniában viktória királynő halálával a fürdőkultúra gyakorlatilag megszűnt. eltérően más országoktól az egészségbiztosítók nem térítik a gyógyvízzel történő gyógyítás költségeit. Nagy-Britannia esetében hagyományos fürdőágazatról nem beszélhetünk, ma 11 fürdőváros található az országban: bath, baxton, cheltenham spa, droitwich spa, harrogate, royal leamington spa, llandrindod well, malvern, royal tunbridge wells és woodhall spa. 1997-ben mintegy 1,3 millió látogatója volt az angol fürdőknek, ami az éjszakára megszálló vendégek számát jelenti tíz fürdővárosban.
A britek nem szívesen keresnek fel beteg emberek által is látogatott helyeket kikapcsolódásuk, pihenésük alkalmával. Számukra a felfrissülést nyújtó, aktív egészségturisztikai, valamint a szépségápolás kínálatára kell helyezni a hangsúlyt.
Észak-európában nincs gyógyhatású víz, ennek megfelelően gyógyfürdő sincs, termálvíz pedig csak izlandon található. Finnországban kedveltek a wellness-fitness létesítményekkel, élményfürdőkkel felszerelt szállók. Izland a termálturizmusban kedvelt úticél. Az észak-európai országokban és a baltikum országaiban az utóbbi években a wellness-fitness egyre népszerűbbé válása figyelhető meg, különösen a konferenciák kiegészítő szolgáltatásaként.
Magyarország kivételes adottságokkal rendelkezik a gyógy- és termálforrások tekintetében a világon, a turizmus fejlesztésében az egészségturizmus kiemelt szerepet kap a következő években. Ezért is fontos hazánk versenytársainak az egészségturizmusban betöltött helyzetét vizsgálni.
Ebbe a csoportba sorolható Csehország és Szlovénia, amely országok közös tulajdonsága, hogy a jó adottságok a nyugati fürdőknél alacsonyabb árakkal, de gyakran magas színvonalú létesítményekkel, és orvosi ellátással párosulnak. A wellness és a fitness szolgáltatások terén némi lemaradás figyelhető meg a nyugat-európai országokhoz képest.
3. táblázat
| MAGYARORSZÁG ÉS VERSENYTÁRSAINAK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KÍNÁLATA, 1999 | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország | fürdők száma | vendégek száma (ezer) | vendégéjszakák száma (ezer) | ebből külföldi (%) | átlagos tartózkodási idő |
| Csehország | 36 | 842 | 6 881 | 30,0 | 8,2 |
| Szlovénia | 15 | 365 | 1 892 | 26,9 | 5,2 |
| Magyarország9 | 35 | 389 | 1 451 | 64,1 | 3,7 |
| Forrás: ESPA, KSH | |||||
Ezekben az országokban a belföldi kereslet nagy részét az államilag támogatott gyógykezelések adják, emellett nagyszámú külföldi turista látogatja a fürdőhelyeket.
Az egészségturizmus kínálati palettája Csehországban igen gazdag. Az ország elsősorban a gyógyturizmusra koncentrál, hiszen e téren rendelkezik jelentős hagyományokkal. A hagyományos gyógyfürdőzésre alkalmas hely kevés; a komplex gyógyítást különféle terápiás kezelésekkel, étrenddel, stb. kombinálják. A Cseh Köztársaság 36 fürdőhelyén összesen 92 gyógyszálló működik, 11.811 szobával és 21.128 ággyal. Az egészségturisztikai szálláshelykapacitás mintegy fele Csehország legnyugatibb tartományában, a karlovy vary-t és marienbad-ot magába foglaló nyugat-bohémiában van. Ebben a régióban található a gyógyszállók ágyainak 47%-a.
A cseh egészségturisztikai régiók szálláshelyein 842.600 vendég 6.881.424 vendégéjszakát töltött el 1999-ben, ami 8,2 napos átlagos tartózkodási időt jelent. Az összes kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák 15,6%-át egészségturisztikai szálláshelyen regisztrálták.
A vendégérkezések 44%-a, a vendégéjszakák 30%-a származott külföldi vendégektől, akiknek átlagos tartózkodási ideje az átlagosnál rövidebb, mindössze 5,5 nap. A külföldiek elsősorban a gyógyturizmus ajánlataival élnek, összetételük a következő: német 57,2%, orosz 11%, osztrák 3,5%, szlovák 3,3%, izraeli 2,8%, amerikai 2,5%, lengyel 2,3%, olasz 2%, holland 1,7% és angol 1%.
A cseh egészségturisztikai kínálat legfontosabb erősségei a versenyképes ár, a több száz éves fürdőkultúra és az orvosi szolgáltatások magas színvonala. Ugyanakkor kevés a jó minőségű szálláshely és szórakozási lehetőség, valamint fejletlen az infrastruktúra a cseh fürdőhelyeken. A gyógyturizmusban szokásos kínálaton túl szinte minden objektum típusban fellelhetőek a wellness és fitness ajánlatok. Túlsúlyban azonban a gyógycsomagok vannak és várhatóan még sokáig maradnak is.
Az 1999-ben utazó csehek közül összesen 237.000 fő választott egészturisztikai utat, ebből 195.000 fő belföldön és 42.000 fő külföldön töltötte üdülését. A csehek jól ismerik a magyar gyógyfürdőket, becslések szerint a Magyarországra utazó csehek 15-20%-a kimondottan magyar gyógyfürdőbe utazik. Az ide utazók elsődleges motivációja a gyógyvíz igénybevétele. Az ilyen céllal Magyarországra utazókról részletes statisztikák nincsenek, de tény, hogy a 38, Magyarországot értékesítő utazási iroda közül 14 kínálatában szerepelnek gyógyfürdők. Az ide utazó idősebb generáció gyakran magával hozza unokáit, mert tudja, hogy számos lehetőség van a gyermekek szórakozására is a gyógyfürdőkben. A fiatalabbak körében inkább a wellness és az azzal kombinált túrák a jellemzőek.
A szlovén turisztikai kínálatban kiemelt helye van az egészségturisztikai szolgáltatásoknak, 1999-ben a gyógyszálláshelyeken regisztrálták a vendégérkezések 20,9%, a vendégéjszakák 31,2%-át. A szlovén gyógyfürdőhelyek nagy része az ország északi és keleti részében található.
Az egészségturisztikai szálláshelyeken 365 ezer vendég 1.892 ezer éjszakát töltött, ami 5,2 napos átlagos tartózkodási időt jelent. A vendégek 28,2%, a vendégéjszakák 26,9%-a származott külföldi vendégektől. A külföldi vendégéjszakákon belül 46,8% az osztrák, 25,6% a német, 20,2% az olasz vendégek részesedése.
Az összes egészségturisztikai szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka 59,2%-át szállodában töltötték, míg a külföldi vendégéjszakák esetében ez az arány jóval magasabb, 78,2%.
Magyarországon kb. 50 olyan település van, ahol termálfürdő található. Nógrádon kívül minden megye rendelkezik termálvízzel. Jelenleg 35 gyógyfürdő minősítésű hely üzemel, az OEP1038 gyógyászati szolgáltatást nyújtó fürdővel kötött szerződést. További fontos, turisztikailag hasznosítható gyógytényező öt gyógybarlangunk, és tizenegy klimatikus gyógyhelyünk. Két helyen természetes szén-dioxid terápiát alkalmaznak, négy helyen pedig gyógyiszapot termelnek ki. A Magyarországon működő 1.200 utazási irodából mintegy nyolcvan foglalkozik beutaztatással, ebből körülbelül hatvan iroda profiljába tartozik a gyógyturizmus11.
A Magyarországon működő gyógyszállók száma 2000. december 31-én 22 volt, ebből öt Budapesten és öt a Balatonnál üzemel. Az összes szállodának az egységek számát tekintve ez a 3,8%-át jelenti. A huszonkét házban összesen 4.000 szoba áll a vendégek rendelkezésére, ami 9.000 férőhelyet jelent.
A többi ország statisztikájával ellentétben Magyarországon csak a gyógyszállodák, és nem a gyógyfürdők körzetében található összes kereskedelmi szálláshely (panzió, fizető vendéglátás, kemping, stb.) alkot statisztikai kategóriát, a nemzetközi összehasonlításnál ezt a tényezőt is figyelembe kell venni. A magyar gyógyszállodákban 389 ezer vendég 1.451 ezer vendégéjszakát töltött. A külföldi vendégek az összes vendégéjszaka 64%-át adták. A gyógyszállókban átlagosan 3,7 napot, az összes kereskedelmi szálláshelyen mért 3,1 napnál 20%-kal többet maradnak a vendégek.
A gyógyszállók vendégeinek száma az év folyamán kisebb ingadozást mutat, mint a szállodáké összességében. A legtöbb vendég a májustól októberig terjedő időszakban érkezik, a szállodák kihasználtsága december és január hónapban a legalacsonyabb. A gyógyszállók vendégeinek megoszlását tekintve a külföldiek nagyobb arányt képviselnek. A novembertől áprilisig tartó időszakban a külföldiek "kiemelten" fontosak a gyógyszállók számára, hiszen ezekben a hónapokban a külföldi vendégek az összes vendégek felét, vagy annál is nagyobb részét adják. Az eltérés a külföldi és a belföldi vendégek között a szállásdíjbevételek esetében is jelentős. A határokon túlról érkező gyógyüdülők szállásra több, mint kétszer annyit költenek, mint a belföldiek.
Egy, a magyar háztartások körében 2000-ben végzett, országosan reprezentatív felmérés szerint az utazás legfontosabb céljainál az egészségturizmust, illetve annak különböző formáit 1%-ban említették. Az utazás alatt végzett tevékenységek között az előzőekhez képest "előkelőbb" helyet foglal el a gyógyfürdő, wellness- és fitness-szolgáltatás. Az összes említés 4%-ában szerepelnek egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatások. A strandolást, fürdőzést ugyanakkor a megkérdezettek egyharmada említette. A főüdüléseket vizsgálva ez az arány magasabb, ott a megkérdezettek 6%-a vesz igénybe gyógy-, wellness-, illetve fitness-szolgáltatásokat. A gyógyüdüléseken belül a hazai lakosság körében az orvosi beutalóval történő gyógykezelés igénybevétele jellemző.
A Magyar Turizmus Rt. 2001-ben megjelent egészségturizmus kiadványában elhelyezett kérdőívek eredményei szerint a lakosság körében a hagyományos gyógyüdülések a legkedveltebbek, jelentős azonban a wellness (a válaszadók 59%-a említette) és a fitness (21%) ajánlatok iránti érdeklődés is. A magyarországi gyógyüdülést tervezők többsége, 65,3%-a partnerével szándékozik útra kelni, ezt követi a két- (30,5%), illetve a háromgenerációs család (9,3%). Az egészségturisztikai szolgáltatások mellett az üdülők elsősorban városnéző programok, kulturális rendezvények, természetjárás és gasztronómiai rendezvények iránt érdeklődnek.
A magyarországi egészségturizmus fejlesztésében a szakembereknek számos tényezőt kell figyelembe venniük. A gyógy- és termálturizmus létesítményeinek és szolgáltatásainak fejlesztését össze kell hangolni az új egészségturisztikai trendeknek megfelelő szolgáltatások kialakításával. A fürdőhelyeken és azon belül az egyes gyógykomplexumokban az egészséges, szórakozásra és kikapcsolódásra vágyó vendégek, valamint az egészségügyi problémákkal küzdő vendégek igényeit is az elvárt színvonalon kell kielégíteni.
Az egészségturizmus új formái a hagyományos gyógyturizmusnál nagyobb mértékben fejlődnek a következő években, ami a két ágazat közötti verseny erősödéséhez vezet. Az egészségbiztosítók már nemcsak a hagyományos gyógykezeléseket, hanem az egészségmegőrző utazásokat is támogatják, ami a hagyományos fürdők piaci pozícióját tovább rontja.
Magyarországon a gyógy- és termálüdülések számára továbbra is a német anyanyelvű országok (Németország, Ausztria, Svájc), illetve a volt keleti-blokk országai (Oroszország, Lengyelország, Csehország, stb.) jelentik a legfőbb piacot. az egyéb nyugat-európai országokban csak szűk rétegek érdeklődnek a gyógyüdülések iránt. A wellness- és fitness üdülések iránt azonban dinamikusan növekvő keresletet mutatnak más nyugat-európai országok lakói is, a kikapcsolódás, a fitness, a stresszcsökkentés és a szépségápolás egyre fontosabb utazási motivációnak számít. Ezek az üdülési formák Magyarország hagyományos egészségturisztikai küldőpiacai mellett nagy-britanniában, skandináviában, a Benelux-államokban és Olaszországban is jelentős érdeklődésre számíthatnak.