A kanadaiak európai utazási szokásai

Összeállította: Török Péter1

Az European Travel Comission (ETC)2 megrendelésére a Canadian Tourism Research Institute 2001 tavaszán felmérést végzett a kanadaiak európai utazási szokásairól. Kanada második a küldőországok sorában és a harmadik legnagyobb turisztikai költéssel rendelkező Európán kívüli ország, melynek kiutazó piacán Magyarország eddig nem tudott jelentős pozíciót elérni. A kutatás eredményei fontos információkat és hasznos tanácsokat nyújtanak mind a Magyar Turizmus Rt., mind a hazai beutaztató utazási irodák számára, hogy növeljék Magyarország részesedését a kanadai kiutazó piacon.

A kanadai kiutazó piac

Kanada a 9,98 millió km2-es kiterjedésével a világ egyik legnagyobb területű országa, lakosainak száma 30,75 millió fő. Az ország a világ gazdaságai nagyhatalmait tömörítő G7 tagja, az egy főre eső GDP 20.647 USD3 volt az elmúlt évben. A kanadaiak 24,5 millió utazás alkalmával összesen 11,3 milliárd USD-t költöttek. Ezzel Kanada a nyolcadik legnagyobb turisztikai kiadással rendelkező ország a világon. A kanadaiak első számú célországa az Egyesült Államok: az összes utazás 77%-a irányul ide. Az USA-n kívüli területeken, 5,2 millió kanadai 65,4 millió vendégéjszakát töltött, ami 12,4 éjszakás átlagos tartózkodási időt jelent.

A legkedveltebb desztinációk az USA (99,9 millió vendégéjszaka) után Nagy-Britannia (10,7 millió vendégéjszaka), Mexikó (6,5 millió vendégéjszaka), Franciaország (4,6 millió vendégéjszaka) és Kuba (3,1 millió vendégéjszaka). Az európai desztinációknál Nagy-Britanniát és Franciaországot Olaszország (2,4 millió vendégéjszaka), Németország (2,0 millió vendégéjszaka), Hollandia (1,3 millió vendégéjszaka), Spanyolország (1,2 millió vendégéjszaka) és Írország (1,1 millió vendégéjszaka) követte 1999-ben.

A kanadaiak legtöbbet Nagy-Britanniában költenek (976 millió CAD4), ezen szempontból jelentős még a francia (565 millió CAD), olasz (338 millió CAD) és német (263 millió CAD) piac is. Magyarországon 22,4 millió CAD-t költöttek összesen a 2000. év folyamán; ami a közép-kelet-európai régióban a harmadik helyet jelenti számunkra, Lengyelország és Csehország előz meg bennünket.

Az Egyesült Államokon kívüli utazások legfontosabb célja az üdülés (58%) volt, az üzleti utak (18%) és a baráti, rokoni látogatások (17%) aránya közel azonos. A Kanadából Európába látogató turisták nagy részét a középkorúak (45-64 évesek) teszik ki (39%). Jellemzően két fő utazik együtt (45%), de magas az egyedül utazók aránya is (27%).

A Magyarországra utazó kanadaiakról a KSH és a Kanadai Statisztikai Hivatal5 2000-es adatai állnak rendelkezésünkre. A KSH felmérése szerint 61.546 kanadai állampolgár látogatott 2000-ben hazánkba, míg a Kanadai Statisztikai Hivatal adatai szerint 27.200 kanadai turista 332.900 vendégéjszakát töltött Magyarországon. A hazánkban és a Kanadában regisztrált adatok közötti eltérés több okból is adódhat. Egyrészt a Magyarországon letelepült, illetve itt dolgozó kanadai állampolgárok határátlépései a kanadai statisztikákba nem kerültek be, a KSH adataiban viszont megjelennek. Az eltérés másrészt abból adódik, hogy a kanadaiak európai útjuk során több országot is felkeresnek, és a felmérésben nem említik meg az összes úticélt.

Magyarországon a KSH adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken 15.100 kanadai (a Magyarországra utazók 55,5%-a) 50.300 vendégéjszakát töltött 2000-ben (a hazánkban töltött vendégéjszakák 15,1%-a). A kanadaiak a magyar kereskedelmi szálláshelyeken átlagosan 3,2 éjszakát tartózkodnak, ami jóval rövidebb, mint az átlagos magyar utazásoknál mutatott 12,2 napos átlagos tartózkodási idő. A kanadaiak jelentős része európai körutazása részeként, vagy üzleti célból néhány napig tartózkodik a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken.

A kereskedelmi szálláshelyek kanadai vendégérkezéseinek 83,5%-a, az eltöltött vendégéjszakák 85,3%-a realizálódott szállodákban, 2000-ben, amely adatok az összes külföldi esetében mutatott arányoknál jóval magasabb értéket mutatnak (az összes külföldi vendégérkezés 50%-át, illetve a vendégéjszakák 37%-át regisztrálták szállodákban).

A Kanadai Statisztikai Hivatal felmérése szerint 2000-ben a kanadaiak 22.231.500 kanadai dollárt, mintegy 16,2 millió eurót költöttek összesen Magyarországon.

A kutatás módszertana

A Canadian Tourism Research Institute munkatársai Kanada három legnagyobb városában, Torontóban, Vancouverben és Montrealban hat fókuszcsoportos interjút készítettek a 45 évnél idősebb, legalább 70.000 CAD jövedelemmel rendelkező lakosok körében.

Mindhárom városban két-két fókuszcsoportos interjút tartottak. Az egyik csoport résztvevői még nem jártak Európában, de szeretnének Európába utazni a következő három évben, a másik csoport részvevői már jártak Európában az elmúlt öt évben, és a következő három évben szeretnék újra felkeresni. A fókuszcsoportok a teljes kanadai lakosságot nem reprezentálják, de általuk megismerhető az Európába utazó legfontosabb szegmens Európával kapcsolatos attitűdjei.

Az ETC elsődleges kutatásának eredményei

Az utazás tervezése

Azok, akik még nem jártak Európában, szeretnék részletesen megtervezni utazásukat, szeretnék ha az utazásuk alatt minden a terveiknek megfelelően alakulna, szálláshelyük végig le lenne foglalva, és lehetőség szerint minden látnivalót megnéznének. Azok az interjúalanyok, akik már jártak korábban a kontinensen, sokkal otthonosabban utaznak Európán belül: előfordul, hogy csak az érkezés utáni és az indulás előtti szálláshelyről gondoskodnak az utazás tervezésekor, és sokkal határozottabb elképzelésük van arról, milyen attrakciókat, látnivalókat kívánnak felkeresni.

Az utazások szervezettségi foka széles skálán mozog, amelynek egyik végén azok a gyakorlott utazók állnak, akiknek van európai ismerősük vagy rokonuk: ők csak a repülőjegyet foglalják le előre, illetve a programot állítják össze az utazás előtt. A másik csoportot a csomagtúrát vásárló, kevésbé tapasztalt utazók alkotják. Az utazás szervezését az Európában már járt utazók az utazás előtt 3-6 hónappal kezdik meg, míg azok, akik még nem jártak itt, fél - egy évet szánnak az utazás előkészítésére.

Annak ellenére, hogy a fő turisztikai szezon a nyár Európában, a megkérdezettek több, mint fele késő tavasszal vagy kora ősszel szeretne ide utazni a zsúfoltság elkerülése és a kedvező árak, illetve az elviselhetőbb időjárás miatt. Télen mindössze néhányan tervezik, hogy Európába utaznak a megkérdezettek közül. A legtöbb interjúalany három vagy négy hétre szeretne Európába utazni, azok körében azonban, akik már jártak a kontinensen, gyakoribb a két - három hetes utazás.

A megkérdezettek az utazás tervezését általában a desztináció kiválasztásával és az utazásra fordított összeg meghatározásával kezdik. Európát általánosságban drága úticélnak tartják a kanadaiak, annak ellenére, hogy tudják, nagy eltérések vannak az egyes országok között. A legtöbben a szállást és az étkezést tartják drágának, néhányan azonban a benzint és gázolajat is említették. A montrealiak és a vancouveriek 2-3000, míg a torontóiak 4-8000 CAD-os költségekkel számolnak egy kéthetes európai utazás tervezésekor, amely tartalmazza a szállásdíjat, az étkezést, az utazást és a programokat, de a repülőjegyet nem.

Információforrások

A kanadaiak többsége több információforrást használ fel utazásainak megtervezése során. A felmérésben résztvevő városok lakosainak preferenciái között jelentős eltérések vannak.

Egy új desztináció megismeréséhez a kanadaiak a leggyakrabban a rokonokat, ismerősöket kérdezik meg először: az ő tanácsaikban jobban bíznak, mint az utazási irodák által nyújtott információkban.

Az újságok, magazinok utazási cikkei elsősorban a desztináció kiválasztásában, az érdeklődés felkeltésében játszanak jelentős szerepet mindhárom város lakóinál, de az utazókat a különböző utazási irodák ajánlatainak összehasonlításában is segítik.

Az utazási irodákat a kanadaiak általában már az úticél kiválasztása után, konkrét igényekkel keresik fel. Az irodától további megerősítést, kiegészítő ötleteket, foglalási lehetőséget, esetenként az útitervük összeállításában való segítségnyújtást várnak. A montrealiak esetében gyakoribb, hogy a tervezés kezdetén veszik fel a kapcsolatot az utazási irodával, de a legtöbb válaszadó csak a folyamat végén fordul hozzájuk tanácsért, egyfajta "foglalási" irodaként használja őket.

A túraszervezők prospektusai leggyakrabban csak átfogó képet nyújtanak az úticélról, illetve ötleteket merítenek belőle az utazás alatti programokról, felkeresendő látnivalókról. Az egyes turisztikai szolgáltatók árait és szolgáltatásait a prospektusok segítségével hasonlítják össze, a prospektust az utazás költségvetésének kialakításához is használják. A prospektusok iránt a felmérésbe bevont három város közül Torontó és Vancouver lakói mutatnak nagyobb érdeklődést.

Az Internetnek egyre nagyobb szerepe van az utazási információk gyűjtésében, amely legnagyobb előnyének és hátrányának egyaránt az óriási mennyiségű információt tartották a megkérdezettek. Az Internetet sokan használják az úticél kiválasztására, illetve annak megerősítésére, amelyhez információt elsősorban keresőprogramok segítségével találnak. Az Internet nagy segítséget nyújt a speciális utazások iránt érdeklődőknek is. Az Internettel kapcsolatosan azonban sokan számoltak be kellemetlenségről is: a szükségesnél több információt nyomasztónak vélik, ennek következtében gyakran nehéz rátalálni a megfelelő információra.

A turisztikai hivatalokat, képviseleteket és kereskedelmi kamarákat az utazók gyakran nem tudják megkülönböztetni egymástól, és nem is gondolnak rájuk, mint lehetséges információforrásra. Azok, akik személyes tapasztalatokkal rendelkeznek velük kapcsolatban, nagyon jó véleménnyel vannak róluk, különösen szép prospektusaikról és információban gazdag honlapjaikról.

Az útikönyveket a desztináció kiválasztása után használják gyakran az utazók, leginkább a konkrét útiterv készítéséhez. Az útikönyveket a többségében francia anyanyelvű montrealiak használják elsősorban, különösen a világhírű Michelin útikönyvek kedveltek körükben.

Európa a többi desztinációval összehasonlítva

Az európai utazás kiválasztásakor a legtöbb megkérdezett nem mérlegelte az ázsiai vagy ausztrál utazás gondolatát, mivel Európát teljesen eltérőnek tartja a másik két földrésszel összehasonlítva. A fókuszcsoport tagjai az európai utazást nemritkán egyfajta álomnak tartották, és az Európában már járt csoport tagjai sem éreztek kisebb vágyat a visszatérésre, mint azok, akik még nem jártak Európában.

A következőkben Európa, mint úticél előnyeit, illetve hátrányait foglaljuk össze Ázsiával, illetve Ausztráliával szemben:

Előnyök:

Európai országok iránti érdeklődés

A fókuszcsoportos interjúk résztvevői leginkább Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Nagy-Britannia, Svájc és Ausztria iránt mutattak érdeklődést, míg Németországot, Kelet-Európát és Oroszországot kevésbé tartják vonzónak. Jelen cikkben a Magyar Turizmus Rt. kiemelt termékeivel, az aktív turizmussal, az üdüléssel, a kulturális turizmussal és a gasztronómiával, illetve Magyarország közvetlen európai versenytársaival kapcsolatos véleményeket mutatjuk be.

Az aktív kikapcsolódást a megkérdezettek egy ország esetében említették, melynek oka, hogy Kanadában és a szomszédos Egyesült Államokban az aktív üdülési formák széles skálája (síelés, siklóernyőzés, hegymászás, túrázás) található meg, illetve, hogy az interjúkra meghívott korcsoport (45 éven felüliek) alacsony érdeklődést mutat az aktív üdülési formák iránt. Az egyetlen aktív üdülési asszociáció az Írországnál említett lovaglás volt.

Az üdülés sem tartozik a kanadaiak fő európai elfoglaltságai közé, mivel a napfényt és tengerpartot kedvelő kanadaiak a hozzájuk közelebb eső és olcsóbb karib-tengeri térségbe utaznak kikapcsolódni. Az országokkal kapcsolatos vélemények között mindössze Franciaországnál ("jó strandok") és Görögországnál ("napfény és homok") fordult elő az üdülés.

A kultúrával kapcsolatos képzettársítás azonban az interjúk során említésre került minden országgal kapcsolatban felmerült, a kanadaiak legfontosabb európai utazási motivációja a kulturális élményszerzés. Az egyedi kultúra és a gyönyörű épületek mellett Franciaország romantikáját és kertjeit, Olaszország művészeti gazdagságát, Spanyolország mór kulturális örökségét, Nagy-Britannia kastélyait és várait, Írország zenéjét, Hollandia tulipánjait és szélmalmait tartották a megkérdezettek külön említésre méltónak.

Magyarország közvetlen európai versenytársai közül Ausztriánál a "XVI-XVII. századi Osztrák-Magyar Monarchiát idéző romantikát" és a "zenei fesztiválokat", Svájc esetében pedig "az Alpokat", a "díszletszerű épületeket", a "gazdagságot", a "drága szálláshelyeket" és a "vendéglátók túlságosan üzleties viselkedését" emelték ki az interjúalanyok.

A kelet-európai országokról a kanadaiaknak az "olcsóság", az "egzotikusság", a "korrupció", a "politikai instabilitás", a "gyenge közbiztonság" és a "kisebb fényűzés" jutott eszébe az interjúk során. Csehországnál "Prága pazarságára", Lengyelország esetében pedig a "hideg éghajlatra" és a "háború által sújtottságára" asszociáltak a megkérdezettek.

Csomagtúrák

A fókuszcsoportos interjúk során, a kontinensen már járt kanadaiak az európai csomagtúrák négy fajtájáról számoltak be korábbi utazásaik alapján. Az egyik a speciális érdeklődést kielégítő csomagtúra, mint a motorkerékpáros túra, a gyalogtúrákat tömörítő csomag, vagy a színházlátogató csomagtúra. Más kanadaiak hagyományos buszos körutazáson vettek részt, amelyeket elsősorban a Globus és a Trafalgar szervez. A buszos utakat a korai indulások és a csoport tagjaitól való nagyfokú függőség miatt kényelmetlennek tartották.

Néhányan európai hajókörúton ismerkedtek meg Észak-Európával és a Földközi-tengerrel, amely során sokan olyan desztinációkat is meglátogattak, ahova később is szívesen visszatérnének. A nagyobb kanadai túraszervezők ajánlatai között a mexikói vagy karibi csomagtúrákhoz hasonló üdülési ajánlatok találhatók, elsősorban Spanyolországba és Görögországba.

A csomagtúrák legfőbb előnyeit az olcsóságukban és a családiasságában látják a megkérdezettek.

Utazási preferenciák

A fókuszcsoportos interjúk során az interjúalanyok utazási szokásait, preferenciáit is megvizsgálták. A kanadaiak leggyakrabban társasággal - a legtöbben a házastárssal, illetve barátokkal, testvérekkel vagy felnőtt gyerekükkel - szeretnének Európába utazni.

Az Európában már jártak kevesebb, mint fele utazott menetrendszerinti légitársasággal, és az utazást tervezők többsége is charter járattal szeretne Európába utazni, elsősorban a kedvezőbb árak miatt.

A megkérdezettek jelentős része szeretne mind a városokkal, mind a vidékkel megismerkedni. A kulturális és történelmi emlékek miatt idejük jelentősebb részét a nagyobb városokban szeretnék tölteni, de mindenképpen szeretnének a vidéki életformával, emberekkel és a hagyományos ételekkel is megismerkedni, mivel igazán autentikus utazási élményeket ezáltal szerezhetnek.

Az utazás során a legtöbben kulturális tevékenységeket preferálnak, amelyek között a történelmi látnivalók, kastélyok, várak, kertek, múzeumok, galériák látogatását, a helyi konyha megismerését, színházlátogatást, a helyi lakosokkal való találkozást, a vidék megismerését említették. A kulturális programok mellett a strandolást és néhány aktív tevékenységet, mint kerékpározás, golfozás és síelés neveztek meg.

Az utazás során a kanadaiak a kis hoteleket kedvelik - az angol-szász bed & breadfast mintájára - reggelivel, mivel a nagy szállodákat drágának és barátságtalannak tartják, amelyeken kevésbé tükröződik a helyi kultúra.

A közlekedés terén a rugalmasabb és gazdaságos autókölcsönzést választják a legtöbben, azonban a benzinárakat túlságosan magasnak találják Európában. Emellett néhányan a vonatot is említették, mint olcsó közlekedési módot.

Az európai utazással kapcsolatos negatívumok

A legtöbb kanadai a közbiztonság rossz helyzetében látja a legnagyobb veszélyforrást európai útjával kapcsolatban, amely főleg a kelet-európai, illetve a spanyol és az olasz utazások vonatkozásában merült fel. Az országok eltérő pénznemeit és a pénzváltás kényelmetlenségeit is többen említették, akárcsak a nyelvismeret hiányából adódó kellemetlenségeket.

Az egészségügyi ellátás esetleges hiányát, betegség vagy sérülés esetén felmerülő problémákat is gyakran hangsúlyozták a veszélyforrások között az európai utazásokkal kapcsolatban. A kanadaiak szeretnének az utazás előtt garanciát kapni arra, hogy megfelelő ellátást kapnak a helyi kórházakban egy váratlan betegség vagy baleset során.

Összefoglalás

Kanada Európa egyik legfontosabb tengerentúli küldőpiaca: évente több millió kanadai utazik a kontinensre. Kelet-Európa, és azon belül Magyarország a kevésbé ismert és látogatott területek közé tartozik Kanadában, 2000-ben az Egyesült Államokon kívüli vendégéjszakák kevesebb, mint 0,5%-át töltötték hazánkban a kanadaiak.

A kanadaiak az átlagosnál többet költő utazók. Főként késő tavasszal, vagy késő ősszel utaznak Európába, érdeklődésük középpontjában pedig a kulturális programok, a történelmi helyszínek és az "autentikus" vidék áll. A kanadai beutazók számának növelése, a turisztikai bevételek további növelése mellett csökkenthetné a magyar beutazó turizmusra jellemző időbeni és térbeni koncentráltságot és a Budapest-Balaton centrikusságot.

A beutazások számának növeléséhez egyrészről Magyarország alacsony ismertségén és a Kelet-Európáról kialakult kedvezőtlen képen (politikai instabilitás, rossz közbiztonság) kell javítani.

A desztinációválasztás irányításának hatékony eszközei a nyomtatott sajtóban megjelenő cikkek és televíziós műsorok lehetnek, mivel a felmérésből kiderül, hogy a barátok és ismerősök mellett a médiának is nagy szerepe van az úticél kiválasztásában. Az országgal és a térséggel kapcsolatos vélemények formálásában kiemelkedő a régióbeli országok közös szerepvállalásának lehetősége.

A térség vagy az ország promóciója során a felmérés eredményeivel alátámasztott kedvező adottságokat, tulajdonságokat (egzotikus, kevésbé ismert, felfedezésre váró terület, olcsó) kellene kihangsúlyozni.

Az ismertség növelése mellett az is fontos, hogy az igényeknek megfelelő és jó minőségű utazási ajánlatok álljanak azoknak a kanadaiaknak a rendelkezésére, akik Magyarországra szeretnének utazni. A felmérés pontos képet ad a hazai beutaztatóknak a kanadaiak utazási preferenciáiról: a kanadai utazók kisebb szállodákban szeretnek lakni, az utazás során a kevésbé kötött menetrendet és a nagyobb szabadságot kedvelik, szeretnek kapcsolatba kerülni a helyi emberekkel, megismerkedni a helyi életformákkal.

A kanadai utazók igényeihez igazodó csomagtúrák mellett az egyénileg utazókról sem szabad megfeledkezni. Számukra az Internet a legmegfelelőbb információs csatorna, amelyen a különböző szolgáltatók ajánlatai (szálláshelyek, éttermek, autókölcsönzők, menetrendek, programok, szórakozási lehetőségek, stb.) mellett a legfontosabb általános utazási információkat (beutazás, határátlépés, időjárás, valutaváltás, stb.) is ismertetni kell.

  1. Kutatási asszisztens, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.
  2. ETC - European Travel Commission, 31 európai ország Nemzeti Turisztikai Hivatalait tömörítő szervezet, melynek célja, hogy Európát, mint turisztikai desztinációinak marketing tevékenységét végzi Európán kívül.
  3. 1 amerikai dollár (USD) = 284, 73 Ft, 2000. december 29-ei árfolyam alapján.
  4. 1 kanadai dollár (CAD) = 189, 58 Ft, 2000. december 29-ei árfolyam alapján.
  5. A kanadai Statisztikai Hivatal személyes és telefonos megkérdezésekkel negyedévente méri a 15 évnél idősebb kanadai lakosság utazási szokásait.