Országtanulmány: Franciaország

Összeállította: Mester Tünde1

A Magyar Turizmus Rt. megbízásából az Ipsos France Piac- és Közvéleménykutató Intézet 2000 nyarán primer kutatást végzett a francia lakosság, valamint a francia turisztikai szakma körében, hogy részletes információkhoz jusson a franciák utazási motivációiról, az utazási döntés meghozatalának tényezőiről, a franciák által használt információforrások köréről és Magyarország piaci potenciáljáról Franciaországban.

A kutatást a francia piac egyedisége és a rendelkezésre álló információk hiányos volta mellett az indokolta, hogy 2001 második felében rendezik meg Franciaországban a Magyar Kultúra Évét (France-Saison Culturelle Hongroise 2001). A kutatás ennek lebonyolítását, illetve a Magyar Turizmus Rt. idei marketingtevékenységét kívánta megalapozni.

Jelen cikk a kutatás módszertani hátterét is ismertetve mutatja be az elsődleges vizsgálat eredményeit az Olvasó számára.

1. Általános információk Franciaországról

1.1. Gazdasági helyzet

A francia gazdaságban a modern kapitalista módszereket erőteljes kormányzati beavatkozással kombinálják. A kormány a főbb infrastrukturális cégekben lévő többségi tulajdona révén számottevő befolyást gyakorol a gazdaságra. Az 1990-es évek eleje óta az ilyen jellegű állami tulajdont és ezzel a kormányzati befolyást is, kis mértékben ugyan, de fokozatosan csökkentik.

A termőföld adottságai, a modern technológia használata és a különböző támogatások megfelelő kombinációja Franciaországot vezető mezőgazdasági termelővé tette Nyugat-Európában.

Franciaország - 10 másik EU-tagállammal - 1999. január 1-jén csatlakozott az euró övezethez.2

Az OECD értékelése az 1999-es évről összességében pozitív volt, mivel megkezdődött a munkanélküliség csökkenése, illetve a külföldi beruházások növekedtek: 1999-ben a világ negyedik legjelentősebb tőkebefogadó országa lett Franciaország. Ugyanakkor az infláció a vártnál nagyobb mértékben nőtt, döntően az olajár növekedése következtében. Ez utóbbi tényező a fizetési mérleg egyenlegét is negatívan befolyásolta, amely hatást tovább erősítette a dollár euróval szembeni erősödése is.3

Az 1990-es éveket jellemző tartós munkanélküliséget 2000-ben erőteljes munkahelyteremtés, illetve egyéb, munkanélküliséget csökkentő intézkedések (például a 35 órás munkahétre vonatkozó megegyezések bevezetése) követték, amelynek eredményeképpen a munkanélküliségi ráta az elmúlt tíz évet tekintve 1999-ben volt a legalacsonyabb4. Franciaország 1999-es gazdasági helyzetét leíró jellemzőket az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat

FRANCIAORSZÁG GAZDASÁGI-STATISZTIKAI MUTATÓI 1999-BEN5
Lakosság (millió fő) 59,0
GDP értéke folyó áron (Mrd USD) 1 698
GDP növekedésének üteme változatlan áron (%) 2,7
Egy főre eső GDP folyó áron (ezer USD) 28,4
Infláció alakulása (%) 1,3
Munkanélküliség szintje (ezer fő) 2 630
Munkanélküliségi ráta (%) 11,1
Export értéke (Mrd USD) 299,1
Import értéke (Mrd USD) 279,0
Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD) 33,7
Árfolyam éves átlaga: USD/FRF 6,1546
EUR/FRF 6,5596

A 2000. év dinamikus gazdasági növekedést és alacsony inflációt hozott. A világkereskedelem élénkülése és az engedékeny monetáris feltételek, valamint a megerősödött fogyasztói bizalom kedvezően hatott a gazdasági aktivitásra. A kapacitás-kihasználtság az évtized legmagasabb szintjét érte el, ennek köszönhetően a vállalatok befektetési tevékenysége intenzívebbé vált. A világgazdasági környezet mindazonáltal kevésbé volt kedvező az elmúlt időben, a magas nyersolaj árak érezhetően csökkentették a lakossági reáljövedelmet, ami befolyásolta a lakossági bizalmi index értékét is.6

1.2. A magyar-francia külgazdasági kapcsolatok7

1999-ben Franciaország - az 1998-as rangsorhoz képest - egy helyet előrelépve Magyarország negyedik legnagyobb külkereskedelmi partnere lett. A magyar kivitel 28,3%-kal (1,12 Mrd USD) nőtt, míg a behozatal csak 5,2%-kal haladta meg az 1998. évit. Ennek eredményeképpen a magyar áruforgalom negatív szaldója tovább csökkent 190 millió dollárra. A kétoldalú áruforgalom értéke elérte a 2,44 Mrd dollárt. Az elmúlt években megfigyelhető tendencia tovább folytatódott 1999-ben: a hazánkból Franciaországba irányuló gépipari export növekedési üteme a legjelentősebb, részesedése az összexportból tovább nőtt. Ugyancsak a korábbi tendenciának megfelelően - a kivitel növekedése ellenére - csökkent az élelmiszerek, ital és dohányáruk részaránya.

A franciák magyarországi beruházásai az 1990-99 közötti időszakban meghaladták a 2,1 Mrd USD-t, ami továbbra is a harmadik helyet biztosítja a külföldi beruházók rangsorában. A hazánkban működő francia érdekeltségű cégek több mint 41 ezer főt foglalkoztatnak, és az ország csaknem egész területén jelen vannak (bár a legtöbb vállalat Budapesten és a Dunántúlon található). A kereskedelemfejlesztést és beruházás-ösztönzést megcélzó párizsi és lyoni kereskedelmi szolgálati irodák vezetői 1999-ben csakúgy, mint a korábbi évek során, számtalan üzletember-találkozón vettek részt. Tevékenységük jelentős mértékben hozzájárult a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez mind az áruforgalom, mind a beruházások területén. 2000-ben az agrár- és élelmiszeripari termékekre, illetve általában az új piaci lehetőségek feltárásra kívánt nagyobb hangsúlyt fektetni a magyar gazdaságirányítás.

2. A francia turisztikai piac

2.1. Franciaország mint turisztikai desztináció8

Franciaország vezető turisztikai hatalomnak tekinthető: a WTO (World Tourism Organization, Idegenforgalmi Világszervezet) statisztikái szerint a legtöbb turista Franciaországot keresi fel évek óta, és az idegenforgalomból származó bevételek alapján is rangos, harmadik helyet foglal el az ország. Franciaország pozícióit tovább erősíti, hogy a WTO-nak 1995 óta francia főtitkára van, Francesco Frangialli személyében.

Magyarországról évente 170-180 ezer (becsült adat) látogató keresi fel Franciaországot. Legkedveltebb úticéljuk Párizs, de komoly az érdeklődés a Loire-menti kastélyok és Eurodisney iránt is. Nem véletlen, hogy 1999-ben Franciaország volt az "Utazás" turisztikai kiállítás díszvendége. A Maison de la France (a francia turisztikai marketingtevékenységet végző szervezet, amely az Infrastrukturális, Közlekedés- és Lakásügyi Minisztériumhoz tartozik) képviselete 1990 óta működik Budapesten. Célja, hogy mind szélesebb körű információval lássa el a Franciaországba utaztató magyar irodákat és az egyéni érdeklődőket.

2.2. A francia kiutazó piac jellemzői

A Travel & Tourism Intelligence (TTI) adatai alapján a tipikus francia utazó középkorú vagy idősebb és magas jövedelemmel rendelkezik. Az Observatoire Nationale du Tourisme adatai szerint 1998-ban a kiutazók csaknem fele 50 év fölötti volt, 40%-uk pedig évi 27 400 és 45 700 frank (1 millió - 1,8 millió forint) közötti keresettel bírt. A francia kiutazások jelentős hányada augusztusra esett, májusban pedig a rövid utazások népszerűek.9

A Francoscopie 2001 című kiadvány információi alapján tovább árnyalhatjuk a fenti képet. 2000-ben a franciák 59%-a vett részt négy napnál hosszabb utazáson (1999-ben ez az arány 63% volt). A franciák nagyfokú utazási hajlandósága részben az Európában (és talán a világon is) egyedülállóan hosszú, 5 hetes fizetett szabadságnak köszönhető. Az utazási hajlandóságot a demográfiai tényezők erősen befolyásolják: a munkások, az inaktívak és a mezőgazdaság területén dolgozók üdülnek például a legkevesebbet, ugyanakkor a 25 évnél fiatalabbak (akiknek nagy része még tanul, így még hosszabb szabadidővel rendelkeznek) gyakrabban és hosszabb időre utaznak el, mint a felnőttek.

Az 1992 és 1995 közötti időszakban a lakosság kb. 75%-a vett részt legalább egyszer egy hosszabb nyári utazáson és csupán 25%-uk nem üdült egyáltalán. A 18 évnél idősebbek 16%-a nem utazott egyáltalán.

2000-ben a franciák 41%-a nem vett részt 4 napnál hosszabb utazáson, amit 20% időhiánnyal magyaráz, 6% pedig azzal, hogy nem is vágyik rá. A leggyakoribb indok azonban a pénzhiány volt: 52% maradt otthon emiatt. Utóbbiak számára egyre több államilag támogatott üdülési lehetőséget kínálnak, azonban ezek az ajánlatok természetesen elsősorban belföldre vonatkoznak.

A franciák egyre nagyobb figyelmet fordítanak az üdülés költségeire is. Átlagosan 260 francia frankot (kb. 10 200 Ft) költenek fejenként és naponta üdüléseik alkalmával. A költségek közül a két legnagyobb tétel az étkezés (27%) és a szállás (16%) volt. A rövid és a hosszú utak esetében jelentősen eltérnek a költségek: a hosszú utakon az egy főre jutó átlagos napi költés 220 FFR (kb. 8 600 Ft), a rövid utakon pedig 425 FFR (kb. 17 000 Ft). Az eltérést a közlekedés költségei okozzák.

Sokan használják ki a szezonon kívüli kedvezményes ajánlatokat, amelyről alapvetően a Minitelen és - egyre többen - az Interneten keresztül informálódnak. A költségek csökkentése érdekében a franciák mintegy fele ingyenes szálláshelyet választ, azaz barátoknál, rokonoknál vagy pedig saját második lakásában száll meg. Mindezek ellenére "a franciák a harmadik legnagyobb költéssel rendelkezők Európában: 1998-ban a WTO adatai alapján költésük 17,6 Mrd USD-t tett ki"10. Szállodában elsősorban az üzleti utazók szállnak meg. Összhangban a fentiekkel, 1998-ban a magánutak 48%-ának elsődleges célja a rokon- és barátlátogatás volt.

2000-ben minden tíz utazóból kilenc Franciaországban maradt, ami részben a helyi turisztikai desztinációk gazdagságának és változatosságának köszönhető. Emellett a gazdasági megfontolások is ebbe az irányba mutatnak, illetve általában tapasztalható némi ellenérzés az országhatárok elhagyásával szemben.

1999-ben a franciák 78%-a saját autóján utazott, 11% vonatot, 2% buszt választott és csupán 3% vett igénybe egyéb közlekedési eszközt. (Mindez részint a fentiekben ismertetett jelenségnek tudható be, azaz annak, hogy a franciák szívesebben üdülnek belföldön, részint pedig annak, hogy sokan utaznak a könnyen elérhető szomszédos országokba.11 )

A francia kiutazók számára Európa jelenti a legfontosabb úticélt, a kiutazások 68%-a irányult ide 1998-ban. A kiutazók száma ugyanebben az évben meghaladta a 18 millió főt, ebből 5,8 millió fő utazott Európán kívülre: közülük 2,3 millióan Amerikába, 2 millióan Afrikába, 1,1 millióan Ázsiába, 0,4 millióan pedig a Közel-Keletre. A tengerentúli francia területekre utazás költsége viszonylag alacsony, így a távoli desztinációk részesedése a kiutazások számából meglehetősen magas12 (2. táblázat).

2. táblázat

A FRANCIA KIUTAZÁSOK ALAKULÁSA FŐ DESZTINÁCIÓK SZERINT, 199813
Ország Kiutazók száma (ezer fő) Desztináció részesedése a francia kiutazó piacból (%)
Spanyolország 2 968,4 16,4
Olaszország 1 791,9 9,9
Egyesült Királyság/Írország 1 339,4 7,4
Belgium/Luxemburg 1 104,1 6,1
Németország 1 049,8 5,8
Portugália 615,4 3,4
Svájc 506,8 2,8
Ausztria 434,4 2,4
Görögország 362,0 2,0
Hollandia 325,8 1,8
Skandinávia 199,1 1,1
Egyéb európai ország 1 610,9 9,4
Európa összesen 12 308,0 68,0
Európán kívüli desztinációk összesen 5 792,0 32,0
Világ összesen 18 100,0 100,0

A fentieket jól tükrözik a francia fizetési mérleg adatok is. Franciaországban az idegenforgalmi egyenleg az elmúlt néhány évben 10 Mrd USD felett volt, 1999-ben 14 milliárd USD-os rekordot ért el. Ebben szerepet játszik Franciaország mint turisztikai desztináció népszerűsége mellett a franciák külföldi üdülések iránti viszonylag alacsony érdeklődése is.14

2.3. A franciák magyarországi látogatásai

A KSH adatai szerint 2000-ben 187 800 francia látogató érkezett Magyarországra, ami 1999-hez képest 8,2%-os visszaesést jelent. A kereskedelmi szálláshelyeken ebből 84 800 látogató jelent meg, ami az előző évhez képest 14,6%-os emelkedést mutat. A legtöbb francia látogató augusztusban érkezett hazánkba, ami megfelel a francia kiutazók egyéb desztinációkban tapasztalható szezonalitásának.

2000-ben a vendégéjszakák száma 196 721 volt, ami a megelőző évinél 11,5%-kal magasabb. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező franciák átlagos tartózkodási ideje 2,3 nap volt. Ez az egyik legalacsonyabb érték a kiemelt küldőpiacaink körében.

A francia piacon régóta jelen van a Malév: 2000-ben napi 5, 2001 tavaszától napi 6 járat köti össze Budapestet Párizzsal, azonban érezhetően hiányzik még a nagy francia városokkal (elsősorban Lyon és Marseille városával) való közvetlen légi összeköttetés.

A Magyar Turizmus Rt. nemzeti képviselete 1996 novemberében nyílt meg Párizsban. A képviselet kapcsolatban áll a helyi szakmával, elsősorban a magyarországi kiutaztatásban érdekelt cégekkel, információt szolgáltat a Magyarországra utazni szándékozóknak, és az országmarketinggel kapcsolatos egyéb feladatokat is ellátja (vásári jelenlét, promóció, kampányok szervezése).15

3. A franciaországi kutatás eredményei

A kutatás célja az volt, hogy a Magyar Turizmus Rt. munkatársai és a hazai turisztikai szakma megismerje a hazánkról a francia lakosság körében élő képet, a franciák utazási motivációt, utazási döntéseik meghozatalának tényezőit, az ehhez felhasznált információforrások körét, illetve feltárja Magyarország franciaországi piaci potenciálját.

Több tényező is indokolta az elsődleges kutatás lebonyolítását: egyrészt nagyban segítette a franciaországi Magyar Kultúra Éve eseménysorozat előkészítését, illetve megalapozta a Magyar Turizmus Rt. és a nemzeti turisztikai képviselet marketingtevékenységét.

3.1. A kutatás módszertana

A 2000 nyarán lebonyolított kutatásnak két fázisa volt: kvalitatív kutatás a lakosság és a francia turisztikai szakma körében, valamint kvantitatív kutatás a lakosság utazási szokásainak felmérésére. A kvalitatív szakasz során 6 telefonos és 6 személyes, félig strukturált interjút folytattak le az Ipsos France munkatársai a szakma képviselőivel, utazási irodák és autóbusztársaságok alkalmazottait, utazásszervezőket, valamint kommunikációs- és média-szakértőket kérdeztek meg; az utazási irodák és utazásszervezők esetében megkülönböztetve azokat, akik programozzák Magyarországot és azokat, akik nem.

Emellett négy csoportban, összesen 38 fő részvételével fókuszcsoportos kutatást végeztek a lakosság körében. Két csoportban olyanok vettek részt, akik jártak már Magyarországon, két csoportban pedig olyanok, akik már jártak külföldön, de Magyarországon még nem. A beszélgetések két városban zajlottak: Párizsban és Lyonban. A csoportban a 18 és 60 év közötti korosztályokból férfiak és nők vegyesen szerepeltek. A felsőbb társadalmi osztályokhoz tartozók és a rendszeresen utazók nagyobb számban szerepeltek a résztvevők között, mivel ők alkotják a potenciálisan utazók táborát.

A kvantitatív szakasz során 1000 fős, a 15 évnél idősebb francia lakosságot reprezentáló mintán végeztek telefonos kutatást. A megkérdezésben résztvevőknek csupán 4%-a járt Magyarországon, míg az 1998-as TTI-adatok alapján a Magyarországot felkeresők aránya az összes külföldre utazóhoz viszonyítva 1,3% volt; az Ipsos felmérésében résztvevők 46%-a utazott külföldre a felmérést megelőző két évben, így körükben a Magyarországot felkeresők aránya csaknem 9% volt, azaz a mintában kellő számú Magyarországra látogató francia szerepelt, sőt felülreprezentáltnak is tekinthetjük ezt a csoportot. A hazánkat felkeresők 75%-a magánúton járt itt (a teljes minta 3%-a), 25% pedig üzleti úton vett részt (a teljes minta 1%-a).

3.2. A Lakosság utazási szokásai és magyarország turisztikai imázsa franciaországban

3.2.1. A franciák utazási szokásai, motivációk

A felmérés eredményei szerint a megkérdezést megelőző két évben a franciák 46%-a utazott legalább egyszer külföldre. Az utazók 56%-a valamely dél-európai országot, 44% valamely nyugat-európai országot kereste fel (1. ábra). Kelet-Európában16 csupán 4% járt, ami gyakorlatilag az utazóknak (461 fő) is négy százalékát teszi ki.

1. ábra

Az elmúlt két évben járt külföldön személyes (turizmus, család) vagy szakmai célokból?

(a válaszok megoszlása azok körében, akik jártak külföldön, n=461)

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

A felmérésből kiderült: a franciák külföldi utazásaik során azt várják, hogy megtörjék a hétköznapok egyhangúságát (más időjárásra, természeti környezetre, emberekkel való találkozásra, más kultúrákra és vallásokra, más helyi ételekre és építészetre vágynak), személyiségük gazdagodását remélik (emberi és kulturális aspektusok), illetve, hogy hobbijukkal foglalkozzanak (például művészetek, zene, sportok).

A franciák számtalan érvet hoznak fel a külföldi utak ellenében: hosszadalmas, bonyolult előkészületek, csomagolás, a repüléstől való félelem, tartózkodás a helyi ételekkel szemben, félelem a betegségektől, egészségügyi problémáktól. Mindezek ellenére összességében mégis nagyon vonzónak találják a külföldi utakat, hiszen számtalan szempontból nagyon hasznosnak tartják azokat: a hétköznapi életvitelhez képest radikális változás, a megszokottól eltérő, vonzó környezet, a felfedezés öröme, új kultúrák, más hagyományok megismerésének lehetősége.

3. táblázat

Vonzó Visszatartó
eredeti kultúra kellemetlen vagy szélsőséges időjárás
gazdag történelem rossz egészségügyi feltételek
művészeti érdekességek politikai feszültségek
megőrzött hagyományok biztonsági problémák, rablás
színes folklór nagy szegénység a fogadóországban
szép táj turisztikai infrastruktúra hiánya
egzotikum közlekedés hiánya
más emberekkel való találkozás lehetősége
személyiség gazdagodásának lehetősége

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

Az úticél kiválasztása során a megkérdezettek legfontosabb döntési kritériumként a harmadik táblázatban felsoroltakat említették meg, megkülönböztetve a vonzó és a visszatartó tényezőket.

A megkérdezettek által legfontosabbnak ítélt elemek sorrendben a következők voltak: a táj és az éghajlat, a biztonság, a helyiek barátságossága, a gasztronómia, a kultúra és hagyományok, szórakozás és sportlehetőségek.

Összességében azt lehet megfogalmazni, hogy olyan desztinációk vonzzák a francia utazni vágyókat, amelyek megőrizték eredetiségüket, sok érdekességet tartogatnak a számukra, de ugyanakkor biztonságosan lehet felfedezni őket.

A legvonzóbbak azok a desztinációk voltak, amelyeknek valamilyen szempontból nagyon erős az imázsuk (2. ábra).

2. ábra

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

A közép-európai országokat hajlamosak homogén csoportként kezelni a franciák. Általában borongós, szomorú országoknak képzelik, ahol még a kommunista berendezkedés maradványaival lehet találkozni, ugyanakkor színesek és különlegesek is számukra, mivel mozgalmas, és élő hagyományokat, folklórt (zene, táncok, népdalok) találhatnak az ide látogatók. A kelet-európai országokat ritkán említik spontánul a megkérdezettek az őket vonzó desztinációk között, ha mégis, akkor kulturális szempontból tartják őket érdekesnek, attraktívnak.

3.2.2. A leggyakoribb információforrások

A legkedveltebb információforrások (3. ábra) között az első helyen a család és a barátok szerepelnek, ezt követik a tour operátorok és utazási irodák prospektusai, a TV- és rádió műsorok, az utazási irodák nyújtotta információk és a különféle útikönyvek. Szívesen tájékozódnak még a franciák a magazinok (példuául "National Geographic", "Geo", "Grands Reportage") segítségével. A nemzeti turisztikai marketinget végző szervezetek helyi képviseleteit az utazók alig egyötöde keresi fel.

3. ábra

Mely információforrások és kommunikációs formák befolyásolják a legnagyobb mértékben úticélja kiválasztásában?

(összes említés, n=461)

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

Az útikönyvek nagy népszerűségnek örvendenek a franciák körében. Franciaországban sokféle útikönyv sorozat van, amelyek más-más érdeklődésű turisták számára készültek. A "Le Guide Bleu" sorozat hagyományosan a kulturális értékek iránt érdeklődő utazókat célozza meg elsősorban, a "Le Petit Futé" és a "Le Guide du Routard" pedig azokat, akik szívesebben utaznak saját szervezésben, illetve akik nagyobb mértékben fogékonyak a helyi emberek és életmódjuk, valamint a helyi kultúra megismerése iránt. Ez utóbbi két sorozat egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ami vélhetően azt jelzi, hogy az útjukat maguk szervező utazók egyre nagyobb súllyal vannak jelen a turisták között.

A katalógusok színes képei elsősorban az érdeklődés felkeltésére alkalmasak, míg a magazinok főként a különleges, eredeti (de nem feltétlenül távoli vagy egzotikus) desztinációkra hívják fel a figyelmüket.

A TV-műsorok között a legnépszerűbbek az országos és a tematikus csatornák turisztikai műsorai, pl. "Voyage", "Arte" és "Planete".

Az Internetet mint tájékozódási lehetőséget is többen említették, elsősorban praktikus információk gyűjtésére használják.

Az utazási kiállítások, vásárok emocionálisan is megragadják a látogatókat, ami a standon levő attrakció szerepére hívja fel a figyelmet.

3.2.3. Magyarország imázsa a francia utazóközönség körében és magyarországi tapasztalataik

A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy jelentősen eltérő kép él Magyarországról azokban, akik jártak már itt és azokban, akik még nem. Ezt figyelembe véve a jövőben sokkal több és mélyebb információval kell ellátni a francia utazóközönséget.

Akik jártak már Magyarországon, azok leggyakrabban egy-egy hétvégére utaztak el, jellemzően három napra. A legtöbben csak Budapestet látogatták meg, általában egy közép-európai fővárosokat magába foglaló körút keretében. Így Budapest csak egy állomás (általában az utolsó) volt Bécs és Prága mellett. Néhányan említették csupán, hogy az ország más területeire (például a Balatonra, a Pusztára) is eljutottak. A megkérdezettek egy része tematikus úton vett részt (például zenei fesztivál, opera, lovastúra, vadászat, horgászat), illetve volt, aki megemlítette, hogy kulturális örökségekkel rendelkező kisebb városokat és falvakat is felkeresett az országban. A francia látogatók Magyarországot - a többi kulturális desztinációhoz hasonlóan - elsősorban tavasszal és ősszel keresik fel szívesen, amelyet természetesen befolyásolnak egyéb tényezők is: például érdeklődési kör és egyes rendezvények időpontjai.

Azok számára, akik már jártak nálunk, különösen vonzó, hogy olyan helyre jutottak el, amelyet még nem tett tönkre a tömegturizmus, ugyanakkor - szemben azzal a képpel, ami az ex-kommunista országokról és lakóikról él a franciákban - barátságos emberekkel találkozhattak, biztonságban fedezhették fel az országot, így a kisebb, kevésbé látogatott falvakat is, ahol békés környezettel, élő hagyományokkal és szívélyes vendéglátással találkoztak. Szívesen barangoltak Budapesten, amelyet modernnek és élettelinek találtak, ugyanakkor séta közben számtalan megtekintésre érdemes épületre, műemlékre, múzeumra is bukkantak. A rövid sétahajózás a Dunán és a kitűnő esti programok szintén lenyűgözték őket. Úgy vélik, Budapest olyan város, ahol lehetséges, hogy a turisták legalább egy rövid időre beilleszkedjenek a helyiek életébe.

Kiemelték a magyarországi (sajnos elsősorban csak budapesti) látogatás nyugodt, kényelmes tempóját és hangulatát, mint egyik legkellemesebb élményüket, ugyanakkor hiányolták a jelentős, "feltétlenül megtekintésre méltó" attrakciókat (mint például a Grand Canyon az USA-ban). A legkedveltebb attrakciók: a "Budát uraló vár", a fürdők, a késő éjszakáig is nyitva tartó kávéházak, teraszok, kisföldalatti, valamint a XVII-XIX. századi épületek.

Kellemes meglepetésként érte az idelátogatókat az is, hogy - bár nem tartják olyan dinamikusan fejlődő gazdasági központnak Magyarországot, mint Lengyelországot -, hazánk egyáltalán nem szegény ország, a szegénységből eredő társadalmi problémák, bűnözés nem fenyegeti lépten-nyomon a turistákat, valamint a turisztikai kínálat (szállodák, éttermek) is megfelelő.

A magyar táj önmagában nem bűvöli el különösképpen a francia látogatót (túl sok a síkság, nem találják elég változatosnak). A kisebb falvak azonban megragadják őket, csakúgy mint a hazánkban vásárolható szép és értékes ajándékok, kerámiák. Azok, akik eljutottak az észak-kelet-magyarországi hegyekhez és falvakhoz, illetve a Pest megyei településekre, nagyon elégedetten számoltak be ottani élményeikről.

Azon megkérdezettek első asszociációja, akik még nem jártak Magyarországon, jellemzően az Osztrák-Magyar Monarchia volt: véleményük szerint hazánk történelme és kultúrája hasonló Ausztriáéhoz, szoros a kapcsolata Béccsel, és szerintük (gyaníthatóan a Franciaországban sokszor vetített Sissi-történetnek köszönhetően) Magyarországot romantikus lelkületű, szenvedélyes, szláv temperamentumú emberek lakják. Az országot gyakran azonosítják Budapesttel, amelyet történelmi fővárosként értékelnek, ugyanakkor véleményük szerint kevésbé ismert és vonzó, mint Prága. Magyarország szerintük a zene és a zenészek földje (ebben egyetértenek azok is, akik már jártak itt, bár ők nem szűkítik le a hegedű- és cigányzenére a magyar zenei kultúrát).

Akik nem ismerik hazánkat, tartanak attól, hogy a turisztikai infrastruktúra nem megfelelően kiépített, nagyon alacsony az életszínvonal és a különös, számukra idegen magyar nyelv következtében nagyon nehéz lenne megértetni magukat. A bennük élő kép szerint az ország sötét és hideg, nagy síkságokkal. A bürokrácia nehézkes, sok problémát okoz és a gazdasági életre is rányomja a bélyegét a korábbi társadalmi berendezkedés.

Úgy gondolják, hogy nem áll elég információ a rendelkezésükre, és ennek következtében úgy értékelik, hogy Magyarország nem is tart igényt a turisták érdeklődésére, elérhetetlen terület. Ennek ellenére úgy vélik, hogy az ország egyre nyitottabb, lakói barátságosak és érdekes folklórra, élő hagyományokra bukkanhatnak.

Az ételek véleményük szerint zsírosak, nehezek, egyhangúak, hasonlóan a német és az osztrák konyhához. Az emberek mentalitását az osztrák és szláv sztereotípiák keverékével jellemezték. A tájban a monoton síkságok és a romantikus, de ijesztő Drakula által "fémjelzett" Kárpátok hegyei váltakoznak. Szerintük az építészeti emlékekre is egyértelműen rányomja a bélyegét az osztrák-magyar történelem: az ország gazdag történelmi emlékekben, kastélyokban, templomokban és múzeumokban, amelyekben a keleti és szláv hatás is érvényesül.

A megkérdezettek, akik még nem jártak hazánkban, Magyarországról még a háborúra, a zenére és a helyi kézművesek alkotásaira asszociálnak, illetve gyakran említették a sportot - a francia kutatók véleménye szerint a Forma-1-nek és a korábbi kelet-európai és szovjet sportteljesítményeknek köszönhetően. A zene tekintetében információik hiányosak: "tudunk híres zeneszerzőkről, zenészekről és karmesterekről, de nem tudjuk, hogy oroszok, lengyelek vagy csehek, ... nem tudjuk, melyik országban születtek és ezek az országok többé-kevésbé egyformák...".

A gazdaságról úgy gondolják, hogy önellátó ország, gazdag mezőgazdasági erőforrásokban és ásványkincsekben. Véleményük szerint az ország nyitott a szabadkereskedelem és a kapitalista gazdaság felé, de még nem alakultak ki a megfelelő struktúrák és hiányzik a know-how, erőteljes a fekete gazdaság és az illegális kereskedelem szerepe.

Amikor a válaszadók hazánkat a többi régióbeli országgal hasonlították össze, meglehetősen egyformán nyilatkoztak azok, akik ellátogattak már ide és azok, akik még nem. Véleményük szerint Magyarország a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal sorolható egy csoportba a gazdasági fejlettséget tekintve, ám azoknál kevésbé turista-orientáltnak tartják. Sajátos országnak ítélik, amely az osztrák történelmet és a keleti kultúrát egyesíti, de nem "balkáni": csendes és kiegyensúlyozott ország.

3.2.4. A kvantitatív kutatás eredményei

A kvantitatív kutatás eredményeiből származó és Magyarország imázsára vonatkozó adatokat a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat

MI JUT ESZÉBE, HA MAGYARORSZÁGRA, MINT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓRA GONDOL? (EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=1000)
Összes említés (%) Összes említés (%)
Pozitívum 52 Negatívum 43
Földrajzi megfontolások (keleti ország, Budapest...) 23 Nem attraktív úticél 17
Érdekes kultúra és színes hagyományok 19 Kellemetlen éghajlat 14
Szép táj 12 Szegényes gazdasági feltételek 10
Híres történelmi személyiségek 9 Korábbi kommunista kormány, szabadság hiánya 6
Szórakozás, kikapcsolódás, sport 8 Szomorú történelmi emlékek 4
„Eredeti" emberek kikapcsolódás, sport 8 Rossz földrajzi elhelyezkedés 4
Kellemes éghajlat 3 Biztonság hiánya 3
Barátságos lakosság 3 Barátságtalan emberek 1
Több válasz is lehetséges, 23% nem válaszolt.
Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

Ha a kvantitatív kutatás eredményeit vizsgáljuk, akkor a korábban felsorolt fő motivációk alapján Magyarország tízes skálán (ahol 10 a legjobb) mérve a következő átlagosztályzatokat érte el (4. ábra).

4. ábra

Magyarországra vonatkozó átlagosztályzat a motivációk alapján

(1: a dimenzió egyáltalán nem jellemző Magyarországra, 10: a dimenzió nagyon jól leírja Magyarországot, n=1000)

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

Az ábra adataiból egyértelműen kiderül, hogy az utazási döntésre ható tényezők fontossági sorrendjében legelöl szereplő tényezőket kevésbé tartják Magyarországra jellemzőnek, mint a viszonylag hátrasorolt, ám még mindig nagyon fontos elemeket: a kultúra és a hagyományok, illetve a helyiek barátságossága. Kétségkívül vannak olyan - nem változtatható - adottságai Magyarországnak, amelyek tekintetében elmarad az egyik legfőbb turisztikai desztinációnak számító Franciaországtól és az otthon szívesen üdülő franciák elvárásaitól (például táj és éghajlat). Ugyanakkor a biztonság színvonala befolyásolható dimenzió, s kommunikálni kell a potenciális turisták felé, hogy hazánkban igenis nyugodtan üdülhetnek, nem helytálló Magyarországról ezen szempontból alkotott képük.

Az ideutazók számára a máig élő hagyományok mellett a helyiek életének megismerése is komoly vonzerőt jelent, illetve az, hogy a nyelvi nehézségek ellenére könnyen létesíthetnek emberi kapcsolatokat a barátságos és vendégszerető helyieknek köszönhetően. Vonzó még Magyarország "közeli" egzotikuma, azaz hogy némiképpen eltérő (békés, romantikus, nosztalgikus légkörű) európai kultúrát és tájat ismerhetnek meg.

Elbátortalanítja viszont az utazókat, hogy szerintük nem elég változatosak a magyar turisztikai attrakciók és kissé egyhangú a természeti környezet, illetve hogy Magyarország nem divatos úticél, és nem olyan könnyű megszeretni, mint például Prágát.

Magyarország esetében a preferált információforrások megegyeznek azokkal, amelyeket általában igénybe vesznek a franciák, ugyanakkor úgy érzik, hogy ezek nem megfelelő minőségűek. Kicsit ódivatúnak és nem eléggé informatívnak tartják a prospektusokat és elavultnak az útikönyveket. A megkérdezettek véleménye szerint a prospektusok képeit és illusztrációit modernizálni kell, és célszerű fényes papírra nyomtatni őket, ami finomságot és eleganciát fejez ki számukra. A kiadványoktól elvárják, hogy az információkat sokkal dinamikusabb layout-tal mutassák be. Örömmel fogadnák, ha a kiadványok nemcsak műemlékeket mutatnának, hanem "életképeket" is. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az életteli és színes helyszínekre, hogy a sötét, monoton és szomorú ország képét átformálják. Az ideális általános image kiadványokban a természeti tájak, műemlékek képeit kellene kombinálni a tradíciókat és az új életstílust bemutató fotókkal.

A megkérdezettek 10%-a tervezi, hogy a következő 3 évben Magyarországra látogat (2% biztosan, 8% valószínűleg), 21% valószínűleg nem fogja felkeresni hazánkat, 63% biztos abban, hogy nem utazik Magyarországra a közeljövőben (6% nem adott választ a kérdésre).

3.3. Magyarország imázsa a francia turisztikai szakértők körében

3.3.1. A francia kiutazó piac a turisztikai szakértők véleménye szerint

A francia turisztikai szakma képviselőit felkérték arra, hogy szegmentálják a francia kiutazó piacot, illetve határozzák meg, véleményük szerint melyek a fő utazási motivációk az utazók körében.

Tapasztalataik szerint a trend az - és ez megegyezik az egyéb forrásokból nyert információkkal -, hogy többször is elutaznak azok, akik általában szoktak üdülni: a nyári üdülés mellett évente több alkalommal rövidebb időre. Ez utóbbi rövidebb pihenések időtartama a hétvégétől akár egy hétig is terjedhet. A (potenciális) üdülők elsősorban napsütésre és tengerpartra vágynak, különösen azok, akiknek kisgyerekük van.

A turisztikai szakértők is kiemelték az utak kulturális aspektusát: véleményük szerint a franciák szívesen választanak olyan desztinációt, ahol a kulturális élmények mellett arra is számíthatnak, hogy egy kis napsütésben lesz részük. Ilyen desztinációnak tartják Isztambult, Marrakesh-t, Londont, Amszterdamot, Velencét és Madridot, de akár New Yorkot is. Ide sorolható még a szakértők véleménye szerint Prága és Bécs. A kaland képzete olyan úticélokkal fonódik össze, amelyek távol vannak lakóhelyüktől. A szakma által meghatározott piaci szegmenseket és motivációkat az 5. ábra mutatja be.

5. ábra

Piacszegmentálás és motivációk - I.

(a francia turisztikai szakemberek szerint)

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

3.3.2. A Magyarországra látogatók jellemzése

A Magyarországra utazó tipikus turista a következőkkel jellemezhető a szakértők szerint:

A megkérdezett szakmabeliek szerint más szegmenseket is vonzhat Magyarország, például azokat a fiatalokat, akik szívesen látogatnak fiatalos helyekre. A pontos jellemzés hátterében az áll, hogy a francia turisztikai szakemberek általában személyre szabott ajánlatokkal várják ügyfeleiket, aminek elengedhetetlen feltétele azok megismerése.

3.3.3. Magyarország mint turisztikai desztináció a francia szakemberek szemszögéből

A megkérdezettek véleménye szerint Magyarország "nehéz desztináció", mivel ügyfeleik akkor választják hazánkat, ha már más desztinácókat láttak (Bécset és Prágát) és főként mert az érdeklődők a felsőbb osztályokhoz tartoznak, akik magas követelményeket támasztanak a szolgáltatások és a szervezés minőségével szemben egyaránt. Hajlandók fizetni a szolgáltatásokért, de össze is tudják hasonlítani a különböző ajánlatokat. Az út rövidsége miatt jól szervezett, folyamatos programra van szükség. Igénylik, hogy eredeti dolgokat mutassanak nekik és hogy lássák, hogyan élnek a helyiek. A turisztikai szakemberek ügyfeleik ízlését ismerve hiányolják a kellemes, "elbűvölő, kisebb szállodákat", a meglevőket pedig túlságosan drágának találják.

A tour operátorok forgalmát tekintve másodlagos desztinációkét tartják nyilván Magyarországot. Úgy látják, hogy keveseknek támad kedvük felkeresni hazánkat, már csak azért is, mivel más desztinációkhoz viszonyítva túlságosan magasnak találják az árakat. Mindebből következően Budapest olyan úticél, amit Bécs és Prága után érdemes felkeresni, esetleg egy csomagba foglalva a három várost. Az utazásszervezők nehezen tudják meggyőzni a turistákat, hogy Magyarországon nem csak Budapestet érdemes megnézni. Ezeket a csomagokat nehezen tudják értékesíteni, nem szívesen foglalkoznak vele. Ezen túlmenően a nagy tour operátorok standard csomagjaikkal és alacsony áraikkal uralják a piacot, így a specializált irodák nem képesek versenyezni a nagyobb, budapesti hétvégéket kínáló irodákkal.

A szakértők úgy gondolják, hogy ha vonzó kép alakulna ki Magyarországról, amelyet folyamatosan fenn is tartanak (megfelelő kommunikációval és információval), akkor az nagyban megkönnyítené az ő dolgukat is, már csak azért is, mert ők maguk is úgy érzik, több információra szorulnak, saját ügyfeleik megfelelő tájékoztatása érdekében.

Magyarország imázsa a szakemberek körében nem túl kedvező; a bennük élő kép részben másodkézből kapott információk alapján alakult ki: az alapján, amit saját ügyfeleik közvetítenek számukra. Láthattuk azonban, hogy az utazóközönség sem kellőképp tájékozott: "Magyarországon nincs semmi különleges", "nincs olyan jó imázsa, mint Prágának", "sötét és szomorú hely, nagy síkságokkal, sok esővel, nincs napsütés". A kutatók szerint ez a kedvezőtlen kép nagymértékben kapcsolódik az "1956 utáni elnyomáshoz", a szovjet érához, a gazdasági problémákhoz, sőt még a Balkán instabilitásához is.

A szakma véleménye szerint a franciák egy része fél ideutazni, mivel sehova sem utaznak szívesen, ahol háború volt (ami persze nemcsak rájuk igaz). Sokan Albániával keverik össze hazánkat: előfordul, hogy megkérdezik, lehet-e tejet kapni. A volt kommunista ország számukra azt jelenti, hogy ott nem jutnak hozzá az alapvető termékekhez és szolgáltatásokhoz.

Másrészt a magyarokkal sosem volt olyan kapcsolatuk, mint a csehekkel vagy a lengyelekkel az emigránsok révén: "Magyarországot Ausztriával kapcsolják össze, olyan ország, amelyik mindig a rossz oldalon háborúzik". A turisztikai szakértők szerint meg kell változtatni a kedvezőtlen kiindulási alapot, amire látnak is esélyt, hiszen mindazok a szakemberek, akik már jártak Budapesten, pontosan ugyanazt fedezték fel, mint a francia turisták: Budapest valódi, életteli város, nem egy múzeum. Célszerű ezért igazi nagyvárosként pozícionálni, mint mondjuk Londont vagy Madridot.

Jelen tanulmány lehetőséget teremt arra, hogy egy táblázatban összegezzük a Magyarországot programozó irodák munkatársainak véleményét hazánk különböző területeiről.

5. táblázat

Budapest környéke
Dunakanyar nem túlságosan érdekes a franciák számára, rengeteg osztrák és német turista, túl nemzetközi
falvak tipikus falvak, nagyon érdekes a franciák számára
KITŰNŐEN ALKALMAS A MAGYAR VIDÉKI ÉLET MEGISMERÉSÉRE

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

6. táblázat

Észak-Kelet-Magyarország
építészet, kultúra és kikapcsolódás
gazdag, változatos táj
kitűnő séta- és kiránduló helyek (falvak, kastélyok, Eger, kedves emberek)
ÉRDEMES PROMÓCIONÁLNI, BUDAPESTTEL EGYÜTT NAGYON KEDVELIK A FRANCIÁK

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

7. táblázat

Balaton
déli part különösen kritizálják, semmi különlegeset nem találnak benne (szokványos üdülőhely "szomorú" szállodákkal)
északi part látnak bizonyos lehetőségeket, vonzóbbnak és vadregényesebbnek tartják a tájat
BÁR A MAGYAROK KEDVELIK, A FRANCIÁKAT EGYÁLTALÁN NEM RAGADJA MEG, HAZÁJUKBAN HASONLÓ JELLEGŰ, DE VONZÓBB HELYEKET ISMERNEK

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

8. táblázat

Észak-Magyarországi Borvidék
a tokaji bor és híre vonzerő a régió számára, ugyanakkor önmagában nem elégséges
HIBÁNAK TARTJÁK, HOGY TÚLSÁGOSAN TÖREDEZETT KÉPET AD MAGÁRÓL MAGYARORSZÁG, NEM LÁTNAK EGYSÉGES, KONZISZTENS IMAGE-ET; CÉLSZERŰBB LENNE AZT KOMMUNIKÁLNI, HOGY HAZÁNK "FELFEDEZÉSRE ÉRDEMES ORSZÁG", AHELYETT, HOGY "VANNAK LÁTNIVALÓINK"

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

9. táblázat

Dél-Magyarország
azon szakértők, akik ismerik, jártak már ott, nagyon jó véleménnyel vannak róla (Szekszárd, Pécs)
nincs önálló image-a, de ez nem feltétlenül negatívum
ÖNMAGÁBAN AZONBAN NEM ELADHATÓ, NAGYOBB CSOMAG RÉSZE KELL HOGY LEGYEN, DE ÍGÉRETESNEK TARTJÁK

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

10. táblázat

Alföld
a Puszta gyakran szerepel a csomagokban
a cigányzenés éttermi programmal egybekötött lovasbemutató egyike lett a vonzó vidéki programoknak
A SZAKÉRTŐK KEDVEZŐ VÉLEMÉNNYEL VANNAK RÓLA, DE CSAK KIEGÉSZÍTŐ KIRÁNDULÁS LEHET SZERINTÜK EGY BUDAPESTI LÁTOGATÁS MELLÉ

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

A fürdőket, illetve az aktív kikapcsolódás lehetőségeit a francia turisztikai szakma képviselői Magyarország erősségei közé sorolták.

A szálláshelyekkel kapcsolatos álláspontok nagyon eltértek egymástól: volt, aki szerint elég és jó minőségű szálláshely van (kiemelték a Budapest környéki kastélyszállókat és a helyi youth hostel hálózatot), mások viszont hiányolták az olcsóbb, kisebb, barátságos és jó minőségű szállodákat.

A magyar konyha és borok nem különösképpen lenyűgözőek a gasztronómiájáról és borairól világhíres ország turistái számára (az ételeket nehéznek, zsírosnak találják, a borokat pedig jónak, de nem kiemelkedőnek minősítik). A szakemberek szerint célszerűbb a magyar ételek sajátosságait, "egzotikumát" kiemelni: sajátos hozzávalók, elkészítési és tálalási módok.

Néhány praktikus vonatkozás: nyelvi problémák nem fordulnak elő gyakran, a fizetési eszközzel sem volt még gondjuk soha; a múzeumok tisztaságát és szervezettségét kitűnőnek találják, bár a nyitvatartási időkkel némiképp elégedetlenek. Az esti programokat kiválóra értékelték, az igazán exkluzívakat azonban túl drágának találják. Több francia nyelvű és megfelelő minőségű tájékoztató anyagra lenne szükségük, illetve térképre, francia nyelvű étlapokra, stb. Az utak állapotával elégedettek, ugyanakkor a táblarendszerrel már kevésbé, s a vonaton megtett utak sem hagytak kellemes emléket bennük.

3.3.4. A francia turisztikai szakemberek által ajánlott Magyarország-imázs

A megkérdezettek meghatározták azt is, véleményük szerint milyen imázst kellene kialakítania Magyarországnak Franciaországban, ennek összefoglalása a 6. ábrán látható. Véleményünk szerint ez az ajánlás nagymértékben tükrözi, hogy még a turisztikai szakemberek sem ismerik kellőképpen hazánkat.

6. ábra

A francia turisztikai szakemberek által ajánlott Magyarország-imázs

Forrás: Magyar Turizmus Rt., Ipsos France

3.3.5. Javaslatok a magyar szakma számára

Végezetül következzen néhány olyan további ajánlás, elvárás, amelyet a francia turisztikai területen dolgozók fogalmaztak meg - elsősorban a magyarországi utazásszervező és -közvetítő szektor számára.

A turisztikai szakembereket nem célszerű az Interneten keresztül megcélozni, azt elsősorban a nagyközönség használja (bár jelenleg meglehetősen alacsony arányban). A szállodáknak jobb higiénia feltételek biztosítása mellett alacsonyabb áron kell a szolgáltatásaikat kínálni és az árazási rendszert is átláthatóbbá kell tenni. Igénylik, hogy kis falvakba is elvigyék az idelátogató franciákat. Az éttermekben szükség van francia nyelvű étlapra, amelyen az árak (a kiszolgálásé is) fel vannak tüntetve.

A megkérdezettek intenzívebb, jobb kapcsolatot szeretnének a magyar szakmával, hogy az amúgy viszonylag nehezen eladható desztinációt is megérje értékesíteni. Arra várnak, hogy rendszeresen megkeressék őket a magyar partnerek, ellássák őket információval, tájékoztató anyagokkal, azaz időről-időre felhívják figyelmüket arra, hogy Magyarország értékes, érdekes deszináció. Véleményük szerint PR-eszközökkel kifejezetten jól lehet hatni a francia szakmára (ideértve a study tour-okat utazási irodák, utazásszervezők, turisztikai újságírók számára).

Forrásjegyzék

  1. okl. közgazdász, kutató, MT Rt.
  2. Forrás: CIA - The World Factbook 2000 - France (http://www.odci.gov/cia/factbook/geos/fr.html)
  3. Forrás: Magyarország külgazdasága - 1999, p. 75-77.
  4. Forrás: OECD Economic Outlook, 2000. december, p. 51.
  5. Forrás: Magyarország külgazdasága - 1999, p. 75.
  6. Forrás: OECD Economic Outlook, 2000. december, p. 51.
  7. Forrás: Magyarország külgazdasága - 1999, p. 75-79.
  8. Forrás: Magyar-francia idegenforgalmi kapcsolatok - Gazdasági Minisztérium kézirata
  9. Forrás: The European Leisure Travel Industry, p. 18.
  10. Forrás: Magyar-francia idegenforgalmi kapcsolatok - Gazdasági Minisztérium kézirata
  11. Forrás: Francoscopie 2001, p. 460-462.
  12. Forrás: The European Leisure Travel Industry, p. 18-19.
  13. Forrás: The European Leisure Travel Industry, p. 19.
  14. Forrás: The World's Leading Outbound Markets, p. 109
  15. Forrás: Magyar-francia idegenforgalmi kapcsolatok - Gazdasági Minisztérium kézirata
  16. A kutatás során a Magyar Turizmus Rt. kérése volt, hogy régiónk Közép-Európaként szerepeljen a vizsgálatban, azonban a próbakérdezések során kiderült, hogy a franciák a Nyugat-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa tagolásban gondolkodnak.