A turizmus konjunktúraindexének (TUX) alakulása 2001 I. negyedévében

Összeállította: GKI Gazdaságkutató Rt.

A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. 1999 harmadik negyedévétől végzi a turizmus konjunktúraindexéhez szükséges felmérések megszervezését és lebonyolítását, illetve az ezekből számított különböző részindexek összeállítását. Az egyes részindexek segítségével előállítottuk a turizmus konjunktúraindexének (TUX) 2001 első negyedévi értékét. Összességében a TUX index csökkent a legutóbbi értékéhez képest, így az első negyedévben 20,3 ponton állt.

A turizmus konjunktúra index (TUX) és összetevőinek alakulása 2000 és 2001 első negyedévében (pont)

A TUX és összetevőinek idei első negyedévi értékeit az egy évvel korábbi értékekhez hasonlítva az látszik, hogy a turizmus konjunktúraindexe, valamint az összetevői közül a beutazó és a belföldi turizmus konjunktúra indexe emelkedett, s így e piacok bővülését jelzi, míg a kiutazó turizmus indexe valamelyest csökkent.

Az 50 fő feletti vállalkozásoknak 1980 kérdőívet küldtünk ki, s ez alkalommal 9%-uk válaszolt kérdéseinkre. E cégek az összes vállalkozásnál alkalmazott létszám 2,4%-át foglalkoztatják. A lakosság körében 1000 megkérdezett személyből 400 fő válaszolt az utazásokra vonatkozó kérdésekre, mivel közel 21% egyáltalán nem szokott utazni, s csaknem 44% pedig az utóbbi egy évben nem utazott. A megkérdezett 250 múzeum és kiállító terem 32%-a adott válaszokat, ezekben a múzeumokban fordult meg az összes múzeumi látogató 23%-a. A megkérdezett 485 szálloda és panzió 21%-a küldte vissza kitöltve a kérdőívet, s a férőhelyek alapján számított reprezentáció e körben 9,5%-os volt. 2001 első negyedévében 400 étteremnek küldtünk kérdőívet, s csak 5%-uk válaszolt a kérdésekre. 375 utazási irodát, illetve utazásszervezőt is megkérdeztünk. Körükben 7%-os volt a válaszadás, és az árbevétel alapján számított reprezentáció is 7%-ot ért el.

A turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása 1999. harmadik negyedév - 2001. első negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH és Szonda Ipsos

A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása

A belföldi turizmus konjunktúraindexe - amely 3,5 pontos csökkenés következtében 22,3 pontot ért el - a múltra és a jövőre vonatkozó indexekből áll elő. A múltra vonatkozó index értéke a vizsgált időszakban 1,4 ponttal csökkenve 35,3 pontot ért el, a várakozási index 5,6 ponttal csökkenve 9,3 pontra esett.

A közelmúlt folyamataira vonatkozó index összetevői közül a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma az első két hónapban 3,6%-kal elmaradt az előző év azonos időszakában mért szinttől. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan azonban 100 alkalmazottra 93,5 belföldi kiküldetésben eltöltött napot jeleztek, ami magasabb az összes eddigi felmérési ütemben közöltnél. A múzeumok belföldi látogatóik számának a legutóbbi felmérésben mérthez hasonló ütemű emelkedését jelzik.

A belföldi turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása

1999. harmadik negyedév - 2001. első negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH, Szonda Ipsos

A várakozási index 14,9 pontról 9,3 pontra csökkent. Az index összetevői a következőképpen alakultak: a kereskedelmi szálláshelyek a belföldi kereslet lassabb bővülésére számítanak, mint a legutóbbi felmérés alkalmával (44%-uk növekedést vár, 33% szerint ugyanannyi belföldi vendégéjszakát töltenek el a turisták, mint 2000-ben, 23% szerint kevesebb várható). A lakosság csak alig tervez több belföldi utazást, mint amennyin tavaly vett részt. A szállásra fordított kiadásokat kissé többen tervezik növelni, mint a belföldi utazások számát, de ezzel együtt is gyengült a háztartások utazási kedve az előző felméréshez képest. A vállalkozások ugyanannyi belföldi kiküldetést terveznek 2001-ben, mint amennyit 2000-ben töltöttek alkalmazottaik belföldön. Azonban a belföldi kiküldetésekre szánt keret további növelését tervezik. Az éttermek várakozásai szerint 2001-ben stagnálni fog a forgalmuk: a várakozásukat jelző index azonban már azt mutatja, hogy többen tartanak forgalmuk csökkenésétől (ezúttal is 43%-uk vár bővülést, de 37%-uk forgalma visszaesésétől tart, ezen belül 11% jelentős visszaesést sem tart kizártnak). A lakosság idén is többet költene vendéglátóhelyeken, mint az előző évben, de költési kedve egy kissé gyengült a legutóbbi felméréshez képest. A múzeumok optimizmusa azonban erősödött a következő 12 hónapot illetően: a válaszadók 62%-a várja a hazai látogatók számának emelkedését, s alig 8% a csökkenésre számítók aránya. Optimizmusukat valószínűleg a millenniumi kiállítások kínálata magyarázza.

1. táblázat

A BELFÖLDI TURIZMUS KONJUNKTÚRA INDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 2000. 4. negyedév 2001. 1. negyedév
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma (előző év azonos időszaka = 100) 4.5 -3.6
Belföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra 88.8 93.5
A belföldi látogatók száma a múzeumokban, kiállítótermekben (egyenleg) 16.8 15.9
Múltra vonatkozó index 36.7 35.3
A kereskedelmi szálláshelyek várható belföldi vendégéjszakái (egyenleg) 20.8 11.9
A lakosság várható belföldi turisztikai kiadásai (egyenleg) 9.7 3.8
A lakosság várható szálláskiadásai (egyenleg) 14.0 7.5
A vállalkozások várható kiküldetési napjai (egyenleg) 8.3 -0.7
A vállalkozások belföldi kiküldetési költségének várható alakulása (egyenleg) 26.2 21.5
A vendéglátás várható forgalma (egyenleg) 13.9 -2.5
A lakosság várható vendéglátási kereslete (egyenleg) 12.7 6.9
A múzeumok, kiállítótermek, rendezvények várható belföldi látogatószáma (egyenleg) 13.5 25.9
Várakozási index 14.9 9.3
Belföldi turizmus konjunktúraindexe 25.8 22.3

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 2001 első negyedévében 21,9 pontot mutatott, vagyis 10,1 ponttal csökkent a legutóbbi felmérés óta. Az összetevő indexek ez esetben a lakossági és a vállalkozói keresletet, valamint a kínálati oldal várakozásait mutatják egy-egy indexszé sűrítve.

A lakossági kereslet indexe az első negyedévben 22,7 pontot ért el, ami stabil növekedést tükröz, és 0,9 ponttal magasabb a legutóbbi értéknél. A válaszadó személyek körében az elmúlt 12 hónapban 100 főre több, mint 27 külföldön, turisztikai célból eltöltött nap jutott, s ez 7 nappal több, mint az egy évvel korábbi eredmény. Külföldi utazásaira a lakosság jövedelmének 4,2%-át költötte el, s ebből közel 48%-ot itthon fizetett ki (előre befizetett utazások, szállás, repülőjegy stb.), ami az utazási irodák szerepének stabilitását mutatja. A következő 12 hónapban 46% tervezi, hogy többször utazik külföldre, 44% ugyanannyiszor, mint az elmúlt 12 hónapban, s kevesebb, mint 10% tervezi kiutazásainak visszafogását. A kiutazási kedv kissé élénkebb az egy évvel ezelőttinél. A külföldi utakra a lakosság 52%-a fog valószínűleg többet költeni, mint az elmúlt 12 hónapban, s 10% azoknak az aránya, akik a következő 12 hónapban kevesebbet költenének külföldi utazásokra. A külföldi utak költségéből az itthon befizetett összeget továbbra is mérsékeltebben növelnék a háztartások, mint a teljes utazási kiadást.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása

1999. harmadik negyedév - 2001. első negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH és Szonda Ipsos

A vállalkozások válaszait tükröző részindex értéke az első negyedévben ismét a 10 és 20 közötti sávba, 14,2 pontra csökkent. Az első negyedéves felmérésre kapott válaszok szerint 100 alkalmazottra 39 külföldi kiküldetési nap jutott. A válaszadó vállalkozások között most először többen jelezték, hogy csökkentenék a külföldi kiküldetések számát, mint amennyien növelnék. Ugyanakkor külföldi kiküldetésre kissé többet terveznek költeni a következő 12 hónapban. Külföldi kiküldetéseik lebonyolításában a vállalkozások gyenge többsége veszi igénybe a korábbinál nagyobb mértékben az utazási irodák szolgáltatásait.

A szakma várakozásait reprezentáló részindex (amely kizárólag egyenleg típusú változókból áll, így előjele a várakozások irányát pontosan mutatja) 35,8 pontról 28,8 pontra csökkent az első negyedévben. Így az egy évvel korábbi értékénél 14,1 ponttal alacsonyabban áll a mutató, vagyis a szezonális hatásokat kiszűrve a piacbővülés lassulását jelzi. Az utazásszervezők várakozásai kissé romlottak: a cégek 16%-a arra számít, hogy a következő 12 hónapban sokkal több külföldi utat ad majd el, mint az elmúlt 12 hónap folyamán, 77% mérsékelten növekvő forgalomra számít. 5% vár stagnálást és mindössze 3% tart a piac szűkülésétől. A várakozásokat jelző mutató a 2000 első negyedévi szintnél 3 ponttal alacsonyabb, tehát az utazásszervezők optimizmusa alig gyengült. Kissé kevésbé optimisták a cégek a külföldi utak eladásából származó várható árbevételüket illetően. Az utazási irodák döntő többsége arra számít, hogy a közeljövőben nem változik az eladott repülő-, vasút-, busz- és hajójegyek száma, ugyanakkor várakozásaik szerint növekszik majd az ebből származó árbevétel volumene. Az előző év azonos időszakához képest kissé erősödött az optimizmus a menetjegyek forgalmazásából származó bevételt illetően. Számottevően romlottak a szállásfoglalás iránti keresletre vonatkozó várakozások, s az egy évvel korábbi felméréshez képest drámai a várakozások romlása: az utazási irodák e piacon jóval szerényebb ütemű növekedésre számítanak, mint korábban. 2001 első negyedévében a valutakiváltás élénkülésére számítanak az utazási irodák (2000 első negyedévében hasonló mértékben erősödött az irodák optimizmusa). Változatlanul az utasbiztosítások értékesítésének bővülésében bíznak az irodák: 49%-uk mérsékelt ütemű növekedésére, 51%-uk stagnálásra számít. A légitársaságok a Magyarországon eladott repülőjegyek számának stagnálását, de az árbevétel volumenének növekedését, vagyis kedvezőbb úticélok szerinti szerkezetet, illetve az inflációt meghaladó áremelést terveznek.

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A beutazó turizmus konjunktúraindexe 2001 első negyedévében féléves csökkenést követően emelkedett és 16,9 pontot ért el. Az összetevők közül mind a múltra vonatkozó indexek, mind pedig a várakozások gyorsuló konjunktúrát mutatnak.

A beutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása 1999. harmadik negyedév - 2001. első negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH

A közelmúlt folyamatait bemutató indexek átlaga 9,5 pontra nőtt, vagyis 7,3 ponttal emelkedett. Az autópályák hétvégi forgalmuk számottevő növekedését jelezték az első negyedévben. A külföldi vendégéjszakák száma az első két hónapban 5,1%-kal nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken az elmúlt év azonos időszakához képest, s a hazánkba érkező külföldi látogatók száma 16,3%-kal bővült.

A várakozások indexe 24,2 pontra kúszott fel, így ismét dinamikus növekedést jelez előre. A múzeumok külföldi látogatóik számának jelentős bővülésére számítanak: a válaszadók több mint háromnegyede számít több külföldi látogatóra ebben az évben, s alig 5%-uk vár a tavalyinál kevesebb külföldi látogatót. A kereskedelmi szálláshelyek várakozásai kissé javultak az első negyedévben, így a piac további stabil bővülésre számít. Az előző év azonos időszakához hasonlítva a mutatót azt találjuk, hogy a várakozások nagyjából megfelelnek az egy évvel ezelőttinek.

2. táblázat

A KIUTAZÓ TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 2000. 4. negyedév 2001. 4. negyedév
A lakossági turisztikai kiutazások száma 100 főre vetítve 20.5 27.5
A lakosok kiutazó turisztikai költésének aránya jövedelmükhöz 2.9 4.2
A lakosok kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elköltött összeg aránya % 50.5 47.9
A lakosság kiutazási tervei (egyenleg) 18.2 19.4
A lakosság várható kiutazó turisztikai költése (egyenleg) 22.2 21.0
A lakosok várható kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elkölteni szándékozott összege (egyenleg) 16.7 16.0
Lakosság indexe 21.8 22.7
A külföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra (az érintett vállalkozásokra) 87.4 39.4
A vállalkozások várható külföldi kiküldetései (egyenleg) 15.3 -3.9
A vállalkozások várható külföldi kiküldetési költése (egyenleg) 26.1 13.5
A vállalkozások várható kereslete utazási irodák szolgáltatásai iránt (egyenleg) 25.0 7.8
Vállalkozások indexe 38.4 14.2
A touroperátorok által eladott külföldi utak várható száma (egyenleg) 60.2 52.3
A touroperátorok által eladott külföldi utak árbevételének várható volumene (egyenleg) 45.5 46.2
Az utazási irodák repülő-, vasúti- és buszjegy-eladásainak várható alakulása (egyenleg) 27.0 12.1
Az utazási irodák repülő-, vasúti- és buszjegy-eladásainak várható árbevétele (egyenleg) 27.0 36.7
Az utazási irodák szállásfoglalásainak várható alakulása (egyenleg) 27.7 17.5
Az utazási irodákban történő valutakiváltás várható alakulása (egyenleg) 1.3 20.1
Az utasbiztosítások eladásának várható alakulása (egyenleg) 33.6 24.6
A repülőtársaságok jegyeladásának várható alakulása (egyenleg) 50.0 0.0
A repülőtársaságok jegyár-bevételének várható alakulása (egyenleg) 50.0 50.0
Szakmai várakozások 35.8 28.8
Kiutazó turizmus konjunktúraindexe 32.0 21.9

3. táblázat

A BEUTAZÓ TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 2000. 4. negyedév 2001. 1. negyedév
Külföldi látogatók száma (index KSH) 9.2 16.3
Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken (index KSH) 3.9 5.1
Fizetős autópályák (hétvégi) forgalmának alakulása (index) -6.4 7.1
Múltra vonatkozó index 2.2 9.5
Múzeumok külföldi belépőinek várható száma (egyenleg) 17.5 36.1
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak várható alakulása (egyenleg) 15.5 20.8
Beutaztató utazási irodák várakozásai (egyenleg) 15.3 20.9
Az utazási irodákban történő valutabeváltás várható alakulása (egyenleg) 1.8 19.2
Várakozások indexe 12.5 24.2
Beutazó turizmus konjunktúraindexe 7.4 16.9

A beutaztató utazási irodák várakozásai kissé javultak 2001 első negyedévében, de még így is elmaradnak a tavalyi első félévben tapasztalt optimista válaszoktól (az utazásszervezők kétharmada ugyanannyi utat tervez külföldre értékesíteni, mint tavaly, 11%-uk többet, 2%-uk kevesebbet).