A turizmus konjunktúraindexének (TUX) alakulása 1999 és 2001 között

Készítette a GKI Gazdaságkutató Rt.

I. A turizmus konjunktúraindexének jelentősége

A WTO becslései szerint világszerte a turizmus állítja elő a bruttó hazai össztermék (GDP) hozzávetőlegesen 10%-át. A turizmus jelentősége világviszonylatban folyamatosan növekszik. A növekedési tendencia az előrejelzések szerint a jövőben tovább folytatódik: a turisták száma, költésük volumene, valamint a turizmusban foglalkoztatottak száma évről évre nő, s a turizmus gazdaságban betöltött szerepe erősödik. Ugyanakkor a turizmus statisztikailag nehezen mérhető és követhető tevékenység.

Magyarországon a turizmus - feltételezéseink szerint - a GDP 5%-át adja. Néhány régiónk esetében azonban ennél jóval nagyobb a szerepe. Az ország kontinentális éghajlata miatt a turizmus éven belüli alakulása igen nagy szezonalitást mutat, bár ezen a konferencia- és a gyógyturizmus fejlesztése sokat változtathat. A statisztikai számbavétel bonyolultsága jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az "ágazat" teljesítményének konjunkturális alakulásáról gyors, testreszabott és az előrelátást segítő információval rendelkezzünk.1

Ennek az információhiánynak a kiküszöbölésére, az előrejelzések megkönnyítésére született a turizmus konjunktúraindexe. A Magyar Turizmus Rt. olyan mutatócsalád mérését és publikálását tűzte ki célul, amely a turizmus konjunktúráját széles körben jellemzi és a későbbiekben alkalmassá válhat az ágazat teljesítményének rövidtávú előrejelzésére.

A konjunktúraindexek

Ehhez hasonló céllal világszerte működnek felmérések. Ezeket az ún. konjunktúraindexeket a gazdaság valamely szektorára vagy ágazatára, reprezentatív mintán történő felmérések eredményeiből számítják, s mind a felméréssel egyidejű tendenciákról, mind a piaci szereplők várakozásairól tartalmaznak információt. Konjunktúraindexeket az Európai Unióban már összehangoltan számítanak az ipar, az építőipar, a kereskedelem, a szolgáltatások piaci szereplői, valamint a lakosság várakozásainak felmérésével. Magyarországon több vállalkozás is foglalkozik ilyen, EU-harmonizált, vagy azzal megegyező felmérésekkel és konjunktúraindexek előállításával. A GKI Gazdaságkutató Rt. az Európai Unióban harmonizált konjunktúra felmérések és bizalmi indexek mindegyikét vizsgálja, kiszámítja és publikálja Magyarországon.

A konjunktúraindexek alapvetően a piaci szereplők (vállalkozások, lakosság) véleményére, várakozásaira vonatkozó reprezentatív felmérések alapján készülnek. Közös módszertani vonásuk, hogy nem kvantitatív (azaz nem mennyiségi, számszerű válaszokat váró), hanem kvalitatív (azaz minőségi, tendenciákra rákérdező) kérdéseket tesznek fel a válaszadóknak. A konjunktúraindexek így tendenciák nyomonkövetésére, illetve a várakozások irányának és intenzitásának felmérésére adnak lehetőséget.

A turizmus konjunktúraindexe komplexebb feladatot tölt be, mint egy ipari, vagy egy kereskedelmi bizalmi index, hiszen míg az utóbbi ágazatok KSH TEÁOR szerinti tevékenységcsoportot képeznek, a turizmus nem illeszkedik ebbe a rendszerbe, hiszen összetevői több ágazatban, szétszórtan vannak jelen.

A turizmus, gazdasági hatásait tekintve többé-kevésbé egymástól eltérő részekre bontható: kiutazó, beutazó, valamint belföldi turizmusra. A kiutazó turizmus devizát költ, a beutazó devizabevételt jelent, a belföldi turizmus pedig nem jár forint átváltásával, másrészt a kiutazó turizmus hazai GDP-tartalma töredéke a beutazó, valamint a belföldi turizmuséhoz képest.

A turizmus konjunktúraindexének módszerei

Mivel előre nem eldönthető, mely mutatók a legalkalmasabbak a turizmus konjunktúrájának nyomonkövetésére és előrejelzésére, a TUX igen széles körben tartalmaz mutatókat. Mind a piaci szereplők helyzetértékelését, mind várakozásaikat felmérjük, de kvantitatív kérdések is előfordulnak a kérdőívekben. A felmérések során mind a kínálati, mind a keresleti oldal véleményét megkérdezzük. Így az utazásszervezők, utazási irodák, kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóhelyek, valamint légitársaságok, autópályák és múzeumok mellett vizsgáljuk a lakosság, valamint a vállalkozások, mint a keresleti oldal várakozásait is. A TUX összetételét a cikk utolsó fejezetében közöljük.2

A kvalitatív kérdésekre kapott válaszokból kérdésenként egyenleget számítunk. A részindexek ezeket az egyenlegeket tartalmazzák, vagyis ezeknek az átlagaként állnak elő. Az egyenleget a konjunktúraindexek előállításához nemzetközileg elterjedt gyakorlat szerint úgy számítjuk, hogy az adott kérdésre pozitív (optimista) választ adók arányából levonjuk a kérdésre negatív (pesszimista) választ adók arányát.

A turizmus rövidtávú alakulása Magyarországon nagyon erős szezonalitást mutat. A konjunktúraindexnek a szezonális hatásokat figyelmen kívül hagyva a konjunktúra tendenciaszerű alakulását kell tükröznie. Az EU-ban is elterjedt módszernek megfelelően ezt úgy oldjuk meg, hogy az elmúlt és a következő 12 hónapról kérdezzük a piaci szereplőket. E mögött az a megfontolás rejlik, hogy a válaszadás pillanatában az emberek a legutóbbi és a következő időszakra vonatkozóan rendelkeznek emlékekkel, illetve tervekkel, s ezek kellően általánosak, csak tendenciát közlők ahhoz, hogy a durva szezonalitást kiküszöböljük. A maradék szezonalitást pedig kiigazító statisztikai programok segítségével utólag lehet kiszűrni, amelyhez azonban egyelőre rövid az idősor.

Az indexet a GKI Gazdaságkutató Rt. 1999 harmadik negyedévétől számítja. A felméréseket minden negyedév második hónapjában végezzük el, s az eredményeket az adott negyedév utolsó napjáig a Magyar Turizmus Rt. rendelkezésére bocsátjuk. A Magyar Turizmus Rt. a Turizmus Bulletinben, valamint az Internetes honlapján is közzéteszi a legfrissebb információkat.

II. A turizmus konjunktúraindex (TUX) és összetevőinek alakulása 1999-2001 között

A TUX index 1999 harmadik és 2001 első negyedéve közötti időszakban viszonylag szűk sávban ingadozott. 1999 harmadik negyedévi értékéhez (17,8 pont) képest előbb csökkent, majd fél évig emelkedett, s ezt követően 2000 harmadik negyedévében ismét csökkenés, majd emelkedés, 2001 első negyedévében pedig gyakorlatilag stagnálás következett.

A beutazó turizmus konjunktúraindexe a TUX-hoz hasonlóan változott a másfél éves időszakban. 2000 negyedik negyedévében azonban a TUX változásával ellentétes irányba mozdult el: miközben a TUX index már emelkedett, a beutazó turizmus konjunktúraindexe tovább csökkent, s csak 2001 első negyedévében emelkedett ismét.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe az első három negyedévben szinte alig változott, majd 2000 harmadik és negyedik negyedévében viszonylag erős kilengést mutatott. 2001 első negyedévében visszatért a korábbi szintjére.

A belföldi turizmus konjunktúraindexe az 1999 negyedik negyedévi csökkenést követően 2000 elején emelkedett, de már a második negyedévtől kezdődően fél éven keresztül csökkent. 2000 végén és 2001 elején pedig a kiutazó turizmushoz hasonló heves ingadozást mutatott.

A turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása 1999. harmadik negyedév - 2001. első negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH, Szonda Ipsos

A belföldi turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása 1999. harmadik negyedév - 2001. első negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH, Szonda Ipsos

A belföldi turizmus konjunktúraindexének számításához felhasznált mutatókból két csoportot képeztünk a kérdések időbeli irányultsága szerint. Így összesítettünk egy, a múltbeli tendenciákat értékelő indexet, valamint egy, a várakozásokat összesűrítő indexet. A múltra vonatkozó index a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakái számának indexéből3, vállalkozásoknál 100 alkalmazottra jutó belföldi kiküldetési napok számából, valamint a múzeumok látogatói számának változását jelző egyenlegből áll.

Az index a megfigyelt másfél év alatt ingadozásokat tartalmazó emelkedő tendenciát mutatott, amit a belföldi kiküldetések számának viszonylag gyors bővülése, valamint a múzeumlátogatók számának pozitív változása okozott. Míg 1999 második félévében a válaszok szerint a megelőző 12 hónapban átlagosan 54 belföldi kiküldetési nap jutott 100 alkalmazottra, a 2000. évi válaszok szerint már átlagosan 74. 1999 második félévében a múzeumok az előző 12 hónapban magyar látogatóik számának számottevő csökkenését érzékelték, 2000 első félévében pedig a válaszok szerint a megelőző 12 hónapban alig csökkent a belföldi látogatók száma. Ezt követően pedig a hazai látogatók számának gyorsuló emelkedését jelezték a válaszadók.

A várakozásokat reprezentáló index a kereskedelmi szálláshelyek, a lakosság, a vállalkozások, a vendéglátóhelyek, valamint a múzeumok várakozásait, terveit összegzi. Mivel az index kizárólag egyenlegek átlagaként áll össze, elvileg a mutató értéke is jelentéstartalommal bír: ha az index pozitív, a piaci szereplők a belföldi turizmus bővülését tervezik, illetve várják, ha negatív, akkor a belföldi turizmus visszaesésére számítanak.4

A várakozási index a megfigyelt időszakban végig pozitív volt, ami azt jelzi, hogy a piac a belföldi turizmus bővülésére számított. A mutató azonban folyamatosan csökkent 2000 harmadik negyedévéig, s a tavaly év végi emelkedést ismét csökkenés követte. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók optimizmusa fokozatosan gyengült, s egyre kevesebben bíztak a belföldi turizmus bővülésében.

Belföldi turizmus konjunktúraindex
A várakozási részindex összetevői - kínálati válaszok

A kereskedelmi szálláshelyek a másfél év alatt mindvégig optimisták voltak belföldi vendégéjszakáik várható alakulását tekintve. Válaszaik egyenlege a 10 és 20 pont közötti sávban mozgott, ami azt jelenti, hogy a belföldi vendégéjszakák számának bővülésére számítók aránya 10-20 százalékponttal meghaladta a csökkenésre számítók arányát. Válaszaik egyenlege azonban 2000 harmadik negyedévéig fokozatosan csökkent, majd 2000 végén emelkedett, de 2001 első negyedévében visszaesett a 2000. év harmadik negyedévi szintre. 2001 első negyedévében a kereskedelmi szálláshelyek 3%-a jelentős, 41%-a mérsékelt növekedésre számít, 22%-a tart a belföldi vendégéjszakák enyhe, 1% pedig erőteljes csökkenésétől.

A vendéglátóhelyek forgalmi várakozásai egyre kevésbé voltak optimisták a megfigyelt időszak alatt, sőt 2000 harmadik negyedévében több válaszadó tartott forgalmának visszaesésétől, mint ahányan bővülésre számítottak.

A lakosság belföldi turisztikai kiadásainak várható alakulását jelző mutató a vizsgált időszakban folyamatosan enyhén pozitív volt, vagyis a háztartások kissé nagyobb összeget terveztek belföldi utazásokra, mint az elmúlt időszakokban. A mutató alakulását lassú csökkenés jellemezte, ami a háztartások lassuló kiadásbővülésére utal. A belföldi turisztikai kiadások várható alakulását jelző mutatóval párhuzamosan mozgott a várható belföldi szálláskiadást, valamint a várható vendéglátási keresletet illusztráló mutató is. Mindhárom mutató a negyedik negyedévekben érte el lokális maximumát.

Belföldi turizmus konjunktúraindex
A várakozási részindex összetevői - keresleti válaszok

A vállalkozások várható belföldi turisztikai keresletét a tervezett kiküldetési napok, valamint az ezekre tervezett költség alakulásával jellemeztük. A belföldi kiküldetési napok számának várható alakulását jelző mutató enyhén pozitív volt és emelkedett a felmérés kezdetén, majd 2000 első negyedévére nullára csökkent, a második negyedévben pedig negatívvá vált. Ezt követően 2000 negyedik negyedévéig emelkedett, majd 2001 első negyedévében ismét csökkent. Ezzel párhuzamosan, de jóval magasabb szinten mozgott a belföldi kiküldetések költségének vártható alakulását jelző mutató, ami érthető is, hiszen a válaszadók valószínűleg folyóáras költségekben gondolkodnak, így a költségemelkedéshez az áremelkedés is hozzájárul.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása
1999. harmadik negyedév - 2001. első negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH, Szonda Ipsos

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének számításához használt mutatókat három részindexbe sűrítettük a válaszadók piaci szerepét figyelembe véve. A keresleti oldalon egy, a lakosság válaszait reprezentáló, valamint egy, a vállalkozások válaszait tükröző mutatót képeztünk, míg a kínálati oldalon a szakmai vállalkozások (utazási irodák, utazásszervezők és légitársaságok) válaszait sűrítettük egy indexbe.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe meglehetősen stabilnak mutatkozott egészen 2000 harmadik negyedévéig, majd a negyedik negyedévben jelentős emelkedés történt, amit erőteljes visszaesés követett, így 2001 első negyedévére a mutató korábbi szintjére állt vissza.

A lakosság válaszait tükröző, várakozásait reprezentáló mutató értéke alig változott a megfigyelt másfél év alatt. Legalacsonyabb és legmagasabb értéke között mindössze 1,7 pont volt a különbség. A mutató a 100 főre jutó kiutazások számát, a lakosság jövedelméhez viszonyított kiutazó turisztikai költését, a kiutazó turisztikai költésből belföldön elköltött összeg arányát tartalmazza a múltra vonatkozóan, s a kiutazási terveket, a kiutazó turisztikai költés várható alakulását, s az ebből belföldön adódó kiadások várható alakulását a jövőre vonatkozóan.

Kiutazó turizmus konjunktúraindex
A lakossági részindex összetevői - múlt

A 100 lakosra jutó külföldi utazások száma viszonylag erősen ingadozott a megfigyelt időszakban (a válaszok mindig az elmúlt 12 hónapra vonatkoznak). 2000 harmadik negyedévében volt a legalacsonyabb a mutató, s azóta emelkedik. A háztartások jövedelmük 3-4%-át költötték külföldi utazásokra, s a költés arányát jelző mutató ingadozása semmilyen tendenciát nem mutatott a megfigyelt időszakban. Kiugró értéknek számított a 2000 harmadik negyedévében megfigyelt 5% feletti arány. A külföldi utazások költségének 40-50%-át a lakosság itthon fizeti ki (előre befizetett utazások, menetjegyek, szállásfoglalás formájában). A belföldön elköltött rész aránya a felmérés elején 40% körüli volt, majd 2000-re 50%-ra emelkedett, s azóta e szint körül ingadozik.

A lakosság kiutazási tervei optimisták voltak a felmért időszakban. A korábbinál több külföldi utazást tervezők aránya mintegy 15 százalékponttal meghaladta a korábbinál kevesebb külföldi utazást tervezők arányát. A kiutazási tervek 2000 második negyedévéig gyengültek, s azóta erősödnek. 2000 harmadik negyedévében azonban több külföldi utat tervezett a lakosság, mint a felmérés alatt bármikor. A 2001 első negyedévében végzett felmérés szerint a következő 12 hónapban a lakosság 4%-a sokkal többször, 42%-a pedig többször szándékozik külföldre utazni, mint ahányszor az elmúlt 12 hónap alatt utazott, és csak 2% utazna sokkal kevesebbszer, 7% pedig kevesebbszer, mint az előző 12 hónapban. A tervezett külföldi utazásokhoz hasonlóan alakult a külföldi utazásokra szánt összeg is. Az áremelkedést is beszámítva sokkal többen terveztek növekvő összeget külföldi utazásokra, mint ahányan ilyen kiadásaik visszafogását. A külföldi utazások várható kiadásait jelző mutató 2000 első negyedévéig emelkedett, majd a második negyedévben időlegesen jelentősen visszaesett. Az utóbbi félévben csökkent a mutató. A külföldi utazásokból belföldön kifizetett összeg a lakosság várakozásai szerint lassabban nő, mint a teljes költség.

Kiutazó turizmus konjunktúraindex
A lakossági részindex összetevői - várakozások

A vállalkozások 2000 harmadik negyedévéig egyre kevésbé tervezték növelni külföldi kiküldetési napjaik számát. Az időszak végére nullához közelített a várakozások egyenlege, ami már azt mutatta, hogy gyakorlatilag nem terveznek az előző évinél több külföldi kiküldetést. 2000 negyedik negyedévében időlegesen megélénkültek a terveik, s 2001 első negyedévében már inkább kevesebb külföldi kiutazást finanszíroznának, mint amennyit egy évvel korábban teljesítettek. Erősebben ingadozott és kissé magasabb szinten mozgott a külföldi kiküldetésekre szánt összeg várható alakulását jelző mutató. A külföldi kiküldetések során a vállalkozások terveik szerint egyre nagyobb keresletet támasztanak az utazási irodák szolgáltatásai iránt, amit e mutató pozitív értékei jeleznek. Ugyanakkor 1999 negyedik negyedévében visszaesett, s 2000-ben előbb csak lassan, majd a negyedik negyedévben erőteljesen emelkedett a mutató értéke. Ezt követően azonban visszaesett a 2000 első felében mért szintre.

Kiutazó turizmus konjunktúraindex
A vállalkozási részindex összetevői

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének a szakmai vállalkozások válaszait csoportosító részindexe egyrészt az utazásszervezők, másrészt az utazási ügynökségek válaszaiból, harmadrészt a légitársaságok várakozásaiból áll.

Az utazásszervezők a teljes megfigyelt időszakon belül igen optimistának bizonyultak az eladott külföldi csomagtúrák számát és árbevételét illetően. Az eladott utak számára vonatkozó várakozásaikat jelző mutató értéke 30 és 60 pont között ingadozott, ami azt jelenti, hogy szinte alig voltak olyan utazásszervezők, akik piacuk szűkülését jelezték előre. A válaszadók túlnyomó többsége (60-100%-a) piacának bővülésére számított a külföldi utaztatás területén. Ehhez hasonlóan ingadozott az utazásszervezők külföldi utak eladásából várható árbevételét jelző mutató. A két mutató lokális maximumai nem esnek egybe: az árbevétel alakulására vonatkozó várakozások egy negyedévvel hamarabb érik el lokális maximumukat, mint az eladott utak számára vonatkozó várakozásokat reprezentáló egyenleg.

Az utazási ügynöki tevékenységre vonatkozó várakozások egyrészt a kizárólag utazási ügynökségként működő vállalkozások, másrészt az egyben utazásszervezést is végző vállalkozások ügynöki tevékenységére vonatkoznak. Az utazási ügynöki tevékenység az utazásszervezők csomagtúráinak értékesítése mellett a menetjegy- és utasbiztosítás értékesítésből, a szállásfoglalásból, illetve szálláshely értékesítésből, valamint valutaváltásból áll. Az utazásszervezők csomagtúráinak értékesítéséről nem kérdeztünk rá az ügynöki tevékenységgel kapcsolatban, ezt az információt közvetlenül az utazásszervezőktől szereztük meg.

Kiutazó turizmus konjunktúraindex
A szakmai részindex összetevői - utazásszervezők

Kiutazó turizmus konjunktúraindex
A szakmai részindex összetevői - utazási ügynöki tevékenység

Az utazási irodák mindvégig optimistának bizonyultak a menetjegyeladás, a szállásfoglalás, valamint az utasbiztosítások értékesítése várható alakulását illetően, a várakozásokat jelző egyenlegek mindvégig pozitívak voltak. Az utasbiztosítások eladására, valamint a szállásfoglalásra vonatkozó várakozások nagyon hasonlóan alakultak egymáshoz. Mindkét tevékenység esetében 1999 negyedik negyedévében következett be a várakozások romlása, majd 2000 első negyedévében együtt javultak a várakozások, a második negyedévben pedig egyszerre romlottak. 2001 első negyedévében ugyancsak egyszerre romlottak mind a biztosítások értékesítésére, mind a szállásfoglalásra vonatkozó várakozások.

Az utazási irodák többsége 1999 harmadik negyedévében a menetjegy értékesítés dinamikus bővülésére számított, majd 2000 második negyedévéig folyamatosan gyengült e téren a válaszadók optimizmusa. 2000 második félévében megint bizakodóbbak lettek az irodák, majd 2001 első negyedévét ismét mérsékeltebb optimizmus jellemezte. A szakmai vállalkozások részindex tartalmazza még az utazási irodák valutakiváltásra vonatkozó várakozásait is. E téren az utazási irodák 1999-ben pesszimisták voltak: arra számítottak, hogy 2000-ben csökken majd az utazási irodákban történő valutakiváltás. 2000-ben azonban már ismét a valutakiváltás bővülését várták.

A beutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása
1999. harmadik negyedév - 2001. első negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH

A beutazó turizmus konjunktúraindexét is a múltbeli folyamatokat leíró és a várakozásokat tükröző részindexek alkotják. A közelmúlt változásait reprezentáló index a KSH által publikált indexek (a külföldi látogatók számának változása az előző év azonos hónapjához képest, a külföldi vendégéjszakák számának változása az előző év azonos időszakához képest), valamint az útdíjas autópályák hétvégi forgalmának változását jelző indexből (előző év azonos időszaka = 100) tevődik össze. A várakozásokat sűrítő részindex kereskedelmi szálláshelyek, a beutazást szervező utazási irodák, a múzeumok és az utazási irodák várakozásait tartalmazza.

Érdekes megfigyelni, hogy a tények és a várakozások mennyire párhuzamosan mozogtak a vizsgált időszakban. Ugyanakkor az is sejthető, hogy az együttmozgásukat alapvetően szezonális tényezők okozzák. Látható, hogy a negyedik negyedévi várakozások kevésbé optimisták, mint a harmadik és az első negyedéviek.

Beutazó turizmus konjunktúraindexe
A várakozási részindex összetevői

A beutazó turizmus konjunktúraindexének várakozásokra vonatkozó válaszait külön is elemezve látszik, hogy a beutaztató hazai utazási irodák erőteljes piacbővülésre számítottak 1999-ben és 2000-ben is. 2000 harmadik negyedévére azonban mérséklődött ez az optimizmus és azóta ismét erősödik. A kereskedelmi szálláshelyek és a múzeumok ennél mérsékeltebben jelezték előre külföldi vendégeik, illetve vendégéjszakáik számának alakulását, noha mindkét szakma érzékelhető növekedésre számított.

A várakozási részindex tartalmazza még az utazási irodák valutabeváltásra vonatkozó várakozásait is. 1999-ben az utazási irodák e tekintetben piacszűkülésre számítottak, 2000-ben azonban már a valutabeváltás bővülését várták, s 2001 első negyedévében erősödött az optimizmusuk.

A légitársaságok válaszai alapvetően a hazai légitársaság válaszait tükrözik, ami piaci részesedését és az árbevétel szerinti súlyozást figyelembe véve érthető. Ezért a légitársaságok várakozásait jelző mutatót külön nem elemezzük, de megemlítjük, hogy a piac optimista volt, ugyanakkor 2001 első negyedévében gyengült az optimizmusa.

III. A TUX és részindexeinek időbeli alakulása - az egy évvel korábbi értékekkel való összevetés

Amennyiben a TUX indexet és összetevőit az egy évvel korábbi értékeihez hasonlítjuk, ezzel a szezonalitást szűrjük ki a mutató ingadozásából. Igaz azonban az is, hogy ez a megoldás lerövidíti az elemezhető idősort.

A turizmus konjunktúraindex (TUX) és összetevőinek alakulása 1999 és 2000 harmadik negyedévében (pont)

2000 harmadik negyedévében mind a TUX, mind annak három összetevője alacsonyabb volt, mint 1999 harmadik negyedévében.

A turizmus konjunktúraindex (TUX) és összetevőinek alakulása 1999 és 2000 negyedik negyedévében (pont)

2000 negyedik negyedévében azonban mindegyik részindex és a turizmus konjunktúraindexe is jócskán meghaladta az egy évvel korábbi értékét.

A turizmus konjunktúraindex (TUX) és összetevőinek alakulása 2000 és 2001 első negyedévében (pont)

2001 első negyedévében a változások különbözően alakultak. A részindexek közül gyorsuló konjunktúrát jelzett a belföldi és a beutazó turizmus konjunktúraindexe, míg a kiutazó turizmus lassuló növekedését mutatta annak konjunktúraindexe. A TUX index ezek eredőjeként alig emelkedett.

Összefoglalva e három negyedév tanulságait, az indexek 2000 harmadik negyedévétől először a beutazó turizmus lassulását, majd egyre dinamikusabb gyorsulását jelezték. A konjunktúraindex a kiutazó turizmus lassulását, majd gyorsulását, s ismét lassulását mutatta.

A felmért várakozások alakulása e tekintetben a vizsgálható nagyon rövid idő (fél év) alatt együtt mozgott a tényekkel, ugyanis a szervezett idegenforgalom mind a kiutazást, mind a beutazást tekintve 2000 harmadik negyedévében visszaesett, a negyedik negyedévben pedig nagyon dinamikusan emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

IV. A felmérési eredmények összevetése a rendelkezésre álló statisztikai adatokkal

A turizmus konjunktúraindex vizsgálata rövid múltra tekint vissza az idősori vizsgálatok szempontjából. Mindössze hét negyedévre áll rendelkezésre adat, ami szezonálisan nem kiigazítható. A turizmus statisztikai számbavételi rendszere is folyamatosan megújul, így 2000-ben kezdődött a belföldi szervezett idegenforgalom figyelemmel kísérése. A tények és a felmérési eredmények összevetése így főképp a felmért mutatók nagyon rövid idősora, s kisebb részt a statisztikai adatok rövid idősora miatt sem végezhető el szofisztikált idősori elemző módszerekkel. A szezonalitás azonban még a grafikus és verbális összevetés eredményeit is megkérdőjelezi.

Ennek ellenére megkíséreltük néhány mutató elméletileg releváns kapcsolatát grafikusan kimutatni, de a kísérlet eredményeiből messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, akár pozitívak, akár negatívak az eredmények. A következőkben csak azokat a talált kapcsolatokat mutatjuk be, amelyek - legalább a rövid időszak valamely részében - grafikusan kimutathatók voltak.

A szállodák vendégéjszakáinak indexe (előző év azonos negyedéve = 100) és a szállodák, valamint panziók vendégéjszakáinak várható alakulását jelző mutató (egyenleg) összehasonlítása látható a következő ábrán. A szállodai vendégéjszakák száma 1999 második negyedévében, vagyis a felmért időszakot megelőzően csökkent az előző év azonos időszakához képest, a többi negyedévben 1,5-10,1%-os növekedés volt jellemző. A várakozások a felmérés ideje alatt végig optimisták voltak, vagyis az előttük álló 12 hónapra a válaszadók többsége a vendégéjszakák bővülésére számított. Amennyiben a várakozások jónak bizonyulnak, a 2000 első és második negyedévében mért csökkenő egyenleg a 2000. évi főszezon (harmadik negyedév) alacsony növekedését jelezhette előre. A rövid idősorból azonban még nem igazolható és nem is cáfolható ez az időbeli kapcsolat.

Rövid időszakokban egymáshoz hasonló mozgást mutattak a turizmus devizabevételi, -kiadási adatai és az ehhez kapcsolódó tényezőkre vonatkozó várakozási mutatók. A turizmus devizabevétele 1999 és 2001 első negyedéve között - 1999 második negyedévét kivéve - euróban mindig meghaladta az előző év azonos időszakában mért összeget.

A devizabevételek növekedése igen dinamikus volt, az indexek növekedtek és 2000 negyedik negyedévében meghaladták a 23%-ot. Az utazási irodák - feltehetően az 1999 második negyedévében bekövetkezett csökkenés és a harmadik negyedévi alig érzékelhető növekedés következtében - 1999 negyedik negyedévében a valutabeváltás visszaesésére számítottak. A kedvező változások hatására azonban ismét a valutabeváltás mérsékelt ütemű bővülését várták. A várakozások alakulásában felfedezhetőek az erős szezonalitás jelei, hiszen a negyedik negyedévekben romlottak, az első negyedévekben javultak a várakozások. Így nem megállapítható, hogy a várakozások előrelátóak-e, vagy pedig a kb. fél évvel korábbi tények befolyásolják-e a várakozásokat. A kapcsolat létezése ellen szól az a feltételezés, hogy az utazási irodák szerepe a valutaforgalomban inkább a kiutazásban, vagyis a devizakiadásában számottevő. A hazánkba érkező külföldi turisták ugyanis vagy a szálláshelyen, vagy bankban, utcai pénzváltó ablaknál váltanak valutát, amennyiben nem bankkártyájuk segítségével jutnak forinthoz, vagy lakóhelyükön váltanak valutát.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái - tények és várakozások (%-os változás)

A devizabevétel alakulása - tények és várakozások (%-os változás)

A turizmus devizakiadásának alakulását a lakosság külföldi utazásai során tervezett külföldi kiadásainak alakulásával is összevetettük. Mivel külön rákérdeztünk a külföldi utak során itthon előre kifizetett összeg és a külföldön fizetett összeg várható alakulására, az ábrán szereplő mutató csak a devizában és valutában adódó kiadásokra vonatkozó várakozásokat mutatja.

A tényadatok 1999 második negyedéve és 2000 harmadik negyedéve, valamint a várakozási mutató 1999 negyedik és 2001 első negyedéve közötti alakulása nagyjából párhuzamosnak mondható, ami azt mutatja, hogy a várakozások fél évvel késnek a tényekhez képest. Mivel a lakosság nem értesül a turizmus devizakiadásának adatairól, így nem valószínű, hogy a publikált adatok befolyásolnák a várakozásokat. Inkább azt tartjuk valószínűnek, hogy saját megvalósított utazásai alapján alakítja terveit a lakosság a külföldi utazásokat illetően. Az, hogy ezek szerint a terveihez igazodik-e, csak a felmérés későbbi szakaszában, hosszabb idősor elemzése alapján dönthető majd el.

Meg kell azonban jegyezni, hogy külföldi költését tekintve a lakosság a más felméréseinkben tapasztaltaknak megfelelően pesszimista, s így a felmérés ideje alatt végig arra számítottak a válaszadók, hogy külföldön a következő időszakban kevesebbet tudnak majd költeni, mint a felmérést megelőző időszakban.

A devizakiadás alakulása - tények és várakozások (%-os változás)

A következő oldali ábrán a turizmus devizabevétele és -kiadása egyenlegének alakulását (százalékos változás az előző év azonos negyedévéhez képest), valamint két várakozási mutató átlagát hasonlítottuk össze. E két várakozási mutató az utazási irodákban várható valutaforgalom mutatója, valamint a lakosság várható külföldi költésének mutatója. Az átlagszámítás során ugyanis így összegeztük a devizabevételre és devizakiadásra vonatkozó várakozásokat, s az ingadozás mérséklését szolgálja, hogy az összeget kettővel elosztottuk. E számított mutató tehát a turizmus devizaegyenlegére vonatkozó várakozásokat mutatja.5

A turizmus devizaegyenlege, valamint az egyenlegre vonatkozó számított várakozási mutató az 1999 negyedik és 2000 negyedik negyedéve közötti időszakban egymással párhuzamosan mozgott. Ugyanakkor az ezt az időszakot megelőző és követő negyedévben ellentétes irányban változott a két mutató.

A turizmus nettó devizaegyenlegének alakulása - tények és várakozások (%-os változás)

A szervezett beutazó turizmus indexét (százalékos változás az előző év azonos negyedévéhez képest) a beutazó turizmus konjunktúraindexével, valamint az utazási irodák belföldi szállásfoglalásra vonatkozó várakozásával vetettük össze. Ez utóbbi összehasonlítást megalapozza a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák számának aránya, ugyanis az előbbiek száma jóval meghaladja az utóbbiakét.

A szervezetten érkező külföldi turisták száma 1999 második félévében kb. 10%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Eközben az utazási irodák a szállásfoglalás dinamikus bővülésére számítottak. 2000 első negyedévében jelentősen visszaesett a szervezett külföldi turisták száma, s az utazási irodák optimizmusa is gyengült. Ennek a fordítottja játszódott le a második negyedévben, majd ismét csökkenés következett a harmadik negyedévben. 2000 negyedik negyedévében a külföldi turisták száma és a várakozások mutatója ismét egyszerre emelkedett.

Úgy tűnik tehát, hogy az utazási irodák szállásfoglalásra vonatkozó várakozásai együtt mozogtak a megfigyelt időszakban a szervezetten érkező külföldi turisták számával (illetve ennek változásával), bár a rövid idősor miatt ez csak feltételezés. Amennyiben az összefüggés igaznak bizonyul, 2001 első negyedévében számottevően meghaladja a szervezetten érkező külföldi turisták száma a tavaly az első negyedévben érkezettek számát. A beutazó turizmus konjunktúraindexe kevésbé mozgott párhuzamosan a szervezett külföldi turisták számának változását jelző indexszel.

A szervezett beutazó turizmus alakulása - tények és várakozások (%-os változás)

A szervezett beutazó turizmus alakulása - tények és várakozások (%-os változás)

A szervezett beutazó turizmusra vonatkozóan az utazásszervező vállalkozások által beutaztatott külföldi turisták számának alakulását és az utazásszervezők beutaztatásra vonatkozó várakozásait is összehasonlítottuk. A két mutató együttmozgása volt megfigyelhető az 1999 negyedik és 2000 negyedik negyedéve közötti időszakban. Ez tehát arra az összefüggésre utal, hogy az utazásszervezők saját cégük forgalmára, valamint piaci ismereteikre alapozzák várakozásaikat, amit azután az adatok is visszatükröznek. Ugyanakkor az idősor rövidsége következtében a feltételezést egyelőre nem lehet verifikálni.

A szervezett kiutazó turizmus alakulása - tények és várakozások (%-os változás)

A szervezett kiutazási piacon a turisták számának változását, valamint az utazási irodák és utazásszervezők várakozásait ábrázoltuk párhuzamosan. A várakozási mutatót az utazási irodák külföldi szállásfoglalásra vonatkozó várakozásaiból, valamint az utazásszervezők külföldi utak értékesítésére vonatkozó várakozásaiból átlagolással képeztük.

A megfigyelt időszakban a szervezetten kiutazó magyarok számának változását jelző index és a várakozási mutató ellentétesen ingadozott: amikor az egyik mutató nőtt, a másik csökkent és fordítva. Ez lehet véletlen is, de elképzelhető a tények és a várakozások közti negyedéves előidejűség, vagy késés. A kérdés eldöntésére azonban az idősor rövidsége miatt még várni kell. Az ábrán a kiutazó turizmus konjunktúraindexét is megjelenítettük, amely rövidebb időszakon keresztül mozgott a tényekkel párhuzamosan.

A következő ábrán ugyancsak a szervezett kiutazó turizmus és a várakozások kapcsolatát mutatjuk be. Az utazásszervezők által külföldre utaztatott magyar turisták számának alakulását hasonlítottuk össze utazásszervezőknél az eladott külföldi utak számára vonatkozó várakozásokkal. Mivel a szervezetten kiutazó magyar turisták túlnyomó többségét utazásszervező vállalkozások utaztatják, nem meglepő, hogy a tényadatsor gyakorlatilag párhuzamos az előző ábrán megjelenített tényadatsorral, amely az összes szervezetten kiutazó magyar turista számának alakulását mutatja. Ugyanakkor az eladott utak számára vonatkozó várakozások (amely része az előbbi ábrán bemutatott átlagolással képzett várakozási mutatónak), kevésbé mozog ellentétesen a tényadatokkal, vagyis nem látszik kapcsolat a tények és a várakozások között.

A szervezett kiutazó turizmus alakulása - tények és várakozások (%-os változás)

V. A felmérés mintáinak tulajdonságai

1999 harmadik negyedévében az 50 fő feletti vállalkozásoknak 2000 kérdőívet küldtünk ki. Az időközben megszűnt és elköltözött cégek mintából való kiesése miatt 2001 első negyedévében már csak 1980 cég kapott kérdőívet. A vállalkozások statisztikai adatszolgáltatásának hibái miatt 50 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozások is szerepeltek e 2000 cím között, de döntően 50 fő feletti vállalkozásokat tartalmazott a címtár.

A megfigyelt időszakban 140 és 270 között mozgott a válaszadók száma. A legkevesebben a felmérés kezdetén válaszoltak a kérdőívre, majd 260 fölé emelkedett a válaszadó vállalkozások száma. 2001 első negyedévében azonban ismét 200-nál kevesebb cég válaszolt a kérdésekre. A válaszadók 90%-a általában a foglalkoztatottjainak számára vonatkozóan is válaszolt, így létszám szerint súlyozhatóak a válaszok. A válaszadó vállalkozásokban az átlagos létszám 260 és 370 között ingadozott, az átlagos vállalatméret tekintetében tehát nem volt stabil a minta. A foglalkoztatottak száma szerint a válaszadók az 50 fő feletti vállalkozások 5-7%-át reprezentálják.

A válaszadó 50 fő feletti vállalkozások, 1999-2001

Az utazásszervezői és az utazási ügynöki tevékenységre vonatkozó kérdőíveket ugyanazok a vállalkozások kapták, hiszen e két tevékenység gyakran egyszerre van jelen. A legnagyobb piaci részesedéssel bíró 20 vállalkozás mind kapott kérdőívet, míg a többi vállalkozásból mintát vettünk. A minta nem véletlen minta volt, hanem arra törekedtünk, hogy a megyeszékhelyekről és a kiemelt turisztikai térségekből kerüljenek a mintába utazási irodák. 1999 harmadik negyedévében 250 utazási iroda, illetve utazásszervező kapott kérdőívet, majd később 375-re bővítettük a mintát a válaszadók számának növelése érdekében.

Az utazásszervező tevékenységre vonatkozó kérdőívre 21-39 cég válaszolt. Az első felmérési ütemet követően nőtt a válaszadók száma, 2000-ben azonban csökkent. Az egyes felmérési ütemekben az egy válaszadóra jutó utaztatott személyek száma 2 és 10 ezer fő között ingadozott, az egy cégre jutó árbevétel pedig 120 és 400 millió forint között változott. Az utazási ügynöki tevékenységre vonatkozó kérdőívre 20-30 vállalkozás adott választ. E cégek közül mindössze 12-21 vállalkozás adott adatot az előző évi árbevételéről, így ezek válaszait lehetett súlyozni. Az átlagos árbevétel 80 és 900 millió forint között ingadozott.

A válaszadó utazásszervezők, 1999-2001

A válaszadó utazási ügynökségek

A felmérés során kezdetben 500, majd a kieső címek miatt 485 kérdőívet küldtünk ki, vagyis az 1999-ben működő szállodák közel harmada kapott kérdőívet. E minta kialakításánál is a megyei lefedettségre törekedtünk az idegenforgalmi régiók túlsúlyozása mellett. A válaszadó szállodák, panziók száma a megfigyelt időszakban 100 és 135 között mozgott és rendszerint majdnem minden válaszadó közölte férőhelyeinek számát. Az egy szállodára, panzióra jutó férőhelyek száma 144 és 184 között ingadozott, ami viszonylag stabil mintát jelent. A férőhelyek alapján számított reprezentáció a szállodai és panzió-férőhelyekre 13% és 21% között ingadozott, ami elég magas ahhoz, hogy érvényesnek fogadjuk el e körre a válaszokat.

A válaszadó szállodák, panziók, 1999-2001

A vendéglátóhelyek közül 400 étteremnek, vagyis az összes étterem 4,6%-ának küldtünk ki kérdőívet. E minta kiválasztásnál is a megyénkénti lefedettség volt a fő szempont. A válaszadó éttermek száma 30 és 42 között mozgott, s az előző évi nettó árbevételre vonatkozó adatot 26-35 cég adta csak meg, így erre a körre végezhettük el a válaszok súlyozását. Az árbevételét is közlő éttermek átlagos nettó árbevétele 21 és 34 millió forint között váltakozott.

A felmérés keretében kezdetben 126, majd a válaszadók számának növelése érdekében 250 múzeum, kiállítóhely kapott kérdőívet, vagyis kezdetben az összes múzeum 16, később 32%-a. A múzeumok fegyelmezett válaszadónak bizonyultak, hiszen a válaszadók száma 37 és 82 között mozgott, így a válaszadási arány 23% és 50% között alakult. Az előző évi látogatók számára vonatkozó adatot a válaszadók legalább 96%-a megadta, így majdnem minden választ súlyozhattunk. A válaszadó múzeumok látogatóik száma alapján számított reprezentációja 24% és 30% között mozgott, ami alapján biztonsággal az összes múzeumra érvényesnek fogadhatjuk el a válaszokat.

A Magyarországon működő légitársaságok kis száma miatt mindegyiküknek rendszeresen küldtünk kérdőívet. A válaszadók száma azonban mindössze 3 vagy 4 volt. A legnagyobb piaci szereplő rendszeres válaszadónk, így magas piaci részesedése miatt a válaszok reprezentálják a magyar légiutazási piacot. Az útdíjas autópályák közül egy rendszeres válaszadónk van, azonban tervezzük a másik társasággal való személyes kapcsolat kialakítását is.

A válaszadó vendéglátóhelyek (éttermek), 1999-2001

A válaszadó múzeumok, kiállítótermek, 1999-2001

A lakossági felmérést 1000 fős, a 18 éven felüli lakosságot nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentáló mintán végeztük. Az utazási kérdésekre általában a válaszadók 40-50%-a válaszolt, hiszen sokan soha nem utaznak, vagy a felmérést megelőző 12 hónapban nem utaztak sem belföldön, sem külföldön turisztikai célból.

VI. Javaslatok a turizmus konjunktúra-felmérésének javítására

A felmérés első hét ütemének tapasztalatait összefoglalva a következő javaslatokat fogalmazhatjuk meg:

  1. A felmérés valós információszükségletet elégít ki, ugyanakkor a rövid idősorok következtében a verbális értékelésen és következtetéseken túl a konjunktúra modellszerű előrejelzésekre még nem alkalmas. A többi konjunktúrafelmérésünk tapasztalatai alapján erre csak 5-8 éves idősor alapján tehető alkalmassá, ezért mindenképpen szükséges a vizsgálat folytatása.
  2. Amíg idősori modellek illesztésével nem különíthetők el a legjobb és a legkevésbé jó előrejelző képességgel bíró, illetve az előrejelző képességgel nem bíró mutatók, addig a jelenleg felmért széles körű helyzetértékelési és várakozási mutatók felmérését javasoljuk folytatni.
  3. A válaszadási arányok a különböző mintáknál nagyon eltérőek. Az 50 fő feletti vállalkozások és az éttermek válaszadási hajlandósága más felmérésekkel összehasonlítva átlagosnak mondható, a múzeumok és a szállodák válaszadási hajlandósága pedig kiemelkedőnek bizonyult. Figyelemre méltó azonban a válaszadásban és így a jó, reprezentatív mutatók előállításában leginkább érdekelt utazásszervezők és utazási ügynökségek alacsony válaszadási hajlandósága. Véleményünk szerint a felmérés eredményeinek a piac számára érdekes publikálása javítaná a válaszadást e körben.
  4. A TUX felmérésének publicitása nem helyettesíti a kérdőívvel megkeresett legnagyobb szakmai vállalkozásokkal való személyes kapcsolat kiépítését, ami rövidtávú terveink között szerepel.
  5. Javasoljuk, hogy a kutatási eredményekről készített összefoglalókat megjeleníthessük a GKI Rt. honlapján is, illetve elküldjük a GKI Rt. ingyenes hírlevelében az érdeklődőknek.

VII. Az index módszertani problémái

A szezonalitás kezelése

Az egyelőre rövid idősor nem teszi lehetővé a szezonalitás statisztikai kiszűrését, az adatok szezonális kiigazítását. Ideiglenes megoldásként az előző év azonos negyedévéhez hasonlíthatjuk a felmért mutatók alakulását.

Súlyozás

A TUX indexet egyelőre a részindexek egyszerű számtani átlagaként számítjuk. Azonban amint a turizmus szatellit számla rendszere elkészül és abból kinyerhetők a kiutazó, a belföldi és a beutazó turizmus GDP-hez való hozzájárulásának arányai, át kell térni e súlyok alkalmazására a TUX index számításában. Így a TUX index a turizmus gazdaságának konjunktúráját fogja mutatni, illetve előrejelezni.

Eltérő mutatók alkalmazása

Az indexek széles körben végzett felmérésekben feltett kérdésekből számított ún. egyenlegekből6, valamint a KSH által publikált, illetve a felmérési eredményekből számított dinamikus viszonyszámokból7 készülnek átlagolással. Az idősor rövidsége miatt azonban egyelőre a felmérésből származó mennyiségi válaszokból fajlagos mutatókat közlünk az előző év azonos időszakához hasonlító dinamikus viszonyszámok helyett. E problémák miatt az összevont indexek értelmezése egyelőre nehézkes. Törekvésünk az, hogy a felmérési eredmények és a tényadatok statisztikai elemzésével a TUX indexet és összetevőit a felmérésekből rendelkezésre álló legjobb mutatókra szűkítsük, és lehetőleg csak egyenlegeket tartalmazzanak.

VIII. A turizmus konjunktúraindex (TUX) összetétele

Belföldi turizmus

A belföldi turizmus gyakorlatilag belföldi üdülésekben, hétvégi kirándulásokban, túrákban (szabadidős turizmus), valamint konferenciákban, vásárokban, üzleti utakban (üzleti turizmus) realizálódik. E tevékenységek konjunktúráját bemutató és jövőbeli alakulását előrejelző konjunktúraindexe terveink szerint a következő részekből, részindexekből áll:

A belföldi turizmus konjunktúraindexe

Múltra vonatkozó mutatók

  1. Kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak számának változása (index, KSH)
  2. Belföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra a vállalkozásoknál
  3. A belföldi látogatók száma a múzeumokban, kiállítótermekben (egyenleg)

Várakozási mutatók

  1. A kereskedelmi szálláshelyek várható belföldi vendégéjszakái (egyenleg)
  2. A lakosság várható belföldi turisztikai kiadásai (egyenleg)
  3. A lakosság várható szálláskiadásai (egyenleg)
  4. A vállalkozások várható kiküldetési napjai (egyenleg)
  5. A vállalkozások/intézmények belföldi kiküldetési költségének várható alakulása (egyenleg)
  6. A vendéglátás várható forgalma (egyenleg)
  7. A lakosság várható vendéglátási kereslete (egyenleg)
  8. A múzeumok, kiállítótermek, rendezvények várható belföldi látogatószáma (egyenleg)

A részindexeket a felmérések során nyert információk alapján súlyozzuk. A belföldi turizmus konjunktúra-indexét a részindexek súlyozásával nyerjük. Ez utóbbi súlyokat idővel a statisztikai adatokkal való összevetés alapján korrigáljuk.

Beutazó turizmus

A beutazó turizmust a gyakorlatban külföldiek magyarországi üdülései, rokonlátogatásai, rendezvénylátogatásai (szabadidős turizmus), valamint vásárok, kiállítások, konferenciák látogatása, külföldiek üzleti tárgyalásokra való ideutazása (üzleti turizmus) jelentik. E tevékenységek konjunktúráját bemutató és jövőbeli alakulását előrejelző konjunktúraindexe terveink szerint a következő részekből, részindexekből áll:

A beutazó turizmus konjunktúraindexe

  1. Múzeumok külföldi belépőinek várható száma (egyenleg)
  2. Az útdíjas autópályák (hétvégi) forgalmának alakulása (index)
  3. Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken (index, KSH)
  4. Külföldi látogatók száma (index, KSH)
  5. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak várható alakulása (egyenleg)
  6. Beutaztató utazási irodák várakozásai (egyenleg)
  7. Az utazási irodákban történő valutabeváltás várható alakulása (egyenleg)

Kiutazó turizmus

A kiutazó turizmus olyan tevékenységekben ölt testet, mint a magyarországi lakosság külföldi üdülései, túrái, rokonlátogatásai, tanfolyam látogatása (szabadidős turizmus), valamint magyarországi vállalkozások, intézmények külföldi utazásai üzleti tárgyalásokra, konferenciákra, kiállításokra, vásárokra (üzleti turizmus). E tevékenységek konjunktúráját bemutató és jövőbeli alakulását előrejelző indexe terveink szerint a következő részekből, részindexekből áll:

Kiutazó turizmus konjunktúra-indexe

A, Lakossági részindex

  1. A lakossági turisztikai kiutazások száma 1000 főre vetítve
  2. A lakosok kiutazó turisztikai költésének aránya jövedelmükhöz
  3. A lakosok kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elköltött összeg aránya
  4. A lakosság kiutazási tervei (egyenleg)
  5. A lakosság várható kiutazó turisztikai költése (egyenleg)
  6. A lakosok várható kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elkölteni szándékozott összege (egyenleg)

B, Vállalkozási részindex

  1. A külföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra (az érintett vállalkozásokra)
  2. A vállalkozások várható külföldi kiküldetései (egyenleg)
  3. A vállalkozások várható külföldi kiküldetési költése (egyenleg)
  4. A vállalkozások várható kereslete utazási irodák szolgáltatásai iránt (egyenleg)

C, Utazásszervezők, utazási irodák és személyszállítók részindexe

  1. Az utazásszervezők által eladott külföldi utak várható száma (egyenleg)
  2. Az utazásszervezők által eladott külföldi utak árbevételének várható volumene (egyenleg)
  3. Az utazási irodák repülő-, vasúti- és buszjegy eladásainak várható alakulása (egyenleg)
  4. Az utazási irodák repülő-, vasúti- és buszjegy eladásainak várható árbevétele (egyenleg)
  5. Az utazási irodák szállásfoglalásainak várható alakulása (egyenleg)
  6. Az utazási irodákban történő valutakiváltás várható alakulása (egyenleg)
  7. Az utasbiztosítások eladásának várható alakulása (egyenleg)
  8. A légitársaságok jegyeladásának várható alakulása (egyenleg)
  9. A légitársaságok jegy-árbevételének várható alakulása (egyenleg)

  1. A Központi Statisztikai Hivatal a külföldi vendégforgalomra, a kiutazó magyarok számára, a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmára, szállásdíjbevételére, valamint a vendéglátás forgalmára vonatkozóan havonta, a szálláshely kapacitásra, a szállásdíjakra és a szervezett idegenforgalomra vonatkozóan negyedévente gyűjt adatokat. A havonta gyűjtött adatokat több mint egy hónappal, a negyedévente gyűjtött adatokat közel egy negyedévvel a felvételt követően teszi közzé a KSH. A publikált adatok problémája a turizmus összetettségéből következően az is, hogy - bár a korábban felmért adatoknál szélesebb körből gyűjtenek információt - az adatokból nehezen lehet következtetni a turizmus egészének konjunktúrájára.
  2. A kvalitatív kérdésekre kapott válaszokból számított egyenlegek mellett a TUX és részindexei kis számban tartalmaznak a KSH által publikált statisztikai adatokat, valamint kvantitatív válaszokat is. Többéves tapasztalatok és vizsgálatok alapján célszerűnek látszik az indexeket kizárólag egyenlegekből való felépítése, ami statisztikailag tisztábbá, egyértelművé teszi az indexek tartalmát, könnyíti értelmezésüket.
  3. A KSH által publikált index (előző év azonos hónap = 100). A negyedév első hónapjára vonatkozó adat.
  4. A GKI Gazdaságkutató Rt. többi konjunktúraindexével kapcsolatos tapasztalatai szerint az egyenlegek előjele nem bír egyértelmű jelentéssel. A lakossági bizalmi index Magyarországon 1993 óta folyamatosan negatív, miközben voltak olyan évek, amelyeket jelentős jövedelem és fogyasztásbővülés jellemzett. Egy az EU-ban készített nemzetközi összehasonlító tanulmány kimutatta, hogy a lakossági bizalmi indexek értékében meglévő országok közötti jellegzetes eltérések nagy része nem magyarázható a gazdaság fejlettségével, a konjunktúra eltérő alakulásával, hanem nemzeti felfogásbeli, pszichikai különbségekre vezethetők vissza.
  5. Ez a megoldás csak kísérleti, hiszen elvben a várakozási mutatókat az összegzés előtt standardizálni kellene, s az átlagolást a devizabevétel és -kiadás egymáshoz viszonyított arányával kellene súlyozottan elvégezni.
  6. Az egyenleg olyan mutatószám, amelyet a tendenciákra, tervekre vonatkozó kvalitatív kérdések gyakorisági tábláiból számítanak a pozitív választ adók arányából a negatív választ adók arányát kivonva. Súlyozott egyenleg esetén a tervek, várakozások intenzitását is figyelembe veszik. Így a súlyozott egyenleg akkor vesz fel +100-as értéket, ha mindenki erőteljesen pozitív választ adott, s -100-as értéket, ha mindenki jelentősen negatív választ adott a kérdésre. Ez megfelel az EU-ban használt index-előállítási módszernek.
  7. A tényadatokból számított indexek esetében az előző év azonos időszaka = 100 típusú indexből 100-at levontunk. Az egyenlegekhez hasonlóan a negatív érték csökkenést, a pozitív értékek emelkedést jeleznek. Így az egyenleg típusú mutatókkal összevontan is értelmezhetők az értékek.