A turizmus konjunktúraindexének (TUX) alakulása 2000 negyedik negyedévében

Összeállította: GKI Gazdaságkutató Rt.

A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. 1999 harmadik negyedévétől végzi a turizmus konjunktúraindexéhez szükséges felmérések szervezését és lebonyolítását, illetve az ezekből számított különböző részindexek összeállítását. Az egyes részindexek segítségével előállítottuk a turizmus konjunktúraindexének (TUX) 2000 negyedik negyedévi értékét. Ez alkalommal mind a várakozási, mind a múltra vonatkozó indexek élénkülő konjunktúrát jeleznek. Összességében a TUX index emelkedett a legutóbbi értékéhez képest, s a negyedik negyedévben 21,7 ponton állt.

Mivel a felmérés már több mint egy éve folyamatos, lehetőség van arra, hogy a legújabb eredményeket az előző év azonos időszakához hasonlítsuk, s ezzel kiszűrjük a szezonális hatást a változásból. A korrekt szezonális kiigazításra csak legalább három éves idősor esetén lesz lehetőség.

1. ábra

A turizmus konjunktúra index (TUX) és összetevőinek alakulása 1999 és 2000 negyedik negyedévében (pont)

Jól látható, hogy 2000 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest mind a TUX index, mind összetevői jelentősen emelkedtek, s az indexek továbbra is egyértelműen pozitívak. A változások így gyorsuló konjunktúrára utalnak.

2. ábra

A turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása 1999. harmadik negyedév - 2000. negyedik negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH és Szonda Ipsos

Az 50 fő feletti vállalkozásoknak 1980 kérdőívet küldtünk ki, s 12% válaszolt a kérdéseinkre. E cégek az összes vállalkozásnál alkalmazott létszám 2%-át foglalkoztatják. A lakosság körében 1000 megkérdezett személyből 400 fő válaszolt az utazásokra vonatkozó kérdésekre, mivel 20,7% egyáltalán nem szokott utazni, 43,9% pedig az utóbbi egy évben nem utazott. A megkérdezett 200 múzeum és kiállító terem 28%-a adott válaszokat, 1999-ben ezekben a múzeumokban fordult meg az összes múzeumi látogató 20%-a. A megkérdezett 485 szálloda és panzió 20%-a küldte vissza kitöltve a kérdőívet, a férőhelyek alapján számított reprezentáció e körben 7,5%-os volt. 2000 negyedik negyedévében 400 étterem kapott kérdőívet, s 7% válaszolt a kérdésekre. 375 utazási irodát, illetve utazásszervezőt is megkérdeztünk. Körükben 6%-os volt a válaszadás.

A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása

A belföldi turizmus konjunktúraindexe - amely 11,1 pontos emelkedés következtében 25,8 pontot ért el - a múltra és a jövőre vonatkozó indexekből áll elő. A múltra vonatkozó index értéke a vizsgált időszakban 14,0 ponttal emelkedve 36,7 pontra kúszott fel, a várakozási index 8,2 ponttal 14,9 pontra nőtt. (3. ábra)

3. ábra

A belföldi turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása 1999. harmadik negyedév - 2000. negyedik negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH, Szonda Ipsos

A közelmúlt folyamataira vonatkozó index összetevői közül a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma októberben 4,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan azonban 100 alkalmazottra 88,8 belföldi kiküldetésben eltöltött napot jeleztek, ami magasabb az összes eddigi felmérési ütemben közöltnél. A múzeumok belföldi látogatóik számának egyre élénkebb emelkedését jelzik.

1. táblázat

A BELFÖLDI TURIZMUS KONJUNKTÚRA INDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 2000. 3. negyedév 2000. 4. negyedév
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma (előző év azonos időszaka = 100) -0.5 4.5
Belföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra 66.4 88.8
A belföldi látogatók száma a múzeumokban/kiállítótermekben (egyenleg) 2.3 16.8
Múltra vonatkozó index 22.7 36.7
A kereskedelmi szálláshelyek várható belföldi vendégéjszakái (egyenleg) 11.5 20.8
A lakosság várható belföldi turisztikai kiadásai (egyenleg) 7.6 9.7
A lakosság várható szálláskiadásai (egyenleg) 10.0 14.0
A vállalkozások várható kiküldetési napjai (egyenleg) 1.3 8.3
A vállalkozások belföldi kiküldetési költségének várható alakulása (egyenleg) 16.1 26.2
A vendéglátás várható forgalma (egyenleg) -25.4 13.9
A lakosság várható vendéglátási kereslete (egyenleg) 11.4 12.7
A múzeumok-kiállítótermek- rendezvények várható belföldi látogatószáma (egyenleg) 20.8 13.5
Várakozási index 6.7 14.9
Belföldi turizmus konjunktúraindexe 14.7 25.8

A várakozási index 6,7 pontról 14,9 pontra nőtt. Az index összetevői a következőképpen alakultak: a kereskedelmi szálláshelyek a belföldi kereslet gyorsuló bővülésére számítanak (57% növekedésre számít, 37% szerint ugyanannyi belföldi vendégéjszakát töltenek el a turisták, 6% szerint kevesebb várható). A lakosság alig nagyobb mértékben növelné belföldi utazásait, mint azt a legutóbbi felmérésben tervezte, a szállásra fordított kiadásokat azonban kissé többen tervezik növelni, mint a harmadik negyedévben. A vállalkozások valamivel több belföldi kiküldetést terveznek jövőre, mint amennyit idén teljesítenek, az erre fordított összeget pedig jelentősen megnövelnék. Az éttermek várakozásai szerint mérsékelten bővülni fog forgalmuk a következő évben (43% vár bővülést, és csak alig 16% számít csökkenésre). A lakosság a legutóbbi felméréshez képest alig tervez több költést a vendéglátóhelyeken, tehát továbbra is stabil növekedés várható. A múzeumok optimizmusa gyengült a következő 12 hónapot illetően: a válaszadók 35%-a várja a hazai látogatók számának emelkedését, s 12% a csökkenésre számítók aránya.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 2000 negyedik negyedévében 32,0 pontot mutatott, vagyis 9,5 ponttal emelkedett a legutóbbi felmérés óta. Az összetevő indexek ez esetben a lakossági és a vállalkozói keresletet, valamint a kínálati oldal várakozásait mutatják egy-egy indexszé sűrítve. (4. ábra)

4. ábra

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása 1999. harmadik negyedév - 2000. negyedik negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH és Szonda Ipsos

A lakossági kereslet indexe a negyedik negyedévben 21,8 pontot ért el, ami stabil növekedést tükröz, ugyanakkor 0,5 ponttal alacsonyabb a legutóbbi értéknél. A válaszadó személyek körében az elmúlt 12 hónapban 100 főre 20 külföldön, turisztikai céllal eltöltött nap jutott, s ez jóval kevesebb, mint az egy évvel korábbi eredmény. Külföldi utazásaira a lakosság jövedelmének változatlanul 2,9%-át költötte el, s ebből 50,5%-ot itthon fizetett ki (előre befizetett utazások, szállás, repülőjegy stb.), vagyis a kiutazásoknál stabilizálódott az utazási irodák szerepe. A következő 12 hónapban 47% tervezi, hogy többször utazik külföldre, 40% ugyanannyiszor, mint az elmúlt 12 hónapban, s 13% fog várhatóan kevesebbszer kiutazni. A kiutazási kedv tehát nagyjából azonos az egy évvel ezelőttivel. A külföldi utakra a lakosság 55%-a fog valószínűleg többet költeni, mint az elmúlt 12 hónapban, s 11%-ra nőtt azoknak az aránya, akik inkább visszafogják ezirányú kiadásaikat. A külföldi utak költségéből az itthon befizetett összeget továbbra is kevésbé növelnék a háztartások, mint a teljes kiutazási kiadást.

A vállalkozások válaszait tükröző részindex értéke a harmadik negyedévben 13,1-ről 38,4 pontra ugrott, amit a kiküldetési napok számának növekedése okozott. Míg a legutóbbi felmérés alkalmával 100 alkalmazottra csak 26 külföldi kiküldetési napot jeleztek, a mostani felmérésben 86 napot. A válaszadó vállalkozások valamelyest növelnék külföldi kiküldetéseik számát a következő 12 hónapban, és jelentős növekedésre számítanak a ráfordításokat illetően. Külföldi kiküldetéseik lebonyolításában a vállalkozások a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet szánnának az utazási irodáknak. (2. táblázat)

2. táblázat

A KIUTAZÓ TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 2000. 3. negyedév 2000. 4. negyedév
A lakossági turisztikai kiutazások száma 100 főre vetítve 14.8 20.5
A lakosok kiutazó turisztikai költésének aránya jövedelmükhöz 4.0 2.9
A lakosok kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elköltött összeg aránya % 50.4 50.5
A lakosság kiutazási tervei (egyenleg) 24.4 18.2
A lakosság várható kiutazó turisztikai költése (egyenleg) 24.7 22.2
A lakosok várható kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elkölteni szándékozott összege (egyenleg) 16.0 16.7
Lakosság indexe 22.4 21.8
A külföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra (az érintett vállalkozásokra) 26.3 87.4
A vállalkozások várható külföldi kiküldetései (egyenleg) 2.4 15.3
A vállalkozások várható külföldi kiküldetési költése (egyenleg) 12.1 26.1
A vállalkozások várható kereslete utazási irodák szolgáltatásai iránt (egyenleg) 11.6 25.0
Vállalkozások indexe 13.1 38.4
A touroperátorok által eladott külföldi utak várható száma (egyenleg) 42.2 60.2
A touroperátorok által eladott külföldi utak árbevételének várható volumene (egyenleg) 65.3 45.5
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegy-eladásainak várható alakulása (egyenleg) 27.3 27.0
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegy-eladásainak várható árbevétele (egyenleg) 27.4 27.0
Az utazási irodák szállás-foglalásainak várható alakulása (egyenleg) 42.7 27.7
Az utazási irodákban történő valutakiváltás várható alakulása (egyenleg) 3.1 1.3
Az utasbiztosítások eladásának várható alakulása (egyenleg) 29.6 33.6
A repülőtársaságok jegy-eladásának várható alakulása (egyenleg) 50.0 50.0
A repülőtársaságok jegyár-bevételének várható alakulása (egyenleg) 0.6 50.0
Szakmai várakozások 32.0 35.8
Kiutazó turizmus konjunktúraindexe 22.5 32.0

A szakma várakozásait reprezentáló részindex (amely kizárólag egyenleg típusú változókból áll, így előjele a várakozások irányát pontosan mutatja) 32,0 pontról 35,8 pontra emelkedett a negyedik negyedévben. Így az egy évvel korábbi értékénél 6 ponttal magasabban áll a mutató, vagyis a szezonális hatásokat kiszűrve is bővülést jelez. Az utazásszervezők várakozásai javultak: a cégek 1,0%-a arra számít, hogy a következő 12 hónap alatt sokkal több külföldi utat ad majd el, mint az elmúlt 12 hónap folyamán, 81,0% mérsékelten növekvő forgalomra számít. 15,0% vár stagnálást és mindössze 3,0% tart a piac szűkülésétől. A várakozásokat jelző mutató az 1999. negyedik negyedévi szintet 13 ponttal haladja meg, tehát az utazásszervezők optimizmusa erősödik. Mérsékelten optimisták a cégek a külföldi utak eladásából származó várható árbevételüket illetően. Az utazási irodák döntő többsége arra számít, hogy a közeljövőben kis mértékben nő az eladott repülő-, vasút-, busz- és hajójegyek száma, s várakozásaik szerint hasonló ütemben nő az ebből származó árbevétel volumene. Az előző év azonos időszakához képest némileg erősödött az optimizmus a menetjegyek forgalmazásából származó bevételt illetően. Romlottak a szállásfoglalás iránti keresletre vonatkozó várakozások, de az egy évvel korábbihoz képest itt is enyhe javulás történt. A valutakiváltás stagnálására számítanak az utazási irodák. Változatlanul bíznak az utasbiztosítások értékesítésének bővülésében az irodák: kétharmaduk mérsékelt ütemű növekedésére számít, 33% stagnálást vár. A légitársaságok a Magyarországon eladott repülőjegyek számának enyhe növekedését várják.

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A beutazó turizmus konjunktúraindexe a negyedik negyedévben tovább csökkent és 7,4 pontot ért el. Az összetevők közül mind a múltra vonatkozó indexek, mind pedig a várakozások lassuló konjunktúrát mutatnak. (5. ábra)

5. ábra

A beutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása 1999. harmadik negyedév - 2000. negyedik negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH

A közelmúlt folyamatait bemutató indexek átlaga 2,2 pontra csökkent, vagyis 2,8 ponttal esett vissza. Az autópályák hétvégi forgalmuk számottevő csökkenését jelezték. Az elmúlt év azonos időszakához képest azonban októberben 3,9%-kal nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma, s 9,2%-kal bővült a külföldi látogatók száma

3. táblázat

A BEUTAZÓ TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 2000. 3. negyedév 2000. 4. negyedév
Külföldi látogatók száma (index KSH) 6.6 9.2
Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken (index KSH) 9.8 3.9
Fizetős autópályák (hétvégi) forgalmának alakulása (index) -1.3 -6.4
Múltra vonatkozó index 5.0 2.2
Múzeumok külföldi belépőinek várható száma (egyenleg) 28.2 17.5
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak várható alakulása (egyenleg) 15.7 15.5
Beutazást szervező utazási irodák várakozásai (egyenleg) 10.8 15.3
Az utazási irodákban történő valutabeváltás várható alakulása (egyenleg) 8.4 1.8
Várakozások indexe 15.8 12.5
Beutazó turizmus konjunktúraindexe 10.4 7.4

A várakozások indexe 12,5 pontra csökkent, de még így is optimizmust jelez. A múzeumok 42%-a a külföldi látogatók számának lassú bővülésére számít, és 7,9%-uk tart visszaeséstől, így az optimizmus gyengült, de a múzeumok most bizakodóbbak, mint egy évvel ezelőtt voltak. A kereskedelmi szálláshelyek várakozásai gyakorlatilag stagnáltak, így a piac lassú bővülésre számít. Az előző év azonos időszakához hasonlítva a mutatót azt találjuk, hogy a várakozások némiképp romlottak 1999. negyedik negyedévéhez képest. A beutazást szervező utazási irodák korábban igen erős optimizmusa a legutóbbi visszaesés után kissé erősödött. Az utazási irodák a valutabeváltás stagnálására számítanak.