A turizmus forgalma 2000-ben1

Összeállította: Török Péter

Magyarország euróban mért, hivatalosan regisztrált devizabevétele 16,5%-kal növekedett 1999-hez képest és elérte a 3.723 millió eurót.
A turizmus aktívuma 32,2%-kal haladta meg a folyó fizetési mérleg hiányát 2000-ben.
A kereskedelmi szálláshelyek több, mint 140 milliárd forint bevételt realizáltak a tavalyi év során, melynek közel 60%-a szállásdíjakból származott.
A kereskedelmi szálláshelyek 5,8 millió vendéget és 17,9 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 5,3, illetve 4,3%-kal haladta meg az előző éves adatokat.
A Németországból és Ausztriából érkezett vendégek és vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken kis mértékben emelkedett, nem hagyományos piacaink pedig tovább erősödtek.
A belföldi turizmus továbbra is lendületesen fejlődik.

Határforgalom 2000-ben

A tavalyi év során a külföldi látogatók száma meghaladta a 31 millió főt, ami 8,1%-kal volt magasabb, mint 1999-ben. A külföldre látogató magyarok száma is növekedett 1999-hez képest: több mint 11 millió magyar határátlépést regisztráltak 2000-ben, 4,2%-kal többet, mint az előző évben. A kiutazó forgalom jelentős része (77,5%-a) továbbra is az osztrák, szlovák és román határszakaszokon bonyolódott le. Ezen a három határszakaszon összességében stagnált a kilépők száma 1999-hez képest (a szlovák határszakaszon bekövetkezett jelentős, 26,2%-os csökkenést a román határátkelők forgalmának 34,9%-os emelkedése kompenzálta). A kiutazó forgalom az ukrán és a horvát határszakaszon bővült a legdinamikusabban (+154,3, illetve +51,7%-kal).

A kereskedelmi szálláshelyek forgalma

A kereskedelmi szálláshelyek 2000-ben 5.776 ezer vendéget regisztráltak, 5,3%-kal többet, mint 1999-ben. A vendégéjszakák száma 17.894 ezer volt, ezzel 4,3%-os növekedést könyvelhetünk el az előző évhez képest. A vendégek száma a legdinamikusabban az ifjúsági szállók (+167,1%), és a gyógyszállók (+75,1%) esetében növekedett, ez tükröződik a vendégéjszakák számának növekedésében is: az ifjúsági szállóknál 118,9%, a gyógyszállók esetében pedig 59,7% volt a bővülés.

2000-ben a szállodák szobafoglaltsága átlagosan 47,1% volt, ami némiképp (1,6%-kal) meghaladja az 1999-es átlagot. Budapesten az átlagos szobakihasználtság 10%-kal magasabb az országos átlagnál (47,1%), a gyógyszállóknál pedig országos szinten 62%-os, Budapesten 70%-os átlagos szobafoglaltságot regisztrálták.

2000-ben a kereskedelmi szálláshelyek összesen közel 82,14 milliárd forintnyi szállásdíjbevételt realizáltak, 13,4%-kal magasabbat, mint tavaly ilyenkor. Az összes bevétel 78,4%-a a külföldi vendégéjszakákból származik. A korábbi adatokhoz hasonlóan a bevételnövekedés a belföldi vendégeknél volt magasabb (+15,5%), szemben a külföldi vendégeknél mért +12,9%-kal.

Külföldi vendégforgalom - a legfontosabb küldő piacok

2000-ben a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2.935 ezer fő volt, ami 5,9%-kal volt magasabb, mint 1999-ben. Az Európából érkezők száma csupán 3,7%-kal nőtt, míg az Ázsiából érkezőké 26,6%-kal, az Ausztráliából és Óceániából érkezőké pedig 31,2%-kal. Az amerikai kontinensről érkezők száma 15,3%-kal volt magasabb, mint 1999-ben, míg az afrikai országokból érkező vendégek száma 7,8%-kal emelkedett. Az Európából érkező vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken a spanyolok (+31,6%), az oroszok (+30,4%) és a törökök (+24,2) esetében bővült a legnagyobb mértékben a 2000-es év során. Rajtuk kívül meghaladta a 10%-ot a belga (+17,2%), a francia (+14,2%), a görög (+11,7%), a holland (+10,2%) és az olasz (+15,0%) vendégek számának növekedése.

A fenti változások a vendégéjszakák számának alakulásában is tükröződnek. 2000-ben a külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a 10,3 milliót, ami 4,4%-os növekedést jelent 1999-hez képest. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 3,5 nap volt, ami 1999-hez viszonyítva 1,5%-kal alacsonyabb értéket jelent.

A kereskedelmi szálláshelyeken töltött külföldi vendégéjszakák több, mint 70%-a a szállodákban realizálódott A szállodák külföldi vendégeinek száma összességében 8,1%-kal, külföldi vendégéjszakáinak száma pedig 5,7%-kal nőtt a tavalyi év során. Jelentős csökkenés tapasztalható a külföldi vendégek számát tekintve az egycsillagos szállodáknál (-11,6%). A kétcsillagos (-0,1%) és háromcsillagos szállodáknál (-2,6%) kisebb mértékben csökkent a vendégérkezések száma. A gyógyszállók vendégeinek száma 49,6%-kal nőtt (a vendégéjszakák száma csupán 29,5%-kal), az ifjúsági szállók vendégeinek száma pedig 153,5%-kal (a vendégéjszakák száma 135%-kal bővült, 1999-hez képest).

1. tábla

KÜLFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN 2000-BEN
Ország ezer 2000/1999
Európai Unió 7281 +2,8
Ausztria 684,4 +4,5
Belgium 127,1 +16,3
Csehország 98,7 -6,5
Dánia 210,6 +12,2
Egyesült Királyság 322,7 -13,1
Finnország 159,9 -9,0
Franciaország 196,7 +11,5
Hollandia 476,9 +9,9
Lengyelország 430,1 -1,8
Németország 4235,2 0,0
Norvégia 55,6 -11,4
Olaszország 443,8 +18,9
Oroszország 200,8 +46,8
Románia 158,6 +11,2
Spanyolország 227,1 +29,1
Svájc 166,1 +6,7
Svédország 129,7 +3,6
Szlovákia 94,8 -2,2
Ukrajna 88,9 +6,6
USA 465,7 +10,9
Kanada 50,3 +12,8
Izrael 192,1 +27,5
Japán 194,4 +19,8
Összes külföld 10322,8 +4,4
Forrás: KSH
Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Osztálya
Megjegyzések: 1. Az összes külföldi vendégéjszaka sor nemcsak az említett országokat tartalmazza, hanem a világ összes országáét is.

Ami a hazánk iránti kereslet összetételét illeti, elmondhatjuk, hogy a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak mintegy 89%-át az Európából érkező vendégek, 70,5%-át az Európai Unióból érkező vendégek töltötték el. Az összes külföldi vendégéjszaka 41%-át adó német vendégek 4.235 ezer vendégéjszakát töltöttek el 2000-ben a kereskedelmi szálláshelyeken, ami megegyezik a tavalyi évben mért értékkel. A németek átlagos tartózkodási ideje 5,1 nap volt. A vendégéjszakákat tekintve Németországot Ausztria (684 ezer), Hollandia (477 ezer), az Egyesült Államok (466 ezer), Olaszország (433 ezer), és Lengyelország (430 ezer) követte.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák az orosz vendégek esetében növekedtek a legdinamikusabban: 46,8%-kal, hasonlóan magas növekedést láthatunk még a spanyol (+29,%) és az izraeli (+27,5%) turisták körében. A legjelentősebb visszaesés a korábbi negyedéves jelentésekhez hasonlóan a jugoszláv (-25,1%), a bolgár (-20,3%) és a horvát (-15,6%) vendégek esetében tapasztalható 1999-hez képest.

Belföldi vendégforgalom

2000-ben a külföldre utazó magyarok száma 11.065 ezer volt, ami 1999-hez képest 4,2%-os növekedést jelent. A belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 4,6%-kal nőtt 2000-ben és elérte a 2.841 ezer főt. A belföldi vendégéjszakák száma 2000-ben meghaladta a 7,5 milliót, ami +4,1%-os bővülés az egy évvel korábbiakhoz. A belföldi vendégéjszakák száma a legdinamikusabban a gyógyszállóknál (+173,6%) és az ifjúsági szállóknál (+112,4%) növekedett. A vendégéjszakák számát tekintve az egy-, és kétcsillagos szállodák, a turista szállások, valamint a kempingek kivételével minden szállástípusnál növekedést láthatunk.

A turizmus devizaforgalma 2000 első három negyedévében

A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált előzetes adatok szerint 2000-ben az idegenforgalomból származó devizabevétel 3.723 millió euró volt (+16,5%), a devizakiadások pedig 1.192 millió eurót tettek ki (+6,5%). Az idegenforgalmi egyenleg 2.531 millió eurót tett ki, ami az előző év azonos időszakához képest 21,8%-os növekedést jelent (2. tábla).

2. tábla

AZ MNB DEVIZAFORGALMI ADATAI
1999 (millió euró) 2000 (millió euró) Index (%)
Devizabevétel 3 197 3 723 +16,5
Devizakiadás 1 119 1 192 -6,5
Devizaegyenleg 2 078 2 531 +21,8
Forrás: MNB (megjegyzés: december havi előzetes adatok)

A turizmus aktívuma a külkereskedelmi mérleg hiányától (2 580 millió euró) 1,9%-kal marad el.

  1. Források: Központi Statisztikai Hivatal, Turizmus, 2000. december és MNB
    Megjegyzés: A kereskedelmi szálláshelyek havi adatai előzetesek; 1998-ban és a megelőző években a 20-nál több ággyal (kempingek esetében az 50 férőhellyel), 1999-től a 10-nél több ággyal (kempingek esetében a 30-nál több férőhellyel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. 1998-ig magukban foglalják továbbá a szervezett fizetővendéglátásra vonatkozó információkat is. A magánszállások 1999-től nem szerepelnek a kereskedelmi szálláshelyek között. Ezek figyelése éves gyakoriságú, így havi adatok nem állnak rendelkezésre.