A Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja1. HelyzetképSikerágazat jelentős tartalékokkalA turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat. Gazdasági jelentőségét jelzi, hogy 1999-ben a világon megtermelt GDP-nek közel 12%-a a turizmusból származott és mintegy 200 millió ember foglalkoztatását biztosította. A turizmussal foglalkozó világszervezetek előrejelzései szerint az ágazat további dinamikus fejlődés előtt áll, és forgalma az elkövetkező tíz évben várhatóan megkétszereződik. 2010-re a világturizmus bevételei - évi 4-5% növekedéssel számolva - várhatóan 6800 milliárd dollárra emelkednek.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata. Jól mutatja ezt, hogy Magyarországon 1990 és 1999 között a turizmusból származó devizabevételek - rendkívül alacsony importtartalom mellett - megnégyszereződtek. A turizmus teljes devizabevétele 1999-ben 3,4 milliárd dollár volt, ami a külkereskedelmi mérleg hiányának a háromnegyedét fedezte, és így jelentősen hozzájárult a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentéséhez. Szakértői becslések szerint Magyarországon a bruttó nemzeti terméknek már több mint egytizede a turizmusból származik és az ágazat közel 250 ezer fő számára nyújt munkát, megélhetést. (Egyedül a napjainkban - összesen 600 millió dollár befektetéssel - zajló "szálloda-építési boom" több mint tízezer új munkahelyet teremt a turizmusban. Csupán összehasonlításként: a bányászatban jelenleg 17 ezren dolgoznak.) A turizmus jelentőségét - és egyben sajátosságát - az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. A turizmus az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Magyarország adottságai rendkívül kedvezőek a turizmus fejlesztéséhez. Hazánk a világ egyik legnagyobb turisztikai piacának - a turistaérkezések 60%-át és az abból eredő bevételek 51%-át koncentráló - Európának a központi helyén fekszik. Noha Magyarországon nem található világviszonylatban is kiemelkedő vonzerő, ám több olyan regionális jelentőségű turisztikai sajátossággal rendelkezünk, amelyek a kereslet legújabb irányzatainak megfelelnek. Így Magyarországnak jó adottságai vannak a gyógy- és termálvizekhez, a kulturális teljesítményekhez és rendezvényekhez, a tradíciókhoz, a természeti értékekhez, a nemzeti parkokhoz, a népszerű sportokhoz, mint a lovagláshoz, vagy a vadászathoz, valamint az üzleti élethez kapcsolódó turizmus fejlesztésére. Nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képességA magyar turizmus - a kedvező adottságok, valamint az utóbbi években tapasztalható dinamikus növekedés ellenére - ma még nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a kiugróan magas turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket. Amíg Magyarországot évente mintegy 30 millióan keresik fel, és ezzel hazánk a Föld legkedveltebb célállomásai között a 14. helyen áll, addig a turisztikai bevételek nagysága szerint még csak a világ turizmusának középmezőnyében a 38. helyet foglalja el. Magyarország a világturizmusból a látogatók száma alapján 3-4%-kal, a nemzetközi turisztikai bevételekből viszont csak 1,1%-kal részesedik. Jellemző adat, hogy hazánkban az ezer lakosra vetített külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje háromszorosa az Európai Unió átlagának, ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma és az egy turistára jutó bevétel csak fele, egyharmada az Európai Unió átlagának. Ugyancsak jellemző adat, hogy amíg a szomszédos Ausztriában, ahova közel azonos számú látogató érkezik, mint hozzánk, egy látogatóra 635 dollár, addig nálunk csak 118 dollár bevétel jut. Mindez arra utal, hogy Magyarország - a kedvező turisztikai adottságok ellenére - még nem kellően versenyképes az Európai Unióval szemben. A turisztikai infrastruktúra elmaradottsága, a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonalaA magyarországi turizmus nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képességének egyik legfontosabb oka az infrastrukturális háttér hiányosságaiban keresendő. Nemcsak az alapinfrastruktúra, ezen belül a közlekedés és a környezetvédelem hiányosságai szabnak gátat a turizmus fejlesztésének, hanem a turisztikai infrastruktúra színvonala és mennyisége sem kielégítő. Mindenekelőtt a magas bevételt biztosító, magas minőségi színvonalú szálláshelyek alacsony száma akadályozza a bevételek növelését. A turisztikai termékek szerkezete, a vonzerők alacsony kihasználtságaA nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képesség másik oka a turisztikai termékek gazdaságossági szempontból kedvezőtlen összetétele, valamint a turisztikai vonzerőt képviselő adottságaink gyenge kihasználtsága. Főként a magas fajlagos bevételt hozó programkínálat szűkössége akadályozza a bevételek növelését. További probléma, hogy a hazai kínálatból javarészt még ma is hiányoznak azok a komplex turisztikai termékek, amelyek egyszerre több, versenyképes elemet is tartalmaznak, ennek megfelelően igényes és fizetőképes vendégkört vonzanak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, valamint megoszlása külföldi és belföldi vendégek szerint (1999)
Hasonlóképpen részben a kínálat szerkezetére vezethető vissza az a tény, hogy a magyarországi turizmus területileg és szezonálisan is erősen koncentrált. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák 61%-a Budapestre és a Balaton térségére koncentrálódik, időben pedig 37%-a júliusra és augusztusra esik. Természetesen ez a koncentráció részben az éghajlati adottságok következménye, ám kétségtelen tény az is, hogy a turizmus fejlesztési politikája sem mindig preferálta a szezon megnyújtását, valamint olyan turisztikai termékek fejlesztését, amelyek a turizmus szempontjából eddig még feltáratlan térségek bevonását szolgálják. Noha szakértői számítások szerint az országban mintegy hatezer turisztikai vonzerő található, jelenleg ezeknek csupán egyharmada szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban. A külföldi turizmus túlsúlyaKözismert, hogy a turizmus fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanakkor Magyarország - részben az alacsony életszínvonal, a többszörös jövedelmi különbségek, részben pedig az idegenforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miatt - döntően a jóval magasabb átlagos költésű külföldi vendégekre specializálódik. A világtrend és a hazai forgalom eltérését jelzi, hogy amíg világviszonylatban a turistaforgalom mintegy 70%-át a belföldi forgalom adja, addig Magyarországon 1999-ben a belföldi vendégek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken csak 49%, a vendégéjszakák számát tekintve pedig 42% volt. A külföldi vendégforgalom aránytalan túlsúlya sajátos csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. Ezzel szemben az olyan turisztikai gyakorlat, amely szinte kizárólag a külföldi vendégekre épít, sem a nyereség, sem az intézményrendszer kihasználtsága szempontjából nem lehet tartósan sikeres. 2. A turizmusfejlesztési program céljaiA turizmus olyan sajátos gazdasági ágazat, amelynek fejlesztése egyszerre több gazdaságstratégiai cél elérését - mindenekelőtt a fizetési mérleg javítását, a munkahelyteremtést, a területfejlesztést, valamint a természeti és a kulturális örökség hasznosítással egybekötött megőrzését is - elősegíti. Ezek az általános gazdasági hatások azonban csak akkor érvényesülnek Magyarországon, ha a hazai turizmus - amellett, hogy a földrajzi helyzetből eredő tömegturizmust a jelenleginél eredményesebben kihasználja - szerkezetében egyre inkább az igényesebb termékekkel versenyző, minőségi turizmus felé fordul. A kínálat szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy a magyarországi turizmus a jelenlegi - magas vendégforgalmat és alacsony fajlagos bevételt mutató - helyzetből egy kisebb vendégszámmal, ám nagyobb fajlagos bevétellel jellemezhető irányba mozduljon el. A minőségi turizmus irányába való elmozdulás érdekében a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programjának legfontosabb céljai: 3. A turizmusfejlesztési program alprogramjaiA Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja olyan kínálatbővítő program, amely a nagyobb fajlagos turisztikai bevételt biztosító látogatók számának és arányának növelését segíti elő. Ez egyfelől a turisztikai termékek választékának bővítését, másfelől azok színvonalának emelését kívánja meg. A program további szempontja, hogy a fejlesztések egyúttal helyi és regionális kínálati hálózatok és programcsomagok kialakítását, a térségen belüli turisztikai együttműködést is elősegítsék. Végül a turizmusfejlesztési program az eszközök oldaláról a koncentráció elvét helyezi előtérbe, azaz olyan területek fejlesztését célozza meg, amelyek az ágazat egészére húzóhatást gyakorolhatnak. A minőségi turizmus fejlesztését szolgáló kínálatbővítés, a szolgáltatások színvonalának emelése, a regionális hálózatépítés, valamint a koncentráció elveit szem előtt tartva a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja hat alprogramra épül: 3.1. Gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogramHelyzetképHúzóhatásMagyarország - mint "európai gyógyvíznagyhatalom" - nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészletekkel és rendkívül kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. A világranglistán e téren csak Japán, Izland, Olaszország és Franciaország előzi meg. Így a gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram alapvetően egy nemzetközileg is versenyképes adottságnak a jelenleginél jóval hatékonyabb turisztikai kihasználását célozza meg. A gyógy- és termálturizmus ugyanis - a turizmus hagyományos ágazataival összehasonlítva - számos egyedi előnnyel rendelkezik: Az egyedi előnyök következtében a gyógy- és termálturizmus a nemzetgazdaság egészére is jelentős, pozitív hatást fejt ki: Nemzetközi keresleti trendekAz egészséges életmód társadalmi felértékelődése és terjedése következtében világszerte a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet általános növekedése várható. Az általános trend mellett Magyarországon további sajátos keresletnövelő tényező, hogy az Európai Uniós csatlakozás után a hazai gyógy- és termálfürdőhelyek előtt is megnyílik az európai biztosítottak piaca, továbbá a magyar lakosság életszínvonalának emelkedésével várhatóan bővül a belföldi kereslet is. Ugyanakkor a kereslet növekedésével párhuzamosan egyre jobban előtérbe kerülnek a minőségi követelmények, és fokozatosan felértékelődnek a komplex szolgáltatások. Hasonlóképpen változások, főként erős differenciálódási folyamatok várhatóak a gyógy- és termálturizmus keresleti csoportjainál: AdottságainkVízbázisMagyarország területének mintegy 80%-án találhatunk hévizet. A geotermikus gradiens az ország területén a világátlag másfélszerese, azaz hazánkban a felszíntől a mélybe haladva százméterenként átlagosan 5°C-kal növekszik a hőmérséklet. A legfrissebb, az 1990-es évek közepéről származó felmérések szerint Magyarországon több mint nyolcszáz termelő hévízkút található, ezek közel egyharmadát fürdési célokra hasznosítják. A kedvező adottságok ellenére a hévízkészlet egyáltalán nem korlátlan erőforrás, ezért mindennemű beavatkozás nagy körültekintést és a vízbázis megfontolt védelmét igényli. Magyarországon a hévíz-előfordulások nagyobb részénél - a víz összetétele alapján - lehetséges a gyógyvízzé nyilvánítás is, ami a szükséges orvosi vizsgálatok, tesztek elvégzése alapján, utólagos minősítéssel történhet. Ezért a gyógy- és termálturizmus fejlesztésében - a természeti adottságok oldaláról meghatározva - előbb a termálturizmus kerülhet az előtérbe, míg a gyógyturisztikai fejlesztés csak egy későbbi szakaszban, vagy a már gyógyvízzé nyilvánított termálvizekkel rendelkező fürdőknél gyorsulhat fel. FürdőhelyekMagyarországon jelenleg mintegy 350 közfürdőben több mint 1200 fürdőmedence található, amelyeknek természetesen csak kisebb hányada használ termálvizet. A medencéknek azonban mindössze egyharmada felel meg a modern egészségügyi és technológiai követelményeknek, többségük átépítésre, korszerűsítésre szorul. A medencék átépítése pedig rendkívül költséges, olykor - különösen műemlékek, vagy kiemelt építészeti környezetben fekvő fürdők esetében - drágább lehet, mint az új medencék építése. A fürdők fizikai állapotán túl további problémát jelent a fürdőhelyek közlekedési elérhetősége, valamint a fürdőhelyi szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala. Szabályozás, egészségbiztosításMagyarországon jelenleg a gyógy- és termálturizmus szabályozása csupán a gyógyfürdők egészségügyi szabályozására korlátozódik. Hasonlóképpen nehézségeket okoz a gyógyfürdői kezelések egészségbiztosítási elszámolása. Többek között ezt jelzi, hogy a gyógyfürdői kezelések támogatására költött összeg az elmúlt tíz esztendő átlagában nem haladta meg a gyógyszertámogatás 1-1,5%-át. Ez pedig nemcsak a magyar lakosság - ezen belül főként az idősek és nyugdíjasok - gyógyulási lehetőségeit korlátozza, hanem veszélyezteti a külföldi vendégforgalom jövőjét is. A biztosítási támogatás hiánya csökkenti a belföldi keresletet, az alacsony belföldi kereslet pedig akadályozza a nemzetközileg is versenyképes kínálati struktúra kiépülését. Ugyancsak szabályozási hiányosságok tapasztalhatóak a gyógyhelyeknél. A gyógyhely olyan nemzeti érték, amely fokozott környezeti védelmet igényel. A gyógyhelynek minősített településeken a gyógyítás zavartalanságát és a betegek, illetve az egészségüket megőrizni kívánók nyugalmát, pihenését szolgáló infrastruktúrának, környezeti feltételeknek kiemelt szerep jut, amit a szabályozás oldaláról is célszerű elősegíteni. Emberi erőforrásA gyógy- és termálturizmus fejlesztését, a fejlesztéssel megnyíló új piaci lehetőségeket alapvetően befolyásolja a humán szféra szakmai felkészültsége. E téren kedvező, hogy a magyar orvosok szaktudása nemzetközileg is elismert. Ugyanakkor a fizikoterápia, és különösen a balneoterápia az utóbbi évtizedekben - mind a képzésben, mind pedig a tudományos munkában - háttérbe szorult. Noha az utóbbi években a szakorvosok száma növekedett, számuk még mindig nem elégséges a már működő gyógyturisztikai létesítményekben fogadott vendégek ellátásához. Hasonlóképpen kevés a gyógytornászok száma is. A magyar gyógy- és termálturizmus szűk keresztmetszeteiA kedvező természeti adottságok és a nemzetgazdasági húzóhatások ellenére a gyógy- és termálturizmusban rejlő lehetőségek Magyarországon javarészt még kihasználatlanok. A hazai gyógy- és termálturizmus ugyanis - a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala és a kínálati paletta szűkössége miatt - egy nemzetközileg már meghaladott, "kifutó modellre" alapozódik. Amíg hazánkban a gyógy- és termálturizmus döntően a klasszikus gyógy-szolgáltatásokra és az idősebb korosztályokra épül, addig ebben az ágazatban Európa-szerte - a szolgáltatások széles és szervezett kínálatával - több generációt is megcélzó, komplex fejlesztés került az előtérbe. Magyarországon: A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram céljaiA gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram - a turizmusfejlesztési program általános céljaival összhangban - egyszerre több cél elérését is szolgálja: A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram eszközrendszereA gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram több eszköz - a termék- és szolgáltatásfejlesztés, a szabályozás, a marketing, valamint a humán erőforrás fejlesztés - összhangjára épül. Valamennyi területen alapelv azonban a támogatások koncentrálása, annak érdekében, hogy a fejlesztés - lehetőség szerint - a gyógy- és termálturizmus egészére húzóhatást gyakoroljon. A koncentráció elvét szem előtt tartva a gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram legfontosabb területei: A termálforrásokra épülő turizmus elsősorban üzleti vállalkozás, ezért döntően piaci, profitorientált szemlélet jellemzi. Nemzetközi tapasztalatok alapján a gyógy- és termálturisztikai termékfejlesztés vegyes finanszírozási konstrukciók kialakítását, állami, vállalkozói és önkormányzati források bevonását igényli. Ugyancsak nemzetközi tapasztalatok szerint a teljes fejlesztési, beruházási összeg egyharmadát kitevő állami támogatás már képes mobilizálni a nem állami, vállalkozói és önkormányzati fejlesztési forrásokat. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram főbb elemeiA működő gyógy- és termálfürdők felújítása, szolgáltatásaiknak komplex fejlesztéseMagyarországon az ismert fürdőhelyeken található fürdők nagyobb része - a kedvező adottságok ellenére - minőségileg nem megfelelő szolgáltatást nyújt. Elengedhetetlen tehát a fürdőhelyi infrastruktúra tudatos, néhány fürdőközpontra koncentráló fejlesztése. Cél, hogy olyan magas színvonalú szolgáltatást nyújtó gyógy- és termálfürdőközpontok alakuljanak ki, amelyek képesek az egész ágazat fejlődését felgyorsítani. Ennek érdekében a már működő gyógy- és termálfürdők pályázhatnak felújításra és fejlesztésre. A feltárt, de még nem hasznosított termálvízkincs (gyógy)turisztikai hasznosításának elősegítéseMagyarországon nagy számban található már feltárt és bevizsgált, ám gyógyászati és turisztikai szempontból még kihasználatlan gyógyvíz- és termálvízforrás. Annak érdekében, hogy ilyen helyeken is elindulhasson a gyógy- és termálturisztikai fejlesztés, pályázati rendszer lép életbe. Gyógy- és termálfürdőhelyek infrastrukturális fejlesztéseMagyarországon a gyógy- és termálturizmusban rejlő lehetőségek kihasználását jelentősen nehezíti a gyógy- és termálfürdőhelyek települési infrastruktúrájának alacsony színvonala. Főként a gyógy- és termálfürdőknek helyet adó települések közlekedési megközelíthetősége, valamint a települési környezet minősége okoz problémát. Az infrastrukturális fejlesztés ebben az esetben több szereplő, az állam, a települési önkormányzatok, valamint a fürdőt üzemeltető tulajdonosok együttműködését kívánja meg. Ezért a pályázati rendszer keretében a fürdőt üzemeltető tulajdonosokból, valamint a települési önkormányzatokból álló konzorciumok pályázhatnak a gyógy- és termálfürdőhelyek infrastrukturális fejlesztésére.
Intézmény- és szabályozórendszer kialakításaAz intézmény- és szabályzórendszer kialakítása a nemzetközileg versenyképes gazdálkodási környezet megteremtését, a jelenleg hatályos egészségügyi szabályozórendszer korszerűsítését és a környezetvédelmi szabályozás Európai Uniós normákkal harmonizáló megteremtését célozza. Ennek megfelelően szükséges: Gyógy- és termálturisztikai marketingMivel a gyógy- és termálfürdőhelyeken a látogatók az átlagosnál jóval hosszabb időt töltenek el, ezért rendkívül fontos a megcélzott fogyasztói rétegek minél alaposabb tájékoztatása. Hasonlóképpen fontos, hogy az érintett orvosi szakmák - itthon és külföldön egyaránt - minél több információt kapjanak a magyarországi gyógyvizek és termálforrások kedvező gyógyászati hatásairól, illetve azok hasznosítási lehetőségeiről. Olyan, regionális szemléletmódú marketingstratégiákat kell kidolgozni és végrehajtani, amelyek a jelenleginél jobban figyelembe veszik az új célcsoportok elvárásait, amiben jelentős szerepet játszhatnak a Gyógyfürdőhelyi Igazgatóságok. Emberi erőforrás fejlesztésA gyógy- és termálturizmus fejlesztésétől várható keresletnövekedés csak akkor használható ki, ha - a megfelelő tárgyi és infrastrukturális feltételek mellett - a vendégekkel foglalkozó alkalmazottak is képesek a magas színvonalú igényeknek megfelelni. Kiemelt jelentőségű a szaktudás, ahol - noha a hazai szakemberek elismertsége jó - szükséges, hogy a gyorsan fejlődő tudományos eredményekkel lépést tudjunk tartani. Ugyancsak fontos a nyelvismeret, a turisztikai alapismeretek és bizonyos egészségügyi alapismeretek elsajátítása, ami felértékeli a képzés szerepét a gyógy- és termálturizmus fejlesztésében. 3.2. Konferenciaturizmus fejlesztési alprogramNemzetközi trendekA 20. század második felében - a gazdaság, a politika és a tudományok egyre erősebb nemzetközi szerepe és a technika fejlődése következtében - egy rohamosan fejlődő új turisztikai terület jött létre, a konferenciaturizmus. Napjainkban a kongresszusi, az üzleti, az incentiv és a kiállítási turizmusnak már megkülönböztetett szerepe van a fejlett országok turisztikai kínálatában és keresletében. A konferenciák iránti kereslet folyamatosan növekszik. Ma világszerte mintegy ötvenezer nemzetközi szervezet működik, amelyek több-kevesebb rendszerességgel tartanak különféle rendezvényeket. Ugyancsak jelentős keresletet támasztanak a vállalatok is, amelyek rendezvényei éves szinten - becsült adatok alapján - több tízezerre tehetőek. A konferenciaturizmus dinamikus fejlődését jelzi, hogy amíg 1975-ben világszerte összesen 3.300 nagy - több mint 300 résztvevő jelenlétével lebonyolított - nemzetközi rendezvényt tartottak, addig számuk két évtized múlva, 1998-ban már 9.500-ra emelkedett. Magyarország számára kedvező, hogy Európában található a nemzetközi szervezetek székhelyének 72%-a, és itt tartják a nagy nemzetközi rendezvények 57%-át. Az utóbbi évek adatai alapján, világviszonylatban a nagy nemzetközi rendezvények számának évi 2-3%-os növekedése, ezen belül pedig Európa pozíciójának további erősödése várható. A nemzetközi rendezvények számát tekintve a világranglistát az Egyesült Államok vezeti, a második helyen Franciaország, a harmadikon Nagy-Britannia áll. A koncentrációra jellemző, hogy az összes nemzetközi rendezvény háromnegyedének húsz ország ad helyszínt. Magyarország ezen a világranglistán 1999-ben a 15. helyen állt. Budapest a nagy nemzetközi rendezvényeknek helyet adó városok világranglistáján az 1990-es évek második felében folyamatosan az első húsz, Európában pedig az első tizenöt helyszín között szerepelt. Magyarország és ezen belül Budapest szerepének további erősödését vetítheti előre az a tendencia, hogy az utóbbi tíz évben az újonnan feltörekvő konferenciaközpontok fokozatosan elhódítják a piacot a konferenciaturizmus hagyományos helyszíneitől. A konferenciaturizmus nemcsak magas fajlagos bevételt adó, hanem egyúttal tőkeigényes beruházásokat is igénylő ágazat. A nemzetközi konferenciák kétötöde a speciálisan erre a célra kiépített kongresszusi központok szolgáltatásait keresi. Noha a rendezvények kétharmadát az 500 résztvevőnél kisebb rendezvények adják, folyamatosan növekszik a többezres létszámú rendezvények száma is. A nemzetközi tapasztalatok szerint a konferenciaturizmusba egy-egy ország csak hosszabb felkészülési periódus és viszonylag jelentős beruházások után képes sikeresen bekapcsolódni. Európában az elmúlt tíz esztendőben ilyen beruházásokra építve Spanyolország és Finnország ért el kiemelkedő sikereket. A konferenciaturizmus előnyeiA konferenciaturizmus - a turizmus hagyományos ágaival szemben - számos előnnyel rendelkezik: A magyarországi konferenciaturizmus szűk keresztmetszeteiMagyarországon a konferenciaturizmusban elért kedvező pozíció ellenére szűk keresztmetszetek akadályozzák az ágazat fejlődését: A konferenciaturizmus fejlesztési alprogram céljaiA konferenciaturizmus fejlesztési alprogram legfontosabb céljai: A konferenciaturizmus fejlesztési alprogram eszközeiA konferenciaturizmus fejlesztése - mind a beruházások megtérülését, mind a marketingmunkát tekintve - hosszú távú feladat. Éppen ezért a konferenciaturizmus fejlesztése több szereplő, a magántőke, az önkormányzatok és az állam együttműködését kívánja meg. Ebben az együttműködésben az állam - korlátozott mértékű segítségnyújtással - mindenek előtt: A konferenciaturizmus piaca azonban korlátozott piac, ezért a fejlesztésében fokozottan érvényesülnie kell a koncentráció elvének: 3.3. Turisztikai tematikus parkok (élményparkok) fejlesztési alprogramNemzetközi trendekA 20. század utolsó harmadában a turisztikai kínálat egyik leggyorsabban fejlődő területei a tematikus parkok. Ezek a parkok azáltal, hogy egy-egy meghatározott téma köré szervezik a látványosságokat, koncentrált élményt kínálnak a látogatóknak. A témák, amelyek köré a tematikus parkok a látványosságokat és a szabadidő eltöltését szervezik, rendkívül sokfélék lehetnek - a történelmi vagy a néprajzi hagyományok éppúgy alapul szolgálhatnak, mint a modern technika vagy a fantáziavilág. A téma lehetséges sokfélesége ellenére a tematikus parkok célja azonos, a turisztikai látványosságok és élmények, valamint a hozzá kapcsolódó turisztikai szolgáltatások koncentrált kínálata. Noha a turisztikai tematikus parkok megjelenése a 19. század végére esik - elődeik a szórakoztató vidámparkok - tömeges elterjedésük mégis az utóbbi évtizedekhez köthető. Így például az Egyesült Államokban már közel kétezer szabadidőpark működik. Számuk Európában is - amely időbeli késéssel követi a trendet - folyamatosan növekszik. Magyarországon jelenleg két tematikus park található - az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark, valamint a Hajdúszoboszlói Aquapark - de számos további tematikus park már a tervezés szakaszába jutott. A turisztikai tematikus parkok előnyeiA tematikus parkok - a hagyományos turisztikai termékekkel szemben - több előnnyel is rendelkeznek: A turisztikai tematikus parkok fejlesztési alprogram céljaiA turisztikai tematikus parkfejlesztési alprogram eszközeiA turisztikai tematikus parkok fejlesztése alapvetően magántőkés vállalkozás, sikerét azonban nagymértékben elősegítheti a helyi önkormányzatokkal és az állammal való együttműködés. Az állami segítség fő területei: A turisztikai tematikus parkok piaca is korlátozott piac, gazdaságosan csak meghatározott lélekszámú, és ebből eredően meghatározott fogyasztóerővel rendelkező vonzáskörzetben működtethető. Nemzetközi tapasztalatok szerint egy regionális érdeklődésre számot tartó tematikus park közel egymilliós lélekszámú térségben lehet sikeres. Nemzeti jelentőségű turisztikai tematikus park piacképes működése pedig mintegy négymilliós lélekszámú vonzáskörzet jelenlétét igényli. Ezért a turisztikai tematikus parkok fejlesztésében is fokozott szempont a koncentráció elve. 3.4 Kastély- és várturisztikai alprogramHelyzetképA kastélyok és várak sajátos és kiemelten jelentős szerepet töltenek be a turizmusban, mivel - egyedi vonzerőként - egy-egy térség történelmi értékeinek együttes megjelenítését nyújtják. A kastélyok és várak hasznosításának egyik legelterjedtebb formája - a saját értékeiket bemutató kastélymúzeumok mellett - a szállodai és a rendezvénytípusú hasznosítás. Az ilyen jellegű kínálatra napjainkban nemzetközi viszonylatban is egyre erősebb kereslet mutatkozik, mivel a fogyasztói szokások átalakulásával fokozatosan az egyedi turisztikai termékek kerülnek előtérbe. A kulturális és nemzeti örökség-turizmus iránti növekvő kereslet pedig - a nemzetközi tapasztalatok alapján - magas fajlagos költéssel jár együtt. Magyarországon a kastély- és várturizmusban rejlő lehetőségek ma még javarészt kihasználatlanok. A kedvező adottságok ellenére - a műemlék-nyilvántartás szerint Magyarországon közel 300 kiemelt műemlék vagy műemlék-együttes, ezen belül több mint 50 vár található - a szállodai vagy turisztikai hasznosítású kastélyok, várak és kúriák száma jelenleg nem éri el a százat. Ennek részben oka, hogy a hazai kastélyok és várak - az előremutató kezdeményezések, mint az elmúlt évben elindult millenniumi kastélyprogram, valamint az európai kastélyprogramokba való sikeres beilleszkedés ellenére - rendkívül leromlott állapotban vannak. Az okok másik csoportja a tulajdonviszonyok rendezetlenségében keresendő, így például a várak közel kétharmada részben önkormányzati tulajdonban, részben pedig állami tulajdonban, de központi költségvetési szervek kezelésében van. Végül az okok harmadik csoportját a tőkeerős beruházók hiánya jelenti. A kastély- és várturisztikai alprogram legfontosabb céljaiA fenti rövid helyzetképből kiindulva a kastély- és várturisztikai alprogram legfontosabb céljai: A kastély- és várturisztikai alprogram eszközeiEzeknek a céloknak az érdekében: A fenti elvek figyelembe vételével a kastély- és várturisztikai alprogram legfontosabb eszközei: 3.5. Turisztikai információs rendszerek fejlesztési alprogramHelyzetképA turisztikai piacon jelenleg zajló versenyben Magyarország - a versenyképesség elvesztésének a kockázata nélkül - nem teheti meg, hogy csak késve kövesse az informatikát a turizmusban. Napjaink információs technikai forradalma ugyanis nem hagyja érintetlenül a turizmust sem. 1997-ben a világ turizmussal foglalkozó honlapjainak már 37%-a kínált on-line értékesítést. Becslések szerint amíg 2000-ben a nemzetközi on-line turisztikai értékesítésből 6,3 milliárd dollár bevétel származik, addig 2003-ban ez az összeg már 16,6 milliárd dollárra növekszik. Amennyiben tehát az előttünk álló négy-öt esztendőben nem sikerül az informatikát a hazai turizmus szerves részévé tenni, akkor a 21. században az ország egésze kerülhet behozhatatlan versenyhátrányba a világ turisztikai piacán.
Forrás: Jupiter Communications Hasonlóképpen nem vonhatja ki magát a turizmus a globalizáció hatásai alól sem. A globalizáció folyamatának felgyorsulásával ugyanis az ezredfordulóra a turizmus regionális szerveződésének új, sorrendben a harmadik generációja jelent meg, a célterület-, vagy más néven desztináció-menedzsment. Amíg a turizmus regionális szerveződésében az 1950-1960-as években a térségi reklámszövetségek, az 1970-1980-as években pedig a regionális turisztikai szövetségek játszották a fő szerepet, addig az 1990-es évekre már a régió mint komplex és rugalmas turisztikai kínálati egység megteremtése, azaz a desztináció-menedzsment vált a fejlődés motorjává. A desztináció-menedzsment fő elemei - a térség turisztikai kulcspiacának feltárása és erősítése, a térségben jelen lévő legkülönfélébb partnerek közötti kooperációk kiszélesítése, a sokoldalú marketinghálózatok megteremtése, a regionális helyfoglalási rendszerek kiépítése, a térségi vonzerők komplex kínálati rendszerré alakítása, valamint a kistérségi infrastruktúrafejlesztés koordinálása - együttesen lehetővé teszik, hogy a térség mint turisztikai célterület gyorsan és rugalmasan feleljen a turizmus keresleti igényeinek változásaira. A desztináció-menedzsment egyik első és ma már elengedhetetlen feltétele a turisztikai térségek komplex, a világhálón is elérhető megjelenítése. Sőt, napjainkban egy-egy turisztikai célterület kínálatának a világhálón való elérhetősége konkrét piaci eredményekben mérhető. Magyarországon a turizmus információs rendszere négy pillérre támaszkodik: a Tourinform-hálózatra, a Nemzeti Turisztikai Adatbankra, a Tourinform Telefonos Szolgálatra, és az Internetre. A turisztikai információs rendszer fejlesztésének ma egyik jelentős akadálya a kis- és közepes méretű turisztikai vállalkozások bekapcsolódásának hiánya. További gondot okoz, hogy a több mint 1,5 millió adatot tartalmazó Nemzeti Turisztikai Adatbank számára kifejlesztett számítógépes rendszer, és így a Tourinform-irodák információs hálózatának ellátása - on-line rendszer helyett - off-line állapotban működik. A turisztikai információs rendszerfejlesztési alprogram céljaiA turisztikai információs rendszer fejlesztési alprogram legfontosabb céljai: A turisztikai információs rendszerfejlesztési alprogram eszközeiA turisztikai információs rendszerfejlesztési alprogram megvalósításaA turisztikai információs rendszerfejlesztési alprogram pályázati úton történő megvalósítása a következő két alapvető elemet tartalmazza: Az alprogram megvalósítását szolgáló pályázatok az egységnyi állami részvételi értékhez hozzáadott legnagyobb vállalkozói hozzájárulás elve alapján kerülnek kiírásra. 3.6. Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztési alprogramHelyzetképA minőségi turizmus fejlesztése elengedhetetlen feltétele annak, hogy olyan célcsoportokat irányítsunk Magyarországra, amelyeknek magas a fajlagos költése, és magyarországi tartózkodásuk alatt az átlagnál többet költenek. Ennek a piaci szegmensnek a megnyerése azonban csak akkor lehetséges, ha számukra magas minőségű, komplex turisztikai programokat tudunk nyújtani. Magyarországon elsősorban a következő területeken találhatók olyan adottságok, amelyek lehetővé teszik a minőségi programok kialakítását: A turisztikai termékek jelenlegi állapotaA hazai turisztikai termékek többsége ma még nem alkalmas a minőségi turizmus kiszolgálására. Elsősorban az alapvető turisztikai infrastrukturális elemek hiányoznak, nincs elég kerékpárút, a vízi kikötőhelyek száma kevés, a bor- és gasztronómiai turizmust kiszolgáló létesítmények, programok száma nem elégséges, kevés a nagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó esemény. Ugyancsak hiányzik a megfelelő mennyiségű és színvonalú szálláslehetőség, ami részben az alacsony belföldi keresletre vezethető vissza. A lakosság nagyobb hányada - az alacsony jövedelmek miatt - nem képes a turisztikai termékek igénybevételére, ugyanakkor a magas jövedelmű réteg gyakran a külföldi turisztikai termékeket részesíti előnyben. Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztésének céljaiA minőségi turisztikai termékek kialakításának főbb céljai: A fejlesztési alprogram eszközeiA jelenlegi helyzetből kiindulva a kitűzött célok eléréséhez első lépésben feltétlenül javítani kell: A beruházások és a marketingtevékenység elősegítésére kiírt pályázati lehetőségek biztosításával továbbra is meg kell teremteni a minőségi turisztikai termékek kialakításának támogatását. A marketing- és az emberierőforrás-fejlesztés különböző eszközeinek felhasználásával elő kell segíteni a minőségi turisztikai termékek piaci helyzetének erősítését. Ehhez szükséges: Az egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztésében, - a többi alprogramhoz képest is - kiemelt szerep jut a települési önkormányzatoknak. Jelenleg a közel 3.200 önkormányzatból mindössze közel kétszázan pályáznak rendszeresen turisztikai fejlesztésre. Ezen a téren tehát jelentős, kihasználatlan tartalékok vannak. 4. A turizmusfejlesztési program várható eredményei és hatásaiA turizmusfejlesztési program célja a turizmus minőségi fejlesztése, amely a nemzetközi versenyképesség fokozásán, a belföldi turizmus stabilizáló szerepének a megteremtésén, a turizmus teljesítményének éven belüli kiegyenlítettebb megoszlásán, térbeli koncentrációjának oldásán alapul, és egyúttal olyan fejlesztési irányokat és módszereket alkalmaz, amelyek révén a fejlesztés nem jár negatív hatásokkal az ország természeti és kulturális környezetére. Várhatóan a turizmusfejlesztési program megvalósításával: A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram várható eredményei és hatásaiAz alprogram célja, a gyógy- és termálturisztikai szolgáltatások bővítése, azok színvonalának emelése. További cél, hogy a szolgáltatások olyan komplementer termékekkel egészüljenek ki, amelyek képesek több korosztályra is vonzerőt gyakorolni, és ezáltal új célközönséget elérni. Az alprogram megvalósításának eszköze a gyógy- és termálfürdők felújítása, szolgáltatásaik bővítése, a termálvízkincs hasznosításának elősegítése, a marketing és a humánerőforrás fejlesztése. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram megvalósulásával várhatóan: A konferenciaturizmus fejlesztési alprogram várható eredményei és hatásaiA konferenciaturizmus az idegenforgalom egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága, amelyben Magyarország részesedése már most is számottevő. Az alprogram célja a konferenciaturizmus teljesítményének növelése, a foglalkoztatásban és a makrogazdasági egyensúlyban betöltött szerepének erősítése, az idegenforgalmi szezon "megnyújtása", valamint további közvetett célként, az ország-imázs javítása. Az alprogram megvalósításának eszközei a konferenciaturizmus hazai fogadókapacitásának bővítése, konferenciaközpontok létesítése és fejlesztése, valamint a konferenciaturizmushoz kapcsolódó marketing fejlesztése. Az alprogram végrehajtása során a beruházások és egyéb intézkedések következtében várhatóan: A konferenciaturizmus fejlesztési alprogram megvalósulásával várhatóan: A turisztikai tematikus parkok fejlesztési alprogram várható eredményei és hatásaiA tematikus parkok fejlesztését elősegítő alprogram célja, hogy olyan termékekkel bővítse a turisztikai kínálatot, amelyek egyaránt alkalmasak a belföldi turizmus élénkítésére, a turizmus területi koncentráltságának oldására, szezonális ingadozásainak mérséklésére, valamint az egy turistára jutó bevétel növelésére. Az alprogram megvalósításának eszköze a tematikus parkok létesítésének költségvetési támogatása, valamint a hatékony belföldi és külföldi marketingstratégia megvalósítása. Az alprogram végrehajtása során a beruházások és egyéb intézkedések következtében várhatóan: A turisztikai tematikus parkok fejlesztési alprogram megvalósulásával várhatóan: A kastély- és várturisztikai alprogram várható eredményei és hatásaiAz alprogram közvetlen hatásaként: Az alprogram közvetett hatásaként: A turisztikai információs rendszerek fejlesztési program várható eredményei és hatásaiA hazai turizmus versenyképességének egyik alapfeltétele, hogy ne kerüljön lépéshátrányba az informatika turisztikai alkalmazásában. A turisztikai információs rendszerfejlesztési alprogram eszközei ennek érdekében két területre összpontosítanak. Az egyik a kis- és középvállalkozások bevonása az információs rendszerek mindennapos használatába, a másik az integrált turisztikai információs rendszer létrehozása, az ehhez történő kapcsolódás feltételrendszerének kialakítása. Az alprogram intézkedései következtében: A turisztikai információs rendszerek fejlesztési program megvalósulásával várhatóan: Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztési alprogram várható eredményei és hatásaiA minőségi turizmus fejlesztése elengedhetetlen feltétele annak, hogy olyan célcsoportokat irányítsunk Magyarországra, amelyeknek magas a fajlagos költése. A cél elérése ugyanakkor feltételezi a jó minőségű, magas színvonalú komplex turisztikai programokat. A hazai adottságokat figyelembe véve ilyen termékek: a lovas-turizmus, a kulturális turizmus, a kerékpáros turizmus, a bor- és gasztronómiai turizmus, valamint a vízi turizmus. Az alprogram megvalósítását segítő legfontosabb eszköz az előbbiekhez kapcsolódó alapvető turisztikai infrastruktúra kiépítésének a támogatása, valamint a belföldi turizmus élénkítését szolgáló intézkedések. Az alprogram végrehajtása során a beruházások és egyéb intézkedések következtében várhatóan: Az egyéb minőségi turisztikai termékfejlesztési alprogram megvalósulásával várhatóan:
|
