A magyar háztartások utazási szokásai - 2000

Összeállította: a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

A M.Á.S.T. 2000 októberében egy, a megelőző 12 hónap utazásaira vonatkozó részletes közvéleménykutatást végzett a magyar háztartások körében. Az adatfelvétel 3.604 elemszámú, a magyar háztartásokat taglétszám, település típus és a megye szerint reprezentáló mintában történt. A következőkben a vizsgálat legfontosabb tapasztalatait ismertetjük.

A vizsgálatot megelőző 12 hónap utazásai

A felmérés eredményének tanúsága szerint a vizsgált időszakban a háztartások 62 százalékában (2.222 háztartásban) előfordult legalább egy utazás, amelynek során a háztartás legalább egy tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől.

Az utazási hajlandóság az átlagon felüli jövedelemmel rendelkező (86%) és a budapesti (80%) háztartásokban volt a legnagyobb. Ugyanakkor az átlagosnál ritkábban utaztak az átlagon aluli jövedelemmel rendelkező (41%), az aktív kereső nélküli (42%), a nagy- és kisközségekben élő (45%) háztartások tagjai. Az egyáltalán nem utazók (32% - 1.382 háztartás) elsősorban anyagi, másodsorban egészségügyi okok miatt maradtak otthon.

A legalább egy úton résztvevő háztartások körében az adatfelvételt megelőző 12 hónap vonatkozásában - az azonos jellegű, ismétlődő utakat többször is figyelembe véve - összesen 9.005 utazást regisztráltunk. A felmérés tapasztalata szerint a lakosság utazási kedve a késő őszi, téli hónapokban volt a legkisebb, tavasszal kissé megélénkült, de igazán csak májustól kezdett nőni, s augusztusban érte el a csúcspontját.

Az utak 87%-ának belföldi, 13%-ának határokon túli volt a fő úticélja. A fővárosban és a határhoz közeli területeken lakók körében az átlagosnál jóval magasabb volt a külföldi utazások aránya. A belföldi úticélok említésének alapján felállított régió-ranglistát Budapest-Közép-Dunavidék vezeti, a második helyen a Balaton áll. (1. ábra)

1. ábra

A belföldi úticélok régiók szerinti megoszlása
(említések aránya az összes megnevezett célrégió százalékában)

A külföldi utazások célországainak listáján Olaszország áll az első helyen, utána viszont nem a déli - általában nyaralási céllal felkeresett -, hanem a Magyarországgal szomszédos országok következnek. (2. ábra)

2. ábra

A külföldi úticélok országonkénti megoszlása
(említések aránya az összes megnevezett külföldi úticél százalékában)

Az elmúlt 12 hónap utazásainak közel felén (48%) csak a háztartás egy tagja vett részt, s az utazók létszámának emelkedésével párhuzamosan csökkent az utak száma.

Az utazások döntő többségét (85%) egy helyen töltötték, ritkán fordult elő közöttük csillagtúra (8%), körutazás (3%).

Az úticél eléréséhez a megkérdezettek leggyakrabban személygépkocsit vettek igénybe, a repülőgépnek, a hajónak és a kerékpárnak csak marginális szerep jutott.

Az utazások mintegy harmadának a rokoni/baráti látogatás volt a legfontosabb célja, de sokan jelölték meg elsődleges célként a nyaralást, üdülést, illetve a hétvégi kikapcsolódást is.

Az utak között a rövid, 2-3 éjszakás - gyakorlatilag egy hétvégét magába foglaló - utazások játszották a legfontosabb szerepet. Egy utazásra átlagosan 4,6 vendégéjszaka jutott. Belföldi utak esetében 4,1, külföldi utazásoknál 8 éjszaka volt az átlag.

A belföldi és a külföldi utazások során igénybe vett szálláshelyek típusa eltért egymástól. Belföldön az ingyenes magánszállás, külföldön pedig a szálloda és az apartman volt a meghatározó.

Az utazások több mint felénél (58%) a válaszadó maga oldotta meg az étkezését, teljes ellátás igénybe vétele az utak harmadát (34%) jellemezte. A szállás típusa nagymértékben befolyásolta az ellátás fajtáját. Ugyanakkor - a kutatás tapasztalata szerint - a külföldi utak között az önellátók és a teljes ellátást igénybe vevők aránya kisebb, félpanziós ellátásban részesülők aránya viszont nagyobb volt, mint a belföldieknél.

Az utazások szervezésébe a megkérdezettek ritkán vontak be külső személyeket, szervezeteket. Az utak közel háromnegyedét (72%) vagy a család, vagy a válaszadó egyedül szervezte. Az utazási irodák mindössze az utak 7%-ának szervezésébe folytak bele valamilyen mértékben.

Az utazási irodák szolgáltatásainak igénybevevői egyenként 2-3 féle (átlagosan 2,6) szolgáltatást vettek igénybe. Ezek közül egyértelműen a szállásfoglalás bizonyult a legnépszerűbbnek, de viszonylag nagy volt a kereslet az étkezés, illetve az utazás megszervezése iránt is.

Az utazás költségéről is számot adó háztartásokban átlagosan 29.952 Ft-ot költöttek egy útra. Az utazások egy főre eső költsége 17.205 Ft volt. Az elköltött összegek alakulását az utazás színhelye nagymértékben befolyásolta. A belföldi utak költsége kisebb volt, mint a külföldieké, ugyanakkor belföldön régiónként, külföldön országonként is viszonylag nagy különbségek figyelhetők meg az összegek nagyságában. A belföldön - az egyes régiókban - elköltött összegeket az 1. tábla foglalja össze.

1. tábla

A BELFÖLDI UTAZÁSOK KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA RÉGIÓNKÉNT
Belföldi úticélok Ft/utazás Ft/fő
Régió Balaton 31.589 16.381
Nyugat-Dunántúl 22.476 13.943
Tisza-tó 21.872 11.567
Dél-Dunántúl 18.449 10.442
Észak-Alföld 16.670 10.091
Észak-Magyarország 15.781 8.893
Észak-Dunántúl 14.446 8.224
Budapest-Közép-Dunavidék 11.896 7.731
Dél-Alföld 11.406 6.830
A belföldi utak átlagos költsége 17.685 10.108

A külföldi utak költségének alakulása a leglátogatottabb országok vonatkozásában a 2. táblában követhető nyomon.

2. tábla

A KÜLFÖLDI UTAZÁSOK KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA ORSZÁGONKÉNT
Külföldi úticélok Ft/utazás Ft/fő
Ország Spanyolország 196.801 118.836
Görögország 175.255 102.241
Horvátország 150.401 71.598
Olaszország 136.326 65.097
Németország 61.211 48.644
Ausztria 49.225 33.798
Románia 31.683 20.055
A külföldi utak átlagos költsége 123.557 71.358

Az összes utazást figyelembe véve a költségek közül a(z)

  • szállás,
  • étkezés,
  • saját részre történő vásárlás
  • jelentette a legnagyobb részt.

    Akik utazási iroda segítségét igénybe vették - s azt is meg tudták mondani, hogy a kapott szolgáltatás mennyibe került nekik -, azok utanként 92.379, fejenként 51.189 Ft-ot fizettek az irodáknak. A külföldi utak vonatkozásában ez az összeg 120.927 Ft volt utanként, s 66.815 Ft személyenként. A belföldi úticélt felkeresők utanként 33.921, személyenként 19.192 Ft fizettek az irodák szolgáltatásaiért.

    Az utazók meglehetősen elégedettek voltak megtett útjaikkal, ötös skálán átlagosan 4,7-re értékelték azokat. Kevesen adtak közepesnél rosszabb osztályzatot útjukra, ugyanakkor háromnegyedük teljes mértékben elégedett volt vele.

    Az üzleti utak jellemzői

    A megtett utak 4%-a (374 utazás) volt csak üzleti út - a belföldi utak esetében 3%, a külföldieknél viszont 9% volt ez az arány -, de fontossága miatt e kategória főbb jellemzőit külön is bemutatjuk.

    Az üzleti utak közel háromnegyede (71%) irányult belföldre, s 29%-ban jelöltek meg külföldi úticélt a hivatalos utakon résztvevők. A határokon belül elsősorban Budapest-Közép-Dunavidék, Észak-Magyarország és Észak-Dunántúl volt az üzleti motivációval utazók úticélja. A külföldre utazók elsősorban Ausztriát és Németországot keresték fel.

    Az üzleti utak közel felét (44%) egy vendégéjszaka jellemezte, s mindössze 3% volt egy hétnél hosszabb. Az úticél eléréséhez a többség (70%) személygépkocsit vett igénybe, de ugyanakkor itt a repülőgép szerepe is átlagon felüli (7%) volt. Az üzleti utak valamivel több, mint harmadára (37%) nem egyedül, hanem elsősorban munkatárs kíséretében utaztak el a válaszadók.

    Főnyaralások jellemzői

    Főnyaralás csak olyan utazás lehetett, melyen a háztartás legalább két tagja részt vett és minimum négy éjszakát tartott. Az adatfelvételt megelőző 12 hónapban a megkérdezett háztartások 35%-a (1.255 háztartás) volt főüdülésen. Ez az arány jóval meghaladta az átlagot a fővárosban élő családoknál (58%), a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió lakói körében (50%), illetve a Csongrád (43%), Baranya (39%) és Zala (38%) megyei háztartások esetében. Ugyanakkor átlag alatti mértékben volt jellemző a főnyaraláson való részvétel az egyszemélyes háztartásokra (27%), az átlagon aluli jövedelemmel rendelkezőkre (17%), az aktív kereső nélküli családokra (17%) és a nagy-, illetve kisközségekben élőkre (16%, illetve 20%)

    Egy út leginkább azért minősült főnyaralásnak, mert azon vagy az egész család, vagy annak többsége részt vett. A megítélésnél jelentős tényezőnek számított az is, hogy az utazás a legnagyobb élményt nyújtotta, illetve azon sokat pihentek (3. ábra).

    3. ábra

    Miért az adott utat tekinti főüdülésnek?
    (a főüdülésen résztvevő háztartások körében, az említések százalékában)

    A külföldi utazásokat ugyanakkor elsősorban az tette főnyaralássá, hogy:

  • a legnagyobb élményt nyújtották (58%),
  • a leghosszabb (31%), illetve a legköltségesebb (22%) utak voltak.
  • A többség kiválasztott úticél iránti érdeklődését korábbi kedvező tapasztalata, illetve rokonok, barátok meghívása/ajánlása keltette fel. A különböző médiák, hirdetések, utazási kiállítások hatására csak kevesen figyeltek fel egy-egy úticélra.

    Az ún. "prompt" utazás csak a háztartások minimális hányadát (5%) jellemezte, s viszonylag alacsony volt azok aránya is, akik a főnyaralás megkezdése előtt mindössze 1-2 héttel döntöttek úticéljukról (13%). Belföld-külföld vonatkozásban markáns különbségeket e téren nem mutattak az adatok. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az utazásról való "hirtelen" döntés az egyedül élőkre volt leginkább jellemző.

    A megkérdezett családok valamivel több, mint harmada (36%) már utazása előtt legalább három hónappal döntött arról, hol szeretne üdülni. Ez elsősorban a hosszabb, legalább 15 napig tartó nyaralásoknál, illetve a körutazásoknál volt tapasztalható. A családok közel felénél (47%) demokratikus volt a döntés, a család tagjai együtt határozták el, hová utaznak. A megkérdezettek 30%-ánál a családfő egymaga döntött az utazás helyszínéről, időpontjáról.

    A főüdülésen résztvevő háztartások valamivel több, mint harmada (37%) gyűjtött előzetesen információt úticéljáról. A külföldi utat (59%), illetve csillagtúrát (50%) és körutazást (67%) választók sokkal magasabb arányban tájékozódtak előre, mint azok, akik belföldön (22%), illetve egy adott helyen (26%) üdültek.

    A belföldi főnyaraláson résztvevők valamivel több, mint fele (55%) már korábban járt utazása helyszínén, így annak legfontosabb látnivalóiról már rendelkezett ismerettel. A válaszadók harmada (32%) olyan személyektől tájékozódott úticélja nevezetességeiről, akik már voltak ott. A felmérés tanúsága szerint a belföldi utazás előtti tájékozódásban a Magyar Turizmus Rt.-nek (2%), a sajtónak (2%), az Internetnek (1%), az utazási kiállításnak (1%) és a Tourinform irodáknak (1%) csak kis szerepe volt.

    Az érintett háztartások döntő többsége személyesen vette fel a kapcsolatot mind a Magyar Turizmus Rt.-vel (79%), mind a Tourinform irodával (89%). Levélben csak néhányan érdeklődtek (3%, illetve 1%), s az Internet szerepe is elhanyagolható (1%-1%) volt. Mindkét szervezet munkáját pozitívan értékelték a szolgáltatásaikat igénybe vevők. Kiugróan magas (90%, illetve 91%) volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy utazásukhoz teljes mértékben megkapták a szükséges és várt információkat.

    Külföldi utazás esetén legtöbben útikönyvekből (47%) szereztek információkat a főbb nevezetességekről. Jelentős forrásnak számítottak az utazási irodák prospektusai (42%), illetve az úticélt személyesen ismerők tájékoztatásai is (42%). Ugyanakkor a külföldi utazáson résztvevők kevesebb, mint öt százaléka nevezte meg a kérdés kapcsán a felkeresett ország magyar nagykövetségét (4%), illetve a külföldi turisztikai hivatal hazai képviseletét (1%). Érdemes megjegyezni, hogy a külföldi üdülés esetén az Internetről sokkal többen (9%) tájékozódtak, mint a belföldi utazások esetén.

    Az elmúlt 12 hónap főutazásainak valamivel több, mint harmadán (36%) a háztartás két tagja vett részt. Ennek jellemző összetétele a házaspárok/élettársak együtt utazása volt. Emellett egymáshoz közeli arányt képviseltek az egyedül utazók (22%), illetve azok a háztartások, ahol hárman (18%), vagy négyen (20%) utaztak együtt.

    A főnyaralások felét (49%) a család maga szervezte meg, egytizedénél útitársak is besegítettek. A szervezésnél utazási iroda valamilyen mértékű segítségét a háztartások 18%-a vette igénybe. Közülük legtöbben (92%) szállásfoglalást kértek, legkevesebben (16%) az irodák által szervezett helyi programok lehetőségével éltek.

    A főüdülések valamivel több, mint kétharmadát (69%) egy helyen töltötték el, ugyanakkor a főnyaraláson résztvevő háztartások mintegy ötöde csillagtúrán volt.

    A főüdülések kétharmadánál (824 utazás) belföldi volt az úticél, egyharmaduk (432 utazás) külföldre irányult. A fővárosban és a határ közeli területeken az átlagosnál magasabb volt a külföldi utazások aránya.

    A belföldi úticélok alapján felállított régió-ranglistát messze a Balaton vezeti, a főüdülések egyharmada irányult ide. A második legnépszerűbb régió Észak-Magyarország területe volt. Főüdülésük helyszínéül a Tisza-tavat választották legkevesebben. (4. ábra)

    4. ábra

    A belföldi főnyaralások úticéljainak régiók szerinti megoszlása
    (említések a belföldi úticélok százalékában)

    A külföldi utak döntő hányada Európába (88%) irányult. A célországok rangsorát három tengerparti ország: Olaszország, Görögország és Horvátország vezeti. Az Európán kívüli országok között az USA és Tunézia volt a legnépszerűbb. (5. ábra)

    5. ábra

    A külföldi főnyaralások úticéljainak megoszlása
    (említések a külföldi úticélok százalékában)

    A belföldi főnyaralások a nyári időszakra koncentrálódtak (6. ábra). A külföldi főüdülések időben jobban eloszlottak, többen utaztak a késő tavaszi és a kora őszi időszakokban (7. ábra).

    A lakosság utazási kedve a novemberi, illetve februári hónapokban volt a legkisebb.

    6. ábra

    Az elmúlt 12 hónap során melyik időszakban volt/voltak belföldi főnyaraláson?
    (a belföldi főüdülésen résztvevő háztartások körében)

    7. ábra

    Az elmúlt 12 hónap során melyik időszakban volt/voltak külföldi főnyaraláson?
    (a külföldi főüdülésen résztvevő háztartások körében)

    A főutazáson részt vett háztartások ötödében (19%) több lehetőség közül választották ki a végleges helyszínt. Ezekben az esetekben elsősorban a meghívások (30%), az úticél természeti adottsága(i) (25%) és az utazás kedvező(bb) ára, alacsony(abb) költsége (25%) játszott szerepet a végül felkeresett hely kiválasztásában. Az, hogy a helyszín divatos helynek számít (5%), illetve vendégszerető hírében áll (7%), csak kevés háztartásnál volt döntést befolyásoló tényező.

    A főüdülések közel háromnegyedének (73%) pihenés, üdülés volt a legfontosabb célja. Emellett viszonylag nagy szerepe volt a rokoni vagy baráti látogatásnak (14%). A többi általunk vizsgált célt csak a válaszadók minimális hányada - 1-2%-a - jelölte meg. Belföldön a Balatonon nyaralóknak, külföldi út esetén a tengerpartra utazóknak volt elsődleges célja az üdülés. Rokoni, baráti látogatásokra főleg az egyszemélyes háztartások (22%) tagjai utaztak. Ezek az utak többnyire egy hónapnál hosszabb ideig tartottak (28%), vagy 4-5 naposak voltak (23%).

    Az utazás legfontosabb célja mellett megvizsgáltuk az üdülés, pihenés alatt végzett tevékenységeket is. Egy válaszadóra átlagosan 3,7 megnevezett tevékenység jutott. A rangsort a kirándulás, természetjárás, illetve a strandolás, fürdőzés vezeti, mindkét elfoglaltság említési gyakorisága 64% volt. Az előbbiekhez képest sokkal kevesebben nevezték meg a harmadik legnépszerűbb tevékenységnek számító műemlékek, nevezetességek, kastélyok látogatását (37%). Az utazások egynegyedénél a rokonok/barátok felkeresésére (24%), múzeumlátogatásra (23%), illetve a helyi ételspecialitások megkóstolására, borkóstolásra (23%) is sor került.

    A legtöbb háztartás személygépkocsival jutott el a nyaralás helyszínére mind a belföldi, mind pedig a külföldi üdülések esetén. Úticélok szerint leginkább a Tisza tóhoz (85%), illetve a Balatonra (74%), külföldi viszonylatban elsősorban Horvátországba (84%) és Olaszországba (69%) utaztak gépkocsival.

    Az úticél eléréséhez igénybevett közlekedési eszközök az autó kivételével jelentős eltéréseket mutattak attól függően, hogy a nyaralás belföldi vagy külföldi volt. Amíg a belföldi utaknál a vonat a második (23%), a menetrendszerinti busz (14%) pedig a harmadik leggyakrabban igénybevett közlekedési eszköz, addig külföld esetén az autó után legtöbben bérelt busszal (30%), illetve repülőgéppel (23%) érték el nyaralásuk helyszínét.

    A főnyaralások 60%-a egyhetes vagy annál rövidebb időtartamú volt, további egyharmaduk (32%) 8-14 napig tartott. Az ennél hosszabb üdülések aránya a megkérdezettek körében mindössze 8% volt.

    A főnyaralások során a megkérdezettek leggyakrabban ingyenes magánszállásokon szálltak meg. Ennek a szállástípusnak az igénybevétele különösen az egyszemélyes háztartásoknál volt gyakori (43%), akik a kutatás tapasztalata szerint szívesen utaztak rokonlátogatásra. Az ingyenes magánszállások népszerűek voltak még az alacsony jövedelemmel rendelkezők körében (45%) és ott, ahol nincs aktív kereső a háztartásban (52%).

    Népszerűségük alapján vizsgálva a belföldön, illetve külföldön igénybevett szálláshelyeket, eltérések tapasztalhatók. A hazai üdülések esetén a négy legkedveltebb pihenőhely az ingyenes magánszállás (40%), a fizető magánszállás (10%), az apartman (9%) és a kemping (9%) volt. Külföldi utaknál a sorrend: apartman (31%), szálloda (25%), ingyenes magánszállás (22%) és kemping (11%).

    A főnyaraláson részt vett háztartások több mint fele (58%) maga oldotta meg az étkezését, ugyanakkor negyedük (24%) teljes ellátásban részesült.

    A felmérés során a főutazás költségeit részletesen vizsgáltuk. Nemcsak a nyaralás összköltségét, hanem annak egyes összetevőit, valamint az utazási irodáknak befizetett költségeket is feltártuk.

    A főnyaraláson résztvevő háztartások 91%-a tudott nyilatkozni üdülésre fordított kiadásairól vagy legalább azok egy részéről. Azok a háztartások, ahol meg tudták mondani, hogy mennyit költöttek, átlagosan 100.942 Ft-ot fordítottak egy nyaralásra. Az egy főre eső költség 45.945 Ft volt.

    A költségek az egyes tényezők vonatkozásában az alábbiak szerint alakultak*:

    3. tábla

    Összetevők Ft/összes utazás Azon utak aránya, ahol költöttek erre és megnevezték az összeget is Ft/az olyan utazások, ahol ténylegesen volt ilyen kiadás
    közlekedés 36.185 84% 38.741
    szállás 32.357 36% 46.392
    étkezés 27.551 81% 28.326
    vásárlás saját részre 25.244 38% 38.188
    szórakozás, sport, belépők 20.247 33% 23.589
    ajándékvásárlás 13.711 44% 18.103
    szervezett helyi út, városnézés 9.590 9% 28.141
    biztosítás 4.792 10% 12.673
    telefon, posta 3.406 14% 7.962
    * Az utazási irodákon keresztül igénybevett szolgáltatást ezek az összegek nem tartalmazzák.

    Az utazási irodánál befizetett költségek nagyságát külön vizsgáltuk. Ezek szerint azok, akik igénybe vették valamelyik iroda szolgáltatását (a főnyaraláson résztvevő háztartások 18%-a), átlagosan 131.534 Ft-ot fizettek azért. Ez az összeg a belföldi nyaralások esetén 48.009 Ft, külföldi utazásoknál 137.252 Ft volt.

    A főnyaralások résztvevői összességében nagyon kedvezően értékelték utazásukat. Ezt bizonyítja az elégedettségi mutató magas, 4,7-es átlagértéke. Az elégedettség általánosnak mondható, senki nem adott közepesnél rosszabb osztályzatot.

    A legjobbra a természeti környezet szépségét, az emberek vendégszeretetét, a szállást, a szállodai ellátást és a kiszolgálás udvariasságát értékelték a megkérdezettek. A legkedvezőtlenebb értékeket az utak állapota, az ár-minőség összhangja és a közlekedés körülményei kapták.

    Korábbi főnyaralások

    A jelen felmérésben vizsgált időszaknál egy évvel korábban - 1998 októbere és 1999 szeptembere között - a háztartások 33%-a, két évvel korábban - 1997 októbere és 1998 szeptembere között - pedig 30%-a volt főüdülésen. A felmérés tapasztalatai azt mutatták, hogy a főnyaraláson való részvétel egymást követő két évben meglehetősen szorosan korrelált egymással, két év távlatában viszont gyengült a kapcsolat.

    Az egy évvel korábbi főnyaralások 67%-a, a két évvel korábbiak 65%-a volt belföldi. Mind a két évben a Balaton bizonyult a legnépszerűbb belföldi úticélnak, a második leggyakrabban felkeresett régió Észak-Magyarország volt.

    A külföldi célországok listáját mindkét esztendőben Görögország, Olaszország és Horvátország vezette.

    Tervezett főnyaralások

    Ha a tervek valóra válnak, akkor 2001-ben többen (39%) vesznek részt főnyaraláson, mint amennyien az adatfelvételt megelőző egy évben - vagy korábban - voltak.

    Külföldi utat az előző évekhez hasonló arányban terveznek azok, akiknek szándékában áll főnyaraláson részt venni. Ugyanakkor viszonylag magas az úticél bel-, illetve külföldi mivoltában bizonytalanok aránya. A főnyaralást tervezők közel negyede már eldöntette, hogy pontosan hova utazik, s általában jellemző, hogy már hónapokkal az indulás előtt kiválasztják úticéljukat az érintettek.

    Az úticélt már kiválasztók mintegy fele (156 háztartás) belföldi helyszínt választott magának a főnyaralásra. A tervezett belföldi utak listáját az eddig is népszerű területek - a Balaton és Észak-Magyarország - vezetik. A főnyaralásokat elsősorban nyárra, azon belül is a két teljes egészében iskola szüneti hónapra - azaz júliusra és augusztusra - tervezik a háztartások. A vizsgált - 2001. decemberig tartó - időszakban három olyan hónap volt, amire a jövő év vonatkozásában egyáltalán nem terveztek főüdülést, nevezetesen: 2000. október, 2001. november, 2001. december.

    Tervezett főnyaralása során a megkérdezettek fele nem kívánja utazási iroda szolgáltatását igénybe venni. Ez az arány a belföldi utazást tervezők körében jóval magasabb (72%), tehát az utazók elsősorban külföldi út esetében kívánnak utazási irodával együttműködni.

    Az összes magyar háztartás becsült utazási költsége

    A reprezentatív mintában végzett felmérés eredményei alapján az elmúlt 12 hónap vonatkozásában a magyar háztartások utazási kiadásai a következők szerint alakultak:

  • A magyar háztartások száma: 3.869 ezer
  • Az elmúlt 12 hónapban utazott: a háztartások 62%-a
  • - Országos szinten 2.399 ezer háztartásban volt utazás
  • Az utazások háztartásonkénti átlagos száma: 4,1
  • - Összességében 9.836 ezer utazás volt
  • Az utazások 87%-a belföldön, 13%-a külföldön realizálódott
  • - Összességében 8.557 ezer belföldi, és 1.279 ezer külföldi út volt
  • Egy utazás átlagos költsége belföldön 17.685 Ft volt
  • - Az összes belföldi utazási kiadások összege 151.330.545 ezer Ft volt
  • Egy utazás átlagos költsége külföldön 123.557 Ft volt
  • - Az összes külföldi utazási kiadások összege 158.029.403 ezer Ft volt
  • - Összegezve: a magyar háztartások utazási kiadása az elmúlt 12 hónapban 309.359.948 ezer Ft volt, így az elmúlt 12 hónap vonatkozásában egy magyar háztartásra átlagosan 79.958 utazásra költött forint jutott.
  •