A turizmus konjunktúraindexének (TUX) alakulása 2000 harmadik negyedévében

Összeállította: GKI Gazdaságkutató Rt.

A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. 1999 harmadik negyedévétől végzi a turizmus konjunktúraindexéhez szükséges felmérések megszervezését és lebonyolítását, illetve az ezekből számított különböző részindexek összeállítását. Az egyes részindexek segítségével előállítottuk a turizmus konjunktúraindexének (TUX) 2000. harmadik negyedévi értékét. Ez alkalommal mind a várakozási, mind a múltra vonatkozó indexek lassuló konjunktúrát jeleznek. Összességében a TUX index csökkent a legutóbbi értékéhez képest, s a harmadik negyedévben 15,9 ponton állt.

Mivel a felmérést már több mint egy éve rendszeresen végezzük, lehetőség van arra, hogy a legújabb eredményeket az előző év azonos időszakához hasonlítsuk, s ezzel kiszűrjük a szezonális hatást a változásból. A korrekt szezonális kiigazításra csak legalább három éves idősor esetén lesz lehetőség.

A turizmus konjunktúra index (TUX) és összetevőinek alakulása 1999 és 2000 harmadik negyedévében (pont)

Jól látható, hogy az előző év azonos időszakához képest mind a TUX index, mind összetevői kissé csökkentek, de az indexek továbbra is egyértelműen pozitívak. A változások így lassuló konjunktúrára utalnak.

A turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása1
1999. harmadik negyedév -- 2000. harmadik negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH és Szonda Ipsos

Az 50 fő feletti vállalkozásoknak 1970 kérdőívet küldtünk ki, s 12%-uk válaszolt a kérdéseinkre. E cégek az összes vállalkozásnál alkalmazott létszám 3%-át foglalkoztatják. A lakosság körében 1000 megkérdezett személyből 320 fő válaszolt az utazásokra vonatkozó kérdésekre, mivel 28% egyáltalán nem szokott utazni, 43% pedig az utóbbi egy évben nem utazott. A megkérdezett 200 múzeum és kiállítóterem 25%-a adott válaszokat, s 1999-ben ezekben a múzeumokban fordult meg az összes múzeumi látogató 28%-a. A megkérdezett 485 szálloda és panzió 23%-a küldte vissza kitöltve a kérdőívet, s a férőhelyek alapján számított reprezentáció e körben 10%-os volt. 2000 harmadik negyedévében 400 étterem kapott kérdőívet, 8%-uk válaszolt a kérdésekre. 375 utazási irodát, illetve utazásszervezőt is megkérdeztünk, körükben 7-8%-os volt a válaszadás.

A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása

A belföldi turizmus konjunktúraindexe -- amely 3,3 pontos csökkenés következtében 14,7 pontot ért el -- a múltra és a jövőre vonatkozó indexekből áll elő. A múltra vonatkozó index értéke a vizsgált időszakban 2,6 ponttal 22,7 pontra, a várakozási index 3,9 ponttal 6,7 pontra csökkent.

A belföldi turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása
1999. harmadik negyedév -- 2000. harmadik negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH, Szonda Ipsos

A közelmúlt folyamataira vonatkozó index összetevői közül a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma júliusban fél százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában mért számtól. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan azonban 100 alkalmazottra 66,4 belföldi kiküldetésben eltöltött napot jeleztek, ami kissé magasabb a legutóbbi felmérés eredményénél. A múzeumok válaszai a felmérés kezdete -- 1999 harmadik negyedéve -- óta először jelezték a belföldi látogatók számának emelkedését, s ezzel beigazolódtak tavalyi optimista várakozásaik.

1. táblázat

A belföldi turizmus konjunktúra indexe összetevőinek alakulása
Összetevő indexek 2000. II. negyedév 2000. III. negyedév
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma (előző év azonos időszaka = 100) 12,1 -0,5
Belföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra 64,8 66,4
A belföldi látogatók száma a múzeumokban kiállítótermekben (egyenleg) -1,0 2,3
Múltra vonatkozó index 25,3 22,7
A kereskedelmi szálláshelyek várható belföldi vendégéjszakái (egyenleg) 18,0 11,5
A lakosság várható belföldi turisztikai kiadásai (egyenleg) 7,2 7,6
A lakosság várható szálláskiadásai (egyenleg) 8,2 10,0
A vállalkozások várható kiküldetési napjai (egyenleg) -2,5 1,3
A vállalkozások belföldi kiküldetési költségének várható alakulása (egyenleg) 15,3 16,1
A vendéglátás várható forgalma (egyenleg) 17,7 -25,4
A lakosság várható vendéglátási kereslete (egyenleg) 6,9 11,4
A múzeumok kiállítótermek rendezvények várható belföldi látogatószáma (egyenleg) 14,0 20,8
Várakozási index 10,6 6,7
Belföldi turizmus konjunktúraindexe 17,9 14,7

A várakozási index 10,6 pontról 6,7 pontra csökkent. Az index összetevői a következőképpen alakultak: a kereskedelmi szálláshelyek a belföldi kereslet lassuló bővülésére számítanak (39%-uk növekedésre számít, 46% szerint ugyanannyi, 15% szerint kevesebb belföldi vendégéjszaka várható). A lakosság hasonló mértékben növelné belföldi utazásait, mint azt a legutóbbi felmérésben tervezte, a szállásra fordított kiadásokat azonban kissé többen tervezik növelni, mint a második negyedévben. A vállalkozások gyakorlatilag ugyanannyi belföldi kiküldetést terveznek jövőre, mint amennyit idén teljesítenek, az erre fordított összeget azonban kissé növelnék. Az éttermek körében erősen pesszimisták a várakozások a várható forgalmukat illetően (13%-uk vár bővülést, és 54%-uk számít csökkenésre), s ez jelentős változás eddigi optimizmusokhoz képest. Ugyanakkor a lakosság a legutóbbi felméréshez képest kissé nagyobb mértékben tervezi növelni költését a vendéglátóhelyeken. A múzeumok optimizmusa erősödött a következő 12 hónapot illetően: a válaszadók 63%-a várja a hazai látogatók számának emelkedését, s 19% a csökkenésre számítók aránya.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 2000 harmadik negyedévében 22,5 pontot mutatott, vagyis 3 ponttal csökkent a legutóbbi felmérés óta. Az összetevő indexek ez esetben a lakossági és a vállalkozói keresletet, valamint a kínálati oldal várakozásait mutatják egy-egy indexszé sűrítve.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása
1999. harmadik negyedév -- 2000. harmadik negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH és Szonda Ipsos

A lakossági kereslet indexe a harmadik negyedévben 22,4 pontot ért el, ami stabil növekedést tükröz. A válaszadó személyek körében az elmúlt 12 hónapban 100 főre 15 külföldön, turisztikai célból eltöltött nap jutott, s ez jóval kevesebb, mint az egy évvel korábbi eredmény. Külföldi utazásaira a lakosság jövedelmének változatlanul 4,0%-át költötte el, s ebből 50,4%-ot itthon fizetett ki (előre befizetett utazások, szállás, repülőjegy stb.), vagyis a kiutazási piacon folyamatosan növekszik az utazási irodák szerepe. A következő 12 hónapban már 55% tervezi, hogy többször utazik külföldre, 39% ugyanannyiszor, mint az elmúlt 12 hónapban, s 6% fog várhatóan kevesebbszer utazni. A kiutazási kedv tehát jóval élénkebb, mint egy évvel ezelőtt volt. A külföldi utakra a lakosság 57%-a fog valószínűleg többet költeni, mint az elmúlt 12 hónapban, s 9% azoknak az aránya, akik inkább visszafogják ezirányú kiadásaikat. Ugyanakkor a külföldi utak költségéből az itthon befizetett összeget kevésbé növelnék a háztartások, mint a teljes kiutazási kiadást.

2. táblázat

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe összetevőinek alakulása
Összetevő indexek 2000. II. negyedév 2000. III. negyedév
A lakossági turisztikai kiutazások száma 100 főre vetítve 37 14,8
A lakosok kiutazó turisztikai költésének aránya jövedelmükhöz 4,0 4,0
A lakosok kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elköltött összeg aránya% 49,5 50,4
A lakosság kiutazási tervei (egyenleg) 14,1 24,4
A lakosság várható kiutazó turisztikai költése (egyenleg) 19,2 24,7
A lakosok várható kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elkölteni szándékozott összege (egyenleg) 11,2 16,0
Lakosság indexe 22,5 22,4
A külföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra (az érintett vállalkozásokra) 39,4 26,3
A vállalkozások várható külföldi kiküldetései (egyenleg) 1,9 2,4
A vállalkozások várható külföldi kiküldetési költése (egyenleg) 19,7 12,1
A vállalkozások várható kereslete utazási irodák szolgáltatásai iránt (egyenleg) 8,9 11,6
Vállalkozások indexe 17,5 13,1
A touroperátorok által eladott külföldi utak várható száma (egyenleg) 32,8 42,2
A touroperátorok által eladott külföldi utak árbevételének várható volumene (egyenleg) 49,9 65,3
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegy-eladásainak várható alakulása (egyenleg) 6,2 27,3
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegy-eladásainak várható árbevétele (egyenleg) 6,2 27,4
Az utazási irodák szállásfoglalásainak várható alakulása (egyenleg) 37,6 42,7
Az utazási irodákban történő valutakiváltás várható alakulása (egyenleg) 18,4 3,1
Az utasbiztosítások eladásának várható alakulása (egyenleg) 28,7 29,6
A repülőtársaságok jegyeladásának várható alakulása (egyenleg) 50,0 50,0
A repülőtársaságok jegyár-bevételének várható alakulása (egyenleg) 98,1 0,6
Szakmai várakozások 36,4 32,0
Kiutazó turizmus konjunktúraindexe 25,5 22,5

A vállalkozások válaszait tükröző részindex értéke a harmadik negyedévben 17,5-ről 13,1 pontra esett vissza. Az 50 főnél nagyobb vállalkozásokban száz alkalmazottra az elmúlt 12 hónap folyamán 26,3 külföldi kiküldetési nap jutott, ami nemcsak az előző felmérésben közöltnél, de az egy évvel korábbinál is kevesebb. A válaszadó vállalkozások alig növelnék külföldi kiküldetéseik számát a következő 12 hónapban, ugyanakkor a kiküldetési ráfordításokat a vállalkozások 52%-a emelné. Külföldi kiküldetéseik lebonyolításában a vállalkozások a jelenleginél nagyobb szerepet szánnának az utazási irodáknak.

A szakma várakozásait reprezentáló részindex (amely kizárólag egyenleg típusú változókból áll, így előjele a várakozások irányát pontosan mutatja) 36,4 pontról 32,0 pontra csökkent a harmadik negyedévben, vagyis továbbra is jócskán a pozitív tartományban mozog, de lassan csökken. Ugyanakkor az egy évvel korábbi értékénél 5 ponttal magasabban áll a mutató, vagyis a szezonális hatásokat kiszűrve növekedést mutat. Az utazásszervezők várakozásai javultak: a cégek 10,6%-a arra számít, hogy a következő 12 hónap alatt sokkal több külföldi utat ad majd el, mint az elmúlt 12 hónap folyamán, 64,9% mérsékelten növekvő forgalomra számít, s 22,9% vár stagnálást. A megkérdezettek 1,7%-a tart a piac szűkülésétől. A várakozásokat jelző mutató az 1999. harmadik negyedévi szinttel közel azonos, tehát az utazásszervezők optimizmusa stabil. Hasonlóan optimisták a cégek a külföldi utak eladásából származó várható árbevételüket illetően. Az utazási irodák döntő többsége arra számít, hogy a közeljövőben kissé nő az eladott repülő-, vasút-, busz- és hajójegyek száma, s várakozásaik szerint hasonló ütemben nő az ebből származó árbevétel volumene. Ezen belül jelentősen javultak a repülő- és menetjegy piac növekedésére vonatkozó várakozások. Ugyanakkor az előző év azonos időszakához képest nem beszélhetünk erősödő optimizmusról: a várakozások részben stagnáltak, részben romlottak 1999 harmadik negyedévéhez képest. Kissé javult a szállásfoglalás iránti keresletre vonatkozó várakozás, de az egy évvel korábbihoz képest itt is enyhe visszaesés következett be. Gyakorlatilag a valutakiváltás stagnálására számítanak az utazási irodák, ugyanakkor az utasbiztosítások értékesítésének bővülésében változatlanul bíznak: mérsékelt ütemű növekedésére számít 59%-uk, 41%-uk stagnálást vár. A légitársaságok a Magyarországon eladott repülőjegyek számának enyhe növekedését várják.

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A beutazó turizmus konjunktúraindexe a harmadik negyedévben 10,4 pontra süllyedt a korábbi 26,6 pontról. Az összetevők közül mind a múltra vonatkozó indexek, mind pedig a várakozások lassuló konjunktúrát mutatnak.

A beutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása
1999 harmadik negyedév -- 2000 harmadik negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH

A közelmúlt folyamatait bemutató indexek átlaga 5,0 pontra csökkent, vagyis több mint 16 ponttal esett vissza. Az autópályák hétvégi forgalmuk csekély mértékű csökkenését jelezték. A külföldi vendégéjszakák száma júliusban 9,8%-kal nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken az elmúlt év azonos időszakához képest, s a hazánkba érkező külföldi látogatók száma 6,6%-kal bővült.

3. táblázat

A beutazó turizmus konjunktúraindexe összetevőinek alakulása
Összetevő indexek 2000. II. negyedév 2000. III. negyedév
Külföldi látogatók száma (index KSH) 31,3 6,6
Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken (index KSH) 6,1 9,8
Fizetős autópályák (hétvégi) forgalmának alakulása (index) 26,3 -1,3
Múltra vonatkozó index 21,2 5,0
Múzeumok külföldi belépőinek várható száma (egyenleg) 18,5 28,2
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak várható alakulása (egyenleg) 22,3 15,7
Beutazást szervező utazási irodák várakozásai (egyenleg) 75,0 10,8
Az utazási irodákban történő valutabeváltás várható alakulása (egyenleg) 12,4 8,4
Várakozások indexe 32,0 15,8
Beutazó turizmus konjunktúraindexe 26,6 10,4

A várakozások indexe 15,8 pontra csökkent, de még így is optimizmust jelez. A múzeumok 58%-a a külföldi látogatók számának lassú bővülésére számít, és csak 3,5%-uk tart visszaeséstől, így az optimizmus tovább erősödött, de 1999 harmadik negyedévéhez képest kissé gyengült. A kereskedelmi szálláshelyek várakozásai kissé romlottak, de a piac még bővülésre számít. Az előző év azonos időszakához hasonlítva a mutatót azonban azt találjuk, hogy a várakozások alig romlottak 1999 harmadik negyedévéhez képest. A beutazást szervező utazási irodák korábban igen erős optimizmusa viszont megtörni látszik. Az utazási irodák a valutabeváltás lassú növekedését tartják valószínűnek.

  1. A lakossági kiutazások számát a konzisztencia érdekében nem 1000 főre, hanem 100 főre adjuk meg. Ez a kiutazó turizmus konjunktúraindexét, azon belül a lakossági indexet, s végül a TUX indexet is módosította.