A turizmus forgalma 2000. első három negyedévében1

Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Osztálya

Az euróban mért, hivatalosan regisztrált devizabevételünk 14,3%-kal növekedett az előző év hasonló időszakához képest és elérte a 2.806 millió eurót.
A turizmus aktívuma 27,0%-kal haladta meg a külkereskedelmi mérleg hiányát az év első három negyedévében.
A kereskedelmi szálláshelyek 64,1 milliárd forint árbevételt realizáltak az év első kilenc hónapjában.
A Németországból és Ausztriából érkezett turisták vendégéjszakáinak száma kis mértékben emelkedett, nem hagyományos piacaink pedig -- hasonlóan az első három negyedévhez -- erősödtek.
A belföldi turizmus továbbra is lendületesen fejlődik.

Határforgalom 2000 első három negyedévében

Az év első három negyedévében a külföldi látogatók száma megközelítette a 24 millió főt, és 6,2%-kal magasabb volt, mint 1999 azonos időszakában. A külföldre látogató magyarok száma is növekedett tavalyhoz képest: 8,5 millió magyar határátlépést regisztráltak az első kilenc hónapban, 2,5%-kal többet, mint tavaly január és szeptember között. A kiutazó forgalom háromnegyede továbbra is az osztrák, szlovák és román határszakaszokon bonyolódott le, ahol összességében stagnált a kilépők száma az előző év azonos időszakához képest (a szlovák határszakaszon bekövetkezett jelentős, 29%-ot meghaladó csökkenést a román határátkelők forgalmának 27,7%-os emelkedése többé-kevésbé kompenzálta). Az év első 9 hónapja alatt a forgalom az ukrán és a jugoszláv határszakaszon bővült a legdinamikusabban (+160,3%, illetve +31,1%).

A kereskedelmi szálláshelyek forgalma

A kereskedelmi szálláshelyek az első három negyedévben 4.651 ezer vendéget regisztráltak, 5,4%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A vendégéjszakák száma 14.852 ezer volt, azaz 3,9%-os növekedést könyvelhetünk el az előző évhez képest. A vendégek száma a legdinamikusabban az ifjúsági szállók (+159,8%), és a gyógyszállók (+79,8%) esetében növekedett, ez tükröződik a vendégéjszakák számának növekedésében is: az ifjúsági szállóknál +111,5%, a gyógyszállók esetében pedig +65,4% volt a bővülés.

Az első három negyedéves átlagot tekintve a szállodák szobafoglaltsága 48,5% volt, ami némiképp (2%-kal) meghaladja a tavaly ilyenkor regisztráltat. Január és március kivételével minden hónapban magasabb volt a szobakihasználtság, mint az előző évben. Budapesten az átlagos szobakihasználtság magasabb (60%) az országosnál, a legmagasabb értéket pedig a budapesti gyógyszállóknál regisztrálták (72%).

Az első három negyedévben a kereskedelmi szálláshelyek összesen közel 64,1 milliárd forintnyi szállásdíjbevételt realizáltak, azaz 12,5%-kal magasabbat, mint tavaly ilyenkor. Az összes bevétel majdnem négyötöde a külföldi vendégéjszakákból származik. Az első félévhez hasonlóan a bevételnövekedés a belföldi vendégéjszakáknál volt nagyobb (+14,1%), szemben a külföldi vendégéjszakák 12,1%-ával, azonban a két érték -- a kilenc hónap összesített adatai alapján -- már közelebb álltak egymáshoz, mint az első félévben.

Külföldi vendégforgalom -- a legfontosabb küldő piacok

Ez év első három negyedévében a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken megközelítette a 2,4 milliót, vagyis 6,4%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában regisztrált adat. Említésre méltó, hogy az Európából érkezők száma csupán 4,2%-kal nőtt, míg az Ázsiából érkezőké 25,3%-kal, az Ausztráliából és Óceániából érkezőké pedig 32,4%-kal. Az amerikai kontinensről érkezők száma 17,9%-kal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Az afrikai országokból érkező vendégek száma 2,5%-kal csökkent. Az európai vendégek körében kiemelkedő mértékben bővült a belgák (+18,6%), az oroszok (+28,6%) és a spanyolok (+32,7%) száma az elmúlt három negyedév során. Rajtuk kívül meghaladta a 10%-ot a francia (+15,5%), a görög (+17,3%), a holland (+11,9%), az olasz (+16,8%), és a török (+17,7%) vendégek számának növekedése.

1.tábla

KÜLFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN 2000. JANUÁR-SZEPTEMBER
Ország jan.-szept. (ezer fő) jan.-szept. vált. (%)
Európai Unió 6220,2 +2,7
Ausztria 520,2 +2,6
Belgium 111,9 +16,1
Csehország 84,3 -8,7
Dánia 194,9 +12,4
Egyesült Királyság 257,4 -17,7
Finnország 126,7 -9,9
Franciaország 159,1 +10,8
Hollandia 442,8 +10,7
Lengyelország 406,3 +0,9
Németország 3700,8 +0,2
Norvégia 45,8 -4,2
Olaszország 357,3 +21,9
Oroszország 158,9 +44,5
Románia 121,4 +11,9
Spanyolország 194,9 +29,7
Svájc 132,7 +5,4
Svédország 106,1 +4,7
Szlovákia 80,0 -8,9
Ukrajna 69,1 +15,4
USA 368,5 +10,1
Kanada 38,0 +11,6
Izrael 154,2 +28,2
Japán 146,3 +17,2
Összes külföld 8675,4 +4,0
Forrás: KSH
Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Osztálya
Megjegyzések: 1. A változás az előző év azonos időszakához viszonyított változást jelent. 2. Az összes külföldi vendégéjszaka sor nemcsak az említett országokat tartalmazza, hanem a világ összes országáét is.

A fenti változások a vendégéjszakák számának alakulásában is tükröződnek, az év első háromnegyedében a külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a 8,6 milliót, ami 4%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje az első félévhez (3,2 nap) képest tovább nőtt: 3,6 napra, de az előző év azonos időszakában számítottnál némiképp alacsonyabb (2,2%-kal).

A szállodák adták a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak mintegy 67%-át (ez az arány az első félévhez képest csökkenést jelent). A szállodák külföldi vendégeinek száma összességében viszont 9,2%-kal, külföldi vendégéjszakáinak száma pedig 5,8%-kal nőtt. Jelentős csökkenés tapasztalható a vendégek számát tekintve az egy- (31,9%) és kétcsillagos szállodáknál (10%), ami természetesen tükröződik a vendégéjszakák számának csökkenésében is. A gyógyszállók vendégeinek száma 53,5%-kal nőtt (a vendégéjszakák száma csupán 35,1%-kal), az ifjúsági szállóké pedig 142,5%-kal (a vendégéjszakák száma 129,2%-kal lett több az esetükben, az előző év azonos időszakához képest).

Ami a hazánk iránti kereslet összetételét illeti, elmondhatjuk, hogy (a kereskedelmi szálláshelyeken) a külföldi vendégéjszakák mintegy 72%-át az Európai Unióból érkező vendégek töltötték el. Az összes külföldi vendégéjszaka közel 42,6%-át adó német vendégek 3.701 ezer vendégéjszakát töltöttek el az első három negyedévben a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a tavalyi év azonos időszakához képest minimális, 0,2%-os bővülést jelent. A németek átlagos tartózkodási ideje 5,3 nap volt, ami az 1999-es hasonló időszakhoz képest 0,6%-os csökkenést jelent. A vendégéjszakákat tekintve Németországot Ausztria (520 ezer), Hollandia (442 ezer), Lengyelország (406 ezer), az USA (368 ezer), és Olaszország (357 ezer) követte.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák az orosz vendégek esetében növekedtek a legdinamikusabban (+44,5%). hasonlóan magas növekedést láthatunk még a spanyol (+29,7%) és az izraeli (+28,2%) turisták körében. A legjelentősebb visszaesés Jugoszlávia (-32,8%), Bulgária (-24%) és Horvátország (-22,7%) esetében tapasztalható 1999 első három negyedévéhez képest.

Belföldi vendégforgalom

Ez év első kilenc hónapjában a külföldre utazó magyarok száma majdnem 8,5 millió volt, a tavalyi év azonos időszakához képest 2,5%-kal nőtt. Ezt meghaladó mértékben (+4,5%) nőtt a belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, ami természetesen az általuk eltöltött vendégéjszakák számának növekedését is jelenti. A belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken az első három negyedévben meghaladta a 6,1 milliót, ami +3,9%-os bővülés a tavaly ilyenkor regisztrált adathoz képest. A belföldi vendégéjszakák száma a legdinamikusabban az ifjúsági szállóknál (+104,4%) és a gyógyszállóknál (+181,4%) növekedett. A vendégéjszakák számát tekintve az egy-, és kétcsillagos szállodák, a turista szállások, valamint a kempingek kivételével minden szállástípusnál növekedést láthatunk.

A turizmus devizaforgalma
2000 első három negyedévében

A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált előzetes adatok szerint 2000 első három negyedévében a turizmusból származó devizabevétel 2.806 millió euró volt (+14,3%), a devizakiadások pedig 854 millió eurót tettek ki (-1,6%), azaz az idegenforgalmi egyenleg 1.951 millió euró volt, ami az előző év azonos időszakához képest 22,9%-os növekedést jelent (ld. 2. tábla).

2. tábla

Az MNB devizaforgalmi adatai
1999. jan.-szept. (millió euró) 2000. jan.-szept. (millió euró) Index (%)
Devizabevétel 2 456 2 806 +14,3
Devizakiadás 868 854 -1,6
Devizaegyenleg 1 588 1 951 +22,9
Forrás: MNB
Megjegyzés: előzetes adatok

A turizmus aktívuma meghaladta a külkereskedelmi mérleg hiányát (1.536 millió euró) az év első kilenc hónapjában.