A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

Összeállította: a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet

A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet 1999 októberében és 2000 áprilisában felmérést végzett a Magyar Turizmus Rt. megbízásából az ország felnőtt lakosságát nem, életkor és lakóhely szerint reprezentáló 1000 -- 1000 fő megkérdezésével. A felmérés a megkérdezettek elmúlt félévi belföldi és külföldi utazásairól, valamint a hazai és a nemzetközi turizmus településükre, lakóhelyük régiójára gyakorolt pozitív és negatív hatásairól, s az ezzel kapcsolatos véleményükről, várakozásaikról gyűjtött információkat. Jelen kutatási beszámolóban az áprilisi adatfelvétel eredményei kerülnek bemutatásra összehasonlítva az 1999 októberében végzett vizsgálat eredményeivel.1

1. A megkérdezettek vagyoni helyzete

Az egyének utazási szokásait társadalmi-demográfiai tényezőkön túlmenően érthető módon erőteljesen befolyásolja vagyoni helyzetük is. Az adatfelvételben szereplők közel egyharmada kifejezetten alacsony jövedelműnek tekinthető, ugyanis ha a család egy főre jutó nettó jövedelmének alsó határát 20 ezer Ft-nál húzzuk meg, akkor a legalacsonyabb jövedelműek aránya 29%. A közepes jövedelműek aránya a mintában 27%, a 30 ezer Ft-nál magasabb jövedelműeké 21% volt. A kérdezettek 23%-a nem kívánt válaszolni a család jövedelmi helyzetét feltérképező kérdésre. Tapasztalatok szerint a válaszmegtagadók inkább a jómódúakhoz tartoznak, mintsem a rosszabb anyagi helyzetben lévőkhöz, amit az is mutat, hogy a csoport tagjai az átlagosnál gyakrabban rendelkeznek különböző vagyontárgyakkal, így pl. mobiltelefonnal, szórakoztatóelektronikai eszközökkel, nyugati márkájú autóval és nyaralóval.

A válaszadók családjai körében átlagosan 24.600 Ft-ra tehető az egy főre jutó jövedelem mértéke, mely az előző megkérdezéshez viszonyítva (24.800 Ft) lényegében azonos eredménynek tekinthető (az eltérés a hibahatáron belül van). Az egy főre jutó jövedelem és az anyagi ellátottság tárgyi mutatójából képzett összevont változó szerint 2000. áprilisban a megkérdezettek 41%-a sorolható rosszabb anyagi helyzetben lévők közé, 32% az átlagos körülmények és 26% a jó körülmények között élők aránya. (A kérdezettek 1%-át - a jövedelmi és a vagyoni mutató együttes hiánya miatt - nem sikerült egyik kategóriába sem besorolni.)

2. Utazási szokások

Az elmúlt félév során a megkérdezettek 79%-a nem vett részt se belföldi, se külföldi utazáson. Csak belföldi utazáson a megkérdezettek 16%-a volt, míg csak külföldön a megkérdezettek 2%-a járt. A kérdéses időszakban belföldön és külföldön egyaránt utazók aránya 3%. Az 1999. októberi felmérésnél az egyáltalán nem utazók aránya alacsonyabb volt: a felnőtt népesség 60%-ának nem volt lehetősége utazni. A belföldön utazók aránya 27%, a csak külföldön utazóké 5% míg a mind belföldet, mind külföldet felkeresők aránya 8% volt. Az előző felmérésnél tapasztalt magasabb utazási hajlandóság arra utal, hogy a megkérdezettek többsége főnyaralását még mindig a nyári időszakra tervezi.

Összességében a belföldre és/vagy külföldre utazók felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és jó anyagi körülmények között élnek. Körükben az átlagnál magasabb a vállalkozóként dolgozóknak, valamint a 18-33 éves korosztály tagjainak és a fővárosiaknak az aránya.

2.1. A Belföldi utazások gyakorisága és a kedvelt belföldi úti célok

Az idei adatfelvétel az utazások szempontjából kevésbé frekventált, főszezonon kívüli időszakot ölelt fel szemben az előző, 1999. októberi felméréssel. A téli, kora tavaszi utazási hajlandóság -- mind belföldre, mind külföldre -- messze elmaradt a nyári utazások intenzitásától. 2000. év első felében a megkérdezettek 19%-a vett részt belföldi utazáson, vagyis 16%-kal kevesebben utaztak, mint az előző felmérésben. A belföldre utazók körében gyakrabban találjuk a 18-33 éves korosztály tagjait, valamint a magasabb végzettséggel rendelkezőket.

A hazai lakosság utazási szokásait még mindig elsősorban anyagi lehetőségeik hiánya korlátozza: a megkérdezettek bő háromnegyede pénzhiányra hivatkozva nem utazott. A második leggyakoribb ok az időhiány volt, azt követve az egészségi állapot elégtelensége. Az életkort és munkahelyi kötelezettségeket is azonos (11-11%) arányban említették. A pénz hiánya leginkább az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők, szakmunkások, betanított munkások, segédmunkásokként dolgozók esetében szerepelt okként, vagyis a rossz anyagi helyzetben élőknél. Az idő hiányával az átlagosnál gyakrabban szembesülnek a férfiak, a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a 18-49 évesek, az önálló vállalkozásban dolgozók, valamint a fővárosiak. Az indokok és azok aránya is megegyezik a tavalyi felmérésnél kapottakkal, ami alátámasztja, hogy lényeges változások nem történtek a nem utazók körülményeiben.

Az országon belül utazók átlagosan 4,95 alkalommal utaztak belföldi helyszínekre úgy, hogy ott legalább egy éjszakát eltöltöttek: 36% mindössze egy úton vett részt, s további 21%-uk is csak két alkalommal volt távol lakóhelyétől, három-öt alkalommal 27%-uk és ötnél több utazáson mindössze 16%-uk vett részt. Az 1999-es felmérés eredményei azt mutatták, hogy a megkérdezettek a turisztikai főszezonban átlagosan 5,25 alkalommal utaztak. Az utazások gyakoriságának megoszlása az előző felmérésnél egyenletesebb volt: a válaszadók 29%-a egy úton vett részt, 22%-uk két alkalommal, 27% három-öt alkalommal, s további 22% ötnél többször utazott el.

A belföldi turisták az elmúlt félév során átlagosan 12 napot töltöttek belföldi nyaralással: ezen belül a kérdezettek 56%-a maximum 7 napot töltött belföldi nyaralással. Idén is az átlagosnál több napot töltöttek belföldi utazással a férfiak, az átlagos vagy annál jobb anyagi helyzetben lévők, az önálló vállalkozóként dolgozók, valamint a négy főnél nagyobb háztartásban és a városokban élők.

Az elmúlt félév belföldi úti céljai közül továbbra is Budapest és Balaton a legnépszerűbb (bár ez alkalommal fordított sorrendben), de a vízparti felkapott helyszínek felkeresésének gyakorisága messze elmarad az előző felmérés eredményétől: 1999-ben az utazók csaknem egyharmada nyaralt legalább egyszer a tó partjánál, szemben az 2000 tavaszi 18%-kal.

A válaszadók kedveltebb úti céljainak nevezhetők a gyógyfürdők is. A nagyobb városok közül Eger, Veszprém, Pécs, Győr, Szeged is népszerű célpontok.

2.2. A belföldi utazások költségei

A megkérdezettek túlnyomó többsége az idei felmérésnél is maga fizetett belföldi útjáért, s elenyésző azok aránya, akiknek az útiköltségeit részben vagy teljes egészében munkahelye vagy vendéglátója állta. Egy-egy utazó által a belföldi tartózkodás(ok) kapcsán ténylegesen kifizetett összeg átlagosan 38.700 Ft volt. A vendéglátást ténylegesen igénybevevők (illetve a munkáltatójuk költségén utazók) körére vetítve a költségek átlagosan 60.600 Ft-ra rúgnak. A költségeket összesítve azok, akik utaztak, átlagosan 54.500 Ft-ot költöttek belföldi utazásra. A belföldi utazásukra a legtöbbet költők a felsőfokú végzettségűek, a vállalkozóként dolgozók és a fővárosiak, az átlagosnál alacsonyabb kiadások jellemzik a 65 év felettieket, a nyugdíjasokat és az eltartottakat.

A belföldi utazásokkal kapcsolatos költségek ugyanakkor a családi kasszát ennél lényegesen jobban is terhelhetik, hiszen a többszemélyes háztartások esetében számolni kell a többi családtag utazási költségeivel is. Éppen ezért a kérdezettek - azok is, akik maguk nem utaztak - megbecsülték a család valamennyi tagjának az elmúlt félév során belföldi utakra költött kiadásait. (A számítások során az egyszemélyes háztartások esetében a már korábban általuk jelzett kiadásokat vettük figyelembe.) Az elmúlt évi felméréssel megegyező értékeket kaptunk a családi kiadásokra vonatkozóan. A megkérdezettek 68%-a úgy válaszolt, hogy családjában senki sem költött belföldi utazásra, míg további 11% nem tudott érdemi választ adni a kérdésre. A többiek között 11% volt azoknak az aránya, akiknek a családjában maximum 20 ezer Ft-os kiadást mértünk, 6% 21-50 ezer Ft-ot költött, s további 4% 50 ezer Ft feletti családi költségekről számolt be. A család által fizetett átlagos kiadások összege 9.500 Ft, az utazásokra ténylegesen költők körében 41.300 Ft. Az 1999-es nyári eredményekhez képest csökkent a belföldi családi utazásokra fordított összeg: az átlagérték mintegy 21 ezer Ft volt, az utazásokra ténylegesen költők körében 53 ezer Ft volt. Ez a csökkenés az utazások holt időszakának köszönhető: kevesebben utaznak és kevesebbet is költenek.

2.3. A belföldi utazással kapcsolatos várakozások

Az előző felméréshez képest nem történt változás az utazási lehetőségek megítélésben. Az utazási lehetőségeik elmúlt három év során tapasztalt javulásáról a megkérdezettek mindössze 5% számolt be (szemben a tavalyi 7%-kal). 47% úgy érzékeli, hogy a belföldi utazások terén az elmúlt három év során romlottak az anyagi lehetőségei, s további 44%-a nem érzékelt különösebb változást.

A jövőt tekintve a megkérdezettek még mindig pesszimisták (de borúlátásuk mértéke enyhülni látszik): közel háromszor annyian számítanak romlásra (32%), mint javulásra (11%). Belföldi utazási lehetőségeik javulásáról az átlagosnál gyakrabban számoltak be azok, akik az elmúlt hat hónap során maguk is részt vettek belföldi utazáson, valamint a fiatalok, a magasabb végzettségűek és a jobb anyagi helyzetben lévők. Ugyanez mondható el a következő három év utazásaira vonatkozóan is. Az elmúlt félévben ugyancsak ezek a csoportok mutatkoztak az átlagosnál valamivel optimistábbnak.

2.4. A külföldi utazások gyakorisága

Hasonlóan a belföldi utazásokhoz a külföldi utazási hajlandóság is elmarad az előző felmérésnél tapasztaltaktól. Az elmúlt félév során a megkérdezettek 5%-a vett részt külföldi utazáson. A kapott alacsony érték a hazai helyzetnek megfelelő képet fest, mivel a lakosok többségének nem adatik meg az évente többszöri külföldi utazás, és a jelenleg felmért időszak -- az év első fele -- nem tekinthető turisztikailag frekventált időszaknak. Statisztikailag az értékelhető részminta olyan alacsony, hogy a hibahatárral majdnem megegyezik, ezért a kapott adatokat tájékoztató jellegűnek kell tekinteni. Ez alkalommal is a külföldre utazók körében az átlagnál gyakrabban találunk közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező, 18-33 éves fiatalokat. A kedvezőbb anyagi helyzet ezúttal is jóval gyakrabban jár együtt valamilyen utazással, tehát a legtöbbet utazók az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élnek. Foglalkozásukat tekintve a vállalkozóként dolgozók az átlagnál többet utaznak. A fővárosban élők utazási hajlandósága a külföldi utakat tekintve is jóval magasabb, mint a más településeken élőké.

Az utazások elmaradásának leggyakoribb oka ez esetben is a pénzhiány volt. Ugyanolyan sorrend alakult ki a megnevezett indokok esetében, mint tavaly, illetve mint a belföldi utazásoknál: pénzhiány, időhiány, egészségi állapot. Az anyagiak hiánya az átlagnál gyakrabban szerepelt az alacsonyabb végzettségűek és a nagyobb létszámú -- ötnél több főből álló -- háztartások válaszaiban, s értelemszerűen a rosszabb anyagi helyzetben lévők körében. Az átlagnál kevesebb szabadidővel a közép- és felsőfokú végzettségűek, valamint a vállalkozók rendelkeznek. Az időhiányt a négy fősnél nagyobb háztartások is gyakrabban említették. Ezen csoport tagjainál az a helyzet, hogy jó anyagi körülmények között élnek, de kevés szabadon felhasználható idővel rendelkeznek.

A külföldre utazók átlagosan 2,56 alkalommal keltek útra. A válaszadók 60%-a egy úton vett részt, további 15% pedig két alkalommal lépte át az országhatárt. Az előző felmérésnél a megkérdezettek hasonló arányban -- 1,8 alkalommal -- látogattak más országokba: 70%-a egy úton, 17%-uk két úton vett részt. A külföldre gyakrabban utazók körébe tartoznak a férfiak, az 50 év alattiak, egyedülállóak és lakóhelyüket tekintve a budapestiek és a Nyugat-Magyarországon élők.

A külföldre utazók átlagosan 17 napot töltöttek valamely országban az elmúlt félévben -- többet, mint a nyári időszakban mért tartózkodási idő, mely 11 nap volt. Ezen belül a megkérdezettek 24%-a legfeljebb 3 napot tartózkodott valamilyen külföldi városban, pihenőhelyen, 32%-uk pedig 4-7 napot. Az átlagosnál több napot töltöttek külföldön a 65 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettségűek, az egyszemélyes háztartásban élők, az alkalmazottként dolgozók és a nyugat-magyarországi lakosok. Hasonlóan az előző felméréshez Ausztria volt a legnépszerűbb desztináció, továbbá Németország, Olaszország szerepelt az élbolyban.

2.5. A külföldi utazások költségei

Hasonlóan az előző évi felméréshez, a megkérdezettek között kétszer annyian voltak azok, akik maguk fizettek a külföldi útért, mint azok, akiknek az útiköltségeit részben vagy teljes egészében munkahelye vagy vendéglátója állta. Az egy-egy utazó által a külföldi tartózkodás(ok) kapcsán ténylegesen kifizetett összeg átlagosan 131.500 Ft volt. A munkahely vagy vendéglátó által fizetett összeg nagysága egy-egy -- ilyen juttatásban részesülő -- személy esetében a tavalyi felmérésben kapottnál magasabb volt, átlagosan 162.700 Ft körül alakult. Ennek megfelelően a külföldi utazások összköltsége is magasabb volt a tavalyi felmérésnél becsülteknél: idén 197.300 Ft. Az átlagosnál magasabb költés jellemezte a férfiakat, az alkalmazottakat és a 39-45 éves korosztály tagjait.

A megkérdezettek 82%-a úgy válaszolt, hogy családjában senki sem költött külföldi utazásra, míg további 13% volt azoknak az aránya, akik nem tudtak érdemi választ adni kérdésünkre. A többiek között 1-1% volt azoknak az aránya, akiknek a családjában maximum 20 ezer Ft-os, illetve 21-50 ezer Ft-os kiadást mértünk, 3%-nyian 50 ezer Ft feletti családi költségekről számoltak be. Az átlagérték a válaszadók körében 9.800 Ft, az utazásokra ténylegesen költők, azaz konkrét összegeket említők körében pedig közel 159.800 Ft volt. Az idei évben kevesebb családban költöttek utazásra, ezért a becsült értékek között nagyobb az eltérés. Az átlagosnál magasabb családi költés jellemzi a felsőfokú végzettségű, jó anyagi körülmények között élőket és a 34-49 éveseket.

3. Utazási várakozások

A belföldi és a külföldi utazásokra vonatkozó véleményeket vizsgálva az látható, hogy a megkérdezettek 35%-a érzékelte, hogy mind a belföldi, mind pedig a külföldi utazások tekintetében az elmúlt három évben nem változtak utazási lehetőségei, 38% pedig romlást tapasztalt az utazási lehetőségei terén. A belföldi és a külföldi utazási lehetőségek javulásáról mindössze 2%-nyian számoltak be, míg 7%-nyian nem tudták a változás jellegét megítélni. A válaszadók az elmúlt évek külföldi vagy belföldi lehetőségeiről hasonlóképpen vélekedtek: 9-9%-nyian úgy ítélték meg, hogy a belföldi lehetőségeik jobbak voltak, mint a külföldiek és fordítva is azonos arányban vélekedtek. A jelenlegi helyzettel elégedettebbek voltak -- vagyis az elmúlt három évben javulást tapasztaltak -- a 18-33 évesek, magasabb végzettségűek és a jobb anyagi helyzetben lévők.

A jövőt illetően a megkérdezettek várakozása a belföldi és a külföldi utazások vonatkozásában egyaránt javulni látszik. Habár a megkérdezettek 40%-a nem érzékel változást, a javulásra számítók aránya 7%, az anyagi lehetőségek romlására számítók aránya viszont csökken. A válaszadók 12%-a úgy értékelte, hogy belföldi utazásainak anyagi lehetősége jobban alakul, mint a külföldi utazásoké, 6% pedig a belföldi utazásoknál a külföldi kilátásait jobbnak tartotta. A válaszadók 10%-a nem tudott jóslásokba bocsátkozni az utazási lehetőségeinek megítéléséről. Mind a belföldi, mind a külföldi utazások lehetőségének javulásáról az átlagosnál gyakrabban számoltak be azok, akik az elmúlt 6 hónap során maguk is részt vettek valamilyen utazáson, valamint a 18-49 évesek, a magasabb végzettségűek és a jobb anyagi helyzetben lévők.

4. Utazási tervek

Az elkövetkező hat hónapra vonatkozó utazási elképzeléseit, utazási terveit a válaszadók többsége nem tudta konkrétan megnevezni: a kérdezettek 75%-a nem tudott semmilyen úti célt említeni. Csupán a lakosság 5%-a tervez mind külföldi, mind pedig belföldi utazást a következő félév során. 6%-nyian csak külföldre, 14%-nyian csak belföldre készülnek. A megkérdezés idején tapasztalt, a következő hat hónap utazásaira vonatkozó bizonytalanság, elképzelések hiánya mögött az állhat, hogy a megkérdezettek egyfelől anyagi okoktól teszik függővé utazásaikat, másfelől ez a jelenség magyar utazási piacon megfigyelhető késői döntéshozatallal is magyarázható.

Az előző felméréshez hasonlóan kevesen neveztek meg konkrét területeket, de az élen szereplő úti célok rangsora kicsit átrendeződött. Ez alkalommal is a belföldi helyszínek közül a főváros és a Balaton szerepelt nagyobb arányban. A külföldi úti célok között Olaszország, Németország, Görögország megelőzte a tavalyi győztes Ausztriát.

5. Vélemények a magyarországi turizmusról

A megkérdezettek turizmussal kapcsolatos vélekedéseire, várakozásaira hatással lehet, hogy turisztikailag mennyire népszerű régióban, településen élnek, illetve milyen gyakran találkoznak turistákkal. A megkérdezettek relatív többsége (40%) azon csoportba tartozik, akiknek ritkán van alkalma turistákkal találkozni, 34%-uknak pedig egyáltalán nincs erre lehetőségük. Azoknak az aránya, akik nagyon gyakran kerülnek kapcsolatba belföldi vagy külföldi látogatókkal, mindössze 6%, 20%-nyian pedig kisebb-nagyobb rendszerességgel találkoznak turistákkal. Magyarországon a városok kedveltebb célpontjai az utazásoknak, melyre az is utal, hogy a községekben lakók kétszer olyan gyakran válaszoltak úgy, hogy sohasem szoktak belföldi vagy külföldi turistákkal találkozni, mint azok, akik városokban élnek. A turistákkal való találkozás aránya a múlt félévben is hasonló eloszlást mutatott, nagyobb eltérés a turistákkal egyáltalán nem találkozók körében figyelhető meg: arányuk a tavalyi 24%-ról 34%-ra emelkedett.

Most felsorolok néhány, a turizmus növekedésével kapcsolatos állítást.
Ön mennyire ért egyet azzal, hogy a turizmus növekedésével ...?
(átlagértékek, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljes mértékben egyetért)
1999 2000
Fejlődik az ország gazdasága 3,98 4,02
Javul a település pénzügyi helyzete 3,84 3,91
Fejlődik, modernizálódik a falu/város társadalma 3,57 3,60
Fejlődik, modernizálódik a magyar társadalom 3,55 3,56
Megnő a zsúfoltság, a zaj az utakon 3,41 3,35
Növekszik a bűnözés, romlik a közbiztonság 3,19 3,25
Csökken a munkanélküliség, 
új munkahelyek keletkeznek
3,20 3,21
Megnő a környezetszennyezés 3,10 3,12
Romlik a köztisztaság helyzete, 
piszkosabbak lesznek az utcák
2,95 2,91
A település, a régió elveszíti 
saját arculatát, hangulatát
2,41 2,51

Annak ellenére, hogy a megkérdezettek többségének ritkán vagy egyáltalán nincs alkalma turistákkal találkozni, a hazai turizmus fellendülésének örülnének. A kérdezettek az előző félévhez hasonlóan kedvezőnek tartják a turistaforgalom növekedését, hiszen 44 illetve 43%-uk kifejezetten erőteljesen pártolná, ha lakóhelyét nagyobb arányban keresnék fel a belföldi, illetve külföldi turisták. Azok, akiknek a településén most is gyakran megfordulnak idegenek, az átlagosnál sokkal jobban örülnének mind a hazai, mind a külföldi turisták érkezésének, míg azok, akiknek a lakóhelyén csak elvétve, vagy egyáltalán nem tűnnek fel idegen arcok, az átlagosnál valamelyest kevésbé szorgalmazzák a turistaforgalom nagyobb mértékű fellendülését.

Az előző évhez képest a megkérdezettek által megnevezett negatív és pozitív hatások nem változtak. A megkérdezettek túlnyomó többsége a turizmus növekedésétől pozitív változásokat remél, így az ország illetve a település anyagi helyzetének javulását, az egyes települések, régiók társadalmának fejlődését, modernizálódását. A kedvezőtlen hatások közül a turizmussal járó zsúfoltságtól és a zajtól tartanak a legtöbben, továbbá a közbiztonság romlásától, a bűnözés növekedésétől. A magyar lakosság a legkevésbé attól tart, hogy az idegenforgalom fellendülése a települések/régiók saját arculatának, hangulatának elvesztéséhez vezet.

A pozitív és negatív hatásokat egyaránt mérlegelve a megkérdezettek túlnyomó többsége inkább kedvezőnek tartja az ország szempontjából, ha minél több belföldi tölti itthon nyaralását, illetve külföldi látogató érkezik az országba. Összességében a belföldi és a külföldi turistákat pozitívan értékelő vélemények szinte megegyeznek az előző évi eredménnyel: arányuk 1999-ben 78 illetve 80%, 2000-ben 74 illetve 78% volt. A megkérdezettek a külföldi turisták számának növekedését árnyalatnyival kedvezőbbnek tartják.

Ön szerint abban, hogy mennyi turista érkezik erre a településre, ebbe a régióba,
mennyire játszik szerepet az, hogy ...?
(átlagértékek, ahol 1=egyáltalán nem játszik szerepet, 5=nagyon nagy szerepet játszik)
1999 2000
Milyenek a környék természeti adottságai 4,30 4,29
Milyen műemlékek, építészeti értékek 
vannak a településen, a régióban
4,18 4,11
Mennyire könnyen lehet megközelíteni 
ezt a települést, ezt a régiót
4,18 4,01
Milyen a szolgáltatások: a vendéglátóhelyek, 
éttermek, üzletek, szálláshelyek, 
szórakozóhelyek színvonala
4,11 4,01
Milyen rendezvények, fesztiválok, 
programok vannak a településen, a régióban
4,06 3,98
Milyen itt a közbiztonság 4,02 3,96
Mennyire magasak a vendéglátóhelyek, 
éttermek, üzletek, szálláshelyek, 
szórakozóhelyek árai
3,97 3,94
Mennyire kedvesek, udvariasak itt az emberek 4,01 3,93
Mennyire tiszták, gondozottak az utcák, a házak 4,00 3,92
Mennyi tájékoztató anyag, reklám készül 
a településről, a régióról
3,88 3,81
Mennyire segítik táblák a turisták eligazodását, 
milyen itt a turisták tájékoztatása
3,81 3,73
Mennyire beszélnek idegen nyelveket a 
vendéglátóhelyeken, éttermekben, 
szálláshelyeken, üzletekben, információs 
irodákban dolgozók
3,68 3,62
Mennyire beszélnek idegen nyelveket az itt lakók 3,10 3,17

A megkérdezettek úgy vélekedtek, hogy a település/régió természeti adottságaival és kulturális, építészeti értékeivel, valamint a turisták igényeit kielégítő szolgáltatásokkal -- a szállás, az étkezés, üzletek stb. --, valamint a régió programkínálatával és a közbiztonsággal kapcsolatos feltételek határozzák meg leginkább azt, hogy mennyi turista érkezik az egyes településekre. Véleményük szerint a helyi lakosok és a turisztikai szolgáltatók idegen nyelvtudása, valamint a turistákat eligazító tájékoztató táblák kevésbé befolyásolják a turisták számának alakulását.